Kifejezéskereső
2/1995. (I. 18.) IM rendelet
a bírósági dolgozók munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról
A bíróságokról szóló, többször módosított 1972. évi IV. törvény 80/C. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) A rendelet hatálya — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — a bírósági tisztviselőre, ügykezelőre és a fizikai alkalmazottra (a továbbiakban együtt: bírósági dolgozó) terjed ki.
(2) A Legfelsőbb Bíróság dolgozójára a rendelet hatálya nem terjed ki. A megyei bírósági végrehajtó, a megyei bírósági végrehajtójelölt, a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló végrehajtási ügyintéző munkaköréről és képesítési követelményéről, valamint vizsgájáról külön jogszabály rendelkezik.
2. §
(1) A szolgálati viszony (munkaviszony) létesítésekor a kinevezési (munkáltatói) jogkör gyakorlója a bírósági dolgozóval írásban közli a dolgozó munkakörének a munkavégzés jellegére utaló elnevezését, és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket, ideértve a bírósági munka sajátos ismereteiről számot adó ügyviteli vizsga (a továbbiakban: ügyviteli vizsga) letételének a kötelezettségét.
(2) A bírósági dolgozók munkakörének elnevezését és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Bírósági szolgálati viszony (munkaviszony) csak olyan dolgozóval létesíthető, aki a munkaköre ellátásához szükséges iskolai (főiskolai, egyetemi) képesítéssel, szakirányú képesítéssel vagy szakismerettel rendelkezik.
(4) A kinevezési (munkáltatói) jogkör gyakorlója a képesítés megszerzésére kivételesen indokolt esetben — határidő megjelölésével — halasztást engedélyezhet. A képesítés megszerzéséig csak határozott időre szóló szolgálati viszony (munkaviszony) létesíthető, amely a képesítés megszerzésekor határozatlan idejűvé alakítható át.
3. §
(1) A határozatlan időre szóló szolgálati viszonnyal már rendelkező bírósági tisztviselő és ügykezelő a munkaköre ellátásához szükséges iskolai képesítést a kinevezési (munkáltatói) jogkör gyakorlója által megjelölt — legfeljebb azonban e rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül — köteles megszerezni.
(2) A képesítés megszerzése nem terheli azt a bírósági tisztviselőt és ügykezelőt, aki a munkáját megfelelő színvonalon végzi, és
a) legalább 20 éve bíróságon tisztviselői vagy ügykezelői munkakörben dolgozik, vagy
b) 50. életévét betöltötte és legalább 10 éve tisztviselői vagy ügykezelői munkát végez, vagy
c) e rendelet hatálybalépése előtt a vizsga letétele alól mentesítették.
(3) Ha a bírósági tisztviselő, ügykezelő a képesítést az előírt határidőig nem szerzi meg, és nem esik a (2) bekezdés hatálya alá, a kinevezési (munkáltatói) jogkör gyakorlója a bírósági szolgálati viszonyt megszüntetheti. A képesítési feltételekkel nem rendelkező bírósági tisztviselő és ügykezelő a képesítéshez kötött munkakörben tovább nem foglalkoztatható.
4. §
(1) A bírósági tisztviselő és ügykezelő — kivéve a felsőfokú végzettségű tisztviselőt — az 1. számú mellékletben megjelölt munkakörökben ügyviteli vizsgát tesz.
(2) Az ügyviteli vizsgát a szolgálati viszony kezdetétől számított 2 éven belül kell letenni. Ügyviteli vizsga nélkül csak határozott időre szóló szolgálati viszony létesíthető.
(3) A határozatlan időre szóló szolgálati viszonnyal már rendelkező bírósági tisztviselő és ügykezelő az ügyviteli vizsgát — e rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül — köteles letenni.
(4) Az ügyviteli vizsga kötelezettsége alóli mentességre a 3. § (2) bekezdését, a nem teljesítésének következményére a 3. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
5. §
(1) A bírósági tisztviselő és ügykezelő szakmai oktatásban vesz részt. A szakmai oktatás célja az, hogy a résztvevő az ügyvitel szabályait és a munkakörével kapcsolatos egyéb szükséges tudnivalókat elsajátítsa, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja. Az oktatást úgy kell megszervezni, hogy a dolgozó a vizsgakötelezettségének határidőben eleget tehessen.
(2) Az ügyviteli vizsgára készülők a szükséges ismereteket tanfolyam keretében vagy egyéni tanulás útján sajátítják el.
(3) Tanfolyamot vagy konzultációt kell szervezni a Fővárosi Bíróságon és a megyei bíróságokon (a továbbiakban: megyei bíróság), valamint azon a helyi bíróságon és munkaügyi bíróságon, ahol az ügyviteli vizsgára kötelezettek száma legalább az ötöt eléri, és ezt a megyei bíróság elnöke szükségesnek tartja.
6. §
(1) A bírósági tisztviselőnek és ügykezelőnek az ügyviteli vizsgára a megyei bíróság elnökénél — a beosztása és szolgálati helye feltüntetésével — írásban kell jelentkeznie. A vizsga helyét és időpontját a megyei bíróság elnöke — a vizsga előtt legalább 15 nappal — állapítja meg, és erről a vizsgára jelentkezőt írásban értesíti.
(2) Az ügyviteli vizsgát háromtagú bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnöke a megyei bíróság elnöke, aki további elnököt és tagokat nevez ki 5 évi időtartamra.
7. §
(1) Az ügyviteli vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
(2) Az írásbeli vizsga tárgyai és követelményei:
a) helyesírás, fogalmazás (egyszerű végzés vagy megkeresés szerkesztése),
a beosztástól függően
b) másolás gépírással 10 percen át, percenként 70 szótagos sebességgel; 5%-os hibatűréssel,
c) gépírás diktálásra 10 percen át, percenként 90 szótagos sebességgel; 5%-os hibatűréssel, vagy
magnetofonszalagról való leírás 10 percen át, 90 szótagos sebességgel; 5%-os hibatűréssel, vagy
számítógép, szövegszerkesztő kezelése, adatlapkitöltés, adatkeresés, nyilvántartás (gépírás helyett).
(3) A szóbeli vizsga tárgyai:
a) az igazságügyi szervezet és a bírósági dolgozók szolgálati viszonyának főbb szabályai,
b) jogi alapismeretek; a polgári peres és nemperes, valamint a büntetőeljárás ügyvitel szempontjából fontos szabályai,
c) a bírósági ügyvitel szabályai,
d) büntető- és polgári ügyben jegyzőkönyv-szerkesztés,
e) a kézbesítés szabályai,
f) a bírósági eljárás illetékszabályai,
g) a bírósági gazdasági ügyek intézésének fontosabb szabályai,
h) statisztikai alapismeretek.
8. §
(1) Az írásbeli vizsgát a vizsgabizottság vagy kiküldött tagjának jelenlétében kell letenni.
(2) Az írásbeli vizsga eredményét a vizsgabizottság értékeli, és a szóbeli vizsga letételére csak azt bocsátja, aki az írásbeli vizsga követleményeinek megfelelt.
(3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottságnak arról kell meggyőződnie, hogy a vizsgázó elsajátította-e az irányadó szabályokat, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja-e.
9. §
(1) Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság a 2. számú melléklet szerinti bizonyítványt állítja ki. A vizsgázó felkészültségéhez igazodóan a vizsga ,,megfelelt'', ,,jó'' vagy ,,kitűnő'' eredménnyel minősíthető.
(2) Ha a bizottság a vizsgázó felkészültségét nem találja megfelelőnek, a vizsga megismétlésére utasítja, és meghatározza azt a legrövidebb időt — legfeljebb 3 hónapot —, amelynek letelte után a vizsgázó újabb vizsgára jelentkezhet.
(3) Az írásbeli vizsgát többször is meg lehet ismételni. A szóbeli vizsga ismétlésére a vizsgázót csak egyszer lehet utasítani. A vizsgák ismételésére az első sikertelen vizsgától számított 2 év alatt van lehetőség.
10. §
(1) A bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgáról valamennyi vizsgázó eredményét feltüntető jegyzőkönyvet készít. A vizsgák eredményéről a vizsgázó szolgálati helye szerint illetékes bírósági elnököt is értesíti.
(2) A vizsga iratanyagát a megyei bíróság elnöki iratai között kell őrizni, és a vizsga eredményét a dolgozó személyi anyagába be kell jegyezni.
11. §
(1) A megyei bíróság elnöke előírhatja, hogy a bírósági tisztviselő és ügykezelő az ügyviteli vizsgán felül a munkaköre ellátásához szükséges, sajátos ismereteket nyújtó továbbképzésen vegyen részt, és a szerzett ismeretekről beszámoljon.
(2) A megyei bíróság elnöke különösen az alábbi munkakörökben írhat elő továbbképzési és beszámolási kötelezettséget:
a) a hivatásos pártfogó,
b) a megyei bíróság, a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Budai Központi Kerületi Bíróság, a munkaügyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság elnöke mellett működő elnöki irodavezető, tisztviselő és ügykezelő,
c) a titkos ügykezeléssel megbízott bírósági dolgozó,
d) a bírósági kezelőiroda és irattár vezetője és dolgozója,
e) a bíróság személyügyi, munkaügyi és bérgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó dolgozója,
f) a cégszerkesztő,
g) a megyei bíróság statisztikusa,
h) a rendszerszervező, programozó,
i) a Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál egyes munkakörökben dolgozók (pl. elnöki, bírói letétkezelő, bűnjelkezelő).
(3) A továbbképzésről és a beszámolóról a megyei bíróság elnöke gondoskodik. A továbbképzésről és a beszámolóról a megyei bíróság elnöke értesíti a dolgozó szolgálati helye szerinti bíróság elnökét.
(4) A továbbképzésre és a beszámolóra az ügyviteli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) a beszámoló szóban történik 3 tagú bizottság előtt,
b) a szóbeli beszámolón a munkakör ellátásához szükséges sajátos ismeretekből kell számot adni,
c) a bizottságban való részvételre a megyei bíróság elnöke esetenként kéri fel a sajátos ismeretekkel rendelkező bírákat, bírósági tisztviselőket vagy a bírósággal szolgálati viszonyban nem álló más szakembereket,
d) a beszámolóról jegyzőkönyv készül, amelyben a beszámoló tényét és sikeres vagy sikertelen minősítését kell feltüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát a bírósági tisztviselőnek vagy ügykezelőnek át kell adni, egy példányát a megyei bíróság elnöki iratai között kell őrizni.
12. §
A megyei bíróság elnöke előírhatja, hogy a fizikai alkalmazott (szakmunkás, gépkocsivezető, felvonókezelő stb.) a munkakörének megfelelő képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt.
13. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) az ügyviteli vizsgabizottság elnökének és tagjának a megyei bíróság elnöke által e rendelet hatálybalépése előtt történt kinevezése — a kinevezés időtartamára — hatályban marad.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter
1. számú melléklet a 2/1995. (I. 18.) IM rendelethez
2. számú melléklet a 2/1995. (I. 18.) IM rendelethez
