Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet

a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól

1995.12.19.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a (7) bekezdésének c) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pont] körét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerint minősül a tevékenység akkor is, ha az 1. számú mellékletben feltüntetett mennyiségi küszöbértéket a tevékenységbővítés következtében éri el, és ha a bővítés legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység korábbi (engedélyezett) nagyságához képest.

Fogalommeghatározások

2. § (1) Jelentős módosítás az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése vagy a technológia- és/vagy termékváltás, amelynek következtében

a) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás a megengedett kibocsátás 25%-át meghaladja;

b) olyan mennyiségű — veszélyes vagy radioaktív — hulladék keletkezik, amely a helyszínen új kezelő-tároló létesítmény építését vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé;

c) korábbi (engedélyezett) határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő;

d) korábbi (engedélyezett) felszín alatti vízkivétel legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az 1. számú mellékletben meghatározott mennyiségeket;

e) a tározott vagy átvezetett víz mennyisége legalább egy évig, évi átlagban több mint 10%-kal meghaladja az 1. számú mellékletben meghatározott mennyiségeket;

f) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a területrendezési tervben meghatározott területfelhasználási kategóriája az igénybevétel miatt megváltozik, továbbá, ha bányatelek módosításra kerül;

g) új meddő-, salak- és pernyehányó vagy új zagytározó létesül;

h) a tevékenység során előállított termék mennyisége, illetve a tevékenység volumene a korábbi (engedélyezett) mértéket legalább 25%-kal meghaladja.

(2) Nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn.

(3) Nem minősül a tevékenység módosításának

a) a területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet;

b) a keletkezett hulladék helyszínen történő olyan kezelésére való áttérés, amellyel az anyagot a technológiai folyamatba visszavezetik.

3. § A tevékenység szakaszai [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pontja]:

a) a telepítés: a tevékenyég gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építkezés, a berendezések felszerelése;

b) a megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a létesítmény működtetése, üzemelése, használata;

c) a felhagyás: a tevékenység megszüntetése.

4. § A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek [Kt. 68. § (3) bekezdés] különösen: a tevékenység

a) telepítése miatt megnyitott anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése;

b) telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítások, raktározás, tárolás;

c) megvalósítása során keletkező hulladék és szennyvíz kezelése;

d) energia- és vízellátása, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízkivétellel történik.

Előzetes környezeti tanulmány

(Kt. 69. §-ához)

5. § (1) A Kt. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti kérelemhez öt példányban csatolandó az előzetes környezeti tanulmány (a továbbiakban: előzetes tanulmány). Amennyiben az eljárásban résztvevők száma ezt szükségessé teszi, a felügyelőség az előzetes tanulmány további példányainak benyújtását írja elő.

(2) A kérelem átvételekor a felügyelőség ellenőrzi, hogy

a) csatolták-e hozzá az előzetes tanulmányt, és amennyiben azt a kérelemhez nem csatolták, a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel;

b) a kérelem valóban környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységről szól-e, és amennyiben a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat-köteles, a felügyelőség erről az eljárás megszüntetése mellett a kérelmezőt haladéktalanul értesíti.

6. § (1) Az előzetes tanulmányban a létesítmény szükségességének indokolásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja], különösen, ha a létesítményben infrastrukturális jellegű vagy környezetvédelmi célú tevékenység megvalósítását tervezik, ki kell térni arra is, hogy

a) a tevékenység céljának eléréséhez a kérelmező miért a tervezett változatot (változatokat) ítéli megfelelőnek;

b) a döntésben szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok, s ha igen, melyek voltak azok.

(2) A tevékenység telepítési és technológiai lehetőségeinek leírásakor az előzetes tanulmánynak különösen a következőket kell tartalmaznia:

a) az előzmények körében

aa) a korábban vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségek rövid ismertetése,

ab) az előzetes tanulmányban ismertetett lehetőségek összefüggése olyan korábbi, különösen területfejlesztési vagy -rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és technológiájának kiválasztását;

b) az alapadatok körében

ba) a tevékenység kapacitása, a kihasználás tervezett időbeli megoszlása,

bb) a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama,

bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi módja,

bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és helye,

be) a tervezett technológia, illetve, ahol ez nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, megadva az összefoglaló folyamatábrát, valamint az anyagfelhasználás főbb mutatóit is,

bf) Magyarországon új külföldi technológia bevezetése esetében a külföldi referenciák,

bg) a telepítés helyén kívül igénybe veendő infrastruktúra adatai,

bh) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,

bi) egyéb kapcsolódó műveletek, valamint

bj) az előbbi adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megjelölve azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani;

c) ha az előzetes tanulmány kötelező tartalmát képező valamely adat az állam- vagy szolgálati titkok körébe tartozik, annak a felügyelőség részéről történő megismerésére az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyennek minősülő, valamint a kérelmező által üzleti titoknak minősített adatot a kérelmezőnek azt így megjelölve, elkülönítve kell csatolnia, és a nyilvánosságra kerülő tanulmányban olyan információkkal helyettesítenie, amelyek a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélését lehetővé teszik.

(3) A tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja]

a) termelő célú tevékenységnél csak akkor kell ismertetni, ha ilyen következmények értelmezhetők;

b) infrastrukturális, valamint környezetvédelmi célú tevékenységnél

ba) a tevékenység megvalósítása nélkül várható környezeti állapotváltozások becslésével, illetve a fennmaradó kedvezőtlen környezeti állapot leírásával, vagy

bb) ha a kérelmező az elmaradó tevékenységet más tevékenységgel fogja helyettesíteni, akkor a várható helyettesítés környezeti következményeinek becslésével

kell megadni.

(4) A környezetterhelés és a környezet igénybevétele (a továbbiakban: hatótényezők) várható mértékének [Kt. 69. § (2) bekezdés b) pontja] becslését a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok bizonytalanságának (rendelkezésre állásának) figyelembevételével kell elvégezni.

(5) A hatások előzetes becslése [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] a tevékenység szakaszaiként elkülönítve magába foglalja, hogy

a) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el;

b) a hatásfolyamatok a 3. számú melléklet III. 1. pontjának figyelembevételével mekkora területre terjedhetnek ki;

c) a vizsgálandó területről rendelkezésre álló környezeti állapot és területhasználati adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen hatások léphetnek fel, mekkora ezek nagyságrendje és jelentősége.

(6) A tanulmányban jelezni kell, ha a tevékenység következtében előre láthatóan országhatáron átterjedő környezeti hatások is felléphetnek.

(7) A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] magába foglalja:

a) az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és művi értékek, a tájkép és a tájhasználat bemutatását;

b) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését;

c) annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében; továbbá, hogy

d) a c) pont szerinti változások milyen, a telepítés helyén túl terjedő hatásfolyamatokat indíthatnak el.

7. § (1) Amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor a felügyelőség a kérelmet, az előzetes tanulmányt, valamint a hirdetmény szövegének a (2) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti és a szomszédos települési önkormányzatok jegyzőinek azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti hirdetményt az iratok megérkezését követő 3 napon belül 30 napig kifüggesztéssel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon tegyék közzé.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a telepítés helyét és a tevékenység rövid leírását a kérelem szerint,

b) azt, hogy a kérelem és az előzetes tanulmány hol és mikor tekinthető meg,

c) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél az előzetes tanulmány tartalmára, a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve szempontjaira vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni.

(3) A hirdetmény közzétételét követő 30 napig a kérelmet és az előzetes tanulmányt az (1) bekezdésben meghatározott települési önkormányzatok jegyzőinek hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Észrevételeket ez idő alatt lehet benyújtani a felügyelőségnél vagy a jegyzőnél.

(4) A települési önkormányzat jegyzője az önkormányzat észrevételét, valamint a hozzá érkezett észrevételeket 8 napon belül megküldi a felügyelőségnek. A felügyelőség ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek.

(5) A közzététel ideje nem hosszabbítja meg az ügyintézési határidőt (Kt. 91. §).

8. §

(Kt. 70. §-ához]

(1) Az 5. § (1) bekezdésében említett kérelmet a felügyelőség az e rendelet 2. számú mellékletében megjelölt szakkérdésekre kiterjedően az ott meghatározott szakhatóságok bevonásával bírálja el.
(2) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás megítélése, valamint a részletes környezeti hatásvizsgálat tartalmának meghatározása szempontjából lényeges — és a 7. § szerint kapott — észrevételeket érdemben vizsgálja.

9. §

A felügyelőség határozatában megjelöli az előzetes tanulmányban szereplő azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja. A felügyelőség a lehetségesnek ítélt változatokkal kapcsolatosan meghatározza a Kt. 70. § (2) bekezdés a) pontjának utolsó fordulatában írt követelményeket is.

10. § Nem adható meg a környezetvédelmi engedély az előkészítő eljárásban, ha a várható környezeti hatások

a) jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható;

b) megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges;

továbbá, ha a tevékenység

c) nagyfokú környezeti kockázattal járna;

d) kedvezőtlen regionális vagy globális környezeti hatást váltana ki, vagy

e) az 1. számú melléklet szerint mindig részletes hatásvizsgálat-köteles.

Részletes tanulmány

11. § (1) A részletes tanulmányt — ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik — öt példányban kell benyújtani.

(2) A részletes tanulmány bevezetőjében össze kell foglalni az előzményeket, különösen

a) a felügyelőség és a szakhatóságok előkészítő szakaszban adott állásfoglalásait,

b) a kérelmezőhöz eljuttatott észrevételeket, valamint

c) a részletes vizsgálat menetét.

(3) A részletes tanulmányban az előkészítő eljárás eredményeképpen kiválasztott változatot (változatokat) kell részletesen leírni.

(4) A tevékenység és a hatótényezők részletes leírásának magába kell foglalnia:

a) a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alapadatok részletezését, megjelölve azt, ha az előzetes tanulmányban leírtakhoz képest változás történt;

b) a hatótényezők jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése bemutatását.

(5) A részletes leírásból megállapíthatónak kell lenni, hogy az egyes hatótényezők

a) a tevékenység mely szakaszában jelennek meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhetők hozzá;

b) mely környezeti elemeket érintik, a közvetlen hatások területének meghatározásával (3. számú melléklet III. 3., 4. és 5. pontjai) való összefüggésben.

(6) Ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése (Kt. 84. §) korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell a részletes tanulmányhoz.

12. § (1) A hatásterület kiterjedését az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

(2) Környezeti elem vagy rendszer védelméről szóló szakterületi jogszabály a 3. számú melléklet figyelembevételével az adott elemre vagy rendszerre vonatkozó hatásterület meghatározásához részletszabályokat állapíthat meg.

(3) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotának ismertetését [Kt. 71. § (1) bekezdés b) pontja]

a) azokra a tényezőkre kell korlátozni, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;

b) ezen állapot várható — a tevékenységtől független — változásának jelzésével is ki kell egészíteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik.

(4) A hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.

(5) A környezeti hatások értékelésénél [Kt. 71. § (1) bekezdés c) pontja]

a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzését kell megadni az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:

aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása,

ab) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,

ac) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,

ad) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,

ae) a környezetkárosodás mérséklésének lehetőségei;

b) ha a hatás a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, különösen a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét és a hatásra való érzékenységét, ideértve a morbiditási mutatókat is, kell megadni.

(5) A tevékenység társadalmi és gazdasági következményei [Kt. 71. § (1) bekezdés d) pontja] között, amennyiben lehetséges, becsülni kell a tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben

a) a bekövetkező károkat és felmerülő költségeket;

b) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozását, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változásokat.

13. § A részletes tanulmány közérthető összefoglalása tartalmazza:

a) a tevékenység lényegének ismertetését;

b) a várható környezeti állapotváltozást;

c) a hatásterület bemutatását;

d) a környezeti hatások értékelését;

e) az érintett közösségek életminőségében és életmódjában várható változásokat;

f) a foganatosítandó környezetvédelmi intézkedéseket.

14. §

(1) A részletes tanulmányban előforduló, államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képező adatok tekintetében az e rendelet 6. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak az irányadók.
(2) A felügyelőség a részletes tanulmányt hiánypótlásra adja vissza, ha az (1) bekezdés szerinti információk a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésére nem alkalmasak.

15. §

(Kt. 93. §-ához)

(1) A felügyelőség a részletes tanulmány benyújtása után tartandó közmeghallgatásra vonatkozó adatokat [Kt. 93. § (3)—(5) bekezdések] legalább egy, a hatásterület szerinti helyi vagy egy országos napilapban közzéteszi.
(2) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat. Kétség esetén az ilyen igényt bejelentett szervezetek ügyféli jogosultságát vélelmezni kell.

16. § A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között — egyebek mellett — előírható

a) rendszeres környezetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő, ellenőrző rendszer kialakítását;

b) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is;

c) a felhagyás feltételei, ideértve a felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

17. § (1) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tevékenység akkor engedélyezhető a tervezett nyomvonal egyes önállóan is használható szakaszaira, ha akár a megindított, akár egy korábbi eljárás előkészítő szakaszában a teljes tervezett nyomvonalat a felügyelőségnek bemutatták.

(2) Több felügyelőség területét érintő telepítés esetén az eljáró hatóságot a másodfokú hatóság jelöli ki.

18. § A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet egyéb ok hiányában is el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása ellentétes

a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (Kt. 40. §) meghatározott környezeti célállapotokkal;

b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezetvédelmi kötelezettségeivel.

19. § A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt — hivatalból vagy kérelemre — módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

20. § (1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje legalább öt év, de az engedély határozatlan időre is megadható.

(2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység tervezett élettartama figyelembevételével határozza meg.

(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben az érdekelt a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel — a Kt. hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet 18. §-ának a) pontja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal egy időben lép hatályba.

(3) E rendelet végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter gondoskodik, e feladatának ellátása körében a technikai haladás eredményeinek és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével javaslatokat dolgoz ki a rendelet 1. számú mellékletének korszerűsítésére.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának átmeneti szabályozásáról szóló — a 67/1994. (V. 4.) Korm. rendelettel módosított — 86/1993. (VI. 4.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet a 111/D. §-t követően a következő címmel és a 111/E. §-sal egészül ki:

„,,
Bejelentési kötelezettség elmulasztása
111/E. § Aki a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 82. §-a (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségét az ott meghatározott határidőben nem teljesíti, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.''”

b) az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtására kiadott 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„,,22. § A nukleáris létesítmény esetében hatósági engedély szükséges a létesítmény alkotórészét vagy tartozékát képező berendezés gyártásához és külföldről való behozatalához is.''”

c) az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtására kiadott 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„,,(2) Az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt tevékenységek engedélyezésére csak a nukleáris létesítményre vonatkozó környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.''”

d) a villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 15. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, és a (2) bekezdése első mondatának első fordulata pedig a következők szerint módosul:

„,,[(1) A kérelemhez mellékelni kell:]
h) a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolatát.
(2) A kérelmet és az (1) bekezdés a)—e) és h) pontjaiban előírt mellékleteket egy-egy példányban,''”

e) a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„,,(3) Erőmű létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) külön jogszabályban meghatározott környezeti hatásvizsgálat-köteles erőművek esetén az előzetes környezeti tanulmányt és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a tanulmány alapján meghozott határozatát;
b) egyéb esetekben az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a megvalósíthatósági tanulmány környezeti hatásvizsgálati fejezetére vonatkozó állásfoglalását.
A létesítési engedélykérelemhez az a) pont szerinti esetekben a környezetvédelmi engedélyt kell mellékelni.''”

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelethez

A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listája
Tevékenységek, illetve a végzésükhöz szükséges létesítmények
Mezőgazdaság
1. Komplex sík- vagy dombvidéki melioráció 500 ha-tól [0140]*
2. Részleges dombvidéki melioráció 500 ha-tól [0140]
Bányászat
3. Szénbányászatf és tőzegkitermelés [10]
4. Kőolaj- és földgázkitermelés, kivéve a kutatófúrást [11]
5. Uránércbányászatf [12]
6. Fémtartalmú ércek bányászataf [13]
7. Egyéb bányászat, kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet [14]
Feldolgozóipar
8. Húsfeldolgozás 2000 t/év késztermék-előállítástól [1511]
9. Önállóan létesített vágóhíd élő állatra számított 2000 t/év kapacitástól [1511; 1512]
10. Növényolajgyártás, a hidegsajtolásos technológiával történő növényolaj-előállítás kivételével [1514]
11. Keményítőgyártás [1532]
12. Cukorgyártás [1542]
13. Élesztő gyártása [1549]
14. Szesz és szeszes ital gyártása, kivéve az önállóan létesített, csak szeszes italt előállító üzemet 2 t/nap késztermék-előállítástól [1551]
15. Nyersbőrcserzés, -kikészítés 1000 t/év nyersbőr-felhasználástól [1831; 1911]
16. Cellulóz- és papírgyártás, a kézzel merített papír gyártása kivételével [2101]
17. Kőolajfeldolgozás,1 kenőanyag-előállítás 15 000 t/év késztermék-előállítástól [2310]
18. Kokszolómű [2320]
19. Szénfeldolgozás és szénlepárlás [2412]
20. Kénsavgyártás2 [2412]
21. Lúgok előállítása alkálikloridok elektrolízisével2 [2412]
22. Foszgéngyártás2 [2412]
23. Műtrágyagyártás2 [2413]
24. Műanyag alapanyag-gyártás2 [2414]
25. Növényvédőszer-hatóanyag és intermedier gyártás2 [2421]
26. Lakk- és festékgyártás 5000 t/év késztermék-előállítástól2 [2422]
27. Gyógyszer-alapanyagok, gyógyszer-készítmények, kiszerelt gyógyszerek, szterobakterológiai készítmények, radioaktív és egyéb gyógyászati jellegű készítmények gyártása2 [2423]
28. Mosószer- és tisztítószergyártás 5000 t/év késztermék-előállítástól2 [2424]
29. Lőpor-, robbanószer- és lőszergyártás2 [2429]
30. Építési vegyianyag-gyártás 1000 t/év késztermék-előállítástól2 [2429]
31. Grafit- és műszéngyártás2 [2429]
32. Kiégett nukleáris fűtőelem újrafeldolgozására szolgáló létesítmény1 f [2429]
33. Cellulózműszál-gyártás2 [2430]
34. Üveggyártás [2610]
35. Finomkerámia-gyártás 5000 t/év késztermék-előállítástól [2620]
36. Tűzálló kerámiatermékek gyártása 20 000 t/év késztermék-előállítástól [2640]
37. Cementgyártás [2651]
38. Azbesztcement termékek gyártása3 [2652]
39. Azbeszt tartalmú termékek előállítása4 [2690]
40. Kohómű (vas, acél, alumínium, egyéb színesfém)1 [271; 272]
41. Timföld- és korundgyártás [2721]
42. Öntöde, vas- és acélöntödénél 10 t/nap, alumínium- és egyéb színesfémöntödénél 2 t/nap kapacitástól [273]
43. Fémek felületkezelése (galvanizálás, zsírtalanítás) 20 000 m2/év felület kezelésétől, függetlenül attól, hogy a tevékenységet szerződés vagy bérmunka keretében végzik [2852]
44. Akkumulátorgyártás [3140]
45. Nyomtatott áramkör előállítása automata gépsoron [3210]
46. Közúti gépjárműgyártás [3410]
47. Vasúti járműgyártás [3520]
Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás
48. Víztározás — függetlenül a tározott víz hasznosítási módjától — 700 000 m3 befogadóképességtől, vagy 2 m-es gátmagasságtól [4100]
49. Felszín alatti vizek igénybevétele, ha egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból a napi vízkivétel [4100]
— talajvízből az 1 000 m3-t,
— réteg- és karsztvízből az 5 000 m3-t,
— partiszűrésű vízből a 10 000 m3-t,
— termál rétegvízből a 2 000 m3-t,
— termál karsztvízből az 1 000 m3-t,
— forrásból a mindenkori forráshozam 33%-át és a 100 m3-t meghaladja
50. Vízátvezetés, ha az átvezetett víz [4100]
— a vízadó tó közepes, illetőleg a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt, vagy
— a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át, illetve, ha
— a befogadó tó közepes, illetőleg a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át, vagy
— a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át meghaladja.
(Vízfolyások e pont alkalmazásában azok a természetes úton létrejött terepalakulatok, amelyekben az év bármely időszakában meghatározható mennyiségű víz áramlik.)
51. Atomerőmű1 f [4010]
52. Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől1 [4010]
53. Vízerőmű 20 MW villamos teljesítménytől [4010]
54. Geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől [4010]
55. Villamos távvezeték 120 KV-tól, kivéve a földkábel [4010]
56. Földgáz elosztóvezeték 40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól [4020]
57. Atomfűtőmű1 f [4030]
58. Távfűtőmű 50 MW hőteljesítménytől [4030]
Közúti jármű karbantartása
59. Közúti gépjárműjavító telep 50 db egyidőben javítható gépjárműtől [5021; 5029]
Szállítás, raktározás
60. Közforgalmú vasútvonal [6010]
61. Vasúti pályaudvar [6010]
— személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy 120 vonat/nap tervezett forgalom fölött,
— teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött,
— állomás
= 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött,
= veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel,
= kocsimosó berendezéssel,
— határállomás
62. Autópálya,1 autóút1 [602]
63. I. rendű főút [602]
64. II. rendű, erdőt átszelő főút, 50 ha nagyságú erdőtömbtől [602]
65. Autóbusz-pályaudvar 24 gépkocsiállástól [602]
66. Metró [6021]
67. Kőolaj-, földgáz- és kőolajtermék-vezeték [6030]
68. Kikötő,5 hajórakodó5 az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelet értelmezése szerint, kivéve az ideiglenes kikötőket [612]
69. Állandó repülőtér6 [62]
70. Kőolaj, kőolajtermékek vagy földgáz tárolása 20 000 m3 össztároló kapacitástól1 [6342]
Gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás
71. Kutató vagy oktató atomreaktor 1 KW folyamatos hőteljesítménytől1 f [7310]
72. Fotóüzem, 15 000 m2/év fotófilm előhívásától, vagy 50 000 m2/év papírkópia készítésétől [7494]
Közigazgatás
73. Fegyveres erők állandó laktanyai elhelyezése önálló zászlóalj, illetve ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 20 ha területfoglalástól [7510]
74. Fegyveres erők lő- és gyakorlótere, önálló zászlóalj vagy ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 100 ha területfoglalástól [7510]
75. Állandó repülőtér nem polgári légijárművek számára [7510]
Egyéb közösségi szolgáltatás
76. Szennyvíztisztító telep 5000 m3/nap szennyvíz tisztításától [9011]
77. Önállóan létesített szennyvíziszap-lerakó 100 t/év szárazanyagtól [9011]
78. Öntözéses szennyvízelhelyező telep 50 ha-tól [9011]
79. Szűrőmezős elszikkasztó rendszer 5 ha-tól [9011]
80. Szennyvízleürítő és ürítő-kezelő telep 100 m3/nap kapacitástól [9012]
81. Települési és nem veszélyes termelési hulladékokat lerakással ártalmatlanító telep (szeméttelep) [9021]
82. Települési és nem veszélyes termelési hulladékokat égető mű [9021]
83. Veszélyes hulladékokat égető mű7 [9022]
84. Veszélyes hulladékok lerakótelepe1 [9022]
85. Veszélyes hulladék tároló-kezelő telep [9022]
86. Veszélyes hulladék égetése nem erre specializált berendezésben, 100 kg/üzemóra veszélyes hulladék égetésétől [9022]
87. Dögtér a 28/1981. (XII. 30.) MÉM rendelet 33. § (1) bekezdés szerinti értelmezésben [9022]
Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények
88. ,,A'' típusú izotóplaboratórium
89. Nukleáris üzemanyag feldolgozására, dúsítására szolgáló létesítmény1 f
90. Nukleáris fűtőelem gyártására szolgáló létesítmény1 f
91. Önállóan létesített radioaktív-hulladék feldolgozó- és/vagy tárolótelep1 f
92. Önállóan létesített kiégett-fűtőelem tároló1 f
93. Duzzasztómű 2 m-es duzzasztási magasságtól
94. Állóvíz- és holtágszabályozás 5 ha vízfelülettől
95. Folyószabályozás 3 fkm-től, kanyarátvágás esetén hosszmegkötés nélkül
96. Vízfolyásrendezés 1 km vízfolyáshossztól
97. Területi vízrendezés, síkvidéken legalább 1000 ha-t, dombvidéken legalább 500 ha-t érintő beavatkozás esetén
98. Nyílt felszínű öntöző főcsatorna
99. A tevékenység felhagyása az f-fel megjelölt 3., 5., 6. sorszám alatti tevékenységeknél és a 32., 57., 71., 89., 90., 91., 92. sorszám alatti létesítményekben
Jelölések magyarázata:
1 Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles.
2 Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles komplex gyártástechnológia alkalmazásakor.
3 Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 20 000 t/év késztermék-előállítástól.
4 Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 200 t/év azbesztfelhasználástól.
5 Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 1350 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók befogadásától.
6 Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 2100 m vagy annál hosszabb kifutópályától.
7 Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 1000 kg/üzemóra névleges kapacitástól.
Az 1—7. lábjegyzetekben felsorolt mindig fennálló részletes környezeti hatásvizsgálati kötelezettség a tevékenység módosítására nem terjed ki.
f A felhagyás megkezdése előtt is környezeti hatásvizsgálat-köteles.
* A [] zárójelben lévő számok ,,A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása'' című kiadvány szerinti besorolási számokat jelentik.
(KSH, STATISZTIKAI NÓMENKLATÚRÁK sorozat, 1995.)
Országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területen,
továbbá a megjelölt esetekben gyógyhelyen is környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek
Tevékenységek, illetve a végzésükhöz szükséges létesítmények
Minden, az előzőekben felsorolt tevékenység méretmegkötés nélkül, továbbá
100. Állattartó telep, amely alkalmas legalább 20 db kifejlett szarvasmarha vagy azzal azonos súlyegyenértékű más fajú háziállat tartására
101. Zárttéri vadtartás
102. Vadkibocsátó hely (vízivad, muflon, dám, fácán esetében)*
103. Légvezeték
104. Turizmust, idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények 100 fő/nap befogadóképességtől*
105. Vízi- és horgásztelep
106. Sportlétesítmények*
107. Állandó használatra épített út**
108. Mezőgazdasági vasútvonal és erdei vasút*
109. Föld alatti vezetékek
110. Rádió- és televízióadó, beleértve a távközlési adókat is
111. Árvízmentesítés
Jelölések magyarázata:
* Gyógyhelyen is környezeti hatásvizsgálat-köteles.
** Gyógyhelyen csak
— a belterületi út 1800 egységjármű tervezett átlagos napi forgalomtól, vagy
— az országos közúthálózat részét képező átkelő szakasz
környezeti hatásvizsgálat-köteles.

2. számú melléklet a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelethez

A környezeti hatásvizsgálati eljárásban
közreműködők
1. Szakhatóságok
a) az eljárásba mindig bevonandó
aa) természet és tájvédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: az illetékes természetvédelmi igazgatóság, illetve nemzeti park igazgatóság
másodfokon: KTM Természetvédelmi Hivatal,
ab) környezet-egészségügyi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete
másodfokon: Országos Népegészségügyi Központ Országos Tisztifőorvosi Hivatala;
b) az eljárásba a megjelölt környezet- vagy természetvédelmi szakterületet érintő kérdés felmerülése esetén bevonandó
ba) helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: érintett települési önkormányzat(ok) képviselő-testületének hivatala,
másodfokon: illetékes megyei közigazgatási hivatal
bb) erdővédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: az illetékes erdőfelügyelőség
másodfokon: Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatal,
bc) műemlékvédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: az illetékes műemlékfelügyeleti igazgatóság
másodfokon: Országos Műemlékvédelmi Hivatal,
bd) termőföld minőségvédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomás
másodfokon: a Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, a főváros területén a Földművelésügyi Minisztérium
be) földtani és ásványvagyonvédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala
másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Szakhatósági Osztálya;
c) az eljárás részletes szakaszában a hatáskörükbe tartozó elvi, illetve területfelhasználási engedélyezésre vonatkozó nyilatkozatra [Kt. 71. § (3) bekezdése] kiterjedően
ca) elvi vízjogi engedélyre vonatkozó nyilatkozatra kiterjedően
első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság
másodfokon: Országos Vízügyi Főigazgatóság,
cb) elvi építési engedélyre vonatkozó nyilatkozatra kiterjedően
első fokon: a telepítés tervezett helye(i) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője
másodfokon: a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal,
cc) területfelhasználási engedélyre vonatkozó nyilatkozatra kiterjedően
első fokon: a telepítés tervezett helye(i) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője
másodfokon: a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal.
2. Az eljárásba feladatkörüket érintő szakkérdések felmerülése esetén bevonandó hatóságok:
a) bányászati szakkérdések:
Magyar Bányászati Hivatal,
b) energetikai szakkérdések:
Magyar Energia Hivatal,
c) ipari műszaki biztonságtechnikai szakkérdések:
Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet,
d) nukleáris szakkérdések:
Országos Atomenergia Hivatal,
e) területhasználati szakkérdések:
illetékes megyei földhivatalok,
f) állategészségügyi szakkérdések:
illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások,
g) növényegészségügyi szakkérdések:
illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomások,
h) honvédelmi szakkérdések
Magyar Honvédség Parancsnoksága,
i) vízügyi szakkérdések:
illetékes területi vízügyi igazgatóság, illetőleg Országos Vízügyi Főigazgatóság,
j) közlekedési szakkérdések:
illetékes megyei közlekedési felügyelet, illetőleg Közlekedési Főfelügyelet,
k) hírközlési szakkérdések:
illetékes területi hírközlési felügyelet, illetőleg Hírközlési Főfelügyelet,
l) légügyi szakkérdések:
Légügyi Igazgatóság,
m) a természetes adottságok (víz, iszap, levegő, barlang) gyógyászati hasznosításának szakkérdései:
NM Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság.
3. Az eljárásba különleges szakértelmet igénylő szakkérdések felmerülése esetén szakértőként bevonandó szervezetek:
a) meteorológiai szakkérdések:
Országos Meteorológiai Szolgálat,
b) építésügyi szakkérdések:
illetékes területi főépítészi iroda,
c) régészeti értékek szakkérdések:
területileg illetékes megyei múzeumok, illetve a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum.

3. számú melléklet a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelethez

A hatásterület meghatározásának szabályai
I. Hatásterület típusok
1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek
a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint
b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.
2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt tovább terjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint.
3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.
II. A hatásterület meghatározásának menete
A környezeti hatásvizsgálat
a) előkészítő szakaszában körül kell határolni a részletes szakaszban vizsgálandó területet,
b) részletes szakaszában e területet fokozatosan pontosítani kell,
c) befejezésekor a végleges teljes hatásterületet kell meghatározni.
III. A hatásterület meghatározásának szempontjai
1. A vizsgálandó területnek [II. a) pont] magába kell foglalni a közvetlen és a közvetett hatások feltételezhető területét, olyan pontossággal, amit az előkészítés során rendelkezésre álló adatok lehetővé tesznek.
A vizsgálandó területnek olyan kiterjedésűnek kell lennie, amelyen kívül már nem tételezhető fel környezeti állapotváltozás.
2. A vizsgálandó terület pontosítását a hatótényezők meghatározása, a környezeti állapotfelmérés és a hatásfolyamatok előrejelzése előrehaladásának megfelelően kell végezni.
3. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni, az érintett környezeti elemek szerint is
a) a kibocsátások terjedési területeinek [I. 1. a) pontja] becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyok és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint
b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit [I. 1. b) pontja] a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint.
4. A közvetlen hatások területeinek olyan kiterjedésűeknek kell lenni, hogy az előkészítő szakaszban [II. a) pontja] körülhatárolják, a részletes szakaszban [II. b) pontja] pedig a III. 2. pontban foglaltak figyelembevételével meghatározzák mindazon területeket
a) ahol a környezet közvetlen igénybevételét tervezik,
b) ahol a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában.
E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően tovább terjedhet.
5. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység megvalósulási szakaszainak megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni.
6. A közvetett hatások területeinek nagyságát
a) az előkészítő szakaszban hozzávetőleges becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján,
b) a részletes szakaszban az előbbieken túlmenően, a III. 2. pontban foglaltak szerint az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni, megemlítve a becslés egyes szakaszaiban figyelembe vett, illetve hiányzó tényezőket.
7. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy
a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre, és a tevékenység melyik szakaszára vonatkoznak,
b) e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama,
c) mely területeken összegeződnek különféle hatások.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás