6/1994. (I. 21.) Korm. rendelet
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya az Öpt. 1. §-ában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra (a továbbiakban: pénztár) terjed ki.
BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK
Általános rendelkezések
2. §
(1) A pénztárak a szolgáltatásokra és a pénztárszervezet működtetésére időlegesen fel nem használt eszközeiket (a továbbiakban: szabad pénztári eszköz) kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektethetik be, illetve ilyen befektetési formákban tarthatják.
(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.
(3) A pénztár külföldi befektetést kizárólag az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletének (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) hozzájárulásával végezhet. A devizahatósági engedélyezésre a devizajogszabályokban foglaltak irányadók.
(4) A pénztár köteles szabad pénztári eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott kockázati osztályokba sorolni és nyilvántartani.
3. §
(1) A pénztár a befektetési üzletmenet tárgyévre vonatkozó elgondolásait és céljait köteles éves pénzügyi tervében rögzíteni.
(2) A befektetési üzletmenet eredményéről szóló tájékoztatót az éves beszámoló részeként a közgyűlés elé kell terjeszteni.
A szabad pénztári eszközök befektetésének elvei
4. §
(1) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lennie a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.
(2) A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.
(3) A pénztári befektetéseket az egyes kockázati osztályokon belül is meg kell osztani.
(4) A pénztárnak el kell kerülnie, hogy befektetési üzletmenetében akár a befektetési formák, akár a befektetési közvetítők tekintetében egyoldalú kockázati függőség alakuljon ki.
A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK BIZTONSÁGI SZABÁLYAI
Befektetési és likviditási keretszabályok
5. §
A pénztár köteles szabad pénztári eszközök legalább 10%-át az I. kockázati osztályba besorolt eszközökben tartani.
6. §
(1) Az 1. számú melléklet szerint az egyes kockázati osztályokba sorolt befektetési formákon belül az azonos pénztári befektetés mértéke — az állampapírok kivételével — nem haladhatja meg
a) az I., valamint a II. kockázati osztály esetében az összes szabad pénztári eszköz 45—45%-át;
b) a III. kockázati osztály esetében az összes szabad pénztári eszköz 20%-át;
c) a IV. kockázati osztály esetében az összes szabad pénztári eszköz 10%-át.
(2) A pénztár befektetései között ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya — az állampapírok kivételével —, illetve az ugyanazon pénzintézetnél elhelyezett betétek aránya nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 20%-át.
7. §
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár szabad pénztári eszközein belül
a) a II. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legalább 30% kell legyen;
b) a III. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legfeljebb 60%;
c) a IV. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legfeljebb 30% lehet.
8. §
Az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár szabad pénztári eszközein belül
a) a II. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legalább 20% kell legyen;
b) a III. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legfeljebb 50%;
c) a IV. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legfeljebb 30% lehet.
9. §
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár szabad pénztári eszközein belül
a) a II. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legalább 20% kell legyen;
b) a III. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legfeljebb 50%;
c) a IV. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legfeljebb 30% lehet.
10. §
A pénztárak az adott pénzügyi év időtartama alatt legfeljebb a szabad pénztári eszközök 45%-os mértékéig adhatnak ugyanazon befektetői szervezet számára értékpapír-bizományosi, értékpapír-kezelési és értékpapír-kereskedelmi megbízást.
11. §
(1) A pénztári befektetések 5—10. §-okban megjelölt szabályozási mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.
(2) A pénztárnak a számviteli rendelet előírásai szerint negyedévenként igazolnia kell a befektetési és likviditási keretszabályoknak történő megfelelést.
(3) A (2) bekezdés szerinti beszámolási időszakok között a pénztári befektetések tényleges arányai kizárólag a III—IV. kockázati osztályok esetében és legfeljebb 3%-os mértékig térhetnek el az előírt mértékektől.
(4) Amennyiben a szabad pénztári eszközök befektetésének arányai a támogató adománya, vagy az induló vagyon összetétele miatt eltérnek a 6—9. §-okban megjelölt mértékektől, az eltérésről a Pénztárfelügyeletet a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.
(5) A Pénztárfelügyelet az eltérés mértékének és a pénztári eszköz befektetési formájának figyelembevételével dönt a keretszabályoknak történő megfelelés helyreállításáról.
A pénztári befektetések letéti őrzése és letétkezelése
12. §
(1) A pénztár a befektetett pénztári eszközök letéti kezelését önálló letétkezelő szervezetre bízhatja.
(2) A pénztári letétkezelő a pénztár megbízása alapján az alábbi feladatokat végzi:
a) gondoskodik a pénztár által átadott befektetett pénztári eszközök letéti őrzéséről;
b) ellátja a pénztár, illetve a pénztár felhatalmazottja által adott adásvételi megbízásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos technikai teendőket;
c) értékpapírszámlát vezet a pénztár számára;
d) ellátja az értékpapírok, illetve pénztári eszközök hozamának elszámolásával, valamint a letétként kezelt értékpapír-állomány értékelésével kapcsolatos technikai tevékenységet;
e) beszedi a letétként kezelt befektetéseken képződő kamatot, osztalékot, törlesztést és egyéb járandóságokat;
f) ellátja a pénztár befektetési üzletmenetét végző szervezetek ellenőrzését.
13. §
(1) Pénztári letétkezelő csak olyan, a Magyar Köztársaságban bejegyzett szervezet lehet, amely az Állami Bankfelügyelettől, illetve az Állami Értékpapír-felügyelettől értékpapír-letétkezelői tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
(2) Egy pénztárnak legfeljebb két letétkezelője lehet.
(3) Nem bízható meg pénztári letétkezeléssel az a szervezet
a) amely a pénztár szabad pénzeszközeinek befektetését vagy adásvételét végzi;
b) amelyhez a pénztár befektetési üzletmenetét részben vagy egészben kihelyezi;
c) amely ellen csőd vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző két évben csődeljárást folytattak le.
14. §
(1) A pénztár köteles a Pénztárfelügyeletet 15 napon belül írásban értesíteni a pénztári letétkezelésre vonatkozó megbízásról, illetve a megbízás felmondásáról.
(2) A pénztár letétkezelését végző szervezetet a Pénztárfelügyeletnél nyilvántartásba kell venni.
15. §
A pénztári letétkezelő tevékenységét a pénztár érdekében, a letétkezelésre vonatkozó megbízásoknak megfelelően köteles végezni. E tevékenysége során vissza kell utasítania minden olyan — a pénztár számára befektetési ügyleteket végző szervezetektől érkező — megbízást, amely a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes.
16. §
Amennyiben a pénztár nem rendelkezik az értékpapírok biztonságos megőrzését szolgáló vagyonvédelmi tárgyi-technikai és személyi feltételekkel, köteles a szabad pénztári eszközök értékpapírokba befektetett részét letétőrzésre feljogosított szervezetnél elhelyezni, vagy önálló pénztári letétkezelőt alkalmazni.
A befektetési üzletmenet kihelyezése
17. §
(1) A pénztár az Öpt. 37. §-ának (4) bekezdése alapján az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében, valamint 38. §-ában foglalt feltételek mellett befektetési üzletmenetét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.
(2) A pénztárak befektetési üzletmenetét részben vagy egészben felvállaló szervezet a pénztár vagyonkezelője.
18. §
A pénztár vagyonkezelője, a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a pénztári portfolió és a tárgyévben képződő szabad pénztári eszközök kezelésbe átadott hányada felett, és gondoskodik az átvett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési keretszabályok szerinti hasznosításáról és újrabefektetéséről. Ezen belül
a) meghatározza a pénztár befektetéseinek összetételét, lejáratát és nagyságrendjét, valamint kockázati osztályok szerinti megosztását;
b) szervezi és bonyolítja a pénztár befektetési ügyleteit;
c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott szabad pénztári eszközök nyilvántartását;
d) ellátja az átvett pénztári eszközök hozamának realizálásával, illetve elszámolásával kapcsolatos technikai tevékenységet, amennyiben a pénztár önálló letétkezelővel nem rendelkezik.
19. §
(1) A pénztár befektetési üzletmenetét olyan, a Magyar Köztársaságban bejegyzett korlátolt felelősségű társasághoz vagy névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársasághoz helyezheti ki, amely
a) befektetési alap kezelésére;
b) értékpapír és társasági részesedés kezelésére;
c) nyugdíjalap kezelésére;
d) a 18. §-ban meghatározott vagyonkezelési feladatok ellátását szolgáló pénzügyi közvetítő tevékenység végzésére
jött létre és megfelel a (2)—(4) bekezdésekben meghatározott feltételeknek.
(2) Pénztári vagyonkezelő lehet az az (1) bekezdésben meghatározott társaság
a) amely rendelkezik a vagyonkezeléshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel;
b) amely a pénztárral történő megállapodás alapján az átadott vagyon könyv szerinti értékének legalább 30%-ára vagyoni biztosítékkal, illetve azzal egyenértékű felelősségbiztosítással vagy banki garanciával rendelkezik.
(3) Pénztári vagyonkezelő nem lehet az a gazdasági társaság
a) amelynek tulajdonosa, vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője a pénztár alkalmazottja vagy a pénztár tisztségviselője;
b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le.
(4) Pénzintézetek, biztosító intézetek, valamint értékpapír-forgalmazási tevékenységgel foglalkozó szervezetek csak felügyeletük engedélyével vállalhatnak pénztári vagyonkezelést.
20. §
(1) Amennyiben a pénztár szabad pénztári eszközeinek értéke meghaladja a 200 millió Ft-ot, a befektetési üzletmenet teljes kihelyezésére akkor kerülhet sor, ha a 19. §-ban meghatározott feltételek meglétét a pénztár a Pénztárfelügyelet számára előzetesen igazolja.
(2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő a 19. §-ban meghatározott feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést felmondani, és a Pénztárfelügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.
21. §
(1) Az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződés tartalmát a pénztár és a pénztári vagyonkezelő a pénztárakra vonatkozó jogszabályi előírások keretei között szabadon állapíthatják meg.
(2) A vagyonkezelő kötelezettségeit a polgári jog általános szabályai szerint köteles teljesíteni.
(3) A 19. §-ban meghatározott feltételek teljesítéséről a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződésben rendelkezni.
(4) Az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződésben kiköthető, hogy a pénztári vagyonkezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, ez azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült elismert költségek megtérítését.
22. §
(1) A pénztári vagyonkezelő a rábízott vagyont mérlegében nem mutathatja ki. A pénztár átadott eszközeit elkülönített számlákon kell nyilvántartani.
(2) A pénztár köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól — a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan — írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.
EGYÉB GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK
Hitelfelvétel
23. §
(1) A pénztár a működési és a likviditási alap terhére legfeljebb 12 havi lejáratú pénzintézeti hitelt vehet fel.
(2) A hitel összege nem haladhatja meg e két alap együttes — a hitel futamidejére tervezett és a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott — bevételeinek 30%-át.
Tagi kölcsön
24. §
(1) A nyugdíjpénztári pénztártag részére a várakozási idő tartama alatt egy alkalommal, a várakozási idő 3. évét követően tagi kölcsön nyújtható.
(2) A tagi kölcsönök együttes állománya nem haladhatja meg a pénztár fedezeti alapja mindenkori állományának 5%-át.
(3) A tagi kölcsön összege nem haladhatja meg a pénztártag egyéni számláján a kölcsönfelvétel időpontjában nyilvántartott összeg 30%-át. A tagi kölcsön lejárati ideje legfeljebb 12 hónap.
(4) Amennyiben a pénztártag a kölcsönt nem fizeti vissza, a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit kilépés vagy szolgáltatás igénybevétele esetén a pénztártaggal való elszámoláskor érvényesíteni kell.
(5) A tagi kölcsön nyújtásának egyéb feltételeit a nyugdíjpénztár alapszabályában kell meghatározni.
Az önsegélyező, valamint az egészségpénztárakra vonatkozó üzemviteli szabályok
25. §
(1) Az egészségpénztár tagjainak az Öpt. 51. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségbiztosítás körében nyújtott egészségügyi ellátást kiegészítő szolgáltatásokat szervezhet és finanszírozhat.
A szolgáltatás lehet a — biztosított számára térítésmentesen járó — társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi szolgáltatást meghaladó, illetve az egészségügyi ellátást kiegészítő szolgáltatás.
(2) Amennyiben a pénztár a szolgáltatást olyan intézménytől vásárolja meg, amely az alaptevékenység keretében egészségügyi szolgáltatásokat is végez, a pénztár és a szolgáltatást nyújtó intézmény írásba foglalt szerződéséből egyértelműen és elkülöníthetően megállapítható kell legyen a pénztár által szervezett szolgáltatás kiegészítő jellege.
(3) Az egészségpénztár tevékenységének keretei között szolgáltatásként elősegítheti, illetve megteremtheti annak lehetőségét, hogy tagjai az egészségpénztár alapszabályában meghatározott ellátáshoz hozzájussanak.
(4) Az egészségpénztár a tagok egészségének megőrzése céljából, illetve az egészséges életmód kialakítására és folytatására speciális programok szervezését kezdeményezheti.
(5) Az a pénztár is, amely kizárólag prevenciós tevékenységet folytat, kérheti a működési helye szerinti önkormányzatnál regisztrálását és az önkormányzat támogatását.
(6) Az egészségpénztár évente az éves pénztári beszámoló kiegészítő mellékleteként a 2. számú melléklet szerinti táblázatot készíti el.
26. §
(1) Az önsegélyező pénztár tagjai egészségügyi célú kiegészítő szolgáltatásukhoz pénzbeli ellátásban részesülhetnek [Öpt. 10. § (1)].
(2) A finanszírozás kizárólag a társadalombiztosítás körében nyújtott egészségügyi ellátáson felüli, illetve azt kiegészítő szolgáltatásra terjedhet ki.
(3) A pénztár ezen tevékenységéről évente az éves pénztári beszámoló kiegészítő mellékleteként a 3. számú melléklet szerinti táblázatot készíti el.
A pénztárak biztosításmatematikai előírásai
27. §
(1) Az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdése szerinti pénztártípusok az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási számlákhoz kapcsolódó nyilvántartások alapján az tagdíjfizetők létszámáról, az egyéni számlák állásáról, a tagdíjfizetés szüneteltetéséről és a szolgáltatások igénybevételéről évente elkészíti a 4—7. számú mellékletekben szereplő táblázatokat.
(2) A biztosításmatematikai számításokhoz az éves és hosszú távú pénzügyi terv, valamint az egyéni számlák, a szolgáltatási számlák és a befektetések nyilvántartásainak adatait kell felhasználni.
28. §
A járadékszolgáltató nyugdíjpénztárnak a pénztár éves beszámolója részeként legalább háromévente az alábbiak szerint biztosításmatematikai mérleget kell készítenie:
a) járadéktípusonként (szolgáltatási számlánként) ki kell mutatni a járadékosoknak a mérleg készítésének időpontjára vetített szolgáltatási fedezetszükségletét;
b) a pénztár szabad pénztári eszközeinek könyv szerinti értékéből kiindulva meg kell határozni a szolgáltatási számlák tényleges fedezeti értékét a mérlegkészítés időpontjában. A szolgáltatási számlák tényleges fedezetéhez, és amennyiben rendelkezésre áll, a likviditási alap e célra elkülönített szolgáltatási tartalékát is hozzá kell számítani;
c) a fedezeti szükséglet számításánál használt kamatlábnak és a szolgáltatás fedezetébe bevont eszközök tényleges értékének meghatározásához alkalmazott vagyonértékelésnek összhangban kell állni. Az így számított fedezeti szükséglet és a tényleges fedezeti érték összevetése alapján kell meghatározni a biztosításmatematikai mérleg egyenlegét. A biztosításmatematikai számításokkal kimutatott fedezetszükséglet és a tényleges fedezeti érték közötti eltérésről az Öpt. 34., 36., 39., valamint 40. §-a szerint kell rendelkezni.
29. §
Azokban a nyugdíjpénztárakban, amelyekben az alapszabály a szolgáltatás feltételeként az egyéni számla szintjére a tagsági viszony (tagdíjfizetés) hossza szerinti időarányos előírást tartalmaz, a biztosításmatematikai mérlegszámításokat — az elvek értelemszerű alkalmazásával — az egyéni számlákra is el kell végezni. E számításoknál a pénztár tevékenységének folytatására vonatkozó feltételezéseket is alkalmazni kell.
Záró rendelkezések
30. §
(1) Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg
a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár esetében a 10 millió forintot;
b) önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár esetében a 15 millió forintot;
c) önkéntes kölcsönös egészségpénztár esetében a 20 millió forintot
(a továbbiakban: szabályozási szint), a pénztár befektetéseire e rendelet 6—15. §-aiban foglaltak nem vonatkoznak, ugyanakkor a pénztár köteles a pénztári alapok tárgyévben képződő szabad pénztári eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott I. és II. kockázati osztályba tartozó befektetési formákba fektetni.
(2) A szabályozási szint elérését követően a pénztár befektetéseire a 6—15. §-ok szerinti előírásokat is alkalmazni kell.
31. §
E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Boross Péter s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
4. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
5. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
6. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
7. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
Ld. 1994. MK 8. szám 316. oldal.
Ld. 1994. MK 8. szám 317. oldal.
Ld. 1994. MK 8. szám 318. oldal.
Ld. 1994. MK 8. szám 319. oldal.
