Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1/1995. (I. 18.) NM rendelet

a szociális asszisztens, valamint a szociális gondozó és ápoló szakképesítések szakmai követelményeiről1

1995.01.23.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §


E rendelet mellékleteként kiadom a népjóléti miniszter2 ágazatába tartozó szociális asszisztens, továbbá a szociális gondozó és ápoló szakképesítések szakmai követelményeinek jegyzékét, a jegyzékben megjelölt szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit, továbbá — a szakképzési törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt, szakmai vizsga szervezésére jogosult, szakképzést folytató intézmények mellett — a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményeket.

2. §

(1) A szociális asszisztens szakképzés során az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által kiadott központi oktatási program alkalmazása kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben irányadó.

(2) A szociális gondozó és ápoló szakképzés során a minisztérium által kiadott központi oktatási program irányadó.

(3) A szociális asszisztens képzési projekt keretében szervezett kísérleti képzésekben részt vett és a minisztérium által kijelölt vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett személyek képesítése egyenértékű az e jogszabály követelményei szerint szerzett képesítéssel.

3. §


E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet az 1/1995. (I. 18.) NM rendelethez


Az állam által elismert — a népjóléti miniszter ágazatához tartozó — szakképesítéshez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelmények jegyzéke

-----------------------------------------------------------
Sorszám|OKJ szerint azonosító szám|Szakképesítés megnevezés
-----------------------------------------------------------
Bevezetésének|Alkalmazásának| Vizsga szervezője | Meg-
kezdő napja | utolsó napja | az iskolarendszeren | jegyzés
kívüli oktatásban
----------------------------------------------------------
4. | 68 4 3311 12 2 0 03 | Szociális asszisztens
1994. december 1.| visszavonásig | Népjóléti Képzési Központ

5. | 68 2 3313 12 2 0 05 | Szociális gondozó és ápoló
1994. december 1.| visszavonásig | Népjóléti Képzési Központ | egyidejűleg visszavonásra kerül a Népjóléti Minisztérium által 1990-ben kiadott tanterv- és útmutató a szociális gondozó és ápoló képzéshez

Szociális asszisztens szakképesítés szakmai
és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

Szakképesítés azonosító száma: 68 4 3311 12 2 0 03
Szakképesítés megnevezése: szociális asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
---------------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
---------------------------
3311 Szociális asszisztens

2/a) A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások
---------------------------
A munkakörök, foglalkozások
FEOR száma megnevezése
---------------------------
5330 Szociális szolgáltatási foglalkozások
1343 Humánpolitikai tevékenységet folytató részegység vezetője
3320 Munkaerőpiaci szolgáltatási foglalkozások

2/b) A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások
---------------------------
A munkakörök, foglalkozások
FEOR száma megnevezése
---------------------------
3312 Mentálhigiénes asszisztens
3313 Szociális gondozó
3412 Gyermekfelügyelő
3713 Kulturális szervező munkatárs

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szociális asszisztens középfokú végzettségű segítő szakember, aki az egyéni esetkezelés, a csoport- és a közösségi munka területén az irányítását végző felsőfokú végzettségű szociális szakember által kijelölt feladatokat lát el. Részt vesz a szociális szolgáltatást igénybe vevők (a továbbiakban: kliensek) problémáinak megoldásában, az intézményen belüli adminisztrációban, az intézményre jellemző munkamódokban.
Tevékenysége során felkutatja, mozgósítja és hasznosítja a meglévő társadalmi, közösségi és intézményi erőforrásokat és ezek igénybevételével, valamint a kliens(rendszer) saját erőforrásainak mobilizálásával segít a kliensek saját problémáinak önálló megoldásában. Ezen tevékenységét különböző típusú (szociális, egészségügyi, munkaügyi, kulturális, oktatási, államigazgatási, igazságügyi, honvédelmi) állami és nem állami intézményekben végzi elsősorban az alábbi problématerületeken:
— hajléktalanság,
— szegénység,
— munkanélküliség,
— kisebbség, etnikai csoportok védelme,
— devianciák,
— egészségkárosodás, fogyatékosság,
— migráció,
— gyermekvédelem, a gyermekekről való gondoskodás,
— idősellátás,
— a társadalmi nyilvánosság szférája,
— a civil társadalom fejlesztése.
A kliens(rendszer) és saját személyisége védelme érdekében rendszeresen részt vesz esetmegbeszéléseken, ahol a segítő folyamat elvei és az együttműködés gyakorlati megvalósítása a megbeszélés tárgya. Aktívan közreműködik intézménye értékrendjének a szakma etikai normái szerinti alakításában, valamint törekszik önmaga folyamatos képzésére, az új kutatási tapasztalatok gyakorlati hasznosítására.
Feladatait
— az intézmény által rendelkezésre bocsátott eszközökkel,
— az intézményre jellemző munkamódok alkalmazásával,
— a kliens és intézmény között megkötött szerződés alapján,
— a munkakörének megfelelő mélységig,
— a kliens megelégedésére,
— a szakma etikai szabályainak betartásával
látja el.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szociális asszisztens munkája során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Az egyéni esetkezelés során

— ügyfeleket fogad,
— ügyeket intéz,
— dokumentál,
— a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával információt gyűjt és közvetít,
— részt vesz a segítő kapcsolat létesítésében, fenntartásában és lezárásában,
— részt vesz az esetmegbeszéléseken.

Alapvető elméleti ismeretek
— Ismerje az egyén biológiai, pszichikai, szociális meghatározottságát; az egyéni életút fontosabb állomásait; az élet- és család ciklusait; az érés és a fejlődés szakaszai fogalmi különbözőségét; valamint az egyedfejlődésben a növekedést akadályozó tényezőket és zavarokat.
— Rendelkezzen ismeretekkel az egyéni, a családi, a csoportbeli és a közösségi rendszerek kölcsönös függőségi viszonyairól és szükségleteiről:
= a kliensrendszer életét, életmódját meghatározó tényezők (biológiai, pszichológiai, társadalmi, gazdasági, kulturális, etnikai, átlagtól eltérő életmód),
= valamint a közösségi és lakóhely szerinti rendszerek (szervezeti struktúrák, társadalmi, gazdasági és politikai hatalmi struktúrák)
alapján.
— Ismerje a klienssegítő folyamatokat, a pozitív segítő kapcsolat elemeit, a szerződéskötés lényegét, valamint a problémamegoldó modell fontosabb mozzanatait.

Alkalmazás a gyakorlatban
— Tudja alkalmazni a pozitív segítő kapcsolat elemeit (a kliens szabad akaratának, elfogadása, empatikus megértése, belső erőforrásainak felhasználása, aktív részvételének megerősítése és fenntartása a beavatkozási folyamat során).
— Legyen képes részt venni az esetfelderítési folyamatban; a kliens szükségleteinek és vágyainak a felderítése során tudjon különbséget tenni a rövid- és hosszú távú célok között.
— Az interjúzás során legyen képes a megfelelő légkör kialakítására, helyes kérdésfeltevésre, empatikus megértésre, bátorításra, megerősítésre, az elhangzottak tisztázására, értelmezésére, kiegészítésére, összegzésére, általánosítására, illetőleg információátadásra és javaslattevésre.
— Az egyéni esetkezelés során tudjon családtérképet (genogramot) és intézményi kapcsolatok térképet (ecomapot) készíteni.
— Tudja a birtokába kerülő információkat a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával rögzíteni és továbbítani.
— Az ökológiai megközelítés alapján tudja értelmezni a kliens helyzetét és viselkedését (az egyén/család szükségleteit és irányultságait, a vele/velük szemben támasztott szerepelvárásokat és feladatokat, a rendelkezésre álló informális, formális és társadalmi erőforrásokat).
— A kliense problémamegoldó képességét folyamatosan fejlesztő módon tudjon részt venni a beavatkozási programban (tanácsadás, támogatás, közvetítés, képviselet, informálás, felvilágosítás, közvetlen gondozás, életvitelben segítségnyújtás stb.).
— Legyen képes időben felkészülni az eset befejezésére, amely során tekintettel van a kliens vagy a programban részt vevők felkészítésére is.
— Az esetmegbeszélés folyamatában tudja értékelni a beavatkozási program eredményeit a kitűzött célok elérése és a bekövetkezett változások alapján.

2. A csoportmunka során

— Részt vesz a csoport létesítésében, a csoportfolyamatok elindításában, fenntartásában és lezárásában, valamint ezek dokumentálásában.
— Nem terápiás jellegű csoportokban szabadidős programokat szervez és vezet.
— Részt vesz a csoporttagok külső és belső erőforrásainak mozgósításában.

Alapvető elméleti ismeretek
— Rendelkezzen kellő ismeretekkel a szociálpszichológia alapjairól.
— Rendelkezzen átfogó ismeretekkel a különböző céllal létrehozott csoportok fajtáiról, s ezeken belül a csoportdinamika, a kommunikáció, a szerepek és szereprendszerek folyamatairól, valamint a szociális asszisztens eltérő szerepeiről.
— Legyen tájékozott a csoportszervezés legfontosabb mozzanatairól és eljárásairól.

Alkalmazás a gyakorlatban
— Az adott klienskörben érvényes hagyományokat, normákat, értékeket, szükségleteket és irányultságokat figyelembe véve tudjon kapcsolatot létesíteni és fenntartani különböző méretű kliensrendszerekkel.
— A csoport vezetőjével együttműködve legyen képes részt venni a csoportfolyamatok segítésében (odafigyelés a csoporttagokra és csoporttörténésekre; összpontosítás a csoporton belüli kommunikációra; saját egyéni megnyilvánulások; a csoporttagok bevonásának segítése).
— Legyen képes együttműködni a csoportvezetővel (nyílt kommunikáció egymás közt és csoporthelyzetben, folyamatos értő figyelem, adekvát énközlés).
— Legyen felkészülve szabadidős csoportok önálló vezetésére.

3. A közösségi munka során

— Részt vesz a közösségi szükségletek felmérésében, a problémák azonosításának és megoldásának folyamatában, az önszerveződő kezdeményezések felismerésében és támogatásában.
— Munkája során támaszkodik a civil társadalmi szerveződésekre.
— Felvilágosító tevékenységet folytat.

Alapvető elméleti ismeretek
— Ismerje a társadalompolitika fogalmát, eszközrendszerét, a fontosabb társadalompolitikai célkitűzéseket és ideológiai rendszereket.
— Ismerje a helyi közösség fogalmát az érdekek, érdekellentétek érdekegyeztetés, a képviselet elvét, a demokrácia fogalmát; valamint ezek hatását, szerepét a helyi társadalom működésében.
— Tudja, hogy az adott helyi közösség nem más, mint csoportok, társadalmi kapcsolatok, különböző szervezetek és irányító testületek együttese.
— Rendelkezzen ismeretekkel a közösségszervezés, valamint az önsegítő csoportok szervezése módszereinek alapjairól.

Alkalmazás a gyakorlatban
— A gyakorlatban képes legyen észlelni a fel nem ismert vagy a nem megfelelően kielégített közösségi szükségleteket, ezekről tudja tájékoztatni a megoldási folyamat elindításához kompetens kollégákat.
— Ismerje fel az adott közösség jelentős személyiségeit, informális és formális vezetőit, valamint az önszervező kezdeményezéseket.
— Legyen képes az önszerveződő csoportok tevékenységét segíteni a működési feltételek javításával; propagandájuk megszervezésével, eredményeik nyilvánosságra hozatalával, az általuk hozzáférhető és igénybe vehető erőforrásokról, illetőleg a hozzájutás feltételeiről való tájékoztatással; az eredményes tevékenységükhöz szükséges információadással.

4. A szociális adminisztráció területén

— Az ügykezelés általános, valamint az adott intézmény speciális adminisztrációs szabályainak megfelelően önálló adminisztrációs tevékenységet végez.
— Feladat- és hatáskörének megfelelően ügyintézői feladatokat lát el.

Alapvető elméleti ismeretek
— Ismerje a szociális ellátó intézményt, mint szervezetet és mint adminisztratív rendszert, valamint a szociális és az intézményi adminisztráció funkcióját, működési mechanizmusait.
— Ismerje az államigazgatási eljárás és a szociális igazgatási rend szabályait, valamint az ügykezelés eljárási rendjét és szabályait.
— Rendelkezzen ismeretekkel a számítógép-kezelés alapjairól és a számítógépes adatnyilvántartásról.

Alkalmazás a gyakorlatban
— Legyen alkalmas folyamatosan, rendezetten vezetni az intézmény működéséhez, az esetkezeléshez szükséges írásos adminisztrációt.
— Munkája során használni tudja a számítógépet.
— Az adminisztráció csatornáin keresztül is képes legyen együttműködni az esetben érintett, illetve programban részt vevő társintézményekkel, formális és informális szervezetekkel.
— A szociális igazgatás jogi szabályainak ismeretében, valamint a kliens helyzetét figyelembe véve képes legyen előkészíteni államigazgatási döntéseket, és a munkafolyamat során szakmai illetékességén belül döntéseket hozni.

5. A társadalmi, közösségi és intézményi erőforrások igénybevétele területén

— Az egyéni esetkezelés, valamint a csoport- és közösségi munka során a kliens(rendszer) saját erőforrásai mellett mozgósítja az igénybe vehető szociálpolitikai erőforrásokat, valamint a helyi közösség erőforrásait.

Alapvető elméleti ismeretek
— Ismerje a társadalmi egyenlőtlenségképző tényezőket, valamint az elosztási viszonyokat és működési mechanizmusokat.
— Ismerje az erőforrások fajtáit és formáit, valamint szerepeit, funkcióit.
— Legyen tisztában a különböző élethelyzetekkel és az ezekben fellépő erőforrás-szükségletekkel.
— Rendelkezzen ismeretekkel az államhatalom legfelsőbb szerveiről az állampolgárok alapvető jogairól és kötelességeiről, különös tekintettel a szociális alapjogokra.
— Ismerje a szociálpolitika céljait és eszközrendszerét, a szociálpolitika intézményeit.
— Legyen áttekintése a szociálpolitika intézményi struktúrájáról, az egyes intézmények feladatairól, működéséről és funkciózavarairól.
— Ismerje a szociális ellátórendszereket és a szolgáltatásaikhoz való hozzájutás feltételeit.

Alkalmazás a gyakorlatban
— A fenti elméleti ismereteket gyakorlati tevékenysége során legyen képes integrálni és szakszerűen alkalmazni.
— Legyen képes a gyakorlatban a helyi társadalom erőforrásait feltérképezni.
— Legyen képes megfelelő munkakapcsolatot kialakítani és fenntartani a társintézmények munkatársaival.

6. Általános szakmai követelmények

6.1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő tevékenységvégzés

Alapvető elméleti ismeretek
— Ismerje a segítő tevékenység alapdilemmáit és a szakma etikai kódexét.
— Ismerje a szociális asszisztens kompetenciahatárait és a különböző szakmai szerepeit.
— Rendelkezzen ismeretekkel a fontosabb társadalompolitikai célkitűzésekről és a velük kapcsolatos ideológiai rendszerekről.
— Ismerje a szociális munka főbb modelljeit, valamint ezeken belül a kliens és a segítő helyét, szerepét.

Alkalmazás a gyakorlatban
— Legyen érzékeny és elkötelezett az emberi szükségletek és érdekeltségek iránt, tudjon e szerint cselekedni.
— Rendelkezzen a konfliktus tűrőképességgel és dönteni tudás képességével, tudja döntését vállalni az etikai dilemmát okozó helyzetekben.
— Munkája során a szakma etikai szabályai szerint járjon el a kliensekkel, a munkatársakkal és más intézmények munkatársaival.
— Tudja betartani szakmai illetékességének határait.
— Legyen képes a sajátjáétól eltérő életstílussal, háttérrel és tulajdonságokkal rendelkező kliensek elfogadására és tiszteletben tartására.

6.2. Kommunikáció

Alapvető elméleti ismeretek
— Ismerje a személyközi kommunikációs folyamat vázlatos modelljét és elemeit.
— Ismerje a kommunikáció funkcióit és a hiteles kommunikáció feltételeit.

Alkalmazás a gyakorlatban
— Legyen képes a helyzetnek megfelelő énközlésre.
— Tudja megfigyelni és legyen képes bekapcsolódni más személyek viselkedésének elemzési folyamatába.
— Tudja alkalmazni az értő figyelem módszerét.
— Legyen képes megfelelő kommunikációra beszéd, olvasás, írás, hallás és nonverbális úton.

6.3. Önismeret

Alapvető elméleti ismeretek
— Legyen tisztában az önismeret korszerű értelmezésével, az önismeret jelentőségével és az önismerethez vezető néhány tipikus úttal.
— Ismerje az önelemzés, a kritikus reflektivitás szerepét, valamint a reflektálás módszereit.
— Rendelkezzen átfogó ismeretekkel a szakmai kiégés folyamatáról és kivédésének lehetőségeiről.

Alkalmazás a gyakorlatban
— Rendelkezzen szakmai önismerettel és reális énképpel.
— Legyen képes mozgósítani saját személyét, mint ,,munkaeszközt''.
— Tudja személyes bevontságát ellenőrizni, és ismerje fel, ha ebben segítségre van szüksége.
— Legyen képes felismerni saját személyiségbeli lehetőségeit és korlátait az adott helyzetekben, tudja ezeket figyelembe venni a feladat vállalása és a feladat végrehajtása során.
— Külső segítség igénybevételével ismerje fel a szakmai kiégés jeleit, és legyen képes működtetni az ennek kivédését szolgáló mechnizmusokat.

6.4. Esetmegbeszélésen való rendszeres részvétel

Alapvető elméleti ismeretek
— Ismerje a szupervizió, illetve esetmegbeszélés funkcióit.
— Legyen tisztában az esetmegbeszélés folyamatával.

Alkalmazás a gyakorlatban
— Tudjon felkészülni az esetmegbeszélő alkalmakra.
— Legyen képes az esetmegbeszélés során reális önértékelésre, tudjon kiállni saját álláspontja mellett, tudja elfogadni az építő bírálatot és az esetmegbeszélés megállapodásait.
6.5. Folyamatos önképzés

Alapvető elméleti ismeretek
— Ismerje a felnőttkori, élethosszig tartó tanulás jellemzőit, valamint a tanulás folyamatát és mozgatórugóit.
— Rendelkezzen ismeretekkel saját tanulási stílusáról, módszereiről és tanulási motivációiról.

Alkalmazás a gyakorlatban
— Legyen képes felismerni saját tanulási szükségleteit, tegyen lépéseket ezen szükségletek kielégítéséért.
— Tudja alkalmazni tevékenységében a megismert új kutatási és gyakorlati tapasztalatokat.
— Tudja alkalmazni a munkája során szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatait a további tevékenysége során.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
A szóbeli vizsga keretében a vizsgázónak számot kell adnia a szakterületének műveléséhez elengedhetetlen tudományterületek legfontosabb megállapításainak középfokú — a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, nem tudományos szintű — ismeretéről.
A gyakorlati vizsga keretében a vizsgázónak gyakorlati jártasságát és problémamegoldó képességét kell értékelni.

a) A szóbeli vizsga kérdéskörei és időtartama
A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, amely az alábbi három kérdéskört öleli fel:
— a szociális munka társadalomismereti háttere: társadalmi struktúra és egyenlőtlenségek, társadalomtörténeti és szociálpolitikai ismeretek;
— a szociális munka emberismereti háttere: szociálpszichológia, lélektani ismeretek, valamint személyiség- és csoportdinamika,
— a szociális munka elmélete: a szociális munka módszerei, etikai problémái és jogi háttere.
A szóbeli vizsgatételsort a szakképesítést folytató intézménynek kell összeállítani a Népjóléti Minisztérium által közzétett vizsgatételek gyűjteményének figyelembevételével. A képzőhely által összeállított vizsgatételsort jóváhagyásra meg kell küldeni a Népjóléti Képzési Központnak a vizsga időpontja előtt hat hónappal.
A vizsga időtartama max. 30 perc.

b) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó a korábbi szakmai gyakorlat során végzett munkatevékenységéről készített záródolgozatát — a személyiségvédelem szabályainak betartásával — szóban megvédi. A záródolgozatot a vizsga időpontja előtt 30 nappal kell benyújtani.
A gyakorlati munka ismertetése során elsősorban az alábbiakra kell kitérni:
— a probléma meghatározása az okok megjelölésével,
— a beavatkozás, segítségnyújtás lehetséges módozatainak vázolására,
— a beavatkozás során közreműködött szakemberek szakmai illetékességének és együttműködésének elemzésére,
— az elért eredmények, illetve bekövetkezett kudarcok bemutatására és okainak elemzésére,
— a gyakorlati munka lezárásának körülményeire,
— a vizsgázó saját szerepének értelmezésére és tapasztalatainak összegzésére.
A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak bizonyítani kell, hogy az elméletben és gyakorlat közben szerzett ismereteivel és jártasságával átlát egy komplex problémát, más szakemberekkel képes együtt közreműködni annak megoldásában, s eközben alkalmazza a felelős munkavégzéshez szükséges elméleti-gyakorlati felkészültséget, háttérismereteit.
A gyakorlati vizsgára meg kell hívni azt a tereptanárt, aki a záródolgozat terepgyakorlati helyszínén a vizsgázó munkáját irányította.

2. A vizsga értékelése

A vizsgázó elméletből és gyakorlatból kap osztályzatot.
Mindkét vizsgarészt 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A vizsgázó akkor kaphat szakképesítést, ha mindegyik vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el.
Elméleti jegyét a szóbeli vizsga 3 témaköreire adott érdemjegyek átlaga alapján — a kerekítés szabályai szerint — kell megállapítani.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a záródolgozat értékelése, valamint ennek szóbeli megvédése alapján kell megállapítani.

3. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Iskolarendszerű képzésben:
— érettségi bizonyítvány,
— saját élményű személyiségfejlesztő csoport elvégzéséről szóló igazolás,
— a gyakorlati munkát bemutató záródolgozat.
Iskolarendszeren kívüli képzésben:
— érettségi bizonyítvány,
— saját élményű személyiségfejlesztő csoport elvégzéséről szóló igazolás,
— a gyakorlati munkát bemutató záródolgozat,
— 800 óra elméleti képzésen és 800 óra szakmai gyakorlaton való részvétel igazolása (munka melletti képzési formában — ha a hallgató a képzés ideje alatt szociális munkakörben dolgozik — az elméleti képzés 30%-a távoktatási formában, valamint a szakmai gyakorlatból 400 óra terepgyakorlat saját munkahelyen is megszerezhető);
— sikeres beszámolók: szociális munka elmélete tantárgyból, társadalomismeretből, pszichológiából és jogi ismeretekből.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

Szociális gondozó és ápoló szakképesítés
szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

Szakképesítés azonosító száma: 68 2 3313 12 2 0 0 5
Szakképesítés megnevezése: szociális gondozó és ápoló

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------------------------------
FEOR száma A munkakör, foglalkozás megnevezése
-----------------------------------------------
3313 Szociális gondozó és ápoló

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
----------------------------------------------
FEOR száma A munkakör, foglalkozás megnevezése
----------------------------------------------
5330 Szociális szolgáltatási foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása
A szociális gondozó és ápoló a gondozási folyamatban gondozási alapfeladatokat lát el felsőfokú végzettségű egészségügyi vagy szociális szakember irányításával.

Munkatevékenysége során
— a gondozott saját környezetében vagy intézményi keretek között,
— a gondozott életkorából, élethelyzetéből és egészségi állapotából következő szükségleteit figyelembe véve,
— a gondozott meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével
segítséget nyújt a gondozott fizikai, mentális, szociális és lakókörnyezeti szükségleteinek a kielégítéséhez.

Jellemző tevékenységi területei:
— szociális alap- és szakellátás intézményei, különösen házi segítségnyújtás, nappali ellátását biztosító intézmények és ápoló-gondozó otthonok.

A gondozási folyamat során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:
— gondozottjával segítő kapcsolatot alakít ki és tart fenn,
— az orvos előírásai szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatokat lát el, valamint a gondozottat és környezetét erre megtanítja,
— gyógyászati és rehabilitációs segédeszközöket alkalmaz, használatukra megtanítja a gondozottat és környezetét,
— segítséget nyújt a higiénia megtartásában,
— közreműködik a gondozott háztartásának vitelében,
— elősegíti a gondozottnak a környezetével való kapcsolattartását,
— veszélyhelyzeteket felismer, és a szakmai illetékesség határait betartva elhárít,
— megelőzést végez,
— részt vesz egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében,
— közreműködik annak érdekében, hogy a gondozásra szoruló személy igénybe vehesse a számára szükséges szociális ellátásokat,
— gondozásba vételt, intézeti ellátást előkészít, a gondozottat ennek igénybevételére felkészíti,
— munkacsoport tagjaként végzi a tevékenységét,
— a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával információkat gyűjt és továbbít, valamint a munkájához kapcsolódó dokumentációkat vezeti,
— tudását, ismereteit folyamatosan megújítja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Gondozottjával segítő kapcsolatot alakít ki és tart fenn
— ismerje a klienssegítő folyamatokat, a pozitív kapcsolat elemeit, a problémamegoldó modell mozzanatait és ezen belül saját szerepét,
— a gondozottal kialakított segítő kapcsolatában tudja alkalmazni a segítő beszélgetés elemeit,
— képes észrevenni a gondozott nem vagy nem megfelelően kielégített szükségleteit, ezekről szakszerűen képes tájékoztatni az érintett szakembereket,
— a felsőfokú szakember irányításával részt vesz a gondozott egészségi és szociális helyzetének megváltoztatásában,
— a szociális munka etikai szabályait betartva segíti a gondozottat a kívánt változás elérésében.

2. Az orvos előírásai szerint alapvető gondozási és ápolási feladatokat lát el, valamint a gondozottat, illetve környezetét erre megtanítja
— ismerje a gondozott mozgásának segítési módozatait:
= a gondozott hely- és helyzetváltoztatásának segítési módját,
= a gondozott fektetését,
— a gondozott öltöztetésének segítségét tudja szakszerűen elvégezni,
— a gondozott pihenésének biztosítását ellátja, vagy erre a hozzátartozót megtanítja:
= ágyazás,
= ágyneműcsere,
= felfekvés felismerése és alapszintű ellátása,
— tudjon aktívan részt venni a gondozott táplálási folyamatában,
— ismerje az ágytál és vizelőedény használatát,
— tudjon testváladékot vizsgálatra levenni és tárolni,
— ismerje fel a gondozott folyadékháztartásával összefüggő ápolási feladatok szükségességét, és tudjon szakszerűen folyadékpótlást biztosítani entherális úton,
— ismerje az öregedés élettanát, és az öregedéshez leggyakrabban hozzájáruló betegségeket és ápolási igényeit,
— ismerje a fogyatékosok gondozási és ápolási alapfeladatait,
— legyen képes a gyógyszerformák elkülönítésére, a gyógyszerek orális adagolására az orvosi előírások szigorú betartásával,
— legyen képes nedves belélegeztetés (inhaláció) elvégzésére,
— rendelkezzen anatómiai és élettani alapokra épülő klinikai, kisklinikumi alapismeretekkel, és tudja végrehajtani az ezekhez kapcsolódó alapápolási feladatokat:
= urológia,
= orr-fül-gégészeti,
= bőrgyógyászati,
= szemészeti,
= nőgyógyászati,
= fog- és szájbetegségek,
= sebészet,
= belgyógyászat
területén,
— legyen képes a gondozott megfigyelésére, a tünetek szakszerű jelzésére, különös tekintettel a krónikus, illetve a szenvedélybetegségekre,
— ismerje az ápolás etikai normáit, és alkalmazza munkája során.

3. Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközöket alkalmaz, használatukra megtanítja a gondozottat és környezetét
— ismeri a rehabilitáció fogalmát, fajtáit,
— a vizeletzacskó ürítését és cseréjét szakszerűen el tudja végezni,
— tudja használni a gondozott pihenését elősegítő eszközöket,
— a gondozott helyváltoztatásához szükséges eszközöket tudja kezelni (tolókocsi stb.),
— a gondozott higiénés szükségleteinek kielégítéséhez igénybe tudja venni a legkorszerűbb segédeszközöket.

4. Segítséget nyújt a higiénia megtartásában
— legyen képes aktívan közreműködni a gondozott egészséges életterének a kialakításában,
— ismerje a személyi higiéniával kapcsolatos szabályokat, és szakszerűen tudja elvégezni a higiénés szükségletek kielégítését,
— legyen képes meghatározni a fertőzés és a járvány fogalmát, kialakulásának módozatait, lefolyását és a megelőzésükkel kapcsolatos feladatokat,
— tudja alkalmazni a fertőtlenítőszereket és a fertőtlenítő eljárásokat.

5. Közreműködik a gondozott háztartásának vitelében
— legyen képes a háztartási feladatokat rendszerezni, házi munkát megszervezni,
— tudjon a háztartási gazdálkodással kapcsolatos praktikus tanácsokat adni,
— szükség szerint legyen képes mindennapi életmenet biztosítására (ügyintézés, bevásárlás, kisállatokról gondoskodás stb.),
— ismerje a közélelmezési alapfeladatokat (ételtárolás, mosogatás higiéniája, ételfertőzés esetén követendő eljárásokat),
— tudja alkalmazni a korszerű táplálkozás alapelveit,
— ismerje a különböző élelmiszerekkel szembeni érzékenységet,
— tudjon a gondozott étkeztetési eltéréseihez alkalmazkodni, és a gondozott állapotának megfelelő egészséges étrendet összeállítani, ismerje a legfontosabb diétákat.

6. Elősegíti a gondozottnak a környezetével való kapcsolattartását
— a gondozási folyamatba be tudja kapcsolni a környezetét, képes legyen felmérni a gondozott és intézményi kapcsolatait (genogram és ecomap ismerete),
— törekedjen a gondozott elszigeteltségének megszüntetésére.

7. Vészhelyzeteket felismeri és a szakmai illetékesség határait betartva elhárít
— ismerje a munkavédelem alapszabályait és tartsa be,
— képes legyen felismerni a gondozott lelki krízishelyzetét és tudja szakszerűen jelezni a szakmai munkacsoport felé,
— tudjon elsősegélyt nyújtani, majd ezt követően a szükséges intézkedéseket megtenni (mentő-, orvoshívás):
= eszméletvesztéses állapot,
= légzési zavarok,
= belgyógyászati balesetek,
= sebészeti balesetek
esetén,
— ismerje a kötözés alapfogásait:
= hőártalmak,
= fagyás,
= traumák
esetén,
— ismerje a törött végtagok rögzítésének technikáját,
— ismerje az ideiglenes vérzéscsillapítást,
— tudjon szabad légutat biztosítani,
— halál esetén tudjon szakszerűen intézkedni,
— ismerje fel az elemi létfeltételek hiányát, és intézkedjen szakszerűen.

8. Megelőzést végez
— a gondozott egészségi állapota és szociális helyzete további romlásának megakadályozása érdekében képes a gondozott szükségleteinek megfelelő szolgáltatás és anyagi támogatás igénylésére,
— a gondozottat megfigyeli, és a különböző betegségek tüneteit idejében felismeri,
— képes megtanítani a gondozottat, a szociokulturális hátterét is figyelembe véve, az egészséges életvitelre és ennek betartására,
— az egészségügyi és szociális szükségleteken túl pszichésen is támogatja.

9. Részt vesz egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében
— tudjon napi foglalkoztatási programot készíteni gondozottjának vagy egy gondozott csoportnak,
— képes megszervezni a csoportos foglalkozás feltételeit (anyagi, környezeti, személyi),
— a gondozottak igényeiből kiindulva képes szabadidős foglalkozásokat (pl. kirándulást) szervezni,
— közreműködik a különböző ünnepi programok elkészítésében, a házi segítségnyújtás és az intézeti gondozás területén egyaránt,
— észre tudja venni a nem megfelelően kielégített közösségi szükségleteket, ezekről tájékoztatja az érintett szakembereket.

10. Közreműködik annak érdekében, hogy a gondozásra szoruló személy igénybe vehesse a számára szükséges szociális ellátásokat
— ismerje a mai magyar társadalom szerkezetét és az egyes társadalmi rétegek tipikus problémáit,
— ismerje a helyi társadalom szerkezetét, jellemző problémáit, valamint a megoldásukra irányuló törekvéseket,
— ismerje a szociális szolgáltatások jogi előírásait, igénybevételük általános feltételeit,
— ismerje a szociális juttatások pénzbeli és természetbeni, intézményi és szolgáltatási rendszerét,
— igazodjon el a szociális juttatásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás szabályai között,
— ismerje a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás eljárási rendjét és a formai követelményeit, az ügyintézés során ennek megfelelően járjon el,
— képes legyen megérteni és átlátni az egyén szűkebb, valamint tágabb társadalmi környezete közötti összefüggéseket.

11. Gondozásba vételt, intézeti ellátást előkészít, a gondozottat erre felkészíti
— ismerje a különböző államigazgatási eljárásokat,
— ismerje az államigazgatás alapfogalmait, a jogorvoslat lehetőségeit és erről tájékoztatja gondozottját,
— ismerje a kérelmek benyújtásának feltételeit és formai követelményét,
— ismerje a szociális szolgáltatások hozzájutási szabályait, feltételeit,
— ismerje a szociális területre vonatkozó alapvető jogszabályokat;
— a gondozott felhatalmazása alapján közreműködik az ellátás igénylésében,
— felkészíti a gondozottat a területi, intézményi szociális ellátása igénybevételére.

12. Munkacsoport tagjaként végzi a tevékenységét
— legyen tisztában a munkacsoporton belüli szerepével, feladataival, valamint a szakmai illetékesség határaival,
— ismerje a csoportmunka működésének törvényszerűségeit,
— legyen belső igénye a szakmai együttműködésre a munkacsoport tagjaival,
— tudjon célirányosan felkészülni a munkacsoport megbeszéléseire,
— a szakmai munkacsoporton belül konstruktívan tudjon kialakított álláspontja mellett kiállni,
— építse be tevékenységébe a munkacsoporton belül született megállapodásokat,
— ismerje a szupervizió funkcióját és a szuperviziós folyamat lényegét.

13. A személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával információkat gyűjt és továbbít, valamint a munkájához kapcsolódó dokumentációkat vezeti
— szakszerűen vezeti az ápolási és gondozási naplót,
— esetleírást vezet, és szakszerűen továbbítja a gondozottal kapcsolatos feljegyzéseit a munkacsoport szakemberei felé,
— tudjon adatokat, tényeket gyűjteni, ismerje fel a gondozott helyzetével kapcsolatos szükségleteket,
— tudjon szakszerűen kapcsolatot fenntartani a gondozottal, hozzátartozóival, környezetével és a szociális intézményekkel,
— tudjon környezettanulmányt készíteni, megfelelően rögzíteni és továbbítani.

14. Tudását, ismereteit folyamatosan megújítja
— legyen tisztában saját tanulási, továbbtanulási szükségleteivel,
— képes legyen követni az egészségügy és a szociális szakterület munkáját érintő új ismereteit,
— az új információkat tudja hasznosítani a gyakorlati munkája során.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama
— Központi feladatlap zárt és nyílt rendszerű feladatokból áll. Felöleli a szociálpolitikát, szociális gondoskodást, igazgatási és ügyviteli ismereteket, a gondozás- és ápolástant, fogyatékos gondozása ismereteket, anatómiát, élettant, kórtant, szociális szervezést, közegészség-járványtant, a dietétikát, belgyógyászatot, idősgondozással kapcsolatos alapismereteket, lélektani alapfogalmakat, gyógyszertani alapismereteket, sebészeti alapismereteket.
— Értékelését a Népjóléti Képzési Központ által kiadott megoldókulcs alapján kell végezni.
— A megoldásra 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
A hallgató a szóbeli vizsgán egy tételt húz, amely az alábbi kérdésköröket öleli fel:
1. A szociális gondozás és ápolás fogalma, feladatköre, klinikai ápolás és kisklinikumok.
2. Társadalmi és szociálpolitikai ismeretek, a szociális munka alapfogalmai.
A szóbeli vizsgatételsort a szakképesítést folytató intézménynek kell összeállítani a Népjóléti Minisztérium által közzétett vizsgatételek gyűjteményének figyelembevételével. A képzőhely által összeállított vizsgatételsort a jóváhagyásra meg kell küldeni a Népjóléti Képzési Központnak a vizsga időpontja előtt hat hónappal.
Felkészülési idő 30 perc.

c) A gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két részből áll:
1. Alapvető gondozási, ápolási, elsősegély-nyújtási tevékenység elvégzése a vizsgabizottság előtt kórházi vagy laboratóriumi környezetben.
2. Szociális esettanulmány alapján beavatkozási, gondozási terv készítése a szociális gondozó és ápoló feladatainak megjelölésével.
A gyakorlati vizsga tételsor alapján történik, melyet a szakképzést folytató intézmény állít össze a Népjóléti Minisztérium által készített vizsgatételek gyűjteményének figyelembevételével.
A vizsgázó a gyakorlati vizsgán tételt húz.

4.2. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

— a 8. általános iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány,
— a kötelező 800 órás szakmai gyakorlat igazolása a következő bontásban:
= 250 óra ápoló-gondozó otthon,
= 250 óra kórházi,
= 300 óra területi (alapellátás nappali vagy átmeneti) szociális gondozó intézményben kell eltölteni úgy, hogy az utóbbiból 100 órát nem időskorúakat ellátó intézményben kell teljesíteni,
— sikeres beszámolók
= szociálpolitika, szociális gondoskodás, szociális munka témaköréből,
= gondozási alapismeretekből,
= anatómiai-élettani-kórtani alapismeretekből,
= igazgatási és szervezési ismeretekből,
= ápolás, gondozás lélektani alapismereteiből,
= dietétikából,
= belgyógyászat-gerontológia-geriátriai alapismeretekből,
= sebészeti alapismeretekből,
= ideg-elmegyógyászati alapismeretekből,
= a fogyatékosság témaköréből.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga 1. pontja alól felmentés adható, ha a vizsgázó egészségügyi szakközépiskolai vagy szakiskolai, illetve ápolási asszisztensi végzettséggel rendelkezik. A vizsga többi része alól felmentés nem adható.

4.4. A szakképesítő vizsga értékelése

— Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette. Minden vizsgarészt 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati jegyet a gyakorlati vizsga két témakörére adott érdemjegyek átlaga adja, kivéve, ha az egyik témakör érdemjegye elégtelen.
Ebben az esetben a gyakorlati vizsgarészt elégtelennek kell minősíteni.
— Eredménytelen vizsga esetén a jelölt 2 éven belül javítóvizsgát tehet.
1

A rendeletet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelet 2. § (3) bekezdésének a) pontja 2001. 12. 28. napjával hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás