Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet

a hajózási képesítésekről

1995.03.01.

A hajózásról szóló 1973. évi 6. tvr. 31. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el:

1. §


A rendelet alkalmazásában

a) képesítő okmány: okirat (bizonyítvány, igazolvány), amelyet az arra illetékes hajózási hatóság adott ki, illetve elismert, és tulajdonosát feljogosítja arra, hogy a képesítésének megfelelő szolgálatot lásson el;

b) partmenti (korlátozott) tengeri hajózási körzet: az osztályozó intézet által kibocsátott hajóosztályozási okmányban vagy a hajózási hatóság által meghatározott vízterület;

c) korlátlan tengeri hajózási körzet: a partmenti (korlátozott) hajózási körzethatáron kívül eső vízterület;

d) osztályozó intézet: a Közlekedési Főfelügyelet, továbbá az Osztályozó Intézetek Nemzetközi Egyesületének (IACS) teljes jogú tagja;

e) teljesítmény: kilowattban (a továbbiakban: kW) kifejezett főgépteljesítmény, amely a lajstromozási bizonyítványban vagy a hajólevélben szerepel;

f) bruttó űrtartalom (a továbbiakban: GT): a hajó teljes nagyságának megfelelő, a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezmény1 alapján megállapított űrtartalom, amely a hajó lajstromozási bizonyítványában szerepel;

g) rádiószabályzat: Nemzetközi Távközlési Egyezmény2 mellékletét képező Nemzetközi Rádiószabályzat és annak kiegészítései, illetve módosításai;

h) jóváhagyott tanfolyam, gyakorlat, képzés: a hajózási hatóság által elismert tanfolyam, gyakorlat, képzés;

i) fedélzeti tiszt: a fedélzeti szolgálati ágazat képesített tisztje. A legmagasabb fedélzeti tiszti képesítéssel rendelkező személy jogosult a parancsnokot — annak alkalmatlanná válása esetén — helyettesíteni;

j) parancsnok: a nagyhajó felelős vezetője;

k) géptiszt: a gépészeti szolgálati ágazat képesített tisztje. A legmagasabb géptiszti képesítéssel rendelkező személy jogosult a gépüzemvezetőt — annak alkalmatlanná válása esetén — helyettesíteni;

l) gépüzemvezető: a hajó gépi berendezéseiért és azok üzemeltetéséért felelős géptiszt, illetve belvízen a megfelelő képesítéssel rendelkező személy;

m) tengeri őrszolgálat tagja: a navigációs, illetve a géptéri őrszolgálatban részt vevő személy;

n) vonalvizsga: a hajóút adott szakaszának ismeretéből tett vizsga;

o) hajó vezetése: a hajónak, mint közlekedési eszköznek

— irányítása,

— berendezéseinek vezérlése,

— kormányzása.

Nem tekinthető a hajó vezetésének a rendeletben előírt képesítéssel rendelkező személy felügyelete alatt végzett gyakorlatszerzés.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a vízi járművek és az úszó munkagépek (a továbbiakban együtt: hajó) vezetéséhez, valamint hajón fedélzeti, gépszolgálati és segédszolgálati feladatok ellátásához szükséges képesítések megszerzésére, továbbá arra, hogy az egyes szolgálatok milyen képesítés birtokában láthatók el.

A hajó vezetéséhez, valamint hajón fedélzeti, gép- és segédszolgálatok ellátásához az 1—3. számú mellékletekben meghatározott képesítés szükséges;

b) a fedélzeti szolgálati ágban szerzett hajózási képesítések helyettesíthetőségére (4. számú melléklet).

(2) A rendelet előírásai nem vonatkoznak:

a) a csónak vezetőjére — a révcsónak kivételével,

b) a tengeri halászhajó személyzetére,

c) a Magyar Honvédség szolgálati rendeltetésű hajójának és úszó munkagépének személyzetére.

(3) A rendőrség, a határőrség és a tűz- és polgári védelem szolgálati rendeltetésű kishajóinak vezetésére vonatkozó képesítésről, annak megszerzésének és a vizsgáztatás feltételeiről a belügyminiszter és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter együttes utasításban rendelkezik.

3. §

(1) A képesítések megszerzésének előfeltétele az alapfokú iskolai végzettség megszerzéséről szóló bizonyítvány és a betöltött 18. életév.

(2) A képesítés megszerzéséhez:

a) köteles komp, révcsónak, valamint belvízi sport- és kedvtelési célú kishajó esetében a jogszabályban [5/1974. (V. 21.) KPM rendelet melléklete] meghatározott megyei közlekedési felügyelet,

b) az a) pontban nem említett hajók esetében a Közlekedési Főfelügyelet

által megbízott vizsgabizottság előtt kell vizsgát tenni.

(3) A vizsgáztatás követelményszintjét és módszerét — ideértve a vizsgák alóli mentesítés szabályait és feltételeit is —, valamint a vizsgabizottság működési rendjét a Közlekedési Főfelügyelet — tengerész képesítések tekintetében a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO)3 által elfogadott tematika alapján — vizsgaszabályzatban állapítja meg.

(4) A vizsga díjköteles. A díjat a jelölt a vizsgát megelőzően köteles a vizsgabizottságot megbízó hajózási hatóság költségvetési elszámolási számlájára befizetni. A díj mértékét az 5. számú melléklet tartalmazza.

(5) A vizsgára bocsátást a hajózási hatóságtól írásban kell kérni. A kérelemhez csatolni kell:

a) a képesítésnek megfelelő egészségi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást,

b) a vizsgadíj befizetését igazoló csekkszelvényt,

c) a vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott, az 1—3. számú mellékletekben előírt egyéb okmányokat,

d) az úszni tudásról szóló nyilatkozatot.

(6) A vizsgára bocsátásnak az (5) bekezdésben nem szabályozott feltételeit az 1—3. számú mellékletek tartalmazzák.

4. §

(1) A vizsgára való felkészülés történhet egyénileg vagy szervezett képzés keretében.

(2) A képesítő vizsgára felkészítő szervezett képzés feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet állapítja meg.

(3) A jóváhagyott képzést a Közlekedési Főfelügyelet ellenőrzi, amelyről a tanfolyamnaplóba bejegyzést tesz. Ha az ellenőrzés során az előírt feltételek hiányát állapítja meg, a tanfolyam jóváhagyását visszavonja.

(4) A jóváhagyott képzéseket a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartja.

5. §

(1) A rendelet alkalmazásában gyakorlati időként a be-, illetve kihajózás(ok) közti igazolt időtartamot kell figyelembe venni.

(2) A hajózási hatóság a képesítés megszerzéséhez előírt gyakorlati időt indokolt esetben — kérelemre — mérsékelheti.

(3) Ha a vizsga elméleti és gyakorlati tárgyakból is áll, a gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki az elméleti vizsgán megfelelt.

(4) A vizsgabizottság azt a jelöltet, akinek vizsgáját legfeljebb két tárgyból nem minősíti megfelelőnek, e tárgyakból javítóvizsgára, azt a jelöltet, akinek vizsgáját kettőnél több tárgyból nem minősíti megfelelőnek, a vizsga megismétlésére utasítja.

(5) Javítóvizsgát két alkalommal lehet tenni. A második sikertelen javítóvizsga után a vizsgabizottság a jelöltet a vizsga megismétlésére utasítja.

(6) A sikertelen vizsgát követően javítóvizsga egy hét elteltével, de legfeljebb egy éven belül tehető.

(7) A sikertelen vizsgát követően ismétlővizsga egy hónap elteltével tehető. Ez alól a hajózási hatóság indokolt esetben felmentést adhat.

6. §


A sport- és kedvtelési célú belvízi kishajó-vezetői képesítés hivatásos célúvá történő kiterjesztéséhez az előírt feltételek teljesítését követően a vizsgaszabályzatban meghatározott különbözeti vizsga letétele szükséges.

7. §

(1) A hajózási hatóság az eredményes vizsga alapján magyar és angol/német nyelvű képesítő okmányt ad ki.

(2) A hajón szolgálatot teljesítő személynek, továbbá a sport- és kedvtelési célú hajó vezetőjének a képesítő okmányát magánál kell tartania.

8. §

(1) A külföldön szerzett képesítő okmányt — amennyiben az e rendeletben foglaltaknak megfelel — az illetékes hajózási hatóság kérelemre honosítja.

(2) A honosítási kérelemhez csatolni kell az eredeti képesítő okmányt, továbbá a tanulmányok tartalmáról tájékoztató hivatalos okiratot (pl. leckekönyv, tantárgylista, vizsgakivonat), valamint ezek hitelesített magyar nyelvű fordítását is.

(3) A hajózási hatóság a honosításhoz — a képesítési előírások lényeges eltérése esetén — különbözeti vizsga letételét írhatja elő.

9. §


A hajózási hatóság a képesítő okmányokról nyilvántartást vezet.

10. §

(1) Ez a rendelet 1995. március 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:

a) a hajózási képesítésekről szóló 17/1979. (VIII. 23.) KPM rendelet, és a módosításáról intézkedő 22/1987. (XII. 30.) KM és 10/1992. (II. 28.) KHVM rendeletek,

b) az államigazgatási eljárással összefüggő egyes rendelkezések hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 16/1981. (XII. 28.) KPM rendelet 3. §-ának e) pontja,

c) a hajózással összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 10. §-a, és

d) a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat 9.04 cikke.

(2) A képesítő vizsgákhoz kapcsolódóan — a rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül — a Közlekedési Főfelügyelet vizsgaszabályzatot készít, és azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közzéteszi.

11. §

(1) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott képesítő okmányok — az e szakaszban foglalt kivételektől eltekintve — érvényességi idejük lejártáig érvényben maradnak. A rendelet hatálybalépését követő 90. naptól a hajózási hatóság — kérelemre — új képesítő okmányt ad ki.

(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően hajóskapitány ,,A'' vagy ,,B'' képesítést szerzett személy részére — kérelmére — különbözeti vizsga nélkül a radarhajós képesítésről szóló okmányt díjmentesen kell kiadni.

(3) A rendelet hatálybalépését megelőzően a hajóskapitány ,,A'' képesítést szerzett személy okmányába tett bejegyzés a vízterület vonatkozásában nem változik (az okmány lecserélése nem kötelező).

(4) A rendelet hatálybalépését megelőzően a hajóskapitány ,,B'' képesítést szerzett személy, aki

a) az 1. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 1. pontjának d) alpontjában előírt nyelvvizsga-követelménynek megfelel — kérelmére, díjmentesen — hajóskapitány képesítést kap arra a szakaszra, amelyen 8 hegy- és 8 völgymeneti út megtételét igazolja hajóparancsnok, I. vagy II. fedélzeti tiszt, géphajókormányos vagy kormányos szolgálatban;

b) az 1. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 1. pontjának d) alpontjában előírt nyelvvizsga-követelménynek nem felel meg — kérelmére, díjmentesen — 12 hónapig, de legfeljebb 1996. március 31-ig érvényes hajóvezető ,,A'' képesítést kap arra a szakaszra, amelyen az 1. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 3. pontjának d) alpontjában előírt utak számát teljesítette. Ezen idő eredménytelen eltelte esetén hajóvezető ,,A'' képesítése kizárólag belföldre érvényesíthető.

(5) A hajóskapitány ,,B'' képesítés a rendelet hatálybalépését követő 6. hónap elteltével megszűnik, és a kiadott képesítő okmányok érvényüket vesztik.

(6) A hajóvezető ,,C'' képesítés a továbbiakban hajóvezető ,,B'' képesítéssel vezethető hajók vezetésére jogosít.

(7) A belvízi ,,A'', illetve ,,B'' 4 osztályú vitorlás kishajóvezetői képesítés a továbbiakban bármely belvízi vitorlás kishajó vezetésére jogosít az 1., illetve 3. számú melléklet szerint.

(8) A belvízi kisgéphajó-vezetői képesítés a továbbiakban bármely belvízi kisgéphajó és motoros vízi sporteszköz vezetésére jogosít az 1., illetve 3. számú melléklet szerint.

(9) A sport- és kedvtelési célú 5 tengeri mérföldes (a továbbiakban: tmf.) kishajó-vezetői képesítés elektronikus navigációból, segélykérésből és hajó higiéniás ismeretekből tett vizsga, és

— vitorlás képesítés esetén 500 tmf. (ebből legalább 100 tmf. éjszaka),

— kisgéphajó-vezetői képesítés esetén 100 óra (ebből legalább 20 óra éjszaka)

lehajózásának igazolása után tengeri sportcélú III. osztályú kishajó-vezetői képesítésnek felel meg.

(10) A sport- és kedvtelési célú 30 tmf.-es kishajó-vezetői képesítés tengeri sportcélú III. osztályú kishajó-vezetői képesítésnek felel meg. A II. osztályú tengeri sportcélú kishajó-vezetői vizsgánál a jelölt mentesül a csillagászati navigáció tantárgy és a 10 csillagászati helymeghatározás alól, a csillagászati navigáció tantárgy helyett elektronikus navigációból kell vizsgáznia.

(11) A sport- és kedvtelési célú 30 tmf.-nél nagyobb vízterületre érvényes tengeri kishajó-vezetői képesítés tengeri sportcélú I. osztályú kishajó-vezetői képesítésnek felel meg.

(12) A megszűnő képesítések képesítő okmányainak cseréjét — a nyelvvizsgához kötött képesítések kivételével — a rendelet hatálybalépését követő 9 hónapon belül kell elvégezni. A nyelvvizsgához kötött okmányok cseréjét — ha e rendelet mást nem ír elő — a rendelet hatálybalépését követő 24 hónapon belül lehet kérni, a nyelvvizsga bizonyítvány egyidejű bemutatása mellett.

(13) A rendelet hatálybalépésekor a Hajózási Szabályzat5 (a továbbiakban: HSZ) 10.07. cikkében meghatározott vízterületekre érvényes hajóvezető képesítéssel rendelkező személyeknek az 1. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 3. pontja c) alpontjában meghatározott URH rádió-távbeszélő kezelő képesítést a rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül kell megszereznie. A vizsga megszerzésének igazolásakor a hajózási hatóság a hajós szolgálati könyvbe a képesítést bejegyzi. A határidő lejártát követően a képesítő okmányok a HSZ 10.07. cikkében meghatározott vízterületre érvényüket vesztik.

(14) A rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett sport- és kedvtelési célú képesítési okmányok érvényességi idejük lejártáig, de legfeljebb 1996. december 31-ig érvényesek.

(15) A rendelettel bevezetett vagy módosított képesítő bizonyítványokat a hatálybalépéstől számított 90. naptól kell alkalmazni.

(16) A rendelet hatálybalépését megelőzően a képesítésekkel együtt kiadott vezetői engedélyek érvényüket vesztik. Az egyesített (képesítő okmány és vezetői engedély) okmányok érvényben maradnak, és a továbbiakban ezeket képesítő okmánynak kell tekinteni.

Dr. Lotz Károly s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelethez


Belvízi hajók hivatásos fedélzeti és gépszolgálati képesítési előírásai, a képesítés megszerzésének feltételei, valamint a képesítő vizsgák tárgyai

A. RÉSZ

FEDÉLZETI SZOLGÁLAT

Belvízi hajón képesítéshez kötött fedélzeti szolgálatok

1. hajóparancsnok,
2. I. fedélzeti tiszt,
3. II. fedélzeti tiszt,
4. kishajóvezető (a kisgéphajó és a vitorlás kishajó vezetője),
5. úszómunkagép-vezető (pl. úszókotró, úszódaru, úszócölöpverő vezetője),
6. géphajókormányos,
7. gépnélküli hajó-vezető (uszálykormányos, tutajvezető),
8. révész (köteles komp, gépesített köteles komp és révcsónak vezetője),
9. kormányos,
10. veszélyes áru szállítási megbízott.

Képesítési előírások

1. Hajóskapitány képesítés — a vonalvizsgának megfelelő vízterületen — jogosít:
a) I. fedélzeti tiszti szolgálat ellátására;
b) 12 havi I. fedélzeti tiszti szolgálatban eltöltött gyakorlat után hajóparancsnoki szolgálat ellátására.
2. Fedélzeti tiszt képesítés jogosít:
a) II. fedélzeti tiszti szolgálat ellátására;
b) vonalismeretből tett kiegészítő vizsga alapján hajóvezetői ,,A'' képesítésre.
3. Hajóvezető ,,A'' képesítés — a vonalvizsgának megfelelő vízterületen — jogosít:
a) hajóparancsnoki szolgálat ellátására legfeljebb 140 méter hosszú és 35 méter széles hajón, illetve tolt, vontatott vagy mellévett köteléken, kivéve a nagy sebességű (hordszárnyas, légpárnás) nagyhajót;
b) 6 havi az a) alpontban megjelölt szolgálatban megszerzett gyakorlat után I. fedélzeti tiszti szolgálat ellátására belvízi hajón;
c) géphajó-kormányosi szolgálat ellátására hajóskapitány képesítéssel vezethető hajón.
4. Hajóvezető ,,B'' képesítés — a vonalvizsgának megfelelő vízterületen — jogosít:
a) hajóparancsnoki szolgálat ellátására legfeljebb 60 méter hosszú és 17 méter széles hajón, illetve tolt, vontatott vagy mellévett köteléken, kivéve a
— nagy sebességű (hordszárnyas, légpárnás) nagyhajót,
— 300 főnél nagyobb befogadóképességű személyszállító hajót,
— kabinos (szálloda)személyszállító hajót;
b) géphajó-kormányosi szolgálat ellátására hajóskapitány vagy hajóvezető ,,A'' képesítéssel vezethető hajón.
5. Kisgéphajó-vezető képesítés jogosít a magányosan közlekedő vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító [az 5/1974. (V. 21.) KPM rendeletben meghatározott] kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére.
6. Vitorlás kishajóvezető képesítés jogosít a [5/1974. (V. 21.) KPM rendeletben meghatározott] vitorlás kishajó vezetésére.
7. Úszómunkagép-vezető képesítés jogosít a vizsgabizonyítványban meghatározott típusú, főgépüzemű és vízkiszorítású úszó munkagép vezetésére.
8. Géphajókormányos képesítés — a vonalvizsgának megfelelő vízterületen — jogosít a géphajón géphajókormányosi szolgálat ellátására.
9. Gépnélküli hajó-vezető képesítés jogosít a gépnélküli hajó, és úszóanyagok kötelékei vezetői teendőinek ellátására.
10. Révész képesítés jogosít a kézi és gépi erővel üzemelő köteles komp, továbbá az evezős révcsónak vezetésére.
11. Kormányos képesítés jogosít belvízi hajón a hajó vezetését ellátó személy (az I. fejezetben felsorolt fedélzeti szolgálatok közül az 1—2, és 4. pontokban megjelölt személyek) felügyelete mellett a hajó kormányzására.
12. Radarhajós (kiegészítő) képesítés jogosít a képesítésben megjelölt belvízi nagy- vagy kishajó, illetve komp radarral való vezetésére.
13. Veszélyes áru szállítási megbízott képesítés jogosít veszélyes áru belvízi hajón történő szállításánál, a veszélyes áru szállítási megbízott szolgálat ellátására.
14. A vonalvizsga kiterjesztését arra a vízterületre lehet kérni, amelyen 8 hegy- és 8 völgymeneti út megtételét a jelölt igazolta. Az utak 50%-át a vizsgát megelőző 18 hónapon belül kell teljesíteni. A vizsga anyaga:
a) vonalismeret,
b) a vizsga tárgyát képező vízterület hajózási szabályai.

A képesítések megszerzésének feltételei

1. Hajóskapitányi vizsga:
a) hajóvezető ,,A'' képesítés és érettségi bizonyítvány,
b) nagyhajóra érvényes radarhajós bizonyítvány,
c) fedélzeti tiszt vagy hajóvezető ,,A'' képesítéssel betölthető szolgálatban szerzett 16 havi gyakorlat, amelyből 4 hónapot hajóparancsnoki szolgálatban kell eltölteni,
d) hajós szakmai ismeretekkel bővített ,,A'' típusú alapfokú állami nyelvvizsga német vagy orosz vagy angol nyelvből.
2. Fedélzeti tiszti vizsga:
a) betöltött 20. életév,
b) egyetem, illetőleg főiskola hajózási szakának belvízi fedélzeti ágazatán jóváhagyott képzésben szerzett oklevél — ennek hiányában —, érettségi bizonyítvány és jóváhagyott belvízi fedélzeti tiszti tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás,
c) fedélzeti szolgálatban eltöltött 15 havi gyakorlat, illetőleg — ha a jelentkező egyetemi, főiskolai, vagy érettségi bizonyítványát nem hajózási szakmában szerezte meg — 24 havi gyakorlat, amelynek legalább 50%-át géphajón, kormányosi szolgálatban kell eltölteni.
Ha a jelölt olyan oktatási intézményben szerezte a c) alpontban említett bizonyítványt, amelynek tanterve a hajózási hatóság által a vizsgaszabályzatban elismert szakmai oktatási programot tartalmazza, az elméleti vizsga alól kérelmére — a nyelvvizsga kivételével — a hajózási hatóság részlegesen vagy teljesen mentesítheti;
d) URH rádió-távbeszélő kezelői képesítés,
e) hajós szakmai ismeretekkel bővített ,,A'' típusú alapfokú állami nyelvvizsga német vagy angol vagy orosz nyelvből.
3. Hajóvezetői (,,A'' és ,,B'') vizsga:
a) betöltött 21. életév,
b) ba) felsőfokú hajózási oktatási intézményben jóváhagyott képzés keretében szerzett oklevél, vagy
bb) hajózási szakközépiskolában jóváhagyott képzés keretében szerzett érettségi bizonyítvány, vagy
bc) hajós szakmunkás bizonyítvány, vagy
bd) a ba)—bc) alpontokban előírt végzettség hiányában igazolás jóváhagyott hajóvezetői tanfolyam elvégzéséről.
Mentesülnek a bd) alpontban foglalt tanfolyam és a vizsga (a vonalkiterjesztésre irányuló vizsgát kivéve) alól azok a hajóvezető ,,B'' képesítéssel rendelkező személyek, akik 12 hónap hajóvezető ,,B'' képesítéssel betölthető parancsnoki szolgálatot láttak el,
c) URH rádió-távbeszélő kezelői képesítés,
d) fedélzeti szolgálatban eltöltött 24 havi gyakorlat, amely felsőfokú hajózási képzésben szerzett oklevél birtokában 18 hónapra, hajózási szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyitvány birtokában 21 hónapra csökken. A gyakorlati idő alatt 8 hegy- és 8 völgymeneti utat kell megtenni azon a szakaszon, amelyből vonalvizsgát kíván tenni, és az utak felét legalább kormányosi szolgálatban kell megtenni,
e) hajós szakmai ismeretekkel bővített ,,A'' típusú alapfokú állami nyelvvizsga német vagy orosz vagy angol nyelvből.
A nyelvvizsgától el kell tekinteni, ha a vizsga célja belföldi hajózási körzetre érvényes képesítés megszerzése,
f) hajóvezetői ,,A'' vizsgához,
fa) ,,B'' osztályú hajóvezető képesítéssel betölthető hajóparancsnoki szolgálatban teljesített 3 havi gyakorlat, vagy
fb) ,,B osztályú hajóvezetői képesítés és ezt követően hajóskapitány vagy hajóvezető ,,A'' képesítéssel vezethető hajón megszerzett 6 havi géphajó-kormányosi gyakorlat, vagy
fc) géphajó-kormányosi bizonyítvány és 8 havi géphajó-kormányosi gyakorlat, vagy
fd) gépnélküli hajó-vezető bizonyítvány és géphajón teljesített 12 havi kormányosi gyakorlat
szükséges.
g) A fedélzeti tiszti képesítéssel rendelkező jelöltnek — 8 havi fedélzeti tiszti szolgálatban teljesített gyakorlat után — a hajóvezető ,,A'' képesítés megszerzéséhez csak az 1. számú melléklet A. Rész IV. Fejezet 3. pontjának d) alpontjában foglalt vizsgát kell tennie, és igazolnia kell e pont d) alpontjában előírt utak teljesítését;
h) hajóvezetői ,,B'' vizsgához
ha) géphajó-kormányosi bizonyítvány és 3 havi géphajón teljesített géphajó-kormányosi gyakorlat, vagy
hb) gépnélküli hajó-vezetői bizonyítvány és géphajón teljesített 9 havi kormányosi gyakorlat, vagy
hc) kishajó-vezetői (hivatásos) bizonyítvány és géphajón teljesített 12 havi kormányosi gyakorlat, vagy
hd) géphajón teljesített 16 havi kormányosi gyakorlat
szükséges.
4. Kishajó-vezetői (hivatásos) vizsga:
a) érettségi bizonyítvány vagy hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány,
b) fedélzeti szolgálatban eltöltött 12 havi — átkelőjáratban közlekedő hajó és vitorlás kishajó vezetéséhez 8 havi — (hivatásos célú) hajózási gyakorlat
c) kishajó-vezetői vizsgára jelentkezhet az a személy is, aki
ca) fedélzeti szolgálatban 16 havi — átkelőjáratban közlekedő hajón vagy vitorlás kishajón szerzett 12 havi — hivatásos gyakorlata van, vagy
cb) sport- és kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgával rendelkezik, továbbá 4 havi igazolt hivatásos célú szolgálatot látott el.
5. Úszómunkagép-vezetői vizsga:
a) érettségi bizonyítvány, vagy hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány — ezek hiányában jóváhagyott előkészítő tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás,
b) fedélzeti szolgálatban eltöltött 24 havi — érettségi vagy hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány hiányában 30 havi — gyakorlat, amelynek legalább felét úszó munkagépen kell eltölteni.
6. Géphajó-kormányosi vizsga:
a) hajózási szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány vagy érettségi bizonyítvány és hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány,
b) fedélzeti szolgálatban eltöltött 24 havi gyakorlat, amelynek felét kormányosi szolgálatban kell eltölteni,
c) ha a jelölt az a) alpontban említett végzettséggel nem rendelkezik fedélzeti szolgálatban eltöltött 36 havi gyakorlat, amelynek legalább felét kormányosi szolgálatban kell eltölteni.
7. Gépnélküli hajó-vezetői vizsga:
a) hajózási szakközépiskoIában szerzett érettségi bizonyítvány, vagy érettségi bizonyítvány és a hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány,
b) fedélzeti szolgálatban eltöltött 12 havi gyakorlat, amelynek legalább felét gépnélküli hajón kell teljesíteni,
c) ha a jelölt az a) alpontban említett végzettséggel nem rendelkezik, fedélzeti szolgálatban eltöltött 18 havi gyakorlat, amelynek felét gépnélküli hajón kell eltölteni.
8. Révészi vizsga: fedélzeti szolgálatban kompon, illetve révhajón eltöltött 8 havi gyakorlat, amely a csak révcsónak vezetésére jogosító képesítés esetén 3 havi gyakorlatra csökken.
9. Kormányosi vizsga: fedélzeti szolgálatban szerzett 4 havi gyakorlat.
10. Radarhajós vizsga:
a) a megjelölt hajófajta (nagy-, illetve kishajó vagy komp) vezetésére jogosító képesítés,
b) az a) alpontban megjelölt képesítésnek megfelelő szolgálatban töltött 8 havi hajózási gyakorlat.
11. Veszélyes áru szállítási megbízott vizsga:
a) egyetemen, illetve főiskolán szerzett vegyész(üzem)mérnöki oklevél, vagy érettségi bizonyítvány és jóváhagyott veszélyes áru szállítási megbízott tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás,
b) 3 hónap hajózási gyakorlat veszélyes árut szállító hajón,
c) szakmai ismeretekkel bővített ,,A'' típusú alapfokú állami nyelvvizsga német vagy angol nyelvből.
12. A vizsgára jelentkező személynek, ha az adott vizsgához előírt fedélzeti gyakorlatnak megfelelő időtartamú gépüzemi szolgálatot tud igazolni, a fedélzeti szolgálati időnek csak felét kell teljesítenie.

A képesítővizsgák tárgyai

1. Hajóskapitány vizsga anyaga a hajózási szabályzat.

2. Fedélzeti tiszti vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóvezetéstan,
c) hajózási földrajz, vízrajz, meterorológia,
d) vonalismeret,
e) hajóelmélet, a hajók szerkezete és építése, hajógéptan,
f) kereskedelmi és rakodástechnikai ismeretek,
g) jogi ismeretek,
h) egészségügyi, környezet- és tűzvédelmi ismeretek,
i) veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat6 (a továbbiakban: ADN szabályzat),
j) hajóradar ismeretek,
k) magányosan és karavánban közlekedő hajó és vitorlás hajó gyakorlati vezetése.

3. Hajóvezető vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóvezetéstan,
c) hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia,
d) vonalismeret,
e) hajóelmélet, a hajók szerkezete és építése, hajógéptan,
f) kereskedelmi és rakodástechnikai ismeretek,
g) jogi ismeretek,
h) egészségügyi, környezet- és tűzvédelmi ismeretek,
i) ADN szabályzat,
j) hajóradar ismeretek,
k) magánosan és karavánban közlekedő hajó gyakorlati vezetése,
l) vitorlás hajó vezetésére is jogosító képesítés esetén a vitorlás hajó gyakorlati vezetése.

4. Kishajóvezető (hivatásos) vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóvezetéstan,
c) hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia,
d) vonalismeret,
e) hajóelmélet, a hajók szerkezete és építése, hajógéptan (csak kisgéphajó-vezetői képesítés esetén),
f) jogi ismeretek,
g) egészségügyi, környezet- és tűzvédelmi ismeretek,
h) kishajó gyakorlati vezetése,
i) vitorlás kishajó vezetésére jogosító képesítés esetén a vitorlázás elmélete és a vitorlás kishajó gyakorlati vezetése.

5. Úszómunkagép-vezető vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóvezetéstan,
c) hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia,
d) hajóelmélet, a hajók szerkezete és építése, hajógéptan,
e) jogi ismeretek,
f) egészségügyi, környezet- és tűzvédelmi ismeretek,
g) úszó munkagéppel végzett műveletek gyakorlati végrehajtása.

6. Géphajókormányos vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóvezetéstan,
c) vonalismeret,
d) hajóradar ismeretek,
e) magányosan és karavánban közlekedő hajó gyakorlati vezetése.

7. Gépnélküli hajó-vezető vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóvezetéstan,
c) hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia,
d) kereskedelmi és rakodástechnikai ismeretek,
e) fedélzeti gépek ismerete,
f) egészségügyi, környezet- és tűzvédelemi ismeretek,
g) ADN szabályzat,
h) gépnélküli hajóval végzett önálló gyakorlati műveletek.

8. Révész vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóvezetéstan,
c) fedélzeti gépek ismerete,
d) az átkelőhely ismerete,
e) egészségügyi, környezet- és tűzvédelmi ismeretek,
f) komp és révcsónak gyakorlati vezetése.

9. Kormányos vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóvezetéstan.

10. Radarhajós vizsga:
a) radarelmélet, radarberendezés működése,
b) radarkészülék kezelése,
c) radarkép kiértékelése,
d) fordulásjelző működése és használata,
e) hajóvezetésre vonatkozó szabályok korlátozott látási viszonyok között,
f) gyakorlati vizsga:
fa) felkészülés radarhajózásra,
fb) hajózás radarral (hegy- és völgymenetben, fordulás, találkozás, előzés, várakozás),
fc) ki- és behajózás kikötőbejáratban,
fd) zavarjelenségek (pl. többszörös vagy hamis visszhang) kezelése,
fe) magatartás különleges helyzetben.

11. Veszélyes áru szállítási megbízotti vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóelmélet, a hajók szerkezete,
c) jogi ismeretek,
d) egészségügyi, környezet- és tűzvédelmi, továbbá munkabiztonsági ismeretek,
e) ADN szabályzat,
f) hajó villamosságtan.

12. A 4—9. pontokban felsorolt elméleti vizsgatárgyak vizsgakötelezettsége alól csak azok a jelöltek kaphatnak — a vizsgaszabályzatban meghatározottak alapján, kérelmükre — felmentést, akik hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvánnyal rendelkeznek.

13. A tengerészkapitány képesítéssel és legalább 12 havi tengeri hajó vezetői gyakorlattal rendelkező személy a hajózási szabályzat, hajóvezetéstan, vonalismeret, ADN szabályzat, jogi ismeretek és vízrajz tantárgyakból tett különbözeti vizsgával, és legalább 12 havi, belvízi nagyhajón, kormányosi szolgálatban eltöltött gyakorlat igazolásával, belvízi hajóvezető ,,A'' képesítést szerezhet.

14. A tengerész fedélzeti tiszti képesítésű, legalább 12 havi tengerész fedélzeti tiszti szolgálatban szerzett gyakorlattal rendelkező személy a hajózási szabályzat, hajóvezetéstan, vonalismeret, ADN szabályzat, jogi ismeretek és vízrajz tantárgyakból tett különbözeti vizsgával és legalább 12 havi, belvízi nagyhajón kormányosi szolgálatban eltöltött gyakorlat igazolásával, belvízi fedélzeti tiszt képesítést szerezhet.

B. RÉSZ

GÉPÜZEMI SZOLGÁLAT

Belvízi hajón képesítéshez kötött gépüzemi szolgálatok

1. gépüzemvezető,
2. első géptiszt,
3. második géptiszt,
4. villamos géptiszt,
5. gépmester,
6. villamos gépmester,
7. gépkezelő,
8. villamos gépkezelő,
9. hajókazán-kezelő.

Képesítési előírások

1. I. osztályú géptiszt képesítés jogosít a gépüzemvezetői szolgálat ellátására.

2. II. osztályú géptiszt képesítés jogosít:
a) 950 kW-nál nem nagyobb főgépteljesítményű hajón gépüzemvezetői szolgálat ellátására,
b) első géptiszti szolgálat ellátására.
Az I., II. osztályú géptiszt képesítést a hajózási hatóság a szerzett gyakorlattól, illetve a vizsgától függően gőz- vagy motor főgépüzemű hajóra szólóan adja ki.

3. Villamos géptiszt képesítés jogosít a villamos géptiszti szolgálat ellátására.

4. Gépmester képesítés jogosít:
a) 500 kW-nál nem nagyobb főgépteljesítményű hajó gépüzemének önálló vezetésére,
b) 950 kW-nál nem nagyobb főgépteljesítményű hajón géptiszt vezetése alatt álló gépüzemben, önálló szolgálat ellátására,
c) úszó vízkivételi mű gépüzemének önálló vezetésére.

5. Villamos gépmester képesítés jogosít:
a) 370 kW-nál nem nagyobb összteljesítményű villamos gépi berendezéssel üzemelő hajón a villamos gépi berendezés kezelésére,
b) villamos főüzemű úszó vízkivételi mű gépszolgálatának önálló vezetésére.

6. Gépkezelő képesítés jogosít a vizsgabizonyítványban meghatározott:
a) 150 kW-nál nem nagyobb főgépteljesítményű hajó gépüzemének vezetésére,
b) 370 kW-nál nem nagyobb összteljesítményű úszó vízkivételi művön a gépszolgálat vezetésére.

7. Villamos gépkezelő képesítés jogosít:
a) 150 kW-nál nem nagyobb összteljesítményű villamos gépi berendezéssel üzemelő hajón a villamos gépi berendezés önálló kezelésére,
b) 370 kW-nál nem nagyobb teljesítményű önálló üzemű úszó vízkivételi művön a gépszolgálat önálló vezetésére.

8. Hajókazán-kezelő képesítés jogosít hajóba épített, a főgépüzemet kiszolgáló gőzkazán kezelésére.

A képesítések megszerzésének feltételei

1. I. osztályú géptiszti vizsga:
a) II. osztályú géptiszti oklevél,
b) első géptiszti szolgálatban 950 kW-nál nagyobb főgépteljesítményű hajón eltöltött legalább 12 havi szolgálat,
c) legalább egy nagyjavítás irányítása felügyelet mellett.

2. II. osztályú géptiszti vizsga:
a) betöltött 21. életév,
b) hajógépüzemi, gépészmérnöki, illetve gépész üzemmérnöki képzést nyújtó felsőoktatási intézményben szerzett oklevél, és 12 havi gépszolgálatban töltött idő igazolása,
c) főgép koromtalanítási és nagyjavítási munkában való részvétel igazolása.
Ha a jelölt a b) alpontban említett oklevéllel nem rendelkezik, a vizsgához érettségi bizonyítvány és hajózási, vagy gépészeti szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány, vagy gépmesteri képesítés és 24 havi igazolt gépüzemi szolgálat szükséges.
A vizsgabizottság a hajó- vagy gépészmérnöki, illetve gépész üzemmérnöki oklevéllel rendelkező jelöltet — kérelmére — a vizsgaszabályzatban meghatározott vizsgatárgyak alól mentesíti.

3. Villamos géptiszti vizsga:
a) betöltött 21. életév,
b) érettségi bizonyítvány és erősáramú vagy híradástechnikai szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány, vagy villamos gépmesteri képesítés és 12 havi gyakorlat.
Ha a jelölt villamosmérnöki vagy villamos üzemmérnöki végzettséggel rendelkezik, a vizsgához 6 havi gépmesteri vagy gépkezelői gyakorlatot kell igazolnia.

4. Gépmesteri és villamos gépmesteri vizsga:
a) betöltött 20. életév,
b) gőz-, motor- vagy villamos üzemű hajón gépkezelői/gépápolói szolgálatban eltöltött 24 havi gyakorlat. Belső égésű motorüzemű hajóra szóló képesítés esetében főgép koromtalanítási munkában való részvétel igazolása,
c) gépmester tanfolyam elvégzése.

5. Gépkezelői és villamos gépkezelői vizsga: géphajón, úszó munkagépen gépápolói szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat. Gőzgép kezelésére érvényes gépkezelő vizsgához hajókazán kezelő képesítés is szükséges.
Ha a jelölt hajózási vagy gépészeti szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, a 4. és 5. pontban írt képesítés megszerzésénél a vizsgabizottság — kérelmére — az elméleti vizsga letétele alól mentesítést ad, és az előírt gyakorlati időnek csak felét kell letöltenie.

6. Hajókazán-kezelői vizsgához szükséges:
a) gépüzemű hajón vagy úszó munkagépen szerzett legalább 6 havi gépházi gyakorlat,
b) legalább egy gőzkazánmosási és tisztítási munka elvégzésének igazolása.
Ha a jelölt gőzmozdony vagy helyhez kötött gőzkazán kezelésére jogosító képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, legalább 3 havi hajó-gépházi szolgálatban szerzett gyakorlatot kell igazolnia.

7. Hajós szakközépiskolai érettségi bizonyítványként, illetőleg hajós technikusi oklevélként a hajózási, közlekedés-gépészeti, mezőgazdasági-gépészeti, gépgyártás-technológiai szakosítású, erősáramú vagy híradástechnikai szakközépiskolákban szerzett érettségi bizonyítvány, vagy a felsorolt szakközépiskolák jogelődeinél szerzett technikusi oklevél fogadható el.

8. A hajózási szakágú gépészmérnöki, gépész üzemmérnöki vagy hajózási szaktechnikusi oklevéllel rendelkező jelöltnek a II. osztályú géptiszti vizsgához előírt feltételek igazolása esetén — ha a jelölt korábban III. osztályú géptiszti oklevelet szerzett — a II. osztályú géptiszti képesítés elnyeréséhez csak a gépüzemmel kapcsolatos gyakorlati ismeretekből kell vizsgáznia.

9. Tengeri hajóra szóló géptiszti képesítés belvízi hajóra különbözeti vizsga és gyakorlat igazolása nélkül érvényes.

A képesítő vizsga tárgyai

1. I. osztályú géptiszti vizsga:
a) hajók hőerőgépei (dízel, gőz- és gázturbina), valamint hűtőberendezései működési elvének ismerete,
b) hajóvillamosságtan, elektronika, elektromos berendezések,
c) hajók szerkezete és építése, beleértve a kárelhárítást is,
d) hajó fő- és segédgépeinek, kormányberendezésének, fedélzeti és rakodógépeinek üzemeltetése és karbantartása (gyakorlati ismeretek),
e) a vízszennyezésnek a környezetre gyakorolt hatásai, hajókról történő környezetszennyezés megelőzésének módszerei, betartandó szabályok, megelőzés eszközei,
f) egészségügyi és elsősegélynyújtási ismeretek,
g) tűzvédelemi ismeretek,
h) gépalkatrészek német, vagy orosz, vagy angol nyelvű elnevezése.

2. II. osztályú géptiszti vizsga:
a) a hajók fő- és segédgépei működési elvének ismerete,
b) a hajó fő- és segédgépeinek, fedélzeti és rakodógépeinek, szivattyúinak, elektromos és vezérlő berendezéseinek üzemeltetése, ellenőrzése és karbantartása,
c) a gépek hibás működésének észlelése, hibakeresés, károk megelőzésére szolgáló intézkedések,
d) környezet- és vízszennyezés megelőzésének ismerete, módszerei, eszközei,
e) egészségügyi és elsősegélynyújtási ismeretek, mentőeszközök működése és használata,
f) kárelhárítás módszerei, különös tekintettel azokra az intézkedésekre, amelyeket a géptérnek víz általi elárasztása esetén kell megtenni,
g) generátorok (egyen- és váltakozó áramú) előkészítése, indítása és összekapcsolása,
h) biztonságtechnika,
i) tűzvédelemi ismeretek.

3. Villamos géptiszti vizsga:
a) hajóvillamosságtan, elektronika, elektromos berendezések,
b) hajók szerkezete és építése,
c) automatizálás alapjai, ellenőrző, mérő, vezérlőrendszerek,
d) géptéri hírközlő és riasztórendszerek ismerete,
e) géptérek tűzoltó eszközeinek és berendezéseinek használata, tűzvédelmi ismeretek,
f) egészségügyi ismeretek, elsősegélynyújtás,
g) környezetvédelmi ismeretek.

4. Gépmesteri és villamos gépmesteri vizsga:
a) főgépek, belső égésű motorok elméleti és gyakorlati üzemtana,
b) hajó villamosságtan,
c) hajók szerkezete és építése,
d) szakrajzi alapismeretek,
e) hajók segédüzemi berendezéseinek üzemeltetése, karbantartása,
f) egészségügyi és elsősegélynyújtási ismeretek,
g) géptéri hírközlő és riasztóberendezések ismerete,
h) gépterek tűzoltó eszközeinek és berendezéseinek használata, tűzvédelmi ismeretek,
i) környezetvédelmi ismeretek.

5. Gépkezelői és villamos gépkezelői vizsga:
a) belső égésű motorok elméleti és gyakorlati üzemtana,
b) villamossági alapismeretek,
c) segédüzemi berendezések ismerete,
d) hajók szerkezete és felszerelése,
e) tűz-, környezetvédelmi ismeretek,
f) elsősegélynyújtás.

6. Hajókazán-kezelői vizsga:
a) hajókazánok elméleti és gyakorlati üzemtana,
b) kazánok üzembiztonsági ismeretei,
c) tűz-, környezetvédelmi ismeretek,
d) egészségügyi és elsősegélynyújtási ismeretek.

2. számú melléklet a 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelethez


Tengeri hajók hivatásos fedélzeti, általános vészhelyzet-jelző, biztonsági rendszer és rádió-hírközlő (GMDSS) kezelői és gépüzemi szolgálatok képesítési előírásai, a képesítés megszerzésének feltételei, valamint a képesítő vizsgák tárgyai

Általános követelmények

1. A tengerésznek, hajóra történő első behajózása előtt személyi túléléstechnikai ismeretekből, továbbá alapfokú tűzvédelmi és egészségügyi ismeretekből a hajózási hatóság vagy az általa megbízott szerv előtt vizsgát kell tennie, továbbá általános egészségügyi és elsősegélynyújtási tanfolyam elvégzését tanúsító igazolással kell rendelkeznie. Az eredményes vizsgát a hajózási hatóság a jelölt tengerész szolgálati könyvébe bejegyzi.

2. A személyzet minden tagjának, aki legalább 9 havi szolgálatot látott el tengeri hajón, túlélési jármű-kezelői vizsgát kell tenni.

3. Vizsga nélkül ki kell adni a túlélési járműkezelői bizonyítványt annak, aki 1991. január 15-e előtt szerezte meg tengerész képesítését, illetve ezen időpontot megelőzően tengeri hajón legalább 3 évig teljesített szolgálatot.

4. Tengeri hajón szolgálatot teljesítő személy a képesítésnek megfelelő jóváhagyott elméleti és gyakorlati tűzvédelmi tanfolyamon köteles részt venni, és köteles a hajózási hatóság előtt tűzvédelmi vizsgát tenni. Az eredményes vizsgát a hajózási hatóság a jelölt tengerész szolgálati könyvébe bejegyzi.

5. A tengeri hajó képesített tiszti személyzetének legalább 5 évenként továbbképzésben kell részt vennie. A képzésnek meg kell felelnie az IMO tematikájának.

6. a) A tengeri hajón szolgálatot teljesítő fedélzeti és géptiszt (ideértve a parancsnokot és gépüzemvezetőt is), továbbá az általános tengeri vészhelyzetjelző, biztonsági, rádió-hírközlő berendezés kezelője (a továbbiakban: GMDSS kezelő) 5 évenként jóváhagyott ismeretfelújító tanfolyamon köteles részt venni és ellenőrző vizsgát tenni.
b) Az a képesítéssel rendelkező személy, aki 5 évnél hosszabb megszakítás után kíván ismételten szolgálatot teljesíteni, behajózása előtt köteles az a) pontban meghatározott tanfolyamon részt venni és ellenőrző vizsgát tenni.
c) Az ellenőrző vizsga alól mentesül, aki a képesítésének megfelelő szolgálatot lát el, és
ca) az újabb behajózását megelőző 5 évből legalább 1 év tengeri szolgálatot igazol a képesítésének megfelelő parancsnoki, fedélzeti tiszti, GMDSS kezelői, vagy géptiszti szolgálatban, vagy
cb) létszámfeletti minőségben fedélzeti vagy géptiszti szolgálatban legalább 3 hónap — a hajózási hatóság által elismert — tengeri szolgálatot igazol az újabb behajózást megelőző 2 éves időtartam alatt.

7. Olaj-, vegyiáru-, cseppfolyósított gázt szállító tartályhajó, valamint szilárd halmazállapotú mérgező, veszélyes rakományt ömlesztve vagy csomagolt formában szállító hajó parancsnoka, fedélzeti és géptisztje, beosztott (fedélzeti és gép) személyzete, valamint a rakomány ki- vagy berakásában közreműködő személy ezekre a hajókra, illetve rakományszállításokra vonatkozó kiegészítő vizsgát köteles tenni.

8. Tengeri hajón fedélzeti, GMDSS kezelői és gépüzemi szolgálatot az A., illetve a B. Részben felsorolt képesítésekkel rendelkező személyek láthatnak el.

9. A fedélzeti vagy géptiszti képesítést megszerezni kívánó jelölt előírt gyakorlati ideje az IMO által elismert ,,különleges képzésben'' szerzett oklevél alapján 12 hónappal csökken.

AZ EGYES KÉPESÍTÉSEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A. RÉSZ

FEDÉLZETI, ÁLTALÁNOS TENGERI VÉSZHELYZET-JELZŐ, BIZTONSÁGI RENDSZER ÉS RÁDIÓ-HÍRKÖZLŐ (GMDSS) KEZELŐI SZOLGÁLAT

Tengeri hajón képesítéshez kötött fedélzeti szolgálatok

1. hajóparancsnok,
2. elsőtiszt,
3. navigációs őrségért felelős fedélzeti tiszt,
4. fedélzetmester,
5. kormányosmatróz,
7. matróz,
8. navigációs őrszolgálat tagja,
9. túlélési jármű-kezelő,
10. GMDSS kezelő.

Képesítési előírások

1. Az I. osztályú tengerészkapitány képesítés jogosít:
a) hajóparancsnoki szolgálat ellátására 1600 GT-nél kisebb hajón,
b) elsőtiszti szolgálat ellátására 1600 GT-s vagy annál nagyobb hajón és e szolgálatban 18 havi igazolt elsőtiszti szolgálat után hajóparancsnoki szolgálat ellátására 1600 GT -s, vagy annál nagyobb hajón.

2. II. osztályú tengerészkapitány képesítés jogosít:
a) hajóparancsnoki szolgálat ellátására 200 GT-nél kisebb hajón,
b) elsőtiszti szolgálat ellátására 1600 GT-nél kisebb hajón és e szolgálatban eltöltött 12 havi igazolt elsőtiszti szolgálat után hajóparancsnoki szolgálat ellátására 1600 GT-nél nem nagyobb hajón.

3. Az 1. és 2. pont szerinti képesítést a hajózási hatóság a szerzett gyakorlattól, illetőleg a jelölt kérelmére módosított vizsgakövetelményektől függően, korlátozott (partmenti) vagy korlátlan hajózási körzetre adja ki.

4. Navigációs őrségért felelős7 fedélzeti tiszt (a továbbiakban: fedélzeti tiszt) képesítés jogosít:
a) fedélzeti tiszti szolgálat ellátására 200 GT-s, vagy annál nagyobb hajón,
b) hajóparancsnoki szolgálat ellátására — 12 havi igazolt navigációs őrségért felelős tiszti gyakorlat után — 200 GT-nél kisebb, korlátozott (partmenti) vízterületen közlekedő tengeri hajón, illetve tengeri kishajón.

5. Fedélzetmester képesítés jogosít fedélzetmesteri szolgálat ellátására.

6. Kormányosmatróz képesítés jogosít kormányosmatrózi szolgálat ellátására.

7. Matróz képesítés jogosít matrózi szolgálat ellátására.

8. Navigációs őrszolgálat tagja képesítés jogosít 200 GT-nél nagyobb hajón navigációs őrség tagjaként szolgálat ellátására.

9. Túlélési jármű-kezelő képesítés jogosít túlélési jármű (mentőcsónak, mentőtutaj) vezetésére és kezelésére.

10. GMDSS berendezés kezelői képesítés jogosít
a) korlátozott tengeri körzetre (a továbbiakban: ROC)
b) korlátozás nélküli tengeri körzetre (a továbbiakban: GOC)
előírt berendezések Rádiószabályzat szerinti kezelésére, szolgálat ellátására.

11. Kiegészítő képesítések:
a) olajszállító tartályhajó,
b) vegyiárukat szállító tartályhajó,
c) cseppfolyósított gázokat szállító tartályhajó,
d) szilárd halmazállapotú mérgező, veszélyes rakományokat ömlesztve vagy csomagolt formában szállító tengeri hajó
parancsnoka, fedélzeti tisztje, beosztott személyzete, továbbá a rakomány ki-, berakásában, kezelésében közreműködő személyzet az a—d) pontokban meghatározott hajón szolgálat ellátására abban az esetben jogosult, ha a IV. Fejezet 9. pontjában meghatározott kiegészítő képesítéssel rendelkezik.

A képesítések megszerzésének feltételei

1. I. osztályú tengerészkapitányi vizsga:
a) II. osztályú tengerészkapitányi oklevél,
b) 1600 GT-s, vagy annál nagyobb hajón elsőtiszti szolgálatban eltöltött, igazolt 12 havi gyakorlat,
c) a fedélzeti tiszti szolgálat alatt készített legalább 100 csillagászati (helymeghatározási) számítás; a csak korlátozott hajózási körzetre érvényes vizsga esetében legalább 100 részletesen kidolgozott szárazföldi megfigyeléssel végzett (helymeghatározási) számítás,
d) legalább 3 teljes rakodási terv és az ehhez tartozó stabilitási számítások kidolgozása,
e) középfokú angol állami nyelvvizsga,
f) 3 hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítvány,
g) az IMO által elismert felsőfokú egészségügyi és tűzvédelmi képesítés,
h) az I. osztályú tengerészkapitányi vizsgára jelentkező jelöltnek a hajózási hatóság által jóváhagyott tengerhajózási témáról szakdolgozatot kell készítenie és azt a vizsgabizottság előtt meg kell védenie.

2. II. osztályú tengerészkapitányi vizsga:
a) betöltött 24. életév,
b) ,,navigációs őrszolgálatért felelős'' fedélzeti tiszti képesítés,
c) 200 GT-s vagy annál nagyobb hajón fedélzeti tiszti szolgálatban eltöltött, igazolt 24 havi gyakorlat,
d) fedélzeti tiszti szolgálat alatt készített legalább 100 csillagászati (helymeghatározási) számítás; a csak korlátozott hajózási körzetre érvényes vizsga esetében legalább 100 részletesen kidolgozott szárazföldi megfigyeléssel végzett (helymeghatározási) számítás,
e) szakmai nyelvi anyaggal bővített alapfokú angol állami nyelvvizsga,
f) 3 hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítvány,
g) az IMO által elismert felsőfokú egészségügyi és tűzvédelmi képesítés.

3. Az 1. és 2. pontban foglalt — a vizsga feltételeként előírt korábbi képesítésnek — a vizsgával azonos hajózási körzetre kell érvényesnek lennie. Korlátlan vízterületre szóló vizsga esetén az előírt, igazolt gyakorlatot korlátlan vízterületen közlekedő hajón kell teljesíteni.

4. ,,Navigációs őrszolgálatért felelős'' fedélzeti tiszti vizsga:
a) betöltött 21. életév,
b) érettségi bizonyítvány és az IMO által elismert képzésben szerzett képesítés,
c) 36 havi tengeri hajón, fedélzeti szolgálatban eltöltött igazolt gyakorlat, amelyből 6 hónapot navigációs őrszolgálat tagjaként kell teljesíteni,
d) GOC képesítés,
e) az IMO által elismert középfokú egészségügyi és felsőfokú tűzvédelmi képesítés.

5. Fedélzetmesteri vizsga:
a) betöltött 21. életév,
b) kormányosmatróz képesítés,
c) hajózási szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány vagy hajós szakmunkásbizonyítvány és kormányosmatróz szolgálatban eltöltött 24 havi igazolt gyakorlat, amelyből 6 hónapot navigációs őrszolgálat tagjaként kell teljesíteni,
d) a c) alpontban meghatározott iskolai végzettség hiányában kormányosmatróz szolgálatban eltöltött 30 havi igazolt gyakorlat, amelyből 6 hónapot a navigációs őrszolgálat tagjaként kell teljesíteni.

6. Kormányosmatrózi vizsga:
a) betöltött 20. életév,
b) matróz képesítés és navigációs őrszolgálat tagja képesítés,
c) túlélési jármű-kezelő képesítés,
d) matróz szolgálatban 200 GT-nél nagyobb tengeri hajón eltöltött 12 havi igazolt gyakorlat, amelyből 3 hónapot navigációs őrség tagjaként kell teljesíteni,
e) az IMO által elismert alapfokú egészségügyi és tűzvédelmi képesítés.

7. Matrózi vizsga:
a) 200 GT-nél nagyobb tengeri hajón, tanulómatrózi szolgálatban eltöltött 6 havi igazolt gyakorlat, amelyből 3 hónapot a navigációs őrség képesítés nélküli tagjaként kell teljesíteni,
b) az IMO által elismert alapfokú egészségügyi és tűzvédelmi képesítés.

8. ,,Navigációs őrszolgálat tagja'' vizsga: 200 GT-s vagy annál nagyobb tengeri hajón a parancsnok vagy az őrszolgálatért felelős fedélzeti tiszt közvetlen felügyelete alatt a navigációs őrségben képesítés nélküli tagként teljesített 6 hónap igazolt tengeri szolgálat.

9. Túlélési jármű-kezelői vizsga: jóváhagyott tanfolyam elvégzése és 9 havi tengeri hajón eltöltött, igazolt gyakorlat.

10. GMDSS kezelői vizsga:
a) az érvényes nemzetközi egyezményekben előírt követelményeknek megfelelő és az illetékes magyar hatóságok által jóváhagyott tanfolyam elvégzése,
b) ha a jelölt a Rádiószabályzat szerint érvényes tengeri mozgószolgálat ellátására jogosító első, másodosztályú, vagy általános rádiótávíró, illetve általános vagy korlátozott rádiótelefon-kezelő bizonyítvánnyal rendelkezik, a rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül GMDSS különbözeti vizsgát tehet.

11. Az olaj-, vegyiáru-, cseppfolyósított gázt szállító tartályhajó, továbbá szilárd halmazállapotú mérgező, veszélyes rakományokat ömlesztve vagy csomagolt formában szállító tengeri hajó parancsnoka, tisztje, személyzete, valamint a rakomány ki-, berakásában, kezelésében részt vevő személyzet kiegészítő vizsgájához szükséges:
a) a szolgálat ellátásához megkívánt, az 1—8. pontokban említett képesítés,
b) legalább 12 havi, a felsorolt tartályhajó, illetőleg veszélyes rakományt szállító hajófajtának megfelelő tengeri hajón, felügyelet alatt teljesített igazolt szolgálat,
c) a hajófajtának megfelelő jóváhagyott tanfolyam elvégzése.

12. A korlátozott — partmenti — hajózási körzetre érvényes kapitányi képesítés korlátlan hajózási körzetre való kiterjesztésével kapcsolatos különbözeti vizsgához szükséges:
a) legalább 100 részletesen kidolgozott csillagászati (helymeghatározási) számítás,
b) 200 GT-s vagy annál nagyobb, korlátlan hajózási körzetben közlekedő tengeri hajón elsőtiszti szolgálatban igazolt 18 havi gyakorlat.

A képesítővizsgák tárgyai

1. I. és II. osztályú tengerészkapitányi vizsga:

Elméleti vizsga:
a) hajózástan (csillagászati, elektronikus és egyéb helyzetmeghatározási módszerek, navigációs eszközök, útvonaltervezés),
b) hajóművelettan,
c) meteorológia és tengerrajz,
d) az őrszolgálat szervezésének és ellátásának szabályai,
e) hajók építése, szerkezete, hajóelmélet,
f) hajógéptan,
g) tengeri kereskedelem, rakománykezelés és tárolás, veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi szabályai,
h) vészhelyzetben követendő eljárások,
i) nemzetközi jogi ismeretek,
j) személyzeti munka, irányítás, emberi kapcsolatok,
k) mentés és felkutatás, életmentés a tengeren,
l) tengeri környezetvédelemi ismeretek.

Gyakorlati vizsga:
a) a tengeren történő összeütközések megelőzésére vonatkozó szabályok modellen történő alkalmazása,
b) hajóművelettan vagy az IMO által jóváhagyott szimulátoros oktatásban szerzett képesítés,
c) radarberendezés alkalmazása (radarszimulátoron).

Az I. és II. osztályú tengerészkapitányi vizsga az azonos tárgyak mellett a vizsgaszabályzatban megkövetelt ismeretek szintjében tér el. A korlátozott (partmenti) hajózási körzetre érvényes vizsga jelöltje mentesül a csillagászati, valamint a csak nyílt tengeren használatos elektronikus helymeghatározási ismeretek vizsgakötelezettsége alól.
A gyakorlati vizsga b) alpontjában meghatározott tárgy vizsgájaként a jelölt a képesítésnek megfelelő nagyságú hajón a hajó parancsnokának felügyelete mellett elvégzett legalább 10 érkezési-indulási manővert köteles végrehajtani. A művelettanban szerzett gyakorlati jártasságot a műveletekért felelős hajóparancsnok által kiadott nyilatkozat benyújtásával kell igazolni.
A gyakorlati vizsga c) alpontjában meghatározott tárgy vizsgakövetelményének az IMO által elismert radarszimulátoros képesítés igazolásával kell eleget tenni.
A 10 000 GT-s, vagy annál nagyobb hajón a szolgálat ellátásához az IMO által elismert ,,ARPA'' szimulátoros képesítés szükséges.

2. ,,Navigációs őrszolgálatért felelős'' fedélzeti tiszti vizsga:

Elméleti vizsga:
a) hajózástan (csillagászati hajózástan, parthajózástan, helyzetmeghatározásra és navigációra szolgáló elektronikus rendszerek, radarnavigáció, rádió iránymérő, különböző típusú tájolók),
b) őrszolgálat ellátására és a tengeren történő összeütközések megelőzésére vonatkozó szabályok,
c) meteorológia,
d) tengerrajz,
e) tengerészeti földrajz,
f) jogi ismeretek,
g) hajóépítés, hajók szerkezete, hajóelmélet,
h) hajógéptan, kormányrendszerek (robotkormány),
i) tengeri mentés és felkutatás, életmentés,
j) hírközlő rendszerek, jelzéstan, használat,
k) vészhelyzetben követendő eljárások,
l) hajófelszerelés, hajóművelettan,
m) tengeri kereskedelem, rakománykezelés, tárolás, veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi szabályai,
n) tengeri túléléstechnika,
o) tengeri környezetvédelem,
p) alapfokú angol szakmai nyelvismeret.

Gyakorlati vizsga:
a) navigációs eszközök használata, térképműveletek,
b) tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazása navigációs szimulátoron,
c) hírközlés (vízuális és hangjelzések),
d) radarnavigáció (radarszimulátoron).
A gyakorlati vizsga d) alpontjában meghatározott tárgy vizsgakövetelményének az IMO által elismert radarszimulátoros (,,ARPA'' szimulátoros) képesítés igazolásával kell eleget tenni.
Az elméleti vizsgatárgyak vizsgaszabályzatban meghatározott köréből az a jelölt kaphat felmentést, aki egyetem, vagy főiskola hajózási szakának — amennyiben annak tananyaga az IMO előírásainak megfelel — tengerészeti ágazatán a rendelet hatálybalépését megelőző 5 éven belül szerzett oklevelet.

3. Fedélzetmesteri vizsga:
a) hajóművelettan,
b) hajószerkezettan,
c) fedélzeti gépismeret,
d) hajókarbantartás,
e) fedélzeti leltár- és anyagismeret,
f) a tengeren történő összeütközések megelőzésére vonatkozó szabályok,
g) tengeri környezetvédelemi ismeretek,
h) gyakorlati munkák fedélzeti gépekkel.

4. Kormányosmatrózi vizsga:

Elméleti vizsga:
a) fedélzeti gépismeret,
b) hajókarbantartás,
c) hajófelszerelés,
d) kormányberendezések, tájolók,
e) tengeri környezetvédelmi ismeretek,
f) navigációs ismeretek.

Gyakorlati vizsga;
a) a hajó kormányzásával kapcsolatos gyakorlati munkák,
b) a tengeren történő összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályok alkalmazása,
c) vészhelyzetben követendő eljárások, őrszolgálat ellátására vonatkozó szabályok.

5. Matrózi vizsga:

Elméleti vizsga:
a) hajókarbantartás,
b) hajófelszerelés,
c) tengeri környezetvédelmi ismeretek,
d) tengeri túléléstechnikai ismeretek.

Gyakorlati vizsga:
a) hang-, fény- és lobogójelzések,
b) vészhelyzetben követendő eljárások,
c) fedélzeti gyakorlati munkák.
Ha a jelölt hajózási szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvánnyal vagy hajós szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezik a 3—5. pontban említett vizsgák tárgyai közül — navigációs őrség tagja, vagy túlélési járműkezelői bizonyítvány birtokában —
— matróz vizsga esetében a hang-, fény- és lobogójelzések és a vészhelyzetben követendő eljárások kivételével;
— fedélzetmesteri és kormányosmatrózi vizsga esetében a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó szabályok és a vészhelyzet esetén követendő eljárások kivételével
mentesül az elméleti vizsga letétele alól.

6. ,,Navigációs őrszolgálat tagja'' vizsga:
a) navigációs őrszolgálati szabályok, teendők,
b) alapfokú tűzvédelmi ismeretek, tengeri környezetvédelmi ismeretek,
c) túléléstechnikai ismeretek,
d) elsősegélynyújtás,
e) kormányzás, kormányzási vezényszavak ismerete, átváltás robotkormányról kézikormányzásra és viszont, különböző rendszerű tájolók ismerete,
f) vészjelzések, vészhelyzetben követendő eljárások ismerete,
g) belső hírközlő rendszerek, riasztóberendezések, a parancsnoki híd berendezéseinek ismerete,
h) hang-, fény- vagy céltárgy megközelítő iránylatának meghatározása (fokokban),
i) a GMDSS berendezések kezelésének általános ismerete.

7. Túlélési jármű-kezelői vizsga:

Elméleti vizsga:
a) hajón lévő életmentő eszközök,
b) a túlélési jármű felépítése, felszerelése, a vízre bocsátás eszközei, teendők a különféle riadók esetében,
c) hajó elhagyása esetén, majd a hajó elhagyása után végrehajtandó intézkedések,
d) túlélési jármű vízre bocsátása és vezetése viharos tengeren, a jármű biztonsági berendezéseinek, eszközeinek használata,
e) a túlélési járművön tartózkodás szabályai, a túlélőket fenyegető veszélyek, és ezeket megelőző intézkedések,
f) a helikopteres mentés módszerei,
g) vészjelzések ismerete, vészjelzőeszközök használata,
h) part megközelítése, partraszállás túlélési járművel.

Gyakorlati vizsga:
a) a túlélési jármű vízre bocsátásakor, a be-, kiszállás alkalmával; továbbá a hajótól eltávolodáskor kiadandó parancsok ismerete és végrehajtása,
b) mentőmellény felöltése, vízbeugrás, beszállás a járműbe, vízből sérült személyek beemelése, azok ellátása és szállítása,
c) evezés, kormányzás, árboc felállítása, vitorla felszerelése, a hajó vezetése vitorlával, csónak kormányzása tájolóval, jelzőeszközök használata,
d) a hordozható rádiókészülék, rádióbóják kezelése, használata,
e) túlélési jármű motorjának indítása, üzemeltetése, a hozzátartozó tűzoltó készülék használata.

8. GMDSS kezelői vizsga:
a) tengeri rádiótávközlő rendszerek és ezek berendezései,
b) szolgálat szükséghelyzetben,
c) túléléstechnika, elsőgesélynyújtás,
d) mentési, felkutatási rendszerek és eljárások ismerete,
e) tűzvédelem (felsőfokú elméleti és gyakorlati),
f) mentőeszközök, hordozható GMDSS készülék üzemeltetése,
g) hajóhelyzet-jelző rendszerek és eljárások,
h) biztonsági GMDSS szolgálat ellátására és fenntartására vonatkozó szabályok, teendők,
i) nemzetközi kódjelzések, mentés és felkutatási kézikönyv, szabványos tengerészeti szakszótár alkalmazása,
j) orvosi ellátást rádión biztosító rendszerek és eljárások.

9. Kiegészítő képesítések vizsgái:
a) Olajszállító tartályhajó parancsnoka és tisztje:
— olajrakományok jellemzői, mérgező hatásai, veszélyei, veszélyek elhárítása, biztonsági berendezések és a személyzet védelme,
— szabályzatok (nemzeti, nemzetközi) és gyakorlati útmutatók ismerete, rakodási műveletek, szükségeljárások, tartályhajó javítása, karbantartása.

b) Olajszállító tartályhajó személyzete:
— biztonsági előírások kikötőben tartózkodáskor és menetben,
— egészségi ártalmak és megelőzésük,
— tűzvédelem,
— tengeri környezetvédelem,
— biztonsági berendezések és azok használata,
— környezetvédelem,
— rakodóberendezések és rakodási műveletek.

c) Vegyianyag szállító tartályhajó parancsnoka és tisztje:
— alapfokú fizikai, kémiai ismeretek, a rakományok mérgező hatásai, veszélyei és azok elhárítása, biztonsági felszerelések és a személyzet védelme,
— biztonsági előírások és gyakorlati útmutatók, az ilyen típusú hajók szerkezete és berendezései,
— rakodási műveletek, javítási, karbantartási munkák, szükségeljárások.

d) Vegyianyag szállító tartályhajó személyzete:
— biztonsági előírások kikötőben és menetben,
— egészségi ártalmak és megelőzésük,
— tűzvédelem,
— tengeri környezetvédelemi ismeretek,
— biztonsági berendezések és azok használata, szükséghelyzetben követendő eljárások,
— rakodóberendezések és rakodási műveletek.

e) Cseppfolyósított gázokat szállító tartályhajó parancsnoka és tisztje:
1. Jóváhagyott alapfokú biztonsági tanfolyam elvégzése, amely az alábbi tárgykörökre terjed ki:
— szállított gázok fajtái, veszélyei, szállítórendszerek, rakodóberendezések, ventillációs rendszerek,
— a hajó szerkezetbiztonsági jellemzői, követelményei,
— biztonsági intézkedések, előírások, szükséghelyzetben követendő eljárások,
— tűzvédelem,
— tengeri környezetvédelemi ismeretek,
— egészségi ártalmak és megelőzésük.

2. Az alapfokú biztonsági tanfolyam anyagán felül az alábbi tárgykörök ismeretének bizonyítása:
— kémiai és fizikai ismeretek,
— gázok mérgező hatásai, elsősegélynyújtás, ellenszerek,
— rakomány elkülönítés,
— operatív eljárások, kikötői tartózkodás szabályai,
— környezetvédelem,
— rakománykezelő rendszerek, rakománykezelési eljárások,
— biztonsági felszerelések, kezelésük, biztonsági eljárások,
— szükséghelyzetben követendő eljárások.

3. Hajótípustól függően, a hajón kiegészítő gyakorlati képzésen kell részt venni az alábbiak megismerésére:
— a rakománykezelő rendszerek használata,
— műszer-rendszerek ismerete,
— párolgó rakományok kezelése,
— segédüzemi rendszerek,
— rakománykezelő berendezések, az üzemeltetés általános szabályai.

f) Cseppfolyósított gázt szállító tartályhajó személyzete az e) pont 1. alpontjában részletezett hatóságilag jóváhagyott alapfokú biztonsági kiképzésen részvétel és az ismeretek bizonyítása.

g) Szilárd halmazállapotú mérgező vagy veszélyes rakományokat nem ömlesztve szállító hajó parancsnoka, tisztje, személyzete vizsga anyaga: az ilyen típusú rakományok szállítására vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírások, szabályok ismerete, az anyagok veszélyei, azok megelőzése, tűz- és környezetvédelem, az egészségi ártalmak és megelőzésük, elsősegélynyújtás.
A 9. pontban felsorolt kiegészítő képesítések megszerzéséhez az IMO által elismert szakosított tűzvédelmi elméleti és gyakorlati oktatásban eredményes részvételt kell igazolni.

B. RÉSZ

GÉPÜZEMI SZOLGÁLAT

Tengeri hajón képesítéshez kötött gépüzemi szolgálatok

1. gépüzemvezető,
2. elsőgéptiszt,
3. második géptiszt,
4. géptéri őrszolgálatért felelős géptiszt,
5. ,,A'' osztályú villamos géptiszt,
6. ,,B'' osztályú villamos géptiszt,
7. gépmester,
8. géptéri őrszolgálat tagja.

Képesítési előírások

1. I. osztályú géptiszt képesítés jogosít:
a) gépüzemvezetői szolgálat ellátására 3000 kW-nál kisebb főgépteljesítményű hajón,
b) másodgéptiszti szolgálat ellátására,
c) 3000 kW vagy annál nagyobb főgépteljesítményű hajón eltöltött 12 havi igazolt gyakorlat után gépüzemvezetői szolgálat ellátására.

2. II. osztályú géptiszt képesítés jogosít:
a) a gépüzemvezetői szolgálat ellátására 750 kW-nál kisebb főgépteljesítményű hajón,
b) másodgéptiszti szolgálat ellátására 3000 kW-nál kisebb főgépteljesítményű hajón, és e szolgálatban eltöltött 12 havi igazolt gyakorlat után 3000 kW-nál kisebb főgépteljesítményű hajón gépüzemvezetői szolgálat ellátására,
c) géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti szolgálat ellátására.

3. Géptéri őrszolgálatért felelős géptiszt (a továbbiakban: géptiszt) képesítés jogosít géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti szolgálat ellátására bármilyen tengeri hajón, és e szolgálatban eltöltött 12 havi igazolt gyakorlat után 3000 kW-nál kisebb főgépteljesítményű tengeri hajón másodgéptiszti szolgálat ellátására.

4. ,,A'' osztályú villamos géptiszt képesítés jogosít bármilyen villamos összteljesítménnyel üzemelő hajón a villamos géptiszti szolgálat ellátására.

5. ,,B'' osztályú villamos géptiszt képesítés jogosít 750 kW-nál kisebb villamos összteljesítménnyel üzemelő hajón villamos géptiszti szolgálat ellátására.

6. Gépmester képesítés jogosít:
a) 370 kW-nál nem nagyobb főgépteljesítményű hajó gépüzemének önálló vezetésére,
b) 750 kW-nál nem nagyobb főgépteljesítményű hajón géptiszt vezetése alatt álló gépüzemben, önálló szolgálat eIlátására,
c) 1200 kW-nál nem nagyobb összteljesítményű segédüzem önálló kezelésére.

7. A géptéri őrszolgálat tagja képesítés jogosít géptéri őrszolgálatért felelős géptiszt vezetése alatt az őrszolgálatban beosztottként való részvételre.

A képesítések megszerzésének feltételei

1. I. osztályú géptiszti vizsga:
a) II. osztályú géptiszt oklevél,
b) tengeri hajón gépüzemvezetői vagy másodgéptiszti szolgálatban 3000 kW-nál kisebb főgépteljesítményű hajón eltöltött 12 havi igazolt gyakorlat,
c) a hajózási hatóság által jóváhagyott hajógépészeti témáról szakdolgozat,
d) az IMO által elismert középfokú egészségügyi és felsőfokú tűzvédelmi képesítés.

2. II. osztályú géptiszti vizsga:
a) géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti oklevél,
b) 750 kW vagy annál nagyobb főgépteljesítményű hajón legalább 24 havi, géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti szolgálatban igazolt gyakorlat,
c) osztályfelújító szemlén, illetve az azt megelőző javítási munkában való részvétel igazolása,
d) szakmai nyelvi anyaggal bővített alapfokú angol állami nyelvvizsga,
e) az IMO által elismert középfokú egészségügyi és felsőfokú tűzvédelmi képesítés.

3. Géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti vizsga:
a) betöltött 21. életév,
b) hajó gépüzemi vagy gépészmérnöki, illetve gépész üzemmérnöki képzési célú felsőoktatási intézményben szerzett oklevél.
Ha a jelölt a b) alpontban említett oklevéllel nem rendelkezik, a vizsgához 24 hónap gépüzemi szolgálat — amelyből 12 hónapot géptéri őrszolgálat tagjaként kell teljesíteni — továbbá
— érettségi bizonyítvány és hajógépészeti, vagy gépészeti szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány, vagy
— érettségi bizonyítvány és jóváhagyott géptiszti tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás
szükséges,
c) főgép koromtalanítási és nagyjavítási munkában való részvétel igazolása,
d) 750 kW vagy annál nagyobb főgépteljesítményű hajón töltött 12 havi jóváhagyott gépszolgálat, amelyből 6 hónapot géptéri őrszolgálat tagjaként kell teljesíteni,
e) az IMO által elismert középfokú egészségügyi és felsőfokú tűzvédelmi képesítés.

4. ,,A'' osztályú villamos géptiszti vizsga:
a) ,,B'' osztályú villamos géptiszt képesítés,
b) villamos géptiszt szolgálatban eltöltött legalább 24 havi igazolt tengeri gyakorlat, amelyből 12 hónapot géptéri őrszolgálat tagjaként kell teljesíteni, vagy villamosmérnöki, illetve villamos üzemmérnöki oklevél és 12 havi igazolt géptéri őrszolgálat,
c) az IMO által elismert középfokú egészségügyi és felsőfokú tűzvédelmi képesítés.
5. ,,B'' osztályú villamos géptiszti vizsga:
a) betöltött 21. életév,
b) érettségi bizonyítvány és erősáramú vagy híradástechnikai szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány,
c) gépüzemi szogálatban eltöltött 12 havi igazolt gyakorlat, amelyből 6 hónapot géptéri őrszolgálat tagjaként kell teljesíteni,
d) az IMO által elismert középfokú egészségügyi és felsőfokú tűzvédelmi képesítés.

6. Gépmesteri vizsga:
a) betöltött 20. életév,
b) hajózási, vagy gépészeti szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány, ennek hiányában jóváhagyott gépmesteri tanfolyam elvégzéséről igazolás,
c) gépüzemi szolgálatban eltöltött 24 havi igazolt szolgálat, melyből 12 hónapot, géptéri őrszolgálat tagjaként kell teljesíteni,
d) főgép koromtalanítási munkában való részvétel igazolása,
e) az IMO által elismert alapfokú egészségügyi és tűzvédelmi képesítés.

7. Géptéri őrszolgálat tagja vizsga:
a) tengeri hajón géptiszt felügyelete alatt a géptéri őrszolgálati feladatokkal kapcsolatos jóváhagyott 6 havi szolgálat,
b) az IMO által elismert alapfokú egészségügyi és tűzvédelmi képesítés.

8. Hajó-, vagy gépészmérnöki, illetve gépész üzemmérnöki oklevéllel rendelkező jelöltnek
a) a géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti vizsgához előírt feltételek igazolása esetében a hajózási hatóság — kérelemre — vizsga nélkül kiadja a géptiszti oklevelet,
b) a II. osztályú géptiszti vizsgához előírt feltételek igazolása esetében — ha a jelölt géptéri őrszolgálatért felelelős géptiszti oklevéllel már rendelkezik — képesítés elnyeréséhez csak a gépüzemmel kapcsolatos gyakorlati ismeretekből kell vizsgáznia.
A kedvezmény csak egy képesítési fokozat elnyeréséhez vehető igénybe.

9. Belvízi hajóra kiadott géptiszti képesítés érvényessége tengeri hajóra 12 havi igazolt géptéri őrszolgálat tagjaként ellátott szolgálat, és a IV. Fejezet 2. pontjában meghatározott tárgyaknak a tengeri hajóra vonatkozó ismereteiből tett kiegészítő vizsga esetében terjeszthető ki.

A képesítővizsgák tárgyai

1. Az I. és II. osztályú géptiszti vizsga:
a) termodinamika és hőátvitel,
b) mechanika és áramlástan,
c) hajók hőerőgépei (dízel, gőz- és gázturbina), valamint hűtőberendezései működési elvének ismerete,
d) tüzelőanyagok és kenőanyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete,
e) anyagtechnológia,
f) tűz- és tűzoltóközegek kémiája és fizikája,
g) hajó villamosságtan, elektronika, elektromos berendezések,
h) hajók szerkezete és építése, beleértve a kárelhárítást is,
i) hajó fő- és segédgépeinek, kormányberendezésének, fedélzeti és rakodógépeinek üzemeltetése és karbantartása (gyakorlati ismeretek),
j) a vízszennyezésnek a környezetre gyakorolt hatásai, hajókról történő környezetszennyezés megelőzésének módszerei, megtartandó szabályok, megelőzés eszközei,
k) tengerjogi ismeretek.
Az I. és II. osztályú tengerész géptiszti vizsga az azonos tárgyak mellett a vizsgaszabályzatban megkövetelt ismeretek szintjében tér el.

2. Géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti vizsga:

Elméleti vizsga:
a) termodinamika és hőátvitel,
b) mechanika és áramlástan,
c) a hajók fő- és segédgépei működési elvének ismerete,
d) tüzelő- és kenőanyagok, tűz- és tűzoltó közegek fizikai és kémiai tulajdonságai,
e) anyagtechnológia,
f) hajó villamosságtan és elektronika,
g) hajók szerkezete és építése, beleértve a kárelhárítást is,
h) automatizálás, ellenőrző és mérőműszerek, vezérlőrendszerek,
i) vezetés és munkaszervezés,
j) gépalkatészek angol nyelvű elnevezése,
k) jogi ismeretek.

Gyakorlati vizsga:
a) a hajó fő- és segédgépeinek, fedélzeti és rakodógépeinek, szivattyúinak, elektromos és vezérlő berendezéseinek üzemeltetése, ellenőrzése és karbantartása,
b) a gépek hibás működésének észlelése, hibakeresés, károk megelőzésére szolgáló intézkedések,
c) környezet és vízszennyezés megelőzésének ismerete, módszerei, eszközei,
d) egészségügyi és elsősegélynyújtási ismeretek, (középszintű), mentőeszközök működése és használata,
e) kárelhárítás módszerei, különös tekintettel azokra az intézkedésekre, amelyeket a géptérnek víz általi elárasztása esetén kell megtenni,
f) generátorok (egyen- és váltakozó áramú) előkészítése, indítása és összekapcsolása,
g) biztonságtechnika.

3. Villamos géptiszti vizsga:
a) hajó villamosságtan, elektronika, elektromos berendezések,
b) hajók szerkezete és építése,
c) automatizálás alapjai, ellenőrző, mérő, vezérlőrendszerek,
d) géptéri hírközlő és riasztórendszerek ismerete,
e) géptérben lévő tűzoltó-berendezések, -készülékek ismerete és használata,
f) gépalkatrészek angol nyelvű ismerete,
g) jogi ismeretek,
h) környezetvédelmi ismeretek.

4. Gépmesteri vizsga:
a) főgépek, belsőégésű motorok elméleti és gyakorlati üzemtana,
b) hajó villamosságtan,
c) hajók szerkezete és építése,
d) szakrajzi alapismeretek,
e) hajók segédüzemi berendezéseinek üzemeltetése, karbantartása,
f) géptérben lévő hírközlő és riasztóberendezések ismerete,
g) gépterek tűzoltó eszközeinek és berendezéseinek használata,
h) környezetvédelmi ismeretek.

5. Géptéri őrszolgálat tagja vizsga:
a) géptéri őrszolgálati eljárások és a feladatainak megfelelő rendszeres őrségfeladatok ellátásában való jártasság,
b) a géptéri műveletekkel kapcsolatos biztonságos munkavégzés,
c) gépterekben használt fogalmak, és a feladataival összefüggő gépek és berendezések elnevezései,
d) alapvető környezetvédelmi eljárások,
e) megfelelő belső hírközlő rendszerek ismeretek és használata,
f) gépterekből kivezető menekülési utakra vonatkozó ismeretek,
g) géptéri riasztóberendezések ismerete, különös tekintettel a gázzal oltó berendezések riasztására,
h) gépterek tűzoltó eszközeinek és berendezéseinek használata.

6. A tengerész gépüzemi szolgálatokban foglalkoztatott személyekre vonatkozó kiegészítő vizsga tárgyai azonosak az A. Rész IV. Fejezetének 9. pontjában megjelölt vizsgatárgyakkal.

3. számú melléklet a 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelethez


Képesítési előírások, a képesítés megszerzésének feltételei, valamint a képesítővizsgák tananyaga sport és kedvtelési célú (a továbbiakban: sportcélú) kishajók vezetéséhez

Képesítési előírások

1. A sportcélú belvízi kisgéphajó-vezető képesítés belvízen (beltenger kivételével) közlekedő kisgéphajó és motoros vízi sporteszköz vezetésére jogosít.
2. A sportcélú belvízi vitorlás kishajóvezető képesítés belvízen (beltenger kivételével) közlekedő vitorlás kishajó vezetésére és gépi berendezéseinek kezelésére jogosít.

3. A sportcélú tengeri kisgéphajó-vezető képesítés a tengeren közlekedő sportcélú kisgéphajó vezetésére jogosít.

4. A sportcélú tengeri vitorlás kishajóvezető képesítés a tengeren közlekedő sportcélú vitorlás kishajó vezetésére és gépi berendezéseinek kezelésére jogosít.

5. A 3—4. pontokban meghatározottak szerint az alábbi képesítések adhatók ki:
a) I. osztályú képesítés (korlátozás nélkül),
b) II. osztályú képesítés (200 tmf. távolságig),
c) III. osztályú képesítés, (12 tmf. távolságig).
A távolságot a parttól kell számítani.

A képesítések megszerzésének feltételei

1. Sportcélú belvízi kisgéphajó-vezető képesítés feltételei:
a) a III. Fejezet 1. pontjában meghatározott elméleti tárgyakból tett vizsga,
b) gyakorlati vizsga kisgéphajóval.

2. Sportcélú belvízi vitorlás kishajóvezető képesítés feltételei:
a) a III. Fejezet 2. pontjában meghatározott elméleti tárgyakból tett vizsga,
b) gyakorlati vizsga vitorlás kishajóval.

3. Sportcélú III. osztályú tengeri kishajó(gép, illetve vitorlás)vezető képesítés feltételei:
a) a megszerezni kívánt képesítésnek megfelelő sportcélú belvízi kishajóvezető (kisgéphajó vagy vitorlás kishajó) képesítés,
b) a III. Fejezet 3. pontjában meghatározott elméleti tárgyakból tett vizsga,
c) alapfokú elsősegélynyújtási ismeret igazolása,
d) az a)—c) alpontokban foglaltak teljesítését követően, hajónapló és személyzeti jegyzék bemutatásával
— vitorlás kishajó-vezetői képesítés megszerzéséhez 500 tmf. (ebből legalább 100 tmf. éjszakai),
— kisgéphajó-vezetői képesítés megszerzéséhez 100 óra (ebből legalább 20 óra éjszakai)
hajózás igazolása a b) alpontban meghatározott elméleti vizsgát követő 3 éven belül.

4. Sportcélú II. osztályú tengeri kishajóvezető képesítés feltételei:
a) a megszerezni kívánt képesítésnek megfelelő sportcélú III. osztályú tengeri kishajóvezető (kisgéphajó vagy vitorlás kishajó) képesítés,
b) a sportcélú III. osztályú tengeri kishajó-vezetői képesítés megszerzését követően, hajónapló és személyzeti jegyzék bemutatásával
— vitorlás kishajó-vezetői képesítés esetén 1000 tmf. (ebből legalább 200 tmf. éjszakai),
— kisgéphajó-vezetői képesítés esetén 200 óra (ebből legalább 40 óra éjszakai)
hajózás igazolása,
c) a b) alpontban meghatározott gyakorlati idő alatt elvégzett 10 csillagászati helymeghatározás rajzzal,
d) a III. Fejezet 4. pontjában meghatározott elméleti tárgyakból tett vizsga.

5. Sportcélú I. osztályú tengeri kishajóvezető képesítés megszerzésének feltételei:
a) betöltött 21. életév,
b) a megszerezni kívánt képesítésnek megfelelő sportcélú II. osztályú tengeri kishajóvezető (kisgéphajó vagy vitorlás kishajó) képesítés,
c) a II. osztályú tengeri kishajó-vezetői képesítés megszerzését követően, hajónapló és személyzeti jegyzék bemutatásával
— vitorlás kishajó-vezetői képesítés esetén 1500 tmf.,
— kisgéphajó-vezetői képesítés esetén 300 óra
hajózás igazolása.

6. A 3. pont c) alpontjában, a 4. pont b) alpontjában és az 5. pont c) alpontjában előírt gyakorlatot a megszerezni kívánt képesítésnek megfelelő kishajón (kisgéphajó vagy vitorlás kishajó) kell teljesíteni.

A képesítővizsgák tárgyai

1. A belvízi sportcélú kisgéphajó-vezető vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóvezetéstan,
c) hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia,
d) hajóelmélet, a hajók szerkezete, felszerelése, építése, hajógéptan,
e) a IV. Fejezet 1. pontjában említett alapismeretek, vízből mentés, elsősegélynyújtás,
f) kisgéphajó gyakorlati vezetése.

2. A belvízi sportcélú vitorlás kishajóvezető vizsga:
a) hajózási szabályzat,
b) hajóvezetéstan,
c) vitorlázás elmélete,
d) hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia,
e) hajóelmélet, a hajók szerkezete, felszerelése, építése, hajógéptan,
f) a IV. Fejezetben említett alapismeretek,
g) vitorlás kishajók gyakorlati vezetése.

3. A sportcélú III. osztályú tengeri kishajóvezető vizsga:
a) mentőfelszerelések, jelzőeszközök és használatuk, segélykérés,
b) felkutatási, mentési és túléléstechnikai ismeretek,
c) tengeren való összeütközések elkerülésére vonatkozó szabályok, jelzéstan,
d) parthajózástan, térképek és kiadványok,
e) elektronikus navigáció,
f) tengeri meteorológia, tengerrajz,
g) árapály és árapály áramlat, valamint számításuk,
h) mágneses tájolók használata, a variáció és a deviáció fogalma,
i) tengeri kishajók szerkezete, felszerelése,
j) a tengeri környezet védelmére vonatkozó ismeretek,
k) tengeri jogi ismeretek,
l) hajó higiéniai ismeretek.

4. A sportcélú II. osztályú tengeri kishajóvezető vizsga:
a) csillagászati navigáció,
b) trópusi meteorológia,
c) útvonaltervezés,
d) óceánhajózási navigációs ismeretek.

Vízi közlekedési alapismeretek sporthajós képesítésekhez

1. Evezős csónakkal való közlekedés:
a) evezés két evezővel
— evezés előre,
— kormányzás,
— fordulás,
— csónak lefékezése hátra evezéssel;
b) evezés egy evezővel
— evezés előre, iránytartás,
— kormányzás,
— fordulás,
— a csónak lefékezése;
c) kormányzás kormánylapáttal ellátott csónakban
— iránytartás,
— fordulás;
d) kikötés folyóvizen, állóvizen
— kikötés part mellé vagy másik hajó mellé,
— horgonyzás vagy horgonybójára állás;
e) áthajózás a nagyhajók hullámain;
f) vízből mentés és elsősegélynyújtás.

2. Vitorlás csónakkal való közlekedés:
a) kötélzet, vitorlázat felszerelése,
b) elindulás parttól és horgonyról,
c) vitorlázás fél-, negyed-, háromnegyed széllel, hátszéllel,
d) fordulás széllel szemben és hátszéllel,
e) kikötés a part mellé, horgonyzással vagy horgonybójára állással,
j) leszerelés,
g) a vitorlás csónak irányítása egy evezővel:
— evezés előre, iránytartással,
— megfordulás evezővel,
— kikötés evezővel.

4. számú melléklet a 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelethez


A hajózási képesítések helyettesíthetősége fedélzeti szolgálatban

Az egyes hajókra előírt, az egyes hajók vezetésére jogosító képesítések az alacsonyabb sorszámú képesítésekkel helyettesíthetők.

A.

Belvízi hajózás

A) Belvízi géphajó-vezetői képesítések:
1. hajóskapitány,
2. fedélzeti tiszt (8 havi fedélzeti tiszti gyakorlat után vonalvizsgával),
3. hajóvezető ,,A'',
4. hajóvezető ,,B'',
5. géphajókormányos (gépkezelő képesítéssel),
6. hivatásos kisgéphajó-vezető,
7. gépnélküli hajó-vezető (gépkezelő képesítéssel)
8. révész (gépkezelő képesítéssel),
9. sportcélú kisgéphajó-vezető.

B) Belvízi vitorlás képesítések:
1. hajóskapitány,
2. vitorlás nagyhajó-vezető,
3. hivatásos vitorlás kishajóvezető,
4. sportcélú vitorlás kishajóvezető.

B.

Tengeri hajózás

1. I. osztályú tengerészkapitány,
2. II. osztályú tengerészkapitány,
3. fedélzeti tiszt,
4. sportcélú tengeri I. osztályú kishajóvezető,
5. sportcélú tengeri II. osztályú kishajóvezető,
6. sportcélú tengeri III. osztályú kishajóvezető.

A B. Rész 4—6. pontjaiban felsorolt képesítések esetében csak a képesítésnek megfelelő meghajtású kishajók (gép-, illetve vitorlás) vezethetők.

5. számú melléklet a 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelethez


A képesítő vizsgák vizsgadíjai (forintban)

1. A belvízi hajón fedélzeti szolgálat betöltésére jogosító vizsgák díja:
a) hajóskapitány 1200
b) fedélzeti tiszt 7000
c) hajóvezető 7000
d) kishajóvezető 4000
e) úszómunkagép-vezető 2500
f) géphajókormányos 2000
g) gépnélküli hajó-vezető 3000
h) révész 2000
i) kormányos 1000
j) radarhajós 4000
k) veszélyes áru szállítási megbízott 3000

2. Tengeri hajón fedélzeti szolgálat ellátására jogosító vizsgák díja:
a) I. osztályú tengerészkapitány 8200
b) II. osztályú tengerészkapitány 6000
c) tengerész fedélzeti tiszt 7000
d) fedélzetmester 3300
e) kormányosmatróz 2100
f) matróz 1400
g) navigációs őrszolgálat tagja 2200
h) túlélési jármű-kezelő 2200
i) olajszállító vagy vegyianyagot vagy cseppfolyósított gázokat szállító tartályhajó vagy szilárd halmazállapotú mérgező, illetve veszélyes rakományokat nem ömlesztve szállító hajó:
— parancsnoka, tisztje 2200
— személyzete 1700

3. Belvízi és tengeri hajón gépüzemi szolgálat ellátására jogosító vizsgák díja:
a) I. osztályú géptiszt 5200
b) I. osztályú géptiszt (tengerész) 8000
c) II. osztályú géptiszt 4800
d) géptéri őrszolgálatért felelős géptiszt 4800
e) villamos géptiszt 3100
f) gépmester 3800
g) géptéri őrszolgálat tagja (tengeri hajón) 1700
h) gőzgép-, motor-, villamosgép-kezelő 2200
i) hajókazán-kezelő 1400

4. Tengeri hajón fedélzeti vagy gépüzemi szolgálat ellátására jogosító vizsgák:
a) alapfokú tűzvédelmi ismeretek 1000
b) II. fokú tűzvédelmi ismeretek 1200
c) személyi túléléstechnikai ismeretek 1200

5. Sport- és kedvtelési célú hajó vezetésére jogosító vizsgák díja:
a) belvízi vitorlás, illetve kisgéphajó-vezető 2600
b) tengeri III. osztályú kishajóvezető 4000
c) tengeri II. osztályú kishajóvezető 2100

6. Egyéb eljárások díja:
a) az 1—5. pontban nem említett képesítő vizsgák díja 500
b) kiterjesztő-, javító- és kedvezményezett vizsga tárgyanként 500
c) vizsgaokmány másodlat kiállítása, okmánycsere 500
d) honosítás, valamint vizsga nélkül kiadható képesítő okmány díja 1000
e) sportcélú (tengeri) okmány másodlat, okmánycsere 1000

7. Ha az 1—5. pontban említett hajózási hatósági eljárások elvégzését a kérelmező a hajózási hatóság által meghirdetett helyeken és időpontokon kívül kívánja, akkor a hajózási hatóság emiatt felmerült költségeit megtéríteni köteles.

8. Az 1—5. pontokban említett vizsgadíjak a vizsgabizonyítvány kiállításának díját is magukban foglalják.
2

Kihirdette az 1985. évi 18. tvr.

3

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló 1948. évi egyezmény módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az 1988. évi 21. tvr. hirdette ki.

4

A víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat 9.01. cikkének e) pontja szerint meghatározott kishajó.

5

A Hajózási Szabályzat a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet melléklete.

7

Az, a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi Egyezmény (STCW) szerint. Az Egyezmény szövegét a Magyar Közlöny 1986. évi 2. száma tette közzé.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás