20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet
a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről
A Kormány a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 64. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az országos kisebbségi önkormányzatokra;
b) a helyi (a fővárosban: kerületi, fővárosi) kisebbségi önkormányzatokra (a továbbiakban: helyi kisebbségi önkormányzatokra), valamint ezek intézményeire;
c) a helyi önkormányzatokra.
(2) A kisebbségi települési önkormányzatokra — az e rendeletben foglalt eltérésekkel — a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Országos kisebbségi önkormányzatok
2. §
(1) Az országos kisebbségi önkormányzatok szervezetének és intézményeinek gazdálkodására a 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodást szolgáló bankszámla nyitásához az Országos Választási Bizottság igazolása és az országos kisebbségi önkormányzat alakuló ülésének jegyzőkönyve szolgál alapul.
(3) Az országos kisebbségi önkormányzatok a Nek. tv. 63. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a részükre juttatott vagyon hozadékából és egyéb bevételeikből fedezik működésük költségeit.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzat a Nek. tv. 55. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján az Országgyűléshez nyújthatja be támogatás iránti igényét — a 74/1994. (XII. 27.) OGY határozat II. fejezetében foglaltak szerint — az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága elnökéhez intézve.
3. §
(1) A Nek. tv. 59. §-ának (2)—(3) bekezdésében foglaltak vonatkozásában a (2)—(11) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az országos kisebbségi önkormányzat alakuló közgyűlésén a székhelyének megválasztásáról hozott döntéséről — az egyidejűleg megbízott tisztségviselője útján — legkésőbb nyolc napon belül értesíti a székhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesterét, Budapesten a főpolgármestert.
(3) A megkeresett önkormányzat — Budapesten a Fővárosi Önkormányzat, a kerületi önkormányzatokkal együttműködve — az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül felajánl legalább három — a Nek. tv. 59. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő — ingatlant. A felajánlásban az önkormányzat közli az ingatlanok — hivatalos értékbecsléssel megállapított — vételárát.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzat a (3) bekezdés szerint felajánlott ingatlant csak a célszerű használatra való alkalmatlanság címén utasíthatja vissza. Ebben az esetben nyolc napon belül a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően újabb ingatlan(oka)t kell felajánlani. Az alkalmasság kérdésében felmerült vita esetén a (7) bekezdésben megjelölt bizottság dönt.
(5) A felajánlott ingatlanokról és az esetleges vitákról az országos kisebbségi önkormányzat — minden, a döntéshez szükséges adatot tartalmazó levélben — haladéktalanul értesíti a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (a továbbiakban: NEKH) elnökét. Az értesítésben jogosult megnevezni a számára legkedvezőbbnek ítélt ajánlatot.
(6) Az országos kisebbségi önkormányzat — amennyiben minden ehhez szükséges előzetes tárgyalást lefolytatott — más ingatlan megvásárlására is tehet javaslatot a NEKH elnökének.
(7) A NEKH elnöke 1995. március 31-ig — saját vezetésével — a Nek. tv. 62. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő bizottságot alakít a Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium képviselőiből. A bizottság eseti tagjai az érintett országos kisebbségi önkormányzat, valamint a székhelye szerinti település önkormányzatának képviselője.
(8) A bizottság az (5) bekezdésben írt értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül — az esetleges alternatív megoldások feltüntetésével is — javaslatot terjeszt a Kormány elé a megfelelő ingatlan megvásárlására.
(9) A Kormány — határozatában — megbízza a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet (a továbbiakban: KVSZ) a megjelölt ingatlannak a meghatározott vételáron történő megvásárlására, a kisebbségi kompenzációs keret (a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény, 1. számú melléklet, VII. Miniszterelnökség fejezet, 25. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) terhére.
(10) A KVSZ által megkötött adásvételi szerződés alapján a vételárat a Miniszterelnöki Hivatal utalja át az eladónak. Ezzel egyidejűleg a megvásárolt ingatlant a KVSZ a Nek. tv. 59. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a (9) bekezdés szerinti kormányhatározatban megnevezett országos kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adja.
(11) A székhely szerinti település önkormányzata — Budapesten a Fővárosi Közgyűlés — a felajánlott ingatlanok bármelyikének a használati jogát ingyenesen közvetlenül is átadhatja az országos kisebbségi önkormányzatnak. Ebben az esetben a kompenzáció a kiürítéssel kapcsolatban felmerülő költségek megtérítését jelenti.
a) a vagyonnal való gazdálkodás rendjének szabályozása tekintetében a Kormány,
b) a vagyonjuttatásról a pénzügyminiszter
intézkedik.
Helyi kisebbségi önkormányzatok
5. §
A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat a működési költségeihez — a helyi források kiegészítéseként — a 2. § (4) bekezdése szerint eljárva folyamodhat támogatásért.
6. §
(1) A helyi önkormányzat által megbízott személy (a továbbiakban: megbízott személy) — helyi kisebbségi önkormányzatonként — a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével (a továbbiakban: elnök) a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítása előtt áttekinti a helyi kisebbségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait, az utóbbiak közül kötelezően a 8. § (1) bekezdésében foglaltakat. A helyi kisebbségi önkormányzat véleményét — a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint — a koncepciótervezethez kell csatolni.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről tájékoztatni kell a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.
7. §
(1) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a megbízott személy folytatja az egyeztetést az elnökkel, ennek keretében az elnök rendelkezésre bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat — az (1) bekezdésben foglaltak ismeretében, és legalább a 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 102/B. §-ának (4) bekezdése alapján határozatában kezdeményezi a helyi önkormányzati képviselő-testületnél a feladatainak ellátásához szükséges költségvetési előirányzatainak elfogadását, illetve befogadását. A javasolt költségvetési előirányzatokat tartalmazó határozatot az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére.
8. §
(1) A helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendelete helyi kisebbségi önkormányzatonként tartalmazza a nemzetiségi, etnikai feladatok finanszírozásának együttes összegét, legalább a következő tételekre kiterjedően: az állami támogatás jogcímenként, a helyi önkormányzat támogatása az átvállalt feladatok, valamint intézmények szerint, illetve általánosan, továbbá az egyéb, államháztartáson belülről — ideértve a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványát is — származó bevételeket.
(2) Az (1) bekezdésben megjelöltek közül az állami támogatást az éves költségvetési törvénynek megfelelően, az egyéb — államháztartáson belülről származó — bevételeket a vonatkozó jogszabályok érvényesítésével, a helyi kisebbségi önkormányzat határozata szerint kell beépíteni a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe.
(3) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében foglalt előirányzatokról — különös tekintettel a helyi önkormányzat által nyújtott támogatásokra — a polgármester tájékoztatja az elnököt.
(4) A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési (zárszámadási) határozattervezetet, amelyet a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi kisebbségi önkormányzat testülete elé.
(5) A helyi kisebbségi önkormányzat ezek alapján határoz a költségvetéséről. A határozatnak teljeskörűen tartalmaznia kell a bevételi és a kiadási előirányzatokat — figyelemmel az (1) bekezdés szerinti összegre és szerkezetre is — az államháztartásra vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint.
(6) Az államháztartáson kívülről származó pénzeszközök felhasználására a helyi kisebbségi önkormányzat a Ptk. 74/G. §-ának (1) bekezdése alapján közalapítványt is létrehozhat, továbbá e pénzeszközökkel a Ptk. 61—65. §-aiban foglaltak alapján az egyesületekre vonatkozó szabályok szerint a 114/1992. (VII. 23.) és a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően is gazdálkodhat. E pénzeszközök felhasználása nem eredményezhet többletkötelezettséget az állam, illetve a helyi önkormányzat részére.
9. §
A helyi kisebbségi önkormányzat intézményét a megbízott személy és az elnök együtt tájékoztatja a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján az intézményi támogatás összegéről.
10. §
Ha a helyi kisebbségi önkormányzat, illetőleg intézménye az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatán belül átcsoportosítást hajt végre, a helyi kisebbségi önkormányzat módosítja költségvetéséről szóló határozatát. E határozatnak megfelelően, de legalább a 8. § (1) bekezdése szerinti előirányzatokat érintően, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (a Főváros Közgyűlése) következő ülésén módosítja költségvetési rendeletét. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a helyi kisebbségi önkormányzat előirányzatain egyéb módosítást nem hajt végre.
11. §
(1) A helyi kisebbségi önkormányzat a 8. § (5) bekezdése szerinti költségvetési (zárszámadási) határozatát úgy fogadja el, és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 72., 79. és 82. §-aiban, valamint az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, továbbá a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 139/1993. (X. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. §-ának (3) bekezdésében foglalt határidőknek a helyi önkormányzat eleget tudjon tenni.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletét úgy fogadja el, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakat határidőre teljesíteni tudja.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat igazgatási és egyéb, nem intézményi formában ellátott feladatának, valamint intézményeinek költségvetéséről és beszámolójáról a helyi önkormányzat saját adataival összevontan, és külön helyi kisebbségi önkormányzatonkénti információt ad, melynek tartalmáról a Korm. rendelet 26. §-ának rendelkezése alapján a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
(4) A (3) bekezdés szerinti információt a 8. § (6) bekezdése szerinti gazdálkodásról nem kötelező szolgáltatni.
(5) A (3) bekezdés szerinti külön információt a kisebbségi települési önkormányzat is szolgáltatja.
12. §
(1) A helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a (fő)polgármesteri hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal) látja el. E feladatokat az önkormányzati hivatal — az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján — több település helyi kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja. Ehhez külön állami támogatás nem igényelhető.
(2) A 8. § (6) bekezdése szerinti gazdálkodás végrehajtásával kapcsolatos feladatokat más szerv is elláthatja.
(3) Az önkormányzati hivatal a Nek. tv. 28. §-ának értelmében — kérésére — biztosítja a helyi kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a kisebbségi önkormányzat testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, ideértve az ezzel járó költségek viselését is.
13. §
(1) A helyi kisebbségi önkormányzat a gazdálkodásával és a pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát az önkormányzati hivatal költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó — külön a részére és kizárólagos használatára megnyitott — alszámlán, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére önálló költségvetési számlán bonyolítja le.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a 8. § (6) bekezdése szerinti gazdálkodási formák választásának esetére. Az egyesületekre vonatkozó szabályok szerinti gazdálkodás esetén a számla megnyitásához a Helyi Választási Bizottság igazolása és a helyi kisebbségi önkormányzat alakuló ülésének jegyzőkönyve szolgál alapul.
14. §
(1) A helyi kisebbségi önkormányzat nevében a helyi kisebbségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott helyi kisebbségi önkormányzati képviselő jogosult.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott helyi kisebbségi önkormányzati képviselő jogosult.
(3) A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. Az ellenjegyzés csak az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint a jogszerűségének az ellenőrzésére irányul. A jegyző — a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 137/1993. (X. 12.) Korm. rendelet 30. §-ának (3)—(4) bekezdése szerint eljárva — az ellenjegyzést nem tagadhatja meg.
(4) A (3) bekezdésben foglalt ellenjegyzést a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja is végezheti. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.
(5) Az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozója végzi.
(6) Az (1)—(5) bekezdésében foglaltak kötelezően az államháztartáson belülről származó pénzeszközökre vonatkoznak.
15. §
(1) Az önkormányzati hivatal a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a helyi kisebbségi önkormányzat vagyoni és számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti, valamint az e rendeletben foglaltak alapján készíti el költségvetési beszámolóját oly módon, hogy az a saját költségvetési beszámolójával egybeépíthető, illetve összevonható legyen.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kötelezően az államháztartáson belülről származó pénzeszközökre vonatkoznak.
16. §
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 92. §-a szerinti ellenőrzés kiterjed a helyi kisebbségi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzati intézmények gazdálkodására is. Kivételt képeznek ez alól a 8. § (6) bekezdésében foglalt gazdálkodási formák.
17. §
(1) A helyi kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges ingatlant, továbbá azt az ingatlant, amelynek átadását a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértően hasznosnak ítéli, a Nek. tv. 59. §-ának (1) bekezdésére is tekintettel a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell adni. Erről a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével a helyi önkormányzat dönt.
(2) Az (1) bekezdésben írt ingatlan felszabadításával kapcsolatos költségeket a helyi önkormányzat viseli. Amennyiben a rendeltetésszerű működéshez elengedhetetlenül szükséges ingatlan felszabadítása igazolható veszteséggel jár, kompenzációért folyamodhat a (4) bekezdésben foglaltak szerint.
(3) A (2) bekezdésben írt ügyek elbírálásánál a bizottság eseti tagjai: az érintett kisebbség országos önkormányzatának, illetve az érintett helyi önkormányzat által megjelölt országos önkormányzati érdekképviseleti szervezet képviselője. Tanácskozási joggal meg kell hívni az érintett helyi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőit is.
(4) A (2) bekezdésben írt kompenzáció forrása a 3. § (9) bekezdésében írt kisebbségi kompenzációs keretnek az országos kisebbségi önkormányzatok igényei kielégítése után fennmaradó hányada. A helyi kompenzációs igényeket 1995. szeptember 15-ig lehet benyújtani a 3. § (7) bekezdésében megjelölt bizottsághoz. A kompenzáció összegéről a bizottság javaslata alapján a Kormány határozatában dönt.
Záró rendelkezés
18. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök