Kifejezéskereső
9/1994. (III. 10.) FM rendelet
vágósertések és vágómarhák vágás utáni minősítéséről1
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a kereskedelmi célú vágóállat-termelés, valamint a minőségi hús, hústermék előállítása érdekében a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. §
(1) E rendelet hatálya azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra terjed ki, akik bel-, illetve külkereskedelmi értékesítés vagy közfogyasztás céljából vágóhidat vagy vágóhelyet üzemeltetnek (a továbbiakban: vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője), valamint azokra, akik az e tevékenység ellátásában termelőként, minősítőként vagy eljáró szervként részt vesznek.
(2) E rendelet előírásait a külkereskedelmi értékesítésre vagy közfogyasztásra kerülő, e rendelet szerint minősített vágósertésekre (METJ 93—22—01) és vágómarhákra (METJ 93—12—01) (a továbbiakban együtt: vágóállat) kell alkalmazni.
2. §
A rendelet alkalmazásában:
a) bőrös sertés: a levágott sertés kivéreztetve, a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva, nyelv, szőr, köröm, nemi szervek, belsőség (szív, máj, tüdő és bélgarnitúra) nélkül, de szalonnával és rekeszizommal;
b) lehúzott (szalonna nélküli) sertés: a levágott sertés kivéreztetve, a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva, nyelv, bőr, köröm, nemi szervek, belsőség (szív, máj, tüdő és bélgarnitúra) és szalonna nélkül, külső és belső felületein a zsiradéktól letisztítva (tőkehús-szabvány szerinti megmunkálással); [az a) és b) pontok a továbbiakban együtt: hasított sertés];
c) hasított marha: a levágott marha kivéreztetve, bőr, bélgarnitúra, fej és lábvégek nélkül; a fej a nyakszirtcsont és az első nyakcsigolya, a lábak a hajlatokban kerülnek levágásra; a teheneknél tőgy, a hímivarúaknál nemi szervek nélkül;
d) hasított féltest: a hátgerinc felezésével kettéválasztott állattest;
e) negyed marha: a vágott féltest a bordák mentén a gerincre merőlegesen szétvágva;
f) első negyed marha: a kettévágott féltest első része;
g) hátsó negyed marha: a kettévágott féltest hátsó része;
h) súly: tömeg, súlymértékben számítva;
i) meleg súly: az a), b), c) pont szerint előkészített hasított sertés, illetve marha, szúrás után nem több mint 45 perccel mért súlya;
j) hasított hideg súly: a meleg súlyból konverziós tényezővel számított érték;
k) hasított sertés színhústartalma: a levágott sertés teljes csontozásával nyert tiszta vörös, harántcsíkolt izmok súlyának és a teljes hasított súlyának a hányadosa;
l) besorolási osztályok: a hasított sertésnél a becsült színhústartalom %-os értéke alapján, a hasított marha esetében a húsosság és a faggyússág alapján megállapított kategóriák;
m) azonosító jel: a tulajdonos azonosságának megállapítására alkalmas vágóállatjelölés;
n) minősítés: a rendeletben meghatározott feltételek szerinti osztályba sorolás;
o) minősítő: a minősítésre jogosult természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
p) minősítő módszer: a sertéseknél mérőrendszerből és a hozzá tartozó regressziós egyenletből, marha esetében pontosan rögzített követelményrendszerből áll.
Minősítés
3. §
(1) Valamennyi 50—120 kg meleg súlyú hasított sertést, valamint súlyhatár nélkül valamennyi hasított marhát minősíteni kell.
(2) A minősítés feltételeit vágósertés esetében az 1. számú melléklet, vágómarha esetében pedig a 2. számú melléklet tartalmazza.
4. §
Az 1. § (2) bekezdése szerinti vágóállatot a termelő vágás előtt köteles olyan azonosító jellel ellátni, amely a vágóállat azonosítását a feldolgozásig lehetővé teszi.
5. §
(1) A termelő vagy képviselője, valamint a vágóhíd, illetve a vágóhely üzemeltetője a minősítés eredménye ellen kifogással élhet az Országos Hús- és Tejellenőrzési Főfelügyeletnél (a továbbiakban: főfelügyelet).
(2) Kifogásolt minősítés esetén a termelő vagy képviselője, valamint a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője helyszíni ellenőrzést kezdeményezhet a főfelügyeletnél.
(3) A minősítés ellenőrzésének költségeit a kifogás benyújtója viseli, ha a minősítés megfelelő volt.
6. §
(1) A hasított féltesteket a meleg súly mérésekor kell minősíteni és tanúsító jelöléssel ellátni.
(2) A hasított sertést nagybetűs jellel (S/EUROP), a hasított marhát betű- (EUROP) és számjellel (1…5) kell ellátni. A betűknek, illetve számoknak legalább 2 cm nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre használható bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan, hőálló tinta, ráakasztott címke vagy más elismert módszer. A jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.
7. §
(1) A minősítő köteles a súlymérés és a minősítés adatait a vágóállat más azonosító adataival együtt hitelt érdemlően és utólag is ellenőrizhető módon jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a súlymérési adatokat:
— a vágóállat hasított meleg súlyát;
b) a minősítési adatokat:
ba) vágósertés esetén:
— bőrös vágásmódnál: a szalonna- és izomvastagság mért értékeit,
— lehúzott vágásmódnál: a zsíros bőr, a szalonnás féltest, a lehúzott, letisztított csontos hús súlyát,
— a minősítési osztály betűjelét, valamint a színhústartalom százalékát;
bb) vágómarha esetén: a húsossági osztály betűjelét, a faggyússági fokozat számjelét, a kor- és ivarjelölést;
c) az azonosító adatokat:
— a vágás helyét és időpontját,
— a vágóállatra vonatkozó azonosító adatokat,
— a termelő személyi adatait,
— a minősítő nevét és működési engedélyének számát.
A felvett adatok valódiságáért a minősítő felelősséggel tartozik.
(2) A minősítőnek és a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetőjének az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet a minősítés időpontjában kell kitölteni, és azt a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig, de legalább a vágást követő 12 hónapig meg kell őriznie.
(3) A minősítés adatai a termelő és a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője fizetési megállapodásának, valamint a vállalati, üzemi termelés elszámolásának bizonylati alapjául szolgálnak.
8. §
(1) A földművelésügyi miniszter által a termékpályán elismert terméktanács (a továbbiakban: terméktanács) információs rendszerének keretében központi adatbankot (a továbbiakban: adatbank) működtet. A terméktanács az adatok gyűjtésével és feldolgozásával független szervezetet is megbízhat.
(2) A minősítő a minősítés eredményéről napi jelentést köteles készíteni, és azt a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetőjének átadni, valamint az adatbanknak megküldeni. A jelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a minősítő nevét és működési engedélyének számát;
b) a vágások helyét;
c) a hasított sertés vagy marha meleg súlyának mért értékét;
d) a minősítési osztályok betű-, marha esetében a számjelét is;
e) marha esetében a kor- és ivarjelölést;
f) a minőségi osztályok százalékos megoszlását és az adott osztályhoz tartozó színhús százalékát.
(3) A vágóhíd, illetve a vágóhely üzemeltetője köteles megküldeni az adatbanknak a minőségi osztályokhoz tartozó árat.
(4) A vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője a minősítés eredményéről köteles tájékoztatni a termelőt vagy képviselőjét.
(5) Az adatbank köteles a főfelügyelet részére folyamatosan és térítésmentesen átadni a minősítés ellenőrzéséhez szükséges valamennyi adatot.
(6) Az adatbank az adatok feldolgozásának, illetve értékelésének eredményeit a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Agrárrendtartási Hivatala, a terméktanács, a kutató-fejlesztő és minőségellenőrzési intézetek, a tenyésztési hatóság, az érintett termelők, a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője, valamint ezek képviseleti szerveinek rendelkezésére bocsátja.
(7) Az adatbank a központi adatbankban levő, a (2) bekezdésbe nem tartozó adatokat az adatok szolgáltatójára utaló módon csak az érintett szervezet hozzájárulásával hozhatja nyilvánosságra. Ennek hiányában az adatok csak alapadatként használhatók fel.
A minősítő
9. §
(1) A vágóállatok vágás utáni minősítését kizárólag a minősítési tevékenységre kiképzett, elismert és a tevékenysége végzésére engedéllyel rendelkező természetes személyek végezhetik. A minősítés végzésére vonatkozó engedélyt a főfelügyelet adja ki.
(2) Az engedély kiadásának személyi feltételei:
a) egészségügyi alkalmasság, megfelelő látóképesség;
b) minimum középfokú iskolai végzettség és a minősítési szaktanfolyam eredményes elvégzését tanúsító érvényes állami bizonyítvány.
(3) Az engedély kiadásának tárgyi feltételei:
a) az engedélyezett minősítő módszernek megfelelő típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező minősítő eszköz;
b) a nyilvántartás vezetéséhez szükséges eszközök, illetve nyomtatványok.
(4) A minősítő a minősítési tevékenységéért a Ptk. rendelkezései szerint anyagi felelősséggel tartozik.
(5) Amennyiben a minősítést jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság végzi, e tevékenysége ellátásának feltétele, hogy a minősítést végző alkalmazottai vagy tagjai megfeleljenek a (2) és (3) bekezdésben előírt személyi és tárgyi feltételeknek.
10. §
(1) Az engedély határozott időtartamra szól, amely a minősítő kérelmére a 9. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek felülvizsgálata alapján meghosszabbítható.
(2) A főfelügyelet a minősítőt a minősítő azonosíthatóságát szolgáló bélyegzővel látja el, és erről nyilvántartást vezet.
(3) A minősítéshez szükséges és a főfelügyelet által jóváhagyott nyomtatványokat a minősítő köteles beszerezni.
(4) A főfelügyeletnek évente közzé kell tennie a minősítők listáját a minisztérium hivatalos lapjában.
11. §
(1) A minősítő köteles a működés feltételeinek változásait a főfelügyelettel a változás bekövetkeztekor haladéktalanul írásban közölni.
(2) A főfelügyelet a működési engedélyt visszavonja, vagy felfüggeszti
a) a minősítő tevékenységének beszüntetésére vonatkozó nyilatkozata alapján;
b) a minősítő halála esetén;
c) az előírásoknak meg nem felelő működés vagy a feltételek kedvezőtlen változása esetén;
d) a külön jogszabályban meghatározott feltételek nem teljesítése esetén;
e) a jogszabályoknak meg nem felelő nyilvántartás, jelentés, továbbá az ellenőrzés által feltárt valótlan minősítési eredmények alapján.
(3) A minősítő tevékenységének megszüntetésekor vagy engedélyének visszavonásakor a korábbi minősítésekre vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentumokat, valamint a bélyegzőt köteles átadni a főfelügyeletnek. A főfelügyelet köteles ezt jegyzőkönyvben rögzíteni.
12. §
(1)2 A minősítőt a minősítési tevékenységének ellátásáért szerződés alapján díjazás illeti meg.
(2) A minősítő a vágóállat-termelővel, illetve a vágóhíd vagy vágóhely üzemeltetőjével, továbbá hús kis- vagy nagykereskedővel nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, és tőlük munkabért vagy bármilyen egyéb járandóságot a minősítő tevékenysége gyakorlásával összefüggésben semmilyen jogcímen nem kaphat.
(3) A minősítő nem lehet vágóállat-tenyésztő, -hizlaló, hús kis- vagy nagykereskedő, valamint vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője vagy tulajdonosa.
13. §
(1) A jóváhagyott minősítési módszerek alkalmazásához szükséges műszerek és eszközök típusvizsgálatát el kell végezni.
(2) A típusvizsgálatot a szükséges feltételekkel és felkészültséggel rendelkező és azt hivatalos dokumentumokkal igazoló, a főfelügyelet által kijelölt szervezet végezheti el. A típusvizsgálat költségei a megrendelőt terhelik.
(3) A minősítő eszközök, berendezések üzemben tartója köteles gondoskodni az évenkénti hitelesítésről, valamint a főfelügyelet által elrendelt alkalomszerű hitelesítésről.
(4) A hitelesítést csak a főfelügyelet engedélyével rendelkező szakértő végezheti.
(5) A típusvizsgálat végzésére kijelölt szervezetek és a hitelesítésre jogosult szakértők jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
Eljáró szervek
14. §
A vágóállatok vágás utáni minősítésének irányításával, szervezésével és a minősítési tevékenység végzésével kapcsolatos feladatokat
a) a minisztérium;
b) a főfelügyelet;
c) a terméktanács, valamint
d) az adott feladat végrehajtásában — oktatásban, továbbképzésben, vizsgáztatásban, valamint adatfeldolgozásban — közreműködő szervezetek, intézmények látják el.
15. §
(1) A minisztérium a minősítés irányítási, szervezési feladatainak keretében
a) a nemzetközi előírásokkal összhangban levő minősítési rendszert dolgoz ki, és gondoskodik annak működéséről, valamint továbbfejlesztéséről;
b) a minősítési rendszer működésével kapcsolatos feladatok végrehajtására jogszabályokat ad ki;
c) a minősítés feltételrendszerének biztosítása és a jogszabályok végrehajtása érdekében finanszírozási rendszert dolgoz ki és működtet;
d) megteremti a minősítési rendszer működésének szervezeti feltételeit;
e) gondoskodik a minősítéssel kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről;
f) segíti a minősítés területén a folyamatos nemzetközi együttműködést.
(2) A minisztérium a minősítés hatósági feladatainak keretében
a) engedélyezi az alkalmazható minősítő módszereket;
b) független szervezetet bíz meg a minősítési módszerek folyamatos korszerűsítésével, ellenőrzésével, hitelesítésével, illetve esetleges vitás ügyekben a szakértői tevékenység ellátásával;
c) kijelöli a minősítő és ellenőrzést végző személyek oktatására jogosult intézményeket, és jóváhagyja az oktatás, továbbképzés szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét.
16. §
(1) A vágóállatok vágás utáni minősítésével és a minősítő tevékenység végzésével kapcsolatos hatósági feladatokat a főfelügyelet részben önállóan, részben az illetékes állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás közreműködésével látja el. A főfelügyelet feladatainak keretében
a) engedélyeket ad ki;
b) ellenőrzést végez vagy végeztet;
c) felülvizsgálatot tart;
d) kijelöli a típusvizsgálat végzésére és a hitelesítésre jogosultakat;
e) nyilvántartást vezet az engedélyhez kötött tevékenységekről, a minősítőkről, valamint az engedélyezett minősítő berendezésekről;
f) ellátja a külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.
(2) A főfelügyelet engedélyezi
a) a minősítő működését;
b) a jóváhagyott minősítő módszerekhez kapcsolódóan alkalmazásra kerülő típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező műszerek, eszközök használatát;
c) a minősítési tevékenység végzésére jogosító dokumentációkat.
(3) A főfelügyelet rendszeresen, szúrópróbaszerűen vagy bejelentés alapján ellenőrzi
a) a minősítő szakmai tevékenységét;
b) az oktatási, képzési tevékenységet;
c) a minősítő személyi és tárgyi feltételeit;
d) az engedélyezett minősítő módszereket, és szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására;
e) az új módszerek alkalmazhatóságát;
f) az adatszolgáltatást.
(4) A főfelügyelet elrendelheti a jóváhagyott minősítő módszerek, illetve a regressziós egyenletek meghatározott hibahatárok közötti alkalmazhatóságának felülvizsgálatát.
(5) A főfelügyelet
a) megszervezi a működéséhez szükséges információs rendszert és nyilvántartást;
b) a kijelölt szakintézmények bevonásával gondoskodik az oktatással, továbbképzéssel, vizsgáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáról;
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a szakterület nemzetközi eredményeit és együttműködik a külföldi szakmai szervezetekkel.
(6) A főfelügyelet valamennyi vágóhídon, illetve vágóhelyen köteles előre meghatározott terv szerint a minősítésre vonatkozó teljes körű ellenőrző vizsgálatot végezni, és annak eredményét dokumentálni.
17. §
A terméktanács a minősítéssel kapcsolatos feladatok keretében
a) országos minősítési adatbankot tart fenn, és ellátja a minősítőktől beérkező minősítési eredmények, valamint egyéb információk tárolását, feldolgozását és szolgáltatását;
b) közreműködik a minősítéssel összefüggő árrendszer kialakításában;
c) segíti a termékpálya szereplőinek minősítéssel kapcsolatos érdekazonosságának kialakítását, illetve fenntartását;
d) tagjai révén részt vállal az oktatási, továbbképzési teendők, valamint a minősítő módszerek továbbfejlesztési munkáinak ellátásában.
Záró rendelkezések
18. §
(1) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
(2)3 1995. december 31-ig a minősítés 9. §-ban előírt személyi és tárgyi feltételeiről a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője köteles gondoskodni.
(3) 1995. december 31-ig a minősítési engedélyt ki lehet adni a 9. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt középiskolai végzettség és állami bizonyítvány nélkül is, a szakképzettséget igazoló tanúsítvány alapján.
(4) A vágósertés minősítésére vonatkozó rendelkezéseket kötelezően csak a 60 db/órás vagy annál nagyobb műszaki vágókapacitású vágóhidak, illetve vágóhelyek üzemeltetőjére kell alkalmazni.
(5) A 60 db/órás műszaki vágókapacitásnál kisebb vágóhidak, valamint vágóhelyek esetén a rendeletben meghatározott feltételek megteremtéséig, de legkésőbb 1995. december 31-ig a napi gyakorlatban használt átvételi, illetve minősítési módszerek alkalmazhatóak.
(6)4 A vágómarha minősítésére vonatkozó rendelkezéseket kötelezően, az agrárrendtartási szabályozással összhangban, de legkésőbb 1999. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.
(7)5 A 9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő, a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetőjének alkalmazásában lévő személy is végezhet minősítést – átmenetileg – 1997. június 25. napjától 1998. március 31. napjáig.
(8) A minősítési tevékenységgel kapcsolatos költségeket az érintett vállalatok saját pénzalapjukból fedezik.
(9) A vágóállatot a 4. § szerinti azonosító jellel 1995. december 31-ig a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője köteles ellátni.
(10) A terméktanács miniszteri elismeréséig a 17. §-ban meghatározott feladatokat a Húsipari Szövetség látja el, azonban az adatok gyűjtésére és feldolgozására — a minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának egyetértésével — független szervezetet kell megbíznia.
(11)6
1. számú melléklet a 9/1994. (III. 10.) FM rendelethez
2. számú melléklet a 9/1994. (III. 10.) FM rendelethez
Kiváló — Minden profil telt a domborútól a szuper domborúig, rendkívüli izombőség.
Nagyon jó — A profil összességében domború, nagyon jó az izombőség.
Jó — A profil összességében egyenes vonalú, jó az izombőség.
Közepes — A profil egyenes vonalú, kissé homorú, kevés izomboltozat.
Csekély — Minden profil homorú vagy erősen homorú, izomszegény.
Igen csekély — Semmilyen, vagy igen csekély zsiradék fedettség.
Csekély — Könnyed zsírfedettség az izomzat mindenhol látható.
Közepes — Az izomzat zsiradékkal fedett, kivéve a comb és lapocka, enyhe zsírlerakódás a mellüregben.
Erős — Az izomzat zsiradékkal fedett, a combon és lapockán még az izomzat látható, kevés zsírlerakódás a mellüregben.
Igen erős — A vágott test teljesen zsiradékkal fedett, erős zsiradéklerakódás a mellüregben.
A rendeletet a 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet 22. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 1998. április 3. napjával.
A 12. § (1) bekezdése a 77/1997. (X. 31.) FM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18.§ (2), (3), (5), (7), (8), (9) bekezdéseiben az " 1994 december 31-ig " szövegrész helyébe az 5/1995. (IV. 13.) FM rendelet 1. §-a értelmében " 1995. december 31-ig " szövegrész lép.
A 18. § (6) bekezdése a 11/1997. (II. 28.) FM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (7) és (8) bekezdése a 77/1997. (X. 31.) FM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (11) bekezdését a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte .
Ld. 1994. MK 26. szám 824. oldal.
Ld. 1994. MK 26. szám 824. oldal.