1995. évi CXVIII. törvény
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról1
1996.01.01.
1. § A T. 5. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére járulékot kell fizetni, és a táppénz kiadásához a munkáltató hozzájárul.''
(E törvény alapján biztosított:)
e) a szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,''
d) a korlátolt felelősségű társaság tagjára és a közhasznú társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, munkát végez, továbbá a szabadalmi ügyvivői társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
e) az ügyvédi iroda tagjára, a szabadalmi ügyvivői iroda tagjára.''
,,(3) A bedolgozóra, a megbízási és a 103/D. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében személyesen munkát végző személyre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó havi keresete (díjazása) eléri a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes minimális bér havi összegének hatvan százalékát, illetőleg a naptári napokra annak harmincad részét. A kereset (díjazás) összegének megállapításánál a szerzői jogvédelem alá tartozó esetekben kifizetett szerzői díjat figyelmen kívül kell hagyni.'' ,,(4) A (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem terjed ki a biztosítás az egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként működő ügyvédre és a szabadalmi ügyvivői iroda tagjára, ha a 118/A. § szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.'' ,,(6) A biztosítottnak orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához társadalombiztosítási támogatás jár. A gyógyászati céllal rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához társadalombiztosítási támogatás akkor jár, ha azt az egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést kötött intézmény kijelölt orvosa, vagy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással való rendelésére az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral szerződést kötött orvos rendeli. Társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, illetőleg gyógyászati segédeszközök körét és a támogatás mértékét (összegét) külön jogszabály állapítja meg.''
A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti
rendszeres emelése
38/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kiadásának minősülő nyugellátást, baleseti nyugellátást — megállapításuk naptári évét követően — évente a tárgyévet megelőző naptári év nettó átlagkereset tényleges növekedésének megfelelően, két alkalommal január hónapban és — januári visszamenőleges hatállyal — július hónapban kell emelni. (2) A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtásához szükséges tényadatot — a tárgyévet megelőző naptári évben megvalósult nettó átlagkereset-növekedés mértékére vonatkozó számadatot — a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában évenként, legkésőbb május hónap 15. napjáig közzé kell tenni.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben, rendeletben állapítsa meg az esedékes emelések mértékét, az emelés legkisebb és legnagyobb összegét, a végrehajtás szabályait.''
,,A betegszabadság tartamára a folyósított összeg helyett az annak alapját képező összeget, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások folyósításának tartamára pedig a megállapításuk közvetlen vagy közvetett alapjául szolgáló átlagkeresetet, illetőleg az e juttatások alapjául szolgáló minimális bér összegét kell keresetnek tekinteni azzal a feltétellel, hogy a figyelembe vehető kereset ezzel az összeggel sem haladhatja meg a 103/B. § (2) bekezdésében meghatározott összeget.'' ,,(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az 1988-ban elért keresetet 3,242-del, az 1989-ben elért keresetet 2,774-del, az 1990-ben elért keresetet 2,281-del, az 1991-ben elért keresetet 1,817-del, az 1992-ben elért keresetet 1,498-del kell szorozni, ha az ellátást 1995. december 31-ét követő és 1997. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani.'' 44/A. § Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 25 000 forintnál több: a 25 001—30 000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,
a 30 001—35 000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,
a 35 001—40 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,
a 40 001—50 000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,
az 50 001—60 000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,
a 60 001—70 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,
a 70 001—80 000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,
a 80 000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.''
7. § A T. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,45. § A szakmunkás öregségi nyugdíját, ha a nyugdíjazását közvetlenül megelőző egy éven át már nem szakmunkásként végzett munkát, kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet a nyugdíjazása évében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő utoljára szakmunkásként dolgozott. Ha az említett adat nem áll rendelkezésre, akkor a szakmunkás öregségi nyugdíját az utolsó egy évben szakmunkásként elért — a 44. § (3) bekezdése alapján növelt — keresetének alapulvételével kell megállapítani. Ezt a rendelkezést arra a szakmunkásra lehet alkalmazni, akinek szakmunkás-bizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, és az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vett szolgálati idő tartama alatt tizenöt éven át szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be.'' c) a 10. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szakmunkástanuló-viszonyban, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói jogviszonyban,'' ,,(5) A társas vállalkozás [103/E. § (1) bek.] — ideértve a gazdasági munkaközösséget, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot (a továbbiakban: ipari szakcsoport) is — tagjának az e címen szerzett szolgálati idejét csak akkor lehet figyelembe venni, ha a társas vállalkozásnak a tagok után társadalombiztosítási járulék befizetés elmulasztása miatt tartozása nincs. A tagi minőségben eltöltött idő szolgálati időként — legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától — csak akkor vehető figyelembe, ha a társas vállalkozás e tartozását teljes egészében megfizette.'' ,,(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogosultság igazolásának a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módját rendeletben szabályozza.'' ,,(1) Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt tévesen utasították el, vagy az igénylőnek tévesen alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a hiba felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó — az e törvény 110. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékű — késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni.'' ,,103. § (1) A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató — ideértve a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését tanulószerződés alapján ellátó gazdálkodó szervezetet is — az egyéb szerv [103/C. § (3) bekezdés] és az egyéni vállalkozó [103/D. § (1) bekezdés] — a kiegészítő tevékenységet folytató kivételével — 24,5 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot és 18 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulékot) köteles együttesen fizetni. (2) A biztosított — ha a törvény másképp nem rendelkezik — egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Az egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 6 százalék.
(3) A munkáltató a táppénzkiadások fedezetéhez a biztosítottnak a 18. § a) pontjában említett keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadának megfizetésével hozzájárul. A hozzájárulás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.'' (nem képez társadalombiztosítási járulékalapot)
,,5. a társadalmi munka ellenértéke, ha azt a biztosított nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja, valamint a társadalmi munka elismeréseként nem a munkáltató által adott jutalom, ideértve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet által ilyen címen adott juttatást is,''
,,21. a munkáltató által viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes összege, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a szolgálati érdekből más helyőrségbe történő áthelyezés miatt jogszabály alapján folyósított lakhatási költségtérítés,''
,,(10) Nem képez járulékalapot a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi húszezer forintig.''
(E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:)
c) az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató személy, az egyéni szabadalmi ügyvivő,''
,,(2) Az egyéni vállalkozó — a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §), valamint a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével — az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme (a továbbiakban: adóköteles jövedelem), átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege, de legalább a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes minimális bérnek megfelelő összeg után köteles a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizetni, legfeljebb évi 900 000 forint (havi 75 000, napi 2500 forint) jövedelem után.'' (Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt)
b) katonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesít,''
,,Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetőleg az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a baleseti járulékot''
,,(1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség.''
,,b) katonai szolgálatot teljesít, ideértve a polgári szolgálatot teljesítőt is,''
15. § A T. 104. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
A járulékfizetési kötelezettség teljesítése
és a végrehajtási eljárás''
(2) Ahol a Vht. bíróságot említ, ott a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztárat (Kirendeltséget) (a továbbiakban: MEP), ahol a bíróság vezetőjét, ott a MEP vezetőjét, ahol bírósági végrehajtót, ott a MEP társadalombiztosítási végrehajtókat kell érteni. Ahol a Vht. végrehajtást kérőt említ, ott a MEP-et, ahol adóst, ott a fizetésre kötelezettet kell érteni. (3) A társadalombiztosítási szerv jogerős határozata, fizetési meghagyása, illetőleg a járulék fizetésére kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy által tett járulékbevallás, továbbá a járuléktartozás rendezésére irányuló megállapodás végrehajtható közigazgatási okirat.
(4) A társadalombiztosítási követelést a beszedési bankszámlával (a továbbiakban: bankszámla) rendelkező kötelezett esetén azonnali beszedési megbízással kell behajtani. Az azonnali beszedési megbízás a kötelezett bármelyik bankszámlája ellen benyújtható.
(5) A bankszámlával nem rendelkező magánszemélyt terhelő társadalombiztosítási tartozást a társadalombiztosítási szerv letiltása alapján a kötelezett munkáltatója, illetőleg a folyósító szerv a Vht. 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt munkabérből köteles levonni, és a társadalombiztosítási szervnek átutalni. (6) Ha a (4) és (5) bekezdésben foglalt eljárás nem, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a fizetésre kötelezettel szemben ingó- és ingatlanvégrehajtásnak van helye. (7) Az ingó- és ingatlanvégrehajtást a tartozást nyilvántartó MEP szakágazati egysége [Behajtási-, Végrehajtási Főosztály, Osztály (a továbbiakban: szakágazati szerv)] végrehajtási értesítés kiállításával rendeli el.
(8) Ha az ingóvégrehajtással a követelést nem, vagy csak részben lehetett behajtani, a MEP vezetője határozatban rendeli el az ingatlanvégrehajtást.
(9) Ingatlanvégrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha a tartozás összege a 100 000 forintot meghaladja, illetve ennél kevesebb összeg esetén akkor, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.
(10) Az ingatlanvégrehajtást elrendelő határozattal a MEP megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot bejegyzi.
(11) Ha az ingatlanvégrehajtás elrendelésének a (9) bekezdés alapján nincs helye, a követelést nyilvántartó MEP-et az adós ingatlanán jelzálogjog illeti meg, amelyet a földhivatal a MEP kérelmére jegyez be. (12) A végrehajtás felfüggesztése a MEP vezetőjének hatáskörébe tartozik.''
104/B. § (1) A társadalombiztosítás végrehajtási joga öt év alatt évül el. (2) Az elévülést megszakítja:
a) a követelés rendezésére irányuló eljárási cselekmény, így a felszólítás, a kérelem, az önellenőrzés alapján tett bevallás, a részteljesítés;
b) bármely végrehajtási cselekmény;
c) a tartozás végrehajthatatlanság miatt történt törlése.
(3) A megszakítás napjával az elévülés újrakezdődik.
(4) Nyugszik az elévülés:
a) a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, ha a társadalombiztosítási szerv határozatát a bíróság felülvizsgálja;
b) a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetőleg szüneteltetésének időtartama alatt.
(5) A nyugvás időtartamával az elévülési idő meghosszabbodik.''
104/C. § A végrehajtással felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, a tárolási, az értékesítési és egyéb költség az adóst terheli. A költséget a MEP szakágazati szerve állapítja meg, amelynek összege ingó- és ingatlanvégrehajtásnál nem lehet kevesebb 2000 forintnál.'' 104/D. § (1) A T. 115. §-ának (3) bekezdése szerinti fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, a végrehajtási kifogást az intézkedés foganatosításától, illetve a mulasztás tudomásra jutásától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésnek a határozat, illetve intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogásnak nincs halasztó hatálya. (2) A fellebbezést és a végrehajtási kifogást a MEP-nél kell benyújtani. A fellebbezés, illetve a végrehajtási kifogás benyújtására előírt határidőtől számított hat hónap elteltével igazolásnak helye nincs, ilyen esetben a benyújtott fellebbezést, illetve végrehajtási kifogást a MEP érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
(3) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a határozatot megváltoztathatja, a törvénysértő intézkedését visszavonhatja, az elmulasztott intézkedést elrendelheti. Szükség esetén a MEP-et új eljárásra utasíthatja. Határozatában fizetési halasztást, részletfizetést, mérséklést engedélyezhet, kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.
(4) A jogerős határozat felülvizsgálatát a fizetésre kötelezett a kézhezvételtől számított 15 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak csak különösen indokolt esetben van helye. Nincs helye keresetnek fizetési halasztás, részletfizetés, mérséklés tárgyában hozott határozat ellen.
(5) A bíróság jogszabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és — ha szükséges — a MEP-et új eljárás lefolytatására utasíthatja.''
,,105. § (1) Ha a fizetésre kötelezett az őt terhelő tartozást nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, annak megfizetésére a MEP vezetője határozattal kötelezi a) az örököst az örökség erejéig, több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában,
b) a megajándékozottat, a kötelezett által a kötelezettség keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon esett el,
c) a kötelezett jogutódját, ideértve az átalakulás esetét is,
d) a társadalombiztosítási bevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetőjét az azzal összefüggő társadalombiztosítási követelés tekintetében,
e) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint helytállni köteles tagját, illetve szervezetet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállalót, továbbá azt a jogi személyt, aki a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján kezesként felel,
f) a társasház (társas üdülő, társas garázs), építőközösség kötelezettsége tekintetében a rájuk vonatkozó szabályok szerint a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában,
g) a kötelezett kezesét és tartozás átvállalóját, vállalt felelősségük szerint.
(2) Társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag társadalombiztosítási jogviszonyból származó követelés számítható be.''
105/A. § A társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, továbbá a baleseti járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni. A bankszámlával rendelkező járulékfizető a járulékfizetési kötelezettségének banki átutalással köteles eleget tenni.'' Járulékbírság és mulasztási bírság
111. § (1) Járulékbírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és személy, ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott járulékbevallási kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget. A járulékbírság mértéke a bevallani elmulasztott társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, baleseti járulék és szakszövetkezeti járulék ötven százaléka, a mulasztás önkéntes pótlása esetén huszonöt százaléka. (2) Ha a járulékot azért kellett kiróni, mert a munkáltató, egyéb szerv és személy nem tett eleget az előírt bejelentési, valamint nyilvántartásba vételi kötelezettségének, a járulékbírság összege azonos a kirótt járulék összegével. Egy éven belüli ismételt mulasztás esetén — járulékbírság címén — a kirótt járulék kétszeresét kell felszámítani.
(3) Mulasztási bírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és személy, ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a társadalombiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget. A mulasztási bírság összege 10 000 forinttól 100 000 forintig, egy éven belüli ismételt mulasztás esetén 200 000 forintig terjedhet.
(4) Mulasztási bírságot nem kell fizetni, ha a mulasztás miatt járulékbírság felszámítás történ.''
,,(3) A végrehajtási eljárás során a MEP bármely elsőfokú határozata ellen az adós által benyújtott fellebbezést, törvénysértő intézkedés, illetőleg intézkedés elmulasztása elleni végrehajtási kifogást — a (4) bekezdésre is figyelemmel — az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el. (4) A társadalombiztosítási végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg az intézkedés elmulasztása elleni végrehajtási kifogást a MEP vezetője bírálja el.
(5) A társadalombiztosítási végrehajtási eljárás jogorvoslati rendjéről a 104/D. § rendelkezik.'' b) öregségi nyugdíjas (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személyt, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában és a szolgálati nyugdíjban részesülőt is), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékos, rokkantsági járadékos,''
,,(1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó — a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével — az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege — legfeljebb azonban évi 900 000 forint (havi 75 000, napi 2 500 forint) — után baleseti járulékot köteles fizetni.''
,,(2) A törvény hatálybalépésekor működő és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó közforgalmú gyógyszertárak esetén a személyi jogot pályázat kiírása nélkül a miniszter annak, a gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerésznek engedélyezi, akivel a gyógyszertár-tulajdonos önkormányzat a gyógyszertár működtetésére szerződést köt, vagy akire a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a tulajdonjogot átruházza (a továbbiakban: privatizáció). (3) A (2) bekezdés szerint nem privatizált önkormányzati tulajdonú gyógyszertár fenntartásáról és működtetéséről az önkormányzat gondoskodik. A gyógyszertár vezetésére és működésére egyebekben a személyi jog alapján működő gyógyszertárakra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.'' ,,(1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére — ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget — naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.''
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
27. § (1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a T. 44. §-ának (8) bekezdése, a T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 9. pontja, a T. 103/B. §-a (3) bekezdésében a ,,(15) és (16)'' szövegrész, a T. 103/B. §-a (7) bekezdésében a ,,négyszázalékos mértékű'' és a ,,hatszázalékos mértékű'' szövegrész, a T. 103/B. §-a (8) bekezdésében a ,,hatszázalékos mértékű'' szövegrész hatályát veszti.
(2) A T. 16/D. §-ában a ,,16/A. §—16/C. §''-ra történő hivatkozás ,,16/A. §—16/B. §''-ra, a T. 103/A. §-a (2) bekezdésében a ,,betegszabadság idejére járó átlagkereset'' szövegrész a ,,betegszabadság idejére járó összeg'' szövegrészre változik, a T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 22. pontja kiegészül ,,a kifizető belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott személygépkocsija használatára tekintettel keletkező jövedelem'' szövegrésszel, a T. 103/A. §-a (1) és (5) bekezdésében a ,,negyvennégy százalékos mértékű'' szövegrész ,,a 103. § (1) bekezdése szerinti'' szövegre változik, a T. 103/A. §-a (5) bekezdésében a ,,tárgyév első'' szövegrész ,,tárgyévet megelőző év utolsó'' szövegrészre változik, a T. 103/A. §-a (9) bekezdésében a ,,24,5 százalékos mértékű'' szövegrész elmarad, a T. 103/A. §-a (11) bekezdésében a ,,negyvennégy százalékos mértékű'' szövegrész ,,a 103. § (1) bekezdés szerinti'' szövegre változik, a T. 103/B. §-a (9) bekezdésében a ,,hatszázalékos mértékű'' szövegrész ,,a 103. § (2) bekezdése szerinti'' szövegre változik, a T. 103/C. §-a (1) bekezdésében a ,,hatszázalékos mértékű'' szövegrész ,,a 103. § (2) bekezdése szerinti'' szövegre változik, a T. 103/C. §-a (2) bekezdésben a ,,négyszázalékos mértékű'' szövegrész ,,a 103. § (2) bekezdése szerinti'' szövegre változik, a ,,hatszázalékos mértékű'' szövegrész elmarad, a T. 103/C. §-a (3) bekezdésében ,,negyvennégy százalékos mértékű'' szövegrész ,,a 103. § (1) bekezdése szerinti'' szövegre változik, a T. 103/C. §-a (5) bekezdésében az 1991. évi IV. törvény 27. §-ának (5) bekezdésére hivatkozás (6) bekezdésre, a ,,negyvennégy százalékos mértékű'' szövegrész ,,a 103. § (1) bekezdése szerinti'' szövegre, a ,,hatszázalékos mértékű'' szövegrész ,,103. § (2) bekezdése szerinti'' szövegre változik, a T. 103/C. §-a (6) bekezdésében a ,,tárgyév első'' szövegrész ,,tárgyévet megelőző év utolsó'' szövegrészre változik, a T. 103/D. §-a (3) bekezdésében a ,,négyszázalékos mértékű'' szövegrész ,,a 103. § (2) bekezdése szerinti'' szövegre változik, a ,,hatszázalékos mértékű'' szövegrész elmarad, a T. 103/E. §-a (2) bekezdésében a ,,negyvennégy százalékos mértékű'' szövegrész ,,a 103. § (1) bekezdése szerinti'' szövegre változik, a T. 103/E. §-a (2) bekezdésében a ,,tárgyév első'' szövegrész ,,tárgyévet megelőző év utolsó'' szövegrészre változik, a T. 103/E. §-a (3) bekezdésében a ,,négyszázalékos mértékű'' szövegrész ,,a 103. § (2) bekezdése szerinti'' szövegre változik, a ,,hatszázalékos mértékű'' szövegrész elmarad, a T. 113. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatában a ,,105. § (2)—(4) bekezdésének'' szövegrész a ,,104/A. §, 104/B. §, 104/C. §, 105. §'' szövegre, a T. 119/D. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a ,,tárgyév első'' szövegrész ,,tárgyévet megelőző év utolsó'' szövegrészre, a b) pontjában ,,naptári év első'' szövegrész ,,tárgyévet megelőző év utolsó'' szövegrészre változik, az (5) bekezdésben a ,,tárgyév első'' szövegrész ,,tárgyévet megelőző év utolsó'' szövegrészre változik, a T. 119/D. §-a (6) bekezdésének a) pontjában az ,,54%'', ,,52,5%''-ra, a b) pontjában a ,,47%'', ,,46%''-ra változik, a T. 105/C. §-a (1) bekezdésében, a T. 114. §-ában, a T. 119/E. §-a (3) bekezdésében a ,,rendbírság'' szövegrész ,,járulékbírság és mulasztási bírság'' szövegrészre változik, a T. 110. §-a előtti címből a ,,rendbírság'' szó elmarad.
(3) A T. 103/B. §-ának (7) bekezdése ,,Az öregségi'' szöveg után ,,(ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személyt, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában és a szolgálati nyugdíjban részesülőt is)'' szövegrésszel egészül ki.
(6) A T. 119/B. §-ában a ,,de havonként legalább a tárgyév január 1-jén érvényes minimum bér összege után'' szövegrész 1995. április 1-jével hatályát veszti.
(7) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kiadásának nem minősülő nyugellátások a T. 38/A. §-ának (1) bekezdése szerinti emelését,
b) a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emelését
rendeletben megállapítsa.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Gál Zoltán s. k.,
az Országgyűlés elnöke
