1081/1995. (VIII. 31.) Korm. határozat

1. a) A Kormány a lakásüggyel és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel (a továbbiakban: lakásüggyel) kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásával a pénzügyminisztert bízza meg. A pénzügyminiszteri összehangoló szerep kiterjed a lakásügyi kormányzati koncepció kidolgozásának összefogására, feladatkörüket érintően az érdekelt miniszterek bevonásával a lakásügyi jogi szabályozás kormányzati összehangolására, a lakásügyben érdekelt önkormányzati, pénzintézeti, szakmai és civil szervek javaslatainak összehangolására, valamint az e tárgyú kormányzati döntések egységes végrehajtásának szervezésére. Mindezek alapján a lakásügyi kormányzati tevékenységben érdekelt miniszterek feladatát és hatáskörét meghatározó jogszabályokat felül kell vizsgálni és javaslatot kell tenni megfelelő módosításukra.

Felelős: pénzügyminiszter; belügyminiszter; ipari és kereskedelmi miniszter; környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter; népjóléti miniszter; közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa

Határidő: 1995. szeptember 15.

b) A feladat ellátásának személyi és tárgyi feltételeit a Pénzügyminisztériumnál az érintett tárcák közötti arányos átcsoportosítással kell megteremteni.

Felelős: pénzügyminiszter; belügyminiszter

Határidő: 1995. szeptember 30.

a) A Tanács a feladatkörében:

— kezdeményezésével, javaslataival hozzájárul ahhoz, hogy a sokszektorú lakásügy központi és helyi feladatainak megoldása megalapozott és összehangolt legyen;

— véleményezi a rövid- és középtávú lakáskoncepciót és annak alprogramjait, továbbá azokat az alapvető döntéstervezeteket, amelyeket a Kormány vagy annak, illetőleg a Tanácsnak valamelyik tagja a lakásügy körében intézkedésként előkészít;

— elősegíti a lakáskoncepció és az alprogramok megvalósulását, értékeli azok tapasztalatait, és erről — elnöke útján — tájékoztatja a Kormányt, illetve más érdekelteket;

— hozzájárul ahhoz, hogy a komplex lakáspolitika kialakítása és megvalósulása a közvélemény előtt történjen, s ahhoz társadalmi támogatás járuljon.

b) A Tanács elnöke a kormányzati lakásügyi koordinációt ellátó pénzügyminiszter. A Tanácsnak — elnökével együtt — 21 tagja van. A Tanács tagja a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára, valamint a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács titkári feladatait ellátó címzetes államtitkár.

A Tanács tagja továbbá a miniszterelnök felkérése alapján

— a fővárosi főpolgármester egy,

— az önkormányzati országos érdekszövetségek három,

— a lakásszektorban működő alábbi civil szervezetek:

Lakásbérlők Egyesülete; Ház- és Lakástulajdonosok Egyesülete; Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége; Ingatlan- és Vagyonkezelők Szakmai Szövetsége egy-egy, összesen négy,

— a lakásüzletágban leginkább érdekelt pénzintézetek egy-egy, összesen legfeljebb három

képviselője, valamint a témával foglalkozó három tudományos szakember.

c) A Tanács működése során véleményt nyilvánít és ajánlásokat alakít ki, azokról — elnöke útján — tájékoztatja a Kormányt. Szervezetének és működésének szabályait saját maga határozza meg. A Pénzügyminisztérium hivatali szervezete gondoskodik a Tanács működésével összefüggő titkársági tennivalók ellátásáról. A Tanács tevékenységéről szükség szerint, de általában évente — elnök útján — tájékoztatja a Kormányt. A Tanács kezdeményezéseit, javaslatait a központi államigazgatási szervek kötelesek érdemben megvizsgálni, elemezni, és 30 napon belül megválaszolni.

d) A Kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Tanács megalakítása érdekében szükséges előkészítő lépéseket tegye meg, kezdeményezze a Tanács tagjainak megbízását a miniszterelnöknél, a testület működéséhez szükséges szabályzattervezeteket készítse elő. Az előkészítésről, valamint a rövid távú feladatokról adjon tájékoztatást a Kormánynak.

Felelős: pénzügyminiszter

Határidő: 1995. szeptember 30.

4. a) A Kormány új lakáspolitikai koncepció (a továbbiakban: lakáskoncepció) készítését rendeli el. A lakáskoncepció vegye figyelembe különösen

— a jelenlegi, továbbá a középtávon prognosztizálható társadalmi, gazdasági feltételeket, a lakásszektor átalakulásának tartós irányait, a szociális piacgazdaság követelményét;

— az állami szerepvállalás indokolt fenntartásának, helyes arányainak és mértékének, ösztönző tartalmának és ellenőrizhető módjának szempontjait;

— a lakásszektor eredményes működésében érdekelt szervezetek javaslatait.

b) A lakáskoncepció megalapozása érdekében — a Tanács közreműködését kérve — meg kell vizsgálni a következőket:

— hogyan és mikorra teremthető meg egy olyan lakásügyi adat- és információs rendszer, mely képes figyelemmel kísérni a lakásszektor lényegi változásait;

— megfelelőek-e az arányok a lakásépítés és rekonstrukció, illetve a rehabilitáció; a szociális célú támogatási megoldások és a pénzintézeti, üzleti módok, szabadpiaci elemek; a lakástulajdonosi érdekeltségek, továbbá a lakásbérlettel kapcsolatos garanciák; a privatizáció és a meglévő lakásvagyon megóvása; valamint a fenntartás és a házkezelés különböző megoldásai között;

— milyen jogszabály-korszerűsítési feladatok vannak a társasházi, a lakásszövetkezeti jog körében, a banki szektor bevonása kapcsán, továbbá a lakásügyi jelzálogrendszer kiépítése, működtetése körében, illetve az európai jogharmonizációt illetően;

— milyen esély van, illetve teremthető meg speciális lakásügyi programok (pl. szociális bérlakásprogram, panelfelújítási program) elindítására, szervezésére, pénzügyi és jogi szempontból egyaránt garantált megvalósítására; s ezek által is a konjunktúra élénkítésére, az infrastruktúra javítására, egyben munkahelyteremtésre;

— milyen lehetőségek teremthetők a lakóhely és a munkahely összehangolt létesítésének ösztönzésére;

— az 1038/1993. (V. 21.) Korm. határozat teljesítése és az annak érdekében folyó munkát összehangoló Tárcaközi Bizottság működésének lezárása milyen tapasztalatokat nyújt;

— milyen időszerű lehetőségek és források vannak a lakástámogatási rendszer reformjához.

A fenti szempontok szerinti vizsgálati eredmények kapjanak megfelelő súlyt a lakáskoncepció kimunkálásakor.

c) A Kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy az érdekelt miniszterek bevonásával készítsen tervezetet a kormányprogrammal és a gazdasági stabilizációt szolgáló kiigazító kormányzati intézkedésekkel összhangban álló lakáskoncepcióról. A tervezetet véleményezés céljából a Tanács elé kell terjeszteni. Az észrevételek alapján véglegesített lakáskoncepció-tervezetet a Tanács újból véleményezi, és azt e véleménnyel együtt kell a Kormány elé terjeszteni.

Felelős: pénzügyminiszter; belügyminiszter; igazságügy-miniszter; ipari és kereskedelmi miniszter; környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter; népjóléti miniszter

Határidő: 1995. november 30.

d) Elő kell készíteni az 1996. évre vonatkozó lakáspolitikai javaslatokat.

Felelős: pénzügyminiszter; érintett miniszterek

Határidő: 1995. szeptember 30.²