Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 89/1990. (V. 1.) MT rendelet módosításáról

1995.04.01.

A Kormány az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 89/1990. (V. 1.) MT rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítja:

1. §


Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


,,7. § (1) Annak megállapításánál, hogy a bedolgozó díjazása eléri-e a tárgyév első napján érvényes minimális bér hatvan százalékának harmincad részét, a díjazás összegét el kell osztani az elszámolási időszak naptári napjainak számával.
(2) A bedolgozói jogviszony időtartama alatt a T. 10. § (3) bekezdésében említett díjazás hiányában is biztosított az a bedolgozó, aki
a) táppénzben részesül, legfeljebb a T. 19. §-ában meghatározott időtartamig,
b) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül,
c) baleseti táppénzben részesül,
d) népi ülnöki tennivalókat lát el,
e) katonai szolgálatot teljesít.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt idő alatt a biztosítás akkor áll fenn, ha a bedolgozó az említett időtartamok kezdetét megelőző napon biztosított volt.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a (2) bekezdésben említett időtartamokat figyelmen kívül kell hagyni.''

2. §


Az R. a következő 18. §-sal egészül ki:


,,18. § Nem jár betegségi és anyasági ellátás a biztosítás szünetelésének (1. §) időtartamára. A T. 16. § (1) bekezdésében és a T. 17. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.''

3. §


Az R. 19/G. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke külföldön történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha)


,,b) és az egészségügyi ellátás megfelel a T. 16/A. § (3) bekezdés b), c), d) és i) pontjaiban foglaltaknak, ideértve a sürgős szükség esetét is. A T. 16/C. § (1) bekezdésének alkalmazásánál az egészségügyi ellátás során rendelt gyógyszerhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összege megegyezik a belföldön rendelhető gyógyszerekhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegével.''

4. §


Az R. 32/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:


,,(4) A T. 19. § (6) bekezdése alkalmazása szempontjából tartósan megváltozott munkaképességű az a biztosított, akinek legalább 50%-os mértékű munkaképesség-csökkenése előreláthatólag legalább egy évig fennáll.''

5. §


Az R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


,,38. § (1) A táppénzt meg kell vonni attól, aki
a) a gyógyulását felróhatóan késleltette, illetőleg az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, illetőleg
b) az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.
(2) A Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzésre jogosult orvosának javaslatára a táppénzfolyósító szerv köteles a táppénz megvonásáról határozatban intézkedni.''

6. §


Az R. 41. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi szövege pedig (1) bekezdésre változik:


,,(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a segítő családtag táppénzét a keresőképtelenség kezdő napját megelőző hónapban az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapul vételével kell megállapítani, ha a T. 103/A. § (12) bekezdése alapján választott magasabb összeg után a járulékot már legalább 365 napra megfizették.''

7. §


Az R. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


,,45. § (1) A táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári nap átlagkereset megállapításánál azokat a személyi jellegű kifizetéseket kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak az irányadó időszakban [T. 22. § (1)—(2) bekezdés] egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. A december havi munkabért az irányadó időszakban kifizetettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha azt a következő év január hónapban fizetik ki.
(2) Ha a teljesítménybérben foglalkoztatott keresőképtelen biztosított munkáltatójánál nincs azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott biztosított, a T. 22. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál a táppénz alapjaként a munkaszerződésben előírt díjazás egy naptári napra jutó összegét kell figyelembe venni.
(3) A táppénz alapját képező kereset napi átlagának a megállapításánál az üzem időleges szünetelésére járó csökkentett keresetet figyelmen kívül kell hagyni.''

8. §


Az R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


,,47. § (1) A táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakban figyelembe vehető személyi jellegű kifizetéseket (39. §) — a jutalom, a 13. havi illetmény és a prémium kivételével — el kell osztani az ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak a (2) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztószám).
(2) A biztosításban töltött napokat csökkenteni kell:
a) az igazolt távollét (keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság stb.) napjaival, ha a biztosítottnak erre az időre keresete nem volt;
b) az üzem időleges szünetelésének a napjaival akkor is, ha erre az időre a biztosítottnak csökkentett keresete volt.
(3) A jutalom, a 13. havi illetmény, továbbá a prémium naptári napi átlagának kiszámításánál az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az osztószámot a (2) bekezdés szerinti időtartam naptári napjaival csökkenteni nem lehet.''

9. §


Az R. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


54. § A gyermekgondozási segélyben vagy a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyre a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál csak a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama alatt keletkezett biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni;

b) a táppénz összegének megállapításánál az a) pontban meghatározott, legutóbbi biztosítási jogviszonyból származó munkabért (munkadíjat) lehet figyelembe venni.''

10. §


Az R. 59/A. §-a a következő (3)—(4) bekezdéssel egészül ki:


,,(3) A T. 25. §-a (3) bekezdésében említett tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetként a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának kezdő napját közvetlenül megelőző hónapban végzett munkáért kifizetett munkabért, ennek hiányában a szerződés szerinti keresetet kell figyelembe venni.
(4) Annak, aki a munkanélküli ellátás folyósítása, illetőleg szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül és nem rendelkezik a T. 25. § (3) bekezdésében említett 180 napi egészségbiztosítási járulékalapot képező keresettel, a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimális bér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset a minimális bér kétszeresét nem éri el, naptári napi átlagkeresetként a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset harmincad részét kell figyelembe venni.''

11. §


Az R. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


,,(2) Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, az azonosítás kérdésében az illetékes minisztérium és az adott munkakör szerint illetékes szakmai (ágazati) érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményének a meghallgatásával az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője dönt.''

12. §


Az R. 96. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:


,,(8) Ha a szociálpolitikai egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.''

13. §


Az R. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


,,(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni — a 101. §-ban foglaltak kivételével — minden olyan esetben, amikor a biztosított által elért kereset helyett a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresetét kell az öregségi nyugdíj megállapításánál alapul venni.''

14. §


Az R. 170. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és az előtte lévő cím az alábbiak szerint változik:

,,
Ügyvédként, közjegyzőként és önálló bírósági végrehajtóként eltöltött idő figyelembevétele
''
,,(6) Szolgálati időként kell figyelembe venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.''

15. §


Az R. 223. §-a a következő (2)—(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:


,,(2) Egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított baleseti táppénzének alapjaként a T. 103/A. § (1)—(2) bekezdésében meghatározott személyi jellegű kifizetéseket — legfeljebb a T. 22/A. §-ban meghatározott összegig — kell figyelembe venni.
(3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett személyi jellegű kifizetéseket lehet figyelembe venni.''

16. §


Az R. 224. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


,,(2) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismét jogosult, ha táppénzre egyébként jogosult. A baleseti táppénz a korábbinál kevesebb nem lehet.''

17. §


Az R. 232. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:


,,(3) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni akkor is, ha e kereset után nyugdíjjárulék-fizetés nem történt.''

18. §


Az R. 258. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:


,,(5) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti ,,Munkáltatói szövetkezeti igazolvány''-t, illetőleg ,,Foglalkoztatói igazolás''-t két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát 5 évig megőrizni.''

19. §


Az R. a következő 260/A. §-sal egészül ki:


,,260/A. § (1) A biztosított tartós vagy végleges munkaképesség-változásának megállapításáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete, illetve a MÁV Orvosszakértői Intézete értesíti a keresőképtelenséget megállapító orvost.
(2) Az Orvosszakértői Intézet az (1) bekezdésben említett értesítést két példányban küldi meg a keresőképtelen állományban tartó orvosnak, aki az értesítés egy példányát a biztosítottnak átadja.''

20. §

(1) Az R. 266. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem akadálya az öregségi, rokkantsági nyugdíj megállapításának)


,,a) az olyan jogviszony fennállása, amelyből származó keresetet (jövedelmet) a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál figyelembe venni nem lehetett,''

(2) Az R. 266. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:


,,(5) Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj
a) az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás tagjának, valamint
b) a T. 10. § (1) bekezdés f) pontjában említett segítő családtagnak
attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeznek.''

21. §


Az R. 279. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:


,,(4) A nyugdíjfolyósító szerv a (3) bekezdés hatálya alá tartozó személyre nézve minden naptári évben legfeljebb kétszer adategyeztetést végez. Az ebből a célból kiküldött nyomtatványt a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőnek megfelelően kitöltve, aláírva és közjegyző vagy hatóság által hitelesítve vissza kell küldenie. Ha a kitöltött nyomtatvány 90 napon belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem tűnik ki, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második naptári hónap első napjával fel kell függeszteni. Későbbi hiánypótlás esetében az ellátást — a T. 100. §-a (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazva — tovább kell folyósítani. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a Pénzintézeti Központtal megállapodást köthet.''

22. §


Az R. a következő 291. §-sal egészül ki:


,,291. § A T. 103/A. §-ának (12) bekezdésében említett kérelmet az egyéni vállalkozónak a telephelye (állandó lakóhelye), a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaság székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) kell benyújtania.''

23. §


Az R. a következő 307/A. §-sal egészül ki:


,,307/A. § A T. 103/C. § (6) bekezdésében előírt nyugdíjbiztosítási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megfizetni. A járulékfizetés, illetőleg elszámolás módjáról a Pénzügyminisztérium és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt.''

24. §

(1) Az R. 319/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


,,(1) A végrehajtási eljárást lefolytató illetékes egészségbiztosítási pénztár határozattal törli a társadalombiztosítási tartozást, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre. A behajthatatlanság szempontjából végrehajtásnak kell tekinteni az ingó, ingatlan végrehajtást, illetve a felszámolási és egyszerűsített felszámolási eljárásokat is.''

(2) Az R. 319/A. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


,,(3) Az (1) bekezdésben említett egészségbiztosítási pénztár az 500 000 forintot meghaladó behajthatatlan tartozásokat csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár engedélye alapján törölheti. A törlési engedélyhez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egyetértése szükséges.''

25. §


Az R. 325. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


,,325. § A rendbírság összege 100 000 forintig terjedhet. Ha azonban a mulasztással kapcsolatban a társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, baleseti járulékot, szakszövetkezeti járulékot kell kiróni, a rendbírság a bevallani, illetőleg bejelenteni elmulasztott járulék huszonöt, a mulasztás önkéntes pótlása esetén tíz százaléka.''

26. §


Az R. 327. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


,,327. § (1) A T. 108—109. §-án alapuló és nyugellátás, baleseti nyugellátás megtérítésére irányuló követelést az a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv — a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság — érvényesíti, amely a megtérítendő ellátást megállapította. A megtérítendő összeget a követelést érvényesítő nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell befizetni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési igényt a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a megtérítendő összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz kell befizetni.
(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltakból adódó elszámolás módjáról az OEP és az ONYF főigazgatója megállapodást köt.''

27. §


Az R. a következő 327/A. §-sal egészül ki:


,,327/A. § A 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 16. §-ában említett szakellenőrzés során a kirovásra kerülő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetőleg baleseti járulék, továbbá a felszámított késedelmi pótlék és rendbírság iránti követelés érvényesítésére a fizetési meghagyást a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség), a Vasutaknál a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság bocsátja ki.''

28. §


Az R. a következő 337/A. §-sal egészül ki:


,,337/A. § Az R. 327/A. §-ban említett esetben a fizetési meghagyás elleni pert a fizetési meghagyást kibocsátó igazgatási szerv ellen kell megindítani. A bírósági eljárásban a fizetési meghagyást kibocsátó igazgatási szerv jár el.''

29. §


Az R. 346. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


,,346. § Ha a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, abban a kérdésben pedig, hogy az igénylő szakmunkáskedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a Munkaügyi Minisztérium, illetőleg a szakképesítésért felelős minisztérium, valamint a 77. § (2) bekezdésében megjelölt érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményét ki kell kérni. A Főigazgatóság a 77. § (2) bekezdésében megjelölt szervvel egyeztetett véleményt ad.''

30. §


Az R. a következő 350/C. §-sal egészül ki:


,,350/C. § A T. 118. § (1) bekezdés v) pontjában említett személyek — a szabadságvesztés büntetést letöltött személy kivételével — a fogva tartás megszűnését követően e jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak.''

31. §


Az R. a következő 350/D. §-sal egészül ki:


,,350/D. § A T. 118/A. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alkalmazásánál a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott közép- és felsőfokú oktatási intézményt kell érteni. Ha az oktatási intézmény minősítése tekintetében vita merül fel, az azonosítás kérdésében a Művelődési és Közoktatási Minisztérium véleménye az irányadó.''

32. §


Az R. 439. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:


,,(4) A T. 103/C. §-ának (6) bekezdésében említett személyekről a nyilvántartó lapot az egyházi szervek kötelesek az általános szabályok szerint kiállítani, vezetni, és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) megküldeni.''

33. §

(1) Az R. 442. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


,,(1) A 441. §-ban említett munkáltatók az általuk foglalkoztatott biztosítottakról társadalombiztosítási célra kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét, személyi azonosító jelét, születésének helyét, anyja nevét, alkalmazásának minőségét, munkába lépésének és kilépésének, illetőleg a biztosítás kezdetének és megszűnésének napját, továbbá a korkedvezményre jogosító munkakörben a foglalkoztatás kezdetének és megszűnésének napját. A munkáltató a biztosítottat a munkába lépése napján, a munkavégzés megkezdése előtt köteles nyilvántartásba venni.''

(2) Az R. 442. §-ának (4) bekezdése a következőkkel egészül ki:


,,A személy szerinti bejelentésre kötelezett munkáltatók által foglalkoztatott biztosítottakról a ,,Járulékelszámolási nyilvántartó lap''-ot az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) — a tárgyévet követő év június 30. napjáig — köteles kiállítani, és ezen a havi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját, valamint összegét kimutatni. Az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) a ,,Járulékelszámolási nyilvántartó lap''-ot köteles megőrizni és a tárgyévet követő év — első alkalommal 1996. — június 30. napjáig az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) jegyzékbe foglalva megküldeni, továbbá a (6) bekezdésben említett igazolást a biztosított részére kiadni. Az adatszolgáltatás teljesítéséről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt.''

34. §

(1) Az R. 446. §-ának (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyéni vállalkozó a T. 103/D. §-ának (7) bekezdésében említett időponttól számított tizenöt napon belül köteles a telephelye (állandó lakóhelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) bejelenteni]


,,e) a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének d) pontjában említett közjegyzőnél és önálló bírósági végrehajtónál, a szolgálat keletkezésének időpontját,''

(2) Az R. 446. §-ának (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyéni vállalkozó telephelye (állandó lakóhelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) be kell jelenteni, ha]


,,d) a közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtói szolgálat megszűnt, a megszűnést követő 15 napon belül,''

35. §


Az R. 457. §-ának (1)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:


,,(1) A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről, a ,,Munkabaleseti Jegyzőkönyv'' felvételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
(2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni és a vizsgálat eredményét ,,Üzemi baleseti jegyzőkönyv''-ben rögzíteni.
(3) A munkáltató a munkabalesetről, illetőleg az üzemi balesetről felvett jegyzőkönyvet, valamint a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási megbetegedésről kiállított vizsgálati lap másolatát — jegyzékbe foglalva — a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles megküldeni a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).''

36. §


Az R. 458. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


,,458. § (1) Az egyéni vállalkozó bejelentése alapján — ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatót is — az általa elszenvedett üzemi balesetet az illetékes egészségbiztosítási pénztár vizsgálja ki és veszi fel az üzemi baleseti jegyzőkönyvet.
(2) Az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvételére kötelezett a T. 118. § (3) bekezdésének b) pontjában említett esetben az oktatási intézmény; a c) pontban említett esetben az intézmény; a d) pontban említett esetben az a fogva tartást foganatosító szerv; az e) pontban említett esetben az a szerv vagy intézmény, amely javára a társadalmi munkát végezték; az f) pontban említett esetben pedig az az intézmény, amelynél a közérdekű vagy közhasznú munka végzése történt.''

37. §


Az R. 465. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:


,,(2) A munkáltató és egyéb szerv az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósággal (kirendeltséggel) — az ONYF által meghatározottak szerint — megállapodást köthet az R. V—VI. számú mellékletében megjelölt nyomtatványok adattartalmának számítástechnikai úton történő hiteles előállítására, tárolására és továbbítására.''

38. §


Az R. 472. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:


,,(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az öregségi nyugdíjat a T. 44. §-a alapján kiszámított havi átlagkeresetből kell megállapítani. A szolgálati nyugdíj megállapítása előtti időben elért kereseteket azonban az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. Az öregségi nyugdíjnak a (2) bekezdés alapján történő megállapításánál a T. 46. §-át megfelelően alkalmazni kell.''

39. §


A Társadalombiztosítási Igazolványról szóló 184/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TIR) a következők szerint módosul:

(1) A TIR 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fogvatartottak — a szabadságvesztés büntetését töltő személyek kivételével — egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát a fogva tartást foganatosító szerv erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja.''

(2) A TIR 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Az, aki a biztosítás megszűnését követően a MEP-től táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, az illetékes MEP-től igényelheti saját részére és eltartott hozzátartozójának az igazolványt és az igazoló lapot. Az eltartott hozzátartozó esetén — a kiskorú eltartott kivételével — az eltartói nyilatkozatot csatolni kell.''

(3) A TIR 10. § (3) bekezdésének 1. pontja és az 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (6) bekezdés kiegészül a következők szerint:

[(3) Bejelentésre kötelezettek továbbá…]


,,1. az illetékes települési önkormányzat jegyzője a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, jövedelempótló támogatásban, hadigondozotti pénzellátásban részesülők és ezek eltartott hozzátartozói, a szociális szempontból rászorulónak minősülő személyek, továbbá a T. 118. § (1) bekezdésének s) pontjában említett kiskorú magyar állampolgár esetén, ha eltartója a T. 10. §-a, illetőleg a T. 118. § (1) bekezdésének a)—p) pontjában említett jogcímeken egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult.''
,,5. az oktatási intézmény a T. 118. § (1) bekezdés m) pontjában említett tanulók esetén.''

,,(6) A munkáltató a biztosított eltartott hozzátartozóját, továbbá a (3) bekezdés 1—12. pontjában említett szervek, személyek az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdő napját és megszűnésének napját, a jogosultság jogcímének megjelölésével a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, az előírt nyomtatványon vagy mágneses adathordozón kötelesek bejelentetni.''

(4) A TIR 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A bejelentésre kötelezettek az 1995. március 31-i állapotnak megfelelően kötelesek valamennyi egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt 1995. április 20-ig az előírt nyomtatványon vagy mágneses adathordozón bejelenteni. A Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár vezetője a bejelentésre előírt határidő meghosszabbítását legfeljebb 1995. május 31-ig engedélyezheti.''

40. §

(1) Ez a rendelet 1995. április 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az R. 23. § (1) bekezdése; az R. 29. § (4) bekezdésének e) pontja; az R. 34. § (2) bekezdéséből a ,,betegségi segélyezés és'' szövegrész; az R. 39. § (2)—(3) és (5) bekezdése; az R. 40/A. § (1) bekezdéséből ,,hatvan százalékának'' szövegrész és a (2) bekezdése; az R. 43. §; az R. 52. §; az R. 85. § (2) és (4) bekezdése; az R. 118. §-ának (2) bekezdése; az R. 219. §; az R. 253. §; az R. 260. § (3) bekezdés b) pontja, a (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés; az R. 261. §; az R. 437. § (1) bekezdés a) pontjában a ,,T. 10. § (1) bekezdés d) pontjára'', valamint az R. 441. § (1) bekezdésében a ,,mezőgazdasági szakcsoport''-ra történő utalás, továbbá a TIR 2. és 3. számú mellékletében a ,,B Adat File Struktura''szövegrész a hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 31. § (1) bekezdés b) pontjában a hivatkozás ,,T. 119/D. § (2) bekezdés a) és d)'' pontjáról ,,T. 119/D. § (2) bekezdés a)'' pontra; az R. 203/A. § (3) bekezdésében az (1) bekezdésre utalás (1)—(2) bekezdésre, a (4) bekezdésben az (1)—(2) bekezdésre utalás (1)—(3) bekezdésére; az R. 350/B. §-ban a hivatkozás ,,T. 118. § (1) bekezdés k)'' pontról ,,T. 118. § (1) bekezdés m)'' pontra; az R. 419. §-ban a hivatkozás ,,T. 118. § (2) bekezdés b)—f)'' pontról ,,T. 118. § (3) bekezdés b)—f)'' pontra; az R. 446. § (3) bekezdésének g) pontjában a hivatkozás ,,T. 119/D. § (6) bekezdés a)—d)'' pontról ,,T 119/D. § (6) bekezdés a)—c)'' pontra változik, a TIR 10. §-ának (5) bekezdésében a ,,tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig'' szövegrész helyébe ,,tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig'' szövegrész lép.

(3) E rendelet 5—8. §-aiban foglalt rendelkezéseket az 1995. március 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, a 9. és 10. § rendelkezéseit pedig az 1995. március 31-ét követő szülés esetén kell alkalmazni.

Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás