Kifejezéskereső
12/1995. (VIII. 18.) BM rendelet
a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésről1
1997.11.26.
A vállalkozás keretében végzett személy és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól szóló 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésről a következőket rendelem el:
1. § A személy- és vagyonőri, illetve magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítési követelményeket e rendelet melléklete tartalmazza.
2. §2 (1) Személy- és vagyonőr, magánnyomozó képesítésként kell elfogadni az egyetemek állam- és jogtudományi karán, a Rendőrtiszti Főiskolán, a Rendőrtiszti Főiskola átképző tagozatán, az Államigazgatási Főiskola Igazgatási Rendszerszervező szakán, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia katonai biztonsági és általános felderítő szakán szerzett diplomát, valamint a rendőri szakközépiskolában szerzett bizonyítványt.
(2) Személy- és vagyonőri képesítésként el kell fogadni a katonai felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevelet, a Rendőrtiszti Akadémián, a rendőri szakiskolán, a határrendész-képző szakiskolán, a büntetés-végrehajtás tiszthelyettesképző iskolán, a középfokú katonai szakképzési intézményben szerzett képesítést, a kutyavezető szakképesítést, a biztonságszervezői szakképesítést.
(3) Személy- és vagyonőri képesítésként kell elfogadni a 14/1960. (III. 24.) Korm. rendelet, valamint a 6/1988. (II. 12.) MT rendelet alapján szerzett rendész képesítést akkor, ha a kérelmező igazolja, hogy az e rendelet hatálybalépését megelőző tíz éven belül legalább három évig rendész munkakörben dolgozott.
(4)3 Személy- és vagyonőri képesítésként kell elfogadni a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Villamosmérnöki szakán a Műszerautomatika szakirányon a felügyeleti informatika és elektronikus vagyonvédelmi szakterületen4, Műszer-automatika szakirány, Felügyeleti informatika és elektronikus vagyonvédelmi szakterületen, a Budapesti Politechnikum biztonságtechnikai mérnöki szakán szerzett képesítést, valamint az Országos Képzési Jegyzékben szereplő elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő szakképesítést.
3. § E rendelet 1995. szeptember 1-jén lép hatályba.
Melléklet a 12/1995. (VIII. 18.) BM rendelethez
A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítési követelmények
|
Tevékenységi terület |
FEOR szerinti munkakörök, foglalkozások |
Előírt szakképesítés |
|
|
Szám |
Megnevezés |
Állam által nem elismert |
|
|
Személy- és vagyonőrzés |
5369 |
Személy- és vagyonőrző |
Személy- és vagyonőr |
|
5365 |
Testőr |
||
|
5366 |
Vagyonőr |
||
|
Magánnyomozás |
3525 |
Magánnyomozó |
Magánnyomozó |
* * *
A rendelet címének lábjegyzetében említett közlemény a következő:
A Belügyminisztérium közleménye5
a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonőri, valamint magánnyomozói szakképesítés megszerzéséhez szükséges vizsgát szervező intézményekről és a vizsgakövetelményekről
I.
Magánnyomozói vizsgát szervező intézmények:
1. Rendőrtiszti Főiskola
Székhelye: Budapest XII., Farkasvölgyi út 12.
2. ORFK Oktatási és Kiképző Központ
Székhelye: Budapest XII., Böszörményi u. 21.
3. ORFK Budapesti Rendőr-szakközépiskola
Székhelye: Budapest XIV., Kerepesi út 47—49.
4. ORFK Miskolci Rendőr-szakközépiskola
Székhelye: Miskolc, Szentpéteri kapu 78.
5. ORFK Budapesti Rendőr-szakközépiskola Szombathelyi Tagozata
Székhelye: Szombathely, Söptei út
6. ORFK Miskolci Rendőr-szakközépiskola Szegedi Tagozata
Székhelye: Szeged, Bajai út
7. ORFK Csopaki Rendőr-szakközépiskola
Székhelye: Csopak, Mosztori major
Személy- és vagyonőri vizsgát szervező intézmények:
1. Rendőrtiszti Főiskola
Székhelye: Budapest XII., Farkasvölgyi út 12.
2. ORFK Oktatási és Kiképző Központ
Székhelye: Budapest XII., Böszörményi u. 21.
3. ORFK Budapesti Rendőr-szakközépiskola
Székhelye: Budapest XIV., Kerepesi út 47—49.
4. ORFK Miskolci Rendőr-szakközépiskola
Székhelye: Miskolc, Szentpéteri kapu 78.
5. ORFK Budapesti Rendőr-szakközépiskola Szombathelyi Tagozata
Székhelye: Szombathely, Söptei út
6. ORFK Miskolci Rendőr-szakközépiskola Szegedi Tagozata
Székhelye: Szeged, Bajai út
7. ORFK Csopaki Rendőr-szakközépiskola
Székhelye: Csopak, Nosztori major
8. Budapesti Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Budapest V., Deák F. u. 16—18.
9. Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Pécs, Kilián Gy. u. 1.
10. Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Kecskemét, Rákóczi u. 17—19.
11. Békés Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Békéscsaba, Bartók B. u. 1—3.
12. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Miskolc, Zsolcai kapu 32.
13. Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Szeged, Kossuth L. sugárút 22—24.
14. Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Székesfehérvár, József A. u. 50.
15. Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Győr, Szent Imre u. 2—4.
16. Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Debrecen, Kossuth L. u. 20.
17. Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Eger, Szabadság tér 1—3.
18. Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-kapitányság
Székhelye: Tatabánya, Komáromi út 2.
19. Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Salgótarján, Rákóczi u. 196.
20. Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Budapest VI., Aradi u. 21—23.
21. Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Kaposvár, Szent Imre u. 14/c.
22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Nyíregyháza, Soltész Mihály u. 2.
23. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Szolnok, Baross u. 37.
24. Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Szekszárd, Mészáros Lázár u. 19—21.
25. Vas Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: szombathely, Batthyány tér 3.
26. Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Veszprém, Bajcsy-Zsilinszky u. 34.
27. Zala Megyei Rendőr-főkapitányság
Székhelye: Zalaegerszeg, Balatoni út 4.
II.
SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐR KÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
A képesítés munkaterülete
A személy- és vagyonőrző a megbízási szerződés alapján a megbízót megillető jogok és a jogszabályban a személy és vagyonőrre vonatkozó jogosultságok keretein belül megelőző, őrző, védő munkájával, figyelő kutató ellenőrző átvizsgáló és támadás elhárító tevékenységével biztosítja megbízója személyének épségét, segíti jogainak, jogos érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését.
A képzés rendje és feltételei:
a) A képzés iskolarendszeren kívül, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott intézményeknél a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szakképzés keretében az 52. §-ban előírtak szerint történik.
b) A képzés időtartama: legalább 300 óra, amelyből 60 órát önvédelmi, további 60 órát pedig a szakmai gyakorlati oktatásra kell fordítani.
c) A képzésben való részvétel feltételei:
— büntetlen előélet, cselekvőképesség;
— nagykorúság, magyar állampolgárság;
— általános iskolai végzettség;
— belföldi állandó lakóhely.
A szakképzés szakmai követelményei
A személy- és vagyonőrző tevékenység nagyfokú önfegyelmet, határozottságot, széleskörű elméleti és gyakorlati felkészültséget, fejlett problémamegoldó képességet és fizikai erőnlétet igényel. Ismerni kell a tevékenység ellátásához szükséges alapvető jogi — alkotmányjogi, államigazgatási, polgárjogi, büntetőjogi, büntető-eljárásjogi, munkajogi — rendelkezéseket, kriminalisztikai és pszichológiai elveket, az őrzött személy és vagyontárgy őrzése, védelme és az azok biztonsága ellen irányuló fenyegetés, támadás elhárítására kidolgozott szakmaielveket, szabályokat és módszereket. A foglalkozás gyakorlásához képessé kell válni ezen ismeretek jártassági szinten történő alkalmazására az alábbi feladatok végrehajtásában:
— létesítmény, telephely, terület őrzése, védelme az oda történő be- és kiléptetés, szállítás és a belső rend biztonsági szempontból történő ellenőrzése;
— jármű és más ingóság őrzése és védelme;
— szállítmányok kísérése, őrzése, illetve pénz és értékszállítások végzése;
— személyek testi épségének, személyi szabadságának védelme, azok ellen irányuló fenyegetések, támadások elhárítása;
— a védett személy, őrzött létesítmény és egyéb vagyontárgy biztonságát fenyegető, veszélyhelyzet felderítése, cselekmények megszüntetésére irányuló felszólítás ellenszegülés esetén, arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazása, az elkövetésükön tetten ért személy elfogása és a hatóságnak történő átadása.
Képzési követelmények
A képzés során elsajátítandó ismeretek körét az egyes tantárgyak témakörei, azok elsajátítási szintjét az ismeret és a jártassági szint fejezik ki. Ennek megfelelően:
a) Jogi ismeretek tantárgy:
Alkotmányjogi és az államigazgatási jog területén.
Ismerje:
— a jog meghatározását,a jogkövetés, jogérvényesítés fogalmát, jellemzőit;
— a közhatalmi tevékenység gyakorlásában résztvevő szervek főbb típusait, azok jellemzőit;
— államigazgatás szervezeti tagozódását;
— államigazgatási jogviszony fogalmát, alanyait;
— államigazgatás eljárás alapelveit.
Legyen jártas:
— az alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó rendelkezéseiben;
— jogalkotás, jogforrás és jogszabályok hierarchiáinak alapvető kérdéseiben;
— a szabálysértési eljárás főbb kérdéseiben;
— a visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel, garázdaság, tulajdon elleni szabálysértés, orgazdaság, ittas vezetés, közúti közlekedés rendjének megzavarása, veszélyes fenyegetés, hatóság félrevezetése, veszélyeztetés kutyával, hivatalos személy akadályozása, szabálysértési tényállások felismerésében,
— a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről, a kézi lőfegyverekről és lőszerekről, gáz- és riasztófegyverekről, légfegyverekről szóló jogszabályok azon rendelkezéseinek alkalmazásában, melyek ezek megszerzésére, tartására vonatkoznak.
Büntetőjog- és a büntetőeljárási-jog területéről:
Ismerje:
— a büntetőjog fogalmát, forrásait;
— bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit;
— bűncselekmények elkövetőit, elkövetési szakaszait;
— büntetőjogi felelősségrevonás akadályait;
— az emberölés, segítségnyújtás elmulasztása, hivatalos személy elleni bűncselekmények, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, a közveszélyesokozás, a terrorcselekmény, a vesztegetés,a visszaélés robbanóanyaggal, a robbanószerrel, a lőfegyverrel, lőszerrel, kábítószerrel való visszaélés, üzleti titok megsértése, csempészet, vámorgazdaság, lopás, csalás, sikkasztás, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság bűncselekmények tényállását;
— büntetőeljárás alapelveit, alanyagit;
— büntetőeljárás megindítását, szakaszait;
— bizonyítás eszközeit.
Legyen jártas:
— a személyi szabadság megsértése, testi sértés, magánlaksértés, magántitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, hamis vád, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, bűnpártolás, önbíráskodás, közokirat hamisítás bűncselekmények, törvényi tényállási elemeinek ismeretében;
— a kényszer, fenyegetés, tévedés, jogos védelem és a végszükség értelmezésében;
— a tárgyi bizonyítási eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazásában.
Polgári jog területéről:
Ismerje:
— polgári jog alapelveit;
— tulajdonjog alanyát, tárgyát és tartalmát;
— tulajdonjog megszerzésnek módjait;
— a szerződés létrejöttére, alakjára, tartalmára és a szerződés biztosítékaira vonatkozó általános rendelkezéseket;
— szerződés érvénytelenségének okait és jogkövetkezményeit;
— a zálogjogra vonatkozó főbb szabályokat;
— polgári jogi felelősség főbb szabályait.
Legyen jártas:
— polgári jogi jogviszonyok alanyainak jogképességére és cselekvőképességére vonatkozó szabályok értelmezésében;
— személyhez fűződő jogok védelmének lehetőségeiben;
— a birtokra, annak megszerzésére vonatkozó szabályokban;
— birtokvédelem eszközeiben;
— felelős őrzés és a megbízás nélküli ügyvitel szabályzásában.
b) Szakmai ismeretek tantárgy területéről:
Ismerje:
— a személy- és vagyonőrző szervek (személyek) tevékenységét és működésük feltételeit;
— a személy- és vagyonőr általános feladatait és magatartási szabályait;
— a szolgálati feladatok ellátása során felmerülő fontosabb fogalmakat;
— az őrzött objektumok csoportosítását;
— a terület a szállítmány biztonságának elemeit befolyásoló tényezőket;
— a rendezvények csoportosítását, fajtáit és az egyes rendezvények biztosításának speciális feladatait;
— őr-, járőr-, kísérő szolgálat alapelveit, végrehajtásnak rendjét és szabályait;
— a pénz- és értékszállítás, szállítmányozás, kísérés általános szabályait, személyi és technikai feltételeit;
— a személyőrző, biztosító szolgálat ellátása során alkalmazható ellenőrző, átvizsgáló és elhárítótevékenység szabályait;
— a tűz és katasztrófa elhárítás feladatait;
— számítástechnikai eszközök titokvédelmére, továbbá a vagyon és tűzvédelemre vonatkozó szabályokat;
— az elektronikus jelző és riasztó rendszerek helyét, szerepét és őrzés biztonságában;
— mechanikus védelmi rendszerek működtetési lehetőségeit és feltételeit;
— az elsősegély-nyújtás általános szabályait;
— eszméletvesztés, mérgezés, vérzések, törések, égési sérülések elsődleges ellátásának feladatait;
— áramütéses balesetek sérültjeinek elsősegélyét;
— újraélesztés szabályait.
Legyen jártas:
— a formaruhájára, felszerelésére és magatartására vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásában;
— az őr- járőr, kísérő őri szolgálatokra való felkészülésre a szolgálat átadására, átvételére és teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában;
— az objektumokba történő be- és kiléptetés, ruházat, csomag és szállítmány ellenőrzés végrehajtásában;
— az őrzött vagyont fenyegető magatartás felismerésében az elkövető személy felszólításában, ellenszegülésének, támadásának elhárításában;
— az őrzése alatt álló vagyontárgy áttételében, átadásában;
— személyőrző, biztosító szolgálat ellátására vonatkozó szabályok és módszerek alkalmazásában;
— váratlan események bekövetkezése esetén teendő intézkedésekben és tevékenységekben;
— a részére biztosított támadáselhárító eszközök jogszerű és szakszerű alkalmazásban;
— a bűncselekmény elkövetésén tettenért személy elfogásában, kísérésében és a hatóságnak történő átadásában;
— szolgálati okmányai vezetésében.
c) Önvédelmi ismeretek tantárgy területén:
Legyen jártas:
— alaptechnikai elemek bemutatásában;
— speciális állóképesség fejlesztésében;
— támadások elhárításában; ütések, rúgások;
— megfogásokból történő szabadulásban;
— eszközökkel történő támadások elhárításában;
— ellenszegülő személyi testierővel való kényszerítésében, kísérésében;
— különböző fegyveres támadások elhárításában.
d) Pszichológiai ismeretek tantárgy területén.
Ismerje:
— a pszichológiai szerepét a személy és vagyonőrző munkában;
— a pozitív Én-kép, az öntudat és a reális önértékelés szerepét, jelentőségét;
— az alapvető személyiségjegyeket és azok tipikus megnyilvánulási formáit;
— a figyelem, benyomáskeltés, önfegyelem, önuralom szerepét;
— az emberi agresszió, erőszak, feszültség és konfliktus feloldásának lehetőségeit, módjait;
— a személyiség kulturáltságát jelentő külső és belső jegyeket;
— a kulturált fellépés, bizalomkeltés, kapcsolatteremtés módjait.
e) Kriminalisztikai ismeretek tantárgy területén.
Ismerje:
— a kriminalisztika tárgyát, szerepét, a személy és vagyonőrző munkában;
— a helyszín fogalmát, a helyszíni szemlére vonatkozó főbb ajánlásokat, annak szakaszait;
— a helyszín biztosításának követelményeit;
— a hátrahagyott nyomok megőrzésének rögzítésének módjait;
— az adatgyűjtés módjait;
— és a személyek kikérdezésének taktikáját.
A képesítés vizsgáztatási követelményei
A személy- és vagyonőr szakmai vizsgát a belügyminiszter által feljogosított szervek szervezésében az azok mellett működő vizsgabizottság előtt kell tenni. A bizottság elnökét a belügyminiszter bízza meg. A vizsgáztatást a szakmai vizsgáztatás általános szabályáról szóló 10/1993. (XII. 31.) MüM rendeletben meghatározottak szerint — az alábbiakban részletezett eltérésekkel — kell lebonyolítani.
1. A szakmai vizsgán számonkérhető ismeretek:
A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és ismeretszintekkel.
2. A szakmai vizsga részei:
A szakmai vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az elméleti vizsgán írásban és szóban, az egyes tantárgyak ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit, míg a gyakorlati vizsgán a szakmai és az önvédelmi ismeretek területéről a jártassági követelményszintű témakörök alkalmazását, illetve alkalmazni tudását kell számon kérni.
a) Elméleti vizsga szakanyaga és időtartama:
aa) Írásban számonkérendő ismeretek:
Az egyes tantárgyak ismeret követelményszintű témaköreiből — a jogi ismeretek tantárgynál jogterületenként — a bizottság vezetője által közvetlenül a vizsga előtt kisorsolt egy-egy témakör.
A vizsga időtartama 150 perc.
ab) szóban számonkérendő ismeretek:
— jogi ismeretek tantárgynál jogterületenként egy-egy;
— szakmai ismeretek tantárgy területéről pedig egy jártasság követelményszintű témakör felhasználásával kialakított tétel. A tételek összeállítása a bizottság elnökének hatáskörébe tartozik.
A vizsga időtartama 20 perc/fő.
b) Gyakorlati vizsga szakanyaga és időtartama:
— szakmai ismeretek,
— önvédelmi ismeretek tantárgyak területéről a jártasság követelményszintű témakörök felhasználásával egy-egy gyakorlati (szituáció) feltevés, illetve
bemutatásra felszólító közlés. A tétel összeállítása a bizottság elnökének hatáskörébe tartozik. Legalább annyi tételt kell összeállítani — figyelemmel a vizsgázók létszámára —, hogy azonos tétel egy vizsganapon lehetőleg ne ismétlődjön.
A vizsga időtartama 15 perc/fő.
3. Szakmai vizsga értékelése
a) Elméleti vizsga:
Az írásbeli vizsgát egy osztályzattal kell értékelni. A szóbeli vizsga területenkénti kérdéseit külön-külön 1—5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. Ezen érdemjegyek átlagából számított osztályzat adja a szóbeli vizsga eredményét. Az elméleti vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre illetve a szóbeli területenkénti kérdéseire legalább elégséges érdemjegyet szerzett. A szakvizsga elméleti osztályzatát az írásbeli és a szóbeli osztályzat az írásbeli vizsga felé kerekített átlaga adja.
b) Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga osztályzatát az adott tétel egyes kérdéseire adott — legalább elégséges eredményű — érdemjegyek átlaga adja.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:
A szakmai elméleti vizsga alól — a bizottság mérlegelése alapján — csak a szakképesítésként elfogadott okleveleket kiállító tanintézetekben tanulmányokat folytatott és hitelesen igazolt vizsgák alapján adható mentesítés. Ilyen esetben a mentesített vizsgarészek osztályzatait az adott tanintézetben szerzett érdemjegyek, osztályzatok alapán kell megállapítani.
A gyakorlati szakmai és önvédelmi vizsga alól a bizottság kérelmére mentesítheti azt a vizsgázót, aki vállalkozói engedélyével vagy munkáltatói igazolásával hitelesen bizonyítani tudja, hogy a személy és vagyonőrző munkakörben legalább egy évet dolgozott. Ilyen esetekben a bizottság közepes (3) osztályzatban állapítja meg a gyakorlati vizsga eredményét.
Pótvizsgát, illetve javítóvizsgát, csak a szakmai vizsgát követő három hónap eltelte után szervezett vizsgán lehet tenni.
III.
MAGÁNNYOMOZÓ KÉPESÍTÉS SZAKMAI
ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
A képesítés munkaterülete
A magánnyomozó megbízási szerződése alapján a megbízóját megillető jogok keretein belül figyelő, kutató, felderítő, dokumentáló munkájával elemző, értékelő, informáló javaslattevő tevékenységével és személyes közreműködésével segíti megbízója jogainak, jogos érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését.
A képzés rendje és feltételei:
a) A képzés egyéni felkészüléssel vagy iskolarendszeren kívül a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott intézményeknél a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szakképzés keretében az 52. §-ban előírtak szerint történik.
b) A képzésben való részvétel feltételei:
— büntetlen előélet, cselekvőképesség, magyar állampolgárság;
— középiskolai érettségi;
— belföldi állandó lakhely.
A szakképzés szakmai követelményei
A magánnyomozói tevékenység nagyfokú önfegyelmet, széles körű elméleti felkészültséget, jó kifejező és kapcsolattartói készséget, valamint fejlett problémamegoldó képességet igényel. Ismerni kell a tevékenység ellátásához szükséges alapvető jogi — alkotmányjogi, polgári jogi, büntetőjogi, büntető-eljárásjogi, munkajogi, államigazgatási jogi és szabálysértési jogi — rendelkezéseket, kriminalisztikai és pszichológiai elveket, módszereket. A foglalkozás gyakorlásához képessé kell válni ezen ismeretek alkalmazására az alábbi feladatok végrehajtásában:
— adatok, tények és információk felkutatása, gyűjtése;
— személyek, események megfigyelése, dokumentálása (leírás, kép, hang stb.);
— megtörtént események körülményeinek felderítése és ezekre vonatkozó dokumentumok beszerzése;
— nyilvántartások adatainak megtekintése, azokból igazolás kivonat kérése, másolat készítése;
— megismert adatok, tények és információk értékelése, elemzése és azok alapján információ, tanácsadó, javaslattevő tevékenység;
— személyes közreműködés a megbízó jogainak, jogos érdekeinek érvényesítésében, teljesítésében.
Képzési követelmények
A képzés során elsajátítandó ismeretek körét az egyes tantárgyak témakörei, azok elsajátítási szintjét az ismeret, jártasság és készség szint fejezi ki. Ennek megfelelően:
a) Alkotmányjog területéről:
Ismerje:
— az állam kialakulását, fejlődését, funkcióit;
— az állam szervezetét és intézményei jellemzőit;
— a hatalommegosztás elvének lényegét, szerepét;
— választójogi rendszerünket;
— a jog, jogrendszer, jogszabály meghatározását és a jogrendszer tagozódását.
Legyen jártas:
— az alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseiben;
— jogalkotás és a jogforrási hierarchia alapvető kérdésében;
— a tevékenységi körét érintő jogszabályok figyelemmel kísérésében
és azok tartalmának helyes értelmezésében;
b) Polgári jog területéről:
Ismerje:
— a polgári jog alapelveit, alanyaira vonatkozó főbb rendelkezéseket;
— a tulajdonjog alanyát, tárgyát és tartalmát;
— a tulajdonjog védelmének főbb szabályait;
— a tulajdonjog megszerzésének módjait;
— a szerződésre, annak létrejöttére, alakiságára, tartalmára és tárgyára vonatkozó főbb szabályokat;
— a szerződés érvénytelenségének okait és jogkövetkezményeit;
— a szerződés módosításának szabályait;
— a szerződés megszegésének következményeire vonatkozó szabályokat;
— a szerződés teljesítését biztosító mellék kötelezettségek, különösen a zálogjogra vonatkozó szabályokat;
— a polgári jogi felelősség szabályait;
— az öröklés rendjére, a hagyatékra és a hagyatéki terhekre vonatkozó rendelkezéseket.
Legyen jártas:
— a polgári jog alanyainak jogképességére és cselekvőképességére vonatkozó szabályok alkalmazásában;
— a személyhez fűződő jogok védelmének lehetőségeiben;
— a névviseléshez, jóhírnévhez, kép és hang felvételhez fűződő, illetőleg a magántitok, üzleti titok, hivatásbeli titok, kegyeleti jogok tartalmában;
— a személyhez fűződő jogok megsértésének polgári jogi védelmének és a jogérvényesítés módjaiban;
— a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok tartalmában és a jogbitorlás jogkövetkezményeiben;
— a birtokra, annak megszerzésére és megszüntetésére vonatkozó szabályokban;
— a birtok védelmének eszközeiben;
— a felelős őrzés, megbízás és a megbízás nélküli ügyvitel szabályaiban.
Legyen képes:
— az ingatlannyilvántartás, cégnyilvántartás, más közhitelű nyilvántartás adatainak tanulmányozására és a szükséges dokumentációk beszerzésére;
— a megbízási szerződés elkészítésére, vállalt kötelezettsége jogszerű teljesítésére;
— az általa észlelt, megfigyelt, felderített adatok jogilag megengedett módon és formában történő rögzítésére.
c) Büntetőjog területéről:
Ismerje:
— a büntetőjog fogalmát, forrásait a Btk. hatályát és szerkezeti tagozódását;
— a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit;
— az általános törvényi tényállást és annak elemeit;
— a büntetőjogi felelősségrevonás akadályait;
— a büntetések és intézkedések fajtáit;
— az emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés, segítségnyújtás elmulasztása, hivatalos személy elleni bűncselekmények, vesztegetés, befolyással üzérkedés, visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, fegyvercsempészet, visszaélés kábítószerrel, káros szenvedélykeltés, csődbűntett, üzleti titok megsértése,
— az állam- és szolgálati titok megsértése tényállását, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény fő rendelkezéseit,
— pénzmosás, devizagazdálkodás megsértése, adó- társadalombiztosítási csalás, Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése, Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megszegése, csempészet és vámorgazdaság, lopás, csalás, sikkasztás, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság bűncselekmények tényállását.
Legyen jártas:
— a személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, magántitok megsértése, jogosulatlan adatkezelés, különleges személyi adatokkal visszaélés, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, hamis vád, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, bűnpártolás, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, magánokirat hamisítás, visszaélés okirattal bűncselekmények történeti tényállás alapján történő felismerésében és törvényi tényállás szerinti minősítésében;
— a kényszer, fenyegetés, tévedés, jogos védelem és a végszükség tényállási elemeinek értelmezésében.
d) Büntetőeljárási-jog területéről:
Ismerje:
— büntetőeljárás alapelveit, azok szerepét;
— büntetőeljárás alanyait;
— a terhelt, tanúvédő, sértett, szakértő, magánvádló, magánfél egyéb érdekeltek és ezek képviselőinek jogait;
— a bizonyítás eszközeit és azokra vonatkozó szabályokat;
— a személyi szabadságot és a dologi jogokat korlátozó kényszerintézkedések szabályait;
— büntetőeljárás szakaszait, megindítását;
— a bejelentés, feljelentés alapján a nyomozóhatóság intézkedéseit;
— nyomozás befejezésének feltételeit, következményeit.
Legyen jártas:
— az ártatlanság védelmére és a jogorvoslati jogosultság alapelvére vonatkozó szabályok értelmezésében;
— a sértett, magánvádló és a magánfél jogaira vonatkozó szabályok értelmezésében;
— a tárgyi bizonyítási eszközökre és az okiratra vonatkozó szabályok alkalmazásában;
— a jogorvoslat lehetőségeiben.
e) Munkajog területéről:
Ismerje:
— a munkajog jogforrásait;
— a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének feltételeit, eseteit;
— a munkavállaló és a munkáltató jogait, kötelességeit;
— a felelősség szabályait.
f) Államigazgatási jog területéről:
Ismerje:
— az államigazgatás szervezeti rendszerének tagozódását;
— a központi szervek főbb feladatait;
— az önkormányzati igazgatás sajátosságait;
— az államigazgatási ügy és az ügyfél fogalmát;
— az államigazgatási eljárás megindításának feltételeit, módjait;
— a tényállás tisztázásának eszközeit;
— a közigazgatási szerv határozatára vonatkozó főbb rendelkezéseket;
— a hatósági bizonyítványra, igazolványra és nyilvántartásra vonatkozó főbb rendelkezéseket;
— a felügyeleti intézkedés és a bírósági felülvizsgálat intézményét.
Legyen jártas:
— a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. alapján az igazoltatás, fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag, jármű átvizsgálás, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen való intézkedési jogosultság, bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtés és az így szerzett adatok bizonyítási eszközként való felhasználásában;
— a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. alapján a személyes adat, különleges adat, közérdekű adat, adatkezelés, adattovábbítás, adatok nyilvánosságra hozatala, adatkezelés célhoz kötöttsége, adatbiztonság szabályai jogsértés esetén az érintett jogainak érvényesítési lehetőségében és kártérítésének szabályaiban;
— a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. ismeretében;
— a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. tv. alapján az elkövető, felbújtó, segítő felelősségét, a felelősséget kizáró okokat, a kiszabható büntetéseket, intézkedéseket, az előkészítő eljárás során teendő intézkedések, illetőleg az eljárás lefolytatásának, a jogorvoslat, felügyeleti intézkedés és bírói felülvizsgálat lehetőségeinek szabályaiban;
— államigazgatási eljárásban a kérelem benyújtására, az ügyfél nyilatkozatára, a tanúra, a képviseletekre vonatkozó szabályokban;
— a magánnyomozás, személy és vagyonvédelem vállalkozásszerű gyakorlásának személyi feltételeiben, az engedélyezésre és az engedély visszavonására vonatkozó rendelkezésekben;
— a magánnyomozót, személy és vagyonvédőt, valamint az általuk foglalkoztatókat megillető jogokban, kötelezettségekben;
— szabálysértési eljárásban a képviseletre, tanúra, idézésre vonatkozó rendelkezésekben;
— a veszélyes fenyegetés, magánlaksértés, hivatalos személy akadályozása, hatóság félrevezetése, rendzavarás, titokvédelem és a verekedésre vonatkozó szabálysértési tényállások értelmezésében;
— a rendőri intézkedések során alkalmazható személyes szabadságot korlátozó, kényszerítő eszközök alkalmazását lehetővé tevő rendelkezésekben és a helyszínbirságolás szabályaiban.
g) Kriminalisztikai ismeretek területéről:
Ismerje:
— a kriminalisztika tárgyát;
— a krimináltaktika, krimináltechnika és a kriminálmetódika tárgyát, szerepét a kriminalisztikában;
— a helyszín fogalmát, a helyszíni szemlére vonatkozó főbb ajánlásokat, annak szakaszait;
— a helyszín biztosításának követelményeit;
— a hátrahagyott nyomok megőrzésének, rögzítésének módjait;
— az adatgyűjtés módjait és a személyek kikérdezésének taktikáját.
h) Pszichológiai ismeretek területéről:
Ismerje:
— a pszichológia fogalomrendszerét, módszereit és alkalmazási területeit;
— a pszichológia szerepét a magánnyomozói munkában;
— a szocializáció folyamatát;
— a pozitív Én-kép, az öntudat és a reális önértékelés szerepét, jelentőségét a magánnyomozói tevékenységben;
— a kommunikáció és metakommunikáció fajtáit, formáit és ezek jelentőségét;
— kapcsolatteremtés és kapcsolattartás megvalósításának lehetőségét, módjait;
— az alapvető személyiségjegyeket és azok tipikus megnyilvánulási formáit;
— a figyelem, benyomáskeltés, önfegyelem, önuralom szerepét;
— az emberi agresszió, erőszak, feszültség és konfliktus feloldásának lehetőségeit, módjait;
— a személyiség kulturáltságát jelentő külső és belső jegyeket;
— a kulturált fellépés, bizalomkeltés, kapcsolatteremtés módjait.
A képesítés vizsgáztatási követelményei
Magánnyomozói szakmai vizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakmai vizsgát szervező intézmények szervezésében vizsgabizottság előtt kell letenni. A bizottság elnökét a belügyminiszter bízza meg. A vizsgáztatást a szakmai vizsgáztatás általános szabályáról szóló 10/1993. (XII. 31.) MÜM rendeletben meghatározottak szerint — az alábbiakban részletezett eltérésekkel — kell lebonyolítani.
1. A szakmai vizsgán számonkérhető ismeretek.
A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott szakmai követelményekkel és ismeretszintekkel.
2. A szakmai vizsga részei:
A szakmai vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Írásbeli vizsgán az egyes tantárgyak ismeret szintű szakanyagrészeit, míg szóbeli vizsgán a jártas és képes követelményszintű részkérdéseinek alkalmazását, illetve alkalmazni tudását kell számon kérni.
a) Írásbeli vizsga szakanyaga és időtartama:
— alkotmányjog,
— polgári jog,
— büntetőjog,
— büntetőeljárás-jog,
— államigazgatás-jog,
— munkajog,
— kriminalisztika,
— pszichológia területén az ismeretszintű témakörökből a bizottság elnöke által, közvetlenül a vizsga előtt kisorsolt egy-egy kérdés.
A vizsga időtartama: 150 perc.
b) Szóbeli vizsga szakanyaga és időtartama:
— alkotmányjog,
— polgári jog,
— büntetőjog,
— büntetőeljárás-jog és az
— államigazgatási jog területén a jártasság- és képesség szintű témakörök egy-egy kérdésének felhasználásával kialakított tétel.
A vizsga időtartama 25 perc/fő.
3. Szakmai vizsga értékelése.
Az írásbeli és a szóbeli vizsga tantárgyankénti kérdéseit külön-külön 1—5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A vizsgázó képesítést akkor kaphat, ha mindkét vizsgarész területenkénti kérdéseire legalább elégséges érdemjegyet ért el. A vizsga elméleti osztályzatát az írásbeli vizsga területenkénti kérdéseire adott érdemjegyek átlaga, a gyakorlati osztályzatot pedig a szóbeli vizsga területenkénti kérdéseire adott érdemjegy átlaga adja.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:
A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés — a bizottság mérlegelése alapján — csak a szakképesítésként elfogadott okleveleket kiállító tanintézetben tanulmányokat folytató és hitelesen igazolt vizsgák alapján adható. Ilyen esetben a mentesített vizsgarészek osztályzatait az ott szerzett érdemjegyek alapján kell megállapítani.
Pótvizsgát, illetve javítóvizsgát csak a szakmai vizsgát követő három hónap eltelte után szervezett vizsgán lehet tenni.
1
A rendeletet a 24/1998. (VI. 9.) BM rendelet 29. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 1998. június 9. napjával.
2
A 2. § a 29/1997. (IV. 18.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
3
A 2. § (4) bekezdése a 65/1997. (XI. 26.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
4
A Magyar Közlöny 1997. évi 49. számában közétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.
5
Megjelent a Belügyi Közlöny 1995. évi 15. számában.