Kifejezéskereső
6/1994. (I. 21.) Korm. rendelet
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól1
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya az Öpt. 1. §-ában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra (a továbbiakban: pénztár) terjed ki.
BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK
Általános rendelkezések
2. §2 (1) A pénztár működtetésére és szolgáltatásainak teljesítésére használt tárgyi eszközök, illetve az ilyen tárgyi eszközök megteremtését szolgáló beruházások kivételével a pénztár eszközeit (a továbbiakban: befektetett pénztári eszközök) kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektethetik be, illetve eszközeiket ilyen befektetési formákban tarthatják.
(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.
(3) A pénztár külföldi befektetéseit, a befektetési forma és a befektetés értékének megjelölésével, köteles bejelenteni a Pénztárfelügyeletnek. A devizahatósági engedélyezésre a devizajogszabályokban foglaltak irányadók.
(4) A pénztár köteles befektetett pénztári eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott portfoló osztályokba sorolni és nyilvántartani.
3. §
(1) A pénztár a befektetési üzletmenet tárgyévre vonatkozó elgondolásait és céljait köteles éves pénzügyi tervében rögzíteni.
(2) A befektetési üzletmenet eredményéről szóló tájékoztatót az éves beszámoló részeként a közgyűlés elé kell terjeszteni.
A szabad pénztári eszközök befektetésének elvei3
4. §
(1) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lennie a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.
(2) A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.
(3) A pénztári befektetéseket az egyes kockázati osztályokon4 belül is meg kell osztani.
(4) A pénztárnak el kell kerülnie, hogy befektetési üzletmenetében akár a befektetési formák, akár a befektetési közvetítők tekintetében egyoldalú kockázati függőség alakuljon ki.
A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK BIZTONSÁGI SZABÁLYAI
Befektetési és likviditási keretszabályok
5. §5
6. §
(1)6
(2) A pénztár befektetései között ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya — az állampapírok kivételével —, illetve az ugyanazon pénzintézetnél elhelyezett betétek aránya nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 20%-át.
7. §7
(1) A pénztár befektetett pénztári eszközein belül,
a) az I. portfolió osztályba tartozó eszközök aránya legalább 10%,
b) az I. és II. portfolió osztályba tartozó eszközök aránya együttesen legalább 40% kell legyen,
c) a III. portfolió osztályba tartozó eszközök aránya legfeljebb 60%,
d) a IV. portfolió osztályba sorolt eszközök aránya legfeljebb 30% lehet.
(2) A pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500 000 Ft készpénz tartható.
8. §8
9. §
10. §9
A pénztár ugyanazon értékpapír-forgalmazónak adott, még nem teljesült értékpapír-bizományosi megbízásainak árfolyamértéke nem haladhatja meg a pénztár befektetett pénztári eszközeinek 25%-át.
11. §10
(1) A pénztári befektetések 6–7., valamint 10. §-okban megjelölt szabályozási mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.
(2) A pénztárnak a számviteli rendelet előírásai szerint negyedévenként igazolnia kell a befektetési és likviditási keretszabályoknak történő megfelelést.
(3) A (2) bekezdés szerinti beszámolási időszakok között a pénztári befektetések tényleges arányai kizárólag a III–IV. portfolió osztályok esetében és legfeljebb 3%-os mértékig térhetnek el az előírt mértékektől.
(4) Amennyiben a befektetett pénztári eszközök befektetésének arányai a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt eltérnek a 6–7. §-okban megjelölt mértékektől, az eltérésről a Pénztárfelügyeletet a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.
(5) A Pénztárfelügyelet az eltérés mértékének és a pénztári eszköz befektetési formájának figyelembevételével dönt a 6–7., valamint 10. §-okban foglalt keretszabályoknak történő megfelelés helyreállításának idejéről és módjáról.
A pénztári befektetések letéti őrzése és letétkezelése
12. §11
(1) A pénztár a befektetett pénztári eszközök letéti kezelését önálló letétkezelő szervezetre bízhatja. Kötelező letétkezelő igénybevétele, ha a pénztár fedezeti és működési alapjának együttes állománya meghaladja a 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.
(2) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen végzi:
a) gondoskodik a pénztár által átadott befektetett pénztári eszközök letéti őrzéséről;
b) ellátja a pénztár, illetve a pénztár felhatalmazottja által adott adásvételi megbízásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos technikai teendőket;
c) értékpapírszámlát vezet a pénztár számára;
d) ellátja az értékpapírok, illetve pénztári eszközök hozamának elszámolásával, valamint a letétként kezelt értékpapír-állomány értékelésével kapcsolatos tevékenységet;
e) beszedi a letétként kezelt befektetéseken képződő kamatot, osztalékot, törlesztést és egyéb járandóságokat;
f) ellátja a pénztár befektetési üzletmenetét végző szervezetek ellenőrzését.12
13. §
(1) Pénztári letétkezelő csak olyan, a Magyar Köztársaságban bejegyzett szervezet lehet, amely az Állami Bankfelügyelettől, illetve az Állami Értékpapír-felügyelettől értékpapír-letétkezelői tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
(2)13 Egy pénztárnak – a letétkezelési szerződés felmondási idejének tartamát kivéve – egy letétkezelője lehet.14
(3) A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet,
a) amely a pénztár pénzeszközeinek befektetését vagy befektetett eszközeinek adásvételét végzi,
b) amelyhez a pénztár befektetési üzletmenetét részben vagy egészben kihelyezi,
c) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző két évben csődeljárást folytattak le,
d) amely 10%-ot meghaladó mértékben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa a pénztár vagyonkezelőjének,
e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár vagyonkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik.
(4) A pénztár befektetési döntéseinek meghozatalára feljogosított személy vagy a döntéshozó testület tagja nem lehet a letétkezelő tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású alkalmazottja. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a pénztárnak van vagyonkezelője.
14. §
(1) A pénztár köteles a Pénztárfelügyeletet 15 napon belül írásban értesíteni a pénztári letétkezelésre vonatkozó megbízásról, illetve a megbízás felmondásáról.
(2) A pénztár letétkezelését végző szervezetet a Pénztárfelügyeletnél nyilvántartásba kell venni.
15. §15
A pénztári letétkezelő tevékenységét a pénztár érdekében, a letétkezelésre vonatkozó megbízásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben a pénztár befektetéseinek összetétele nem felel meg a 6–7. §-ban foglalt előírásoknak, az ennek bekövetkeztét követő 3 munkanapon (bank esetében banki napon) belül a letétkezelő köteles erről a pénztárat és – ha van – a pénztár vagyonkezelőjét értesíteni. A letétkezelő a jogszabályba ütköző megbízásokat köteles visszautasítani.
16. §
Amennyiben a pénztár nem rendelkezik az értékpapírok biztonságos megőrzését szolgáló vagyonvédelmi tárgyi-technikai és személyi feltételekkel, köteles a szabad pénztári eszközök16 értékpapírokba befektetett részét letétőrzésre feljogosított szervezetnél elhelyezni, vagy önálló pénztári letétkezelőt alkalmazni.
A befektetési üzletmenet kihelyezése
17. §
(1) A pénztár az Öpt. 37. §-ának (4) bekezdése alapján az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében, valamint 38. §-ában foglalt feltételek mellett befektetési üzletmenetét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.
(2) A pénztárak befektetési üzletmenetét részben vagy egészben felvállaló szervezet a pénztár vagyonkezelője.
18. §
A pénztár vagyonkezelője, a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a pénztári portfolió és a tárgyévben képződő szabad pénztári eszközök17 kezelésbe átadott hányada felett, és gondoskodik az átvett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési keretszabályok szerinti hasznosításáról és újrabefektetéséről. Ezen belül
a) meghatározza a pénztár befektetéseinek összetételét, lejáratát és nagyságrendjét, valamint kockázati osztályok18 szerinti megosztását;
b) szervezi és bonyolítja a pénztár befektetési ügyleteit;
c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott szabad pénztári eszközök nyilvántartását;
d) ellátja az átvett pénztári eszközök hozamának realizálásával, illetve elszámolásával kapcsolatos technikai tevékenységet, amennyiben a pénztár önálló letétkezelővel nem rendelkezik.
19. §19
(1) A pénztár befektetési üzletmenetét olyan, a Magyar Köztársaságban bejegyzett korlátolt felelősségű társasághoz vagy névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársasághoz helyezheti ki, amely
a) értékpapír és társasági részesedés kezelésére;
b) nyugdíjalap kezelésére;
c) a 18. §-ban meghatározott vagyonkezelési feladatok ellátását szolgáló pénzügyi közvetítő tevékenység végzésére
jött létre és megfelel a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott feltételeknek.20
(2) Pénztári vagyonkezelő lehet az az (1) bekezdésben meghatározott társaság,
a) amely rendelkezik a vagyonkezeléshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel;
b) amely legalább 20 millió forint készpénzben teljesített alaptőkével vagy törzstőkével rendelkezik,
c) amely rendelkezik olyan büntetlen előéletű alkalmazottal vagy személyes közreműködésre kötelezett taggal, akinek felsőfokú végzettsége, az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet által elfogadott vizsgája és legalább kétéves szakmai gyakorlata van.
(3) Nem bízható meg vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,
a) amelynek tulajdonosa, vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője a pénztár alkalmazottja vagy a pénztár tisztségviselője,
b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le,
c) amelynek vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője a pénztár letétkezelőjének vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője,
d) amely 10%-ot meghaladó mértékben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa a pénztár letétkezelőjének,
e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár letétkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik
20. §
(1) Amennyiben a pénztár szabad pénztári eszközeinek21 értéke meghaladja a 200 millió Ft-ot, a befektetési üzletmenet teljes kihelyezésére akkor kerülhet sor, ha a 19. §-ban meghatározott feltételek meglétét a pénztár a Pénztárfelügyelet számára előzetesen igazolja.
(2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő a 19. §-ban meghatározott feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést felmondani, és a Pénztárfelügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.
21. §
(1) Az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződés tartalmát a pénztár és a pénztári vagyonkezelő a pénztárakra vonatkozó jogszabályi előírások keretei között szabadon állapíthatják meg.
(2) A vagyonkezelő kötelezettségeit a polgári jog általános szabályai szerint köteles teljesíteni.
(3) A 19. §-ban meghatározott feltételek teljesítéséről a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződésben rendelkezni.
(4)22 Az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződésben a pénztár köteles rendelkezni a kezelésbe átadott vagyon rendszeres értékeléséről, valamint arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel a kezelésbe átadott pénztári vagyon értékének esetleges csökkenéséért.23
22. §
(1) A pénztári vagyonkezelő a rábízott vagyont mérlegében nem mutathatja ki. A pénztár átadott eszközeit elkülönített számlákon kell nyilvántartani.
(2) A pénztár köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól — a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan — írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.
EGYÉB GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK
Hitelfelvétel
23. §24 (1) A pénztár a működési és a likviditási alap terhére legfeljebb 12 havi lejáratú pénzintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel.
(2) A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege nem haladhatja meg a két alap együttes – a hitel vagy a kölcsön futamidejére tervezett, és a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott – bevételeinek 30%-át.
Tagi kölcsön
24. §
(1)25 A nyugdíjpénztári pénztártag részére tagi kölcsön egy alkalommal, a várakozási idő 3. évét követően nyújtható.
(2) A tagi kölcsönök együttes állománya nem haladhatja meg a pénztár fedezeti alapja mindenkori állományának 5%-át.
(3) A tagi kölcsön összege nem haladhatja meg a pénztártag egyéni számláján a kölcsönfelvétel időpontjában nyilvántartott összeg 30%-át. A tagi kölcsön lejárati ideje legfeljebb 12 hónap.
(4) Amennyiben a pénztártag a kölcsönt nem fizeti vissza, a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit kilépés vagy szolgáltatás igénybevétele esetén a pénztártaggal való elszámoláskor érvényesíteni kell.
(5) A tagi kölcsön nyújtásának egyéb feltételeit a nyugdíjpénztár alapszabályában kell meghatározni.
Az önsegélyező, valamint az egészségpénztárakra vonatkozó üzemviteli szabályok
25. §26
(1) Amennyiben a pénztár a szolgáltatást olyan intézménytől vásárolja meg, amely az alaptevékenység keretében egészségügyi szolgáltatásokat is végez, a pénztár és a szolgáltatást nyújtó intézmény írásba foglalt szerződéséből egyértelműen és elkülöníthetően megállapítható kell legyen a pénztár által szervezett szolgáltatás kiegészítő jellege.
(2) Az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár évente az éves pénztári beszámoló kiegészítő mellékleteként a 2. számú melléklet szerinti táblázatot készíti el
26. §27
(
A pénztárak biztosításmatematikai előírásai
és pénzügyi tervezésének egyes szabályai28
27. §
(1) Az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdése szerinti pénztártípusok az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási számlákhoz kapcsolódó nyilvántartások alapján az tagdíjfizetők létszámáról, az egyéni számlák állásáról, a tagdíjfizetés szüneteltetéséről és a szolgáltatások igénybevételéről évente elkészíti a 4—7. számú mellékletekben szereplő táblázatokat.
(2) A biztosításmatematikai számításokhoz az éves és hosszú távú pénzügyi terv, valamint az egyéni számlák, a szolgáltatási számlák és a befektetések nyilvántartásainak adatait kell felhasználni.
28. §
A járadékszolgáltató nyugdíjpénztárnak a pénztár éves beszámolója részeként legalább háromévente az alábbiak szerint biztosításmatematikai mérleget kell készítenie:
a) járadéktípusonként (szolgáltatási számlánként) ki kell mutatni a járadékosoknak a mérleg készítésének időpontjára vetített szolgáltatási fedezetszükségletét;
b) a pénztár szabad pénztári eszközeinek29 könyv szerinti értékéből kiindulva meg kell határozni a szolgáltatási számlák tényleges fedezeti értékét a mérlegkészítés időpontjában. A szolgáltatási számlák tényleges fedezetéhez, és amennyiben rendelkezésre áll, a likviditási alap e célra elkülönített szolgáltatási tartalékát is hozzá kell számítani;
c) a fedezeti szükséglet számításánál használt kamatlábnak és a szolgáltatás fedezetébe bevont eszközök tényleges értékének meghatározásához alkalmazott vagyonértékelésnek összhangban kell állni. Az így számított fedezeti szükséglet és a tényleges fedezeti érték összevetése alapján kell meghatározni a biztosításmatematikai mérleg egyenlegét. A biztosításmatematikai számításokkal kimutatott fedezetszükséglet és a tényleges fedezeti érték közötti eltérésről az Öpt. 34., 36., 39., valamint 40. §-a szerint kell rendelkezni.
29. §
Azokban a nyugdíjpénztárakban, amelyekben az alapszabály a szolgáltatás feltételeként az egyéni számla szintjére a tagsági viszony (tagdíjfizetés) hossza szerinti időarányos előírást tartalmaz, a biztosításmatematikai mérlegszámításokat — az elvek értelemszerű alkalmazásával — az egyéni számlákra is el kell végezni. E számításoknál a pénztár tevékenységének folytatására vonatkozó feltételezéseket is alkalmazni kell.
29/A. §30 (1) A pénztár éves terve a tervet elfogadó közgyűlés évének április hó 1. napjától az azt követő év március hó 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozik. A pénzügyi terv azonosítására az a naptári év szolgál, amelyikben elfogadásra kerül. Egy meghatározott naptári évre vonatkozó éves pénztári beszámolóban az értékelést a megelőző évvel azonosított pénzügyi terv utolsó negyedévére és az adott évvel azonosított pénzügyi terv első három negyedévére vonatkozó tervrészek alapján kell elvégezni.
(2) A pénztár éves tervét negyedéves bontásban kell elkészíteni. A tervbeni részidőszakok fordulónapjai egybeesnek a negyedéves beszámolók fordulónapjaival. A tervben a naptári év végi fordulónapi állapotnak szerepelnie kell.
(3) Az éves tervben (segédinformációként) fel kell tüntetni a megelőző naptári év fordulónapjának vonatkozó tényadatait.
(4) A hosszú távú terv tervezési időszakának kezdő-, illetve zárónapja rendre az Öpt. előírásaiból adódó évek április hó 1., illetve március hó 31. napja.
(5) Önsegélyező pénztári szolgáltatást is nyújtó egészségpénztár pénzügyi tervében elkülönítetten kell megjeleníteni az egészségpénztári, illetve az önsegélyező pénztári szolgáltatásokra vonatkozó adatokat.
(6) 1997. január 1-je után a pénzügyi tervet a Pénztárfelügyelet által kiadott formanyomtatványon vagy azzal megegyező szerkezetű dokumentumban kell a Pénztárfelügyeletnek benyújtani.
29/B. § (1) Az Öpt. 44. §-a (1) bekezdésének c) pontjában előírt átalakulási tervre vonatkozóan az Öpt. 62. §-a (5) bekezdésének az induló gazdálkodási tervre előírt szabályait kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a tervnek az alapításkori vagyon helyett a jogutód pénztár vagyonát kell tartalmaznia,
b) az Öpt. 62. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti kimutatást nem kell tartalmaznia.
(2) Az Öpt. 44. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti vagyonmérleg-tervezet a jogutód pénztárnak az összeolvadás, beolvadás vagy szétválás napjára vonatkozó, a 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelet 10–22. §-aiban meghatározott, legfeljebb 60 napos leltárral alátámasztott mérlege
Záró rendelkezések
30. §
31. §
1. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez33
2. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez35
4. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
|
Tagdíjfizetők létszáma korévenként (fő) |
||||||
|
Kor |
Év elején |
Új belépők |
Tagsági viszony évközi megszűnése |
Év végén |
||
|
kilépés |
elhalálozás |
nyugdíjba vonulás |
||||
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
|
Tagdíjfizetés szüneteltetésére vonatkozó létszámadatok (fő) |
||||||
|
Kor |
Év elején |
Év közben |
Év közben megszűnt |
Év végén |
||
|
kilépés |
elhalálozás |
lejárt |
||||
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
Szolgáltatást igénybe vevők létszáma korévenként (fő) A szolgáltatás megnevezése: |
||||||
Kor |
Év elején |
Új igénybevétel |
Szolgáltatás évközi megszűnése |
Év végén |
||
lejárt |
elhalálozás |
egyéb ok |
||||
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
Az egyéni számlák állása (Ft) |
|||||||||||||||||
Év elején |
Évközi befizetések |
Évközi kifizetés |
Év végén |
||||||||||||||
tagdíj |
adomány, |
hozam |
kilépés |
elhalálozás |
szolgáltatásra |
||||||||||||
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||
Tagdíjfizetés nélkül benthagyott egyéni számlák (száma és összege) |
|||||||||||||||||
|
Év elején |
Év keletkezett |
Év közben megszűnt |
Év végén |
|||||||||||||
a |
b |
c |
d |
||||||||||||||
Száma (db) |
|
|
|
|
|||||||||||||
Összege (Ft) |
|
|
|
|
|||||||||||||
A szolgáltatási számla állása (Ft) Szolgáltatás megnevezése: |
|||||||||||||||||
Év elején |
Évközi kifizetés |
Évközi befizetés |
Év végén |
||||||||||||||
szolgáltatásra |
egyéb okból |
egyedi számláról |
adomány, másik |
hozam |
|||||||||||||
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
|||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||
Utóbb a rendeletet a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
A 2. § a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Ahol a rendelet. ,,szabad pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,kockázati osztály''-t említ, azon — a 97/1996. ( VII.10. ) Korm. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében — ,,befektetett pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,portfolió osztály''-t kell érteni.
Ahol a rendelet. ,,szabad pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,kockázati osztály''-t említ, azon — a 97/1996. ( VII.10. ) Korm. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében — ,,befektetett pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,portfolió osztály''-t kell érteni.
Az 5. §-t a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1) bekezdését a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8-9. §-t a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése szerinti előírásokat — a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése értelmében — 1997. január 1-jétől kell teljesíteni.
A 13. § (2)-(3) bekezdése a 97/1996. ( VII.10. ) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a paragrafus (4) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 13. § (2)-(4) bekezdése szerinti előírásokat — a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése értelmében — 1997. január 1-jétől kell teljesíteni.
A 15. § a 97/1996. ( VII. 10.) Korm. rendelet 7. í-ával megállapított szöveg.
Ahol a rendelet. ,,szabad pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,kockázati osztály''-t említ, azon — a 97/1996. ( VII.10. ) Korm. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében — ,,befektetett pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,portfolió osztály''-t kell érteni.
Ahol a rendelet. ,,szabad pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,kockázati osztály''-t említ, azon — a 97/1996. ( VII.10. ) Korm. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében — ,,befektetett pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,portfolió osztály''-t kell érteni.
Ahol a rendelet. ,,szabad pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,kockázati osztály''-t említ, azon — a 97/1996. ( VII.10. ) Korm. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében — ,,befektetett pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,portfolió osztály''-t kell érteni.
A 19. § a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1)-(3) bekezdése szerinti előírásokat — a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése értelmében — 1997. január 1-jétől kell teljesíteni.
Ahol a rendelet. ,,szabad pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,kockázati osztály''-t említ, azon — a 97/1996. ( VII.10. ) Korm. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében — ,,befektetett pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,portfolió osztály''-t kell érteni.
A 21. § (4) bekezdése a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (4) bekezdése szerinti előírásokat — a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése értelmében — 1997. január 1-jétől kell teljesíteni.
A 23. § a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
A 26. §-t a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A IV. rész címe a 97/1996. ( VII.10. ) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.
Ahol a rendelet. ,,szabad pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,kockázati osztály''-t említ, azon — a 97/1996. ( VII.10. ) Korm. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében — ,,befektetett pénztári eszköz''-t, illetőleg ,,portfolió osztály''-t kell érteni.
A 29/A - 29/B. §-okat a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta a szövegbe.
A 30. § (1) bekezdése a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
Lásd még a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 18. §-ának (5) bekezdését.
Az 1. számú melléklet a 97/1996. ( VII.10.)Korm. rendelet 16. §-ával, valamint 1. számú mellékletével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet címe a 97/1996. ( VII.10.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.
A 3. számú mellékletet a 97/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.