1118/1995. (XII. 1.) Korm. határozat

a) A munkaerőpiacra való belépés késleltetésének fő eszköze az iskolai oktatás és a szakképzés kiterjesztése. Tovább kell lépni a 10 és 12 osztályos oktatás, valamint az érettségire épülő post-secondary képzések kiterjesztése terén. A szakmunkások érettségire való felkészítő képzésének tapasztalatai alapján lehetővé kell tenni az átjárást az azonos szintű oktatási intézmények között. Meg kell alapozni azokat a speciális oktatási formákat és projekteket, amelyekkel mérsékelhető az oktatásból, képzésből lemorzsolódók száma, elősegíthető a lemorzsolódók felzárkóztatása.

b) A Kormány ösztönözni kívánja a rész- és osztott munkaidős foglalkoztatást. Ezért kidolgozza a munkaadói ösztönzés feltételeit, elsőként az aktív munkaerőpiaci eszközök szabályainak átalakításával. Ezzel egyben lehetőséget kíván biztosítani az egyénre és rétegre alakított, a munkavégzést, képzést összekapcsoló programok indítására.

c) A nyugdíjkorhatár tervezett felemelésének kedvezőtlen foglalkoztatási hatása miatt meg kell vizsgálni azt a lehetőséget, hogy az idősebb munkavállalók választhassanak, hogy – nyugdíjalapjuk csökkenése nélkül – rövidített munkaidőben tehessenek eleget továbbdolgozási kötelezettségüknek, továbbá, hogy ezt milyen foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerrel lehet elősegíteni.

a) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény megteremti annak jogi hátterét, hogy már a pályázatok kiírása során érvényesíteni lehessen az ellenőrizhető foglalkoztatási szempontokat, továbbá az erre vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettség megszegése szankcionálható legyen. A törvény egyben lehetővé teszi azt is, hogy a foglalkoztatási kötelezettség vállalása az elbírálás során előnyben részesülhet a kedvezőbb árajánlattal szemben. Ezért 1996-ban fokozottan vizsgálni kell a privatizációs szerződéskötések során a fenti szempontok érvényre jutását, és meg kell teremteni az ellenőrzés informatikai bázisát.

b) Az államháztartás reformja által érintett munkavállalók számára ki kell dolgozni a foglalkoztatási problémák megoldásának ágazati programjait. Ennek során élni kell a csökkentett és a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztésével, a foglalkoztatást elősegítő nonprofit szervezetek – jogszabályi feltételeinek megteremtésével történő – megalakításának, működésének támogatásával, s olyan társas vállalkozások kedvezményezésével, amelyek – e réteg képzettségi szintjének és törekvéseinek megfelelő – alternatív munkaalkalmat jelentenek.

a) A beruházások és az export ösztönzése egyes ágazatokban és térségekben stabilizálhatja, illetve növelheti a munkahelyek számát. Ezt a Kormány a gazdasági szabályozórendszerrel és egyedi elbírálás alapján a gazdaságfejlesztési célú támogatásokon keresztül, az ipari parkok, vállalkozói övezetek támogatásával segíti elő.

b) Az egyes infrastukturális elemek üzemeltetési és fenntartási, valamint környezetének állapotrendezési feladataihoz, a környezetvédelmi és szociális feladatok ellátásához kapcsolódva közhasznú munka programokat kell indítani. Ennek koordinálására közhasznú munka tanácsot kell létrehozni.

c) A megyei területfejlesztési tanácsok a megyei munkaügyi tanácsokkal együtt készüljenek fel a megyei és munkaerőpiaci körzetek – aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök felhasználását is tartalmazó – gazdaság- és területfejlesztő programjának kialakítására. Ehhez a munkaügyi szervezet segítséget nyújt.

d) Elsősorban a meglévő működőképes vállalkozások fennmaradását, növekedését, kooperációját, szövetkezését kell elősegíteni speciális szolgáltatásokkal (pl. hitelszövetkezetek létrehozásának támogatásával), a vállalkozás másodlagos terheinek (pl. adminisztráció) kedvező feltételek melletti átvállalásával. A Kormány szerepet vállal a finanszírozási problémák enyhítését szolgáló garancia egyesületek létrehozásában, a vállalkozások fejlesztéséhez szükséges információkat, gyakorlati segítség- és tanácsadást támogató infrastruktúra megerősítésében, a vállalkozásalapítási jogi, igazgatási és adózási kérdéseivel kapcsolatos adminisztrációt megkönnyítő rendszer kialakításában.

e) A munkaerőpiaci feszültségek mérséklését továbbra is segítik az adórendszeren keresztül nyújtott kedvezmények: a munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása, valamint a gépvásárlás támogatása ott, ahol a munkanélküliség számottevően meghaladja az átlagos mértéket.

4. A Kormány a munkaerő-kereslet és -kínálat jobb összehangolását az oktatási rendszer korszerűsítésével és a munkaerőpiaci szolgáltatások javításával kívánja segíteni.

a) Az oktatási rendszer átalakítása és a munkaerőpiaci igényekkel történő összehangolása hosszabb távú folyamat. Ezt szolgálja a munkaerő-prognózisok módszereinek kialakítása, az oktatási intézmények közötti átjárás feltételeinek a fokozatos megteremtése, valamint a szakképzés szakok és szintek szerinti összetételének összhangolása a munkaerőpiaci kereslettel (amit a finanszírozási-támogatási rendszer átalakításánál figyelembe kell venni). A munkaerőpiaci képzést elsősorban a gazdálkodók igényeihez kell igazítani.

b) A munkaerőpiaci szervezet az állásfeltáró tevékenység javításával növeli az ismert betöltetlen álláshelyek számát, és fokozott súlyt helyez az üres álláshelyek mielőbbi betöltésére. Továbbá

– javítja, bővíti a munkáltatókkal való kapcsolatait, ennek módszereit,

– emeli a munkaerő-közvetítés, a munkaerőpiaci szolgáltatások színvonalát, bővíti körét,

– megkezdi a munkaközvetítés informatikai rendszerének megújítását, és folytatja a munkaerőpiaci eszközök hatékonysága egységes mérési rendszerének megteremtésére és alkalmazására irányuló munkákat,

– kialakítja annak feltételeit, hogy célszerű sorrendben és kombinatív (egymással felcserélhető) módon, személyre szabottan legyenek alkalmazhatóak az aktív és passzív munkaerőpiaci eszközök.

c) A Kormány kezdeményezi a foglalkoztatási gondok megoldásában a megyei és a települési önkormányzatok fokozottabb részvételét.

d) A Kormány az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és a munkaadói oldalának képviselőivel rendszeres konzultációt folytat a gazdasági, az ár- és jövedelemfolyamatok, valamint a bérkövetelések munkaerőpiaci hatásairól. Ennek keretében kezdeményezi annak rendszeres vizsgálatát, hogy milyen módon élénkíthető a munkaerő-kereslet a kollektív tárgyalásokon keresztül: a bérkövetelések, a túlmunka és a nyugdíj melletti foglalkoztatás megállapodásos korlátozásával. A tárgyalások megalapozására kialakítja annak lehetőségét és módszertanát, hogy összevethető legyen a termelékenység, a bér- és áralakulás, ezek hatása a foglalkoztatás (és nem foglalkoztatás) mértékére, az eltartási terhekre.

5. A foglalkoztatás rugalmasságának fokozása is megköveteli azoknak a megoldásoknak a kidolgozását, amelyek segítségével az ún. atipikus, a szokásos (napi, heti) munkaidőnél rövidebb, és a határozatlan időtartamú munkaszerződésektől eltérő (meghatározott idejű, alkalmi, bedolgozói stb.) munkaviszonyok elterjedését megkönnyítik. Meg kell teremteni az alkalmi munka jogszerű működését, társadalombiztosítási és adóügyi feltételrendszerét.

6. A Kormány 1996-ban további lépéseket tesz annak érdekében, hogy szűküljön az illegális, feketemunka-végzés. E célt szolgálja a munkaerőpiaci, munkaügyi ellenőrzés jogi feltételeinek megteremtése, szervezeti kereteinek szélesítése, az egységes munkáltatói nyilvántartás létrehozása.

7. Az ellátórendszereket a társadalmi eltartási terhek együttes számbavételére és megosztására alapozva kell átalakítani, összehangolva a finanszírozási és intézményi lehetőségekkel.

a) A nyugdíjkorhatár felemelésének, a foglalkoztatási rehabilitációnak, a gyermeknevelési támogatási rendszer átalakításának egyik legfőbb alapelve, hogy az ellátásra szorulót mindig az a rendszer fogadja be, amely a legnagyobb társadalmi haszonnal és hatékonysággal képes az érintettről gondoskodni, vagy munkához segíteni.

b) A munkavállalási korú inaktivitás mérséklése érdekében meg kell teremteni a foglalkozási rehabilitáció orvosszakmai, érdekeltségi és jogi alapjait. A munkaerőpiaci szervezetben létre kell hozni a foglalkoztatási rehabilitáció koordinációját végző megyei szintű hálózatot.

c) A szociális ellátórendszerek átalakítása során továbbra is fenn kell tartani a differenciált ellátórendszereket, amelyek az inaktívvá vált (a jövedelempótló támogatási rendszerből kieső) személyek munkaerőpiaci helyzetének figyelembevételével képesek átmenetileg vagy tartósan ellátást biztosítani. A munkavállalásra nem képes, megváltozott munkaképességű állampolgárokról a szociális ellátórendszernek kell gondoskodnia.

8. A felsorolt intézkedések összehangolása javíthatja a foglalkoztatáspolitika eredményességét, megállíthatja a gazdasági aktivitás szintjének csökkenését. Ezt kell szolgálniuk a munkaerőpiaci eszközöknek is.

a) 1996-ban a munkaerőpiaci politikát – közvetlenül és közvetve – szolgáló célok összehangolását segíti a Munkaerőpiaci Alap, lehetővé téve

– a támogatási eszközök és programok kombinálását;

– az egyes alaprészek, ellátási formák közötti átjárhatóságot úgy, hogy az aktív eszközök alkalmazása révén a passzív munkanélküli ellátásban elért megtakarítások növeljék a munkanélküliség megelőzését, illetve csökkentését szolgáló munkaerőpiaci eszközök és programok anyagi forrásait;

– a gazdálkodás átláthatóságát;

– az átmeneti gazdasági nehézségekből fakadó egyedi esetek által támasztott munkaerőpiaci feszültségek kezelését;

– a jövedelempótló támogatásban részesülők ellátása 50 %-ának finanszírozását.

b) Az aktív munkaerőpiaci eszközök felhasználását továbbra is – a Kormány és a szociális partnerek szándékát tükröző – külön irányelvek segítsék.

c) 1996 szeptemberében megszűnik a legalább két éve jövedelempótló támogatásban részesülők ellátása, amennyiben nem tudnak – a foglalkoztatási törvényben meghatározott mértékű – munkaviszonyt igazolni. Ezért folytatódik az a közhasznú munka program, amely segítséget – és a Foglalkoztatási Alapból költségvetési támogatást – nyújt e munkaviszony biztosításához.

d) A Kormány továbbra is támaszkodni kíván a nemzetközi kapcsolatokon keresztül megszerezhető szakmai és pénzügyi segítségre. Ezért

– megkezdi a felkészülést az Európai Unió egységes munkaközvetítő rendszeréhez való csatlakozásra,

– továbbra is törekszik arra, hogy megállapodásokban rögzítse a magyar munkaerő külföldi foglalkoztatásának mértékét és feltételeit, illetve, hogy teljeskörűen kihasználja a jelenlegi szerződéses lehetőségeket, különös tekintettel a fiatalok gyakornoki foglalkoztatására,

– összehangolt programok alapján továbbra is igénybe veszi a nemzetközi szakmai és pénzügyi segítséget a munkaerőpiaci politikát szolgáló kutatásokhoz, fejlesztésekhez, törekszik e lehetőségek szélesítésére.