157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervre, a központi költségvetési szervre, és mindazon gazdálkodó szervezetre, amely a beruházását maga végzi, illetve megbízása alapján és irányítása mellett más szervvel végezteti és ehhez a központi költségvetés kiadásai között – a költségvetési fejezet döntése alapján – költségvetéssel rendelkezik, előirányzat-gazdálkodásra vonatkozó jogosultsággal ruházták fel, s a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ügyfele.

(2) A rendeletet azon központi beruházások pénzügyi lebonyolítására kell alkalmazni, amelyek előirányzatát a központi költségvetésben

(3) Ugyancsak e rendelet alapján kell megvalósítani az intézményi felhalmozási kiadások között megtervezett beruházások, felújítások közül azokat,

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott beruházások finanszírozását 1996. január 1-jétől közvetlenül a Kincstár Beruházási Igazgatósága végzi.

2. § (1) Az 1. § (2) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott kategóriákba tartozó beruházások megvalósításának jóváhagyásához szükséges adatokat a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által kijelölt szervezetnek kell összegyűjtenie és ezek alapján figyelemmel a 9. § előírásaira összeállítást kell elkészítenie az 1–6. számú mellékletekben foglalt minták alapján.

(2) Az 1. § (2) bekezdés d)–e) pontjában megjelölt beruházások esetében a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője határozza meg azokat a szempontokat, irányelveket, amelyeknek kidolgozását a beruházási döntés meghozatalához szükségesnek ítéli.

3. § (1) A beruházások finanszírozásának alapja a finanszírozási alapokmány, amelyben a beruházás célját, megnevezését, összegszerűségét, anyagi-műszaki összetételét és pénzügyi előirányzatának forrásösszetételét fel kell tüntetni. A beruházás összköltségét az általános forgalmi adóval (áfa) együtt kell megállapítani. A finanszírozási alapokmányt a 6. számú melléklet szerinti mintának megfelelően kell elkészíteni.

(2) Az előirányzatok igénybevételének ütemezését a finanszírozási alapokmányban (6. számú melléklet) évenként pontosítani kell.

(3) Az áfa-adóalany (az áfa visszaigénylésére, illetve levonására jogosult) beruházó beruházásának finanszírozásában a saját források előirányzatát is figyelembe kell venni, legalább a beruházással összefüggésben felmerült és levonható (visszaigényelhető) áfa erejéig.

(4) A jóváhagyott finanszírozási alapokmány (illetve esetleges módosításai) egy példányát a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – illetve az, akit erre írásban felhatalmaz – juttatja el aláírásával ellátva a Kincstárhoz.

(5) A finanszírozási alapokmány jóváhagyásával a beruházó a jóváhagyott mutatók megtartásáért való felelősség mellett jogot nyer a beruházás céljára éves ütemezésben juttatott költségvetési előirányzat felhasználására és kötelezettsége keletkezik arra, hogy a beruházási fedezet részét képező egyéb forrásokkal a központi költségvetésből az adott célra rendelkezésre álló beruházási előirányzatot megnövelje.

(6) A Kincstár a finanszírozási alapokmány birtokában a beruházóval finanszírozási szerződést köt és megnyitja a beruházás előirányzatát.

4. § (1) A beruházás megvalósítása érdekében kötött szerződések, illetve (saját vállalkozás esetében) az elszámolás alapját képező költségvetések egy példányát a beruházónak el kell juttatnia a Kincstárhoz, amennyiben a szerződéses szolgáltatás (saját vállalkozás) ellenértéke – az áfa összegét beszámítva – az 5 millió forintot meghaladja.

(2) Értékhatárra tekintet nélkül be kell jelenteni

(3) A Kincstár a bejelentett szerződést nyilvántartásba veszi, amennyiben az tartalmában és összegszerűségében megfelel a finanszírozási alapokmányban foglaltaknak. Erről a szerződő feleket értesíti. A nyilvántartásba vétel biztosíték arra, hogy a szerződés szerint teljesített szolgáltatás számlázott ellenértékének kifizetése (a kincstári számlák közötti átvezetéssel történő rendezése) – a fedezetül kijelölt előirányzatok rendelkezésre állása esetén – nem ütközik akadályba.

(4) A Kincstár kifizetéseket a beruházás megvalósítására kötött szerződésben megállapított fizetési feltételek szerint, fizetési megbízások alapján (előirányzatok közötti – pénzforgalom nélküli – átvezetések révén), a kincstári fizetési rendszer alkalmazásával teljesít. Ha a kifizetés (az előirányzatok közötti – pénzforgalom nélküli – átvezetés) bejelentett szerződéshez kapcsolódik, erre a megbízáson hivatkozni kell; a szerződésbejelentéshez nem kapcsolódó megbízás teljesítésének előfeltétele az is, hogy a számlázott beszerzés vagy szolgáltatás tárgya a finanszírozási alapokmánynak megfeleljen.

(5) A fizetési megbízásokhoz számlát (részszámlát) kell csatolni. A megbízás összegének meg kell egyeznie a számlában kimutatott (áfá-t is tartalmazó) vállalkozói járandóság összegével.

(6) A Kincstár a fizetési megbízásokat a rendelkezésre álló előirányzat erejéig teljesíti.

(7) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott éves előirányzatok kezelésére a Kincstárban Kincstári Beruházási Számlát kell vezetni, amelyen a központi költségvetés jóváhagyását követően a teljes előirányzat-felhasználási keretet megnyitják.

Az előirányzat-felhasználási keretet növeli a beruházó által a megvalósítandó beruházás finanszírozásához igénybe vett egyéb saját és külső forrás. Ez minden esetben (kincstári körön kívüli és körön belüli forrás esetén is) a megfelelő bevételi, illetve kiadási előirányzatok módosítása után előirányzat-felhasználási keret átadásával kerül a Kincstári Beruházási Számlára.

(8) A központi beruházások előirányzatai költségvetésen kívüli pénzügyi forrásokból év közben is növelhetők. Kiemelt jelentőségű beruházások előirányzatait csak az Országgyűlés módosíthatja. A finanszírozási alapokmányt ilyen esetekben módosítani kell.

(9) A beruházás finanszírozására a tárgyévre jóváhagyott költségvetési előirányzatok a költségvetési év végéig vehetők igénybe. Az 1. § (2) bekezdés a)–e) alpontjaiban említett feladatok fedezeteként jóváhagyott beruházási előirányzatok év végi maradványával az éves költségvetési törvény előírásainak megfelelően kell rendelkezni.

5. § (1) A beruházó köteles a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét és a Kincstárat a beruházás befejezéséről értesíteni.

(2) A beruházás akkor tekintendő befejezettnek, ha

(3) Az értesítést legkésőbb a befejezést követő év január 31-ig kell a Kincstárnak megküldeni, csatolva a beruházás üzembe helyezéséről kiállított okmányt (jegyzőkönyvet). Részletekben történő üzembe helyezés esetén csak az utolsó üzembe helyezésről készített okmányt kell megküldeni.

(4) A beruházás lezárása csak az (1)–(3) bekezdésben foglaltak teljesítése után történhet meg.

6. § (1) A beruházás megvalósítását a Kincstár a pénzügyi lebonyolítás keretében ellenőrizheti, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda folyamatos és utólagos ellenőrzést végezhet.

(2) A Kincstár jogosult a beruházás megvalósításában közreműködő szervektől (személyektől) az ellenőrzése során felvilágosítást kérni, a beruházással kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá a szükséges okmányokról hitelesített másolatot vagy kivonatot kérni.

(3) A Kincstár, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség irányítása alá tartozó fegyveres erők és rendvédelmi szervek ellenőrzése során ezen szervek tevékenysége sajátosságainak – különös tekintettel az állam- és szolgálati titok kezelésére – figyelembevételével jár el. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál az ellenőrzést végző személy csak előzetes írásbeli kérelem alapján kiállított engedéllyel, az abban megjelölt területre léphet be.

(4) A finanszírozási alapokmányban meghatározott cél megvalósításának veszélyeztetése esetén a Kincstár csak az okmány aláírója külön rendelkezésének megfelelően jegyez elő további szerződéseket és teljesít bejelentési kötelezettség alá nem eső szerződésekkel kapcsolatos pénzügyi átutalásokat (előirányzat terhére történő átvezetéseket).

(5) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben jelölt ellenőrzés során megállapítható, hogy a beruházó jogosulatlanul vett igénybe költségvetési előirányzatot, vagy azt rendeltetésellenesen használta fel, a Kincstár a jogszabályokon alapuló eljárást kezdeményez.

7. § (1) A Kincstár a központi beruházásoknál a közbeszerzésekről szóló törvényben és annak végrehajtási jogszabályaiban részletezett eljárási szabályokat alkalmazza.

(2) A központi beruházások kapcsán lebonyolódó közbeszerzési eljárás során az ajánlati felhívás (részvételi felhívás) egy példányát a közzététele után 10 napon belül, valamint az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót – legkésőbb annak kihirdetésétől számított 15 napon belül – a Kincstár Beruházási Igazgatóságának meg kell küldeni.

8. § Az 1995. évben vagy korábban megkezdett – és 1996-ban még éves előirányzattal rendelkező – beruházásokról legkésőbb 1996. március 31-ig ezen jogszabály szerinti finanszírozási alapokmányt kell készíteni, első ütemként a ,,ráfordítás a tárgyévet megelőző év XII. 31-ig'' című alapokmány-rovat előirányzati tényszámát tüntetve fel.

9. § (1) Beruházás: immateriális javak megszerzése, tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, továbbá az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült mindazon hasznos tevékenység költsége, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.

(2) Központi beruházás az olyan beruházási célú – egészében vagy részben –, költségvetési előirányzatból megvalósuló fejlesztés, amelynek alapokmány-tervezetét a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője (vagy megbízottja) jóváhagyásra előterjeszti, illetve konkrét anyagi-műszaki tartalmát meghatározza és engedélyezi a rendelkezésére álló előirányzatból.

(3) A beruházási tevékenység költsége (beszerzési költség, beszerzési ár) az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. A beszerzési ár az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, a szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségeket, a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó támogatásokat (juttatásokat), adókat, vámköltségeket foglalja magában, az általános forgalmi adó, a hatósági díjak és az illetékek kivételével. A tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához (a beruházáshoz) közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön után az üzembe helyezésig felmerült kamat, biztosítási díj, a tényleges összegben a beszerzési költség (beszerzési ár) része.

(4) A beruházásokkal kapcsolatos egyéb fogalmak és meghatározások tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal által kidolgozottak az irányadók.

10. § (1) Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a kormányzati beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházások finanszírozásának rendjéről szóló 138/1993. (X. 12.) Korm. rendelet.