Kifejezéskereső
64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet
a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról
A Kormány a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 64. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A magyar állampolgárság igazolása
1. §
(1) A magyar állampolgárság érvényes magyar személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.
(2) Az idegenrendészeti hatóság a magyar állampolgárság fennállásának vizsgálatát bármely idegenrendészeti ügyben hivatalból a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztályától kérheti.
(3) Ha az ügyfél az idegenrendészeti eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott módon igazolja a magyar állampolgárságát, vagy annak fennállását az illetékes hatóság megállapítja, az eljárást meg kell szüntetni.
A meghívólevél
2. §
(1) A beutazás és tartózkodás anyagi fedezete a belépéskor, valamint a vízummal, a vízumban foglalt tartózkodási idő meghosszabbításával és az ideiglenes tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárásban az e rendeletben meghatározott tartalmú érvényes meghívólevéllel is igazolható.
(2) A meghívólevél tartalmazza a meghívó természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) nevét, székhelyét, a meghívás célját, a meghívott külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státuszát), lakóhelyét, a vele együtt utazó kiskorú gyermekei nevét, a kötelezettségvállalás tartalmát, időtartamát, a külföldi részére biztosított szálláshely címét, a rendőrkapitányság hatósági hozzájárulását és a meghívólevél érvényességi idejét.
3. §
(1) A Tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hatósági hozzájárulás iránti kérelmet az e célra rendszeresített formanyomtatványon, a meghívó lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a jogi személy székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon kell személyesen, jogi személy esetén a képviseletre jogosult személy útján benyújtani.
(2) A kérelem a 2. § (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmazza jogi személy esetén a képviseletre jogosult személy nevét, a meghívott személy részére biztosított szállásra, a meghívó és a meghívott kapcsolatára, valamint a meghívó vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.
(3) A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.
(4) A hatósági hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során a rendőrkapitányság a meghívót felhívhatja lakáskörülményeinek, illetve vagyoni, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos állításának igazolására. A meghívó lakáskörülményei szemle keretében is ellenőrizhetők.
4. §
(1) A hatósági hozzájárulás megadása esetén a meghívólevelet a meghívónak kell kiadni. A meghívólevél külföldihez történő eljuttatásáról a meghívó gondoskodik.
(2) A meghívólevél a hatósági hozzájárulást igazoló záradékkal történő ellátásától, illetve a hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alóli mentesség esetén a kiállításától számított hat hónapig érvényes.
(3) A hatósági hozzájárulás iránti kérelemmel kapcsolatban keletkezett iratokat a rendőrkapitányság a kérelem benyújtásától számított öt évig őrzi.
5. §
(1) A hatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha a meghívó
a) korábbi meghívás alkalmával a meghívólevélben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette,
b) nem rendelkezik a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel,
c) kérelmében hamis adatot vagy valótlan tényt közölt,
d) alapos okból feltehetően, anyagi ellenszolgáltatás céljából vállalja a kötelezettséget.
(2) A hatósági hozzájárulást meg kell tagadni akkor is, ha a meghívott külföldi beutazási és tartózkodási tilalom miatt nem utazhat be, illetve nem tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén.
(3) A hatósági hozzájárulás megtagadását a meghívóval határozatban kell közölni.
6. §
(1) A külföldi meghívásakor a hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, ezek hivatalai, irodái, az Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a köztársasági megbízottak, a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatok.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a meghívólevél kiküldése előtt a székhelyük szerint illetékes rendőr-főkapitányságtól kérhetik az esetleges beutazást kizáró okok fennállásának ellenőrzését.
A vízum típusai
7. §
(1) A vízum hivatalos vagy magáncélú utazásra, valamint bevándorlásra adható ki.
(2) Hivatalos vízum állítható ki
a) a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik utazásához,
b) a külföldi államok és állami szervek hivatalos küldöttségei tagjának utazásához,
c) a kiemelt jelentőségű nemzetközi politikai, tudományos, gazdasági, kulturális, sportrendezvényekre meghívott személyek utazásához,
d) a sajtótudósítók, valamint
e) a nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő tudományos, kulturális intézmények személyzete részére.
(3) A magáncélú utazásra, a beutazás és tartózkodás céljától függően a következő vízumok adhatók ki:
a) turistavízum,
b) látogatóvízum,
c) üzleti vízum,
d) munkavállalási vízum,
e) jövedelemszerzési vízum,
f) tanulmányi és más továbbképzési célból történő beutazásra jogosító vízum,
g) gyógykezelés céljából történő beutazásra jogosító vízum,
h) átutazóvízum.
(4) Turistavízum adható annak a külföldinek, aki Magyarország turisztikai értékeinek megismerésére, üdülés, pihenés, kirándulás, vadászat stb. céljából kíván beutazni.
(5) Látogatóvízum annak a külföldinek adható, aki Magyarországon élő vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagját, rokonát vagy ismerősét kívánja meglátogatni, továbbá, aki magyarországi jogi személy meghívására kíván látogatás céljából beutazni.
(6) Üzleti vízumot kaphat az a külföldi, aki gazdasági célú tárgyalásokon, megbeszéléseken, illetve nemzetközi vásárokon, kiállításokon kíván részt venni. Üzleti vízum állítható ki a nemzetközi fuvarozásban részt vevő tehergépkocsik és a menetrend szerint közlekedő személyszállító járművek személyzete részére is.
(7) Munkavállalási vízum állítható ki a külföldi részére, ha érvényes munkavállalási engedély alapján munkavégzés céljából kíván Magyarországra utazni.
(8) Jövedelemszerzési vízumot kell beszereznie annak a külföldinek, aki munkavállalási engedélyhez nem kötött munkavégzés, illetve vagyon- és jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység folytatása céljából kíván beutazni és Magyarországon tartózkodni.
(9) Tanulmányi vagy továbbképzési célból vízum annak a külföldinek adható, aki magyarországi közoktatási intézményben kíván tanulmányokat folytatni, illetve felsőfokú alap- vagy szakirányú képzésben, valamint tudományos továbbképzésben kíván részt venni, és rendelkezik a fogadó intézmény felvételi igazolásával.
(10) Gyógykezelés céljából vízumot az a külföldi kaphat, aki rendelkezik a gyógykezelést folytató egészségügyi intézmény igazolásával, továbbá, aki kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri magyarországi gyógykezelésre.
(11) Átutazóvízum adható annak a külföldinek, aki úti célját a Magyar Köztársaságon keresztül kívánja elérni, és akinek a tartózkodása a 48 órát nem haladja meg.
(12) Bevándorlási vízum a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi részére adható ki.
8. §
(1) A vízumot a tervezett tartózkodás időtartamára figyelemmel kell kiadni.
(2) A vízum rövid idejű, legfeljebb kilencven napi tartózkodásra, illetve kilencven napnál hosszabb időtartamra tervezett tartózkodás esetén tartózkodási engedély kérelmezéséhez adható ki.
(3) A 7. § (2) bekezdés c), valamint a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott vízumok csak rövid idejű tartózkodásra adhatók ki.
A vízum érvényessége
9. §
(1) A vízum érvényességi idején belül történő belépés esetén a külföldi — a vízum érvényességétől függetlenül — jogosult a vízumban meghatározott tartózkodási idő letöltésére.
(2) A vízum érvényességi ideje nem hosszabbítható meg.
(3) A vízum érvényességi idejét úgy kell meghatározni, hogy annak érvényessége lejártakor a külföldi útlevele még legalább hat hónapig érvényes legyen. Ettől a vízumkiadó hatóság indokolt esetben eltekinthet.
A vízum kiadása
10. §
(1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi — a kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodáshoz —, beutazását megelőzően, köteles vízumot beszerezni.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a 7. § (2) bekezdésének a)—b) és d)—e), valamint a (3) bekezdés b) és d)—g) pontjaiban meghatározott vízumot, a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumtól eltérő betű- és számjelzéssel kell ellátni, és egyszeri beutazásra kiadni.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt vízumok kivételes esetben többszöri beutazásra is kiadhatók.
11. §
(1) A Tv. 11. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában rendkívüli méltánylást érdemlő körülményként kell értékelni, ha a beutazás magyarországi haláleset, baleset vagy más halaszthatatlan családi esemény miatt vált szükségessé, vagy ahhoz fontos állami, társadalmi vagy gazdasági érdek fűződik.
(2) Az együtt utazó családtagok vízumkérelmét a nagykorú családtag is benyújthatja.
12. §
(1) Ha a meghívó jogi személy és a külföldi beutazásához fontos állami, társadalmi vagy gazdasági érdek fűződik, a meghívó kérheti, hogy a hivatalos, az üzleti, valamint a tanulmányi vagy továbbképzési célból történő beutazásra jogosító vízumot az általa megjelölt vízumkiadó hatóság, az általa megadott időpontban adja ki (vízumtelepítés).
(2) A vízumtelepítés iránti kérelmet az Országos Rendőr-főkapitánysághoz kell benyújtani.
(3) A vízumtelepítés iránti kérelemben meg kell jelölni a meghívott külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státuszát), útlevelének egyéb adatait, a vízumkiadás helyét, idejét, a kérelem indokait, illetőleg mellékelni kell a meghívó kötelezettségvállalását tanúsító meghívólevél másolatát.
13. §
(1) A vízumkérelem elbírálására a külképviselet, a (2) bekezdésben meghatározott esetben az Országos Rendőr-főkapitányság, rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén más vízumkiadó hatóság is jogosult.
(2) A belügyminiszter — a külügyminiszterrel egyetértésben — az állami szuverenitás, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, a közbiztonság védelme érdekében egyes vízumkérelmek elbírálását az Országos Rendőr-főkapitányság hatáskörébe utalhatja.
14. §
(1) Az Országos Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozó vízumkérelmet a vízumkiadó hatóság — javaslatával együtt — haladéktalanul köteles elbírálásra felterjeszteni.
(2) Az Országos Rendőr-főkapitányság a nemzetbiztonsági és a bűnügyi szervek véleményének kikérése után dönt a vízumkérelem engedélyezéséről vagy elutasításáról, és erről értesíti a vízumkiadó hatóságot.
15. §
(1) A külképviselet a bevándorlási vízumot a bevándorlást engedélyező határozat alapján adja ki.
(2) A határőr-igazgatóság és a határforgalmi kirendeltség a 11. § (1) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása esetén azonnali beutazásra és legfeljebb harminc napi tartózkodásra adhat ki vízumot.
(3) A Külügyminisztérium bírálja el diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek vízumkérelmeit, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.
(4) A rendőr-főkapitányság a jogszerűen tartózkodó külföldi részére Magyarországra történő visszatérés céljából, valamint a 18. §-ban foglalt esetben adhat ki vízumot.
A tartózkodási engedélyek kiállításának
és meghosszabbításának feltételei
16. §
(1) Tartózkodási engedélyt az a külföldi kaphat, aki rendelkezik
a) a tartózkodási engedély kérelmezésére jogosító vízummal, és
b) a 17. § (1) bekezdésében előírt feltételekkel.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel hiánya esetén a tartózkodási kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítható.
17. §
(1) A külföldinek a tartózkodási kérelem benyújtásakor, valamint tartózkodása során rendelkeznie kell
a) érvényes útlevéllel,
b) magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel,
c) magyarországi lakással,
d) a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel.
(2) A tartózkodási engedély lejártának napját úgy kell meghatározni, hogy a külföldi útlevele a tartózkodási engedély lejártakor legalább hat hónapig érvényes legyen. E feltételtől az idegenrendészeti hatóság indokolt esetben eltekinthet.
(3) A megélhetéshez szükséges anyagi feltételek [(1) bekezdés b) pont] meglétét igazolni lehet különösen
a) a külön jogszabályban meghatározott mértékű magyar vagy magyarországi pénzintézeteknél átváltható külföldi fizetőeszközzel,
b) magyarországi pénzintézeteknél készpénz felvételére jogosító okirattal,
c) magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel,
d) a magyar jog hatálya alá tartozó igazolt munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó rendszeres jövedelemmel,
e) egyéb adóköteles jövedelemszerző tevékenységből származó igazolt jövedelemmel,
f) külföldről folyósított nyugdíjról, járadékról szóló magyar pénzintézeti igazolással,
g) a családtagok esetén a Magyarországon élő családtag által közjegyzői okiratba foglalt, az ellátásra vonatkozó nyilatkozattal,
h) az ideiglenes tartózkodási engedély kiállítása és meghosszabbítása iránti kérelem esetén a meghívólevéllel,
i) menekültügyi hatóság vagy karitatív szervezet által kiadott, ellátásra vagy a tartózkodás anyagi fedezetének segély formájában történő biztosítására vonatkozó igazolással,
j) magyar ösztöndíj biztosítására vonatkozó igazolással.
(4) Az idegenrendészeti hatóság indokolt esetben a (3) bekezdés a)—c) és f) pontjában meghatározott anyagi fedezet forintra történő átváltását is megkövetelheti.
(5) A magyarországi lakás meglétét igazolni lehet különösen
a) a kérelmező magyarországi lakás tulajdonjogát igazoló okirattal,
b) a földhivatalhoz benyújtott lakásvásárlási szerződéssel,
c) lakásbérleti szerződéssel,
d) kifizetett kereskedelmi szálláshelyről szóló igazolással,
e) családtagok esetén a Magyarországon élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a szállás biztosítására vonatkozó nyilatkozattal,
f) ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelem esetén a meghívólevéllel,
g) a fogadó intézmény által biztosított elhelyezésről szóló igazolással,
h) menekültügyi hatóság vagy karitatív szervezet által biztosított elhelyezésről szóló igazolással.
(6) A külföldi tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt célországba a beutazáshoz vagy a kiindulási államba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel, valamint érvényes menetjeggyel vagy annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel, illetve a Tv. 5. §-ának (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő közlekedési eszközzel.
18. §
A jogszerűen Magyarországon tartózkodó külföldi kivételes esetben, fontos állami, társadalmi vagy gazdasági érdekből — a 16. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel hiányában — vízumkérelmét a tartózkodási helye szerint illetékes, hatáskörrel rendelkező rendőrhatóságnál is benyújthatja.
19. §
A nemzetközi szerződés alapján vízum nélkül beutazó külföldi tartózkodási ideje — ha a nemzetközi szerződés a tartózkodási idő meghosszabbítását nem zárja ki — a vízumban foglalt tartózkodási idő meghosszabbítására vonatkozó általános szabályok alkalmazásával hosszabbítható meg.
A tartózkodási engedély
20. §
(1) A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet a rendőrhatóságnál személyesen kell benyújtani. A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.
(2) A tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést és lakást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, 2 darab arcfényképet, továbbá a külön jogszabályban meghatározott mértékű díjat, és a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes útlevelet.
21. §
(1) A Tv. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása esetén a tartózkodási engedély kiadására, illetőleg meghosszabbítására irányuló kérelmet — ha az ügyfél a mulasztását kimenteni nem tudja — érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(2) A tartózkodási kérelemnek az (1) bekezdés szerinti elutasítása esetén a külföldi köteles a jogszerű tartózkodási idő lejárta előtt az országból kiutazni.
22. §
(1) A tartózkodás engedélyezése esetén a külföldit az engedélynek megfelelően huzamos vagy ideiglenes tartózkodási engedély elnevezésű igazolvánnyal kell ellátni. A tartózkodás tényét és az engedélyezett tartózkodás idejét az útlevélbe is be kell jegyezni.
(2) A külföldit az útlevélbe bejegyzett tartózkodási engedély, az érvényességi idején belül, többszöri ki- és visszautazásra jogosítja.
a) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét,
c) állampolgárságát (hontalan státuszát),
d) együttes tartózkodás esetén kiskorú gyermekeinek személyazonosító adatait és állampolgárságát,
e) magyarországi tartózkodási helyét,
f) tartózkodási célját,
g) útlevelének típusát és számát,
h) arcfényképét,
i) saját kezű aláírását,
j) az igazolvány sorszámát, érvényességi idejét,
k) a kiállítás alapjául szolgáló okirat (vízumszám) megnevezését,
l) a kiállító hatóság megjelölését.
Az ország elhagyására vonatkozó kötelezettség meghatározása
24. §
(1) A tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása iránti kérelem elutasításakor az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget a még érvényes tartózkodási engedély figyelembevételével kell meghatározni, és ha az eltér a jogszerű tartózkodás lejártának időpontjától, az útlevélbe bejegyezni. A tartózkodás időtartama a Tv. 16. §-ának (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott elutasítási okok fennállása esetén csökkenthető.
(2) Az ország elhagyására — indokolt esetben — a külföldi érvényes tartózkodásra jogosító engedélye lejárta utáni időpont is meghatározható.
(3) A külföldi a (2) bekezdésben említett esetben a magyarországi tartózkodás jogszerűségét a teljesítési határidőig, a kiutazási kötelezettséget előíró bejegyzéssel igazolja.
25. §
(1) Az eljáró idegenrendészeti hatóság hivatalból ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látja el azt a külföldit, aki a Tv.-ben meghatározott valamely beutazásra és tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik, és aki a Tv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján nem irányítható vissza, illetve az ország területéről nem utasítható ki, vagy aki az országot valamely más alapos okból nem hagyhatja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott igazolás a külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státuszát), magyarországi tartózkodási helyét, arcfényképét, a kiállítás indokát, az igazolás sorszámát, érvényességi idejét, valamint a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza.
(3) Az igazolás érvényességi idejét a külföldi körülményeinek mérlegelésével az idegenrendészeti hatóság állapítja meg. Az igazolás érvényességi ideje a külföldi kiutazásáig, illetve tartózkodási engedéllyel történő ellátásáig meghosszabbítható.
A bevándorláshoz előírt tartózkodási idő
számításának szabályai
26. §
(1) A bevándorláshoz előírt folyamatos tartózkodás megszakításának minősül ha,
a) az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi egy év alatt negyvenöt napnál több időt tölt külföldön,
b) a külföldit a bíróság vagy az idegenrendészeti hatóság jogerősen kiutasította a Magyar Köztársaság területéről,
c) a külföldi tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmét a rendőrhatóság jogerősen elutasította.
(2) A tartózkodási idő megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újra kezdődik, kivéve, ha a kérelmező a külföldi tartózkodását a tartózkodási helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságon vagy a magyar külképviseleten előzetesen bejelenti.
(3) A külföldi tartózkodás előzetes bejelentése esetén a kiutazást megelőző tartózkodási időt a Tv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti tartózkodás időtartamába be kell számítani.
A bevándorlás egyes feltételei alóli felmentés
27. §
(1) A Tv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel alól felmentést kaphat az a külföldi, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát, és akinek felmenője magyar állampolgár volt.
(2) A Tv. 17. §-ának (4) bekezdésében meghatározott felmentésre való jogosultság a kérelmező születési, házassági anyakönyvi kivonatából, maga vagy felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratból és a magyar nemzetiségre vonatkozó nyilatkozatból állapítható meg.
(3) Családegyesítés esetén felmentés a magyar állampolgár, a személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt külföldi, valamint a Magyarországon menekültként elismert személy — a Tv. 17. §-ának (5) bekezdésében meghatározott — családtagja részére adható.
A magyarországi megélhetés és lakás igazolása
28. §
(1) A bevándorlási kérelem esetén a magyarországi megélhetés és lakás igazolására különösen a 17. § (3) bekezdésének b) és d)—g), valamint az (5) bekezdés a)—c) és e) pontjaiban meghatározott okiratok és igazolások fogadhatók el.
(2) A 17. § (3) bekezdésének g), valamint az (5) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozat csak a Tv. 17. §-ának (5) bekezdésében meghatározott családtagok esetében fogadható el.
A bevándorlási kérelem elbírálásával kapcsolatos
egyes feladatok
29. §
A rendőr-főkapitányság a bevándorlási kérelmet és annak mellékleteit megküldi a Nemzetbiztonsági Hivatal területileg illetékes kirendeltségének. A megkeresett szerv húsz napon belül — nemzetbiztonsági szempontból — írásban nyilvánít véleményt [Tv. 20. § (1) bekezdés].
A bevándorlás engedélyezését követő eljárás
30. §
(1) A Tv. 21. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldinek elsőként a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél kell — a lakóhelyére történt beköltözést követő három napon belül — személyi adatait, illetve lakóhelyét bejelenteni, amelyről a jegyző igazolást ad ki.
(2) A külföldinek az (1) bekezdés szerinti igazolást — a személyi igazolvány kiállítása érdekében — a lakóhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságon be kell mutatnia.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti igazolásban a bejelentett lakcím eltér a bevándorlási kérelemben megjelölt lakcímtől, a rendőr-főkapitányság — a lakáskörülmények ellenőrzéséig — a személyi igazolványt nem állíthatja ki.
(4) Ha az ellenőrzés megállapítása szerint a bejelentett lakóhely nem felel meg a törvényes feltételeknek, a rendőr-főkapitányság a bevándorlási engedély visszavonásáról a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül — a nyilvántartásból történő törlés, valamint a személyazonosító jelről szóló hatósági bizonyítvány visszavonása céljából — értesíti az igazolást kiadó jegyzőt.
(5) A bevándorolt külföldi útlevelébe az ,,állandó magyarországi tartózkodásra jogosult'' szöveget, a bevándorlási engedély számát, valamint a bejegyzés helyét és idejét kell feltüntetni.
A bevándorlási keretszám
31. §
(1) Az évente kiadható bevándorlási engedélyek keretszámára vonatkozóan a belügyminiszter minden év november 30-ig javaslatot tesz a Kormány részére.
(2) Az Országos Rendőr-főkapitányság a tárgyévben kiadott bevándorlási engedélyek számát nyilvántartja.
(3) Ha a kiadott bevándorlási engedélyek száma a tárgyévben a Kormány rendeletében meghatározott keretszámot elérte, az Országos Rendőr-főkapitányság erről tájékoztatja a rendőr-főkapitányságokat, valamint a Külügyminisztérium útján a külképviseleteket.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott értesítést követően a rendőr-főkapitányságok a folyamatban lévő, valamint az értesítés után benyújtott bevándorlási kérelmekben az eljárást kötelesek felfüggeszteni, és erről a kérelmezőket tájékoztatni.
(5) Nincs helye az eljárás felfüggesztésének akkor, ha a bevándorlási kérelem a Tv. 17. §-ának (3) bekezdése értelmében érdemi vizsgálat nélkül elutasítható.
(6) Az eljárás felfüggesztése más idegenrendészeti ügy (pl. tartózkodási engedély kiállítása, hosszabbítása) intézését nem érinti.
(7) Ha a felfüggesztés oka megszűnt, a kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárást a bevándorlási kérelmek benyújtásának sorrendjében kell folytatni.
A beutazás és a tartózkodás engedélyezésének közegészségügyi szabályai
32. §
(1) Közegészségügyi érdekből megtagadható a vízum, illetőleg a tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása, valamint a bevándorlási engedély kiadása, különösen akkor, ha a külföldi AIDS, tbc, lepra megbetegedésben szenved, valamint, ha lues fertőzőképes, illetve kórokozó-hordozó, továbbá, ha tífusz és paratífusz baktériumhordozó állapotban van.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségek esetén a külföldivel szemben a Tv. 23. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján beutazási és tartózkodási tilalom is elrendelhető.
33. §
(1) A külföldinek a vízum, a vízumban foglalt tartózkodási idő meghosszabbítása, az ideiglenes tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása iránti kérelmében írásban kell nyilatkoznia arról, hogy tudomása szerint a 32. § (1) bekezdésében felsorolt valamely betegségben szenved-e, illetőleg fertőző betegség kórokozóit hordozza-e a szervezetében.
(2) Ha a külföldi a bevándorlás iránti kérelmét az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseletnél nyújtja be, kérelméhez csatolnia kell ezen állam egészségügyi hatóságának igazolását arról, hogy a 32. § (1) bekezdésében felsorolt betegségekben nem szenved, illetőleg nem fertőzőképes, vagy azok kórokozóit nem hordozza.
(3) A külföldi hatóság által kiállított orvosi igazolást az Országos Rendőr-főkapitányság állásfoglalás foglalás céljából megküldi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat erre kijelölt intézményének, amely az igazolás elfogadhatósága tárgyában tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.
(4) A külföldinek a huzamos tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása, illetőleg a bevándorlás iránti kérelemhez — ha annak benyújtására Magyarországon kerül sor — csatolnia kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a külföldi magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: Intézet) által kiállított igazolását arról, hogy a 32. § (1) bekezdésében felsorolt betegségekben nem szenved, illetőleg nem fertőzőképes, vagy azok kórokozóit nem hordozza.
34. §
(1) A külföldi a 33. § (4) bekezdés szerinti igazolás kiadására irányuló kérelmét az Intézetnél az idegenrendészeti hatóság által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon jelentheti be.
(2) Az igazolás kiadásához szükséges orvosi vizsgálatot az Intézet által — az illetékességi területén — kijelölt egészségügyi intézményben kell elvégezni.
(3) A külföldi a vizsgálatokért térítési díjat köteles fizetni, amelynek mértékét külön jogszabály határozza meg. A térítés díját a vizsgálatot megelőzően kell a vizsgálatot végző egészségügyi intézmény pénztárába befizetni.
35. §
(1) Az Intézet az elvégzett orvosi vizsgálatok eredménye alapján a külföldi részére a külön jogszabályban meghatározott tartalommal hatósági orvosi igazolást ad ki, amely igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes.
(2) Ha az elvégzett vizsgálat megállapítása szerint a külföldi a 32. § (1) bekezdésében meghatározott valamely közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, az Intézet az igazolást az esetleges beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése céljából, az erre vonatkozó javaslatával együtt, a külföldi részére történő kiadással egyidejűleg a tartózkodás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságnak is megküldi.
36. §
(1) A rendőr-főkapitányság az igazolást az alapügyirat mellékleteként az ügyiratra vonatkozó szabályok szerint őrzi.
(2) Ha az igazolás alapján beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére nem kerül sor, az igazolást — alapügyirat hiányában — a levéltárakra vonatkozó rendelkezések szerint meg kell semmisíteni.
A külföldi szálláshelyének bejelentési kötelezettsége
37. §
(1) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló külföldiekről vezetett nyilvántartásnak (vendégkönyvnek) tartalmaznia kell a szálláshely megnevezését, címét, a külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státuszát), a magyarországi beutazás helyét, idejét, a vízum vagy tartózkodási engedély számát, az útlevél számát, a szálláson való tartózkodás kezdő- és befejező időpontját.
(2) A kereskedelmi szálláshelyen vezetett nyilvántartásba az idegenrendészeti hatóság, a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek, valamint a nemzetbiztonsági szervek tekinthetnek be, illetőleg igényelhetnek abból adatokat.
(3) A rendőrkapitányságon őrzött vendégkönyvekbe a (2) bekezdésben meghatározott szerveken túl betekinthetnek, illetve adatot igényelhetnek az állami és az önkormányzati adóhatóságok is.
38. §
(1) A 37. § szerinti nyilvántartás a kereskedelmi szálláshelyeken manuális módszerrel (könyv formájában) vagy számítógéppel egyaránt vezethető.
(2) A nyilvántartás vezetésének módját a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője határozza meg.
(3) A vendégkönyvek beszerzéséről, a nyilvántartás folyamatos vezetéséről, illetőleg a vendégkönyvnek a rendőrkapitányság részére történő leadásáról a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője köteles gondoskodni, a tárgyévet követő március 31-ig.
39. §
(1) A Tv. 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lakcímbejelentési kötelezettséget a magánszállás igénybevételét követő 48 órán belül kell az e célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíteni.
(2) A bejelentőlapot az útlevél adataival egyezően kell kiállítani és a szálláshely bejelentésére kötelezettnek, valamint a szállásadónak alá kell írnia.
(3) A külföldi útlevelét a bejelentkezés teljesítésekor a rendőrkapitányságon be kell mutatni.
(4) A rendőrkapitányság a szálláshely bejelentésének tényét a bejelentőlap második példányán igazolja.
40. §
(1) A rendőrkapitányság a szálláshelyet bejelentő külföldiek adatairól — a bejelentőlapok alapján — nyilvántartást vezet.
(2) A rendőrkapitányság a bejelentőlapokat a lakcímbejelentés teljesítésétől számított öt évig őrzi.
(3) A magánszálláson megszálló külföldiekről vezetett nyilvántartásba a 37. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek tekinthetnek be, illetve igényelhetnek abból adatot.
41. §
(1) A rendelet alkalmazásában a Tv. 38. §-ának (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás (vendégkönyv) vezetésére kötelezett szállásadó
a) a kereskedelmi szálláshely (pl. szálloda, kemping, üdülőház, turistaszállás, panzió) vezetője,
b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által fenntartott egyéb szálláshely (pl. üdülő, vendégház, diákszálló) vezetője,
c) a fizetővendéglátás céljára használatba adott lakás (lakrész), illetve üdülő (üdülőrész) tulajdonosa vagy bérlője.
(2) A magánszálláson megszálló külföldi esetében szállásadó
a) a magánlakás vagy üdülő tulajdonosa, illetve bérlője, ha a lakásába külföldit befogad,
b) a diákotthon vagy kollégium vezetője a szálláshelyre befogadott külföldiek esetében,
c) a munkáltató a munkásszálláson elhelyezett külföldiek esetében.
Értesítési kötelezettség
42. §
(1) Baleset vagy egyéb ok miatt sürgős egészségügyi ellátásra szoruló külföldi kórházi ápolásáról a kórház a felvételt követő 24 órán belül a Tv. 58. §-a (1) bekezdésének a)—d) pontjaiban foglalt adatok közlésével köteles tájékoztatni a területileg illetékes rendőr-főkapitányságot.
(2) Tájékoztatni kell a rendőr-főkapitányságot akkor is, ha a kórházban ápolt személy külföldinek vallja magát, de útlevelet vagy tartózkodási engedélyt nem tud felmutatni.
(3) Kiskorú vagy cselekvőképtelen külföldi esetén a rendőr-főkapitányság az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás alapján az Országos Rendőr-főkapitányság útján értesíti az illetékes gyámhatóságot és a külföldi konzuli védelmét ellátó külképviseletet.
43. §
A munkáltató a külföldi engedélyezett magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának a munkavállalási engedély érvényességi idején belüli megszűnését, három napon belül köteles bejelenteni a foglalkoztatás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságon.
44. §
Az oktatási intézmény a tanulmányaikat megkezdő és befejező, vagy azt megszakító, illetve az oktatási intézményekből kizárt külföldi hallgatókról öt napon belül köteles tájékoztatni az oktatási intézmény székhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot.
45. §
(1) A nyomozó hatóság a külföldi bűnügyében a nyomozás elrendeléséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, valamint a külföldivel szemben alkalmazott személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről — ha a kényszerintézkedés elrendelésére a vádemelést követően kerül sor, akkor a bíróság — 24 órán belül köteles tájékoztatni az e) pontban foglalt adat kivételével a Tv. 58. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok közlésével a külföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a nyomozó hatóság, illetve a bíróság székhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot.
(2) A rendőr-főkapitányság az (1) bekezdésben meghatározott adatokról az Országos Rendőr-főkapitányság útján haladéktalanul értesíti a külföldi konzuli védelmét ellátó külképviseletet.
(3) A bíróság a külföldi bűnügyében az ítélet egy példányának megküldésével értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot.
(4) A büntetés-végrehajtás központi szerve folyamatosan tájékoztatja az Országos Rendőr-főkapitányságot a szabadságvesztés büntetésüket töltő, illetve szabaduló külföldiekről.
Idegenrendészeti őrizet
46. §
(1) A jogerős bírósági ítélettel megállapított kiutasítás mellékbüntetés végrehajtása érdekében az idegenrendészeti hatóság határozatban dönt az ország elhagyásának határidejéről, a határátlépés helyéről, valamint meghatározza a beutazási tilalom megszűnésének napját, továbbá intézkedik a külföldi ujjnyomatának levételére.
(2) Az (1) bekezdés alapján hozott idegenrendészeti határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 88. §-ában foglaltak szerint van helye jogorvoslatnak.
(3) Ha a jogerős bírósági ítélettel megállapított kiutasítás mellékbüntetés esetében az idegenrendészeti őrizet elrendelésének szükségessége és feltételei fennállnak, erről az idegenrendészeti hatóság az ítéletet hozó bíróságot tájékoztatja.
47. §
(1) Az idegenrendészeti őrizet elrendelésének csak végrehajtható kiutasítási határozat esetén van helye.
(2) Az idegenrendészeti őrizetbe vételt elrendelő határozatnak tartalmaznia kell az őrizet kezdő és befejező időpontját, valamint a végrehajtás helyét.
(3) A határozatban utalni kell a Tv. 38. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes intézkedésre.
(4) Az őrizet időtartamát napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít.
48. §
(1) Az idegenrendészeti őrizetet elrendelő hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás végrehajtása feltételeinek a megteremtésére soron kívül kell intézkedni.
(2) Ha a kiutasítás végrehajtásának feltételei fennállnak, az őrizetet az elrendelő idegenrendészeti hatóság — ha az idegenrendészeti őrizet meghosszabbítását a bíróság jóváhagyta, vagy ha a külföldi törvényességi felülvizsgálati kérelemmel élt — a bíróság egyidejű értesítése mellett megszünteti.
49. §
(1) A Tv. 37. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetben hajtható végre, ha
a) az őrizet időtartama a harminc napot meghaladja,
b) az idegenrendészeti hatóság az őrizetet a jogerős bírósági ítélettel megállapított kiutasítás mellékbüntetés végrehajtása érdekében, a bíróság kezdeményezésére rendelte el,
c) ez a közbiztonság fokozott védelme érdekében szükséges.
(2) Az őrizet végrehajtási helyének kijelölése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.
50. §
(1) Az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldi jogosult
a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére — szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházatra —, valamint sürgősségi és alap egészségügyi ellátásra,
b) jogi képviselőjével, illetve a konzuli képviselete tagjával történő ellenőrzés nélküli kapcsolattartásra,
c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomagot kapni, levelezést folytatni és látogatót fogadni,
d) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére,
e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint vallásának gyakorlására,
f) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére,
g) kérés, panasz, közérdekű bejelentés megtételére.
(2) Az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldi köteles
a) a rendőrségi fogda, illetve a büntetés-végrehajtási intézet rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja,
c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni,
d) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni,
e) az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni.
(3) Az idegenrendészeti őrizet végrehajtására az őrizetnek, illetve az előzetes letartóztatásnak rendőrségi fogdában történő végrehajtásáról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Ha az őrizet büntetés-végrehajtási intézetben kerül végrehajtásra, úgy azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell foganatosítani.
51. §
Az elrendelő idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti őrizetbe vételről, vagy a kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezésről, illetőleg az őrizet időtartamának meghosszabbításáról a határozat egy példányának megküldésével az Országos Rendőr-főkapitányság útján késedelem nélkül értesíti a Külügyminisztériumot.
52. §
(1) A külföldi bíróság elé vezetéséről az őrizetet elrendelő szerv gondoskodik.
(2) A bíróság elé vezetéssel kapcsolatban felmerülő költségek az elrendelő szervet terhelik.
A kijelölt helyen való tartózkodás
53. §
(1) Kötelező tartózkodási helyként kijelölhető a külföldi által megjelölt szálláshely, ennek hiányában meghívás esetén a meghívó lakóhelye, vagy a meghívó által biztosított szálláshely, továbbá a külföldi eltartására kötelezhető hozzátartozó lakóhelye, a karitatív szervezetek által rendelkezésre bocsátott szálláshely, valamint a közösségi szálláshely.
(2) Közösségi szálláshely az idegenrendészeti hatóság által e célból létrehozott és fenntartott szálláshely.
54. §
A kijelölt helyen tartózkodó külföldivel szemben csak olyan korlátozásnak van helye, amely a Tv. vagy e rendelet alapján az idegenrendészeti eljárás lefolytatása, vagy a szálláshely rendjének fenntartása érdekében szükséges.
55. §
(1) A közösségi szálláson tartózkodó külföldi jogosult
a) egészségügyi sürgősségi és alapellátásra,
b) a határozatban foglaltak szerint a szálláshelyről történő eltávozásra,
c) a diplomáciai vagy konzuli képviselete tagjával — írásban, telefonon vagy személyesen, ellenőrzés nélkül — történő kapcsolattartásra,
d) a házirendben meghatározott módon látogatók fogadására,
e) a szálláson rendelkezésre álló sportolási és művelődési lehetőségek igénybevételére,
f) a szálláson történő tartózkodással összefüggésben, a szállás vezetőjéhez kérés, panasz előterjesztésére.
(2) A közösségi szálláson tartózkodó külföldi köteles
a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó utasításokat teljesíteni,
b) környezetét tisztán tartani,
c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek magát alávetni,
d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni.
56. §
A közösségi szállás fenntartásáért felelős szerv köteles a külföldi részére biztosítani
a) az elhelyezés feltételeit,
b) napi háromszori étkezést,
c) személyi felszerelést,
d) egészségügyi ellátást.
57. §
(1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történő elhelyezés során el kell különíteni
a) a férfiakat a nőktől,
b) a fiatalkorúakat a felnőttektől.
(2) Ha a szállás adottságai ezt megengedik, a családtagok együttesen is elhelyezhetők.
58. §
(1) A közösségi szállás rendjét megsértő külföldiekkel szemben az 55. § (1) bekezdésének b), d) és e) pontban foglaltak korlátozásának, illetve megvonásának van helye.
(2) A közösségi szállás rendjének fenntartásáért felelős rendőrségi és határőrségi szerv a súlyosabb rendzavarás megszüntetése érdekében ellenszegülés megtörése vagy támadás elhárítása céljából, a rendőrség részére biztosított kényszerítő eszközöket a külön törvényben meghatározott módon alkalmazhatja.
59. §
(1) A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségeit a külföldi köteles viselni.
(2) Ha a külföldi nem rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott költségek megtérítéséhez szükséges anyagi fedezettel, a költségeket a közösségi szállás fenntartója megelőlegezi.
(3) A külföldi a megelőlegezett összeget köteles a közösségi szállás elhagyását, vagy az országból történő kiutazását követően — külön jogszabályban meghatározott módon — visszatéríteni.
A központi idegenrendészeti nyilvántartás
60. §
Az Országos Rendőr-főkapitányság központi nyilvántartó szerve (a továbbiakban: központi nyilvántartó szerv) a következő adatokat kezeli:
a) a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldiek adatai,
b) a tartózkodási engedélyt kérő és a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek adatai,
c) a bevándorlást kérő és a bevándorlási engedéllyel Magyarországon tartózkodó külföldiek adatai,
d) az Országos Rendőr-főkapitányság által elbírált vízumkérelmekkel összefüggő adatok,
e) a személyes szabadság korlátozásával és a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos adatok,
f) a hatósági hozzájárulás beszerzésére kötelezett meghívó természetes és jogi személy adatai.
A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldiek adatainak kezelése
61. §
(1) A Tv. 24. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szervek a beutazási és tartózkodási tilalom elrendeléséről a Tv. 53. §-a (1) bekezdésének a)—f) pontjaiban meghatározott adatok közlésével értesítik a központi nyilvántartó szervet.
(2) A központi nyilvántartó szerv haladéktalanul intézkedik a névjegyzékbe történő felvételre, amelyről értesíti a Külügyminisztérium útján a külképviseleteket, a rendőr-főkapitányságokat, valamint a határőrség központi nyilvántartó szerve útján a határforgalmi kirendeltségeket.
(3) Ha a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése a Tv. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szerv javaslatára történt, a központi nyilvántartó szerv a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg tájékoztatja a javaslattevő nemzetbiztonsági szervet.
62. §
(1) A névjegyzékben a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldi személyazonosító adatait és állampolgárságát kell feltüntetni.
(2) A névjegyzékben feltüntetett adatokban csak a központi nyilvántartó szerv értesítésében szereplő módosítás vezethető át.
(3) Ha a névjegyzékben szereplő adatok alapján a személyazonosság egyértelműen nem állapítható meg, a személyazonosság megállapítására az Országos Rendőr-főkapitányság intézkedik.
63. §
(1) A Tv. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom esetében az ujjnyomat levételére az elrendelő szerv intézkedik.
(2) Az elrendelő szerv az ujjnyomatlapot megküldi a rendőrség ujjnyomat-nyilvántartó szervéhez, amely a nyilvántartásba vételről értesíti a központi nyilvántartó szervet.
(3) A rendőrség ujjnyomat-nyilvántartó szerve a külföldinek az idegenrendészeti eljárásban levett ujjnyomatáról csak a Tv. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerveknek szolgáltathat adatot.
64. §
(1) A kiutasítás miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom esetén a központi nyilvántartó szerv a Tv. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül nyilvántartja a kiutasító határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát, a külföldi kiutazása időpontját, valamint az állam által megelőlegezett költségek összegét.
(2) A kiutasítási eljárás során keletkezett iratokat a határozatot hozó idegenrendészeti hatóság a 68. § (2) bekezdésében meghatározott ideig őrzi.
(3) Az iratokból a Tv. 54. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szervek részére lehet adatot szolgáltatni.
65. §
A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt felmerülő újabb tilalmi ok esetén, az újabb tilalom elrendelését kezdeményező szerv az adatok közlésével, a központi nyilvántartó szerv útján értesíti a korábbi tilalmat elrendelő szervet.
66. §
A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldi vízumkérelmének elutasításáról, illetve a Tv. 25. §-ának (2) bekezdése alapján történő visszairányításáról és a kiadott vízum érvénytelenítéséről a vízumkiadó szerv, illetőleg a határőrség — az elrendelő szerv tájékoztatása céljából — értesíti a központi nyilvántartó szervet.
67. §
A központi nyilvántartó szerv a Tv. 24. §-ának (3) bekezdésében előírt felülvizsgálat céljából évente megkeresi az elrendelő szervet.
68. §
(1) A beutazási és tartózkodási tilalom okának megszűnése esetén az elrendelő szerv haladéktalanul értesíti a központi nyilvántartó szervet, amely ennek alapján intézkedik a külföldi adatainak a névjegyzékből történő törlése iránt.
(2) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével kapcsolatos adatokat a központi nyilvántartó szerv a névjegyzékből történő törléstől számított öt évig kezeli.
A vízumkérelmekkel kapcsolatos adatkezelés
69. §
Az Országos Rendőr-főkapitányság hatáskörében elbírált vízumkérelmek esetén a központi nyilvántartó szerv — az arcfénykép és a d) pontban felsorolt adatok kivételével — a Tv. 55. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokat kezeli.
70. §
A vízumkiadó szervek a Tv. 55. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokról a központi nyilvántartó szervnek statisztikai célból adatokat szolgáltatnak.
A tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos adatkezelés
71. §
(1) A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az elbíráló szerv a Tv. 56. §-a (1) bekezdésének a)—c), e) és g)—i) pontjaiban meghatározott adatok közlésével értesíti a központi nyilvántartó szervet.
(2) A tartózkodási engedély iránti kérelem engedélyezése esetén az elbíráló szerv a Tv. 56. §-a (1) bekezdésének d) és k) pontjaiban foglalt adatok, elutasítás esetén az f) és j) pontokban foglalt adatok közlésével értesíti a központi nyilvántartó szervet.
(3) Az elsőfokú határozatot hozó hatóság a benyújtott jogorvoslati kérelemről és annak eredményéről tájékoztatja a központi nyilvántartó szervet.
72. §
A központi nyilvántartó szerv a Tv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül nyilvántartja a tartózkodási engedély, vagy meghosszabbítása iránti kérelmet elbíráló idegenrendészeti hatóság megnevezését és az ügyirat számát.
A bevándorlási kérelmekkel kapcsolatos adatkezelés
73. §
(1) Ha a külföldi a bevándorlási kérelmét az állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes külképviseletnél nyújtja be, a külképviselet a kérelmet — az elbírálásra illetékes rendőr-főkapitánysághoz történő továbbítás céljából — a Külügyminisztérium útján megküldi az Országos Rendőr-főkapitányságnak.
(2) A rendőr-főkapitányság a bevándorlási kérelem benyújtásáról a központi nyilvántartó szervet a következő adatokkal tájékoztatja:
a) személyazonosító adatok,
b) állampolgárság (hontalan státusz),
c) magyarországi tartózkodási hely,
d) a beutazás (érkezés) időpontja,
e) útlevéladatok,
f) családi állapot,
g) iskolai végzettség,
h) foglalkozás,
i) ügyiratszám.
(3) A bevándorlási engedély iránti kérelem elbírálását követően az elbíráló szerv a következő adatok közlésével értesíti a központi nyilvántartó szervet:
a) engedélyezés esetén a Tv. 56. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatok, valamint a személyi igazolvány száma és érvényességi ideje,
b) elutasítás esetén a Tv. 56. §-a (1) bekezdésének f) és j) pontjaiban foglalt adatok.
74. §
(1) Ha a személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt külföldi az országot végleg el kívánja hagyni, szándékát — a kiutazást megelőző három napon belül — a lakóhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságon köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg lakcímjelentő lapot kiállítani.
(2) A bevándorolt külföldi kiutasítása esetén az ország területéről történő kiutazás tényéről a kiutasítást elrendelő szerv lakcímjelentő lapot állít ki.
(3) A kiutasítást elrendelő szerv az (1) és (2) bekezdés alapján kiállított lakcímjelentő lapot — az ország elhagyásának a személyiadat- és lakcímnyilvántartás rendszerében történő érvényesítése céljából — a bevándorolt külföldi lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek küldi meg, egyidejűleg a végleges kiutazás időpontjáról értesíti a központi nyilvántartó szervet.
A személyi szabadság korlátozásával és a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos nyilvántartás
75. §
(1) A rendőr-főkapitányság a 42. § (1) bekezdés és a 45. § szerint teljesített tájékoztatások alapján — az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője által meghatározott módon — soron kívül adatszolgáltatást végez a központi nyilvántartó szerv részére.
(2) A rendőr-főkapitányság a rendkívüli halálesetről és a személyi sérüléssel járó balesetről a Tv. 58. §-a (1) bekezdésének a)—d), f) és i)—j) pontjaiban foglalt adatok közlésével haladéktalanul tájékoztatja a központi nyilvántartó szervet.
(3) Az elrendelő szerv a kiutasításról, a kiutasítás ellen benyújtott jogorvoslatok eredményéről az idegenrendészeti őrizet elrendeléséről, határidejéről, annak meghosszabbításáról, az őrizet végrehajtásának helyéről, az őrizet megszüntetéséről, annak jogcíméről, a bírói törvényességi felülvizsgálat eredményéről értesíti a központi nyilvántartó szervet.
(4) A elrendelő szerv értesíti a központi nyilvántartást a kijelölt tartózkodási hely címéről, az elrendelés jogalapjáról és idejéről, a bírói törvényességi felülvizsgálat eredményéről, megszüntetésének időpontjáról.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti értesítést a Tv. 58. §-a (1) bekezdésének a)—d), valamint f)—h) pontjaiban meghatározott adatok közlésével együtt kell teljesíteni.
76. §
A közösségi szállás fenntartója nyilvántartást vezet a szálláson tartózkodó külföldiek
a) személyazonosító adatairól és — ha a szálláson való tartózkodás időtartama meghaladja a három napot — arcfényképéről,
b) állampolgárságáról (hontalan státuszáról),
c) a tartózkodása kezdetéről, megszüntetéséről és annak okáról,
d) a tartózkodása során hozott intézkedésekről,
e) a letétbe helyezett tárgyairól.
A meghívó adatainak kezelése
77. §
(1) A rendőrkapitányság a meghívó személyazonosító adatairól, lakóhelyéről, állampolgárságáról, jogi személy esetén megnevezéséről, székhelyéről, a meghívott külföldiek számáról, a kötelezettségvállalás időtartamáról, a kiadott meghívólevél sorszámáról vagy a hatósági hozzájárulás megtagadásáról tájékoztatja a központi nyilvántartó szervet.
(2) A központi nyilvántartó szerv által az (1) bekezdés szerint kezelt adatokból, illetőleg a rendőrkapitányság által vezetett, a 4. § (3) bekezdés szerinti adatokból csak az idegenrendészeti hatóságok részére szolgáltatható személyes adat.
(3) A rendőrkapitányságok részére az 5. § (1) bekezdésének a) pontja, illetőleg az 5. § (2) bekezdése alapján teendő intézkedésekhez szükséges adatokat a központi nyilvántartó szerv szolgáltatja.
Adatszolgáltatás
78. §
(1) A Tv.-ben és az e rendeletben szabályozott nyilvántartásokból a jogszabályoknak, valamint a belügyminiszter utasításának, illetőleg az országos rendőrfőkapitány rendelkezésének megfelelően kell statisztikai adatszolgáltatást teljesíteni.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervei a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiek személyazonosító és lakcímadatai változásáról a központi nyilvántartó szerv részére rendszeresen adatszolgáltatást teljesítenek.
79. §
(1) A központi nyilvántartó szerv, valamint az idegenrendészeti hatóság a nyilvántartásból, illetőleg az ügyiratban szereplő külföldi név- és lakcímadatairól — a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló kivételével — akkor adhat tájékoztatást az érintetten kívül más természetes vagy jogi személy részére, ha a kérelmező okirattal igazolja azt a jogát, amelynek érvényesítéséhez az adat ismerete szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott természetes vagy jogi személy részére a tájékoztatást meg kell tagadni, ha az adat kiadása idegenrendészeti, bűnüldözési, nemzetbiztonsági érdekeket, továbbá az érintett vagy mások jogát sérti.
(3) A tájékoztatás megadásának vagy megtagadásának a tényét a nyilvántartásban, illetve az ügyiratban fel kell tüntetni.
80. §
Az érintett külföldi kérelmére a nyilvántartott, vagy az ügyiratban szereplő adatairól — kivéve, ha a törvény a tájékoztatást kizárja — az idegenrendészeti hatóság köteles tájékoztatást adni, illetőleg a helytelen adatot módosítani.
81. §
(1) Az idegenrendészeti nyilvántartásból külföldre — beleértve a nemzetközi szervezeteket is — a személyes adatokból adatszolgáltatás csak nemzetközi szerződés alapján teljesíthető, feltéve, ha az adatok védelme azonos módon biztosított.
(2) A külföldi és nemzetközi szervek által átadott személyes adatok védelmére a megjelölt adatvédelmi követelmények, az átadó ország, valamint a magyar törvények rendelkezései az irányadóak.
82. §
(1) A külföldi a központi nyilvántartó szervtől, illetve más idegenrendészeti hatóságtól tájékoztatást kérhet a róla nyilvántartott adatokból történő adatszolgáltatások teljesítésére vonatkozóan.
(2) A tájékoztatást meg kell tagadni, ha annak teljesítését nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekből a Tv. vagy az adatigénylő szervre irányadó törvény kizárja.
Értelmező rendelkezések
83. §
E rendelet alkalmazása során:
a) családtagnak minősül — a 7. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 15. § (3) bekezdésében, a 27. § (3) és a 28. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével — a házastárs, a gyermek, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a szülő, az örökbefogadó és a nevelő szülő, a nagyszülő, a testvér, a testvér házastársa és a testvér gyermekei,
b) Országos Rendőr-főkapitányságon, rendőr-főkapitányságon vagy rendőrkapitányságon, az érintett rendőri szerv idegenrendészeti feladatokat ellátó szervét kell érteni,
c) a külföldi személyazonosító adatai: a családi és utóneve(i), előző (leánykori) neve, születési helye, ideje.
Átmeneti rendelkezések
84. §
(1) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, bevándorlási engedély, illetve más, tartózkodásra vagy utazásra jogosító engedély az érvényességi idején belül felhasználható.
(2) A korábban elrendelt beutazási tilalmat a rendelet hatálybalépése nem érinti.
85. §
(1) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló külföldieknek a Tv. 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatairól a nyilvántartás a jelenleg használatos vendégkönyvben 1994. december 31-ig vezethető, ezt követően csak a 37. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalmú vendégkönyv vezethető.
(2) A 38. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal 1996. március 31-ig kell teljesíteni.
Záró rendelkezések
86. §
E rendelet 1994. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
a) a külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló 1982. évi 19. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 7/1982. (VIII. 26.) BM rendelet és az azt módosító 7/1983. (XI. 30.) BM rendelet, az 1/1987. (IX. 8.) BM rendelet, a 3/1990. (I. 18.) BM rendelet, valamint a 13/1991. (X. 17.) BM rendelet,
b) a ki- és bevándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény végrehajtására kiadott 12/1989. (XII. 29.) BM rendelet 1. § (2) bekezdése, a 2. § (2) bekezdése, a 3. §-a, az 5. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklete.
Dr. Boross Péter s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelethez
HÁZIRENDJE
