1/1995. (I. 31.) KHVM rendelet
az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról
1995.02.01.
(1) Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz (a továbbiakban: ivóvíz) és az állami tulajdonú közüzemi csatornamű (a továbbiakban: csatorna) szolgáltatásért — a 3. §-ában foglaltak kivételével — az 1. számú mellékletben megállapított díjat kell fizetni.
(4) Nem kell díjat fizetni a közműhálózaton lévő tűzcsapról a tűzoltáshoz felhasznált vízért.
2. §
Az 1. számú mellékletben megállapított díjat a szolgáltatónak a lakossági fogyasztók esetében olyan mértékben kell csökkentenie, amilyen mértékű támogatást a díj mérséklése céljából kap.
3. §
A 2. számú mellékletben felsorolt közüzemi szolgáltató szervezetek egymásnak átadott (értékesített) ivóvízért az ott meghatározott díjat fizetik.
(1) A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérővel, vízmérő hiányában a 3. és 4. számú melléklet szerinti átalánnyal kell meghatározni.
(2) A csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt. A vízmennyiség a (3)—(4) bekezdésben foglaltakon túl egyéb címen (bedolgozás, párolgás, szivárgás, elfolyás stb.) nem csökkenthető.
(3) Ha a vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abban elvezetett szennyvíz mennyiségével csökkenteni kell.
(4) Ha hatósági intézkedés miatt a vállalkozó a gazdasági tevékenységéből keletkezett szennyvizet a közcsatornába nem vezetheti be, a gazdasági tevékenységéhez felhasznált vízmennyiséggel csökkenteni kell a csatornadíj megállapításánál figyelembe vett vízmennyiséget.
(1) Ez a rendelet 1995. február 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 32/1992. (XII. 29.) KHVM rendelet és a módosítására kiadott 28/1993. (IX. 27.) és az 1/1994. (I. 28.) KHVM rendeletek hatályukat vesztik.
(2) Abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépése és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló mennyiséget időarányosan kell megosztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra. Az 1995. február 1-je előtti időszakra számított mennyiséget az 1/1994. (I. 28.) KHVM rendeletben meghatározott díjon kell számlázni.
Dr. Lotz Károly s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
1. számú melléklet az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelethez
Az állami tulajdonú közművek által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díjai
Baranya Megyei Vízmű Vállalat (Komló)
Duna Menti Regionális Vízmű Rt. (Vác)
Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (Siófok)
Északdunántúli Regionális Vízmű Rt. (Tatabánya)
Északmagyarországi Vízművek Rt. (Kazincbarcika)
Tiszamenti Vízművek Rt.
(Szolnok)
2. számú melléklet az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelethez
Ivóvíz-értékesítés (-átadás) díja 1995. évben
-------------------------------------
-------------------------------------
Átadott Átadási Átvevő vízmű
-------------------------------------
Duna Menti Regionális Vízmű Rt.
—200 62,00 Kerepestarcsai Vízmű
— nyugat-nógrádi vízbázis
—500 55,00 Nyugat-Nógrádi G. T.
Dunántúli Regionális Vízmű Rt.
—500 50,00 Fejérvíz Rt.
DUNAQUA THERM Rt.
—6000 *54,00 Fejérvíz Rt.
—3000 62,00 Baranya Megyei V. V.
—2000 36,00 Veszprém Megyei V. Cs. V.
— észak-kelet balatoni régió (Felsőörs) vízbázis
—80 40,00 Veszprém Megyei V. Cs. V.
—1000 55,00 Kaposvári Vízmű Kft.
Északdunántúli Regionális Vízmű Rt.
— Bicske térségi vízbázis
—750 86,00 Fejérvíz Rt.
Érd és Térsége Vízmű
— Oroszlány térségi vízbázis
Északmagyarországi Regionális Vízművek Rt.
—800 48,00 Borsodvíz K. V.
—6000 48,00 Miskolci V. F. Cs. V.
— Borsodi Regionális Üzem
—400 56,00 Borsodvíz K. V.
— Borsodi Regionális Üzem
—1800 56,00 Barcika Vízmű Kft.
— Borsodi Regionális Üzem
—2150 56,00 Ózdi Vízmű Kft.
—80 70,00 Heves Megyei V. V.
— Dél-borsodi Regionális Üzem
—1600 30,00 Dél-borsodi Vízmű Kft.
— Mátra Térségi Regionális Üzem
—45 100,00 Heves Megyei V.
— Észak- és Közép-nógrádi Regionális Üzem
—2900 66,00 Nógrád Megyei V. Cs. V.
— Észak- és Közép-nógrádi Regionális Üzem
—360 66,00 Észak-nógrádi Vízmű Kft.
— Észak- és Közép-nógrádi Regionális Üzem
—220 66,00 Dél-nógrádi Vízmű Kft.
—4500 38,00 Debreceni V. Cs. V.
—100 38,00 Hajdú-Bihar Megyei V. Cs. V.
—700 42,00 Nyíregyháza és térsége V. Cs. V.
— észak-szabolcsi vízbázis
—8000 38,00 Nyíregyháza és Térsége V. Cs. V.
* Az 54 Ft/m3 vízátadási díj velence-tavi vízpótlás nélkül meghatározott érték. Abban az esetben, ha folytatódik a velence-tavi vízpótlás, annak minden egy millió m3-e — 26 Ft/m3 ár mellett — az 54 Ft-os díjat 3 Ft-tal mérsékli.
Az 1995. évben a rendelet hatálybalépése előtt átadott-átvett vízmennyiség minden esetben a magasabb átadási díjhoz tartozó vízmennyiséget csökkenti. Az első sávhoz tartozó magasabb díjat tehát a meghatározott évi mennyiségnek a január hónapban átadott vízmennyiséggel csökkentett részénél lehet alkalmazni.
3. számú melléklet az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelethez
Lakó-, üdülőingatlanok vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei
1. beépített ingatlanok (telkek)
1.1 udvari csappal: 40 l/fő/nap
1.2 épületen belüli, de lakáson kívüli közös vízcsappal,*: 60 l/fő/nap
1.3 mint 1.2, de lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel: 75 l/fő/nap
1.4 épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal*: 65 l/fő/nap
1.5 mint 1.4, de épületen belüli, lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel: 80 l/fő/nap
1.6 épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal és vízöblítéses WC-vel: 95 l/fő/nap
1.7 épületeken belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal, vízöblítéses WC-vel, hagyományos fűtésű (fürdőhengeres) fürdőszobával: 120 l/fő/nap
1.8 mint 1.7, de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel: 150 l/fő/nap
1.9 mint 1.8, de központi melegvíz-ellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi vízmelegítővel: 180 l/fő/nap
Az ingatlan beépítetlen területe, de legfeljebb az ingatlan terület
50%-ának alapulvételével.: 1 l/m2/nap
3. gépkocsimosás (tömlővel): 400 l/szgk/hó
4. állatállomány itatása számos állatonként: 40 l/db/nap
5. közkifolyókon fogyasztott víz átalány-mennyisége 150 m-es körzetben lakók száma szerint: 30 l/fő/nap
6. a személyi tulajdonban álló — vállalkozáson kívüli — nyaralók, üdülők, házikertek esetében az I/1—3. pontokban megállapított átalány-mennyiségek alapján évente összesen öt hónapra (május—szeptember hónapokra) kell az ivóvíz- és csatornadíjat felszámítani.
* Vízöblítéses WC nélkül.
Közegészségügyi intézmények vízfogyasztásának
figyelembe vehető átalány-mennyiségei
1. kórházak, szülőotthonok, betegágyanként: 400 l/nap
2. kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel, betegágyanként: 600 l/nap
3. szanatóriumok, betegágyanként: 200 l/nap
4. szanatóriumok mosodaüzemmel, dolgozónként további: 120 l/nap
5. szakorvosi rendelőintézetek, orvosi munkahelyenként: 1750 l/nap
6. körzeti orvosi rendelők, orvosi munkahelyenként: 450 l/nap
7. gyógyszertárak, munkahelyenként: 80 l/nap
8. szociális otthonok, férőhelyenként: 210 l/nap
9. bölcsődék, férőhelyenként: 135 l/nap
10. óvodák, férőhelyenként: 90 l/nap
Oktatási intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei
1. általános és középiskolák, szakmunkásképző intézetek, tantermenként
1.1 zuhanyozó nélkül: 150 l/nap
1.2 zuhanyozóval: 600 l/nap
2. napközi otthon, gyermekenként: 50 l/fő/nap
3.1 konyha nélkül, csak ételmelegítéssel, adagonként: 50 l/nap
3.2 konyha étteremmel, adagonként: 120 l/nap
4. diákszálló étkeztetés nélkül, bentlakónként: 150 l/nap
Kulturális intézmények vízfogyasztásának
figyelembe vehető átalány-mennyiségei
1. filmszínházak, férőhelyenként: 8 l/nap
2. színházak, férőhelyenként: 18 l/nap
3.1 állandó üzemmel, büfével, férőhelyenként: 22 l/nap
3.2 időszakos üzemmel, büfé nélkül, férőhelyenként: 15 l/nap
4. közkönyvtárak, látogatók száma szerint: 10 l/fő/nap
5. múzeum, kiállítás, látogatók száma szerint: 8 l/fő/nap
Vendéglátás, üdültetés, elszállásolás vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei
1. szállodák, üdülők, ágyanként
1.1 egycsillagos: 60 l/nap
1.2 kétcsillagos: 90 l/nap
1.3 háromcsillagos: 210 l/nap
1.4 négycsillagos: 350 l/nap
1.5 ötcsillagos: 500 l/nap
2. kemping, férőhelyenként
2.1 egycsillagos: 50 l/nap
2.2 kétcsillagos: 70 l/nap
2.3 háromcsillagos: 100 l/nap
2.4 négycsillagos: 200 l/nap
3. motel, férőhelyenként: 150 l/nap
4.1 melegkonyha, étkeztetés nélkül: 50 l/adag/nap
4.2 hidegkonyha, étkeztetés nélkül: 12 l/adag/nap
4.3 étterem, konyha nélkül: 75 l/adag/nap
4.4 étterem, konyhával: 90 l/adag/nap
5. italbolt, bisztró, cukrászda, eszpresszó, vendégenként: 4 l/nap
Sportpályák vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei
1. sportolók létszáma szerint: 30 l/fő/nap
3. befogadóképesség (közönség) szerint: 3 l/fő/nap
Egyéb vízfogyasztások figyelembe vehető átalány-mennyiségei
1. iroda, hivatal: 30 l/m2/nap
2. közterületek tisztán tartása, esetenként
2.1 burkolt közlekedési felületek locsolása: 3 l/m2
2.2 a 2.1 pont alá nem tartozó utcák, parkolóhelyek locsolása: 5 l/m2
2.3 zöld területek locsolása: 3 l/m2
Az ivóvíz- és csatornadíjat a nem lakossági vízhasználó tulajdonában (kezelésében) lévő üdülők, idényszállók, táborok stb. vízfogyasztása után az idény (nyitástól zárásig) időtartamára kell felszámítani.
Az I/1—I/9. pont alatti vízfogyasztást az állandó bejelentett lakosok, az I/6. pont alattit pedig a férőhelyek száma szerint kell megállapítani. Az átalány-mennyiségek kiszámításához szükséges adatokat az üzemeltető évenként egyszer köteles a fogyasztótól bekérni.
A csak időszakosan, valamint időszakonként változó igénybevétellel használt létesítmények figyelembe vehető átalányfogyasztását a II—III—IV., valamint a VI—VII. csoportokban a fogyasztó bevallása alapján számítható éves átlagos igénybevétel szerint kell az üzemeltetőnek meghatározni.
A fel nem sorolt — és nem mért — vízfogyasztások mennyiségét az üzemeltetőnek műszakilag megalapozott számítással kell meghatározni. Vita esetén bírósági eljárás kezdeményezhető.
4. számú melléklet az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelethez
A lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségeinek megállapítása az átlagostól eltérő körülmények esetén
1. Ha az egyes lakossági fogyasztók vízfogyasztásának konkrét körülményei (adottságai) nem mindenben felelnek meg az átalány-mennyiség megállapításánál alapul vett feltételeknek (3. számú melléklet I/1.2—1.9 pontok), a fogyasztóra érvényes átalányt eggyel alacsonyabb kategória szerint kell megállapítani. 2. Ha a településen elrendelt vízfelhasználási korlátozás locsolási, illetőleg gépkocsimosási tilalmat is tartalmaz, a korlátozás időtartamára a locsolási, illetőleg a gépkocsimosási vízfogyasztásért (3. számú melléklet I/2—3. pontok) vízdíj nem számlázható. 3. Minden olyan településen, amelyen a közműves víztermelés és -szolgáltatás, illetőleg a lakossági vízfogyasztás az országos jellemzőktől lényegesen eltér (pl. a vízmű által termelt vízmennyiség nem fedezi a normában előírtak alapján kiszámítható fogyasztói igényt), és ennek következtében az átalány-mennyiségek alapján számlázott összes vízmennyiség — éves időszakban — meghaladná a víziközmű által termelt vízmennyiség mértékét, a lakossági vízfogyasztás reális mértékének érvényesülése érdekében a számlázásnál az átalány-mennyiségeket ún. települési együttható meghatározásával kell korrigálni.
A vízmű vállalat az előző évi tényleges termelési adatok alapján határozza meg azokat a településeket, amelyeken a vízmennyiség vagy a lakossági vízfogyasztás sajátosságai miatt települési együttható alkalmazása szükséges.
A települési együttható meghatározása a következőképpen történik:
— a vízmű által termelt víz mennyiségéből le kell vonni a vízmérés alapján számlázott vízfogyasztás és a nem lakossági átalány-mennyiségek alapján a számlázott vízmennyiségek együttes értékét;
— az ezek után fennmaradó termelt vízmennyiséget csökkenteni kell a vízmű tényleges műszaki állapotának (adottságainak) és szolgáltatási körülményeinek reálisan megfelelő hálózati veszteség mértékével;
— e vízmennyiség (egy tört képletében mint számláló) és a lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségei alapján a lakosság részére számlázható vízmennyiség (mint a tört nevezője) hányadosa alkotja a települési együtthatót.
Az így nyert települési együtthatóval (amely 1,0-nél nagyobb értelemszerűen nem lehet) a számlázásnál minden lakossági átalánydíjas fogyasztó vízfogyasztását meg kell szorozni. Az így nyert mennyiséget kell a fogyasztó terhére számlázni.
Azokon a településeken, amelyeken a lakosság részére a vízdíj számlázás egy évnél rövidebb (havi, kéthavi, negyedévi, félévi) időszakra történik, a települési együtthatót az előző év azonos és azt közvetlenül megelőző számlázási időszakának együttes adatai alapján kell meghatározni. Kivéve a tárgyévi utolsó számlázási időszakot, amikor a települési együtthatót a tárgyévi adatok összességének figyelembevételével kell meghatározni.
