32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet
a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről1
2008.08.31.
1. § A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom.
2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet a 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelethez2
az állam által elismert – a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazathoz tartozó – szakképesítéshez kiadott szakmai és vizsgakövetelményről
|
OKJ azonosító száma |
Szakképesítés megnevezése |
Bevezetésének
kezdő napja |
Alkalmazásának
utolsó napja |
|
|
|
|
|
ANYAGMOZGATÓ GÉPÉSZETI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI4
ANYAGMOZGATÓGÉP-SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI5
ÁTVITELTECHNIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI6
Az autóbuszvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei7
AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ8
FORGALOMIRÁNYÍTÓ ÉS -SZERVEZŐ12
FÜRDŐ- ÉS HÉVÍZÜZEM-KEZELŐ13
HAJÓGÉP- ÉS BERENDEZÉSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI15
HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI16
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3434 02
2. A szakképesítés megnevezése: Info-struktúra menedzser
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
3910 Info-struktúra menedzser
2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása:
– Egy intézmény információs rendszerének szakszerű felépítése meghatározza az intézmény hatékonyságát. A jó kiválasztás, a megbízható működés feltételezi a feladatok összehangolását, kézben tartását, vezénylését. E feladatot látja el az info-struktúra menedzser.
– Kulcsfontosságú feladata, hogy a technológiai fogalmakat a felső vezetőség számára érthetően tolmácsolja. Az info-struktúra menedzsernek éppen ezért egyformán jól kell beszélnie a technológia és az üzlet nyelvét is.
Mindezek alapján az info-struktúra menedzser
– tervezi, előkészíti és telepíti az információs rendszereket,
– megtervezi az üzemeltetés, javítás és karbantartás munkamódszereit,
– menedzseli az információ áramlást biztosító szolgáltatásokat,
– szakmailag segíti, irányítja a műszaki kiszolgáló személyzet munkáját,
– ismeri és alkalmazza a munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1. A távközlési technológiák ismerete és alkalmazása
– A főközpont és alközpont jellemzőinek ismerete.
– Az analóg és digitális jelek tulajdonságainak kihasználása.
– Analóg/digitális átalakítás szabályainak alkalmazása.
– A digitális átvitel, a multiplexelés elvének alkalmazása.
– Az átviteli közeg, a vonali jelzések fajtáinak ismerete és alkalmazásuk.
– A rendszerek nyújtotta szolgáltatások optimális kiválasztása és üzemeltetése.
– A végberendezések kezelése.
– Szolgáltatások kiadása, letiltása.
– Az automatikus híváseloszlás alkalmazása.
– A kommunikációs rendszerek kezelése.
– A telefon-alközpont (hálózat) üzemeltetése.
– A PC, telefon, fax felmerülő működési rendellenességeinek elhárítása.
– A számlázási rendszer karbantartása.
– A felmerülő működési hibák elhárítása és/vagy elháríttatása.
– Az alapvető híváskezelési rendszer igények szerinti beállítása.
2. Adatkommunikáció és számítógépes hálózatok kiépítése, működtetése és karbantartása
– Az ISO/OSI modell és topológia ismeretében az önálló PC-számítógép hálózat kiépítése, üzemeltetése.
– A megfelelő hálózati típus kiválasztása.
– A kiépített számítógép-hálózat üzemeltetése.
– Gondoskodás az adatkommunikációs rendszerek és számítógépes hálózatok működéséről.
– A hálózati tervezés alapelveinek betartása mellett a hálózat kiépítése, üzemeltetése és karbantartása.
3. Multimédia rendszerek kiválasztása és üzemeltetése, felügyelete
– Az E-Mail rendszer kezelése.
– A Voice-Mail rendszer használata.
– A hangposta-rendszerek működtetése.
– Az elektronikus levelező rendszerek installálása és üzemeltetése.
– A video- és képátviteli rendszerek kiépítése.
– A számítógépes Personal Videorendszerek létrehozása a célnak megfelelően.
– A hangkonferencia-felépítés lehetőségeinek kihasználása szükség esetén.
– A nagytávolságú , előre bejelentett hangkonferenciák felállítása.
– A videokonferencia létrehozása a felhasználási cél érdekében.
4. Egységes kábelezési rendszer kialakítása és fenntartása
– Az általános műszaki követelmények alkalmazása.
– A rákapcsolható hangtechnikai, számítástechnikai és képátviteli eszközök felhasználása.
– A megvalósulási rajzok elkészítése.
– A külső-belső kábelezési rendszer fenntartása.
– A kapcsolási, huzalozási rajzok elkészítése és olvasása.
– A hálózati rajzjelek ismerete és alkalmazása.
– A hálózati végberendezések üzemeltetése.
– A felhasználás költségkímélő módjainak betartása.
5. Kommunikációs rendszerek tervezése
– Az információáramlási igények felmérése.
– Az információáramlás stratégiájának megtervezése.
– A stratégiai terv készítési elvének felhasználása a tervezési feladathoz.
– A vevők és versenytársak ismerete, értékelő rangsorolása.
– A nyilvántartási rendszerek használata.
– Az előrejelzés módjainak alkalmazása.
– Célkitűzések és alternatívák felállítása.
6. Az ajánlatkérés, tenderkiírás és értékelés módjai
– Ajánlatok bekérése a stratégiai terv kivitelezéséhez.
– Kikötések és feltételek világos, pontos meghatározása.
– A kiértékeléshez értékelő rendszer kialakítása.
– A kiértékelési módszerek pontos betartása.
7. A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja
– Adómegfontolások figyelembevételével költségterv készítése.
– Érzékenységi és eredményelemzési feladatok ellátása.
– Statisztikák összeállítása és kiértékelése.
– A megtérülési időt és cash-flow számítása.
– A megvalósíthatósági analízis elkészítése.
– Előrejelzések készítése.
– Az információs beruházások irányítása.
– A pénzügy, könyvelés, közgazdaságtan és statisztika alapvető műveleteinek alkalmazása.
– Az adatbázisok elemzése.
– Előrejelzések készítése igényekre, változtatásokra.
8. Menedzselési technikák ismerete
– Munkacsoportok munkájának koordinálása.
– A pozitív gondolkodás kialakítása és alkalmazása.
– Az előadás, megbeszélés és tárgyalás helyes módszereinek alkalmazása.
– A munkaidő kihasználása jó időbeosztással.
– A feladatok szétosztása, végrehajtatása és ellenőrzése.
– Minősítések készítése beosztottjairól.
– A munkahely megfelelő kialakítása, közlekedési utak betartása.
– Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása.
– A munkavégzés során alkalmazott tisztítószerek, zsíroldó anyagok tulajdonságainak ismeretében megfelelő tárolás és felhasználás.
– A különböző munkafolyamatokra vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása.
– Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, vezető és segélynyújtó szolgálat értesítése.
– A vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok betartása.
– A tűz- és robbanásveszélyekre vonatkozó előírások betartása.
– A vonatkozó általános környezetvédelmi szabályok betartása.
1. A távközlési technológiák ismerete és alkalmazása
A megfelelő kiválasztáshoz és üzemeltetéshez ismernie és alkalmaznia kell távközlési technológiákat:
– a főközpont és alközpont jellemzőit,
– az analóg és digitális jelek tulajdonságait,
– analóg/digitális átalakítás módjait,
– a digitális átvitel, a multiplexelés elvét,
– az átviteli közeg, a vonali jelzések fajtáit,
– a rendszerek nyújtotta szolgáltatásokat,
– az automatikus híváseloszlás mikéntjét,
– az alapvető híváskezelési rendszereket,
– végberendezések kezelési módozatait,
– a kommunikációs rendszereket és kezelésüket,
– a különböző rendszerek hibalehetőségeit és a hibák, rendellenességek megszüntetésének lehetőségeit, konkrét tennivalóit,
– a számlázási rendszert.
2. Adatkommunikáció és számítógépes hálózatok kiépítése, működtetése és karbantartása
A megfelelő kiválasztáshoz ismernie és alkalmaznia kell az adatkommunikáció fogalmait és számítógépes hálózatok működési elvét:
– az ISO/OSI modell és topológiát,
– a hálózati tervezés alapelveit,
– a számítógép-hálózat kiépítéshez szükséges jellemzőket,
– a helyi és a nagytávolságú számítógép-hálózatok jellemzőit,
– a számítógép-hálózat építés menetét, az üzembe helyezés és üzemeltetés módját,
– a különböző adatkommunikációs rendszereket,
– a különböző rendszerek működési jellemzőit,
– a különböző rendszerek együttműködési, összekapcsolási lehetőségeit,
– a számítógép-hálózatok és adatkommunikációs rendszerek leggyakoribb hibaforrásait, a jellemző hibákat és elhárításuk módját,
– az időszakos és napi karbantartási tennivalókat,
– a hálózatok üzemeltetését és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.
3. Multimédia rendszerek kiválasztása és üzemeltetése, felügyelete
A megfelelő kiválasztáshoz, üzemeltetéshez ismernie és alkalmaznia kell a multimédia rendszerek jellemzőit:
– az írott és szóbeli üzenetek célba juttatásának lehetőségeit,
– a saját hálózaton történő levelezést,
– az E-Mail rendszereket,
– a Voice-Mail rendszereket,
– különböző hangposta-rendszereket,
– a mozgó- és állóképtelefonok szolgáltatásait,
– a különböző állókép-telefonokat,
– a különböző mozgókép-telefonokat,
– a számítógépes Personal Videorendszereket,
– a hangkonferencia felépítésének lehetőségeit,
– a nagytávolságú, előre bejelentett hangkonferenciák felállítását,
– a videokonferencia lehetőségeit,
– a videokonferencia létrehozásának feltételeit,
– a videokonferencia-termek lehetőségeit,
4. Egységes kábelezési rendszer kialakítása és fenntartása
A megfelelő kiválasztáshoz ismernie és alkalmaznia kell az egységes kábelezési rendszer működését:
– az elvi felépítés jellemzőit,
– az általános műszaki követelményeket,
– a rákapcsolható hangtechnikai, számítástechnikai és képátviteli eszközöket,
– a strukturált kábelezés elvi felépítését, jellemzőit,
– a kábelezési rendszer rajztechnikai követelményeit (kapcsolási, huzalozási rajzok készítése, hálózati rajzjelek megfelelő alkalmazása),
– végberendezések jellemzőit, üzemeltetésüket,
– a felhasználás költségkímélő tényezőit.
5. Kommunikációs rendszerek tervezése
A megfelelő tervezéshez szükséges ismernie és/vagy alkalmaznia a rendszertervezés alapelemeit:
– az egységes kommunikációs csatornákat (IMX) és jellemzőiket,
– az egységes rendszer előnyeit,
– az információáramlási igények felmérésének módszereit,
– a stratégiai terv készítésének elvét,
– a vevőket és versenytársakat,
– a nyilvántartási rendszereket,
– a hibafeltárási lehetőségeket,
– az előrejelzés módjait,
– célkitűzések és alternatívák felállítását.
6. Az ajánlatkérés, tenderkiírás és értékelés módjai
Tudnia kell ajánlatokat bekérni, tendereket kiírni, és azokat értékelni. Használnia kell a kikötések és feltételek megfelelő módszereit.
– a rendszerkövetelményeket,
– a hívás-kezelőrendszer követelményeit,
– a hangposta küldeményeket,
– a rendszerfelügyelet elemeit és egészét,
– a kivitelezés problémáit,
– a karbantartási igényeket és feladatokat,
– a finanszírozás kérdéskörét.
7. A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja
Alkalmaznia kell költségkímélő tényezőket, ismernie és használnia kell számítási alapfogalmakat és módszereket:
– pénzügyi alapfogalmakat,
– érzékenységi és eredményelemzést,
– statisztikák összeállítását és kiértékelését,
– a megtérülési időt és cash-flow számítást,
– az inflációs várakozásokat,
– a táblázatkezelő programokat.
8. Menedzselési technikák ismerete
Alkalmaznia kell irányítási, vezetési ismereteket. Össze kell hangolnia munkatársai munkáját.
Ezen belül ismernie kell:
– a pozitív személyi beállítottság fogalmát, jellemzőit,
– az időbeosztás fontosságát, tervezhetőségét,
– a megfelelő kommunikációs módszer kiválasztásának ismérveit,
– a szóbeli tárgyalás jellemzőit,
– a személyiség hatását a tárgyalás menetére.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
IV/1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– szakmai ismeretek 120 perc
– tervezési feladat 60 perc
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– szakmai ismeretek (komplex tantárgy)
A vizsgázónak minden témakörből egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy kérdésre adott feleletre max. 5–10 perc fordítható.
c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama
IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
2.1. Az írásbeli vizsga tartalma
a) A Szakmai ismeretek vizsgatárgyak tartalma
A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:
– Távközlési alapismeretek, technológiai alapfogalmak, alközponti és hálózati szolgáltatások, kommunikációs rendszer kezelési ismeretek.
– Adatkommunikáció, számítógépes hálózatok.
– Multimédia rendszerek, elektronikus- és hangpostarendszerek, video- és képátvitel, konferenciarendszerek.
– Információs rendszerek tervezése, kommunikációs stratégia tervezés, kommunikációs igényfelmérés, egységes kommunikációs csatornák (IMX) és jellemzőik.
– A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja című tantárgyak anyagából tesztlapok kitöltése. Minden területen legalább 6 feladatot kell megoldani.
– Ajánlatkérés, tenderkiírás és -kiértékelés.
– A kommunikációs költségek tervezése és pénzügyi adminisztrációja, költségtervezés és kézben tartás, pénzügy, könyvelés, közgazdaság és statisztika.
– Menedzselési technikák.
b) A tervezés vizsgatárgy tartalma
A tervezés vizsgatárgy az alábbiakat tartalmazza:
A kommunikációs költség tervezése és pénzügyi adminisztrációja című anyagból tesztlapok kitöltése. Minden területen legalább 6 feladatot kell megoldani.
2.2. A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell egy-egy kérdésre válaszolniuk:
– Távközlési alapismeretek.
– Adatkommunikáció, számítógépes hálózatok.
– Egységes kábelezési rendszer.
– Kommunikációs rendszerek tervezése.
– Ajánlatkérés, tenderkiírás és -kiértékelés.
– A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja.
– Menedzselési technikák.
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.
2.3. A gyakorlati vizsga tartalma
A ,Vizsgamunka'' tantárgy vizsgája során a vizsgázóknak az egységes kábelezési rendszer témakörben kell komplett hálózati tervet elkészíteniük adott adat- és hangvégpont kialakítására. A feladatot a megadott igények alapján kell elkészíteni. Ezen belül: anyaglista összeállítása, technológiai adatok számítása, kiviteli (megvalósulási) rajz készítése stb. szerepel.
IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Felmenthető az írásbeli és a szóbeli vizsga azon része alól az a jelölt, aki valamilyen szakirányú felsőoktatási intézményben 2 éven belül az adott témakörben sikeres vizsgát tett, és azt hitelt érdemlően bizonyítani tudja.
IV/4. A vizsga értékelése
a) Szakmai elméleti vizsga
A vizsgarészek tantárgyait külön-külön, 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.
– Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
– A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
– a szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények átlagaként kell megállapítani. Az átlageredményt – törtszám esetén – az írásbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni
[Pl.: a) i.: 4., sz.: 3., átl.: 3,5; eredmény: 4
b) i.: 2., sz.: 5., átl.: 3,5; eredmény: 3],
– eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
b) Szakmai gyakorlati vizsga
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
c) A szakképesítő vizsga értékelése
– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
– A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.
– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:
= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,
= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.
JÁRMŰELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI17
JÁRMŰELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI18
KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI19
KÖTÖTTPÁLYÁS JÁRMŰELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI20
KÖTÖTTPÁLYÁS JÁRMŰVILLAMOSSÁGI SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI21
KÖTÖTTPÁLYÁS MOTOR- ÉS ERŐÁTVITELI BERENDEZÉSI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI22
KÖTÖTTPÁLYÁS MOTOR ÉS ERŐÁTVITELI BERENDEZÉSSZERELŐ
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI23
KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI MŰSZERÉSZ
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI24
KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI25
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – HÍDÉPÍTŐ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI26
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – INFORMATIKAI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI27
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – KÖRNYEZETVÉDŐ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1.1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5 3126 16 7 0 10
1.2. Szakképesítés megnevezése: Közlekedésépítő – környezetvédő technikus
II. A szakképzés munkaterülete
2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
3126 Közlekedésépítő – környezetvédő technikus
2.2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
nincs Híd-, út-, metró- és mélyépítési szerkezetépítö, fenntartó és üzemeltető munkavezető vagy technikus
A közlekedésépítő környezetvédő technikus olyan korszerű általános és középfokú szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a közlekedésépítés valamennyi ágazata környezetvédelmi problémáinak áttekintésére a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés szintjén.
Természetesen nem önállóan, hanem együttműködve a magasabb végzettségű környezetvédelmi szakemberekkel, szakhatósággal.
Egyben rendelkezik a kapcsolódó infrastrukturális (csatornázás stb.) beruházások hasonló kérdéseinek ismeretével.
2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A közlekedésépítő környezetvédő technikus munkaterülete a híd-, út-, vasútépítő mélyépítési munkák, közművek tervezése, kivitelezése, fenntartása, üzemeltetése során a természeti és épített környezet védelmének biztosítása.
A szükséges kiegészítő adatok gyűjtése, feldolgozása, értékelése.
(A tervezett műtárgy földrajzi-természeti, meteorológiai-hidrológiai adatok, geotechnikai feltételrendszer, kapcsolódó létesítmények előre tervezhető hatásai, szennyező források.)
Részvétel az engedélyezési eljárásokban.
(Az érintett terület fokozott védelemre szoruló felszíni, felszín alatti és feletti értékeinek megőrzése, ha szükséges a megfelelő jogi, gazdasági eszközök igénybevételével.)
Az elkészült terveket a környezetvédelmi előírásoknak (rendeletek, törvények) megfelelően véleményezi, illetve ebben közreműködik. Egyben közvetít a tervező és a szakhatóság között.
A munkahely előkészítése (csak annyi terület igénybevétele, amennyi feltétlenül szükséges, tereprendezés minimális fa, növényzet irtásával, rekultivációra való felkészítés).
A munkahely berendezése (a különféle szennyezőforrások előzetes számbavétele, csökkentése, ill. a hulladék összegyűjtése, eltávolítása, depóniák elhelyezése).
A különböző gépek, raktárak, irodák, humán célú helyiségek megfelelő – sem egymást, sem a környezetet nem zavaró – elrendezése.
Anyag- és energiatakarékos technológiák, környezetbarát anyagok, esetleges újrahasznosítás (zsaluzat és ducok helyett acélelemek használata).
Az elkészült műtárgy, lineáris létesítmény műszaki átadása-átvétele során a dokumentációk, környezetvédelmi utalásoknak az üzemeltető számára való kiemelése, a közműhelyzet pontos feltérképezése, rögzítése a felesleges keresés csökkentésére.
Az üzemeltetés és fenntartás során:
Az acélszerkezetek korrózióvédelmének környezetbarát megoldása (porok, oldószerek, gőzök levegőbe jutásának megakadályozása).
Valamennyi műtárgy (vasbeton hidak, vasúti építmények), a környezet és talaj védelmének biztosítása.
Padkák, vízelvezető árkok tisztán tartása, hóvédelem.
Helyhez kötött és mozgó környezetkárosítók (kibocsátási határértékek betartása).
Részvétel az időszakos felülvizsgálatokon, bejárásokon.
A munkával kapcsolatos munkavédelmi előírások (ezeknél is érvényesítve a tágabb környezetvédelem szempontjait).
III. A szakképesítés szakmai követelményei
3.1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
– Etikai, jogi, gazdasági ismeretek.
– Környezeti informatika.
= a levegő szennyeződése,
= a talaj szennyeződései,
– A közlekedésépítés és környezetvédelem kérdései.
3.2. Szakmai követelmények
A szakmai követelményeket körvonalazzák azon tervezés, kivitelezés, fenntartás során megfogalmazható igények, amelyek természeti és épített környezetünkkel kapcsolatosak.
Hídjaink, útjaink, vasútjaink építése során nem kerülhető meg a természeti egyensúly megbontása. Legyen indíttatásuk arra, hogy csak a legszükségesebb mértékben következzenek be, s ami helyrehozható, azt eredeti állapotba állítsák vissza. Ismerjék a létesítmények használatával kapcsolatos problémákat.
3.2.1. Etikai, jogi, gazdasági ismeretek
– A környezeti természetvédelem jelentős részben etikai kérdés, amelynek szabályozása jogi, gazdasági eszközökkel történhet. Legyenek minderről világos fogalmaik, s tudják példákkal illusztrálni közlekedésépítési vonatkozásban.
– Az etikának, morálnak vannak kortól, társadalmi rendszertől, világnézettől független szabályai. Tudjanak erről, legyenek képesek meg is fogalmazni, és vita során meg is védeni. A felelősségünket(üket) a jelen és főleg a jövő iránt.
Legyen világos fogalmuk arról, mi is a fenntartható fejlődés, s amire képes a technika, azt nem biztos, hogy meg is kell valósítani.
– Az etikai alapfogalmak (kötelesség, jó, erény, lelkiismeret) váljon – koruknak és környezetüknek megfelelő megfogalmazásban – egyéniségük részévé.
– Mérnöki/technikusi gondolkodásuknak is vannak etikai vonzatai. A következetesség, a megbízhatóság, a rövid és lényegre törő megfogalmazások feltétlenül ilyenek, s erre törekedni is kell.
– A jog az érdekérvényesítés fontos eleme. Ezért tisztában kell, hogy legyenek általános fogalomrendszerével. Rendelkezzenek alapvető jogi ismeretekkel, a jogi szabályozás mechanizmusával.
– Legyenek ismereteik a vállalati/vállalkozási jogi viszonyokról, a szerződési feltételekről, a tulajdon – bérleti – használati jog kérdéseiről.
– Tudja alkalmazni a szavatosság, jótállás, minőségi előírásokra vonatkozó feltételeket.
– Ismerje a vállalatok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok és egyéb gazdasági szervezetek felépítését, az adózás rendjét (környezetvédelem, „0-kulcsos áfa”), a könyvelés rendjét, a fontosabb számviteli szabályokat.
= a környezetvédelem vonatkozó nemzetközi szerződései területén (hisz a szennyezés nem ismer határokat),
= a nemzetközi együttműködés módjairól,
= a hatályos környezet-, természetvédelmi törvényekről,
= a rendeletek, az utasítások előírásairól.
– Mindezeknek szakmai (közlekedésépítéssel kapcsolatos) vonzatairól, úgy mint
= a beruházások környezeti hatásvizsgálatáról,
= új anyagok környezetre káros komponenseiről,
= a veszélyes hulladékokról.
– Legyenek tisztában az állami szervezetek felépítésével, az (érvényben lévő) alkotmány fontosabb törvényi előírásaival, a törvényhozói, bírói, végrehajtó hatalom felépítésével.
– Ismerjék a környezetvédelem jelenlegi szervezetét, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium28 felépítését, jogosítványait, hatáskörét és a gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatot tartó területi szerveit.
– Ismerje a piacot és a piaci mechanizmusokat, az építők és építtetők kapcsolatrendszerét, értse a piac szakmai szempontból történő tagolását (árupiac, munkapiac, pénz- és tőkepiac).
– Tudja elemezni a piac alapvető mozgatóit (a piaci szereplők versenyét), a piac működését, az árrendszert, a piackutatást.
– Mindezt tudja kapcsolni a környezetvédelemhez:
= a környezet közgazdasági értelmezése (erőforrások, energiaválság),
= környezetvédelmi károk és költségek (a szennyezés „árasítása”),
– a gazdasági szabályozás „környezetbaráttá” tétele,
– a károk mérlege, a költség és haszon aránya,
– a környezeti piac (gazdasági és műszaki fejlődés),
– az oktatás, nevelés szerepe a környezetvédelemben,
– az állami beavatkozás szükséglete, lehetősége,
– környezetvédelmi adók, díjak (szabályozórendszer, környezetkímélő technológiák támogatása, természeti erőforrás, politika, a területfejlesztés műszaki szabályozása, pályázatok stb.).
– Legyenek ismereteik az egyes közlekedési ágak környezetvédelmi kérdéseiről
= a közúti, vasúti szállítás összehasonlítása (a költségek és környezeti károk optimalizálása),
= mindezek költségeinek megjelenése a tervezés, kivitelezés, fenntartás, továbbá a képzés területén.
3.2.2. Környezeti informatika
– Rendelkezzenek megfelelő informatikai ismeretekkel, tudják alkalmazni a számítástechnikában tanultakat, illetve annak keretében használjanak a környezetvédelemből vett példákat.
– A környezettel kapcsolatos adatokat mérőműszerek szolgáltatják. Így ismerniük kell a távérzékelés rendszerét, az adatok megjelenítésének módját, feldolgozását és értékelését, felhasználását a közlekedésépítés, -tervezés területén.
– Legyenek kialakult fogalmaik a Földrajzi Információs Rendszerekről, azok használatáról, a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés folyamatába történő beépítéséről.
– A gyakorlat során ismerkedjenek meg egy mérőállomás működésével, az ott használatos műszerekkel, azok rendszerével, adatszolgáltatási módjaival.
– Mindegyikük tanulja meg egy-egy (lehetőleg számítógéppel együtt működtethető) mérőműszer kezelését, használatát, adatainak feldolgozását, értékelését.
– Tudják, mi tartozik a Környezeti Hatás Tanulmányok rendszerébe, miért kell velük foglalkozni.
– Az emberi létesítmények területet, energiát, anyagot igényelnek és így hatásuk sokrétű. Ezért a közlekedésépítés során is KHV-t kell végezni. Meg kell vizsgálni a környezeti elemeket: levegő, víz, talaj, élővilág, az ökológiai rendszerek, a települések és a táj adottságait, a tervezett építmény terhelését.
– Ismerjék fel, hogy a híd-, út-, vasútépítés milyen sajátos hatásokkal jár (pl. egy híd megépítése új forgalmi rendet, így terhelést jelent).
– Rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a közlekedés sajátos adatgyűjtéséről, a forgalomszámlálásról és módszereiről.
– Ismerkedjenek meg egy konkrét esettanulmánnyal (lehetőleg a közlekedésépítés területéről), s legyenek képesek annak értékelésére, a megfelelő következtetések levonására, az ajánlások megfogalmazására, a kár/haszon összevetésére.
– Készítsenek el egy egyszerű hatástanulmányt.
– Döntéstámogatás. Tudniuk kell, hogy a környezetvédelmet alaposan előkészített döntések segítik. Ehhez a
= megfelelő adatok, információk összegyűjtése, értékelése,
= az alternatívák kidolgozása (pl. útvonalvezetés, a különböző variációk földmunkáinak, környezeti terhelésének figyelembevétele) útján juthatunk a végső döntéshez.
– Gyakorolniuk kell érveik megfogalmazását, helyes szakmai indoklását, a nyilvánosság felhasználását, az egyéni és csoportérdek ütköztetését (klasszikus példa: kidobott akkumulátorok).
– Próbáljanak ki egyszer egy ötletbörzét, játékosan lebonyolítva, de a példát a környezetvédelemből véve.
– Az adatgyűjtéshez tartozzék a könyvtárak, folyóiratok, kézikönyvek használatának ismerete. Legalább egy alkalommal jussanak el egy szakkönyvtárba, kutatóintézetbe. Tudják információikat szakvéleményben, jelentésben megfogalmazni, mellette érvelni, a partnert meggyőzni.
– Ismerjék a használatos szakkifejezéseket, terminus technikusokat, fokozatosan gyűjtsenek össze a legfontosabbakból egy értelmező szótárt a maguk számára.
– A tanult idegen nyelvről – felhasználva az idegen nyelvi órákat is – tudjanak lefordítani egyszerű szöveget, gép vagy műszer leírását.
– Legyenek általános ismereteik a környezetüket befolyásoló időjárási, meteorológiai tényezőkről, így
= a hőmérséklet és változása,
= a szél és szélrendszerek,
= a légnedvesség, ködképződés,
= időjárási frontok, azok periodikus változásairól.
– Ismerjék az egyes elemek mérési rendszerét, a meteorológiai állomások működését (tanulmányaik során egyet feltétlenül látogassanak meg).
– Legyenek tájékozottak a népi tapasztalatokról (Jégtörő Mátyás stb.).
– Tudják, mi a különbség a makro- és mikroklíma között. (Miben különbözik egy nagyváros klímája földrajzi környezetétől.)
– Ismerjék hazánk éghajlati körzeteit, azok jellegét.
(Nagyalföld és Mezőföld, Kisalföld, Dunántúli-középhegység, Nyugat-Dunántúl és az Északi-középhegység időjárási jellemzői.)
– Legyen világos elképzelésük az embernek az időjárásra gyakorolt negatív hatásáról.
– Rendelkezzenek információkkal az időjárási előjelzésekről, s arról, hogy mindezek hogyan befolyásolják a közlekedésépítés folyamatát.
– Legyen áttekintésük Magyarország természeti földrajzáról, ennek elsősorban a közlekedésre való hatásáról. Építve a II. osztályban tanultakra, azokat kiegészítve ismerjék az ország
= földtani szerkezetét (hegységek vulkanikus, üledékes eredetét, a síkságok jellegzetességeit),
= tájegységeit (Alföld, Alpokalja, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység),
= gazdasági földrajzát (az ipar és mezőgazdaság fontosabb központjait, az ország kereskedelmi és idegenforgalmi centrumait),
= a közlekedés földrajzát (a közutak, a vasúti közlekedés szerkezetét, számozási rendjét).
– Legyenek tisztában a legfontosabb biológiai alapfogalmakkal, építve régebbi tantárgyi, illetve az I. osztályban az „ember és környezeté”-ben tanultakra.
(Így az élővilág sokféleségével, a növényi és állati szervek felépítésével, az alkalmazkodás és ökológiai környezet kérdéseivel.)
– Legyen fogalmuk a védett növényekről, állatokról.
– Ismerjék a populációk fontosabb tulajdonságait (a fejlődő, egyensúlyban lévő és hanyatló populáció szerkezetét, a szaporodási stratégiákat („r” és „k” stratégia).
– Legyenek fogalmaik az életközösségek anyag- és energiaforgalmáról, a populációk kölcsönhatásáról (asztalközösség, mutualizmus), a táplálkozási szerkezetről, az energiapiramisról (ELTON-piramis)
= a biomómok és a klímatípusok összefüggéséről,
= a bioszféra anyagforgalmáról (szén, olaj, karbonátok stb.),
= az ökoszisztémákról (élet és élettani rendszerek, irányítás, szabályozás, visszacsatolás, önszabályozó rendszer).
= az ország természetes növényzetét, az egyes tájegységekre jellemző viszonyokat (alföld, erdős sztyepp, hegyvidék, erdőzóna),
= a jellemzőbb fákat, cserjéket, lágyszárú növényeket, gombákat,
= a természetes állatvilágot (patások, ragadozók, rágcsálók és rovarevők, hüllők, kétéltűek, gerinctelenek).
Talajjal kapcsolatos ismeretek
– Tudják, hogyan csatlakozik a kultúrtechnika szűkebb szakmánkhoz. Építsenek a II. osztályban tanultakra, a talajok keletkezése, felépítése, osztályozása, mechanikai összetétele vonatkozásában.
– Legyen tájékozódva a talajvédelem napi politikától sem független kérdéseiről (nagyüzem és farmergazdálkodás, változások a földtulajdonban).
– Ismerjék az erdő fogalmát, az állomány keletkezését, összetételét, a fejlődésre ható talaj-, éghajlati, domborzati tényezőket.
– Legyen fogalmuk az erdőtelepítési, -ápolási kérdésekről (természetes: magról, sarjról; mesterséges: magtermesztés, csemetekertek, erdősítés; fásítás: ültetés, dugványozás, ápolás).
– Az erdő szerepe a környezetvédelemben, így
= a fák, fasorok esztétikai funkciói,
= az erdő, mint a legfejlettebb, megújulásra képes társulás,
= a hazai erdőtípusok (lucfenyves, bükkös, gyertyános, erdős sztyepp),
= az erdő, mint termelési tényező, jövedelmi forrás, tájvédelmi övezet és tömegméretű park,
= védelmi funkciói (vízháztartás-javító, szélerózió, levegőszennyezettség, zajhatást csökkentő, műtárgyvédelem),
= a parkerdők funkciói (tanösvény, erdei tornapálya, létesítmények, a Pilisi parkerdő).
– Ismerjék hazánk települési rendszereit, történeti városait, közlekedési emlékeit. (Tartozzék ebbe egy skanzen megtekintése és egy tanulmányi kirándulás valamely műemlék jellegű városunkba.)
– Legyenek tájékozottak a műemlékvédelem szervezetéről, eszközrendszeréről.
Tudják példákkal illusztrálni, milyen értékeket, területeket védünk (földtani, barlang, élővilág stb.).
Ismerjék a településrendezés alapelveit.
– Ismerjék a víz körforgását a természetben, a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit (fizikai: szag, íz, szín, átlátszóság, hőfok, kémiai: keménység, pH-érték, bakteriológiai: minden vízben van csíra, mi a megengedett mérték).
– Tudják, hogy felszíni vizeink mivel és hogyan szennyeződnek (DDT, nehéz fémek, hőszennyeződés stb.).
– Tudják, mi a termál-ásvány és gyógyvíz (ismerjék hazánk néhány jellemző területét, mint hévíz: Miskolc, szénsavas: Balatonfüred, kloridos: Sárvár, kénes: Harkány stb.).
– Ismerjék, mivel foglalkozik a hidrológia (az időjárási adatok mérése, mint hőmérséklet, légnyomás, párolgás, szél, eső és az ezekhez használt mérőeszközök, az adatok feldolgozása)
= a csapadékviszonyok vizsgálata,
= a vízgyűjtőterületek és lefolyási tényező fogalma.
– Legyenek tájékozottak a hidrometria alapvető elméleti kérdéseiről
= a vízállások változása, vízmércék és szerkezetük, adatok feldolgozása és értékelése,
= vízsebesség-vízhozammérés célja, módjai, eszközei (köbözés, mérőcsatorna),
= gyakoriság, tartósság, vízhozamgörbe, árhullámok.
– Tudják, mi tartozik a hidraulika témakörébe
= a vízmozgás hidraulikája (sebesség, lamináris, turbulens mozgás),
= összefüggés a középsebesség, esés, hidraulikus sugár között (Chezy-képlet),
= a talajvízmozgás törvényszerűségei (Darcy-törvény: összefüggés a „k” tényező, a szivárgási úthossz és hidraulikus nyomás között).
= folyóvizeinkről (Duna, Tisza),
= a tározás-energianyerés lehetőségeiről (ismerjék a bősi-nagymarosi problémát),
= állóvizeinkről (a Balaton és Velencei-tó jelentősége, minősége és annak megőrzése, illetve javítása),
= a szennyeződésekről (határon belüli és kívüli),
= az eutrofizáció veszélyeiről, megelőzéséről.
– Ismerjék a patak-, folyószabályozás általános elveit
= a hegyi patakok természetét (erózió),
= a károk elhárításának módjait (rézsü megkötése, növényzet, fenéklépcsők, hordalékfogó gátak),
= a természetes meder kialakulását (a szabályozás elvei),
= a folyók helyszínrajzi kialakulását (szakaszjelleg stb.),
= a folyók (Duna, Tisza) szabályozásának történetét.
– Legyen áttekintésük a vízszükséglet kiszámításáról, az ipari és ivóvíz különbségéről
= a vízbeszerzés módjairól (forrásfoglalás, kutak, galériák, felszíni vizek felhasználása),
= a víztisztítás módjairól (ülepítés, szűrés, csírátlanítás, lágyítás stb.),
= a víz szállítása és tárolása, továbbá mindezeknek a
= környezettel való kapcsolatáról.
– Legyen általános fogalmuk
= a szennyvizek keletkezéséről, fajtáiról (ipari, kommunális, csapadék-, szennyvíz, közműolló),
= a csatornarendszerről (hálózat, csőanyagok, műtárgyak),
= a szennyvíz kezeléséről, a tisztítás módjairól,
= a természetes tisztítási módokról (a folyók öntisztulásáról),
= mechanikai, biológiai módszerekről.
– A levegő szennyeződése.
= a levegő összetételét (az oxigén-nitrogén aránya, szén-dioxid és mennyiségének változásai),
= az alkotórészek hatását az életre,
= példák a katasztrofális megnyilvánulásokra (52-es londoni szmog).
– Legyenek tisztában a használatos szakkifejezésekkel (emisszió, transzmisszió, imisszió és összefüggései).
– Ismerjék a legfontosabb légszennyező gázokat (kén-dioxid, -trioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, freon, szénhidrogének, ezek határértékei).
= mi az összefüggés a szén-dioxid és az időjárás-változások között (üvegházhatás, globális felmelegedés, elsivatagosodás),
= a por alakú és cseppfolyós szennyező anyagok (aerosolok), mint szennyezőforrások (különös tekintettel a közlekedésre),
= a porszennyeződés fajtái és csökkentése (mechanikus leválasztás, porszűrők, elektrosztatikus leválasztás),
= az ólomszennyeződés keletkezése (katalizátoros autók, bleifrei),
= a szennyeződés által okozott egészségi és gazdasági károk,
= a levegőtisztaság védelme (egy mérőállomás működés közbeni megtekintése, az adatok értékelése),
= a jogi szabályozás eszközei (bírság, szabálysértés, bűncselekmény),
= nemzetközi egyezmények.
– Ismerje a II. osztályban az „ember és környezete” című tárgyra építve a talajok keletkezését, a fizikai, kémiai, biológiai tényezőket, a talajok kolloid szerkezetét, a humuszt és sajátságait
= a talajok osztályozását általában (szerves, szerves és ásványi, tisztán ásványi talajok),
= a nálunk fellelhető talajokat (mezőségi, erdőségi, szikes talajok).
– Legyenek tisztában a környezetvédelem talajjal kapcsolatos feladatairól
= a talajok elvékonyodásának megakadályozása,
= a fizikai, kémiai tulajdonságok romlása,
= a talaj élővilágának megfelelő feltételek biztosítása,
= a talaj-növény-állat-ember tápláléklánc védelme a káros anyagoktól.
– Ismerje mindezek jelenségeit és a megelőzés/megszüntetés eszközeit
= az erózió (lemosódás, lesodródás) és csökkentésének eszközeit,
= a defláció és az általa veszélyeztetett területek hazánkban,
= jellegzetes fellépési formái (homok, löszterületek, buckás homokformák),
= az elvizenyősödés és védekezés ellene (a növény vízgazdálkodása, a lecsapolás-talajcsövezés stb.).
– Úgyszintén a talajszennyezés általános forrásait
= a hagyományos parasztgazdálkodás, mint szabályozott agrár-ökoszisztéma,
= a modern és fenntartható mezőgazdaság jellemzői (anyag- és energiaforgalom megváltozása),
= a műtrágyázás szerepe, kényszere és korlátai,
= az öntözés (hatása a szikesedésre),
= a gépesítés hatása (tömörítés),
= területcsökkenési gondok (lásd autópályák).
– Ismerjék az alapvető kultúrtechnikai feladatokat, így
= a lecsapolás (nyílt árokrendszer, talajcsövezés, drénezés),
= a tereprendezés (sankolás, skatulyázás, sáncolás, bogárhát) módjait és eszközeit.
= az akusztikai alapfogalmakkal (zaj, hangnyomás, hallásküszöb, fájdalomküszöb),
= a zaj élettani hatásával (pszichés terhelés, alvásra, vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatás),
= zajforrások (közlekedés, üzemelő gépek, építkezési zaj, gépüzemek fémes zaja),
= vibrációs hatás (alapozáson keresztül adódik át az emberre),
= szabályozások, határértékek.
– Értsék a különbséget a települési és a termelési hulladék között. De hulladék-e minden, amit eddig annak tekintettünk (pl. kohósalak – cementgyártás)?
– Mit értünk kommunális hulladék alatt? Mennyi termelődik ezekből nálunk?
– Tudják, melyek a legfontosabb ártalmatlanítási módok (égetés, előny, hátrány, rendezett lerakás, biogázok, komposztálás, hulladékhasznosítás mint nevelési, oktatási kérdés).
– Mit értünk szelektív gyűjtés alatt?
– Mi tartozik a termelési hulladékokhoz?
– Mi a veszélyes hulladék (hasznosítás, ártalmatlanítás, tárolás)?
– Negatív példák: Apajpuszta, a Chinoin váci üzeme.
– Biztonság és felelősség (egy veszélyes hulladéklerakó megtekintése).
– Radioaktív hulladékok (fogalmak: felezési idő, sugárzásfajták, dózis)
= az atomenergia és a felvetett problémák (Csernobil, atomfegyverek stb.),
= a „Velük vagy nélkülük?” dilemmája,
= a nukleáris szemét (hol? bányákban? hordókban? földrengésveszélyes területen?).
3.2.6. A közlekedésépítés és környezetvédelem
– Legyenek általános ismereteik a közlekedésépítéshez tartozó hídépítés és -fenntartás, útépítés és -fenntartás, vasútépítés és -fenntartás alapelveiről, fogalomrendszeréről, a használatos technológiákról.
– Tudják alkalmazni az előzőekben megismert fogalomrendszereket, módszereket, s így legyenek tisztában az alábbiakkal:
= a természetes környezet és az út-vasút kölcsönhatása (fizikai, kémiai, ökológiai, esztétikai, gazdasági, társadalmi hatások),
= útesztétika (vonalvezetés, tájba illesztés, korrekciók),
= tájfásítás (formái, befolyásoló tényezők, látási háromszög, jelölések, útbecsatlakozás, autóbuszmegálló, pihenő, zavaró látványok takarása),
= vadvédelem (apróvadak, nagyvadak, baleseti források, vadriasztó berendezések, átvezető műtárgyak, irányító kerítések).
– Ismerjék a közlekedésépítés, -fenntartás
= levegőtisztasági kérdéseit (védettségi kategóriák: kiemelt, védett, egyéb emissziónormák mértékegységei, például gépjárművek okozta levegőszennyezés: Otto- és dízelmotor, emissziócsökkentő forgalmi intézkedések; tehermentesítő útvonalak, forgalomkorlátozás, távolságnövelés, útépítő gépek okozta levegőszennyezés; aszfaltkeverés, zuzalékolás, nyersanyagfogadás, -tárolás, porleválasztás),
= vízszennyezési kérdések (síkosság, sózás káros hatásai, kiszolgáló létesítmények üzeméből eredő eszközök mosása, olajcsere, mosószerek),
= talajszennyezés (nehézfémek, ólom lerakódása az út menti talajba, út-, vasút-, hídépítés eróziót kiváltó hatásai),
= zajvédelem (előírások közutak menti zajvédelem tervezésére, gépjárművek zajforrásai, közúti közlekedési zaj számítása, összetett példa keretében forgalom- és sebességkorlátozás hatásszámítás, határértékek, az útburkolat minősége, abroncszaj csökkentése, zajvédő erdősávok; a tervezés főbb szempontjai, zajárnyékolás hangakadályokkal, épületekkel).
– Legyenek ismereteik a hídépítéssel kapcsolatos esztétikai igényekről (szerkezeti elrendezés, forma, szín, milyen a szép híd; nagy fesztáv, könnyű, karcsú; a hídépítés, -fenntartás környezetszennyező forrásai; acélszerkezetek tisztítása, homokfúvás, káros gázok és gőzök, sugárveszély az anyagvizsgálatoknál, vibrációs ártalmak).
A vasútépítés, -fenntartás sajátos szennyeződéseiről (szállításkor történő tartálykocsi-meghibásodás, balesetek, fokozott zajhatás, vegyszeres gyomirtás, hóvédelem).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
4.1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli és szóbeli gyakorlati vizsgarészekből áll.
A szakmai vizsgán a vizsgázó négy elméleti és egy gyakorlati tantárgyból ad számot felkészültségéről.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– Környezetvédelem és infrastruktúra 300 perc.
– Híd- és közlekedésépítés 300 perc.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– Környezetvédelem és infrastruktúra
– Közlekedésépítés (hídépítés)
– Építésirányítási és vállalkozási ismeretek'.
c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
– Szakmai feladatok 300 perc.
4.2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma
a) A Környezetvédelem és infrastruktúra írásbeli vizsga feladatai az egyes részterületek (informatika, táj, szennyeződések stb.) azon ismeretanyagát tartalmazzák, amelyek konkrét közlekedésépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi, elemzési feladatok formájában a vizsgázók teljesítményképes tudásának mérésére alkalmas.
A tételek legalább 5 feladatot tartalmaznak. A megoldásokhoz számítási segédeszköz, rajzeszköz és számítási segédlet (táblázat stb.) használható.
b) A Híd- és közlekedésépítés írásbeli vizsga feladatai a tantárgy azon ismeretanyagára terjednek ki, amelyek konkrét híd- és szerkezetépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi és szervezési feladatok formájában a vizsgázó teljesítményképes tudásának sokoldalú mérésére alkalmasak. A vizsga statikai, szilárdságtani és szerkesztési feladatokat is tartalmaz.
Az írásbeli tételek legalább 5 feladatból állnak. A vizsgán számítási segédeszköz, rajzeszköz és számítási segédlet (táblázatgyűjtemény) használható.
4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma
a) A Környezetvédelem és infrastruktúra szóbeli vizsgatárgy tartalma
A környezetvédelem és infrastruktúra tartalmazza a pedagógiai elvek előírásainak megfelelően a közlekedésépítés sajátos környezetvédelmi szempontjainak érvényesítését, a felmerülő problémákat, valamint megoldásaikat.
Minden tétel 3 kérdéskörből áll. Az 1. és 2. kérdéskört magába foglaló tételek az infrastruktúrával, a szennyeződésekkel, valamint a természetes környezet és a közlekedés kölcsönhatásával foglalkoznak. A harmadik kérdéskörre kiterjedő tétel egy egyszerű számítási feladat (hidrológiai, statisztikai, méretezési).
b) A Közlekedésépítés (hídépítés) szóbeli vizsgatárgy tartalma
A tantárgy azon ismeretanyagát tartalmazza, amelyek konkrét híd- és szerkezetépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi és szervezési feladatok formájában a vizsgázó teljesítményképes tudásának sokoldalú mérésére alkalmasak.
c) A Földméréstan tantárgy tartalma
A Földméréstan szóbeli vizsga anyaga a különböző mérések eszközeit és módszereit, a mérések és kitűzések végrehajtását, a mérési adatok feldolgozásának módjait tartalmazza.
Minden tétel 2 feladatból, egy elméleti és egy gyakorlati kérdésből tevődik össze.
A Földméréstan tantárgy minősítését a gyakorlati és szóbeli teljesítmény együttes értékelése alapján kell megállapítani.
d) Az Építésirányítási és vállalkozási ismeretek szóbeli vizsgatárgy tartalma
A szóbeli vizsga anyaga az építésszervezés, a munkajog, a vállalkozások, az adózás, a vállalkozások irányítása, a vállalati és vállalkozói pénzgazdálkodás, a munkaértékelés, a vezetés és a kommunikáció témaköreit öleli fel. Az egyes tételek építésirányítási és vállalkozási ismeretek részből tevődnek össze.
4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma
a) A szakmai feladatok egy része konkrét mérés legyen (vízminőség-vizsgálat, meteorológiai adatgyűjtés stb.).
b) A feladatoknak egy másik része foglalkozzék a közlekedésépítés (híd-, út-, vasút) néhány konkrét megvalósításával. Így a vasszerelés, zsaluzás, betonozás minden építési munkánál előforduló módszereivel.
c) A földméréstan gyakorlati vizsga tartalmazza a környezetvédelemhez és közlekedésépítéshez kapcsolódó földmérési és azzal járó számítási, feldolgozási feladatokat. A csoportos (2–3 fő) feladatokat úgy kell összeállítani, hogy minden vizsgázó egyéni teljesítménye is mérhető legyen.
4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Felmenthető földmésétan tantárgyból a szóbeli vizsgán az a jelölt,aki
– közlekedésépítő – hídépítő
– közlekedésépítő – útépítő
– közlekedésépítő – vasutépítő
– közlekedésépítő – informatikai
technikusi végzettséggel rendelkezik.
a) Szakmai elméleti vizsga:
A vizsgarészek tantárgyait külön-külön 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.
– Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni egy egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
– A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
– A szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.
– Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
– Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
b) Szakmai gyakorlati vizsga
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a részfeladatokra külön-külön adott osztályzatok felfelé kerekített átlag értékeként kell meghatározni.
Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha egy tantárgy osztályzata elégtelen.
c) A szakképesítő vizsga értékelése
– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
– A szakmai gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.
– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:
= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,
= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – ÚTÉPÍTŐ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI29
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – VASÚTÉPÍTŐ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI30
KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI TECHNIKUS, KÖZÚTIJÁRMŰ-GÉPÉSZ31
KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI TECHNIKUS (VASÚTGÉPÉSZ) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI32
KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI BÚVÁR SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI33
KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI GÉPJÁRMŰÜZEMI TECHNIKUS34
KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI HAJÓZÁSI ÉS KIKÖTŐI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI35
KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI, LÉGIKÖZLEKEDÉSI TECHNIKUS36
KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI – SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI37
KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI – VASÚTÜZEMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI38
POSTAFORGALMI SZAKMUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI39
POSTAI FORGALOMELLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI40
REPÜLŐGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI41
REPÜLŐGÉPJAVÍTÓ,
REPÜLŐGÉP-SÁRKÁNYJAVÍTÓ42
REPÜLŐGÉP-MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK43
REPÜLŐGÉP-MŰSZERÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK44
REPÜLŐGÉP-SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK45
SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSIKÖVETELMÉNYEI46
TÁVKÖZLÉSI FORGALOMELLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI47
TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZATÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI48
TÁVKÖZLÉSI MŰSZERÉSZ
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI49
TÁVKÖZLÉSI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI50
A tehergépkocsi-vezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei51
ÚTFENNTARTÓ SZAKMUNKÁS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI52
VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI
ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI54
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTECHNOLÓGUS TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI55
VÍZIKÖZMŰ-ÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI56
VÍZMŰKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI58
