1/1995. (I. 6.) IM rendelet

1. § (1) A férfi idegenrendészeti őrizeteseket a Nagyfai Börtön és Fogházban, a nőket a Pálhalmai Börtön és Fogházban (a továbbiakban: intézet) kell elhelyezni.

(2) Amennyiben az őrizet a kijelölt intézetben biztonsági vagy egyéb okból nem hajtható végre, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az elrendelő hatóság egyidejű tájékoztatása mellett a végrehajtásra más intézetet jelöl ki.

2. § Az intézet a Tv. végrehajtásáról szóló 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 49. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az őrizetet akkor hajtja végre, ha az őrizetes idegenrendészeti őrizetként 30 napot már rendőrségi fogdában töltött.

3. § (1) Az intézet az őrizetest

(2) A befogadásnak nincs helye, ha az őrizetes terhes, állandó orvosi felügyeletre szorul, illetve a Korm. r. 32. §-ának (1) bekezdésében felsorolt betegségekben szenved, az ott meghatározott egyéb betegségek tekintetében fertőzőképes vagy baktériumhordozó.

(3) A befogadásra az intézet hivatali idejében kerülhet sor. A hivatali időt a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka állapítja meg, erről az országos rendőr-főkapitányt és a határőrség országos parancsnokát tájékoztatja.

(4) Ha az intézet az (1)—(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában az őrizetest nem fogadja be, ennek okáról az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíti.

(5) Ha az intézet az (1)—(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányát a befogadás után állapítja meg, az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíti az (1) bekezdés szerinti határozat megküldése, illetve a (2) bekezdésben előírt feltétel hiánya esetén az őrizetes elszállítása végett. A kórházi fekvőbeteg-ellátásra szoruló őrizetes tekintetében az intézet a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6) Ha az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az (5) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított három munkanapon belül a hiányt nem pótolja, az őrizetest a bv. intézetből nem szállítja el, az intézet az őrizetest — az elrendelő hatóság költségére — a legközelebbi rendőrkapitányság részére köteles átadni.

4. § (1) Az őrizetest az intézetbe előállító hatóság a befogadáshoz szükséges iratokon kívül átadja az átkísérési utasítást, az őrizetes letétbe helyezett tárgyaira és a pénzletétre (valuta, deviza) vonatkozó jegyzék másolatát, az őrizetes fényképét, továbbá külsérelmi nyom esetén az őrizetesről készült orvosi látleletet.

(2) Külsérelmi nyom észlelése esetén az intézet — a látlelet meglététől függetlenül — a sérülés körülményeiről tanúk jelenlétében jegyzőkönyvet készít.

5. § (1) Az őrizetest a befogadási eljárás során a jogairól és a kötelezettségeiről az anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.

(2) A tájékoztatás megtörténtét az őrizetes az aláírásával vagy kézjegyével igazolja.

6. § (1) Az intézet az őrizetesről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a 3. § (1) bekezdésében, a 4. §-ban és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott iratokon kívül tartalmazza az őrizetes nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, állampolgárságát, lakóhelyét, az őrizetet elrendelő hatóság, illetve az őrizetet meghosszabbító bíróság megnevezését, a határozat és a végzés ügyszámát, az őrizet kezdetének és lejáratának a napját.

(2) A nyilvántartás kiterjed az őrizet végrehajtásával kapcsolatos — így különösen az őrizetessel szemben foganatosított kényszerítő eszközök használatára, biztonsági intézkedésekre, az egészségügyi állapotra és a kezelésre, az esetleges költségek megfizetésére, az intézeti letétbe helyezett tárgyakra, a károkozásra vonatkozó — adatokra.

(3) Az őrizetesről vezetett nyilvántartást a büntetés-végrehajtási szervezet az őrizet megszűnésétől számított öt évig köteles megőrizni.

7. § (1) Ha az őrizet végrehajtása alatt előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés végrehajtása iránt érkezik értesítés, az őrizetet annak megérkezése napján meg kell szakítani. Az őrizetest az intézet az előzetes letartóztatást elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) büntetés-végrehajtási intézetbe vagy a szabadságvesztés fokozatának megfelelő büntetés-végrehajtási intézetbe szállítja.

(2) A megszakításról az őrizetet elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

8. § (1) Az őrizetből történő előállítás az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság feladata.

(2) Ha az előállításra vonatkozó megkeresés az intézetbe érkezik azt — az előállítást kérő szerv egyidejű tájékoztatása mellett — haladéktalanul meg kell küldeni az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságnak.

9. § (1) Az őrizetes intézetben nem megoldható szakorvosi vizsgálatát vagy ellátását a területileg illetékes nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben kell biztosítani. Az őrizetes szállításáról és őrzéséről az intézet gondoskodik.

(2) Amennyiben az őrizetes kórházi fekvőbeteg-ellátásra szorul — az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság egyidejű tájékoztatása mellett —, a kórházba való szállításról és az őrizetes ellenőrzéséről legfeljebb három napig az intézet gondoskodik.

10. § (1) Az őrizetes az intézet kijelölt területén — a házirend előírásainak megfelelően — szabadon mozoghat.

(2) Az intézet rendjét sértő vagy veszélyeztető, az ön- és közveszélyes magatartást tanúsító őrizetest a veszélyhelyzet megszűnéséig, a táplálkozást megtagadó őrizetest pedig a szükséges ideig a többi őrizetestől el kell különíteni. Az elkülönítés időtartamára vonatkozó magatartási szabályokat az elkülönítés okának a figyelembevételével az intézet parancsnoka állapítja meg.

11. § (1) Az őrizetessel szemben az intézet engedély nélküli elhagyásának a megakadályozására fegyver nem használható.

(2) Az intézet engedély nélküli elhagyásáról az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

12. § (1) Az őrizetes elhelyezésére ki kell jelölni a lakóhelyiséget, a külön fekvőhelyet, a magánál tartható tárgyak elhelyezésére szolgáló tároló eszközt.

(2) Az őrizetesek részére — az elítéltekre vonatkozó normák szerint — biztosítani kell folyóvíz és WC használatát.

(3) A lakóhelyiségekben személyenként legalább 6—8 légköbméter légteret és 2,5 négyzetméter mozgásteret, az olvasáshoz és íráshoz alkalmas világítást, megfelelő fűtést kell biztosítani.

13. § (1) Az őrizetes napi háromszori élelmezéséről az elítéltekre vonatkozó normák alapján az intézet gondoskodik.

(2) Az élelmezésnél az őrizetes egészségi állapotát és lehetőség szerint vallásának étkezési előírásait figyelembe kell venni.

14. § Az őrizetes jogosult vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, ennek kinyilvánítására és gyakorlására.

15. § (1) Az őrizetes jogosult havonta két alkalommal — esetenként — két felnőtt korú és két kiskorú hozzátartozója vagy az általa megjelölt és az intézet által jóváhagyott más személy látogatásának a fogadására.

(2) Az őrizetes részére biztosítani kell a védőjével, jogi képviselőjével, a nagykövetsége és a konzuli képviselete tagjával, valamint az egyház és a karitatív szervezetek képviselőjével való — ellenőrzés nélküli — személyes kapcsolattartás lehetőségét.

16. § (1) Amennyiben az őrizetes ruházata használhatatlan vagy nem az évszaknak megfelelő, és a vásárlásra nincs lehetőség, az intézet megfelelő polgári ruházattal látja el.

(2) Az őrizetes a ruházata megóvásáról, tisztán tartásáról maga gondoskodik, az ehhez szükséges feltételeket az intézet biztosítja.

17. § (1) Az őrizetes levelezése, a csomag küldésének a gyakorisága nem korlátozható. Az őrizetes csomagot havonta két alkalommal kaphat, a csomag legfeljebb öt kg súlyú, nem romlandó élelmiszert, fehérneműt, az évszaknak megfelelő ruházatot, tisztasági szereket és dohányneműt tartalmazhat.

(2) A hatóságokhoz és a nemzetközi szervezetekhez küldött levelek kivételével az őrizetes levelezése és a csomag tartalma biztonsági, illetve közegészségügyi okból ellenőrizhető. A csomag átvizsgálását az őrizetes jelenlétében kell végrehajtani.

(3) A levelezés és a csomagküldés költségei — ideértve az esetleges vámkezelés költségeit is — az őrizetest terhelik. Amennyiben az őrizetes megfelelő összegű pénzletéttel nem rendelkezik, a jogainak érvényesítését szolgáló levelezés költségeit az intézet megelőlegezi.

18. § (1) Az őrizetes részére a megfelelő személyi felszerelési tárgyakat, a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket és eszközöket az intézet biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés szerint az intézet által biztosítandó tárgyak és eszközök körét a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka határozza meg.

19. § (1) Az őrizetes a személyes használati tárgyait — ideértve a tisztálkodási eszközeit, meghatározott szükségleti cikkeket, írószereket és élelmet — az intézetben magánál tarthatja.

(2) Az őrizetes nem tarthat magánál az intézet biztonságára, rendjére, saját vagy a mások életére, testi épségére veszélyes tárgyakat, anyagokat.

(3) Az intézet az őrizetesnél tartható személyes használati tárgyak mennyiségét az elhelyezés körülményeitől függően korlátozhatja. A korlátozás alá eső tárgyakat az intézet letétként kezeli. Letétbe kerülnek az őrizetesnél lévő értéktárgyak és a magyar fizetőeszköz is. A külföldi fizetőeszközt az arra felhatalmazott pénzintézetnél, az őrizetes nevén nyitott devizaszámlán kell letétbe helyezni.

(4) Az őrizetes a tulajdonát képező pénzletétjének és a pénzintézethez átutalt külföldi fizetőeszközének a felhasználásáról szabadon rendelkezik.

20. § Az őrizetes az általa használt helyiségek tisztán tartásában való — díjazás nélküli — közreműködés kivételével egyéb munkára nem kötelezhető.

21. § (1) Az őrizetes a Korm. r. 50. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt sürgősségi és alap egészségügyi ellátásra térítésmentesen jogosult.

(2) Az őrizetes az (1) bekezdésen kívüli egészségügyi ellátásért, továbbá, ha az egészségét vagy testi épségét szándékosan károsítja, köteles a szolgáltatás árát megtéríteni.

(3) Az őrizetes köteles az orvos által, a gyógykezelés érdekében elrendelt vizsgálatoknak, védőoltásoknak magát alávetni, a járványügyi előírásokat betartani, a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges anyagot szolgáltatni.

(4) Az őrizetes csak orvos által elrendelt vagy engedélyezett gyógyszert tarthat magánál.

22. § Ha az őrizetes Magyarország területén kíván házasságot kötni, részt akar venni hozzátartozója temetésén, esküvői szertartásán, vagy súlyosan beteg hozzátartozóját akarja meglátogatni, erre irányuló kérését az intézet az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatósághoz továbbítja.

23. § Az őrizetest tartási költség nem terheli.

24. § (1) Az intézet az őrizet tartamának lejárta előtt legalább két munkanappal az őrizetet elrendelő hatóságot a lejáratról rövid úton értesíti.

(2) Az őrizet lejárta, illetve megszüntetése napján az őrizetet elrendelő hatóság az őrizetest az intézettől köteles átvenni. Amennyiben erre nem kerül sor, az intézet az őrizetest — az elrendelő hatóság költségére — a legközelebbi rendőrkapitányságnak adja át.

(3) Az intézetből való elszállítás előtt az őrizetessel az őt terhelő költségek tekintetében el kell számolni, személyes használati tárgyait és a letétben elhelyezett tárgyait ki kell adni.

25. § (1) Az őrizetre a Tv.-ben és a Korm. r.-ben foglaltakon túl, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló, többször módosított 1979. évi 11. törvényerejű rendelet XI. fejezetét, továbbá — ha e rendelet eltérően nem rendelkezik — az elzárás végrehajtásának szabályairól szóló 9/1980. (XII. 18.) IM rendeletet (a továbbiakban: IM rendelet) kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az IM rendelet 2. §-a, 3. §-ának (2)—(4) bekezdése, 4. §-ának (2)—(3) bekezdése, 5. §-a, 8. §-ának (5) bekezdése, 11. §-a (1) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdése, 18—22. §-a, 24. §-ának (1) bekezdése, 25. §-ának (1)—(2) bekezdése, 26—31. §-a, 32. §-ának (2) bekezdése, 33. §-ának (2)—(3) bekezdése, 36. §-a, 38. §-ának (3)—(5) bekezdése, 39. §-a, 41—42. §-a nem alkalmazható.

26. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az őrizet végrehajtásából a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló részletes feladatokat a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka intézkedésben határozza meg.