3/1995. (II. 8.) NM rendelet

1. §

(1) Gyógyszer rendelésére jogosult minden orvos és fogorvos (a továbbiakban együtt: orvos), aki a Magyar Orvosi Kamara tagja, illetőleg a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény alapján orvosi diplomához kötött tevékenység folytatására jogosult, és a külön jogszabályban¹ meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkezik.

(2) A gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytató, valamint a nyugdíjas orvos — sürgős szükség esetét kivéve — gyógyszert csak saját maga, illetőleg hozzátartozója² (pro familia) részére rendelhet.

(3) Az 1. számú melléklet II. csoportjában ,,SZ'' jelzéssel ellátott gyógyszert az az orvos rendelhet, akinek a készítmény törzskönyvbe bejegyzett indikációja szerinti klinikai szakágban szakorvosi képesítése van.

(4) A (3) bekezdésben említett orvos javaslatában meghatározott adagolásban és időtartamra — de legfeljebb egy évre — az ,,SZ'' jelzéssel ellátott gyógyszert a kezelő-(házi-)orvos is rendelheti. A javaslat a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás részét képezi.

2. §

Az orvos az 1972. évi II. törvény 44. §-ának (3) bekezdésében előírtak alapján — a 12. §-ban foglaltak kivételével — csak a Szabványos Vényminták Gyűjteményébe [Formulae Normales (a továbbiakban: FoNo)] és a Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett, illetőleg a Népjóléti Minisztérium hivatalos lapjában közzétett gyógyszereket [törzskönyvezett gyógyszerkészítményeket, gyógytápszereket, gyógyszeranyagokat, drogokat, galenusi gyógyszerkészítményeket, sebészeti kötözőszereket, rugalmas kötözőanyagokat (a továbbiakban együtt: gyógyszer)] rendelhet.

3. §

(1) A járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerek az alábbi csoportokba tartoznak:

(2) A gyógyszerek csoportosítását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A járóbeteg-ellátás keretében vényen nem rendelhető és vényre ki nem adható fekvőbeteg-gyógyintézeti — esetenként külön rendelkezés alapján gondozóintézeti — felhasználásra engedélyezett gyógyszerek jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A járóbeteg-ellátás keretében vényen nem rendelhető és vényre ki nem adható, az alap- és szakellátást végző orvosi rendelők, gondozóintézetek és fekvőbeteg-gyógyintézetek részére beszerezhető gyógyszerek jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

4. §

(1) Az orvos a gyógyszert — a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásába felvett beteg részére — vényen rendeli. Csecsemő-, gyermek- és nevelőotthonok, enyhe és középsúlyos testi-érzékszervi, beszéd- és értelmi fogyatékos gyermekeket nevelő és oktató diákotthonok, ezen gyermekek számára működő óvodák, általános iskolák, továbbá szociális intézmények, egészségügyi gyermekotthonok egészségügyi szolgáltatásra jogosultjai, büntetés-végrehajtási intézetek, valamint a BM Határőrség csapatrendelői (a továbbiakban együtt: jogosult) részére orvos gyógyszert — az 5. § (3) bekezdésében említett gyógyszerek kivételével — a vényen történő gyógyszerrendelés szabályainak betartása mellett ,,Megrendelő lap''-on is rendelhet.

(2) A nyilvántartásban az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt gyógyszert, annak mennyiségét és a rendelés keltét, továbbá — amennyiben a gyógyszerrendelés társadalombiztosítási támogatással történt — a beteg társadalombiztosítási azonosítási jelét, illetőleg betegbiztosítási igazolványának számát. A (6) bekezdés szerinti orvos a nyilvántartás céljára bármely dokumentációt felhasználhat, amelyben az említett adatokat feltüntette.

(3) A vényen nyomdai úton, írógéppel, számítógéppel vagy bélyegzővel fel kell tüntetni — a (4)—(6) bekezdésben foglaltak kivételével — az orvos munkahelyének (rendelőjének) címét és telefonszámát.

(4) A magángyakorlat keretében történő gyógyszerrendelésre szolgáló vényen az orvos nevét, rendelőjének címét, telefonszámát, valamint az orvosi magángyakorlatra jogosító engedély számát kell feltüntetni.

(5) Egészségügyi vállalkozás keretében gyógyszer csak olyan vényen rendelhető, amelyen feltüntették a vállalkozás nevét, címét, telefonszámát és az egészségügyi tevékenység folytatására jogosító engedély számát.

(6) A gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytató, valamint a nyugdíjas orvos a vényen a nevét, lakcímét, telefonszámát és a ,,pro familia'' megjelölést köteles feltüntetni.

5. §

(1) Egy vényen csak egy gyógyszer rendelhető, illetőleg egy vényre csak egy gyógyszer adható ki.

(2) A vényen az orvos feltünteti a beteg nevét, lakáscímét, életkorát — a ,,Megrendelő lap''-on a jogosult nevét, címét, telefonszámát — és a rendelés keltét. Az orvos a vényt aláírja és bélyegzőjének olvasható lenyomatával ellátja.

(3) Az orvos a 4. számú mellékletbe felvett gyógyszerek, a kábítószernek minősülő gyógyszerek³ és a pszichotróp anyagokról szóló rendelet hatálya alá tartozó gyógyszerek⁴ rendelésekor a vényt két példányban állítja ki. A másolati példányra ráírja a ,,Másolat'' szót. Az orvos a vény mindkét példányát aláírja, és bélyegzőjének olvasható lenyomatával ellátja.

(4) Vényköteles gyógyszer csak olyan vényre adható ki, amely megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(5) A beteg vagy a gyógyszert kiváltó személy a (3) bekezdésben meghatározott gyógyszer átvételét a vényen és vénymásolaton aláírásával igazolja. A vényen és a vénymásolaton fel kell tüntetni az átvevő személy személyi igazolványának — külföldi állampolgár esetében az útlevelének — számát. A személyi igazolvány- vagy útlevélszám helyes feltüntetését a gyógyszerész ellenőrzi.

(6) Sürgős szükség esetén — a (3) bekezdésben meghatározott gyógyszerek kivételével — el lehet tekinteni a vényűrlap és az orvosi bélyegző használatától. Ilyen esetben az orvos a rendelvényen olvashatóan feltünteti nevét és lakáscímét, valamint a sürgősségre utaló ,,cito'' vagy ,,statim'' vagy ,,periculum in mora'' jelzést.

6. §

(1) Az orvos a gyógyszer rendelésére vonatkozó adatokat a vényen félreérthetetlenül, jól olvashatóan, tintával, írógéppel vagy számítógéppel adja meg. Magisztrális gyógyszerek esetében a gyógyszerrendelés bélyegzőlenyomatával is megengedett.

(2) Ha az orvos a vényen a gyógyszer rendelésére vonatkozó szövegrészben olyan változtatást (javítást) eszközöl, amely a rendelés érdemi megváltoztatását eredményezi, a javítást a vényen aláírásával és bélyegzőjének olvasható lenyomatával megerősíti.

(3) Olyan vényre, amelyen az orvos a gyógyszer rendelésére vonatkozó adatokat nem az (1) bekezdés szerint adta meg, illetőleg az eszközölt javítást aláírásával és bélyegzőjének olvasható lenyomatával nem erősítette meg, gyógyszert kiadni nem szabad.

(4) Az orvosnak a vényen a FoNo-ban, a Magyar Gyógyszerkönyvben, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) határozataiban, valamint a vonatkozó jogszabályokban feltüntetett gyógyszerneveket, illetve rövidítéseket kell alkalmaznia. Törzskönyvezett gyógyszerkészítmény esetében a nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés is megengedett. Magisztrális gyógyszerrendelés esetén a szinonim néven történő gyógyszerrendelés is elfogadható.

(5) Gyógyszert az orvos vagylagosan, ,,seu'' is rendelhet.

(6) Nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén az orvosnak egyértelműen meg kell határoznia a rendelt gyógyszer hatóanyag-tartalmát, gyógyszerformáját és mennyiségét is.

(7) Az orvos a gyógyszer pontos adagolását a vényen feltünteti, utasítás szerinti megjelölés nem alkalmazható. A pontos adagolás feltüntetése hiányában a gyógyszerész a rendelt gyógyszert nem adhatja ki.

(8) Ha az orvos erős hatású, belsőleges használatra szánt gyógyszert olyan adagolásban rendel, amely a megállapított legnagyobb egyszeri vagy napi adagot meghaladja, a túllépést az orvosnak jelölnie és aláírásával külön igazolnia kell. Ennek hiányában a gyógyszerész a megállapított legnagyobb adagot szolgáltatja ki.

(9) Az orvos magisztrális gyógyszer alkotórészeként nem rendelhet, illetőleg a gyógyszerész magisztrális gyógyszerek készítéséhez nem használhat olyan törzskönyvezett gyógyszerkészítményt, melynek hatóanyaga

7. §

(1) Az orvosnak a rendelt gyógyszer mennyiségét úgy kell meghatároznia, hogy az elegendő legyen a szakszerű gyógykezeléshez a legközelebbi orvosi vizsgálatig.

(2) Az orvos — egyszeri kiadásra — 30 napot meghaladó időtartamra elegendő gyógyszermennyiséget csak indokolt esetben rendelhet. A rendelés indokát az orvos a beteg nyilvántartásában ellenőrizhető módon feltünteti; a vényre rávezeti, hogy a rendelt gyógyszer mely időpontig (időtartamra) elegendő. Ennek hiányában a gyógyszerész az orvos által megadott, adagolás figyelembevételével megállapított — legfeljebb 30 napra elegendő, illetve amennyiben a legkisebb eredeti csomagolás ezt meghaladja, a legkisebb csomagolásnak megfelelő — gyógyszermennyiséget adja ki.

(3) Nem kell a 30 napot meghaladó mennyiség indokoltságát feltüntetni, ha az orvos a gyógyszerből egy eredeti csomagolást rendelt és az abban foglalt gyógyszermennyiség — az adagolás figyelembevételével — meghaladja a 30 napra elegendő mennyiséget.

(4) A vényen a rendelt gyógyszer összmennyiségét számmal és betűvel is fel kell tüntetni.

(5) Ha az orvos a rendelt gyógyszer összmennyiségét nem a (4) bekezdésben meghatározott módon vagy nem egyértelműen tüntette fel, a törzskönyvezett gyógyszerkészítményből, gyógytápszerből, immunbiológiai készítményből a legkisebb eredeti csomagolást, a FoNo-ba felvett és egyéb magisztrális gyógyszerből a FoNo-beli előírásnak megfelelő mennyiséget, sebészeti kötözőszerből és rugalmas kötözőanyagból egységnyi csomagolást kell kiadni.

(6) Ha az orvos valamely törzskönyvezett gyógyszerkészítményből, gyógytápszerből, immunbiológiai készítményből a forgalomba hozatalra engedélyezett csomagolástól eltérő mennyiséget rendelt — amennyiben az nem bontható —, a rendelt mennyiséghez legközelebb álló, de azt meghaladó csomagolást (csomagolásokat) kell kiadni.

8. §

(1) Az I. csoportba tartozó erős hatású gyógyszer — vény nélkül — 14 éven aluliaknak nem adható ki.

(2) Orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek — amennyiben végzettségét hitelt érdemlően igazolni tudja — vényköteles gyógyszer vény nélkül fogyasztói áron kiadható. Orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek is csak vényre adható ki

9. §

(1) A gyógyszer kiadójának (készítőjének) nevét (kézjegyét vagy azonosításra alkalmas jelét), a gyógyszertár nevét (számát), valamint a kiadás keltét a vényen azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni.

(2) Ha a vénnyel kapcsolatban visszaélés gyanúja merül fel, a gyógyszert kiváltó személy személyi igazolványának számát a vényre fel kell jegyezni.

(3) A gyógyszerész az orvos által rendelt törzskönyvezett gyógyszerkészítményt — a gyógyszerkészítmények helyettesíthetőségéről szóló külön jogszabályban meghatározottak kivételével — az előírt hatáserősségben adja ki.

(4) A gyógyszerész a vényen rendelt gyógyszer előírt hatáserősségben történő kiszolgáltatásától csak kivételesen indokolt esetben, ellátási érdekből térhet el. Az eltérő hatáserősségű gyógyszer kiszolgáltatása csak akkor megengedett, ha az orvos által meghatározott napi adagolási rendet nem változtatja meg. Ez esetben a gyógyszerész a terápiás adagolásra vonatkozó orvosi utasítást értelemszerűen módosítja.

(5) Ha a gyógyszerész a gyógyszer elkészítése, illetőleg kiadása során a vény előírásaitól eltér, az eltérést a vényen feltünteti, és kézjegyével ellátja.

10. §

(1) A vényen rendelt gyógyszer a rendeléstől — illetőleg a (2) bekezdés szerinti időponttól — számított egy hónapig adható ki.

(2) Ha a vényen szabályosan rendelt gyógyszer valamely okból nem adható ki, ezt a tényt a gyógyszerész a vényen — keltezéssel ellátva — feltünteti.

11. §

A gyógyszertár a beteg által el nem vitt magisztrális gyógyszereket a gyógyszer felhasználhatósági idejéig, legfeljebb azonban a készítéstől számított 30 napig megőrzi.

12. §

(1) A fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa vagy a kezelőorvos kérelme alapján a 2. §-ban nem említett, valamely országban törzskönyvezett, de Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszerek közül

(2) A Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszer megrendelése fekvőbeteg-gyógyintézet részére akkor engedélyezhető, ha a gyógyszer

(3) A kérelmet a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosának a gyógyszer pontos adataival, az igényelt mennyiségnek és a kezelés várható időtartamának feltüntetésével, valamint részletes indokolással, az ezt megalapozó orvosi bizonylatok másolatával, az intézmény vezetője és a gyógyszerész ellenjegyzésével ellátva, 2 példányban, írásban kell az engedélyezőnek benyújtania.

(4) Különösen indokolt, sürgős esetben a kérelem telefonon is továbbítható az engedélyezőnek, aki a feltételek megléte esetén szóban adja ki az engedélyt. Ilyen esetben a (3) bekezdésben meghatározott írásos kérelmet haladéktalanul pótolni kell.

(5) Ha a fekvőbeteg-gyógyintézetben beállított gyógyszeres terápia folytatása a beteg elbocsátását követően is szükséges — első esetben —, a gyógyintézet orvosa a beteg nevére szólóan meghatározott mennyiségű gyógyszer megrendelésére kérhet engedélyt. Szükség esetén a kezelőorvos évente a beteg további kezeléséhez szükséges gyógyszer behozatalának engedélyezését kérheti. A kérelemhez mindkét esetben a rendelt gyógyszeradagról szóló érvényes vényt is mellékelni kell.

13. §

(1) A gyógyszertárban a 4. számú mellékletbe felvett gyógyszerek vénymásolatait vissza kell tartani, és sorszámozva, összefűzve öt évig kell megőrizni. A vények sorszámozását minden naptári évben újból kell kezdeni.

(2) A gyógyszertárban a beszerzett, valamint a kiadott — az (1) bekezdésben meghatározott — gyógyszerekről a kábítószerekkel azonos nyilvántartást kell vezetni azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartási lap ,,bevétel'' részébe nem a megrendelőlap, hanem a terhelési értesítés (számla) sorszámát kell bevezetni.

(3) Az 5. § (3) bekezdésben meghatározott gyógyszerek tételes nyilvántartására vonatkozó előírásokat a fekvőbeteg-gyógyintézetekben értelemszerűen alkalmazni kell.

14. §

(1) A gyógyszertár szolgálati idejét követő ügyeleti vagy készenléti szolgálat alatt a gyógyszerek és egyéb termékek kiadásáért — az indokolt igénybevétel kivételével — mennyiségüktől és a tételek számától függetlenül 100 forintot lehet felszámítani.

(2) Indokolt igénybevételnek minősül a gyógyszer kiadása olyan orvosi vényre, amelyen az orvos a ,,cito'', ,,statim'' vagy a ,,periculum in mora'' jelzést feltüntette, és amelyet az ügyeleti (készenléti) szolgálat megkezdésének napján, illetve annak időtartama alatt állított ki.

15. §

(1) Állatgyógyászati célra vényen történő gyógyszerrendelés és gyógyszertárból történő gyógyszerkiadás esetén e rendelet rendelkezéseit a (2)—(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszerrendelés és -kiadás során nem kell alkalmazni a 2. §, a 6. § (4) és (6)—(9) bekezdése, a 7. § (1)—(4) bekezdése, a 8. § (1) bekezdése és a 12. § előírásait.

(3) Az állatorvos a vényen feltünteti az állat tulajdonosának a nevét, lakáscímét; a használati utasításban pedig az állat(ok) faját és létszámát, amely(ek) részére a gyógyszert rendelte.

(4) Állatgyógyászati célra rendelt embergyógyászati gyógyszerek vényeit 3 évig őrzi meg a gyógyszertár.

16. §

(1) Ez a rendelet 1995. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 18/1991. (XI. 5.) NM rendelet és az azt módosító 19/1992. (VII. 23.) NM rendelet, 24/1992. (IX. 22.) NM rendelet, 25/1992. (IX. 22.) NM rendelet, 28/1992. (XII. 4.) NM rendelet, 4/1993. (II. 2.) NM rendelet, 10/1993. (V. 10.) NM rendelet, 13/1993. (VI. 16.) NM rendelet, 24/1993. (XII. 17.) NM rendelet, 5/1994. (III. 18.) NM rendelet, 11/1994. (VIII. 10.) NM rendelet, 22/1994. (XI. 23.) NM rendelet hatályát veszti.