32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet
1995.04.01.
1. §
Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,7. § (1) Annak megállapításánál, hogy a bedolgozó díjazása eléri-e a tárgyév első napján érvényes minimális bér hatvan százalékának harmincad részét, a díjazás összegét el kell osztani az elszámolási időszak naptári napjainak számával. (2) A bedolgozói jogviszony időtartama alatt a T. 10. § (3) bekezdésében említett díjazás hiányában is biztosított az a bedolgozó, aki a) táppénzben részesül, legfeljebb a T. 19. §-ában meghatározott időtartamig, b) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül,
c) baleseti táppénzben részesül,
d) népi ülnöki tennivalókat lát el,
e) katonai szolgálatot teljesít.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt idő alatt a biztosítás akkor áll fenn, ha a bedolgozó az említett időtartamok kezdetét megelőző napon biztosított volt.
(A tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke külföldön történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha)
,,b) és az egészségügyi ellátás megfelel a T. 16/A. § (3) bekezdés b), c), d) és i) pontjaiban foglaltaknak, ideértve a sürgős szükség esetét is. A T. 16/C. § (1) bekezdésének alkalmazásánál az egészségügyi ellátás során rendelt gyógyszerhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összege megegyezik a belföldön rendelhető gyógyszerekhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegével.''
,,(4) A T. 19. § (6) bekezdése alkalmazása szempontjából tartósan megváltozott munkaképességű az a biztosított, akinek legalább 50%-os mértékű munkaképesség-csökkenése előreláthatólag legalább egy évig fennáll.''
5. §
Az R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,38. § (1) A táppénzt meg kell vonni attól, aki a) a gyógyulását felróhatóan késleltette, illetőleg az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, illetőleg
b) az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.
(2) A Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzésre jogosult orvosának javaslatára a táppénzfolyósító szerv köteles a táppénz megvonásáról határozatban intézkedni.''
,,(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a segítő családtag táppénzét a keresőképtelenség kezdő napját megelőző hónapban az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapul vételével kell megállapítani, ha a T. 103/A. § (12) bekezdése alapján választott magasabb összeg után a járulékot már legalább 365 napra megfizették.''
7. §
Az R. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,45. § (1) A táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári nap átlagkereset megállapításánál azokat a személyi jellegű kifizetéseket kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak az irányadó időszakban [T. 22. § (1)—(2) bekezdés] egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. A december havi munkabért az irányadó időszakban kifizetettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha azt a következő év január hónapban fizetik ki. (2) Ha a teljesítménybérben foglalkoztatott keresőképtelen biztosított munkáltatójánál nincs azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott biztosított, a T. 22. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál a táppénz alapjaként a munkaszerződésben előírt díjazás egy naptári napra jutó összegét kell figyelembe venni. (3) A táppénz alapját képező kereset napi átlagának a megállapításánál az üzem időleges szünetelésére járó csökkentett keresetet figyelmen kívül kell hagyni.''
8. §
Az R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,47. § (1) A táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakban figyelembe vehető személyi jellegű kifizetéseket (39. §) — a jutalom, a 13. havi illetmény és a prémium kivételével — el kell osztani az ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak a (2) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztószám). (2) A biztosításban töltött napokat csökkenteni kell:
a) az igazolt távollét (keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság stb.) napjaival, ha a biztosítottnak erre az időre keresete nem volt;
b) az üzem időleges szünetelésének a napjaival akkor is, ha erre az időre a biztosítottnak csökkentett keresete volt.
(3) A jutalom, a 13. havi illetmény, továbbá a prémium naptári napi átlagának kiszámításánál az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az osztószámot a (2) bekezdés szerinti időtartam naptári napjaival csökkenteni nem lehet.''
9. §
Az R. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
54. § A gyermekgondozási segélyben vagy a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyre a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál csak a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama alatt keletkezett biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni;
b) a táppénz összegének megállapításánál az a) pontban meghatározott, legutóbbi biztosítási jogviszonyból származó munkabért (munkadíjat) lehet figyelembe venni.''
,,(3) A T. 25. §-a (3) bekezdésében említett tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetként a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának kezdő napját közvetlenül megelőző hónapban végzett munkáért kifizetett munkabért, ennek hiányában a szerződés szerinti keresetet kell figyelembe venni. (4) Annak, aki a munkanélküli ellátás folyósítása, illetőleg szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül és nem rendelkezik a T. 25. § (3) bekezdésében említett 180 napi egészségbiztosítási járulékalapot képező keresettel, a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimális bér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset a minimális bér kétszeresét nem éri el, naptári napi átlagkeresetként a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset harmincad részét kell figyelembe venni.''
,,(2) Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, az azonosítás kérdésében az illetékes minisztérium és az adott munkakör szerint illetékes szakmai (ágazati) érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményének a meghallgatásával az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője dönt.''
,,(8) Ha a szociálpolitikai egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.''
,,(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni — a 101. §-ban foglaltak kivételével — minden olyan esetben, amikor a biztosított által elért kereset helyett a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresetét kell az öregségi nyugdíj megállapításánál alapul venni.''
Ügyvédként, közjegyzőként és önálló bírósági végrehajtóként eltöltött idő figyelembevétele
,,(6) Szolgálati időként kell figyelembe venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.''
,,(2) Egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított baleseti táppénzének alapjaként a T. 103/A. § (1)—(2) bekezdésében meghatározott személyi jellegű kifizetéseket — legfeljebb a T. 22/A. §-ban meghatározott összegig — kell figyelembe venni. (3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett személyi jellegű kifizetéseket lehet figyelembe venni.''
,,(2) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismét jogosult, ha táppénzre egyébként jogosult. A baleseti táppénz a korábbinál kevesebb nem lehet.''
,,(3) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni akkor is, ha e kereset után nyugdíjjárulék-fizetés nem történt.''
18. §
Az R. 258. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
,,(5) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti ,,Munkáltatói szövetkezeti igazolvány''-t, illetőleg ,,Foglalkoztatói igazolás''-t két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát 5 évig megőrizni.''
,,260/A. § (1) A biztosított tartós vagy végleges munkaképesség-változásának megállapításáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete, illetve a MÁV Orvosszakértői Intézete értesíti a keresőképtelenséget megállapító orvost. (2) Az Orvosszakértői Intézet az (1) bekezdésben említett értesítést két példányban küldi meg a keresőképtelen állományban tartó orvosnak, aki az értesítés egy példányát a biztosítottnak átadja.''
(Nem akadálya az öregségi, rokkantsági nyugdíj megállapításának)
,,a) az olyan jogviszony fennállása, amelyből származó keresetet (jövedelmet) a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál figyelembe venni nem lehetett,''
,,(5) Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj
a) az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás tagjának, valamint
attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeznek.''
,,(4) A nyugdíjfolyósító szerv a (3) bekezdés hatálya alá tartozó személyre nézve minden naptári évben legfeljebb kétszer adategyeztetést végez. Az ebből a célból kiküldött nyomtatványt a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőnek megfelelően kitöltve, aláírva és közjegyző vagy hatóság által hitelesítve vissza kell küldenie. Ha a kitöltött nyomtatvány 90 napon belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem tűnik ki, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második naptári hónap első napjával fel kell függeszteni. Későbbi hiánypótlás esetében az ellátást — a T. 100. §-a (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazva — tovább kell folyósítani. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a Pénzintézeti Központtal megállapodást köthet.''
,,291. § A T. 103/A. §-ának (12) bekezdésében említett kérelmet az egyéni vállalkozónak a telephelye (állandó lakóhelye), a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaság székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) kell benyújtania.''
,,307/A. § A T. 103/C. § (6) bekezdésében előírt nyugdíjbiztosítási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megfizetni. A járulékfizetés, illetőleg elszámolás módjáról a Pénzügyminisztérium és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt.''
,,(1) A végrehajtási eljárást lefolytató illetékes egészségbiztosítási pénztár határozattal törli a társadalombiztosítási tartozást, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre. A behajthatatlanság szempontjából végrehajtásnak kell tekinteni az ingó, ingatlan végrehajtást, illetve a felszámolási és egyszerűsített felszámolási eljárásokat is.''
,,(3) Az (1) bekezdésben említett egészségbiztosítási pénztár az 500 000 forintot meghaladó behajthatatlan tartozásokat csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár engedélye alapján törölheti. A törlési engedélyhez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egyetértése szükséges.''
25. §
Az R. 325. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,325. § A rendbírság összege 100 000 forintig terjedhet. Ha azonban a mulasztással kapcsolatban a társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, baleseti járulékot, szakszövetkezeti járulékot kell kiróni, a rendbírság a bevallani, illetőleg bejelenteni elmulasztott járulék huszonöt, a mulasztás önkéntes pótlása esetén tíz százaléka.''
26. §
Az R. 327. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,327. § (1) A T. 108—109. §-án alapuló és nyugellátás, baleseti nyugellátás megtérítésére irányuló követelést az a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv — a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság — érvényesíti, amely a megtérítendő ellátást megállapította. A megtérítendő összeget a követelést érvényesítő nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell befizetni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési igényt a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a megtérítendő összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz kell befizetni. (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltakból adódó elszámolás módjáról az OEP és az ONYF főigazgatója megállapodást köt.''
,,327/A. § A 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 16. §-ában említett szakellenőrzés során a kirovásra kerülő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetőleg baleseti járulék, továbbá a felszámított késedelmi pótlék és rendbírság iránti követelés érvényesítésére a fizetési meghagyást a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség), a Vasutaknál a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság bocsátja ki.''
,,337/A. § Az R. 327/A. §-ban említett esetben a fizetési meghagyás elleni pert a fizetési meghagyást kibocsátó igazgatási szerv ellen kell megindítani. A bírósági eljárásban a fizetési meghagyást kibocsátó igazgatási szerv jár el.''
29. §
Az R. 346. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,346. § Ha a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, abban a kérdésben pedig, hogy az igénylő szakmunkáskedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a Munkaügyi Minisztérium, illetőleg a szakképesítésért felelős minisztérium, valamint a 77. § (2) bekezdésében megjelölt érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményét ki kell kérni. A Főigazgatóság a 77. § (2) bekezdésében megjelölt szervvel egyeztetett véleményt ad.''
,,(4) A T. 103/C. §-ának (6) bekezdésében említett személyekről a nyilvántartó lapot az egyházi szervek kötelesek az általános szabályok szerint kiállítani, vezetni, és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) megküldeni.''
,,(1) A 441. §-ban említett munkáltatók az általuk foglalkoztatott biztosítottakról társadalombiztosítási célra kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét, személyi azonosító jelét, születésének helyét, anyja nevét, alkalmazásának minőségét, munkába lépésének és kilépésének, illetőleg a biztosítás kezdetének és megszűnésének napját, továbbá a korkedvezményre jogosító munkakörben a foglalkoztatás kezdetének és megszűnésének napját. A munkáltató a biztosítottat a munkába lépése napján, a munkavégzés megkezdése előtt köteles nyilvántartásba venni.''
(2) Az R. 442. §-ának (4) bekezdése a következőkkel egészül ki:
,,A személy szerinti bejelentésre kötelezett munkáltatók által foglalkoztatott biztosítottakról a ,,Járulékelszámolási nyilvántartó lap''-ot az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) — a tárgyévet követő év június 30. napjáig — köteles kiállítani, és ezen a havi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját, valamint összegét kimutatni. Az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) a ,,Járulékelszámolási nyilvántartó lap''-ot köteles megőrizni és a tárgyévet követő év — első alkalommal 1996. — június 30. napjáig az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) jegyzékbe foglalva megküldeni, továbbá a (6) bekezdésben említett igazolást a biztosított részére kiadni. Az adatszolgáltatás teljesítéséről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt.''
[Az egyéni vállalkozó a T. 103/D. §-ának (7) bekezdésében említett időponttól számított tizenöt napon belül köteles a telephelye (állandó lakóhelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) bejelenteni]
[Az egyéni vállalkozó telephelye (állandó lakóhelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) be kell jelenteni, ha]
,,d) a közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtói szolgálat megszűnt, a megszűnést követő 15 napon belül,''
,,(1) A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről, a ,,Munkabaleseti Jegyzőkönyv'' felvételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
(2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni és a vizsgálat eredményét ,,Üzemi baleseti jegyzőkönyv''-ben rögzíteni.
(3) A munkáltató a munkabalesetről, illetőleg az üzemi balesetről felvett jegyzőkönyvet, valamint a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási megbetegedésről kiállított vizsgálati lap másolatát — jegyzékbe foglalva — a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles megküldeni a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).''
36. §
Az R. 458. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,458. § (1) Az egyéni vállalkozó bejelentése alapján — ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatót is — az általa elszenvedett üzemi balesetet az illetékes egészségbiztosítási pénztár vizsgálja ki és veszi fel az üzemi baleseti jegyzőkönyvet. (2) Az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvételére kötelezett a T. 118. § (3) bekezdésének b) pontjában említett esetben az oktatási intézmény; a c) pontban említett esetben az intézmény; a d) pontban említett esetben az a fogva tartást foganatosító szerv; az e) pontban említett esetben az a szerv vagy intézmény, amely javára a társadalmi munkát végezték; az f) pontban említett esetben pedig az az intézmény, amelynél a közérdekű vagy közhasznú munka végzése történt.''
,,(2) A munkáltató és egyéb szerv az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósággal (kirendeltséggel) — az ONYF által meghatározottak szerint — megállapodást köthet az R. V—VI. számú mellékletében megjelölt nyomtatványok adattartalmának számítástechnikai úton történő hiteles előállítására, tárolására és továbbítására.''
,,(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az öregségi nyugdíjat a T. 44. §-a alapján kiszámított havi átlagkeresetből kell megállapítani. A szolgálati nyugdíj megállapítása előtti időben elért kereseteket azonban az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. Az öregségi nyugdíjnak a (2) bekezdés alapján történő megállapításánál a T. 46. §-át megfelelően alkalmazni kell.''
,,(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fogvatartottak — a szabadságvesztés büntetését töltő személyek kivételével — egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát a fogva tartást foganatosító szerv erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja.''
,,(4) Az, aki a biztosítás megszűnését követően a MEP-től táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, az illetékes MEP-től igényelheti saját részére és eltartott hozzátartozójának az igazolványt és az igazoló lapot. Az eltartott hozzátartozó esetén — a kiskorú eltartott kivételével — az eltartói nyilatkozatot csatolni kell.''
[(3) Bejelentésre kötelezettek továbbá…]
,,1. az illetékes települési önkormányzat jegyzője a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, jövedelempótló támogatásban, hadigondozotti pénzellátásban részesülők és ezek eltartott hozzátartozói, a szociális szempontból rászorulónak minősülő személyek, továbbá a T. 118. § (1) bekezdésének s) pontjában említett kiskorú magyar állampolgár esetén, ha eltartója a T. 10. §-a, illetőleg a T. 118. § (1) bekezdésének a)—p) pontjában említett jogcímeken egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult.''
,,(6) A munkáltató a biztosított eltartott hozzátartozóját, továbbá a (3) bekezdés 1—12. pontjában említett szervek, személyek az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdő napját és megszűnésének napját, a jogosultság jogcímének megjelölésével a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, az előírt nyomtatványon vagy mágneses adathordozón kötelesek bejelentetni.''
,,A bejelentésre kötelezettek az 1995. március 31-i állapotnak megfelelően kötelesek valamennyi egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt 1995. április 20-ig az előírt nyomtatványon vagy mágneses adathordozón bejelenteni. A Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár vezetője a bejelentésre előírt határidő meghosszabbítását legfeljebb 1995. május 31-ig engedélyezheti.''
(1) Ez a rendelet 1995. április 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az R. 23. § (1) bekezdése; az R. 29. § (4) bekezdésének e) pontja; az R. 34. § (2) bekezdéséből a ,,betegségi segélyezés és'' szövegrész; az R. 39. § (2)—(3) és (5) bekezdése; az R. 40/A. § (1) bekezdéséből ,,hatvan százalékának'' szövegrész és a (2) bekezdése; az R. 43. §; az R. 52. §; az R. 85. § (2) és (4) bekezdése; az R. 118. §-ának (2) bekezdése; az R. 219. §; az R. 253. §; az R. 260. § (3) bekezdés b) pontja, a (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés; az R. 261. §; az R. 437. § (1) bekezdés a) pontjában a ,,T. 10. § (1) bekezdés d) pontjára'', valamint az R. 441. § (1) bekezdésében a ,,mezőgazdasági szakcsoport''-ra történő utalás, továbbá a TIR 2. és 3. számú mellékletében a ,,B Adat File Struktura''szövegrész a hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 31. § (1) bekezdés b) pontjában a hivatkozás ,,T. 119/D. § (2) bekezdés a) és d)'' pontjáról ,,T. 119/D. § (2) bekezdés a)'' pontra; az R. 203/A. § (3) bekezdésében az (1) bekezdésre utalás (1)—(2) bekezdésre, a (4) bekezdésben az (1)—(2) bekezdésre utalás (1)—(3) bekezdésére; az R. 350/B. §-ban a hivatkozás ,,T. 118. § (1) bekezdés k)'' pontról ,,T. 118. § (1) bekezdés m)'' pontra; az R. 419. §-ban a hivatkozás ,,T. 118. § (2) bekezdés b)—f)'' pontról ,,T. 118. § (3) bekezdés b)—f)'' pontra; az R. 446. § (3) bekezdésének g) pontjában a hivatkozás ,,T. 119/D. § (6) bekezdés a)—d)'' pontról ,,T 119/D. § (6) bekezdés a)—c)'' pontra változik, a TIR 10. §-ának (5) bekezdésében a ,,tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig'' szövegrész helyébe ,,tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig'' szövegrész lép.
(3) E rendelet 5—8. §-aiban foglalt rendelkezéseket az 1995. március 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, a 9. és 10. § rendelkezéseit pedig az 1995. március 31-ét követő szülés esetén kell alkalmazni.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök