7/1994. (I. 21.) Korm. rendelet
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről
1994.01.29.
Beszámolási kötelezettség
(1) A pénztár beszámolási kötelezettsége vagyoni, jövedelmi helyzetének, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulására, a pénzügyi terv teljesítésére terjed ki.
(2) A beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások tervezett szintjéhez képest azok tényleges megvalósulását.
(3) A beszámolónak a pénztár eredményét a fedezet, a működés és a likviditás tekintetében elkülönítetten kell tartalmaznia.
(1) A pénztár beszámolási kötelezettsége
b) eseti
adatszolgáltatásra terjed ki.
a) az éves pénztári beszámoló;
b) a negyedéves jelentés.
(3) Eseti beszámolót kell készíteni, ha
a) a pénztár tevékenységi engedélye lejár;
c) a 200 tagot meghaladó pénztáraknál a tagok száma az előző évi éves pénztári beszámolóhoz képest kétszeresére növekszik;
d) a pénztár más pénztárral egyesül, több pénztárrá szétválik, megszűnik, illetve felszámolják.
(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.
Könyvvezetési kötelezettség
4. §
A pénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében — e rendeletben rögzített szabályok szerint — pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével zár le.
(1) A vállalkozás folytatásának elve a pénztár tevékenysége folyamán oly módon érvényesül, hogy a pénztári beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások színvonalában, körében, szerkezetében, összetételében bekövetkezett változásokat is. A pénztári beszámoló a hosszú távú és az éves pénzügyi tervek készítéséhez biztosítja a megbízható bázisadatokat.
(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a pénztár könyvvezetési kötelezettsége pénzforgalmi szemléletű.
(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében biztosítani kell, hogy az alapok szerkezete, képzése különböző időszakokban, valamint a hosszú távú és az éves pénzügyi tervek a beszámolóval összehasonlíthatók legyenek.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásával elkülönítetten kell figyelembe venni a fedezeti, a működési és a likviditási alaphoz kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat. Bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, ráfordításként a ténylegesen teljesített kiadásokat kell a könyvvitelben kimutatni.
(6) A bruttó elszámolás elvét mindhárom alap (fedezeti, működési és likviditási) elszámolásánál alkalmazni kell.
(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő pénzforgalmi teljesítésről összeállított beszámoló miatt a pénztáraknál nem alkalmazható.
(8) A valódiság, a világosság, a folytonosság és az egyedi értékelés elvét a pénztárak az Szt.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.
A pénztári beszámolóra vonatkozó általános szabályok
(1) A pénztár az éves pénztári beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni és két példányban legkésőbb a következő év április 15-ig a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.
(2) A negyedévenként készítendő pénzforgalmi jelentést, valamint a befektetési és likviditási jelentést a negyedévet követő hónap 20-ig kell két példányban megküldeni a Pénztárfelügyeletnek.
(3) A 3. § (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti eseti beszámolót a lejáratot követő 30 napon belül, illetve a létszámváltozás hónapját követő hónap utolsó napjáig kell két példányban a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.
(5) A 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti beszámolót a közgyűlés döntését követően 30 napon belül kell elkészíteni, és a Pénztárfelügyeletnek 2 példányban megküldeni.
(6) A pénztár az éves beszámolót, a pénzforgalmi jelentést és a befektetési és likviditási jelentést az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában készíti el.
(1) Az éves pénztári beszámoló részei:
c) kiegészítő mellékletek;
(2) A negyedéves jelentés részei:
a) pénzforgalmi jelentés;
b) befektetési és likviditási jelentés.
8. §
A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell kimutatni.
9. §
A pénztári beszámolót és a pénzforgalmi jelentést a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke és az ügyvezető írja alá.
A mérleg tételeinek tartalma
(1) A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket kell kimutatni.
(2) Az eszközök minősítése annak figyelembevételével történik, hogy azt a pénztár tartósan — egy éven túl —, vagy egy éven belül használja működéséhez.
(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítést saját hatáskörben dönti el, pénztári feladatának és szolgáltatásainak figyelembevételével.
(1) A mérlegben ki kell mutatni az immateriális javakon belül a pénztár által működési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt, valamint az induló vagyonként megállapított és forgalomképes vagyonértékű jogokat, szellemi termékeket stb.
(2) Tárgyi eszközként kell kimutatni — függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént-e vagy sem — minden olyan telket, épületet, építményt, gépet, berendezést, felszerelést és járművet stb., amely a pénztár tulajdonát képezi, és a pénztár működését szolgálja.
(3) A pénztár döntésétől függően a kis értékű — 20 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti — tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége folyó kiadásként egy összegben elszámolható. Ez esetben csak az új — használatba nem vett — kis értékű tárgyi eszközöket kell a mérlegben kimutatni.
(4) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében — a befektetési szabályokban előírtaknak megfelelően — tartós hozam elérése céljából eszközölt befektetéseit, ideértve a közös befektetési alapba történő befizetéseket is.
(5) A befektetett pénzügyi eszközök között, adott kölcsönként kell kimutatni — a hitelnek nem minősülő — a pénztár saját alkalmazottja részére nyújtott munkáltatói lakástámogatás visszafizetendő összegét.
(6) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközként kell kimutatni a pénztár tulajdonát képező azon tárgyi eszközöket, amelyeket nem működési célból használ és nem részesedésként mutat ki a mérlegben, hanem jövedelemszerzés vagy hozam elérése érdekében más gazdálkodó szervnél működtet.
(7) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a megszerzéséért fizetett ellenértékből, beszerzési, illetve előállítási költségből le kell vonni az e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.
(1) A mérlegben készletként csak a teljes értékű, új (raktárban lévő) készleteket kell kimutatni.
(2) Készletnek minősülnek a vásárolt és saját termelésű anyagok és áruk, a betétdíjas göngyölegek, az alvállalkozói teljesítmények, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek, a késztermékek.
(3) Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, munkáltatói tagi (munkáltatói tagok) hozzájárulást, rendszeres támogatást, továbbá a pénztár által — kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében — teljesített és az igénybe vevő által elismert termék értékesítéséből és szolgáltatás nyújtásából, valamint a befektetett eszközök értékesítéséből származó — általános forgalmi adót nem tartalmazó — fizetési igényeket. Itt kell kimutatni a nyugdíjpénztárnak a tagjai részére nyújtott kölcsön összegét is.
(4) Értékpapírok között kell kimutatni a forgatási céllal, átmeneti jelleggel — egy évnél nem hosszabb lejárattal — vásárolt kötvényeket, kincstárjegyeket, befektetési jegyeket, egyéb pénzintézeti értékpapírokat stb.
(5) A pénztár a pénzeszközök között mutatja ki a pénzintézettel szembeni elszámolási és betétszámláin lévő pénzköveteléseit, valamint készpénzállományát.
(6) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni a végleges kiadásként el nem számolható kifizetéseket. Itt kell kimutatni a működéssel kapcsolatos — szolgáltatások igénybevételéhez, készletbeszerzéshez, alkalmazottakhoz kapcsolódó — előlegeket, tagi kölcsönöket, továbbá a tisztázatlan kifizetéseket.
14. §
A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, az alapok tartalékait és a kötelezettségeket.
(1) A pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi az induló tőke. A mérlegben az induló tőkét az alapszabályban meghatározottak szerint kell részletezni.
(2) A működési alap induló tőkéjét képezik az induláskor meglévő immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek alapszabály szerint meghatározott hányada. Az induláskor meglévő tárgyi eszközöknek az alapszabály szerint meghatározott — a működési alap induló tőkéjét nem képező — hányada a likviditási alap induló tőkéje.
(3) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.
(4) Tőkeváltozásként kell kimutatni a saját tőkében bekövetkezett változásokat. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a saját tőke növekedését a negatív előjelű változás a saját tőke csökkenését mutatja.
(5) A saját tőke növekedhet:
a) a kis értékű tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek állományának változásából;
b) a működési alap terhére vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzési és létesítési költsége miatt, valamint a működési alap terhére elszámolt tárgyi eszközök felújítása miatt;
c) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt;
d) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli növekményből;
e) a kötelezettségek leírása (törlése) miatt;
f) a térítés nélkül átvett tárgyi eszközök értékével.
(6) A saját tőke csökkenhet:
a) a kis értékű tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek állományának változásából;
b) az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékcsökkenéséből, selejtezéséből, értékesítéséből;
c) a követelések leírásából (törléséből);
d) a részesedések, az értékpapírok értékesítéséből;
e) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt.
(1) A pénztárnak ténylegesen befolyt (befizetett) és bevételként elszámolt bevételeit az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdésében foglalt előírások szerint kell a gazdálkodási alapok tartalékaiba helyezni.
(2) A gazdálkodási alapokon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni azokat a forrásokat, amelyeknek eszközei a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között és az értékpapírok között szerepelnek.
(5) Likviditási alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és a 36. §-ának (3) bekezdései szerint alapba helyezett bevételek és a hiányok fedezetére felhasznált összegek különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát. Járadékszolgáltatást nyújtó pénztárak az alapon belül szolgáltatási tartalékot elkülönítve is képezhetnek.
(1) A kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a rövid lejáratú kötelezettségeket és az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat.
(2) A pénztár hosszú lejáratú kötelezettséget a mérlegben nem mutat ki.
(3) Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert — általános forgalmi adót nem tartalmazó — kötelezettség.
(4) Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások között a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódóan (vevőtől) kapott előlegeket, valamint a tisztázatlan befizetéseket kell kimutatni.
A mérlegtételek értékelésének szabályai
19. §
A pénztár az általa teljesítendő szolgáltatásokhoz, illetve működési feladatainak ellátásához — ide nem értve kiegészítő vállalkozási tevékenységét — térítésmentesen (adományként, ajándékként) átvett tárgyi eszközöket, továbbá az induló vagyon nem pénzbeli részét a mérlegben bejegyzett könyvvizsgálóval felbecsültetett forgalmi (piaci) értékben mutatja ki.
(1) A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron, folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzárendelt árkülönbözettel együtt értékelhetők.
(2) A mérlegben használt készletek, ideértve a térítésmentesen átvett használt készleteket is, nem mutathatók ki.
(1) Az üzembe helyezett (használatba vett) immateriális javak és tárgyi eszközök után értékcsökkenést kell elszámolni.
(2) Az értékcsökkenést évente egyszer — év végén — a mérleg fordulónapján meglévő immateriális javak és tárgyi eszközök állománya alapján kell megállapítani. Az értékcsökkenést a beszerzési vagy előállítási költség (bruttó érték) után kell számítani a következő leírási kulcsok szerint:
vagyoni értékű jogok 16%
egyéb immateriális javak 20%
épületek 2%
építmények 3%
gépek, berendezések, felszerelések 14,5%
kivéve
számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%
járművek 20%
A mérlegtételek alátámasztása leltárral
(1) A mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tételesen kell tartalmazni a pénztár eszközeit és kötelezettségeit, mennyiségben és értékben.
(2) A tárgyi eszközök és az új raktári készletek leltározását a pénztár mennyiségi felvétellel köteles elvégezni.
(3) A leltározás és a selejtezés részletes szabályait a pénztár saját hatáskörében állapítja meg és rögzíti szabályzatban.
(4) Szabályzatban kell rögzíteni a pénztár által meghatározott módon, a mérlegben nem szereplő használt és használatban lévő kis értékű tárgyi eszközök és készletek leltározásának és selejtezésének szabályait.
Az eredménykimutatás, a pénzforgalmi jelentés, a befektetési és likviditási jelentés tagolása és tartalma
(1) Az eredménykimutatás elkészítésének célja a pénztár tárgyévi eredményének bemutatása és összehasonlítása az előző év eredményével. Ennek megfelelően tartalmazza az eredmény levezetését, alapok szerint részletezve.
(2) Az eredménykimutatásban az eredmény összetevőit a tényleges pénzforgalmi teljesítések alapján kell megállapítani.
(3) A fedezeti alap eredménye a szolgáltatási tevékenységgel, a működési alap eredménye a fenntartással (üzemeléssel), a likviditási alap eredménye a garanciális biztosítókkal kapcsolatos tárgyévben keletkezett nyereséget vagy veszteséget mutatja.
(4) Az eredményt a bevételek és a kiadások különbözeteként kell meghatározni a 2. számú mellékletben meghatározott tagolásban.
(1) A pénzforgalmi jelentés az adott időszakban (negyedévben) befolyt bevételeket, illetve teljesített kiadásokat, valamint a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(2) Bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.
(3) A pénzforgalmi jelentésben a teljesítéseket a fedezeti, a működési és a likviditási alap tagolásában kell részletezni.
(5) A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészletből kiindulva a pénzforgalom változását kell bemutatni és a zárópénzkészletet kell megállapítani. A pénzforgalmi jelentésben a tárgynegyedév és a tárgynegyedévet megelőző negyedév adatait egymás mellett kell bemutatni.
(1) A befektetési és likviditási jelentés célja az adott időszakban (negyedévben) a befektetett és szabad pénztári eszközök változásainak és a gazdálkodás szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott befektetési, likviditási, biztonsági szabályoknak történő megfelelés bemutatása.
(2) A befektetett pénztári eszközt könyv szerinti értéken, kockázati osztályok szerinti tagolásban kell részletezni, és a 4. számú melléklet szerinti formában kell kimutatni.
(3) A befektetett pénztári eszközök kockázati osztályokba történő besorolásánál a mérleg Befektetett eszközök és Forgóeszközök fejezeteiből kell kiindulni a 6. számú melléklet figyelembevételével.
(4) A tárgynegyedévi kockázati osztályok szerint részletezett állomány bemutatása után a mellékletben fel kell tüntetni a tárgynegyedév nyitóállományát és az állományváltozást. Kockázati osztályonként be kell számolni a befektetési arányok alakulásáról és a jelentős részesedéssel bíró befektetésekről is.
(1) A kiegészítő melléklet célja a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése.
(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság) részére a pénztár vagyonáról, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós összképet tükrözik.
(3) A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze.
(4) A kiegészítő melléklet számszerű kimutatása a pénztári alapok alakulását tartalmazza.
(5) A szöveges részben kell ismertetni azokat a körülményeket, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a pénztár gazdálkodását. Rögzíteni kell azokat az eseményeket, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél az eltéréseket okozták. Be kell mutatni a rendkívüli eseményeket és azokat a tényezőket, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, az eszközök nagyságára és összetételére hatással voltak.
(6) A szöveges magyarázatnak ki kell terjednie az alapok alakulását befolyásoló tényezőkre is. Az alapok alakulását a hosszú távú terv tükrében kell elemezni, különös figyelmet fordítva az alapok egymás közötti helyes arányának vizsgálatára.
(7) Amennyiben a pénztár a fedezeti alap hiánya miatt átcsoportosít a likviditási alapból, akkor ennek okát részletesen be kell mutatni. Ugyancsak foglalkozni szükséges a visszapótlási kötelezettséggel és annak feltételeivel, biztosítékaival.
(8) Elemző értékelésben be kell mutatni a szolgáltatások igénybevételéért teljesített kifizetéseket és a szolgáltatások volumenét, színvonalát, az összhang érvényesülésének gyakorlatát.
(9) A pénztári taglétszám alakulását az alapszabály szerinti feladatokkal összefüggésben kell bemutatni. Számot kell adni arról, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások megállapodásnak megfelelően teljesültek-e a beszámolási időszakban.
(10) A pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenysége és a szolgáltatási feladatok összhangját biztosító intézkedések bemutatására, a vállalkozási tevékenység jövedelmezőségének értékelésére és szerepére a működési kiadások finanszírozásában, a szöveges indokolásban ki kell térni.
(11) A szöveges értékelés részét képezi a pénztár alkalmazotti állományának a bemutatása, ideértve a bér- és létszámváltozás hatásának az elemzését is.
(2) A melléklet elkészítésének célja, hogy bemutassa a pénztár alapjainak alakulását, az érdekeltek részére összképet biztosítson az induló tőkéről és a tartalékokban bekövetkezett változásokról.
(3) A tartalékokban bekövetkezett változásokat fedezeti alap, működési alap és likviditási alap tagolásban kell bemutatni. Valamennyi alap tekintetében a január 1-jei nyitóállományból kiindulva a tárgyévi növekedések és csökkenések figyelembevételével kell megállapítani az alap december 31-i összegét.
(4) Az egyes alapok állománya növekedhet
a) a tárgyévi bevételből;
b) az alapok közötti pénzeszköz-átcsoportosításból;
c) a befektetések állományának változásából.
(5) Az egyes alapok állománya csökkenhet
a) a tárgyévi kiadások teljesítéséből;
b) az alapok közötti pénzeszköz-átcsoportosításból;
c) a befektetések állományának változásából.
(6) A (4) és (5) bekezdések b) és c) pontjaiban foglalt növekedések és csökkenések a pénztár alapjainak állományát nem módosítják, csak az alapok egymás közötti megosztásának, illetve a befektetések és a szabad pénzeszközök arányának a változását tükrözik.
Könyvvizsgálati kötelezettség
(2) A könyvvizsgáló megbízásáról az igazgatótanács elnöke köteles gondoskodni legkésőbb a mérleg fordulónapját megelőző 30. napig.
(1) A pénztár a tulajdonában (kezelésében) lévő eszközökről és azok forrásairól kettős könyvvitelt vezet.
(2) A gazdasági műveleteket, azok hatásait a kettős könyvvitel rendszerében idősorosan és számlasorosan kell rögzíteni.
(3) A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi műveleteket és ezeknek hatását az eszközökre és a forrásokra a valóságnak megfelelően, hiánytalanul, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be.
(4) A könyvviteli nyilvántartásokban az egyéb gazdasági műveletek eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását csak időszakonként — a mérleg fordulónapján teljeskörűen —kell rögzíteni.
(1) A pénztárak számlakeretének célja, hogy
a) a közgyűlés és a pénztári tagok részére egységes, áttekinthető információt biztosítson a gazdálkodásról;
b) a Pénztárfelügyelet részére megfelelő információt biztosítson a törvényességi, a szakma- és a versenyfelügyeleti feladata gyakorlásához.
(2) A pénztárak számlakeretét a 6. számú melléklet tartalmazza, amely a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör) és a számlaosztályok tartalmát foglalja magában.
(1) A pénztár a pénztárak számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni.
(2) A pénztár rendszeres és eseti beszámolókészítési kötelezettségének teljesítése érdekében a 6. számú mellékletben felsorolt főkönyvi számlák tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások, továbbá kiegészítő nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni a valóságnak megfelelő, áttekinthető adatszolgáltatásról.
(3) A pénztár saját hatáskörben köteles szabályozni az analitikus és kiegészítő nyilvántartások körét, tartalmát, formáját, azok vezetésének módját.
(4) A számlarendnek az Szt.-ben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a szabályozásokat, amelyeket e rendelet a pénztár hatáskörébe utal.
(1) A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a negyedév végén részleges, a tárgyév végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles készíteni.
(2) A negyedéves könyvviteli zárlat részét képezi a beszámoló alátámasztására szolgáló főkönyvi kivonat.
(3) A negyedéves zárlati feladatok tartalmát a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a pénztár saját hatáskörében határozza meg.
Bizonylati elv és bizonylati fegyelem
33. §
A pénztár a pénzforgalmi gazdasági műveletek adatait a pénzintézet értesítése alapján, annak megérkezésekor, illetve a készpénzforgalomról készített bizonylat alapján, annak teljesítésével egyidőben késedelem nélkül köteles könyvviteli számláin feljegyezni.
34. §
Az Öpt. hatálybalépését követően megalakuló pénztárak az alapítás napjával induló vagyonukról nyitómérleget kötelesek készíteni és könyvvezetési kötelezettségüket a 4. és a 29—33. §-okban foglaltaknak megfelelően megkezdeni.
35. §
E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Boross Péter s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
---------------------------------------------
---------------------------------------------
2. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek
4. Beruházásra, felújításra adott előlegek
III. Befektetett pénzügyi eszközök
4. Hosszú lejáratú bankbetétek
IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök
2. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
2. Pénztári elszámolási számla
3. Rövid lejáratú bankbetétek
V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
1. Fedezeti alap induló tőkéje
2. Működési alap induló tőkéje
3. Likviditási alap induló tőkéje
1. Fedezeti alap tőkeváltozásai
2. Működési alap tőkeváltozásai
3. Likviditási alap tőkeváltozásai
I. Fedezeti alap tartaléka
1. Egyéni számlák tartaléka
2. Szolgáltatási számlák tartaléka
II. Működési alap tartaléka
1. Befektetett működési tartalék
2. Likvid működési tartalék
III. Likviditási alap tartaléka
1. Befektetett likviditási tartalék
2. Szabad likviditási tartalék
I. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Tagokkal szembeni kötelezettségek
2. Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
3. Kötelezettségek rövid lejáratú hitelfelvételből
4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
II. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
2. számú melléklet a 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
Az eredménykimutatás előírt tagolása
---------------------------------------------
---------------------------------------------
01. Tagok által fizetett tagdíjak
02. Munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás
I. Tagdíjbevételek (01+02)
03. Befektetések hozama és kamat
04. Rendszeres támogatóktól befolyó összeg
05. Eszközök értékesítéséből származó bevétel
06. Belépő tagok áthozott egyéni fedezete
07. Tagok egyéb befizetései
08. Átcsoportosítás likviditási alapból
II. Különféle bevételek (03+04+05+06+07+08)
09. Szolgáltatások kiadásai
10. Tagoknak visszatérített összeg
11. Visszapótlás likviditási alapba
III. Fedezeti alap kiadásai (09+10+11)
IV. Fedezeti alap tárgyévi eredménye
(I+II—III)
01. Tagok által fizetett tagdíjak
02. Munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás
I. Tagdíjbevételek (01+02)
03. Befektetések hozama és kamat
04. Rendszeres támogatóktól befolyó összeg
05. Eszközök értékesítéséből származó bevétel
06. Kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele
07. Tagok egyéb befizetései
09. Átcsoportosítás likviditási alapból
II. Különféle bevételek
(03+04+05+06+07+08+09)
10. Folyó működési kiadások
12. Visszapótlás likviditási alapba
III. Működési kiadások (10+11+12)
IV. Adózás előtti eredmény (I+II—III)
13. Adófizetési kötelezettség
V. Működési alap tárgyévi adózott eredménye (IV—13)
C) Kiegészítő vállalkozási tevékenység
01. Működési alapból kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele
02. Működési alapból kiegészítő vállalkozási tevékenység kiadása
03. Kiegészítő vállalkozási tevékenység eredménye (01—02)
01. Tagok által fizetett tagdíjak
02. Munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás
I. Tagdíjbevételek (01+02)
03. Befektetések hozama és kamat
04. Rendszeres támogatóktól befolyó összeg
05. Eszközök értékesítéséből származó bevétel
06. Tagok egyéb befizetései
07. Visszapótolt likviditási alap
II. Különféle bevételek
(03+04+05+06+07)
III. Átcsoportosítás fedezeti és működési alapba
IV. Likviditási alap tárgyévi eredménye (I+II—III)
01. Tagdíjbevételek (A/I+B/I+D/I)
02. Különféle bevételek (A/II+B/II+D/II)
I. Alapok bevételei (01+02)
II. Alapok kiadásai (A/III+B/IV+D/III)
III. Alapok tárgyévi eredménye
(A/IV+B/V+D/IV)
3. számú melléklet a 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
Pénzforgalmi jelentés
az 199… év ………… negyedévében teljesített bevételekről és kiadásokról
-----------------------------------------------------------
Sor- Megnevezés Fede- Műkö- Likvidi- Össze-
-----------------------------------------------------------
01. Tagok által fizetett tagdíj
02. Munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás
04. Rendszeres támogatóktól befolyt összeg
05. Eszközök értékesítéséből származó bevétel
06. Kiegészítő vállalkozási tevékenységből
07. Belépő tagok által hozott
08. Tagok egyéb befizetései
11. Passzív elszámolások — — —
-----------------------------------------------------------
Sor- Megnevezés Fede- Műkö- Likvidi- Össze-
-----------------------------------------------------------
01. Pénztári szolgáltatások
04. Biztosítási járulékok és
05. Készletbeszerzések — —
06. Igénybe vett szolgáltatások
12. Tagoknak visszatérítés — —
14. Aktív elszámolások — — —
16. Kiadások összesen — — —
C) A pénzforgalom egyeztetése
----------------------------------------------
Sor- Megnevezés Előző év Tárgyév
----------------------------------------------
04. Aktív és passzív elszámolások egyenlege
05. Záró pénzkészlet
(01+02—03+04)
4. számú melléklet a 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
Befektetési és likviditási jelentés
A) A befektetés és likviditás alakulása
1. Állomány a negyedév zárónapján
----------------------------------------------
Sorszám Megnevezés 1 Összeg
----------------------------------------------
011. Rövid lejáratú állampapírok (321)
012. Rövid lejáratú betétek (342)
013. Bankszámlák, házi pénztár pénzeszközei (341, 349-ből)
----------------------------------------------
01. I. kockázati osztály összesen (011+012+013)
----------------------------------------------
021. Hosszú lejáratú állampapírok (181, 182, 323, 329-ből)
022. Hosszú lejáratú, állam által garantált értékpapírok (181, 183, 189, 323, 329-ből)
023. Hosszú lejáratú, garanciával fedezett egyéb értékpapírok (183, 189, 323, 329-ből)
024. Jelzáloglevél (189, 329)
----------------------------------------------
02. II. kockázati osztály összesen (021+022+023+024)
----------------------------------------------
031. Tőzsdén jegyzett (az I. és II. osztályba be nem sorolt) értékpapír (323, 324, 329, 172, 183, 189-ből)
032. Egyéb befektetési jegy (189, 329)
033. Kihelyezett kiegészítő vállalkozás üzletrésze
(171)
034. Zálogjoggal vagy pénzintézeti garanciával fedezett hosszú lejáratú egyéb kötvény (182, 183, 323)
----------------------------------------------
03. III. kockázati osztály összesen 031+032+033+034)
----------------------------------------------
041. Tőzsdén forgalmazott (az I., II., III. osztályba be nem sorolt) értékpapír (322, 323, 324, 329, 172, 183, 189-ből)
042. Tőzsdére be nem vezetett (az I., II., III. osztályba be nem sorolt) értékpapír (322, 323, 324, 329, 172, 183, 189-ből)
043. Terheletlen, üzemeltetésbe átadott ingatlan (121)
044. A III. osztályba be nem sorolt tagság, üzletrész (171)
045. Tagi kölcsön (377, 378)
----------------------------------------------
04. IV. kockázati osztály összesen (041+042+043+044+045)
----------------------------------------------
05. Be nem sorolt szabad pénztári eszköz
----------------------------------------------
Negyedévi záróállomány összesen (01+02+03+04+05)
----------------------------------------------
2. Állomány tárgynegyedévet megelőző negyedév zárónapján
----------------------------------------------
Sorszám Megnevezés Összeg
----------------------------------------------
01. I. kockázati osztály összesen
02. II. kockázati osztály összesen
03. III. kockázati osztály összesen
04. IV. kockázati osztály összesen
05. Be nem sorolt szabad pénztári eszközök
----------------------------------------------
Nyitó állomány összesen
(01+02+03+04+05)
----------------------------------------------
3. Tárgynegyedévi változás
----------------------------------------------
Sorszám Megnevezés Összeg
----------------------------------------------
01. I. kockázati osztály változása összesen (±)
02. II. kockázati osztály változása összesen (±)
03. III. kockázati osztály változása összesen (±)
04. IV. kockázati osztály változása összesen (±)
05. Be nem sorolt szabad pénztári eszközök változása (±)
----------------------------------------------
Tárgynegyedévi változás összesen (01+02+03+04+05)
----------------------------------------------
B) A befektetési arányok alakulása
1. A kockázati osztályok részesedése (a tárgynegyedév végi szabad pénztári eszközök %-ában)
c) III. kockázati osztály
2. A befektetett pénztáralapok részesedése (a tárgynegyedév végi szabad pénztári eszközök %-ában)
C) A 10%-nál nagyobb részesedéssel bíró befektetések
----------------------------------------------------------
Kockázati osztály Befektetés megnevezése Értéke M Ft
----------------------------------------------------------
5. számú melléklet a 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
A pénztári alapok alakulása
01. Induló tőke nyitó állománya
02. Induló tőke tárgyévi változása
03. Induló tőke záró állománya
04. Tőkeváltozások nyitó állománya
05. Tőkeváltozások tárgyévi változása
06. Tőkeváltozások záró állománya
07. Tartalék nyitó állománya
08. Tartalék tárgyévi változása
09. Tartalék záró állománya
10. Egyéni számlák nyitó állománya (01+04+07)
11. Egyéni számlák tárgyévi változása (02+05+08)
12. Egyéni számlák záró állománya (03+06+09)
II. Szolgáltatási számlák
13. Induló tőke nyitó állománya
14. Induló tőke tárgyévi változása
15. Induló tőke záró állománya
16. Tőkeváltozások nyitó állománya
17. Tőkeváltozások tárgyévi változása
18. Tőkeváltozások záró állománya
19. Tartalék nyitó állománya
20. Tartalék tárgyévi változása
21. Tartalék záró állománya
22. Szolgáltatási számlák nyitó állománya
(13+16+19)
23. Szolgáltatási számlák tárgyévi változása
(14+17+20)
24. Szolgáltatási számlák záró állománya
(15+18+21)
Fedezeti alap nyitó állománya (10+22)
Fedezeti alap tárgyévi változása (11+23)
Fedezeti alap záró állománya (12+24)
01. Induló tőke nyitó állománya
02. Induló tőke tárgyévi változása
03. Induló tőke záró állománya
04. Tőkeváltozások nyitó állománya
05. Tőkeváltozások tárgyévi változása
06. Tőkeváltozások záró állománya
07. Befektetett tartalék nyitó állománya
08. Befektetett tartalék tárgyévi változása
09. Befektetett tartalék záró állománya
10. Likvid tartalék nyitó állománya
11. Likvid tartalék tárgyévi változása
12. Likvid tartalék záró állománya
13. Működési alap nyitó állománya (01+04+07+10)
14. Működési alap tárgyévi változása
(02+05+08+11)
15. Működési alap záró állománya
(03+06+09+12)
01. Induló tőke nyitó állománya
02. Induló tőke tárgyévi változása
03. Induló tőke záró állománya
04. Tőkeváltozás nyitó állománya
05. Tőkeváltozás tárgyévi változása
06. Tőkeváltozás záró állománya
07. Befektetett tartalék nyitó állománya
08. Befektetett tartalék tárgyévi változása
09. Befektetett tartalék záró állománya
10. Likvid tartalék nyitó állománya
11. Likvid tartalék tárgyévi változása
12. Likvid tartalék záró állománya
13. Likviditási alap nyitó állománya
(01+04+07+10)
14. Likviditási alap tárgyévi változása
(02+05+08+11)
15. Likviditási alap záró állománya (03+06+09+12)
Pénztári alapok együttesen
Nyitó egyenleg* Záró egyenleg
* Induló tőke nyitó egyenlege
+ Tőkeváltozások nyitó egyenlege
+ Tartalékok nyitó egyenlege
———————————————————————————————
Pénztári alap nyitó egyenlege
6. számú melléklet a 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez
111. Immateriális javak állományának értéke
112. Immateriális javak értékcsökkenése
113. Immateriális javak vásárlása
121. Ingatlanok állományának értéke
122. Ingatlanok értékcsökkenése
123. Ingatlanok vásárlása, létesítése
124. Ingatlanok felújítása
13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK
131. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek állományának értéke
132. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek értékcsökkenése
133. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek vásárlása, létesítése
134. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek felújítása
141. Beruházások állományának értéke
143. Beruházások beszerzési, létesítési kiadásai
15. BERUHÁZÁSRA, FELÚJÍTÁSRA ADOTT ELŐLEGEK
151. Beruházásra, felújításra adott előlegek állománya
153. Beruházásra, felújításra adott előlegek kiadása
16. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖK
161. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök állománya
162. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékcsökkenése
17—19. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
181. Államkötvények és állam által garantált kötvények
182. Pénzintézet által garantált kötvények
19. ADOTT KÖLCSÖNÖK ÉS HOSSZÚ LEJÁRATÚ BANKBETÉTEK
191. Alkalmazottaknak adott kölcsönök
195. Hosszú lejáratú bankbetétek pénzintézeteknél
197. Egyéb hosszú lejáratú betétek
221. Irodaszerek és nyomtatványok
222. Tüzelő-, hajtó- és kenőanyagok
223. Munkaruha, védőruha, formaruha
224. Textilanyagok és textíliák
225. Szerszámok és egyéb munkaeszközök
226. Berendezések és felszerelések
229. Különféle egyéb anyagok
23. BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEGEK
24. ALVÁLLALKOZÓI TELJESÍTMÉNYEK
28. BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZ TERMÉKEK
KÖVETELÉSEK ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
311. Tagdíjkövetelés egyéni tagoktól
312. Tagdíjkövetelés munkáltatói tagoktól
314. Alkalmazottakkal szembeni követelések
341. Pénztári elszámolási számla
342. Rövid lejáratú betétek pénzintézeteknél
349. Egyéb elkülönített bankszámlák
35. AKTÍV ELSZÁMOLÁS A TAGOKKAL
351. Visszatérítés egyéni tagoknak
352. Visszatérítés munkáltatói tagoknak
37—38. EGYÉB AKTÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
37. ADOTT ELŐLEGEK ÉS KÖLCSÖNÖK
371. Alkalmazotti előlegek állománya
372. Alkalmazotti előlegek tárgyévi forgalma
375. Szállítói előlegek állománya
376. Szállítói előlegek tárgyévi forgalma
377. Tagokkal szembeni kölcsönök állománya
378. Tagokkal szembeni kölcsönök tárgyévi forgalma
38. TISZTÁZATLAN KIFIZETÉSEK
381. Függő kiadások állománya
382. Függő kiadások tárgyévi forgalma
391. Visszatérítések átvezetése fedezeti alap terhére
411. Fedezeti alap induló tőkéje
4111. Fedezeti alap induló tőkéje egyéni számlákon
4112. Fedezeti alap induló tőkéje szolgáltatási számlákon
412. Működési alap induló tőkéje
413. Likviditási alap induló tőkéje
421. Fedezeti alap tőkeváltozása
4211. Fedezeti alap tőkeváltozása egyéni számlákon
4212. Fedezeti alap tőkeváltozása szolgáltatási számlákon
422. Működési alap tőkeváltozása
423. Likviditási alap tőkeváltozása
431—432. Fedezeti alap tartaléka
431. Egyéni számlák tartaléka
4311. Egyéni számlák befektetett tartaléka
4312. Egyéni számlák likvid tartaléka
432. Szolgáltatási számlák tartaléka
4321. Szolgáltatási számlák befektetett tartaléka
4322. Szolgáltatási számlák likvid tartaléka
433—434. Működési alap tartaléka
433. Befektetett működési tartalék
434. Likvid működési tartalék
435—436. Likviditási alap tartaléka
435. Befektetett likviditási tartalék
436. Szabad likviditási tartalék
45—46. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
451. Egyéni tagokkal szembeni kötelezettségek
452. Munkáltatói tagokkal szembeni kötelezettségek
461. Rövid lejáratú hitelek
469. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
47—48. EGYÉB PASSZÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
475. Vevői előlegek állománya
476. Vevői előlegek tárgyévi forgalma
48. TISZTÁZATLAN BEFIZETÉSEK
481. Függő bevételek állománya
482. Függő bevételek tárgyévi forgalma
492. Mérlegrendezési számla
51. PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK KIADÁSAI
521. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak összes bére és jutalma
522. Részmunkaidőben foglalkoztatottak összes bére és jutalma
523. Nyugdíjasok bére és jutalma
524. Másodállásúak, mellékfoglalkozásúak összes bére és jutalma
53. SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK
532. Kereset és költségtérítés
533. Kiküldetési kiadások
534. Alkalmazottaknak kifizetett hozzájárulások
537. Újítási, találmányi díjak
539. Egyéb személyi kiadások
54. BIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK ÉS HOZZÁJÁRULÁSOK
541. Egészségbiztosítási járulék
542. Nyugdíjbiztosítási járulék
543. Önkéntes biztosítási hozzájárulás
551. Irodaszerek és nyomtatványok
552. Tüzelő-, hajtó- és kenőanyagok
553. Munkaruha, védőruha, formaruha
554. Textilanyagok és textíliák
555. Szerszámok és egyéb munkaeszközök
556. Berendezések és felszerelések
559. Különféle egyéb anyagbeszerzések
56. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK 561. Energiaszolgáltatások
563. Postai szolgáltatások
566. Karbantartási szolgáltatások
569. Egyéb szolgáltatások
573. Bírság, kötbér, önellenőrzési és késedelmi pótlékok stb.
579. Különféle egyéb kiadások
58. BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK
581. Vásárolt termékek és szolgáltatások előzetesen felszámított ÁFA-ja
582. Általános forgalmiadó befizetés
586. Egyéb adójellegű befizetések
59. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS ÉS ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK
591—595. Értékcsökkenési leírás
596—599. Átvezetési számlák
KÖZVETETT (ÁLTALÁNOS) KIADÁSOK
61—62. KISEGÍTŐ RÉSZLEGEK KIADÁSAI
63—64. SZAKMAI EGYSÉGEK KIADÁSAI
631. Raktárra beszerzett készletek kiadásai
65. ÉPÜLETEK FENNTARTÁSÁNAK KIADÁSAI
67. VÁLLALKOZÁSI RÉSZLEGEK KÖZVETETT KIADÁSAI
68. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KIADÁSAI
71—75. FEDEZETI ALAPHOZ KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK
76. MŰKÖDÉSI ALAPHOZ KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK
77. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KIADÁSAI
78. BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK KIADÁSAI
781. Pénztári szolgáltatások ÁFA-ja
782. Pénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb befizetési kötelezettségek
783. Működési tevékenység ÁFA-ja
784. Működési tevékenység egyéb befizetési kötelezettségei
785. Kiegészítő vállalkozási tevékenység ÁFA-ja
786. Kiegészítő vállalkozási tevékenység egyéb befizetési kötelezettségei
791. Fedezeti alap kiadásainak átvezetése
792. Működési alap kiadásainak átvezetése
91. EGYÉNI TAGOK ÁLTAL FIZETETT TAGDÍJAK
911. Fedezeti alapot képező egyéni tagdíj
913. Működési alapot képező egyéni tagdíj
915. Likviditási alapot képező egyéni tagdíj
92. MUNKÁLTATÓI TAGOK ÁLTAL FIZETETT HOZZÁJÁRULÁS
921. Fedezeti alapot képező munkáltatói hozzájárulás
923. Működési alapot képező munkáltatói hozzájárulás
925. Likviditási alapot képező munkáltatói hozzájárulás
93. BEFEKTETÉSEK HOZAMAI ÉS KAMATOK
931. Fedezeti alapot képező hozam és kamat
933. Működési alapot képező hozam és kamat
935. Likviditási alapot képező hozam és kamat
94. RENDSZERES TÁMOGATÓKTÓL BEFOLYÓ ÖSSZEGEK
941. Fedezeti alapot képező rendszeres támogatás
943. Működési alapot képező rendszeres támogatás
945. Likviditási alapot képező rendszeres támogatás
95. ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL
951. Fedezeti alapot képező eszközértékesítési bevétel
953. Működési alapot képező eszközértékesítési bevétel
955. Likviditási alapot képező eszközértékesítési bevétel
96. BELÉPŐ TAGOK EGYÉNI FEDEZETE ÉS TAGOK EGYÉB BEFIZETÉSEI
961. Fedezeti alapot képező belépő tagok befizetései
962. Fedezeti alapot képező egyéb befizetések
963. Működési alapot képező egyéb befizetések
97. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE ÉS EGYÉB BEVÉTELEK
971. Kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele
98. BEFOLYT ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
981. Pénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA-ja
982. Működési tevékenységhez kapcsolódó kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA-ja
983. Kiegészítő vállalkozási tevékenység kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA-ja
984. Pénztári szolgáltatások visszatérült ÁFA-ja
985. Működési tevékenység visszatérült ÁFA-ja
986. Kiegészítő vállalkozási tevékenység visszatérült ÁFA-ja
991. Fedezeti alap bevételeinek átvezetése
992. Működési alap bevételeinek átvezetése
993. Likviditási alap bevételeinek átvezetése
01. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
02. KÉSZLETEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
03. KÖVETELÉSEK, ÉRTÉKPAPÍROK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
04. NYILVÁNTARTÁSI ELLENSZÁMLÁK
05. ÉVES PÉNZÜGYI TERV KIADÁSAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
06. ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁFA NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
07. FIZETENDŐ ÁFA NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
09. ÉVES PÉNZÜGYI TERV BEVÉTELEI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
A számlaosztályok tartalma
1. Az 1. számlaosztály a mérlegben befektetett eszközként kimutatandó eszközök főkönyvi számláit foglalja magában. A számlaosztály számlacsoportjain belül külön számlán kell kimutatni:
— az eszköz január 1-jei nyitóállományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az állomány értékét módosítják, de nem pénzforgalommal kapcsolatosak (pl. térítés nélküli átadás-átvétel, értékesítés, selejtezés),
— az értékcsökkenés elszámolását,
— a nyitóállomány növekedését beszerzésből, létesítésből (kiadási pénzforgalom miatti növekedés),
— a nyitóállomány növekedését felújításból (kiadási pénzforgalom miatti növekedés).
A beszerzési, létesítési, felújítási kiadások általános forgalmi adót nem tartalmazhatnak.
a) Az immateriális javak között kell kimutatni a vagyonértékű jogokat és az egyéb immateriális javakat.
Immateriális javak közé a vagyoni értéket megtestesítő forgalomképes jogok tartoznak.
Vagyonértékű jognak minősül többek között a bérleti jog, szolgalmi jog, földhasználat, haszonélvezet és használat.
Egyéb immateriális javak között mutatandók ki a találmányok, szerzői jogvédelemben részesülő javak, szoftver termékek, újítások, a jövőben értékesíthető alapkutatás, alkalmazott kutatás aktivált értéke.
b) Ingatlanok körébe tartozik a föld és minden anyagi eszköz aktivált értéke, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
Ingatlanok közé sorolandók: a földterület, a telek, az épület, az egyéb építmény, az ültetvény (erdő).
c) Gépek, berendezések és felszerelések és járművek között kell kimutatni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységét tartósan szolgáló eszközök aktivált értékét.
Ide sorolhatók a pénztári szakmai feladatok ellátását segítő berendezések és felszerelések, valamint a számítás- és ügyviteltechnikai stb. gépek, berendezések és felszerelések.
Járművek között a forgalmi rendszámmal ellátott közúti járművek, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközök aktivált értéke szerepeltethető.
d) Beruházásnak minősül az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, saját vállalkozásban történő előállítására fordított kiadás, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett tevékenység, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzákapcsolható.
Nem beruházásként kell kimutatni azoknak a tárgyi eszközöknek a beszerzését, amelyek a beszerzéssel egyidejűleg üzembe helyezhetők (aktiválhatók). Ezen tárgyi eszközök aktivált értéke a beszerzéskor az ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek számlacsoportokban vehetők állományba.
e) Beruházásra adott előlegként kell kimutatni a beruházási, felújítási szállítóknak folyósított előlegeket. Az előleget terhelő előzetesen felszámított forgalmi adót nem itt, hanem a függő kiadások között kell elszámolni.
f) A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a tartós (egy éven túli) céllal befektetett részesedéseket, értékpapírokat, adott kölcsönöket és bankbetéteket. A részesedések között kell kimutatni többek között a részvényeket és a gazdasági társaságba bevitt vagyon értékét. Értékpapírok körébe tartoznak a vásárolt államkötvények és egyéb kötvények.
A Részesedések, Értékpapírok számlacsoportokon belül, valamint az alkalmazottaknak adott kölcsönök számlákon belül külön alszámlákon kell kimutatni a részesedések, értékpapírok, illetve a kölcsönök nyitóállományát és a tárgyidőszaki pénzforgalmát.
A befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, értékpapírok, bankbetétek) főkönyvi számláihoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből az éves pénztári beszámoló adatszolgáltatása befektetésenként biztosítható, továbbá a befektetési szabályok betartása kockázati osztályok szerint ellenőrizhető.
Az analitikus nyilvántartásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
— az azonosításhoz szükséges adatok (befektetett eszköz megnevezése, kibocsátója stb.),
— a befektetés, vásárlás éve,
— a befektetés értéke és annak időközben bekövetkezett esetleges értékvesztése,
— az osztalék, a kamatfizetés, illetve a hozam realizálásának feltételei.
g) A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni.
A befektetett eszközökről vezetett főkönyvi számlák további tagolásával vagy külön analitikus nyilvántartás vezetésével biztosítani kell, hogy a beszámoló adatszolgáltatásához az induló tőkerészt képező összeg, illetve a pénztári tevékenység során keletkezett növekedés értéke elkülönítetten gazdálkodási alapok bemutatásában rendelkezésre álljon.
2. A 2. számlaosztály a mérlegben készletként kimutatandó forgóeszközöket foglalja magában.
A számlaosztályban kimutatott készletek a mérlegben szereplő készletérték alátámasztását szolgálják, vásárolt anyagok, betétdíjas göngyölegek, alvállalkozói teljesítmények, áruk, állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek tagolásában.
A számlaosztály számláin — a stornó és helyesbítő tételek kivételével — év közben könyvelni nem szabad. A készletbeszerzéseket kiadásként kell elszámolni. Az anyagokat, betétdíjas göngyöleget, árukat és késztermékeket raktározó pénztárak a vásárolt és saját előállítású készletekről — a kettős könyvvitelen kívül — részletező nyilvántartást kötelesek vezetni mennyiségben és értékben. A használt és munkahelyen használatban lévő anyagokról csak mennyiségi nyilvántartás vezetendő. A raktárral nem rendelkező pénztár készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni.
Év végén a leltározás alapján megállapított új készletek értéke és a nyitókészlet értéke különbözetét tőkeváltozásként kell elszámolni.
A készletek értékéből az induló tőkerész az 1. g) pontban foglaltak szerint elkülönítendő.
3. A 3. számlaosztály a követelések, az értékpapírok, a pénztárak (házipénztárak), a bankszámlák, a tagokkal kapcsolatos aktív elszámolások, az előlegek és a tisztázatlan kifizetések számláit tartalmazza.
a) A követelések között elkülönítetten kell kimutatni a pénztári tagoknak (egyéni és munkáltatói tagoknak) a tagdíjjal kapcsolatos, a pénztár alkalmazottaival kapcsolatos, valamint a kiegészítő vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos vevőkkel szembeni követeléseket, továbbá az egyéb követeléseket. A követelések számláin — a stornó és helyesbítő tételek kivételével — év közben könyvelni nem szabad.
A követelésekről év közben — a kettős könyvvitelen kívül — analitikus nyilvántartást kell vezetni.
Év végén a leltározás alapján megállapított és értékelt — általános forgalmi adót nem tartalmazó — követelések és a nyitóérték különbözetét kell tőkeváltozásként elszámolni.
b) Értékpapírok között kell kimutatni a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt kárpótlási jegyeket, kincstárjegyeket, kötvényeket, részvényeket és egyéb értékpapírokat. Az értékpapírokról az 1. f) pont szerintieknek megfelelő analitikus nyilvántartást kell vezetni.
c) A pénztárak számlacsoportban kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait. A valutában eszközölt kifizetéseket és befizetéseket elkülönített számlán kell kimutatni.
A készpénzállományról, valamint a készpénz forgalmáról a pénztárszámlához kapcsolódóan — a pénztár által szabályozott módon — analitikus nyilvántartást kell vezetni.
d) A bankszámlák számlacsoport számlái a gazdálkodási feladatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak. Ebben a számlacsoportban kell elszámolni az éves pénzügyi terv végrehajtásaként teljesített valamennyi bevételt és kiadást.
e) Az Aktív elszámolás a tagokkal számlacsoportban kell kimutatni a pénztári tagok részére a fedezeti alap terhére történt visszafizetéseket.
f) A beruházási, felújítási előlegek kivételével az adott előlegek és kölcsönök számlacsoportban kell elszámolni a pénztár által nyújtott valamennyi előleget. Ennek megfelelően itt mutatandók ki az alkalmazottak és szállítók részére adott előlegek.
A szállítói előlegen belül elkülönítetten kell elszámolni az előleget terhelő előzetesen felszámított forgalmi adót. Itt kell kimutatni a nyugdíjpénztáraknak a tagok részére nyújtott kölcsönt is.
g) A tisztázatlan kifizetések számlacsoportban olyan kifizetéseket kell kimutatni, amelyek a teljesítés időpontjában nem jelentenek végleges kiadást a pénztárnak. Ezek a kiadások rendszerint későbbi időpontban megtérülnek.
h) Az Átvezetési számlák számlacsoport technikai számlákat tartalmaz. Az elszámolás áttekinthetősége érdekében e számlák közbeiktatásával kell átvezetni a tagoknak visszatérített összegeket a fedezeti alap tartaléka terhére.
i) Az értékpapírok, az adott előlegek és kölcsönök, a tisztázatlan kifizetések számlacsoportokon belül külön számlán kell kimutatni az elszámolások nyitóállományát és a tárgyidőszaki forgalmat.
A pénzeszközök értékéből az induló tőkerész az 1. g) pontban foglaltak szerint elkülönítendő.
4. A 4. számlaosztály tartalmazza az eszközök forrásainak kimutatására szolgáló számlákat. Itt kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat, a kötelezettségeket, a kapott előlegeket, a tisztázatlan befizetéseket és az évi (technikai) mérlegszámlákat.
a) A saját tőke egyrészt azt a tőkerészt mutatja, amely alapításkor a pénztár rendelkezésére állt, másrészt minden olyan tőkeváltozást, amelyek nem pénzforgalmi gazdasági műveletek hatásaként módosítják a saját forrásokat. A saját tőkét induló tőke, valamint tőkeváltozások tagoláson belül alapok szerinti részletezésben kell kimutatni. A tőkeváltozások jogcímeit a rendelet 15. §-ának (6) és (7) bekezdése tartalmazza. b) A tartalékok számlacsoport számláira kell átvezetni — legkésőbb a mérleg fordulónapján, vagy a pénztár számlarendjében meghatározott időszakok végén — a pénztár tárgyidőszakban elszámolt bevételeit a 9. számlaosztály számláiról. Ugyancsak a tartalék számlacsoport megfelelő számláira kell átvezetni a pénztár által tárgyidőszakban teljesített kiadásokat a 7. számlaosztály, illetve a 35. számlacsoport számláiról. Az immateriális javak és tárgyi eszközök kiadásaira fordított összeget is ki kell itt mutatni a tőkeváltozással szemben. A tárgyidőszaki bevételek és kiadások különbözete a tartalékok növekedését, illetve csökkenését mutatja. A tartalékok nyitóegyenlegéhez hozzászámítva a bevételek és kiadások különbözetét kapjuk meg a tartalékok tárgyidőszaki záróállományát, amely azonos a tárgyidőszakot követő időszak nyitóállományával.
c) A rövid lejáratú kötelezettségek számlacsoport számláin kell kimutatni az egy évet meg nem haladó lejáratú kötelezettségeket. Itt kell kimutatni mérlegkészítéskor az egyéni és munkáltatói tagokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket és a szállítókkal szembeni — általános forgalmi adót nem tartalmazó — kötelezettségeket, valamint a rövid lejáratú hiteleket.
A szállítók számláján — a stornó és helyesbítő kivételével — év közben könyvelni nem szabad.
d) A kapott előlegek között kell elszámolni a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódóan a vevőktől kapott előlegeket. Az előleg összegén belül elkülönítetten kell kimutatni az előleget terhelő általános forgalmi adót.
e) A tisztázatlan befizetések számláin a pénztárhoz beérkezett olyan bevételeket kell elszámolni, amelyek rendeltetése tisztázatlan, rendszerint nem számolhatók el a pénztár tevékenységével kapcsolatban végleges bevételként, összegüket a befizető részére vissza kell utalni.
f) Az évi mérlegszámlák számlacsoport számlái technikai jellegű számlák. A számlák vezetésének célja az év eleji nyitó- és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása.
5. Az eredménykimutatás és a pénzforgalmi jelentés összeállításához szükséges adatokat az 5., 7. és 9. számlaosztály tartalmazza. Az 5. számlaosztályban kimutatott folyó kiadásoknak és a 7. számlaosztályban tevékenységenként kimutatott kiadásoknak egyezniük kell.
6. A folyó kiadások egy részéről a teljesítéskor nem lehet megállapítani, hogy az melyik tevékenység érdekében merült fel. Azok a kiadások, amelyekről teljesítésükkor nem állapítható meg, hogy melyik tevékenységet terhelik, a közvetett (általános) kiadások körébe tartoznak és azok tevékenységre történő elszámolásukig a 6. számlaosztályban mutatandók ki.
7. A pénztár saját hatáskörben dönt arról, hogy a folyó kiadásokat először az 5. számlaosztályban könyveli és innen vezeti át a 6—7. számlaosztályokba, vagy fordítva.
8. Az 5. számlaosztály az éves pénzügyi terv végrehajtásaként ténylegesen teljesített folyó kiadásokat tartalmazza. A kiadásokat a pénzforgalmi jelentésben meghatározott szerkezeti tagolásban kell kimutatni a kiadások jogcímei szerint.
a) A Bérkiadások számlacsoportban kell kimutatni a bérkiadásokat, foglalkoztatási formák szerinti tagolásban. Itt kell kimutatni a béralap terhére kifizetett jutalmakat is.
b) A Személyi jellegű kifizetések számlacsoport tartalmazza azokat az alkalmazottak részére teljesített személyi jellegű kifizetéseket, amelyek nem tartoznak a bérkiadások közé. Ide tartoznak többek között a kiküldetési költség, étkezési és egyéb hozzájárulás, kereset- és költségtérítés, végkielégítés, reprezentáció.
c) A biztosítási járulékok és hozzájárulások számlacsoportban kell elszámolni a pénztárnak az alkalmazottai után fizetett társadalombiztosítási járulékokat, valamint az alkalmazottai részére kötött önkéntes, illetve kiegészítő biztosításokat.
d) A készletbeszerzések számlacsoportban kell elszámolni minden anyagbeszerzésre fordított — általános forgalmi adót nem tartalmazó — kiadást, függetlenül attól, hogy azt a pénztár azonnal felhasználja vagy későbbi felhasználás céljából raktározza. Itt mutatja ki a pénztár a 20 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök kiadását is.
e) Az igénybe vett szolgáltatások számlacsoport a pénztár által felhasznált energiakiadásokat, továbbá a közmű-, postai, bérleti, szállítási, karbantartási és egyéb szolgáltatások ellenértékeként fizetett — általános forgalmi adót nem tartalmazó — kiadásokat mutatja.
f) Az egyéb kiadások számlacsoportban kell kimutatni a bankköltségeket, a kamatokat és kamat jellegű kifizetéseket, a biztosítási díjakat és a biztosítási ügyletek költségeit, a viszontbiztosítás költségét, a kötbért, az önellenőrzési és késedelmi pótlékokat, valamint a különféle egyéb kiadásokat. Itt kell szerepeltetni a különféle jogcímen fizetett bírságokat, így a Pénztárfelügyelet által — az alapszabályt, vagy a vonatkozó számviteli, pénzügyi előírásokat sértő tevékenység miatt — kiszabott bírságot is, továbbá a befektetések és értékpapírok értékvesztését.
g) A befizetési kötelezettségek számlacsoport tartalmazza a pénztár beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adót, valamint az adójellegű és az egyéb befizetések miatti kiadásokat. Itt kell kimutatni a pénztár által a Foglalkoztatási Alapba befizetett munkaadói járulékot.
h) Az értékcsökkenési leírás számlák tartalmazzák az üzembe helyezett (használatba vett) immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értéke után számított értékcsökkenési leírást. A leírási kulcsokat a rendelet 22. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Az átvezetési számlák technikai jellegűek, a kiadások 6—7. számlaosztályokba történő átvezetésére vagy a 6—7. számlaosztályokból az 5. számlaosztályba való átvezetésére szolgálnak, biztosítva a kiadások elszámolásának áttekinthetőségét.
9. A 6. számlaosztályban kimutatott közvetett (általános) kiadásokat azok felmerülésének helye szerint kell csoportosítani. Itt kell kimutatni a működési és kiegészítő vállalkozási tevékenység ellátását biztosító kisegítő részlegek és a központi irányítás kiadásait. A közvetett kiadások tevékenységre (alapokra) történő felosztásának módját és a felosztáshoz alkalmazott mutatókat és vetítési alapokat a pénztár saját hatáskörében határozza meg.
a) A kisegítő részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni azoknak a szervezeti egységeknek a kiadásait, amelyek közvetlenül szolgálják a pénztár tevékenységét. Ilyen kisegítő részlegnek minősül például a karbantartó részleg, nyomda stb. A karbantartó részlegek kiadásaként kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási kiadásait.
b) A szakmai egységek kiadásai számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek kiadásait. A raktárral rendelkező pénztárak itt számolják el készletbeszerzéseiket kiadásként.
c) Az épületek fenntartásának kiadásai számlacsoport az épületek és az ahhoz tartozó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kiadások kimutatására szolgál.
d) A vállalkozási részlegek közvetett kiadásai számlacsoportban kell kimutatni a kiegészítő vállalkozási tevékenységet végző önálló részlegek működése érdekében felmerülő kiadásokat.
e) A központi irányítás kiadásai számlacsoport tartalmazza a pénztár egészére kiterjedő kiadásokat. Ide tartoznak azon szervezeti egységeknek a kiadásai, amelyek nem a kisegítő vagy szakmai részlegek. Ilyennek minősül például a gazdálkodási tevékenységet ellátó részleg kiadása.
10. A 7. számlaosztály az alapok folyó kiadásait tartalmazza az 5. számlaosztály 51—58. számlacsoportjában kimutatott kiadásokkal azonos összegben. A tevékenységek kiadásai a közvetlen és közvetett kiadásokból tevődnek össze. A közvetlen kiadásokat azok a kiadások képezik, amelyekről felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik tevékenységre számolhatók el. A közvetett kiadásokat a 6. számlaosztályból kell átvezetni ebbe a számlaosztályba, felosztás után. Elsődlegesen 7. számlaosztályba történő könyvelés esetén ebből a számlaosztályból kell átvezetni a kiadásokat az 5. számlaosztály megfelelő számláira.
a) A fedezeti alaphoz kapcsolódó kiadások között kell kimutatni a pénztár által a tagok részére nyújtott szolgáltatások kiadásait. Ezek a kiadások csak az alapszabályban meghatározott alaptevékenységhez kapcsolódhatnak, és felosztásra kerülnek az egyéni számlákra az alapszabályban és számlarendben meghatározott módszer alapján. A szolgáltatási számlához kapcsolódóan szolgáltatásfajtánként (járadéktípusonkénti) analitikus nyilvántartást kell vezetni.
b) A működési alaphoz kapcsolódó kiadások tartalmazzák mindazokat a kiadásokat, amelyek a pénztári tevékenység ellátása érdekében merülnek fel. Az itt kimutatott kiadások tagolhatók a pénztár szervezeti felépítése figyelembevételével.
c) A kiegészítő vállalkozási tevékenység kiadásai között kell kimutatni a pénztár vállalkozási tevékenységével kapcsolatos kiadásait. A vállalkozási tevékenységet kizárólag az alaptevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő vállalkozásnak minősülő tevékenység keretében végezheti a pénztár, amelynek bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell elszámolni és nyilvántartani.
d) A befizetési kötelezettségek kiadásai számlacsoport tartalmazza a pénztárt terhelő általános forgalmi adót és egyéb befizetési kötelezettségeket. Külön számlán kell kimutatni a pénztári szolgáltatások, a működési tevékenység, valamint a kiegészítő vállalkozási tevékenység általános forgalmi adóját és egyéb befizetési kötelezettségeit.
e) Az átvezetési számlák szolgálnak a számlaosztályban kimutatott, tárgyidőszakban teljesített kiadások átvezetésére a 43. Tartalékok számlacsoport megfelelő számláira.
11. A 9. számlaosztály a ténylegesen teljesített (befolyt) bevételeket tartalmazza bevételi fajtánként. Az alapok bevételeit az Öpt. 36. §-a (3) bekezdése részletesen meghatározza. Ennek figyelembevételével a bevételeket a következőképpen kell elszámolni: a) Az egyéni tagok által fizetett tagdíjak számlacsoportban kell kimutatni a természetes személyek által a pénztárszervezet részére rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulást. A tagdíjakat a fedezeti, a működési és a likviditási alapba kell helyezni az alapszabályban (pénzügyi tervben) meghatározottak szerint.
b) Az egyéni tagdíjak befizetését a pénztártag munkáltatója megállapodás keretében egyoldalú kötelezettségvállalás alapján részben vagy egészben átvállalhatja. Ezeket a befizetéseket a munkáltatói tagok által fizetett hozzájárulások között kell bevételként — az alapszabály rendelkezései szerint — mindhárom alapba helyezni.
c) A pénztár alapszabályzatában köteles rögzíteni a pénztárvagyon befektetésének szabályait. Az alapok befektetéseinek hozamát a befektetések hozamai számlacsoportban kell kimutatni, alaponként elkülönítve. Itt kell kimutatni a kamatbevételeket is.
d) A rendszeres támogatóktól befolyó összegek között kell kimutatni a pénztár támogatóinak adományát, amely lehet ingyenes pénzbeli juttatás, természetbeni juttatás, illetve adomány. A támogató az alapszabállyal összhangban meghatározhatja, hogy adományát a pénztár mely alapjába helyezzék. Egyéb rendelkezésének hiányában az összeget a likviditási alapba kell helyezni.
e) Az eszközök értékesítéséből származó bevételt az alapszabályban meghatározottak szerint kell a fedezeti, működési és likviditási alapba helyezni.
f) A belépő tagok egyéni fedezete és tagok egyéb befizetései számlacsoportban kell kimutatni más pénztárból átlépő tagok egyéni számláján nyilvántartott összeget, amelyet a fedezeti alapba kell helyezni. A számlacsoport tartalmazza továbbá a tagok egyéb befizetéseit, amelyet az alapszabályban meghatározottak szerint kell a fedezeti, illetve a működési alap javára elszámolni.
g) A kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele és egyéb bevételek számlacsoportban a pénztár az Öpt. 31. §-ában meghatározott vállalkozási tevékenységből származó bevételeit mutatja ki. A kiegészítő vállalkozási tevékenység bevételeit a pénztár a működési alapba köteles helyezni. A számlacsoport tartalmazza továbbá az egyéb bevételeket is, amelyek között a pénztár a különféle egyéb bevételeit tartja nyilván. Az egyéb bevételek szintén a működési alapot illető összegek. h) A befolyt általános forgalmi adó számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a vevő által fizetett adót, valamint az adóhatóságtól igényelt és befolyt, levonásba helyezhető előzetesen felszámított és fizetendő adó különbözetét.
i) Az átvezetési számla számlacsoport technikai számlákat tartalmaz, amelyek arra szolgálnak, hogy a különböző címeken befolyt bevételek rendeltetés szerinti alapba helyezése áttekinthető legyen.
j) Az a)—f) pontokban felsorolt bevételekről egyéni számlánként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az egyéni számlánként vezetett analitikus nyilvántartásból ki kell tűnni, hogy a bevételből (befizetésből) mekkora összeg illeti az egyes gazdálkodási alapokat (fedezeti alap vonatkozásában az egyéni számlákat).
Az analitikus nyilvántartást úgy kell megszervezni, hogy — az átvezetések mellett — alkalmas legyen a szolgáltatási számlákról teljesített kifizetések kimutatására, továbbá a szolgáltatási számlákra elszámolható összegek nyilvántartására is.
Tekintettel arra, hogy az egyéni számlák és a bevételek analitikus nyilvántartása egy elszámolási rendszert alkot, az adatok egyeztetését, ellenőrzését mind a bevételek, befizetések, mind a fedezeti alap megfelelő főkönyvi számlái között biztosítani kell.
Nyugdíjpénztárnál a nyilvántartást alkalmassá kell tenni arra is, hogy abból kitűnjön (tagonként) a tagok részére nyújtott kölcsön.
12. A 0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök és a forgóeszközökkel, az éves pénzügyi terv bevételeivel és kiadásaival, valamint az előzetesen felszámított és a fizetendő általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási számlákat és ellenszámlákat.
