1995. évi XXXI. törvény
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról1
2007.01.01.
,,(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.''
,,(3) A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól — az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is — csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.''
Tv. 3. § (1) A Csjt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,49. § (1) Az örökbefogadást az előző rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár. (2) A gyermek külföldre történő örökbefogadása — a rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével — csak örökbefogadhatóvá nyilvánított intézeti nevelt, valamint állami nevelt gyermek esetében engedélyezhető, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.''
,,Személyesen, törvényes képviselője hozzájárulása nélkül teheti meg a jognyilatkozatát a korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermek is.''
,,(3) A korlátozottan cselekvőképes nagykorú félnek az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.''
,,A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét — korára, érettségére figyelemmel — tekintetbe kell venni.''
,,72. § (1) A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják — ellentétes megállapodásuk hiányában — akkor is, ha már nem élnek együtt. (2) Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.
(3) Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt.
(4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.''
Vhr. 1. § Ha a szülők a Csjt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján közös szülői felügyelet iránti kérelmet terjesztenek elő, a kérelemben nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen módon kívánnak együttműködni a közös szülői felügyelet gyakorlása során, különös tekintettel a gondozási, nevelési tevékenység ellátására.
Vhr. 2. § Ha a bíróság a közös szülői felügyeletet a Csjt. 72. §-ának (3) bekezdése szerint megszünteti, ettől kezdődően annak a szülőnek a szülői felügyelete, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve — a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével —, szünetel [Csjt. 91. § (3) bek.]]. ,,72/A. § (1) A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. (2) A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
(3) A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő, a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert.
(4) Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.
72/B. § (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően — közös szülői felügyelet hiányában is — együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. (2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.
(3) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetve, ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető szülői felügyeleti jogokat — így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát — korlátozhatja vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el.''
,,74. § A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülői felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során — elháríthatatlan akadály esetét kivéve — mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatni a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.''
Vhr. 3. § A bíróságnak a gyermek közvetlen meghallgatásáról való döntése során (Csjt. 74. §) a gyermek életkorára, illetve — amennyiben arra a per adataiból következtetni lehet — érettségére figyelemmel kell lennie.] ,,78. § (1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülői felügyeletet gyakorló szülők és a gyermek közösen döntik el. (2) A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt.''
,,Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntött.''
,,A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn.''
Tv. 11. § (1)2 Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e törvény végrehajtásához szükséges rendelkezéseket rendelettel állapítsa meg.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Csjt. 76. §-a a hatályát veszti.
,,(4) Ha a bíróság a perben a Családjogi törvény 74. §-a alapján a házastársak kiskorú gyermekének, mint érdekeltnek a meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg a gyermek részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is határozhat, hogy a gyermeket a házastársak távollétében hallgatja meg. E szabályok vonatkoznak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos perekre is.''
Vhr. 4. § A kiskorú gyermeknek a házastársak távollétében történő bírósági meghallgatására vonatkozó rendelkezés irányadó arra az esetre is, ha a szülők nem házastársak.
Vhr. 5. § A Tv. rendelkezéseit a Tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő perekben akkor kell alkalmazni, ha a bíróság az elsőfokú határozatot még nem hozta meg.
Vhr. 6. § (1) Ez a rendelet 1995. július 4-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Csjt. módosításáról szóló 1986. évi IV. törvény végrehajtásáról rendelkező 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 32. §-ában, valamint 46. §-ának (2) bekezdésében a ,,[Csjt. 72. § (5) bek.]'' szövegrész helyébe a ,,[Csjt. 72/B. § (3) bek.]'' szövegrész lép, 33. § (1) bekezdésében a ,,[Csjt. 72. § (3) és (5) bek.]'' szövegrész helyébe a ,,[Csjt. 72/B. § (1) és (3) bek.]'' szövegrész lép, 35. § (1) bekezdésében a ,,képzési irányának'' szövegrész helyébe az ,,iskolájának'' szövegrész lép.
