Kifejezéskereső
152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet
a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól1
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a (7) bekezdésének c) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pont] körét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerint minősül a tevékenység akkor is, ha az 1. számú mellékletben feltüntetett mennyiségi küszöbértéket a tevékenységbővítés következtében éri el, és ha a bővítés legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység korábbi (engedélyezett) nagyságához képest.
Fogalommeghatározások
(Kt. 67—68. §-aihoz)
2. § (1) Jelentős módosítás az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése vagy a technológia- és/vagy termékváltás, amelynek következtében
a) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás a megengedett kibocsátás 25%-át meghaladja;
b) olyan mennyiségű — veszélyes vagy radioaktív — hulladék keletkezik, amely a helyszínen új kezelő-tároló létesítmény építését vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé;
c) korábbi (engedélyezett) határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő;
d) korábbi (engedélyezett) felszín alatti vízkivétel legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az 1. számú mellékletben meghatározott mennyiségeket;
e) a tározott vagy átvezetett víz mennyisége legalább egy évig, évi átlagban több mint 10%-kal meghaladja az 1. számú mellékletben meghatározott mennyiségeket;
f)2 a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a területrendezési tervben meghatározott területfelhasználási kategóriája az igénybevétel miatt megváltozik,;
g) új meddő-, salak- és pernyehányó vagy új zagytározó létesül;
h) a tevékenység során előállított termék mennyisége, illetve a tevékenység volumene a korábbi (engedélyezett) mértéket legalább 25%-kal meghaladja.
(2) Nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn.
(3) Nem minősül a tevékenység módosításának
a) a területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet;
b) a keletkezett hulladék helyszínen történő olyan kezelésére való áttérés, amellyel az anyagot a technológiai folyamatba visszavezetik.
3. § A tevékenység szakaszai [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pontja]:
a) a telepítés: a tevékenyég gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építkezés, a berendezések felszerelése;
b) a megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a létesítmény működtetése, üzemelése, használata;
c) a felhagyás: a tevékenység megszüntetése.
4. § A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek [Kt. 68. § (3) bekezdés] különösen: a tevékenység
a) telepítése miatt megnyitott anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése;
b) telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítások, raktározás, tárolás;
c) megvalósítása során keletkező hulladék és szennyvíz kezelése;
d) energia- és vízellátása, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízkivétellel történik.
Előzetes környezeti tanulmány
(Kt. 69. §-ához)
5. § (1)3 A Kt. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti kérelemhez öt példányban csatolandó az előzetes környezeti tanulmány (a továbbiakban: előzetes tanulmány). Amennyiben az eljárásban résztvevők száma, illetőleg a 20/A.–20/C. §-ok szerinti rendelkezések végrehajtása ezt szükségessé teszi, a felügyelőség az előzetes tanulmány további példányainak benyújtását írja elő.
(2) A kérelem átvételekor a felügyelőség ellenőrzi, hogy
a) csatolták-e hozzá az előzetes tanulmányt, és amennyiben azt a kérelemhez nem csatolták, a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel;
b) a kérelem valóban környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységről szól-e, és amennyiben a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat-köteles, a felügyelőség erről az eljárás megszüntetése mellett a kérelmezőt haladéktalanul értesíti.
6. § (1) Az előzetes tanulmányban a létesítmény szükségességének indokolásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja], különösen, ha a létesítményben infrastrukturális jellegű vagy környezetvédelmi célú tevékenység megvalósítását tervezik, ki kell térni arra is, hogy
a) a tevékenység céljának eléréséhez a kérelmező miért a tervezett változatot (változatokat) ítéli megfelelőnek;
b) a döntésben szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok, s ha igen, melyek voltak azok.
(2) A tevékenység telepítési és technológiai lehetőségeinek leírásakor az előzetes tanulmánynak különösen a következőket kell tartalmaznia:
a) az előzmények körében
aa) a korábban vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségek rövid ismertetése,
ab) az előzetes tanulmányban ismertetett lehetőségek összefüggése olyan korábbi, különösen területfejlesztési vagy -rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és technológiájának kiválasztását;
b) az alapadatok körében
ba) a tevékenység kapacitása, a kihasználás tervezett időbeli megoszlása,
bb) a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama,
bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi módja,
bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és helye,
be) a tervezett technológia, illetve, ahol ez nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, megadva az összefoglaló folyamatábrát, valamint az anyagfelhasználás főbb mutatóit is,
bf) Magyarországon új külföldi technológia bevezetése esetében a külföldi referenciák,
bg) a telepítés helyén kívül igénybe veendő infrastruktúra adatai,
bh) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,
bi) egyéb kapcsolódó műveletek, valamint
bj) az előbbi adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megjelölve azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani;
c) ha az előzetes tanulmány kötelező tartalmát képező valamely adat az állam- vagy szolgálati titkok körébe tartozik, annak a felügyelőség részéről történő megismerésére az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyennek minősülő, valamint a kérelmező által üzleti titoknak minősített adatot a kérelmezőnek azt így megjelölve, elkülönítve kell csatolnia, és a nyilvánosságra kerülő tanulmányban olyan információkkal helyettesítenie, amelyek a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélését lehetővé teszik.
(3) A tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja]
a) termelő célú tevékenységnél csak akkor kell ismertetni, ha ilyen következmények értelmezhetők;
b) infrastrukturális, valamint környezetvédelmi célú tevékenységnél
ba) a tevékenység megvalósítása nélkül várható környezeti állapotváltozások becslésével, illetve a fennmaradó kedvezőtlen környezeti állapot leírásával, vagy
bb) ha a kérelmező az elmaradó tevékenységet más tevékenységgel fogja helyettesíteni, akkor a várható helyettesítés környezeti következményeinek becslésével
kell megadni.
(4) A környezetterhelés és a környezet igénybevétele (a továbbiakban: hatótényezők) várható mértékének [Kt. 69. § (2) bekezdés b) pontja] becslését a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok bizonytalanságának (rendelkezésre állásának) figyelembevételével kell elvégezni.
(5)4 A hatások előzetes becslése [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, és az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel magában foglalja, hogy
a) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el;
b) a hatásfolyamatok – figyelembe véve a 3. számú mellékletben a vizsgálandó terület meghatározásához adott szempontokat – milyen területekre terjedhetnek ki, ideértve e területek térképen való körülhatárolását is;
c) a vizsgálandó területről rendelkezésre álló környezeti állapot és területhasználati adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen hatások léphetnek fel, mekkora ezek nagyságrendje és jelentősége.
(6)5 A tanulmányban jelezni kell, ha a tevékenység következtében előre láthatóan országhatáron átterjedő környezeti hatások is felléphetnek. E hatások előzetes becslésére az (5) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7) A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] magába foglalja:
a) az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és művi értékek, a tájkép és a tájhasználat bemutatását;
b) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését;
c) annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében; továbbá, hogy
d) a c) pont szerinti változások milyen, a telepítés helyén túl terjedő hatásfolyamatokat indíthatnak el.
7. § (1) Amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor a felügyelőség a kérelmet, az előzetes tanulmányt, valamint a hirdetmény szövegének a (2) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti és a szomszédos települési önkormányzatok jegyzőinek azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti hirdetményt az iratok megérkezését követő 3 napon belül 30 napig kifüggesztéssel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon tegyék közzé.
(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell
a) a telepítés helyét és a tevékenység rövid leírását a kérelem szerint,
b) azt, hogy a kérelem és az előzetes tanulmány hol és mikor tekinthető meg,
c) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél az előzetes tanulmány tartalmára, a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve szempontjaira vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni.
(3) A hirdetmény közzétételét követő 30 napig a kérelmet és az előzetes tanulmányt az (1) bekezdésben meghatározott települési önkormányzatok jegyzőinek hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Észrevételeket ez idő alatt lehet benyújtani a felügyelőségnél vagy a jegyzőnél.
(4) A települési önkormányzat jegyzője az önkormányzat észrevételét, valamint a hozzá érkezett észrevételeket 8 napon belül megküldi a felügyelőségnek. A felügyelőség ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek.
(5) A közzététel ideje nem hosszabbítja meg az ügyintézési határidőt (Kt. 91. §).
(Kt. 70. §-ához)
8. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében említett kérelmet a felügyelőség az e rendelet 2. számú mellékletében megjelölt szakkérdésekre kiterjedően az ott meghatározott szakhatóságok bevonásával bírálja el.
(2)6 A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás megítélése, valamint a részletes környezeti hatásvizsgálat tartalmának szempontjából lényeges – és a 7. §, illetve a 20/A.–20/C. §-ok szerint kapott – észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolása tartalmazza. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.
9. § A felügyelőség határozatában megjelöli az előzetes tanulmányban szereplő azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja. A felügyelőség a lehetségesnek ítélt változatokkal kapcsolatosan meghatározza a Kt. 70. § (2) bekezdés a) pontjának utolsó fordulatában írt követelményeket is.
10. § Nem adható meg a környezetvédelmi engedély az előkészítő eljárásban, ha a várható környezeti hatások
a) jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható;
b) megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges;
továbbá, ha a tevékenység
c) nagyfokú környezeti kockázattal járna;
d)7 országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást válthat ki, vagy
e) az 1. számú melléklet szerint mindig részletes hatásvizsgálat-köteles.
Részletes tanulmány
(Kt. 71—72. §-aihoz)
11. § (1) A részletes tanulmányt — ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik — öt példányban kell benyújtani.
(2) A részletes tanulmány bevezetőjében össze kell foglalni az előzményeket, különösen
a) a felügyelőség és a szakhatóságok előkészítő szakaszban adott állásfoglalásait,
b) a kérelmezőhöz eljuttatott észrevételeket, valamint
c) a részletes vizsgálat menetét.
(3) A részletes tanulmányban az előkészítő eljárás eredményeképpen kiválasztott változatot (változatokat) kell részletesen leírni.
(4) A tevékenység és a hatótényezők részletes leírásának magába kell foglalnia:
a) a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alapadatok részletezését, megjelölve azt, ha az előzetes tanulmányban leírtakhoz képest változás történt;
b) a hatótényezők jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése bemutatását.
(5) A részletes leírásból megállapíthatónak kell lenni, hogy az egyes hatótényezők
a) a tevékenység mely szakaszában jelennek meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhetők hozzá;
b) mely környezeti elemeket érintik, a közvetlen hatások területének meghatározásával (3. számú melléklet III. 3., 4. és 5. pontjai) való összefüggésben.
(6) Ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése (Kt. 84. §) korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell a részletes tanulmányhoz.
12. § (1) A hatásterület kiterjedését az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.
(2) Környezeti elem vagy rendszer védelméről szóló szakterületi jogszabály a 3. számú melléklet figyelembevételével az adott elemre vagy rendszerre vonatkozó hatásterület meghatározásához részletszabályokat állapíthat meg.
(3) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotának ismertetését [Kt. 71. § (1) bekezdés b) pontja]
a) azokra a tényezőkre kell korlátozni, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;
b) ezen állapot várható — a tevékenységtől független — változásának jelzésével is ki kell egészíteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik.
(4) A hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.
(5) A környezeti hatások értékelésénél [Kt. 71. § (1) bekezdés c) pontja]
a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzését kell megadni az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:
aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása,
ab) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,
ac) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,
ad) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,
ae) a környezetkárosodás mérséklésének lehetőségei;
b) ha a hatás a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, különösen a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét és a hatásra való érzékenységét, ideértve a morbiditási mutatókat is, kell megadni.
(6) A tevékenység társadalmi és gazdasági következményei [Kt. 71. § (1) bekezdés d) pontja] között, amennyiben lehetséges, becsülni kell a tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben
a) a bekövetkező károkat és felmerülő költségeket;
b) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozását, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változásokat.
(7)8 Ha a 20/B. § szerinti eljárás megindult, akkor a részletes tanulmány külön fejezetében összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen
a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;
b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;
c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;
d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;
e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;
f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;
g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.
13. § A részletes tanulmány közérthető összefoglalása tartalmazza:
a) a tevékenység lényegének ismertetését;
b) a várható környezeti állapotváltozást;
c) a hatásterület bemutatását;
d) a környezeti hatások értékelését;
e) az érintett közösségek életminőségében és életmódjában várható változásokat;
f) a foganatosítandó környezetvédelmi intézkedéseket.
14. § (1) A részletes tanulmányban előforduló, államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képező adatok tekintetében az e rendelet 6. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak az irányadók.
(2) A felügyelőség a részletes tanulmányt hiánypótlásra adja vissza, ha az (1) bekezdés szerinti információk a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésére nem alkalmasak.
(Kt. 93. §-ához)
15. § (1) A felügyelőség a részletes tanulmány benyújtása után tartandó közmeghallgatásra vonatkozó adatokat [Kt. 93. § (3)—(5) bekezdések] legalább egy, a hatásterület szerinti helyi vagy egy országos napilapban közzéteszi.
(2) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat. Kétség esetén az ilyen igényt bejelentett szervezetek ügyféli jogosultságát vélelmezni kell.
16. § (1)9 A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között — egyebek mellett — előírható
a) rendszeres környezetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő, ellenőrző rendszer kialakítását;
b) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is;
c) a felhagyás feltételei, ideértve a felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.
(2)10 A környezetvédelmi engedélyről történő döntéshozatali eljárásra a 8. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
17. § (1) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tevékenység akkor engedélyezhető a tervezett nyomvonal egyes önállóan is használható szakaszaira, ha akár a megindított, akár egy korábbi eljárás előkészítő szakaszában a teljes tervezett nyomvonalat a felügyelőségnek bemutatták.
(2) Több felügyelőség területét érintő telepítés esetén az eljáró hatóságot a másodfokú hatóság jelöli ki.
18. § A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet egyéb ok hiányában is el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása ellentétes
a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (Kt. 40. §) meghatározott környezeti célállapotokkal;
b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezetvédelmi kötelezettségeivel.
19. § A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt — hivatalból vagy kérelemre — módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
20. § (1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje legalább öt év, de az engedély határozatlan időre is megadható.
(2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység tervezett élettartama figyelembevételével határozza meg.
(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben az érdekelt a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó rendelkezések11
20/A. §12 (1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei, mind – viszonosság esetén – más országok tekintetében is, az egyezmény előírásait a 20/A.–20/D. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.
(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a ,,nagy'' vagy ,,nagyobb'' megjelölés található, az 1. számú mellékletben a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a részletes környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltétel vagy mérethatár alkalmazandó.
(3) Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) feladata.
Eljárás kibocsátó félként13
20/B. §14 (1) A felügyelőség az egyezmény I. függelékében meghatározott tevékenység megkezdési szándékának bejelentése [Kt. 69. § (1) bek.] után, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése – különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján – feltételezhető, megküldi a Minisztériumnak:
a) a kérelem és az előzetes tanulmány két példányát;
b) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy
ba) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,
bb) a hatásviselő fél hatásterületéről a részletes hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti iratokat a 7. § (1) bekezdésben meghatározott közzététel előtt kell megküldeni, és arról a kérelmezőt is tájékoztatni kell.
(3) Nem kell az (1) bekezdés szerinti iratokat megküldeni, amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján elutasítja.
(4) A Minisztérium az (1) bekezdés szerinti iratok alapján, a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárás határidejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a felügyelőségnek, amely azt továbbítja a kérelmezőnek.
(5) A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a felügyelőséghez, amely azokat kézbesíti a kérelmezőnek.
(6) Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor azt az egyezmény előírásai és a 20/A.–20/C. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.
20/C. §15 (1) A kérelmezőnek a felügyelőség által meghatározott határidőig a hatásviselő fél által kért nyelven el kell készíttetnie a részletes tanulmány nemzetközi fejezetének [12. § (7) bek.] és közérthető összefoglalójának (13. §) fordítását, és azt be kell nyújtania a felügyelőségre. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a felügyelőség az engedélykérelmet a részletes tanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.
(2) A felügyelőség a részletes tanulmány két példányát és az (1) bekezdés szerinti fordítást haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelőséget és szükség szerint a szakhatóságokat.
(3) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával a részletes tanulmány kiegészítését rendelheti el.
(4) A felügyelőség a környezetvédelmi engedély tárgyában hozott ügydöntő határozatát megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek. Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.
(5) Olyan tevékenység környezetvédelmi engedélyezése során, amelyben a felügyelőség országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, a környezetvédelmi engedély még nem került kiadásra, és a 20/A. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró felügyelőséget, amely értesíti erről a kérelmezőt.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követően
a) a Minisztérium megszervezi – a felügyelőség és az érintett szakhatóságok bevonásával – az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;
b) a felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárást vagy eljárási szakasz megkezdését az egyeztetés lezárásáig – de legfeljebb 90 napig – felfüggesztheti.
(7) Ha az egyeztetés során kapott információk mérlegelése alapján a felügyelőség a szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, akkor az eljárást az egyezmény és a 20/A.–20/C. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni.
Eljárás hatásviselő félként16
20/D. §17 (1) A kibocsátó fél által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium
a) kikéri a felügyelőség és a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárásban szakhatóságként részt vevő szervek álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvétel szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket, vagy azok felettes szervét keresi meg;
b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.
(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában.
(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban az egyezmény alkalmazásának szükségessége felmerül, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.
(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.
(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium
a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;
b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;
c) nyilvános vitát is szervezhet, ha azon legalább a kibocsátó fél képviselője vagy a tevékenység kezdeményezője vagy a hatásvizsgálat készítője a részvételt vállalja.
(6) A Minisztérium az e szakaszban meghatározott vélemény- és információkérési, valamint tájékoztatási feladatainak ellátásába bevonhatja területi szerveit és a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséget.
Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel — a Kt. hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A rendelet 18. §-ának a) pontja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal egy időben lép hatályba.
(3) E rendelet végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter gondoskodik, e feladatának ellátása körében a technikai haladás eredményeinek és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével javaslatokat dolgoz ki a rendelet 1. számú mellékletének korszerűsítésére.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának átmeneti szabályozásáról szóló — a 67/1994. (V. 4.) Korm. rendelettel módosított — 86/1993. (VI. 4.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet a 111/D. §-t követően a következő címmel és a 111/E. §-sal egészül ki:
b) az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtására kiadott 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
c) az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtására kiadott 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
d) a villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 15. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, és a (2) bekezdése első mondatának első fordulata pedig a következők szerint módosul:
e) a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1. számú melléklet a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelethez18
2. számú melléklet a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelethez
közreműködők
3. számú melléklet a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelethez
A rendeletet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 31. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2001. április 15. napjával.
A Vhr. 2. § (1) bekezdés f) pontja a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Vhr. 5. § (1) bekezdése a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 6. § (5) bekezdése a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 6. § (6) bekezdése a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint kiegészített szöveg.
A Vhr. 8. § (2) bekezdése a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 10. § d) pontja a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 12. § (7) bekezdését a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.
A Vhr. 16. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 6. §-a.
A Vhr. 16. § (2) bekezdését a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta.
A Vhr. 20/A. §-át megelőző alcímet a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
A Vhr. 20/A. §-át a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
A Vhr. 20/B. §-át megelőző alcímet a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
A Vhr. 20/B. §-át a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
A Vhr. 20/C. §-át a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
A Vhr. 20/D. §-át megelőző alcímet a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
A Vhr. 20/D. §-át a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
A Vhr. 1.számú melléklete a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 8. §-ával, illetve mellékletével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 69. pontja a 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet 9.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 75. pontja a 103/1999. (VII.6.) Korm. rendelet 9.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 2. számú melléklet 1.a) pont ac) alpontját a 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 2. számú melléklet 1. pont ba) alpontja a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 2. számú melléklet 2. pont j) alpontja a 206/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 11. §-a szerint módosított szöveg.