8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet
a hajózással kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról
1994.02.19.
,,1. § A törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazása szempontjából: a) úszó létesítmény: vízi közlekedést, munkavégzést és egyéb vízi szolgáltatást végző, vízen történő üzemeltetésre alkalmas eszköz, szerkezet, berendezés;
b) vízi jármű: vízi közlekedésre, szállításra, illetve úszó létesítmény továbbítására szolgáló — úszó munkagépnek, úszóműnek és úszó anyagok kötelékének nem minősülő — úszó létesítmény;
c) belvízi nagy- vagy kishajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva belvízi közlekedésre alkalmas vízi jármű;
d) tengeri nagy- vagy kishajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva nem kizárólag belvízen, védett vizeken vagy kikötői előírások hatálya alá eső vízterületen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;
e) tengeri kereskedelmi hajó: az a tengeri hajó, amelyet a tengeri kereskedelmi hajók lajstromába bejegyeztek;
f) nagyhajó: az a vízi jármű, amelynek hajótesten mért hossza legalább 20 m. Tengeri nagyhajónak a legalább 150 BRT1 űrtartalmú hajó minősíthető;
g) tengeri halászhajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva hal, bálna, fóka, rozmár vagy egyéb tengeri élőlény elejtésére alkalmas vízi jármű;
h) kishajó: az a vízi jármű, amelynek a hajótesten mért hossza 20 m-nél kisebb, de legalább 6,2 m, kivéve a kompot;
i) komp: az a vízi jármű, amely a víziúton történő átkelésre szolgál, és amelyet hajózási hatóság kompnak minősített (önjáró, nem önjáró, köteles komp, révhajó és révcsónak);
j) csónak: az a vízi jármű, amelynek testhossza a 6,2 m-t vagy motorteljesítménye a 4 kW-ot (motorcsónak) vagy névleges vitorlafelülete a 10 m2-t (vitorláscsónak) nem éri el. Csónaknak minősül továbbá az a nem gépi berendezéssel vagy nem szélerővel hajtott vízi jármű is, amelynek hosszúsága legalább 6,2 m, de az a 20 m-t nem éri el és tömege a 2 tonnát nem haladja meg. Nem minősül csónaknak a fürdés céljából igénybe vett úszóeszköz;2
k) vízi sporteszköz: sport vagy kedvtelési céllal üzemeltetett, vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott, nagy- vagy kishajónak, kompnak, illetve csónaknak nem minősülő vízi jármű, amely a vízen való közlekedésre alkalmas, továbbá rendeltetésszerű használat esetén úszóképes és kormányozható.
— vitorlás: amelynek névleges vitorlafelülete legalább 3 m3,
— motoros: amelynek motorteljesítménye legalább 4 kW,
Nem minősül vízi sporteszköznek a fürdés céljából igénybe vett úszóeszköz;3
l) úszó munkagép: gépi berendezéssel ellátott, a belvízen és/vagy tengeren, illetve kikötőben történő munkavégzésre szolgáló úszó létesítmény;
m) úszómű: helyváltoztatásra általában nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező úszó létesítmény;
n) úszóanyagok köteléke: tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, illetve úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy eszköz;
o) belvíz: a folyó, a tó és az ezeket egymással vagy a tengerrel összekötő, illetőleg azokhoz csatlakozó csatorna;
p) hajózási tevékenység: a vízi közlekedés, a vízen történő fuvarozás, szállítás, vontatás, továbbá vízi járműnek, úszó munkagépnek vagy úszóműnek a vízen egyéb célból (pl. halászat, kutatás, sport, üdülés, kedvtelés) történő üzemeltetése;
q) hajó építése: az a tevékenység, amelynek eredményeként új hajó jön létre (abban az esetben is, ha az építéshez meglevő hajó egyes részeit használják fel);
r) hajó átépítése: a hajó úszótestének, felépítményének, gépi vagy egyéb berendezéseinek átalakítása, amely a hajó
rb) szerkezeti elemeiben,
rc) vízkiszorításában (hordképességében),
rd) főgépteljesítményében,
rf) állékonyságában (stabilitásában), vagy
rg) hajózási (nautikai) tulajdonságaiban
s) osztályozás: az úszó létesítmény minősítése a vonatkozó építési, technológiai és biztonsági előírások, továbbá az osztályozó szervezet által meghatározott típuskövetelmények alapján;
t) nemzetközi vízi út: jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Duna fő ága;
u) védett víz: viharos erejű széltől, hullámzástól védett, horgonyzásra alkalmas tengeröböl;
v) a hajó üzemeltetője: az a természetes vagy jogi személy, aki a vízijárművet működteti.''
,,(2) A Mellékletben meghatározott megyei közlekedési felügyeletek elsőfokú hajózási hatóságként járnak el az alábbi ügyekben:
a) a komp- és a révátkelőhelyek, valamint az úszóműves kikötőhelyek létesítésének, használatbavételének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése;
b) a komp- és révátkelőhelyek, valamint az úszóműves kikötőhelyek üzemeltetésének időszakos hatósági vizsgálata, az üzemben tartás további engedélyezése;
c) vízi sportpályák létesítésének, használatbavételének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése, a Duna fő ágának kivételével;
d) köteles kompok, révcsónakok, valamint belvízi sport- és kedvtelési célú kishajók, vízi sporteszközök személyzetének vizsgáztatása, a képesítő okmányok kiadása és nyilvántartása. A hajós szolgálati könyvbe, illetve sporthajóskönyvbe tett belvízi szolgálati/gyakorlati időre vonatkozó bejegyzések hatósági igazolása a hajónapló alapján;
e) hajózási egészségügyi alkalmasság rendkívüli orvosi vizsgálatának elrendelése;
f) hullámzás elleni védelemre szolgáló jelzések elhelyezésére vonatkozó engedély kiadása kérelem alapján;
g) nyilvántartásba vett köteles kompok, úszóművek, belvízi kishajók (motoros, vitorlás) és motoros vízi sporteszközök időszakos üzemképességi vizsgálata;
h) az üzemben levő hajók üzemképességének, illetve hajózásra alkalmasságának ellenőrzése;
i) a hajók legkisebb személyzeti létszámának ellenőrzése;
j) őrszolgálat elrendelése hajóúton kívül veszteglő hajón;
k) a Hajózási Szabályzat4 1.21 cikkében meghatározott különleges szállításra jogosító engedély kiadása;
l) jogszabályban5 előírt esetben a veszélyes áru belvízi szállításának engedélyezése, nyilvántartása és ellenőrzése;
m) a hajóútban zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó eltávolításának elrendelése;
n) hajó ideiglenes igénybevételének elrendelése elemi csapás vagy egyéb veszély esetén.
(3) A Mellékletben meghatározott megyei közlekedési felügyeletek szakhatóságként működnek közre
a) hajóutat érintő vízterületen fürdőhely kijelölésében;
b) víziutat érintő bányászati tevékenység engedélyezésében; és
c) hajózási balesetek vizsgálatában.''
,,(1) A hajózási hatóság azokat az úszó létesítményeket, amelyeket nyilvántartásba kell, illetőleg lehet venni — ha nem esnek a tvr. 3. §-ának (2) bekezdése hatálya alá — hajójegyzékben tartja nyilván.'' (Nem kell nyilvántartásba venni a közforgalmat nem szolgáló)
,,e) vitorlás vízi sporteszközt;
f) gép nélküli vízi sporteszközt.''
,,(2) A hajójegyzékbe — kérelemre — az alábbi adatok jegyezhetők be:
b) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás;
c) szerződésen alapuló elidegenítési vagy terhelési tilalom.''
(6) A Vhr. 6. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,A hajó tulajdonosa köteles a hajójegyzékbe bejegyzett adatokban bekövetkezett változást a hajózási hatóságnak írásban — 30 napon belül — bejelenteni.''
,,(2) A hajó hajójegyzékből való törlését a tulajdonosnak 30 napon belül írásban kell kérnie.''
[A hajó nyilvántartásba (hajólajstromba, hajójegyzékbe) vételéről a hajózási hatóság]
,,c) belvízi és tengeri kishajónál hajólevelet,''
(állít ki, és azt a hajó tulajdonosának kiadja.)
,,(2) A nemzetközi forgalomban közlekedő belvízi hajók hajóbizonyítványát egy eredeti példányban magyar, orosz, továbbá német vagy angol nyelven; a tengeri hajók lajstromozási okmányát két eredeti példányban, mindkét példányt magyar és angol nyelven; a többi hajó nyilvántartásba vételét tanúsító okiratot egy eredeti példányban magyar nyelven kell kiállítani.''
,,12. § A hajó tulajdonosának a nyilvántartásba vételt tanúsító okiratot a hajózási hatóság részére 30 napon belül vissza kell adni, ha a) rendeltetésének vagy jellegének megváltozása következtében a hajó üzemeltetéséhez ilyen okirat nem szükséges;
b) a hajót a nyilvántartásból törlik.''
,,a) a kishajó építési (átépítési) tervét, kivéve, ha
aa) a kishajót olyan célból kívánják üzemeltetni, amelyhez hajózási engedély kell,
ab) a terv alapján kettőnél több kishajó épül;''
,,17. § (1) A magyar lobogójú hajók üzemeltetésének feltételeiről a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter külön jogszabályban (szemleszabályzat) rendelkezik. (2) A magyar lobogójú hajók építési, üzemeltetési hatósági műszaki követelményeit — az (1) bekezdésben foglalt feltételek érvényesítésére — a Közlekedési Főfelügyelet állapítja meg, és azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben, szabályzatként közzéteszi. (3) A magyar lobogójú hajók osztályozását — a (4) bekezdésben foglalt kivétellel — csak a Közlekedési Főfelügyelet vagy az általa azzal megbízott osztályozó szervezet végezheti. (4) Magyar lobogójú tengeri kereskedelmi hajó a Közlekedési Főfelügyelet osztályozási bizonyítványa, illetve a Magyar Köztársaság Kormánya által hatósági jogkörrel felhatalmazott osztályozó szervezet osztályozási bizonyítványa nélkül nem tartható üzemben.
(5) Az üzembe helyezés előtti és az időszakos vizsgálatot a hajó tulajdonosának, illetőleg üzemben tartójának a hajózási hatóságtól írásban kell kérnie. A kérelmet legalább 10 nappal a vizsgálat kért időpontja előtt kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a vizsgálati díj befizetéséről szóló igazolást.
(6) A vizsgálatra a hajót üzemkész, üres és tiszta állapotban úgy kell kiállítani, hogy a vizsgálat akadálytalanul elvégezhető legyen.
(7) Az üzembe helyezés előtti vizsgálaton a hajó építésére vonatkozó összes okmányt be kell mutatni.''
,,A hajó vezetője a hajózási engedélyköteles úszó létesítmények, továbbá a tengeri kishajó üzemeltetése során köteles naplót (a továbbiakban: hajónapló) vezetni.''
,,(6) Az üzemben tartó jogutód nélküli megszűnése esetén a hajónaplót a Közlekedési Főfelügyelet részére kell átadni, amely azt 10 évig köteles megőrizni.
(7) Hajónaplóként csak a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott és hitelesített hajónapló használható.''
,,24/A. § (1) A magyar lobogó alatt közlekedő hajó vezetője — a személyhajók és kompok utasai, továbbá a Magyar Köztársaság területét el nem hagyó sport és kedvtelési célú kishajó személyzete, valamint utasai kivételével — a hajón tartózkodó személyek adatait6 a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott és hitelesített személyzeti jegyzékbe köteles bejegyezni. (2) A Balatonon, a Velencei-tavon, a Fertő tavon és a Ráckevei(Soroksári)-Dunaágban a hajózási hatóság engedélye alapján belső égésű motorral meghajtott motorcsónak és kisgéphajó motorhasználatát a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott és hitelesített motornaplóba kell bejegyezni.
(3) A Magyar Köztársaság belvizein közlekedő
a) 57 kW-ot meghaladó főgépteljesítményű, beépített motorral rendelkező úszó létesítmény, valamint a tartályhajó vezetője az olajjal szennyezett vizekkel kapcsolatos eseményeket és az olajszennyeződések körülményeit az olajnaplóban;
b) a 12 főnél több személy befogadására alkalmas úszó létesítmény vezetője a szennyvíz és a hulladék üzemszerű és rendkívüli eltávolítását a szennyvíz- és hulladéknaplóban;
c) a mérgező és radioaktív anyagot szállító hajó vezetője a szállított anyagokkal kapcsolatos eseményeket az anyagnaplóban
(4) A (3) bekezdésben meghatározott okmányokat a Közlekedési Főfelügyelet állítja ki és hitelesíti. (5) Az (1)—(3) bekezdésekben említett okmányokat az illetékes hatóságnak — felszólításra — be kell mutatni, azokat beteltük után a hajó tulajdonosa — a hajónapló kivételével — 3 évig köteles megőrizni.'' ,,27. § (1) Engedély alapján végzett hajózási tevékenységnek kell tekinteni: a) a tengeri és belvízi nagyhajó, az önjáró úszó munkagép gazdasági célú üzemeltetését;
b) az úszó létesítmény típusától függetlenül a vízi személyszállítást (fuvarozást) és a vízen üzemeltetett úszó létesítményen végzett egyéb gazdasági tevékenységet (pl. szálloda, vendéglátó-ipari létesítmény, üzlet üzemeltetése, üzemanyag-, élelmiszer-kereskedés, hulladékforgalmazás);
c) nem magyar lobogójú úszó létesítménnyel a Magyar Köztársaság államhatárán belül induló és célállomások között végzett személyszállítást, fuvarozást és vízi munkát (kabotázs). Nem minősül kabotázsnak az a közvetlen kárelhárító munka, amelyet a hajózás biztonsága érdekében a hajózási hatóság rendelt el;
d) a kétoldalú kormányközi belvízi hajózási egyezmény fogalma alá tartozó eseteket (,,harmadik állam forgalma'', ,,harmadik országos forgalom''), továbbá az egyezmények részeseinek országában nem lajstromozott úszó létesítményekre vonatkozóan a ,,kölcsönös forgalom'' esetét is.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott engedélyt a Magyar Vasúti-, Vízi- és Légiközlekedési Kamara előzetes véleménye és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának előzetes egyetértése alapján a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium adja ki. 27/A. § (1) A kérelmező egyéni vállalkozói engedélye kiváltásához, illetve gazdálkodó szervezetének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez elvi hajózási engedély kiadását kérheti a hajózási hatóságtól. A kérelemben fel kell tüntetni: a) a kérelmező nevét, lakcímét (telephelyét, székhelyét);
b) azt a tevékenységet, amelyre a kérelmező az engedély kiadását kéri;
c) annak igazolását, hogy a kérelmező (illetőleg az általa megbízott személy) a tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkezik.
(2) Az elvi hajózási engedély 1 évig érvényes.
(3) Az elvi hajózási engedély a tevékenység gyakorlására nem jogosít.
a) a Magyar Köztársaság államhatárán belüli vizekre;
b) a Magyar Köztársaság államhatárán belüli és kívüli vizekre
(2) A hajózási hatóság a kérelmezőnek a Magyar Köztársaság államhatárán kívül levő vizekre érvényes hajózási engedélyt abban az esetben adja meg, ha
a) a tvr. 21. §-ában megjelölt úszó létesítmény — az úszó munkagép kivételével — legalább 51%-ban a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár vagy magyar gazdálkodó szervezet tulajdona, és b) a gazdálkodó szervezetben legalább 51%-os a magyar tulajdoni többség. Gazdálkodó szervezet esetén az úszó létesítmény akkor tekinthető legalább 51%-ban magyar tulajdonúnak, ha a legalább 51%-os magyar tulajdonrész a gazdálkodó szervezet magyar tulajdonosáé.
(3) Amennyiben az úszó létesítmény értékét több mint 49%-ban külföldi javára bejegyzett jelzálog terheli, az úszó létesítmény a Magyar Köztársaság államhatárain kívüli vizekre érvényes hajózási engedélyt nem kaphat.''
,,28. § (1) A hajózási engedély kiadását a hajózási hatóságtól kell kérni. A kérelemben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a) a kérelmező nevét, lakcímét (telephelyét, székhelyét);
b) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói engedély másolatát;
c) azt a tevékenységet, amelyre a kérelmező az engedély kiadását kéri;
d) a tvr. 21. §-ában megjelölt azon úszó létesítmények hajólajstrom, illetve hajójegyzék számát, valamint főgépteljesítményének és hordképességének megjelölését, amelyekkel a kérelmező a tevékenységet folytatni kívánja; e) annak igazolását, hogy a kérelmező (illetőleg az általa megbízott személy) a tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkezik;
f) ha a kérelmező gazdálkodó szervezet, a gazdálkodó szervezet és az úszó létesítmény magyar tulajdoni hányadának megjelölését;
g) a kérelmező nyilatkozatát, hogy hajózási tevékenységének gyakorlása során a hatályos kétoldalú kormányközi belvízi hajózási egyezmények előírásait megtartja.
(2) A hajózási hatóság az engedélyt kiadja, ha a kérelmező magyar állampolgár vagy a magyar cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet és
a) a hajózási tevékenységet a magyar hajózási hatóság által nyilvántartásba vett — a tvr. 21. §-ában megjelölt — úszó létesítménnyel végzi, illetve az úszó létesítmény a kérelmező üzemeltetésében van, és b) igazolja, hogy hajózási felügyelője van, aki ellátja a hajópark üzemeltetésével kapcsolatos szakmai és hajózásbiztonsági feladatokat. A hajózási felügyelőnek rendelkeznie kell a kérelmező által üzemeltetni kívánt úszó létesítmények vezetésére jogosító képesítéssel. Ha a hajózási felügyelő nem a kérelmező, úgy nyilatkozatot kell tennie a megbízatás elfogadásáról. A hajózási felügyelő szakmai kötelezettségeit és jogait a hajózási engedélyes határozza meg a hajózási hatóság előírásai alapján.
(3) A hajózási hatóság a hajózási engedélyt határozott időre, de legfeljebb 5 évi időtartamra adja ki. Az engedély érvényessége meghosszabbítható.
(4) A hajózási engedély számát és az engedélyes adatait a hajózási hatóság a tvr. 21. §-ában megjelölt úszó létesítmények okmányába bevezeti. (5) A hajózási hatóság műszaki és hajózásbiztonsági okból a hajózási engedély érvényességi területét korlátozhatja.
28/A. § A hajózási hatóság ideiglenes hajózási tevékenység végzését (pl. próba- vagy kísérleti üzemeltetés, úszó létesítmény ideiglenes szállítása) egy útra szólóan engedélyezheti. Az ideiglenes engedély ismételten csak abban az esetben adható ki, ha azt műszaki és hajózásbiztonsági okok indokolják.'' ,,29/A. § A közforgalmú személyhajózási tevékenységet folytató engedélyes köteles a) szolgáltatását a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben meghirdetni (szolgáltató megnevezése, szolgáltatás típusa, telephely(ek), munkaidő, úszó létesítmények megjelölése, díjak);
b) a szolgáltatás 3 napot meghaladó szüneteltetésének időtartamát és okát a Közlekedési Főfelügyeletnek bejelenteni.
29/B. § Amennyiben a hajózási engedély adatai (29. §) változnak, az engedélyes a változást köteles 15 napon belül a hajózási hatóságnak írásban bejelenteni.'' (A hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonja, ha)
,,c) az engedélyes bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.''
,,30/A. § (1) A hajózási hatóság közérdekből ideiglenesen korlátozhatja a hajózási tevékenységet. (2) A korlátozást hivatalból vagy kérelemre a (7) bekezdésben meghatározott esetekben a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, egyéb esetben a Közlekedési Főfelügyelet jogosult elrendelni. (3) A Közlekedési Főfelügyelet a korlátozásról szóló átmeneti jellegű rendelkezését közzéteszi (hajósoknak szóló hirdetmény). A hajózási baleset esetén szükségessé váló korlátozás az érintettek részére — a hajózás biztonsága érdekében ideiglenesen — szóban is kihirdethető.
(4) Az átmeneti jellegű rendelkezések a határozatban megállapított ideig, de legfeljebb 3 évig érvényesek.
(5) A 8 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot legalább 5 nappal, a 24 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot legalább 10 nappal a zárlat előtt meg kell hirdetni. A rendelkezés a hajózási baleset során szükségessé váló korlátozásra nem vonatkozik.
(6) A hajósoknak szóló hirdetményt a Közlekedési Főfelügyelet7 és a megyei közlekedési felügyeletek8 hajózási hivatalainak hirdetőtáblájára kell kifüggeszteni.
(7) 48 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendelhet el, amelyről az érdekelteket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben a zárlat előtt legalább 30 nappal, 72 órát meghaladó zárlat esetén 60 nappal kell tájékoztatni.
(8) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által elrendelt hajózási korlátozást legalább 15 nappal azt megelőzően a Közlekedési Főfelügyelet hajósoknak szóló hirdetményben ismételten közzéteszi.''
,,(3) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések és előírások (építési, üzemeltetési hatósági műszaki követelmények) korszerűsítésére, módosítására, továbbá — a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben való — közzétételére a Közlekedési Főfelügyeletet hatalmazom fel.'' ,,(2) A közforgalmú és az országos közforgalmú kikötők használatának rendjére vonatkozó részletes szabályokat — az üzemben tartó javaslata alapján — a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: hajózási hatóság), az egyéb kikötők használatának rendjére vonatkozó részletes szabályokat — a hajózási hatóság jóváhagyásával — az üzemben tartó állapítja meg. A kikötők használatának rendjére megállapított részletes szabályokat a megállapításra jogosult — a jóváhagyást követő 60 napon belül — a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben köteles közzétenni.''
,,(3) A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való belépést, illetőleg az ott-tartózkodást olyan személy számára, aki a kikötőben a rend és biztonság megtartása érdekében meghirdetett magatartási szabályokat megsérti.
(4) A kikötő üzemben tartója köteles megtiltani az úszó létesítménynek a kikötő területére való behajózását, ott-tartózkodását és kereskedelmi tevékenységét, ha az
a) a veszélyes áru szállításakor — jogszabályban megállapított esetben — nem rendelkezik az előírt jóváhagyási bizonyítvánnyal, vagy
b) üzemi kikötő esetében — üzemi kikötőben nem folytatható tevékenységet kíván végezni.''
,,(2) A kompon és az átkelőhelyeken való közlekedésre a közúti, illetve a vasúti közlekedésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) Amíg a kompról történő lehajtást a komp vezetője nem engedélyezi, a komp közúti, illetve vasúti járművek szállítására szolgáló területe raktérnek minősül.''
,,2. § Átkelőhely létesítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez az átkelőhely fekvése szerint illetékes — az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet Mellékletében meghatározott — megyei közlekedési felügyelet (a továbbiakban: hajózási hatóság) engedélye szükséges.'' ,,6. § (1) Az engedélyező hajózási hatóság az átkelőhelyek üzemeltetését — a 4. számú mellékletben meghatározottak alapján — 3 évenként ellenőrzi (időszakos vizsgálat). (2) Olyan átkelőhely esetében, ahol a kompon vagy révhajón kívül úszóművet is alkalmaznak, a szemlét minden bekötéskor meg kell tartani.
(3) A hajózási hatóság az átkelőhely műszaki állapotától függően az (1) bekezdésben megállapítottnál rövidebb határidőt is megállapíthat. (4) Az időszakos vizsgálatot az átkelőhely üzemben tartójának kell kérnie; a kérelemhez csatolni kell a vizsgálat díjának befizetését igazoló csekkszelvényt.
(5) Az időszakos vizsgálatról a hajózási hatóság üzemben tartási engedélyt ad ki, amelynek tartalmaznia kell:
a) az átkelőhely üzemeltetőjének nevét és lak-, illetve telephelyét;
b) az átkelőhely üzemképességére vonatkozó megállapításokat;
c) az átkelőhely üzemképességének megállapítása esetén az engedély érvényességének időtartamát;
d) a biztonságot nem veszélyeztető hiányosságok kiküszöbölésének határidejét.
(6) Ha a hajózási hatóság az átkelőhely üzemképtelenségét állapítja meg, vagy az időszakos üzemben tartási engedély érvényessége lejárt, az átkelőhely üzemeltetését szüneteltetni kell a hajózási hatóság üzemben tartási engedélyének kiadásáig.
(7) Az átkelőhely víz alatti létesítményeinek állapotvizsgálatát az üzemeltető 12 évenként köteles elvégeztetni és ennek dokumentumait a hajózási hatóságnak két példányban megküldeni. A hajózási hatóság a dokumentumok alapján dönt az üzemeltetés további engedélyezéséről vagy szüneteltetéséről.''
,,2. § (1) A kikötő létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához és megszüntetéséhez — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a Közlekedési Főfelügyelet engedélye szükséges. (2) Úszóműves kikötőhely (pl. megállóhely, ellátóhely, vízi szolgáltatóhely) létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához és megszüntetéséhez az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet Mellékletében megjelölt, területileg illetékes, megyei közlekedési felügyelet engedélye szükséges.'' [A létesítés engedélyezése iránti kérelemhez — a (4) bekezdésben foglalt kivétellel — csatolni kell:]
,,f) olyan kikötőhely létesítési kérelméhez, amelyet csak hajózási engedély birtokában üzemeltethető úszó létesítmény alkalmazásával kívánnak üzemeltetni, az úszó létesítmény üzemeltetésére kiadott hajózási engedély másolatát;
(4) Az úszóműves kikötőhely engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
b) a víz tulajdonosának vagy kezelőjének hozzájárulását a vízfelület használatához, továbbá, ha parti területet is igénybe vesz, a jogerős területfelhasználási engedélyt;
c) a környezetvédelmi engedélyt, a szakhatósági hozzájárulásokat és a közmű-nyilatkozatokat.''
,,(1) A szakhatóságok hozzájárulását általában — a vízjogi engedélyt minden esetben — megkeresés útján, vagy ha ez szükséges, az érdekelt szakhatóságok és az építtető bevonásával tartott helyszíni szemle során kell beszerezni.''
(Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell:)
,,j) a kikötő tervezett beruházási költségét.''
(Az engedélyezési tervhez mellékelni kell:)
,,e) az elvi vízjogi engedélyt és az illetékes vízügyi hatóság nyilatkozatát a kikötőhöz vezető hajóút kijelöléséről.''
,,3. Az úszóműves kikötőhely létesítésére vonatkozó engedélyezési tervnek tartalmaznia kell:
b) az érintett vízterületre irányadó legkisebb és legnagyobb hajózási vízszintet;
c) a kikötőhelyet igénybe vehető legnagyobb hajó fő méreteit;
d) a kikötőhely részét képező hajó, úszómű tervét, illetve üzemben levő hajó, úszómű esetében annak hajólajstrom (hajójegyzék) számát;
e) a hajózási létesítmények műszaki terveit;
f) a létesítmény átnézetes helyszínrajzát.''
,,(3) A külföldi hajón szolgálatot teljesítő magyar állampolgárt — kérelmére — a Közlekedési Főfelügyelet hajós, illetve tengerész szolgálati könyvvel (a továbbiakban együtt: szolgálati könyv) látja el.
(4) A sport és kedvtelési célú kishajón teljesített hajózási gyakorlat igazolhatósága érdekében — kérelemre — a Közlekedési Főfelügyelet sporthajóskönyvet ad ki.''
,,(2) A szolgálati, illetőleg sporthajóskönyv kiállítása céljából előterjesztett kérelemhez a 2., illetőleg 3. számú mellékletben megjelölt okiratokat csatolni kell. (3) A szolgálati és a sporthajóskönyvbe annak kiadása után bejegyzéseket a következő szervek, illetve személyek tehetnek:
a) a hajózási képesítés és gyakorlati idő vonatkozásában, továbbá adatellenőrzés vagy igazolás céljából az illetékes hajózási hatóság;
b) az egészségi alkalmasság tekintetében a vizsgálatot végző egészségügyi szerv;
c) a be-, illetve kihajózás vonatkozásában a hajó vezetője.''
,,(1) A szolgálati és a sporthajóskönyv kiállítása díjköteles.''
(A szolgálati könyv kiállítása céljából előterjesztett kérelemhez csatolni kell:)
,,a) a kitöltött, saját kezű aláírással ellátott kérelmet és 2 db 4 X 4 cm-es fényképet,''
,,13/A. Komp- és révátkelőhely létesítése:
a) kompátkelőhely létesítési engedélyezési eljárása 6 000 Ft,
b) révátkelőhely létesítési engedélyezési eljárása 3 000 Ft,
c) csak csónak fogadására alkalmas révátkelőhely létesítési engedélyezési eljárása 2 000 Ft.''
,,14/A. Komp- és révátkelőhely üzembe helyezés előtti vizsgálata:
a) kompátkelőhely 5 000 Ft,
b) révátkelőhely 2 000 Ft.''
,,15/A. Komp- és révátkelőhely üzemeltetésének időszakos vizsgálata:
a) kompátkelőhely 4 000 Ft,
b) révátkelőhely 1 000 Ft.''
,,e) elvi hajózási engedély kiállítása 3 000 Ft,
h) radioaktív anyag belvízi szállításának engedélyezése 5 000 Ft.''
,,g) szolgálati és sporthajóskönyv kiadása 600 Ft,
h) olajnapló kiadása 500 Ft,
i) anyagnapló kiadása 300 Ft,
j) szennyvíz- és hulladéknapló kiadása 500 Ft.''
(6) Az R. melléklete a következő 22. és 23. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 22. és 23. pontjainak számozása 24. és 25. pontra módosul:
,,22. Hajósoknak, illetve tengerészeknek szóló hirdetmény, tájékoztató megjelentetése 2 000 Ft,
23. Az 1—22. pontokban nem említett hajózási hatósági eljárások díja, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik 1 000 Ft.''
(4) Az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet 23. §-ában előírt hajónaplót, illetőleg jachtnaplót és a rendelet 24/A. §-ában előírt személyzeti jegyzéket, motornaplót, továbbá olajnaplót, szennyvíz- és hulladéknaplót, valamint mérgező és radioaktív-anyag naplót az R. megjelenésétől számított 90. naptól kell alkalmazni.
(5) Az 1992. július 20-a előtt kiadott hajózási engedély, a benne megjelölt időpontig, de legfeljebb 1997. július 19-ig érvényes.
(6) A 11/1979. (VI. 7.) KPM rendelet 6. §-ában előírt időszakos szemlét a — jelen rendelet hatálybalépésekor — már üzemelő átkelőhelyek tekintetében az üzemeltetőnek 1 éven belül kell kérnie. A szemle alapján kiadott üzemben tartási engedély hiányában az átkelőhely üzemeltetése e határidő lejártával tilos.
(7) A 11/1979. (VI. 7.) KPM rendelet 6. §-ában — az átkelőhely víz alatti részének állapotvizsgálatára vonatkozóan — előírt vizsgálatot a — jelen rendelet hatálybalépésekor — már üzemelő átkelőhelyek tekintetében az üzemeltetőnek a létesítési engedély kiadásától számított 12 éven belül, ezt meghaladó idő eltelte esetén 1 éven belül el kell végeztetnie, és annak eredményét meg kell küldenie az illetékes hajózási hatóságnak.
Dr. Schamschula György s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
1. számú melléklet a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelethez
Melléklet az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelethez
Jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi megyei közlekedési felügyeletek gyakorolják a hajózási hatósági jogkört a megjelölt illetékességi területen.
Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet:
Baranya megye, Tolna megye, Fejér megyének az M 7 autópályától délre eső, Bács-Kiskun megyének a Budapest—Kelebia vasútvonaltól nyugatra eső területe, valamint a Duna Tass—Bok közötti szakasza, a Dráva és a Mura vízterülete.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közlekedési Felügyelet:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, valamint a Tisza Tiszabecs—Tiszafüred közötti szakasza, a Bodrog és a Keleti-főcsatorna vízterülete.
Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet:
Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Komárom-Esztergom megye és Fejér megyének az M 7 autópályától északra eső területe, valamint a Duna Rajka—Szob közötti szakaszának és mellékvizeinek vízterülete.
Pest Megyei Közlekedési Felügyelet:
Pest megye, Budapest főváros, Nógrád megye, továbbá a Duna Szob és Tass közötti szakaszának és mellékvizeinek vízterülete.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet:
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Békés megye, Heves megye, Csongrád megye, Bács-Kiskun megyének a Budapest—Kelebia vasútvonaltól keletre eső területe, valamint a Tisza Tiszafüredtől a déli országhatárig terjedő szakasza, a Körösök és a Maros, valamint mellékvizeik vízterülete.
Somogy Megyei Közlekedési Felügyelet:
Somogy megye, Veszprém megye, Zala megye, valamint a Balaton és a Sió vízterülete.''
2. számú melléklet a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelethez
3. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez
Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
I. Minden esetben közreműködnek:
1. a területileg illetékes vízirendészeti kapitányság a Duna, a Tisza és a Balaton kikötőinél, illetve a rendőrkapitányság egyéb vízterületek kikötőinél
a vízi közlekedésrendészet,
2. első fokon a megyei Polgári Védelmi Törzsparancsnokság, másodfokon a Belügyminisztérium Tűzvédelmi és Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága
3. első fokon a jegyző (a főváros területén a főjegyző), másodfokon a köztársasági megbízott
4. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
a közegészségügy és a járványügy,
5. a Honvédelmi Minisztérium
6. a területileg illetékes vízügyi hatóság
7. az önkormányzat területfelhasználás engedélyezésére hatáskörrel rendelkező építésügyi hatósága
a területrendezés és -fejlesztés,
8. a területileg illetékes környezet-, valamint természetvédelmi hatóság
a környezet-, természet- és tájvédelem,
követelményeinek érvényre juttatása céljából.
II. Esetenként működnek közre:
1. a Belügyminisztérium Határőrség Országos Parancsnoksága a határőrség működési területén, illetve az államhatártól számított 1 km-en belüli területen
2. a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága
3. első fokon az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága, másodfokon az Országos Műemlékvédelmi Hivatal
4. első fokon a földhivatal (a fővárosban a kerületi földhivatal), másodfokon: a megyei (fővárosi) földhivatal, mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló földet vagy alaphálózati pontot érintő területfelhasználás esetében
a mező- és erdőgazdaságok,
5. az illetékes szakhatóságok, meglevő vagy tervezett nyomvonal jellegű létesítményeket vagy a távközlés szabadon tartandó sávjait érintő területfelhasználás esetében
6. a Főpolgármesteri Hivatal, Budapest területén
követelményeinek érvényre juttatása céljából.''
3. számú melléklet a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelethez
3. számú melléklet az 5/1983. (X. 6.) KM rendelethez
A sporthajóskönyv kiállítása céljából előterjesztett kérelemhez csatolni kell:
a) a kitöltött, saját kezű aláírással ellátott nyilvántartási lapot és 2 db 4 X 4 cm-es fényképet;
b) az egészségi alkalmassági igazolást vagy érvényes képesítő okmányt;
c) igazolást az úszni tudásról, vagy érvényes képesítő okmányt;
d) a sporthajóskönyv kiállítási díjának befizetését igazoló csekkszelvényt.''
