Kifejezéskereső
6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet
a szakmai követelmények kiadásáról
1994.08.31.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
E rendelet mellékleteként kiadom a munkaügyi miniszter ágazatába tartozó egyes szakképesítések szakmai követelményeit.
2. §
A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, az 1. § szerinti szakmai követelményeket 1994. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
Kósáné dr. Kovács Magda s. k.,
munkaügyi miniszter
Melléklet a 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelethez
A Munkaügyi Minisztérium kompetenciájába tartozó szakképesítések szakmai követelményeinek jegyzéke
---------------------------------------------------
A szakképesítés
OKJ szerinti azonosító száma Megnevezése
---------------------------------------------------
49 9 2529 09 90 05 személyügyi gazdálkodó
49 4 3612 09 90 06 személyügyi ügyintéző
49 4 3619 10 10 02 európai üzleti asszisztens
96 9 3152 16 90 14 középfokú munkavédelmi technikus
SZEMÉLYÜGYI GAZDÁLKODÓ
szakképesítés
szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. Szakképesítés azonosító száma: 49 9 2529 09 90 05
2. Szakképesítés megnevezése: Személyügyi gazdálkodó
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
------------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma Megnevezése
------------------------
2529 Egyéb gazdasági foglalkozások
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
---------------------------
A munkakörök foglalkozások
FEOR száma Megnevezése
---------------------------
2523 Humánpolitikai szervező
1343 Humánpolitikai tevékenységet folytató részegység vezetője
3612 Humánpolitikai ügyintéző
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A személyügyi gazdálkodás a rendelkezésre álló emberi erőforrások racionális és optimális felhasználását, illetve a meglévő munkaerő hatékony működtetését jelenti az adott szervezeti, intézményi keretek között.
Bármely gazdálkodó szervezet, üzletág vagy intézmény rendelkezésére álló emberi erőforrás a legérzékenyebb, a legkifinomultabb és a legszerteágazóbb szakmai, továbbá individuális specifikációt magában hordozó vagyonelem. E szellemi potenciállal való gazdálkodás, illetve e szellemi tőkébe történő célirányos beruházás széles körű szakmai és emberügyi ismereteket követel meg azoktól a szakemberektől, akiknek az emberi erőforrások hatékony felhasználása és fejlesztése a feladatuk.
E szakmai területen történik a gazdálkodó szervezet humán-stratégiai elképzeléseinek kidolgozása, a szervezet üzleti stratégiájával összhangban.
E munkakör gyakorlása közben kell kialakítani és alkalmazni mindazon módszereket, amelyek elősegítik a szervezet működéséhez szükséges munkaerő (emberi erőforrás) megszerzését, megtartását, motiválását, fejlesztését és hatékony felhasználását. Ugyancsak fontos feladata a személyügyi gazdálkodónak a különböző szakvezetők számára koordinálói, szakmai tanácsadói szerepkör betöltése is. A munkaügyi kapcsolatokban (a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való kapcsolatokban) történik az érdekegyeztető tárgyalások előkészítése, és itt látják el a munkáltatói érdekképviseleti funkciókat is.
E feladatkör gyakorlása közben látják el a szükségessé váló létszámleépítések előkészítését és lebonyolítását is.
Az a szaktudás, amellyel a személyügyi gazdálkodó rendelkezik, alkalmassá teszi őt különböző szintű vezetői (pl. osztályvezetői, főosztályvezetői, sőt személyügyi igazgatói) munkakörök betöltésére is, amennyiben rendelkezik azokkal a jogi feltételekkel, személyiségjegyekkel, amelyek a vezetői (menedzseri) beosztáshoz szükségesek.
III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. A személyügyi gazdálkodó legfőbb feladata a szervezeti és egyéni célkitűzések közös, hatékony érvényesítése. Részt vesz a gazdálkodói, üzletági vagy intézményi szféra szervezetfejlesztési stratégiájának és tervezési koncepcióinak kialakításában. Tevékenysége által szervesen bekapcsolódik a törzskari vezetésbe.
— Ismerje a munkaerőpiac törvényszerűségeit és a hazai munkaerőpiac főbb jellemzőit, továbbá a munkaerő-szükséglet meghatározását, a hatékony foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működtetésének mechanizmusát és a hatékony munkaerő-fejlesztés gyakorlati módszereit.
— Rendelkezzen a stratégiai gondolkodás alapjaival, a stratégiai tervezés lépéseire vonatkozó ismeretekkel.
— Képes legyen olyan stratégiai és üzleti terv készítésében közreműködni, amely tartalmazza a szervezetre vonatkozó személyügyi elképzeléseket is.
— Ismerje a szervezeti kultúra és vezetési stílus fejlesztését szolgáló korszerű eljárásokat, azok nemzetközi és hazai forrásait.
Ezen belül rendelkezzen a vezetési rendszerekre, a gyakorlati vezetési koncepciókra, a vezetési stílusokra, a döntéshozatalra, a szervezés funkcióira, a szervezési feladatokra, a módszerekre, eszközökre és technikák fajtáira vonatkozó ismeretekkel.
— Ismerje a szervezet-korszerűsítés újabb fejleményeit szociológiai nézőpontból, a racionális döntések társadalmi feltételeit és korlátait, a döntési rendszereket és az érdekviszonyokat, az ember-munkaviszony társadalmi meghatározottságát, valamint az empirikus szociológiai vizsgálatok különféle módszereit.
2. Részt vesz a gazdasági szervezet (intézmény) érdekképviseleti munkájában, a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások előkészítésében, lebonyolításában, valamint a megállapodások gyakorlati végrehajtásában.
— Ismerje a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások előkészítésével, lebonyolításával, valamint a megállapodások gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókat, a konfliktus kezelésének, feloldásának alapvető módszereit.
3. Részt vesz az őt foglalkoztató szervezet globális munkaerő-szükségletének kialakításában, biztosításában, összetételének folyamatos fejlesztésében és a külső munkaerőforrások feltárásában. Belső munkaerő-felesleg esetén megvizsgálja a humánus létszámleépítést, ezen belül a szükséges átcsoportosítás lehetőségeit.
— Ismerje azokat a szabályokat, módszereket, eszközöket, amelyek jelentős létszámleépítés esetén figyelembe veendők és alkalmazandók. Tájékozott legyen a foglalkoztatáspolitika eszközrendszeréről, az országos és regionális munkaügyi szerveztek tevékenységéről, az alkalmazással és a kapcsolattartással összefüggő kötelezettségekről.
4. Kialakítja a munkaerő-kiválasztás, -megtartás, a szakmai életutak tervezése, a munkaköri követelmények és teljesítménykövetelmények meghatározása módszereit, alkalmazásának feltételeit.
— Rendelkezzen ismeretekkel, és alkalmazza azokat a munkaerő kiválasztása, megtartása, motiválása, szakmai életutak tervezése, a munkaköri követelmények és teljesítménykövetelmények kidolgozása területén.
— Legyen képes kidolgozni a szervezet igényeinek megfelelő foglalkoztatási formákat, munkaidő-rendszereket, az alkalmazandó bérezési, anyagi ösztönzési rendszereket. Munkaköri leírás mintákat kell ismernie, és azokat megfelelő szervezetekre adaptálnia.
5. Képesség- és alkalmasságvizsgálatokat, határozott idejű, illetve próbaidős alkalmaztatás esetén beválásvizsgálatokat szervez, illetve végez. Részt vállal a foglalkoztatás hatékonyságának javításában, az oktatás és átképzés megszervezésében.
— Ismerje a munkafolyamat-elemzés módszereit, a munkahelyi terhelés fizikai és pszichikai tényezőit.
— Rendelkezzen ismeretekkel az alkalmassági vizsgálatok módszereiről, a pszichológiai tanácsadás szerepéről.
6. Rendszeres kapcsolatot tart a munkaügyi központokkal, informálja azokat az üres álláshelyekről. A hatékony személyzetfejlesztés céljából részt vesz a szervezeti stratégia alakításában a rövid, közép- és hosszú távú elképzelések kidolgozásában. Egyúttal az emberi erőforrások alkalmazásával és fejlesztésével összefüggő tanácsadói szerepet tölt be.
A személyügyi gazdálkodóval szemben támasztott általános követelmények
— A személyügyi gazdálkodót feladatkörének sajátosságaiból adódóan jellemezze:
= kreativitás,
= felismerő és döntési képesség,
= szervező és irányító képesség,
= konfliktuskezelő képesség,
= tárgyalási és beszédkészség,
= írásbeli készség,
= problémamegoldó képesség,
= empatikus készség és képesség,
= felelősségtudat, szorgalom,
= pontosság és megbízhatóság,
= figyelem, tapintat, udvariasság.
— Legyen tájékozott a mindennapi életben leggyakrabban felmerülő jogi kérdésekről.
— Naprakész ismerete legyen a gazdálkodó szervezetek, intézmények működését szabályozó, tevékenységére vonatkozó törvényekről és rendeletekről.
— Ismerje és alkalmazza munkakörével összefüggésben a Munka Törvénykönyvét, és feladataival összefüggésben a köztisztviselői, a közalkalmazotti, a foglalkoztatási, munkavédelmi, szakképzési, társadalombiztosítási és egyéb, a személyüggyel kapcsolatos törvényeket.
— A személyügyi gazdálkodónak ismernie kell a nemzetgazdaságban makro- és mikroszinten bekövetkező jelentősebb gazdasági folyamatok közötti összefüggéseket, ok-okozati kapcsolatokat, az események lefolyásának törvényszerűségeit és az azokban érvényesülő hatásmechanizmusokat. Ismernie kell azokat a társadalmi, gazdasági tényezőket, illetve környezeti feltételeket, amelyek a gazdálkodó szervezet személyügyi tevékenységére, az emberi erőforrásokkal történő gazdálkodásra befolyást gyakorolnak, hogy azokra időben és megfelelően tudjon reagálni.
— Rendelkezzen ismeretekkel a munkahely-kialakítás legfontosabb műszaki, pszichológiai és ergonómiai szempontjairól.
— Ismerje a munkahelyi vezetés és a szociálpszichológia összefüggéseit, a csoportfolyamatokat, a vezetés pszichológiai korlátait és módszereit.
— Összességében a személyügyi gazdálkodókkal szemben elvárható fő követelmény, hogy egyszerre legyenek a szervezet sikeréhez hozzájáruló szakemberek, valamint üzletemberek is, akik képesek a menedzsment részére az emberi erőforrásokkal összefüggésben megfelelő tanácsadói szerepkört betölteni.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.
4.2. A szakmai vizsga részei
— írásbeli vizsga,
— gyakorlati vizsga,
— szóbeli vizsga.
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgán a szakképzés egészét átfogó, komplex feladatot kell megoldani.
A vizsga időtartama
Az írásbeli feladatok megoldásához 180 perc áll a vizsgázó rendelkezésére.
Gyakorlati vizsga
A Munkaügyi Minisztérium közzéteszi az ajánlásokat a gyakorlati vizsgarészen megoldandó feladatokra.
A gyakorlati vizsgafeladatokat az ajánlások alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény határozza meg úgy, hogy a vizsgázó egy-egy konkrét problémát oldjon meg (pl. készítse el egy gazdálkodó szervezet humánstratégiáját, vagy dolgozzon ki hatékony ösztönzési módszereket stb.).
A vizsga időtartama
A gyakorlati feladat megoldására 300 perc áll rendelkezésre.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán az emberi erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos ismeretekből kell számot adni azon tételsor alapján, amelyet a Munkaügyi Minisztérium küld meg a szakmai vizsgát szervező intézménynek.
A vizsga értékelése
A vizsgázó szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot úgy, hogy a szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
SZEMÉLYÜGYI ÜGYINTÉZŐ
szakképesítés
szakmai és vizsgáztatási követelményei
szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. Szakképesítés azonosító száma: 49 4 3612 09 90 06
2. Szakképesítés megnevezése: Személyügyi ügyintéző
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma Megnevezése
-----------------------------
3612 Humánpolitikai ügyintéző
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------------
A munkakörök, foglalkozások
FEOR száma Megnevezése
-----------------------------
1343 Humánpolitikai tevékenységet folytató részegység vezetője
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A személyügyi ügyintéző egy adott szervezet keretein belül az emberi erőforrás-gazdálkodással foglalkozó szakértői team munkatársa. Feladatát irányítás mellett látja el.
Főbb feladatai:
— Segíti a szervezetet kitűzött céljai megvalósításában a munkaerő hatékony alkalmazásával és szaktudásának célirányos fejlesztésével.
— Jól képzett, motivált munkaerő felkutatása, kiválasztása, beillesztése, megtartása, továbbképzése és megfelelő javadalmazási rendszer működtetése.
— A rendelkezésre álló emberi erőforrások kezelése, a munkatársak — gazdálkodással összefüggő — kollektív vagy személyes ügyeinek intézése, egyszersmind globális szolgáltatói tevékenység.
— Elvégzi az operatív feladatokat, amelyek az emberi erőforrás tervezésével, a munkaerő toborzásával és munkába állításával összefüggésben felmerülnek.
— Részt vesz a szervezet részére mások által kidolgozott, de az emberi erőforrás-gazdálkodáshoz és -fejlesztéshez kapcsolódó részfeladatok megoldásában.
III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. A személyügyi ügyintéző részt vesz a gazdálkodó szervezet stratégiájával összehangolt humánstratégia kialakításában.
— Rendelkezzen ismeretekkel a stratégiai tervezés lépéseiről.
— Ismerje a munkaügyi tevékenység szervezését, funkcióit, a gazdálkodó szervezeten belüli kapcsolatrendszerét, a foglalkoztatáspolitika főbb folyamatainak alakulását, a munkaerőmozgás típusait, jellemzőit.
— Rendelkezzen ismeretekkel a munkaerő-tervezés módszereiről, a munkaidő-gazdálkodás, a munkaidő-kihasználás elemzéséről.
— Ismerje és alkalmazza a bér- és keresetgazdálkodás módszereit, az érdekeltségi rendszereket.
— Ismerje a személyügyi tevékenységnek a gazdálkodó szervezeten belül elfoglalt helyét és szerepét.
— Működjön közre a szervezeti stratégiához szorosan kapcsolódó humánstratégia kialakításában, ismerje a szervezetelemzési, szervezetfejlesztési tevékenység lényegét.
— A személyügyi ügyintéző legyen képes tanulmányozni a szervezetet és környezetét. Ennek eredményeként részt tudjon venni a szervezetkorszerűsítés előkészítésében, a hierarchikus, információs és döntési rendszer kialakításában, a vezetői életutak kialakításában, a bérezés és az ösztönzés meghatározásában, felhasználva mindezekhez az elsajátított szociológiai módszereket.
2. Meghirdeti a betöltetlen álláshelyeket, felvételi beszélgetéseket folytat a jelöltekkel, tájékoztatja őket az alkalmazás feltételeiről (besorolás, munkarend, szabadság, előléptetési lehetőség, munkaköri követelmények, munkaköri leírás stb.). Megszervezi a jelentkezők találkozóját leendő szakmai vezetőjükkel.
— Tudja kezelni az egyes speciális rétegek foglalkoztatásával kapcsolatos sajátos kérdéseket.
— Ismeretei alapján a gyakorlatban tudja alkalmazni a munkaviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos jogi előírásokat, valamint a munkaviszonyból származó munkáltatói és dolgozói jogosultságok rendszerét.
3. Kölcsönös megegyezés esetén elkészíti a vonatkozó munkaszerződést.
— Legyen képes a gyakorlatban előforduló személyügyi ügyiratok, levelek alaki és tartalmi szempontból megfelelő megfogalmazására, esztétikus kivitelezésére (írógéppel vagy számítógéppel).
4. Közreműködik a személyügyi tevékenység feladatainak ellátásában, különösen
= a munkaköri követelményprofil kialakításában,
= a munkaköri feladatok rögzítésében,
= a személyügyi tervezésben,
= a munkaerő kiválasztásban, továbbá a felvétellel összefüggő feladatokban,
= a beilleszkedés elősegítésében, a pályagondozásban,
= a teljesítményértékelési és a minősítési feladatokban,
= a humánstratégia alapján az oktatási és továbbképzési szükségletek szervezésében, gyakorlati megvalósításában.
— Ismerje a jog és a jogrendszer általános fogalmait, a munkajogi szabályozás általános kérdéseit.
— Részletesen ismerje a Munka Törvénykönyvét és feladataival összefüggésben a közalkalmazottak, továbbá a köztisztviselők jogállására vonatkozó törvények előírásait, valamint a végrehajtásukra kiadott kormány- és miniszteri rendeleteket.
5. Nyilvántartja és kezeli a felvétellel és az alkalmazással összefüggő dokumentációkat.
— Ismerje a korszerű személyügyi nyilvántartások módszereit, tudja alkalmazni azokat.
— Legyen képes alkalmazni a korszerű irodatechnikát (kommunikációs berendezések, másoló- és sokszorosítógépek, a szövegfeldolgozás eszközei).
— Rendelkezzen számítógép-alkalmazási ismeretekkel, tudja kezelni a számítógépes intézményi munka- és személyügyi nyilvántartásokat, a szövegszerkesztő és a táblázatkezelő programcsomagokat.
6. Megállapítja a munkavállalók éves szabadságát, továbbá szabadságolási ütemtervet készít.
7. A ki- és belépéssel összefüggésben nyilvántartást vezet.
8. Ellátja a besorolással kapcsolatos feladatokat.
9. Nyilvántartást vezet a nyugdíjas és kisegítő munkavállalókról.
10. Elkészíti az esedékes statisztikai jelentéseket.
— Sajátítsa el a munkájához kapcsolódó általános statisztikai alapvetéseket, a statisztikai tevékenység jogi kereteit, a statisztikai adatszolgáltatás előírásait.
11. Közreműködik az érdekegyeztető tárgyalás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok megoldásában.
12. Alkalmazza az esetleges létszámleépítéssel összefüggő szabályokat, módszereket és eszközöket.
13. Ellátja a társadalombiztosítással és az adózással összefüggő feladatokat.
14. Biztosítja a gazdálkodó szervezet szociális és jóléti tevékenységével összefüggő feladatok megoldását.
— Rendelkezzen ismeretekkel a szociális intézményrendszerről, a szociális helyzetfelmérés módszereiről, az ellátásról és segélyezésről, a lakástámogatás megoldási lehetőségeiről, az üdülés támogatásának új módozatairól.
— Ismerje a gazdálkodó szervezet jóléti politikája kialakításának lehetőségeit, a költségtérítéseket, a munka-, forma- és egyenruha-ellátás szabályzatait, az étkezési támogatás lehetőségeit, valamint a jóléti politika egyéb elemeit.
15. Összeállítja a képzési és továbbképzési programokat, koordinálja végrehajtásukat, gondoskodik a szükséges tanulmányi szerződések megkötéséről, teljesítésük figyelemmel kíséréséről.
A személyügyi ügyintézővel szemben támasztott általános követelmények
— A személyügyi ügyintéző feladatkörének sajátosságaiból adódóan
= személyiségét nagyfokú pontosság, megbízhatóság és felelősségtudat jellemezze,
= rendelkezzen megfelelő önuralommal és türelemmel,
= legyen figyelmes, tapintatos és udvarias,
= munkáját a szorgalom és dinamizmus, valamint az egész tevékenységét magatartását átható igényesség jellemezze.
— A személyügyi ügyintézőnek ismernie kell a nemzetgazdaságban makro- és mikroszinten bekövetkező legjelentősebb gazdasági események közötti összefüggéseket, ok-okozati kapcsolatokat, az események lefolyásának törvényszerűségeit és az azokban érvényesülő hatásmechanizmusokat.
— A személyügyi ügyintéző:
= írásban és szóban egyaránt értelmes, érthető legyen, kifejezésmódja kulturált, nyelvtanilag helyes legyen,
= ismerje és használja a metakommunikációs módszereket és eszközöket,
= ismerje és alkalmazza a társas kapcsolatokban az illem, etikett és protokoll szabályait,
= külső megjelenése és ruházkodása alkalmazkodjék munkaköréhez.
— A személyügyi ügyintéző ismerje a pszichológia tárgyát, alkalmazási területeit, különös tekintettel a munkapszichológia alkalmazott elemeire.
Ezen belül részletesen ismerje
= a személyiség és munkavégzés kapcsolatát,
= a munkavégzés szociálpszichológiai aspektusait,
= a szervezet- és vezetéspszichológiát,
= a munkavégzést, mint pszichikus igénybevételt,
= az egyén és a munkakörnyezet kapcsolatát.
— Ismerje azokat az alapvető technikákat, módszereket, amelyek a tanult ismeretek alkalmazását számára lehetővé teszik.
— Az emberekkel való kapcsolattartás, a kommunikáció szükségessé teszi, hogy a személyügyi gazdálkodó pszichikailag is egészséges legyen.
— Tudjon uralkodni érzelmein és indulatain, továbbá kiegyensúlyozott legyen. A konfliktushelyzetek megoldásában aktív, együttműködő stílust valósítson meg.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.
4.2. A szakmai vizsga részei:
— írásbeli vizsga,
— gyakorlati vizsga,
— szóbeli vizsga.
Írásbeli vizsga
Az írásbeli tételek a szakképzés egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.
A vizsga időtartama
A feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésére.
Gyakorlati vizsga
A Munkaügyi Minisztérium közzéteszi az ajánlásokat a gyakorlati vizsgarészen megoldandó feladatokra.
Az ajánlások alapján a konkrét vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki úgy, hogy azok egy-egy meghatározott feladatra irányuljanak (pl. pályázati kiírás, oktatási program megjelölt kondíciókkal).
A vizsga időtartama
A gyakorlati feladat megoldására 180 perc áll rendelkezésre.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a Munkaügyi Minisztérium által összeállított és megküldött vizsgakérdéseket kell használni. Egy-egy szakvizsga tételsorozat több szóbeli vizsgán használható.
A vizsga értékelése
A vizsgázó szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot úgy, hogy a szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott érdemjegyek alapján határozzák meg.
EURÓPAI ÜZLETI ASSZISZTENS
szakképesítés
szakmai és vizsgáztatási követelményei
szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. Szakképesítés azonosító száma: 49 4 3619 10 10 02
2. Szakképesítés megnevezése: Európai üzleti asszisztens
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
--------------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma Megnevezése
--------------------------
3619 Egyéb gazdasági ügyintézők
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-------------------------------
A munkakörök, foglalkozások
FEOR száma Megnevezése
-------------------------------
3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások
3611 Általános titkár
4119 Egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások
4193 Irodai adminisztrátor,, írnok
4299 Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az európai üzleti asszisztens a nemzetgazdaság bármely területén működő vállalkozásoknál
— számítógép-kezelői,
— titkári,
— munkaerő-gazdálkodási,
— készletgazdálkodási,
— raktározási,
— értékesítési,
— számlázási,
— pénzügyi,
— költségszámítási,
— számviteli,
— alapvető jogi,
— statisztikai
ismeretek birtokában ügyintézői feladatokat lát el. Az érintett területek (szervezeti egységek) vezetőinek közvetlen vagy közvetett irányításával végzi feladatát.
III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. Alapfokú számítógép-kezelés
1.1. A személyi számítógépek és perifériák általános jellemzése
— Egy adott géptípus jellemzőinek megmagyarázása szabatosan, szakszerűen.
— Perifériák jellemzése egy adott konfigurációra vonatkozóan szakszerűen.
1.2. A számítógép üzembe helyezése
— Munkavédelem és baleset-elhárítás a jogszabályokban előírtaknak megfelelően.
— A számítógép szabályszerű csatlakozásainak ellenőrzése megtekintéssel.
— A számítógép bekapcsolása, kikapcsolása és újraindítása a megfelelő billentyűk használatával szabályszerűen.
1.3. Vírusellenőrzés és vírusirtás
— Fogalmának definiálása és módszereinek alkalmazása.
— Egy adott vírusellenőrző és vírusirtó program használata.
1.4. Egy (a lehető legfejlettebb) operációs rendszer használata
— Fájlok szabályszerű létrehozása lemezen.
— Fájlok szabályszerű másolása lemezen és lemezek között.
— Fájlok szabályszerű törlése lemezen.
— Fájlok szabályszerű átnevezése lemezen.
— Könyvtár szabályszerű létrehozása lemezen.
— Katalógus szabályszerű kérése lemezről.
1.5. Gépírás
— A magyar szabványnak megfelelő billentyűzeten szabályszerű tízujjas vakírással 1100 leütés/10 perc sebesség elérése. (Részlegesebben lásd pl. Gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit.)
1.6. Egy (a lehető legfejlettebb) szövegszerkesztő program használata
— Az adott szövegszerkesztő program jellemzőinek magyarázata szakszerűen.
— Szövegbevitel tízujjas vakírással legalább 1100 leütés/10 perc sebességgel.
— Javítás, kijelölés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegben a szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében szakszerűen, 1100 leütés/10 perc sebességnek megfelelően.
— A szakszerű mentés, visszatöltés az adott szövegszerkesztővel.
— Nyomtatási kép beállítása esztétikusan és a nyomdai szabványoknak megfelelően.
— Nyomtató pontos beállítása — típustól függően — a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűtípusra, a megfelelő papírméretre, nyomtatási erősségre és példányszámra, a lehetőségeket kihasználva.
— Nyomtatás megfelelő formátumú papírra, borítékra a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűkkel.
— Élőfej, élőláb és oldalszámozás beállítása és elkészítése a nyomdai szabványoknál megfelelően esztétikusan.
— Tabulálás, tabulálás beállítása jobbra, balra, középre és decimálisan az adott szövegszerkesztő lehetőségeit és a nyomdai előírásokat figyelembe véve.
— Táblázatkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeit, az esztétikus kivitelt és a táblaszerkesztés szabályait betartva.
— Dokumentum formázása az adott szövegszerkesztővel a nyomdai előírásoknak megfelelően.
— Körlevélkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében.
— Tartalomjegyzék készítése az adott szövegszerkesztő lehetőségeit kihasználva.
— Helyesírás-ellenőrzés az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében.
— Táblázat, grafika, beillesztése egy adott dokumentumba, importálva a táblázat- és adatbáziskezelő-programokból.
1.7. Egy (a lehető legfejlettebb) táblázatkezelő program használata
— Oszlop, sor, mező, rekord, relatív és abszolút cím, tartományok fogalmának definiálása szabatosan.
— Adatbevitel 1100 leütés/10 perc sebességgel.
— Diagramkészítés címmel, jelmagyarázattal, tengelyfeliratozással, szemléletes formában.
— Adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése.
— Képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba.
— Táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével.
1.8. Egy (a lehető legfejlettebb) adatbáziskezelő program használata
— A legfontosabb alapfogalmak (relációs adatbázis, mező, mezőtípusok, rekord, rekordmutató) definiálása a tanultak alapján szabatosan.
— Egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása.
— Adatbázisok feltöltése pontosan, 1100 leütés/10 perc sebességgel.
— Adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése megadott szempontoknak megfelelően.
— Megadott adatokon egyszerűbb függvénykapcsolatok létrehozása.
— Hazai és nemzetközi adatbázisok elérése, adatlekérdezés, adatlekérés adott rendszeren.
1.9. Egy hálózati rendszer használata egy adott vállalkozásnál.
2. Titkári feladatok
2.1. Szervezési kommunikáció
— Szervezési-szóbeli kommunikáció
= a magyar nyelv kiejtési és nyelvhelyességi szabályainak megfelelő beszéd,
= értelmes, érthető beszéd egy idegen nyelven,
= partnerek, vendégek, munkatársak fogadása az etikettnek megfelelően,
= üzenettovábbítás tömören és lényegretörően,
= tárgyalások, megbeszélések előkészítése, hostessi feladatok ellátása az etikett szerint,
= kérdezési technikák alkalmazása a tartalmi és formai sajátosságok érvényesítésével.
— Telefonálás
= a telefonálás szabályainak alkalmazása az udvariassági szabályok betartásával magyarul és idegen nyelven,
= felkészülés a telefonálásra, a beszélgetés megtervezése.
2.2. Írásbeli kommunikáció
— Levelezés
A levelekkel szemben támasztott szakmai, formai és fogalmazási követelmények alkalmazása az adott időszakban érvényes műszaki irányelveknek megfelelően magyarul, valamint idegen nyelven, a szokásjognak megfelelően.
— Levelek szerkesztése
Levelek gépelése önállóan, magyarul és egy idegen nyelven a szerkesztés és levélkészítés szabályainak megfelelően, elküldhető formában.
2.3. Iratkezelés, iktatás, irattározás
— Iratok, bizonylatok megkülönböztetése
az iratok, bizonylatok fogalmának definiálása, típusainak felsorolása,
egy adott vállalkozásnál használt bizonylatok, ügyiratok megkülönböztetése típusaik szerint.
— Beérkező levelek bontása, érkeztetése, iktatása, vezetőnek történő benyújtása egy adott vállalkozás irattározási szabályzatának megfelelően.
— Az elkészített kimenő levelek nyilvántartása, expediálása az adott vállalkozás irattározási szabályzatának megfelelően.
— Bélyegzők nyilvántartása, kezelése az adott vállalkozás irattározási szabályzatának megfelelően.
— Postakönyv kitöltése egyszerű példák alapján, szabályosan.
— Iktatókönyv kitöltése egyszerű példák alapján, szabályosan.
2.4. Telekommunikációs és irodatechnikai eszközök használata
— Egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű ismertetése, és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően.
— Speciális távközlési szolgáltatások felhasználói szintű alkalmazása.
— Egy adott üzenetrögzítővel történő felvétel, visszahallgatás, beállítás szakszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.
— Egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere szabályszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.
— A számítógépes faxküldés szabályainak alkalmazása egy adott faxkártya használatával.
— Egy adott diktafon szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.
— Egy adott másológép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.
— Egy adott írógép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.
— Egy adott vállalkozásnál működő irodai automatizációs rendszer szabályszerű használata, elektronikus posta küldése és fogadása az adott rendszer lehetőségeit kihasználva.
2.5. Irodai készletekkel gazdálkodás
— Irodaszerigény felmérése, megtervezése egy adott időszakra egy adott vállalkozásnál alkalmazott módszer figyelembevételével.
— Irodaszerek raktározása, kiadása, bizonylatolása önállóan elkészített nyilvántartás szerint.
— Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
3. Munkaerő-gazdálkodás
3.1. A Munka Törvénykönyve legfontosabb szabályainak ismertetése
— A munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmak szabatos megfogalmazása.
— Próbaidővel és szabadsággal kapcsolatos fogalmak definiálása az MT alapján.
— A bérfizetés szabályainak jellemzése szakszerűen.
— A munkáltató és a munkavállaló jogainak felsorolása az MT rendelkezései alapján, pontosan.
— A vállalkozáson belüli és kívüli érdekegyeztetési folyamatok ismertetése az MT alapján.
— A Kollektív Szerződéssel kapcsolatos fogalmak definiálása az MT alapján.
— Egy adott vállalkozás vagy ágazat Kollektív Szerződésének összehasonlítása az MT-vel.
3.2. A munkaviszonnyal összefüggő feladatok
— Munkaszerződések készítése adott példákkal, elfogadható formában és tartalommal (egy állandó munkahelyen, meghatározott időben dolgozó és egy változó munkahelyen, változó időbeosztásban dolgozó munkaszerződésének elkészítése) az MT előírásainak megfelelően, lehetőleg számítógéppel.
— A munkaviszonnyal kapcsolatos levelezési és nyilvántartási feladatok elvégzése az MT és rendeletek alapján.
3.3. Bérelszámolás, bérfizetés
— Teljesítménybérezés jellemzése egy adott vállalkozásnál, havi bér kiszámítása néhány példa alapján a vállalati szabályzatoknak megfelelően.
— Időbér jellemzése egy adott vállalkozásnál, kiszámítása néhány példa alapján a vállalati szabályzatoknak megfelelően.
— Idő- és teljesítménybér kombinációjának jellemzése egy adott vállalkozásnál, kiszámítása példák alapján az ott érvényes szabályozás szerint.
— A dolgozóknak bérfizetéskor adott bizonylat készítése lehetőleg számítógéppel, elfogadható formában.
— Egy adott bérfizetési bizonylaton szereplő összegek tételes magyarázata szabatosan.
— Bérfizetéskor a vállalkozásnál maradó bizonylatok kitöltése példák alapján, tartalmuk, alaki kellékeik figyelembevételével.
— Egészségbiztosítási, nyugdíj-, munkavállalói járulék mértékének megjelölése, kiszámítása az adott időszakban érvényes jogszabályoknak megfelelően.
— Személyi jövedelemadó-előleg számítása a hatályban lévő rendeletek, illetve az adott vállalkozás belső szabályzata szerint, példák alapján.
— Egyéb levonások fajtáinak ismertetése példák alapján, azok számfejtése és átutalása.
— Személyi jövedelemadó-bevallás készítése az adott időpontban érvényes szabályoknak megfelelően, kiemelve az
adókedvezmények fajtáit és elszámolásukat konkrét példák alapján,
adócsökkentő tételek fajtáit és elszámolásukat konkrét példák alapján.
3.4. Munkaügyi statisztikák készítése
— Munkaügyi számítások az adott időszakban érvényes rendeletek alapján, a munkaügyi statisztikák készítéséhez.
— Az adott időszakban érvényes rendeletek szerinti munkaügyi statisztikák készítése mintapélda alapján.
3.5. Emberi erőforrás-gazdálkodás
— Személyi törzsanyag készítése az eddig oktatott feladatok, elkészített nyilvántartások alapján.
— A személyzetigény meghatározása egy mintapélda alapján mennyiségi és minőségi szempontok figyelembevételével.
— A megfelelően kvalifikált munkaerő biztosítása módszereinek ismertetése (új felvétel, továbbképzés).
— A vállalkozásnál folyó szakmai képzés jellemzése (tanulóképzés, saját munkaerő képzése).
— A munkaszervezés fontosságának felismerése egy mintapéldában szereplő feltételek alapján.
— Az üzemi légkör hatásának elemzése a teljesítményekre mintapéldák alapján.
— Kommunikáció formáinak alkalmazása a felettesekkel és munkatársakkal.
— Esettanulmányok feldolgozása a konfliktuskezelés módszereinek megértésére.
— Emberközpontú munkaszervezés hatása és a lehetséges módszerek bemutatása esettanulmány alapján.
— Munka- és környezetvédelem jellemzése egy adott vállalkozásnál példák alapján.
— Balesetelhárítás szabályainak ismertetése egy vállalkozás példája alapján.
3.6. Bérelszámolási programok használata
— Legalább egy bérelszámolási program futtatása, és egy adott időszakra néhány fő bérelszámolásával kapcsolatos nyilvántartás elkészítése személyi számítógépen és a bizonylatok kinyomtatása.
— Táppénz számfejtésével kapcsolatos program futtatása és egy adott időszakra legalább 2 fő táppénzének számfejtése személyi számítógépen és a bizonylatok kinyomtatása.
— Személyi jövedelemadó-bevallás készítésére számítógépes program futtatása az adott évre, legalább 2 fő bevallásának elkészítése és a bevallás kinyomtatása.
4. Készletgazdálkodás
4.1. A készletgazdálkodás jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján szabatosan.
4.2. Készletfajták felsorolása és jellemzése egy vállalkozás példája alapján.
4.3. Anyaggazdálkodás
— Az anyaggazdálkodás szervezetben elfoglalt helyének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy adott vállalkozás példája alapján, értelemszerűen.
— Az anyaggazdálkodás feladatai
Anyagkészlet
= fogalmának definiálása,
= típusainak bemutatása gyakorlati mintapéldák alapján.
Anyagszükséglet
= alapfogalmainak definiálása egy adott vállalkozás példája alapján,
= meghatározó tényezőinek leírása,
= meghatározása darablisták és megrendelések alapján lehetőleg számítógép igénybevételével.
A készlet- és anyagnormák fajtáinak jellemzése, adott vállalati példák alapján az anyagnormák kiszámítása és változásuk hatásának elemzése a raktározási, valamint a termelési költségekre megadott szempontok szerint.
Analitikus anyagnyilvántartás
= fogalmának definiálása,
= jellemzése egy példa alapján a vállalkozás gyakorlata szerint.
Nyilvántartási árak
= típusainak jellemzése és értelmezése az adott vállalkozás számviteli előírásainak figyelembevételével,
= közül a beszerzési ár, illetve egy adott vállalkozásnál alkalmazott nyilvántartási ár kiszámítása hibátlanul.
— Anyagbeszerzés bizonylatainak összeállítása, kiértékelése és kiegészítése a vállalkozás gyakorlatának megfelelő részletezettséggel.
— Ajánlatok bekérése és tanulmányozása megadott szempontok (idő, ár, szállítási költségek stb.) szerint.
— Ajánlatok feldolgozása megadott szempontok (idő, ár, szállítási költségek stb.) szerint.
— Egy javasolt megrendelési sorrend összeállítása a vezető számára, a megadott szempontok figyelembevételével.
— Szállítási szerződés készítése és gépelése megadott termékekre (írógéppel vagy) számítógéppel, szabvány szerint, hibátlanul, elküldhető formában és tartalommal, magyarul és egy idegen nyelven.
— Megrendelőlevél írása (írógéppel vagy) számítógéppel, szabvány szerint, hibátlanul, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.
— A megrendelések teljesítésének figyelemmel kísérése egy önállóan kifejlesztett módszer segítségével, amellyel naprakészen kimutatható, mely rendelések beérkezése várható az adott napon, illetve mely megrendelések nem érkeztek be az adott napig.
— A megrendelésben szereplő anyagok be nem érkezése esetén az adott vállalkozásnál szokásos intézkedések megtétele, például egy újabb levél kiküldése a megrendelőlevél tartalmának megfelelően.
4.4. Áruátvétel és -ellenőrzés
— Mennyiségi és minőségi áruátvétel lebonyolítása módszereinek ismertetése egy adott vállalkozás szabályai szerint.
— Visszaigazoló levél írása (írógéppel vagy) számítógéppel, hibátlanul, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.
— Mennyiségi kifogásolás készítése (írógéppel vagy) számítógéppel, hibátlanul, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.
— Minőségi kifogásolás készítése (írógéppel vagy) számítógéppel, hibátlanul, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.
4.5. Számlaellenőrzés
— Bejövő számlák összehasonlítása az árubevételi bizonylattal, eltérések megállapítása és rögzítése az adott vállalkozásnál alkalmazott módszernek megfelelően.
4.6. Anyag- és készletgazdálkodási program használata egy adott vállalkozásnál.
5. Raktárgazdálkodás
5.1. A raktárgazdálkodás feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján.
5.2. A raktárgazdálkodás feladatai
— Raktárkészlet
= fogalmának definiálása,
= egy adott üzemben, a legfontosabb nyers-, segéd- és üzemanyagok felsorolása, tulajdonságaik leírása és raktározási lehetőségeik ismertetése.
— Analitikus raktárnyilvántartás
= fogalmának definiálása,
= jellemzése egy vállalati példa alapján a vállalkozás gyakorlata szerint,
= bevételezési és kiadási raktárbizonylatok szabályszerű kitöltése egy adott vállalkozásnál érvényes bizonylatolási rendnek megfelelően.
— Raktári nyilvántartási program használata lehetőség szerint.
5.3. Raktározás
— Az egyes raktárfajták, tárolási módok és raktározási eljárások megnevezése, jellemzése a szabályoknak és biztonsági előírásoknak megfelelően, a gyakorlatból vett példák alapján.
— A raktározás, tárolás módjának, a raktárnagyság változása hatásának elemzése, a raktározási költségekre, példák alapján.
— Raktározási kockázatvállalás hatásának vizsgálata a raktározási költségekre adott vállalkozás példája alapján.
5.4. Leltározás
— Egy adott vállalkozás leltározási szabályzatában szereplő feladatok ismertetése.
— Leltározás végrehajtása egy adott vállalkozás leltározási szabályzatának megfelelően, szakszerűen, egy adott termékkörre vonatkozóan.
— Egy adott vállalkozás bizonylati rendjében szereplő leltározási bizonylatok szakszerű kitöltése példák alapján.
— Egy egyszerűsített leltárfelvétel adatainak kiértékelése szakszerűen.
— Hiányok és többletek nyilvántartásba vétele az adott időpontban érvényes, illetve az adott vállalkozás leltári rendjében szereplő szabályok szerint.
5.5. Raktárkészletek selejtezése
— Selejtezés általános szabályainak ismertetése és adott vállalkozás selejtezési szabályzatának alkalmazása néhány konkrét példában.
— Selejtezési jegyzőkönyv tartalmának ismertetése.
6. Értékesítés és számlázás
6.1. Az értékesítés szervezetben elfoglalt helyének jellemzése
— Az értékesítés feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján, szabatosan.
— Az értékesítés szervezetben elfoglalt helyének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy adott vállalkozás példája alapján, értelemszerűen.
6.2. Piackutatás és marketing
— Egy adott vállalkozás piackutatása jellemzőinek ismertetése.
— Egy adott vállalkozás marketingeszközeinek felsorolása, lényeges elemeinek leírása.
— Egy adott vállalkozás marketingterve lényeges elemeinek leírása.
— Egy adott vállalkozás értékesítési piaca ajánlattevőinek és vásárlóinak megkülönböztetése.
— Lehetséges forgalomnövelő intézkedések felsorolása egy adott vállalkozásnál.
6.3. Értékesítéssel kapcsolatos bizonylatok készítése, feldolgozása
— Ajánlatok feldolgozása, irányítás mellett lebonyolítás.
— Megrendelések visszaigazolása, visszaigazolások gépelése (írógéppel vagy) számítógéppel, szabvány szerint, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.
— Megrendelések nyilvántartása az adott vállalkozásnál alkalmazott módszer szerint.
— Szállítási szerződés készítése és gépelése megadott értékesítendő termékekre (írógéppel vagy) számítógéppel, szabvány szerint, hibátlanul, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.
— A megrendelések teljesítésének figyelemmel kísérése egy önállóan kifejlesztett módszer segítségével, amellyel naprakészen kimutatható, mely rendelések teljesíthetők az adott napon.
— Várhatóan késedelmes teljesítés esetén az adott vállalkozásnál szokásos intézkedések megtétele, például egy (írógéppel vagy) számítógéppel, szabvány szerint, elküldhető formában készített határidő-módosító levél kiküldése magyarul, illetve idegen nyelven.
— A számlakészítéshez szükséges bizonylatok kitöltése.
— A számla fajtáinak jellemzése, számlakészítés az adott időpontban érvényes jogszabályok alapján az alaki kellékek figyelembevételével szabályosan.
— Számlák nyilvántartása és feldolgozása az adott vállalkozásnál szokásos módon, szabályosan.
— Számlázási program használata, lehetőség szerint.
6.4. Értékesítési módok jellemzése
— Közvetlen értékesítés módszereinek jellemzése egy adott vállalkozás példái alapján.
— Közvetett értékesítés módszereinek jellemzése egy adott vállalkozás példái alapján.
— Kereskedők, kereskedelmi képviselők, bizományosok bevonása hatásának értékelése egy adott vállalkozás értékesítésére egyszerű példa alapján.
6.5. Külföldre történő értékesítés és szállítás
— Külkereskedelmi tevékenység szabályozásának jellemzése adott vállalkozás példája alapján.
— A főbb ügylettípusok felsorolása, az egyszerűbbek jellemzése.
— A külkereskedelmi okmányok felsorolása, az egyszerűbbek jellemzése.
— Egyszerű feladatok megoldása az értékáru, a specifikus és az addicionális vámok kivetésére vonatkozó szabályok ismeretében.
— A vámok hatásának vizsgálata a termékek versenyképességére egyszerű feladatok alapján, a vámok kivetésére vonatkozó szabályok ismeretében.
— Egyszerű feladatok megoldása az adott időpontban érvényes vámtarifa-előírások alapján.
— A vámkezelés (VÁM 91, EUR.1, EUR.2, TIR, ATA Carnet) okmányainak ismertetése, kitöltése egyszerűsített adatok alapján, segítséggel, esetleg számítógépes programmal.
— A vám alapjába számító költségekre, azok összesítésére, helyesbítésére és visszatérítésére egyszerű feladatok megoldása megadott adatok alapján.
6.6. Expediálás
— A legkedvezőbb szállítási mód kiválasztása egyszerű feladatok és az adott vállalkozásnál alkalmazott módszerek alapján.
— Fuvarlevelek, szállítólevelek kitöltése egyszerű számadatokkal, az adott vállalkozás példái alapján.
— Szállítmánybiztosítás szerepének, lényegének ismertetése.
— Fuvar- és szállítólevél kiállítása számítógéppel.
7. Pénzügyi feladatok
7.1. A pénzügyi szervezetben elfoglalt helyének jellemzése
— A vállalkozás pénzügyi feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példái alapján, szakszerűen.
— A pénzügyek szervezetben elfoglalt helyének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy adott vállalkozás példája alapján, értelemszerűen.
7.2. Pénzforgalom nyilvántartása
— A beérkező fizetési bizonylatok nyilvántartása egy adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően, szabályosan.
— A kimenő fizetési bizonylatok nyilvántartása egy adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően, szabályosan.
— A fizetési bizonylatok ellenőrzése és feldolgozása a törvényi előírások és az adott vállalkozásnál érvényes szabályok szerint.
— Felszólítások írása lehetőleg számítógéppel, az adott vállalkozásnál meghatározott határidők és a törvényes előírások figyelembevételével.
— Pénzkezelés, bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltése az adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottak szerint, szabályosan.
— Pénzforgalmi előírások szabatos megfogalmazása, alkalmazása egy adott vállalkozás pénzforgalmára vonatkozóan.
7.3. Bankszámlákkal kapcsolatos feladatok
— Bankszámlapénz fogalmának definiálása szabatosan, és jellemzése egy vállalkozás példája alapján.
— Bankszámlákkal kapcsolatos törvényi előírások szabatos megfogalmazása, és a bankszámla nyitásával kapcsolatos bizonylatok alkalmazása egy adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottak szerint.
7.4. Pénzügyi elszámolások az állami költségvetéssel
— A befizetés jogcímeinek pontos felsorolása.
— Az adózási mulasztások legegyszerűbb jogkövetkezményeinek, azok szerepének, mértékének felsorolása.
— Az állami költségvetésnek történő átutalások kitöltése, analitikus nyilvántartás készítése az adókról.
— A társadalombiztosítási járulékra vonatkozó törvényi előírások szabatos megfogalmazása.
— A társadalombiztosítási járulék megállapítása a törvényi előírásoknak megfelelően, egyszerű példa alapján.
— Általános forgalmi adó számítása, befizetésével és visszaigénylésével kapcsolatos nyilvántartások vezetése a törvényi előírásoknak megfelelően, egyszerű példa alapján.
7.5. Hitelezés
— Egy adott vállalkozás likviditási jellemzőinek ismertetése.
— Hitelezési módok felsorolása.
— Egy adott vállalkozás hitelfelvételi lehetőségeinek ismertetése és a likviditással való kapcsolatának elemzése egyszerű példákban.
— Egy adott vállalkozás hitelfajtáinak felsorolása és visszafizetésük ismertetése.
— A hitelek után fizetett kamatok mértékének megjelölése, és az adott vállalkozás hitelfelvételeinél fizetendő kamatok számítása egyszerű példák alapján, hatásuk elemzése a likviditásra.
7.6. Pénzügyi nyilvántartási program használata
— A pénzforgalom, valamint a bankszámlával és az állami költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi elszámolások nyilvántartására szolgáló számítógépes program futtatása, lehetőség szerint.
8. Költségszámítás
8.1. A költségszámítás feladatainak jellemzése
— Költség és kiadás kategória megkülönböztetése példák alapján.
— A költségszámítás feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján, szabatosan.
— A költségszámítás szerepének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy adott vállalkozás példája alapján, értelemszerűen.
8.2. A költségek csoportosítása
— Költségnemek szabatos megfogalmazása, fajtáinak bemutatása egyszerű példák alapján.
— Állandó és változó költségek szabatos megfogalmazása és megkülönböztetése egymástól, kiszámításuk adott vállalkozás példái alapján.
— Egységönköltség és összköltség szakszerű kiszámítása példák alapján.
8.3. Költséghely és költségviselő meghatározása
— A költséghelyek szabatos meghatározása egy adott vállalkozás esetében, példák alapján.
— A költségviselők szabatos meghatározása egy adott vállalkozás példái alapján.
— A költséghely és költségviselő szerinti számítás feladatának és jelentőségének magyarázata adott példák alapján, mintavállalkozásnál.
— A költséghely szerinti számításokhoz szükséges bizonylatok kitöltése, feldolgozása egy adott vállalkozás példája alapján.
— Költségek megosztása költségviselő és költséghely szerint egy adott vállalkozás példája alapján.
8.4. Elő- és utókalkuláció
— Előkalkuláció készítése megadott adatok alapján, egy adott vállalkozás kalkulációs szabályzatának megfelelően, pontosan.
— Utókalkuláció készítése megadott adatok alapján, egy adott vállalkozás kalkulációs szabályzatának megfelelően, pontosan.
8.5. A költségek alakulásának elemzése
— A költségszámítási módok ismertetése és hatásuk elemezése egy adott vállalkozás példái alapján, szabatosan.
— A költségek alakulásának ábrázolása, lehetőleg számítógéppel.
— A kritikus költségpontok meghatározása és elemzése szakszerűen.
9. Számvitel
9.1. A számvitel szervezetben elfoglalt helyének jellemzése
— A számvitel feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján, szabatosan.
— A számvitel szervezetben elfoglalt helyének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy adott vállalkozás példája alapján, értelemszerűen.
9.2. Számlakeret, számlarend jellemzése
— A fogalmak definiálása, számlakeret, számlarend jellemzése egy vállalkozás gyakorlata alapján.
9.3. Analitikus és szintetikus nyilvántartások jellemzése
— A fogalmak definiálása, analitikus és szintetikus nyilvántartások összefüggésének jellemzése egy példa alapján, a vállalkozás gyakorlatának és a számviteli törvénynek megfelelően.
9.4. Kettős könyvelés
— Eszközök és források, könyvviteli számlák fogalmának definiálása szabatosan.
— Főkönyvi kivonat készítése egyszerű példák alapján, pontosan.
— Gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon, eszközökre, forrásokra gyakorolt hatásuk elemzése egyszerű példák segítségével.
— Vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.
— Egy adott vállalkozásnál — a vásárolt készletekkel kapcsolatosan — előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.
— Jövedelemelszámolással kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.
— Egy adott vállalkozásnál — a jövedelemelszámolással kapcsolatosan — előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.
— Befektetett eszközökkel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.
— Egy adott vállalkozásnál — a befektetett eszközökkel kapcsolatosan — előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.
— Költségvetéssel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.
— Egy adott vállalkozásnál — a költségvetéssel kapcsolatosan — előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.
— Költségekkel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.
— Egy adott vállalkozásnál — a költségekkel kapcsolatosan — előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.
— Raktárravétellel és értékesítéssel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.
— Egy adott vállalkozásnál — a raktárravétellel és értékesítéssel kapcsolatosan — előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.
— Eredménymegállapítás pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.
— Az eredménymegállapítás módszereinek (összköltség-eljárás és/vagy forgalmiköltség-eljárás) alkalmazása, egyszerű példák alapján és egy adott vállalkozás gyakorlatában.
— A pénzügyi eredmény megállapítása egy adott vállalkozás egyszerűsített példái alapján.
— Eredménykimutatás kitöltése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően szakszerűen, egyszerűsített adatok alapján.
— A gazdasági műveletek mérlegre gyakorolt hatásának elemzése egyszerű példák segítségével.
— Mérlegséma kitöltése pontosan és szakszerűen, adott példák alapján.
9.5. Főkönyvi könyvelési program használata
9.6. Egyszeres könyvvezetés
— Naplófőkönyv és pénztárkönyv alkalmazási lehetőségének és vezetési szabályainak ismertetése a számviteli törvény alapján.
— Naplófőkönyv és pénztárkönyv vezetése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.
— Pénzügyi műveletek könyvelése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.
— Bértételek könyvelése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.
— Költségek és kiadások könyvelése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.
— Követelések és kötelezettségek könyvelése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.
— Eredménymegállapítás pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.
— Egyszerűsített mérleg készítése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.
— Könyvelési program használata az egyszeres könyvviteli nyilvántartások vezetésére.
10. Jogi ismeretek alkalmazása
10.1. Jogszabály-értelmezés
— Egy adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek összegyűjtése, változások követése, értelmezése megadott szempontok szerint (például környezetvédelem, társasági formák).
— Egy adott témára vonatkozó információk gyűjtése a rendelkezésre álló jogi szabályozási eszközök alapján (például:
= munkaüggyel,
= társaságokkal,
= statisztikával,
= titoktartással kapcsolatosan).
— Jogi szabályozási eszközök hozzáférhetőségi helyének és módjának megnevezése egy adott témára vonatkozóan.
10.2. Jogviták sajátosságainak felismerése
— Magyar vagy nemzetközi jogvita esetén a vonatkozó jogszabály kikeresése.
11. Statisztikai elemzések
11.1. Statisztikai táblák szerkesztése
— Statisztikai táblák szerkesztési szabályainak alkalmazása, megadott adatok alapján.
— Statisztikai táblák szerkesztése számítógépes program segítségével, szakszerűen.
11.2. Szóródás számítása
— Szóródás mutatószámainak számítása és elemzése megadott adatok alapján, szakszerűen.
— Szóródás mutatószámainak számítása és elemzése számítógépes program segítségével, szakszerűen.
11.3. Viszonyszámok számítása
— Megoszlási, dinamikus és intenzitási viszonyszámok számítása és elemzése, megadott adatok alapján, szakszerűen.
— Megosztási, dinamikus és intenzitási viszonyszámok számítása, grafikus ábrázolása és elemzése számítógépes program segítségével, szakszerűen.
11.4. Érték-, ár- és volumenindexek számítása
— Érték-, ár- és volumenindexek számítása és elemzése egyszerű adatok alapján, szakszerűen.
— Érték-, ár- és volumenindexek számítása egyszerű adatok alapján, grafikus ábrázolása és elemzése számítógépes program segítségével, szakszerűen.
11.5. Statisztikai elemzések számítógép segítségével egy adott vállalkozásnál.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán. (A követelményként idegen nyelven is előírt feladatot, feladatcsoportok megoldását a szakmai vizsgán egy választott idegen nyelven kell számon kérni.)
4.2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga
Több témakörre kiterjedő, komplex feladat. Egy megadott esettanulmány alapján döntéselőkészítési előterjesztés összeállítása a szükséges számítások elvégzésével, helyzetelemezés alapján változatok és javaslatok megfogalmazása, a vizsgázó által legjobbnak ítélt változat részletes
indokolása.
A vizsga időtartama: 180 perc
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga keretében — amennyiben ezt a vizsgabizottság indokoltnak vagy szükségesnek ítéli — számon kérhető az írásbeli vizsgán kifejtett javaslat megvédése is.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó az alábbi három feladatkörből tételt húz, amely számítási feladat elvégzését és ennek elméleti magyarázatát, valamint további elméleti kérdések megválaszolását is megköveteli a vizsgázótól.
A három feladatkör:
a) titkári feladatok, munkaerő-gazdálkodás és jogi ismeretek alkalmazása;
b) készletgazdálkodás, raktárgazdálkodás, értékesítés és számlázás, valamint a kapcsolódó statisztikai elemzések;
c) pénzügyi feladatok, költségszámítás és számvitel, valamint a kapcsolódó statisztikai elemzések.
Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsgafeladat összetett legyen, több feladatcsoport anyagából készüljön. Manuális, számítógépes és kommunikációs munkafolyamatokat is tartalmazzon.
A vizsga időtartama: 180 perc
A vizsga értékelése
Mindhárom vizsgarészt 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A tanuló akkor kaphat szakképesítést, ha mindhárom vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el. Elméleti jegyét a szóbeli vizsga három feladatkörére adott érdemjegyek átlaga alapján, gyakorlati jegyét pedig az írásbeli és gyakorlati vizsgán szerzett érdemjegyeinek átlaga alapján felfelé kerekítéssel kell megállapítani.
4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga egyes részei alól felmentés nem adható annak komplexitása miatt.
KÖZÉPFOKÚ MUNKAVÉDELMI TECHNIKUS
szakképesítés
szakmai és vizsgáztatási követelményei
szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. Szakképesítés azonosító száma: 96 9 3152 16 90 14
2. Szakképesítés megnevezése: Középfokú munkavédelmi technikus
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
---------------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma Megnevezése
---------------------------
3152 Munkavédelmi és baleset-elhárítási foglalkozású
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-------------------------------
A munkakörök, foglalkozások
FEOR száma Megnevezése
-------------------------------
3154 Üzemfenntartási,, üzembiztonsági foglalkozású
3529 Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintéző
5369 Egyéb védelmi szolgáltatási foglalkozások (biztonságszervező)
A szakképzésben való részvétel feltételei:
1. Műszaki jellegű szakközépiskolai vagy műszaki technikusi végzettség.
2. Egyéb érettségi bizonyítvány és műszaki jellegű szakmunkás bizonyítvány.
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdése alapján az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. sz. melléklete szerint a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt köteles foglalkoztatni.
A középfokú munkavédelmi technikusképzés a törvényben meghatározott feladatok ellátására ad szakképesítést.
A középfokú munkavédelmi technikus munkaköréhez tartozó főbb feladatok:
— az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítására szolgáló munkáltatói szabályzat elkészítésében való közreműködés, melyhez szükséges a jogszabályok, biztonsági szabályzatok és szabványok ismerete;
— a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására vonatkozó előírások megkövetelése a munkáltatótól, és betartatása a munkavállalókkal;
— a munkafolyamatra, technológiára, anyagokra vonatkozó biztonságtechnikai előírások megkövetelése és betartatása;
— a munkavállalók oktatásának megszervezése — illetve megtartása — az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása, illetve szinten tartása céljából;
— részt vesz a munkabalesetek (foglalkozási megbetegedések) bejelentésével, kivizsgálásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásában, illetve végzi azokat;
— eleget tesz a munkáltatók munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek;
— elvégzi a munkavédelmi törvényben definiált munkabiztonsági szaktevékenységeket.
III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. Gyakorlati munkavédelmi feladatok
— Munkáltatói szabályzat elkészítése;
— munkáltatók tevékenysége alapján munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba sorolása;
— munkaeszköz általános minőségtanúsítással, megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve minősítő bizonyítvánnyal (egyéni védőeszköz) való ellátásával kapcsolatos feladatok;
— hatósági engedélyhez kötött munkaeszközök használatával kapcsolatos feladatok;
— munkavédelmi üzembe helyezéssel, újraindítással kapcsolatos feladatok;
— időszakos és soron kívüli biztonsági felülvizsgálatok elvégzésével kapcsolatos feladatok;
— munkaeszközök dokumentációinak (gépkönyv, technológiai, kezelési, karbantartási utasítás) megkövetelése és ellenőrzése;
— egészségügyi megfelelőségi és pályaalkalmassági vizsgálatok elvégeztetése, érvényességük figyelemmel kísérése;
— munkavédelmi oktatások megtartása, illetve szervezése és nyilvántartása a munkáltató által szabályozottak szerint;
— munkabaleset kivizsgálásával, bejelentésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok;
— súlyos baleset azonnali kivizsgálása és bejelentésével kapcsolatos feladatok;
— kártérítéssel kapcsolatos feladatok;
— a munkabiztonsági szaktevékenységgel kapcsolatos feladatok
a) veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása;
b) soron kívüli vizsgálat végzése, ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be;
c) az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása;
d) súlyos baleset, valamint az olyan — munkaeszköz, illetve technológia által okozott — munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszeri, azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta;
e) a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek.
Az 1. pontban felsorolt feladatokat a munkáltató által szabályozottaknak megfelelően kell végrehajtani, illetve a szükséges intézkedést megtenni.
A feladatok végrehajtása során a középfokú munkavédelmi technikus köteles alkalmazni az adott időszakban érvényes jogszabályokat, szabványokat, valamint az adott munkahelyre, illetve munkafolyamatra vonatkozó szabályzatokat.
2. Munkabiztonsági feladatok
2.1. Munkaeszközök (gépek, készülékek, szerszámok, berendezések) biztonságos működésével kapcsolatos feladatok
— Veszélyforrások általános felismerése, értékelése;
— a mozgásformák veszélyességének felismerése, értékelése az általános biztonságtechnikai elvek alapján;
— a szabványban előírt ergonómiai követelmények alkalmazásának ellenőrzése a gépek kezelhetősége szempontjából;
— jelző, riasztó elemek, rendszerek kialakításának, működésének ellenőrzése;
— burkolatok, korlátok, elkerítések biztonságos kialakításának, felszerelésének, működésének ellenőrzése;
— kezelőelemek (indító, vezérlő, leállító) előírásszerű kialakításának, felszerelésének, működésének ellenőrzése;
— vészleállító berendezések kialakításának, működésének ellenőrzése;
— gépek kezelésével kapcsolatos általános személyi követelmények betartásának ellenőrzése;
— gépek kezelésére vonatkozó általános magatartási követelmények alkalmazásának ellenőrzése;
— fémipari forgácsolási munkák általános veszélyeinek ismerete alapján a forgácsolással kapcsolatos biztonsági előírások betartásának ellenőrzése;
— a fémipari (esztergálási, fúrási, marási, gyalulási, köszörülési) műveletek biztonságos végzésével kapcsolatos előírások (biztonsági szabályzat, szabványok stb.) betartásának ellenőrzése;
— a fémek forgács nélküli alakítása általános veszélyeinek ismerete alapján a forgács nélküli alakítással kapcsolatos biztonsági előírások betartásának ellenőrzése;
— excenter présgépek biztonságos működtetésével kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzése;
— a faipari forgácsolási munkák általános veszélyeinek ismerete alapján a biztonsági előírások betartásának ellenőrzése;
— a faipari (körfűrészelési, szalagfűrészelési, gyalulási, marási) műveletek biztonságos végzésével kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzése
az adott időszakban érvényes szabványokban, műszaki szabályzatokban, valamint az adott munkaeszközök technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.
2.2. Villamosság biztonságtechnikájával összefüggő feladatok
— A villamos szerkezetek és vezetékek megfelelő műszaki állapotának
a) megtekintés alapján történő megítélése;
b) az üzembe helyezés előtti és időszakos műszeres vizsgálatokat is igénylő (érintésvédelmi, tűzvédelmi szabványossági és villámvédelmi) ellenőrzése esedékességének figyelemmel kísérése és nyilvántartása, az elkészült dokumentációk megfelelőségének ellenőriztetése az adott időszakban érvényes rendelet és szabványok szerint;
— a mindenkori érvényes Létesítési Biztonsági Szabályzat főbb előírásainak ismerete alapján a gyakorlati alkalmazás ellenőrzése;
— az érintésvédelmi (életvédelmi) szabvány ismerete alapján a gyakorlati alkalmazás ellenőrzése;
— a villamos sérülések, egészségkárosító hatások felismerése, az azonnal szükséges intézkedések megtétele;
— a villamos áram veszélyességét befolyásoló tényezők ismeretében az eszköz nélküli újraélesztési eljárás, a műszaki mentés feltételeinek biztosítása;
— a villamos biztonságtechnikai mérések elveinek, módszereinek, eszközeinek ismerete alapján a mérési eredmények értékelése
az adott időszakban érvényes szabványokban, műszaki szabályzatokban előírtaknak megfelelően.
2.3. Anyagmozgatás biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok
— A munkafolyamat elvégzéséhez szükséges különböző anyagmozgató eszközök biztonságos működésének ellenőrzése, azok biztonsági berendezéseinek ellenőrzése, a kezelésükre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése;
— raktározással kapcsolatos előírások ellenőrzése (pl. terhelhetőség);
— üzemi belső közlekedés előírásai betartásának ellenőrzése
az adott időszakban érvényes szabványokban, műszaki szabályzatokban, valamint az adott munkaeszközök technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.
2.4. Nyomástartó berendezések és kazánok biztonságos működésével kapcsolatos feladatok
— A nyomástartó berendezések és kazánok biztonsági szerelvényeinek ismeretében azok működésének ellenőrzése;
— hatósági eljárások megszervezése;
— karbantartásra, kezelőszemélyzetre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése;
— gázpalackok szállításával, tárolásával, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzése
az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott munkaeszközök technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.
2.5. Hegesztési technológiák biztonságos elvégzésével kapcsolatos feladatok
— Az egyes hegesztési technológiák veszélyforrásainak és biztonságtechnikai előírásainak ismerete alapján a hegesztési munka személyi és tárgyi feltételei betartásának ellenőrzése;
— a hegesztési munka során használandó védőfelszerelések biztosítása, használatuk ellenőrzése
az adott időszakban érvényes szabványoknak és szabályzatnak megfelelően.
2.6. Vegyi anyagokkal, eljárásokkal kapcsolatos biztonságtechnikai feladatok
— A veszélyes vegyi anyagok tulajdonságainak ismerete alapján semlegesítésük (hatástalanításuk) ellenőrzése;
— mérgek jelzéseinek, hatásának ismerete alapján a biztonságtechnikai előírások betartásának ellenőrzése;
— veszélyes anyagok szállítására, tárolására vonatkozó biztonságtechnikai előírások betartásának ellenőrzése
az adott időszakban érvényes jogszabályok alapján.
2.7. Megfelelő légállapotok és levegőtisztaság biztosításával összefüggő feladatok
— A klímatényezők értékének ellenőrzése;
— levegőtisztaságot befolyásoló tényezők (gáz, gőz, por stb.) határértékeinek ellenőrzése;
— légtechnikai berendezések megfelelőségének ellenőrzése;
— légtechnikai mérések elveinek, műszereinek ismerete alapján a mérési eredmények értékelése
az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.
2.8. Munkahelyi és környezeti zaj- és rezgéscsökkentéssel kapcsolatos feladatok
— A zaj- és rezgéscsökkentés műszaki és szervezési intézkedésekkel történő megoldásának ellenőrzése;
— a megengedett munkahelyi és környezeti zaj- és rezgésszint határértékeinek ellenőrzése;
— zajtechnikai mérések elveinek, műszereinek ismerete alapján a mérési eredmények értékelése
az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.
2.9. Megfelelő világítás és színdinamika kialakításával és szinten tartásával kapcsolatos feladatok
— A biztonságos munkavégzéshez szükséges világítás meglétének ellenőrzése;
— a világítóberendezés hatásos működésének ellenőrzése;
— világítástechnikai mérések elveinek, műszereinek ismerete alapján a mérési eredmények értékelése;
— színdinamika hatásának vizsgálata
az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.
2.10. A létesítéssel összefüggő munkabiztonsági feladatok
— A létesítési folyamattal összefüggő feladatok előírás szerinti lebonyolításának ellenőrzése;
— a létesítéssel összefüggő biztonságtechnikai előírások betartásának ellenőrzése;
— üzembe helyezési, használatba vételi eljárás előkészítésében való részvétel, a szükséges dokumentumok, mérések ellenőrzése;
— építmények karbantartására és biztonságos bontására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése
az adott időszakban érvényes jogszabályokban, szabványokban és szabályzatokban előírtaknak megfelelően.
3. Foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatok
3.1. Foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos feladatok
— A foglalkozási ártalmak és hatásuk elleni védekezés gyakorlati alkalmazásának ellenőrzése;
— foglalkozási megbetegedés kivizsgálásában, jegyzőkönyvezésében, nyilvántartásában való részvétel;
— egyéni védőeszközök védőhatásának ismerete alapján azok alkalmazásának ellenőrzése
az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.
3.2. Elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása
— Az elsősegélynyújtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének ellenőrzése az adott időszakban érvényes jogszabályokban előírtaknak megfelelően.
3.3. Munkapszichológiai alapismeretek alkalmazása
— A munkafolyamat során a dolgozókat érő pszichés hatások felmérésének megszervezése;
— a munka humanizálására irányuló törekvések megvalósításában való közreműködés
a szakirodalom és mintapéldák alapján.
4. A munkavédelmi tevékenységet is érintő egyéb feladatok
4.1. Környezetvédelmi előírások betartásával kapcsolatos feladatok
— A munkafolyamat során fellépő, illetve keletkező káros környezeti hatások csökkentésében, illetve megszüntetésében való közreműködés az adott időszakban érvényben lévő jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.
4.2. Tűzvédelmi előírások betartásával kapcsolatos feladatok
— Közreműködés a munkahelyre, tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatásában.
4.3. Munkavédelmi érdekképviselettel kapcsolatos feladatok
— Kapcsolattartás a jogszabályban előírtaknak megfelelően.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.
4.2. A szakmai vizsga részei
— írásbeli vizsga,
— szóbeli vizsga.
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga több témakört összefoglaló komplex feladatból áll, amely egy konkrét munkavédelmi (munkabiztonsági) probléma gyakorlati megoldására irányul.
A vizsga időtartama
A feladatok kidolgozására 180 perc áll rendelkezésre.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga keretében — amennyiben a vizsgabizottság indokoltnak vagy szükségesnek ítéli — számonkérhető az írásbeli vizsgafeladat megoldása. A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, mely az alábbi négy témakör elméleti magyarázatát és gyakorlati megoldásainak ismeretét követeli meg a vizsgázótól:
— Gyakorlati munkavédelmi feladatok
— Munkaeszközök biztonságos működésével kapcsolatos feladatok
— Villamosság biztonságtechnikájával összefüggő feladatok
— Anyagmozgatás biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok
A vizsga értékelése
Mindkét vizsgarészt 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A tanuló akkor kaphat szakképesítést, ha mindegyik vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el. Elméleti jegyét a szóbeli vizsga négy témakörére adott érdemjegyek átlaga alapján, gyakorlati jegyét pedig az írásbeli vizsgán szerzett érdemjegye alapján kell megállapítani.
4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.
