1995. évi XXI. törvény

az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, valamint az ezekkel összefüggő más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről¹

2000.11.01.

1. § (1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Alaptv.) 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő ah) ponttal egészül ki:

[Az Alap bevételi forrásai:

a) a jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok]

,,ah) egyéb, jogszabályban meghatározott bírság''

(2) Az Alaptv. 29. §-a (1) bekezdésének d) pontja a következő db) ponttal egészül ki:

[Az Alap bevételi forrásai:

d) az átengedett adóbevételek]

,,db) a bányajáradék törvényben meghatározott része,''

(3) Az Alaptv. 29. §-a a következő (2)—(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)—(3) bekezdés számozása (4)—(5) bekezdésre változik:

,,(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételeket — az (1) bekezdés b) pontjában foglalt források kivételével — 100%-ban az e törvényben meghatározottak szerint kell felhasználni (a továbbiakban: általános felhasználású bevételek). Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételek 50%-ban a környezetvédelmi termékdíjakról szóló külön törvényben meghatározott, illetve a bevétel keletkezésével összefüggő felhasználású bevételnek (a továbbiakban: kötött felhasználású bevétel), 50%-ban általános felhasználású bevételnek minősülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételek esetén külön törvény, nemzetközi szerződés vagy megállapodás, valamint adományozási szerződés, illetve a közérdekű kötelezettségvállalást tevő nyilatkozata a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.''

2. § Az Alaptv. 31. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,31. § (1) Az Alap bármely bevételi forrása felhasználható:

a) a környezet védelmét közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések, a környezetbarát termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos kereskedelmi megoldások, valamint a környezetvédelmi szemlélet erősítését szolgáló intézkedések, akciók (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján

aa) vissza nem térítendő támogatás,

ab) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás,

ac) hitelgarancia

(a továbbiakban együtt: támogatás) nyújtására,

b) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek — ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges — finanszírozására;

c) a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásához való hozzájárulásra.

(2) Az Alap bármely bevételének

a) legalább 75%-át az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokra,

b) 5%-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra tartalékot képezve,

c) fennmaradó részét az (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatokra kell fordítani.''

3. §²

4. § Az Alaptv. 33. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, és a jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra változik:

[(1) A 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok]

,,f) bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozása''

5. § Az Alaptv. 34. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a költségek felmerülésekor esetenként engedélyezi.

(4) A 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról a miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg felhasználási szabályait rendeletben határozza meg.''

6. § Az Alaptv. 36. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,36. § (1) Vissza nem térítendő támogatás adható önkormányzatnak, közszolgáltatást végző többségi önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak az önkormányzati, illetve állami tulajdonú hányad arányában, továbbá költségvetési szervnek, alapítványnak, közalapítványnak, közhasznú társaságnak, köztestületnek, valamint egyesületnek.

(2) A miniszter — a Támogatási Irányelvekben a kiemelten kezelt támogatási célokhoz rendelt egyedi feltételeknek megfelelően — gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozónak is adhat vissza nem térítendő támogatást, ha ezzel nemzetközi egyezmény teljesítését segíti elő, illetve, ha ezzel az egész országra kiterjedő kormányzati, ágazati program megvalósulásához járul hozzá.''

7. § Az Alaptv. 37. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)—(4) bekezdés számozása (3)—(5) bekezdésre változik:

,,(2) A miniszter az (1) bekezdésben megállapított mértéket meghaladó támogatást nyújthat a Támogatási Irányelvekben meghatározott célokra és módon, ha a támogatás a ,,környezetbarát termék védjegyhasználattal rendelkező termék'' alkalmazását szolgálja, valamint a támogatott a támogatás teljes összegét a lakosság részére környezetvédelmi fejlesztések finanszírozása céljából átadja.''

8. § (1) Az Alaptv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A 31. § (1) bekezdése a) pontja szerinti pályázatokra vonatkozóan — az érintett tárcák, továbbá környezetvédelmi szervezetek ajánlásainak ismeretében — Támogatási Irányelveket kell közzétenni a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig a Minisztérium hivatalos lapjában és legalább két országos napilapban.''

(2) Az Alaptv. 38. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Támogatási Irányelveknek tartalmazniuk kell:)

,,b) ezek részarányát a támogatásra fordítható forrásokból,

c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére, a támogatás formájára és mértékére vonatkozó, a 35—37. §-ok előírásaihoz igazodó egyedi feltételeket és a pályázatok értékelési szempontjait:''

9. § Az Alaptv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A támogatásra vonatkozó szerződést (a továbbiakban: szerződés) a minisztérium vagy az általa megbízott pénzintézet — a miniszter által meghatározott feltételekkel — köti meg a támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett). A szerződéskötés előfeltétele a támogatás, továbbá a kamatok összegének megfelelő biztosíték nyújtása a kedvezményezett részéről.''

10. § Az Alaptv. 48. §-a a) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Területfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami pénzalap, melynek rendeltetése]

,,a) elősegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdasági alapok megerősödését, a munkalehetőségek számának és választékának bővítését és megőrzését, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségek szerkezetváltását;''

11. § Az Alaptv. 49. §-ának (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

,,k) az Alapból támogatást igénylők által fizetett pályázati díjak,

l) az Alap tulajdoni részesedésének elidegenítéséből származó bevételek.''

12. § Az Alaptv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,50. § Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap kezelője a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium). A minisztérium szerződést köthet az Alap kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására.''

13. § Az Alaptv. 51. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,c) Az a) és b) pontba tartozó kedvezményezett területek fejlődését elősegítő új innovációs intézmények fejlesztéséhez kedvező szellemi, intézményi és termelési háttérrel rendelkező térségi központok.

(4) A támogatási irányelvekről, valamint az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett területi besorolás feltételrendszeréről a Kormány javaslata alapján az Országgyűlés három évente határozatot hoz. Erre az esedékes év december 31. napjáig kerüljön sor. A feltételeknek megfelelő kedvezményezett területek jegyzékét a Kormány minden év március 31. napjáig rendeletben állapítja meg.''

14. § (1) Az Alaptv. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló következő fejlesztésekhez adható az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kedvezményezett területeken pályázati rendszer keretében]

,,d) az agrárgazdaság szerkezetátalakítását elősegítő fejlesztésekhez, a mezőgazdasági művelési ágú földterületek nem mezőgazdasági célú földhasznosításához, a falusi idegenforgalom kiépítéséhez,''

(2) Az Alaptv. 52. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,a) a Kormány által elfogadott, az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben kedvezményezett területet érintő területfejlesztési programok finanszírozásához;''

15. § Az Alaptv. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alappal rendelkező javaslata alapján — a Kormány jóváhagyásával — egyes regionális és nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztések megvalósítása érdekében)

,,b) a fejlesztést megvalósító társaságban az Alap terhére állami tőkerészesedés szerezhető. Az Alap tulajdoni részesedésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Alap kezelője gyakorolja azzal a feltétellel, hogy az Alap tulajdoni részesedését a beruházás befejezését követően a legkedvezőbb feltételekkel 3 éven belül elidegeníti.''

16. § Az Alaptv. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

,,(4) A pályázat elbírálása során a benyújtás időpontjában érvényes támogatási irányelvek szerint kell eljárni. A pályázatok beadásának határidejét a Kormány az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.

(5) A miniszter az Alap forráshiánya esetén a pályázatok befogadását és elbírálását felfüggesztheti.

(6) A miniszter rendeletben szabályozza a pályázatok kezeléséért fizetendő egyszeri díjat.''

17. § Az Alaptv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,55. § (1) A Kormány az Alapból egyes régiókra, megyékre vagy kistérségekre decentralizált kereteket határozhat meg.

(2) Az 52. § (1) bekezdése szerint igényelt támogatásról

a) a decentralizált keretek mértékéig — a külön törvény alapján létrehozandó — egyes megyei területfejlesztési tanácsok;

b) a központi keret mértékéig a miniszter által kijelölt személy vezetésével a területfejlesztési tárcaközi bizottság (a továbbiakban: bizottság)

javaslata alapján a miniszter dönt.

(3) A bizottság tagjai: az Alappal rendelkező miniszter a pénzügyminiszter, a munkaügyi miniszter, a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a földművelésügyi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a népjóléti miniszter³ megbízott képviselője. A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) Az 52. § (2) bekezdése szerint igényelt támogatásról a miniszter dönt.''

18. § Az Alaptv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az 53. § (1) bekezdése szerint megítélt támogatásról az Alapot kezelő, vagy az általa megbízott szervezet a támogatásban részesülővel szerződést köt.''

19. § Az Alaptv. 64. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen belül különösen a következő célokra használható fel)

,,d) a VA bevételeinek legalább 25%-a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához nyújtott támogatásra.''

20. § (1) Az Alaptv. 65. §-át követően a következő VIII. Fejezettel, Gazdaságfejlesztési Alap címmel, 66—78. §-okkal egészül ki:

VIII. Fejezet⁴''

(2)⁵ Az Alaptv. a következő II. Résszel, ezen belül IX—XV. Fejezettel 79—113. §-okkal egészül ki; a jelenlegi II. Rész, VIII. Fejezet vegyes és záró rendelkezések cím megjelölése III. Rész, XVI. Fejezet vegyes és záró rendelkezések címre és a jelenlegi 66—69. §-ának számozása 114—117. §-okra, 69/A.—69/B. §-ának számozása 118—119. §-okra, 70—73. §-ának számozása 120—123. §-okra változik.

II. Rész

IX. Fejezet

A földművelésügyi alapokra vonatkozó általános rendelkezések

79-113. §⁶''

21-26. §⁷

27. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,43. § (1) Az állam a költségvetésből biztosítja a 17. § f), g), h) pontjában, a 18. §-ban és a 16. § d), f) pontjában előírt feladatokhoz szükséges pénzügyi feltételeket, kivéve a 18. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) és b) pontjában írt feladatokat.

(2) A 17. § d) pontjában, 18. §-ának (1) bekezdésében, (3) bekezdésének a), b) pontjában és a 16. § a), b), c) és e) pontjában felsorolt feladatok ellátásához, valamint a 25. §-ban meghatározott tenyésztésvezető díjazásához — az adott év költségvetésében jóváhagyott mértékig, de legalább a díjazás 30%-áig — az állam hozzájárul.''

28. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 52. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell a Földvédelmi Alapba fizetni.''

29. § Az Ftv. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A földvédelmi bírságot a Földvédelmi Alapba kell befizetni.''

30. § A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,8. § Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra jogosultnak halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, melynek alapja a vízterület halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a földművelésügyi miniszter a halászati jog átengedéséről szóló határozatában állapítja meg, hektáronként és évenként száz és ezer forint keretösszegen belül.''

31. § A Tvr. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A halászatra jogosult a halászati hatóság határozata alapján halgazdálkodási bírságot köteles fizetni, amennyiben halászati joga a Tvr. 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján korlátozható, illetve megvonható. A halgazdálkodási bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési hozzájárulás összege és legfeljebb az éves halászatfejlesztési hozzájárulás tízszeres összege.''

32. § A központi műszaki fejlesztésről szóló 1988. évi XI. törvény 3. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az Alap forrása)

,,g) az Alap javára a Gazdaságfejlesztési Alapból teljesített befizetések,''

33-36. §⁸

37. § (1) Az Útv. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(7) A visszatérítésre jogosult vállalkozó a naptári évre az éves összes kedvezményezett tevékenysége nettó árbevételének arányában állapítja meg az őt megillető visszatérítést, és arról a naptári évet követő május 31-ig az adóhatósághoz bevallást tesz. A naptári évben igénybe vett visszatérítést elszámolja, és a különbözetet eddig az időpontig megfizeti, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.''

(2) Az Útv. 5. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(9) Ha a visszatérítésre jogosult vállalkozó olyan üzemanyag-mennyiség után is visszaigényelte az Útalap-hozzájárulást, amelyre nem vált jogosulttá, az erre eső visszaigényelt összeget az értékesítést követő hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak köteles visszafizetni.''

38. § Az Útv. 5. §-ának (11) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,A benyújtott visszaigénylés egyúttal adóbevallásnak minősül.''

39. § Az Útv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az állami adóhatóság az Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla terhére teljesítheti az 5. §-ban meghatározott visszatérítéseket. Az Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla egyenlegét — a befizetések és visszatérítések különbözetét az esedékes visszatérítési összegek fedezetének kivételével — valamint a 2. § i) pontja alapján az Útalapot megillető pénzösszegeket az adóhatóság az Útalap kezelőjével kötött megállapodás szerinti időpontokban átutalja az Útalap pénzműveleteinek végzésével megbízott pénzintézetnél vezetett Útalap elszámolási számla javára.''

40. § Az Útv. a 6. §-t követően a következő 6/A. §-sal egészül ki:

,,6/A. § (1) A belföldi termelő, a belföldi termeltető és az importőr a 3. § (1) bekezdése alapján megállapított, általa fizetendő Útalap-hozzájárulás összegéből levonhatja vagy az állami adóhatóságtól visszaigényelheti az üzemanyagot terhelő, általa megfizetett Útalap-hozzájárulást, ha az Útalap-hozzájárulással növelt áron értékesített, beszerzett üzemanyagot visszaveszi vagy külföldre visszaszállítja (visszavásárlás, visszáru).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Útalap-hozzájárulás levonhatóságának (visszaigényelhetőségének) jogosultságát

a) az importőr által külföldre visszaszállított üzemanyag esetén az üzemanyagnak a vámhatáron át belföldről külföldre történő kiszállítását igazoló, a vámhatóságtól kapott, a jogosult nevére szóló bizonylattal,

b) az üzemanyag belföldi termelő vagy belföldi termeltető által történő visszavétele (visszáru) esetén a visszavételről kiállított bizonylattal,

valamint az Útalap-hozzájárulás megfizetéséről kiállított bizonylattal kell igazolni.

(3) Az Útalap-hozzájárulás a vámhatósági igazolás kiálltásának napját vagy a visszavételről szóló bizonylaton feltüntetett teljesítés időpontját követően igényelhető vissza, illetve vonható le.''

41. §⁹

42. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 57. §-a a következő új bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

,,(2) Az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásáról az alappal rendelkező (miniszter) éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget (elsőként 1994. évre vonatkozóan) könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.

a) A könyvvizsgálatok eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.

b) A könyvvizsgálót — az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében — az alappal rendelkező (miniszter) bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni.''

43. §¹⁰

44. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Alaptv. 32. §-ának (2) és (3) bekezdése, a 33. §-ának (2) bekezdése és 38. §-ának (3) bekezdése,

b) a földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény, valamint az azt módosító 1993. évi CVI. törvény 1. §-a,

c) az Alaptv. 1—8. §-ai, 17—27. §-ai, 70. §-ának (1) és (3) bekezdése,

d)¹¹

e) az Alaptv. végrehajtásáról szóló 2/1993. (I. 13.) NGKM rendelet,

f) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 87. §-a.

(3) 1994. január 1-jétől az Alaptv. 11. §-ának (1) bekezdés f) pontja.

(4) E törvény hatálybalépéséig az Útalap-hozzájárulás 1994. évre vonatkozó befizetéseire és visszatérítéseire, valamint a kapcsolódó bevallásokra az Útalapról szóló — többször módosított — 1992. évi XXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. számú melléklet az 1995. évi XXI. törvényhez

1. számú melléklet az 1992. évi LXXXIII. törvény X. Fejezetéhez

A tenyésztési hozzájárulás mértéke

_________________________________________________________

Állatfaj és a képzés alapja

| METJ szám

| A tenyésztési hozzájárulás a nettó árbevétel %-ában

_________________________________________________________

1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék:

Szarvasmarha

Tej értékesítés

| 93—12—02 | 0,5

Vágómarha értékesítés

| 93—12—01 | 0,5

Sertés

Vágósertés

| 93—22—01 | 0,4

Juh

Gyapjú

| 93—32—02 | 0,6

Vágójuh

| 93—32—01 | 0,6

Juhtej

| 93—32—03 | 0,6

Vágónyúl

| 93—82—04 | 0,2

Ló

Export eladás

| 93—41—03
(04, 05, 06) | 0,6

Belföldi eladás

| 93—41—03
(04, 05, 06) | 0,6

2. Naposállat:

Naposcsibe

| 93—51—01 | 0,2

Naposliba

| 93—53—01 | 0,2

Naposkacsa

| 93—54—01 | 0,2

Napospulyka

| 93—55—01 | 0,2

3. Lóverseny totalizatőr forgalmának 0,6%-a.''

2. számú melléklet az 1995. évi XXI. törvényhez

2. számú melléklet az 1992. évi LXXXIII. törvény XIII. Fejezetéhez

Az erdőfelújítás és erdőnevelés támogatásának mértéke

I. Természetes mageredetű erdőfelújítás, a talajelőkészítéssel együtt:

Készültségi fok	Célállomány típus, ezer Ft/hektár
Készültségi fok	Tölgy	Bükk	Egyéb fafaj
1. Befejezett felújítás	200	170	120
2. Végvágás utáni újulat	140	120	80
3. Állomány alatti újulat	70	60	40

II. Természetes sarj eredetű felújítások valamennyi engedélyezett fafajra:

1. Befejezett felújítás 40

2. Folyamatban lévő felújítás 20

III. Mesterséges erdőfelújítások, talajelőkészítéssel együtt:

Készültségi fok	Célállomány típus, ezer Ft/hektár
Készültségi fok	Tölgy és bükk	Akác	Egyéb kem. lomb	Lágy lomb	Fe- nyők
a) 10 fokos és ez alatti lejtésű, géppel járható terepen:
1. Befejezett	160	80	120	100	100
2. Többéves	110	60	90	80	80
3. Egyéves felújítás	90	50	80	70	70
b) 10 fok feletti lejtésű és géppel nem járható terepen:
1. Befejezett	180	80	140	100	120
2. Többéves	130	70	120	80	100
3. Egyéves felújítás	100	60	100	70	90

V. Állománynevelési (tisztítás) támogatás:

1. Gyorsan növő fajokból (lágy lomb, A, fenyő) álló fiatalosokban 8 ezer Ft/hektár

2. Lassan növő fajokból (T—B, egyéb kemény) álló fiatalosokban 12 ezer Ft/hektár

VI. Tuskózás támogatása, ha az erdőfelügyelőség által elfogadott felújítási technológia indokolja

__________________________________

Fafaj Talaj

homok vályog agyag

Akác 30 35 40

Egyéb 25 30 35

__________________________________

VII. A célállomány típus 10—30%-os, elszórtan jelenlevő elegyfafajjal történt megvalósulásakor az elegyesség értékelhető, az erdőfelújítási támogatás befejezett erdőre vonatkozó összegének 10%-áig.''

3. számú melléklet az 1995. évi XXI. törvényhez

Melléklet az 1961. évi VII. törvényhez

Az erdőfenntartási járulék mértéke

Tájegység (erdőfelügyelőség: a továb- biakban: Ef.)	Tölgy és bükk	Akác és cser	Többi kem. lomb fafaj- cso- port	Lágy lomb	Fe- nyők
Tájegység (erdőfelügyelőség: a továb- biakban: Ef.)	Ft/bruttó m³				+
I. Északi-középhegység — Budapest Ef. — Egri Ef. — Miskolci Ef.	800	250	300	300	600
II. Nagyalföld — Budapesti Ef. — Debreceni Ef. — Kecskeméti Ef.	500	300	300	400	300
III. Dél-Dunántúl — Kaposvári Ef. — Pécsi Ef.	900	300	400	400	600
IV. Nyugat-Dunántúl — Szombathelyi Ef. — Zalaegerszegi Ef.	950	350	400	400	700
V. Kisalföld — Szombathelyi Ef.	700	300	300	400	500
VI. Közép-Dunántúl — Budapesti Ef. — Veszprémi Ef.	800	300	400	300	500

A törvényt az Országgyűlés 1995. március 21-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. április 7. A törvényt 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 188. pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.

A 3. §-t az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdését.

⁴

Utóbb a VIII. fejezetet az 1995: CXXI. törvény 109.§-a (1) bekezdésének 5. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵

Utóbb a 20. § (2) bekezdésének a 79-113.§-ra utaló részét az 1995: CXXI. törvény 109.§-a (1) bekezdésének 5. pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

A 79-113. §-t az 1995: CXXI. törvény 109. §-a (1) bekezdésének 5. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

A 21-26. §-t az 1996: LIV. törvény 104. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸

A 33-36.§-okat az 1998: XC. törvény 128.-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹

A 41.§-t az 1998: XC. törvény 128.§-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰

A 43. §-t az 1995: CXXI. törvény 109. §-a (1) bekezdésének 6. pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 44.§ (2) bekezdésének d) pontját a 2000: LXXXIII. törvény 25.§-a (2) bekezdésének r) pontja hatályon kívül helyezte.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

1995. évi XXI. törvény

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak