Kifejezéskereső
34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet
a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz árának megállapításáról
Az árak megállapításáról szóló, az 1992. évi V. és az 1995. évi LVIII. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz legmagasabb árát és áralkalmazási feltételeit — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következők szerint állapítom meg:
1. § (1) A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben felsorolt erőműtelepekre és fogyasztóikra terjed ki.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából
a) a különböző hőtermelő létesítményekből vételező, egy jogi személyt alkotó fogyasztót mérőhelyenként (vételezési helyenként),
b) egy hőtermelő létesítményből vételező, egy jogi személyt alkotó fogyasztó üzemegységeit (gyáregységeit) mérőhelyenként (vételezési helyenként)
külön-külön fogyasztónak kell tekinteni.
2. § (1) A fogyasztó az 1. számú mellékletben felsorolt erőműtelepektől vásárolt gőzért és melegített vízért és azok hőtartalmáért
— teljesítménydíjat,
— hődíjat,
— csapadékvíz- és pótvízdíjat,
— hőenergia-szolgáltatási különdíjat
fizet.
(2) A hőenergia-szolgáltatási különdíj kivételével a fizetendő legmagasabb díjakat az 1. számú melléklet tartalmazza. A hőenergia-szolgáltatási különdíjat a 6. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.
3. § (1) A teljesítménydíjat a fogyasztó a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény arányában fizeti, Ft/MW/év mértékegységben. (A hőteljesítmény az elosztóból egy óra alatt kiadott, a szerződésben foglalt jellemzőjű hőenergia.)
(2) A teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 havi egyenlő részletben előre kell megfizetni.
(3) A teljesítménydíjat az 1. számú mellékletben meghatározott nyomásfokozatokra, hőmérsékletekre a szerződésben külön-külön lekötött naptári évi legnagyobb hőteljesítmény után kell megállapítani.
(4) Ha a fogyasztó a teljesítőképesség fenntartására kötött szerződést és teljesítményigénye az éves szerződés szerint folyamatosan növekszik, a teljesítménydíjat az egyes időszakokra (hónapokra) a növekvő igényeknek megfelelően kell megállapítani.
(5) Ha a hőtermelő a hőenergia-ellátást neki felróható okból szünetelteti, a (3) bekezdésben meghatározott teljesítménydíjnak a szüneteltetés időtartamával arányos része kétszeresét köteles a fogyasztó részére visszatéríteni. Ez a visszafizetés a hőtermelőt a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesíti.
(6) Ha a fogyasztó a szerződésben meghatározott nyomásfokozatok, illetve hőmérsékletek szerint lekötött hőteljesítmény értékét naponta folyamatosan 30 percnél hosszabb időn keresztül túllépi, a vételezett teljesítménytöbblet után annyiszor kell teljesítménypótdíjat fizetnie, ahány napon a lekötött teljesítményt túllépi. A teljesítménypótdíj összege megkezdett MW-onként az éves teljesítménydíj 1/6-od része.
4. § (1) A szolgáltatott hőenergiáért a fogyasztó hődíjat fizet.
(2) A hőenergia mennyiségének megállapítása e rendelet 2. számú melléklete szerint történik.
(3) Ha a hőhordozó gőz nyomása nagyobb, mint amekkorát a fogyasztó igényelt
a) a fogyasztó igénye szerinti gőznyomásfokozatot,
b) ha az elosztónál több fogyasztó eltérő nyomást igényelt, valamennyi fogyasztó elszámolásánál a legnagyobb fogyasztói gőznyomásigényt
kell figyelembe venni.
(4) Ha egy vezetékről több fogyasztó hőigényét elégítik ki, akkor az egyes fogyasztók részére szolgáltatott hőenergia mennyiségét az elosztónál, valamint a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított (mért) adatokon kívül a fogyasztók átvevő állomásain (fogyasztói hőközpontokban, hőfogadó állomásokon) is mérni kell. Az elosztónál, valamint a fogyasztó átvevő állomásán megállapított (mért) hőenergia-mennyiségek különbségét a vezeték hossza és/vagy a lekötött hőteljesítmény arányában a fogyasztók között kell elosztani.
5. § (1) Csapadék- és pótvízdíjat kell fizetni
a) a szolgáltatott gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiség és a szerződésben visszaadásra vállalt (vagy attól eltérő) csapadékvíz mennyisége közötti különbözet után (csapadékvíz),
b) a forróvízrendszernél a berendezés üzembe helyezéséhez felhasznált víz cseréje, vagy a víz minőségének a szerződésben foglaltakhoz képesti romlása miatti vízcsere, illetve részáramban kezelt víz mennyisége után, továbbá az óránként keringetett vízmennyiséghez képest legfeljebb 1,2%-os vízveszteség pótlásához szükséges vízmennyiségért (pótvíz).
(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb csapadékvizet ad vissza és az eltérés
— 25%-nál nem több, akkor 100%-kal,
— 25—50% között van, akkor 200%-kal,
— 50% felett van, akkor 300%-kal
kell a csapadékvíz díját növelni.
(3) Ha a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál több pótvizet vesz igénybe, a többlet pótvíz után 100%-kal kell a pótvíz díját növelni.
(4) Az a csapadékvíz-mennyiség, amelyet a fogyasztó nem a szerződésben foglalt minőségben ad vissza, vissza nem adott csapadékvíznek minősül.
(5) Ha a keringetett víz keménysége a 0,15 nk°-ot meghaladja, akkor a hőtermelő vízüzeme kapacitásának megfelelően köteles a víz minőségét részáramos tisztítás, illetve vízcsere útján javítani.
6. § (1) A hőtermelő hőenergia-szolgáltatási különdíjként jogosult felszámítani
a) a kezelésében lévő, a területén kívül elhelyezett szolgáltatói berendezések legfeljebb 10% nyereséggel növelt üzemeltetési költségeit,
b) a fogyasztó kívánságára a növekvő hőenergia igényének későbbi kielégítésére, részére fenntartott — de ki nem használt — teljesítőképességéért az arányos amortizációs és fenntartási költségeket.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti különdíjat több fogyasztó esetén a lekötött hőteljesítménnyel és a vezeték hosszával arányosan kell a fogyasztók között felosztani.
7. § A rendelet mellékletében szereplő díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
8. § E rendelet 1995. október 1-jén lép hatályba; egyidejűleg az ipari és kereskedelmi miniszternek a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei által szolgáltatott hőenergia árának megállapításáról szóló 21/1992. (VII. 23.) IKM rendelete, valamint az azt módosító 44/1994. (XII. 27.) IKM rendelet, 2/1995. (I. 13.) IKM rendelet és 14/1995. (V. 10.) IKM rendelet hatályát veszti.
Dunai Imre s. k.,
ipari és kereskedelmi miniszter
1. számú melléklet a 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelethez
ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.
ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.
ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.
2. számú melléklet a 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelethez
