Kifejezéskereső
35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet
a vásárokról és a piacokról
A vásár- és piactartás jogosultságának feltételeit a Kormány — a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a következők szerint állapítja meg:
1. §
(1) A rendelet hatálya a vásárt rendezőkre, illetve piacot fenntartókra, valamint a vásáron, illetve piacon értékesítő tevékenységet folytatókra terjed ki.
(2) A rendezhető vásárok és a fenntartható piacok típusait a forgalomba hozható árucikkek és állatfajok körével együtt a rendelet melléklete határozza meg.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) vásár: országos vagy helyi jelleggel időszakosan rendezett olyan adásvételi lehetőség, ahol az áruk kínálatát kijelölt helyen — általában nyílt területen — rendszerint kirakodással mutatják be;
b) piac: általában napi, esetenként heti szükségletek kielégítésére szolgáló — rendszerint szabadtéri — adásvételi lehetőség, ahol jellemzően élelmiszereket, élelmiszer nyersanyagokat, illetve egyes háztartási cikkeket árusítanak;
c) vásárcsarnok: az oldalfalakkal körülhatárolt fedett építményben működő piac;
d) használt cikk: az eredeti célra még használható, rendeltetésszerű használat után újraértékesített, illetve import esetén a használtként vámkezelt termék. Nem tekinthető használt terméknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, az importált nemesfém termék és drágakő, továbbá a változatlan (kijavított) állapotban már nem értékesíthető nemesfém termék és drágakő.
(4) A vásár, a piac és a vásárcsarnok területén létesített üzlet működésére, az annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására — ideértve a jövedéki termékek árusítását is — a vonatkozó jogszabályok1 az irányadók. A vásárcsarnokra a piacra megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
2. §
(1) Vásár rendezésére és piac fenntartására csak az kaphat jogosítványt, aki a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősül. Vásárt, illetve piacot a helyi önkormányzat (a fővárosban: főváros és kerületei), továbbá gazdálkodó szervezet és gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy rendezhet, illetve tarthat fenn, ha a vásár, illetve piac helye szerint illetékes település, a fővárosban a kerület jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a vásár rendezőjét, illetve a piac fenntartóját nyilvántartásba vette. A hatósági nyilvántartásra az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályai az irányadók.
(2) A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemhez — az e) és h) pontban foglaltak kivételével, hiteles másolatban — csatolni kell:
a) a cég (egyéni cég) bejegyzésére vonatkozó cégkivonatot;
b) egyéb gazdálkodó szervezet esetén a cég bejegyzésére vonatkozó cégkivonatot;
c) társadalmi szervezet esetén a bírósági nyilvántartásba vétel igazolását;
d) alapítvány esetén az alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételének igazolását;
e) a gazdasági társaság vezető tisztségviselői, illetve az egyéni vállalkozó esetében azt az okiratot, amelyből megállapítható, hogy az 1988. évi VI. törvény 29. és az 1990. évi V. törvény 5. §-ában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn;
f) a (4) bekezdés a) pontjában előírt feltétel meglétét tanúsító okiratokat, az (5) bekezdésben megjelölt szakhatósági és egyéb hatósági engedélyeket;
g) a területhasználat jogszerűségét igazoló okiratot;
h) a kérelmező kötelezettséget vállaló nyilatkozatát arról, hogy — a vásár, illetve piac befogadóképességének határáig — mindazok számára lehetővé teszi a vásári (piaci) árusítást, akik részére azt a jogszabály megengedi, érvényt szerez mindazoknak az előírásoknak és tilalmaknak, amelyeket a jogszabályok megállapítanak, továbbá ellenőrzi a vásár, illetve piac rendjét.
(3) A (2) bekezdés e) és h) pontjában megjelölt iratokat eredetben kell a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemhez csatolni.
(4) A jegyző a vásár rendezőjét, illetve a piac fenntartóját nyilvántartásba veszi, ha az azt rendező, illetve fenntartó rendelkezik
a) a rendezni kívánt vásár, illetve fenntartani kívánt piac szakmai jellegének (típusának) az (5) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő területtel és felszereltséggel;
b) a szükséges szakhatósági engedélyekkel;
c) egyéni vállalkozó esetében egyéni cégként történt cégbejegyzéssel; továbbá
d) ha a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás élelmiszer-higiéniai kirendeltsége (a továbbiakban: élelmiszer-higiéniai kirendeltség) részére állandó jelleggel ingyenes helyiség használati jogot biztosít a vásár, illetve a piac területén.
(5) A vásárrendezés, illetve a piactartás céljára igénybe venni kívánt terület akkor megfelelő, ha kielégíti a jogszabályban előírt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állategészségügyi, növényegészségügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeket, rendelkezik az értékesítőhelyek számának megfelelő gépkocsi parkolóhellyel. A kérelmezőnek rendelkeznie kell a jegyzőnek a létesítésre vonatkozó — általános rendezési terv figyelembevételével kialakított — előzetes hozzájárulásával, továbbá a fővárosban a területet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának alapján piactartásra kijelölték.
(6) A jegyző a nyilvántartásba vételről értesíti a szakmailag érintett és területileg illetékes gazdasági kamarákat, és a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg határozatban közli a vásár rendezőjével, illetve a piac fenntartójával a szakhatóságok által előírt kötelezettségeket.
3. §
(1) Vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.
(2) Vásáron és piacon nem hozható forgalomba
a) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;
b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;
c) kábítószernek és pszichotrop-anyagnak minősülő termék;
d) mérgező és veszélyes anyag;
e) látást javító szemüveg;
f) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer (ideértve a petárdát is), gázspray;
g) ,,A'' és ,,B'' tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, motorbenzin, gázolaj és háztartási tüzelőolaj;
h) muzeális emlék;
i) védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;
j) barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;
k) olyan termék vagy hulladék, amelynek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, s ez az engedély nem áll rendelkezésre, vagy amelynek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik;
l) a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki termék, kivéve, ha annak forgalmazását jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedő üzletben végzi.
(3) A vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és növényegészségügyi, köztisztasági előírásokat.
4. §
(1) Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősül. Vásáron és piacon gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint — az (5) bekezdésben foglaltak szerint — magánszemély árusíthat.
(2) A mezőgazdasági kistermelő kizárólag a maga termelte zöldséget, gyümölcsöt, a maga termelte mezőgazdasági termékből előállított nem hőkezelt savanyított terméket, aszalt gyümölcsöt, mézet (lépesmézet), virágot, saját tenyésztésű, nevelésű állatból származó tejet, tejterméket, tojást, valamint vágott baromfit, továbbá csak sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott étkezési zsírt árusíthat.
(3) Gomba csak ott árusítható, ahol a piaci gombaárusítás ellenőrzésére és árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr működik.
(4) A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja.
(5) Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő — a devizajogszabályok szempontjából belföldinek tekintendő — egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakóvásáron és használtcikk-piacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, továbbeladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet. Az értékesítés akkor alkalomszerű, ha az havonta legfeljebb két ízben történik.
(6) E rendelet nem érinti azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapítanak meg.
5. §
(1) A vásár, illetve piac rendjét, a rendelkezéseket megszegőkkel szemben kiszabható pótdíj mértékét a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat.
(2) Ha a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az adott területen a vásárrendezői, illetve piacfenntartói tevékenységét megszünteti, köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról.
6. §
(1) A vásárrendező köteles a naptári évben tartandó összes vásárról — a típus és időpont meghatározásával — vásárjegyzéket készíteni, és azt legalább az első vásárt megelőző 60 nappal az országos vásárnaptár összeállítása és közzététele céljából az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, továbbá tájékoztatásul a vásár helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak és vámhivatalnak megküldeni.
(2) A vásár, illetve piac nyitva tartásának idejét — az önkormányzat által rendezett vásár, illetve fenntartott piac kivételével 05 és 20 óra között — a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti.
(3) A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az árusítást helypénz, a piaci árusító helyiségek (pavilon stb.) rendelkezésre bocsátása esetén bérleti díj fizetéséhez kötheti. Ezek mértékét a rendező (fenntartó) állapítja meg.
7. §
(1) A vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályokban foglaltak megtartását a jegyző, az élelmiszer-higiéniai kirendeltség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás, a KERMI és az ellenőrzésre jogosult más hatóságok, valamint tagjaik tekintetében a területi gazdasági kamarák ellenőrzik. A hatósági ellenőrzésre — eltérő szabályozás hiányában — az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
(2) A rendező (fenntartó) köteles — a 2. § (2) bekezdés h) pontjára figyelemmel — a vásár, illetve a piac rendjét, valamint az árusításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását — különös tekintettel a jövedéki törvény hatálya alá tartozó áruk értékesítésére — folyamatosan ellenőrizni.
(3) A rendező (fenntartó) az árusításra vonatkozó szabályok, valamint a vásár, illetve a piac rendjének megszegőit legfeljebb három hónapra a vásár, illetve a piac területéről kitilthatja, vagy az 5. § (1) bekezdésében megjelölt hirdetményben meghatározott mértékű pótdíj megfizetésére kötelezheti. Jövedéki terméket is szabálytalanul értékesítő árus kitiltásáról az illetékes vámhivatalt értesítenie kell.
8. §
(1) A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója e tevékenységét csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.
(2) A 7. § (1) bekezdésében felsorolt — ellenőrzésre feljogosított — hatóságok kezdeményezhetik a vásár rendezőjének, a piac fenntartójának nyilvántartásból való törlését, amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy három esetben nem szerzett érvényt annak, hogy a vásár, illetve a piac területén az árusítás az e jogszabályban előírt feltételek szerint, illetve a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően történjék.
(3) A nyilvántartásból törölni kell azt, aki
a) a nyilvántartásba vett tevékenységét megszünteti, és ezért a törlését kéri,
b) az e rendeletben előírt feltételeknek már nem felel meg,
c) tevékenységét a jogszabályokban előírt kötelezettségeit megsértve folytatja, és ezzel az ellenőrzésre jogosult hatóság felszólítása ellenére sem hagy fel.
(4) Az a gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, amelyet a nyilvántartásból a (2) bekezdésben meghatározott okból töröltek; továbbá az a gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, amelynek vezető tisztségviselői között olyan személy található, aki ugyanilyen okból törölt gazdálkodó szervezetnek, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személynek vezető tisztségviselője volt; a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig nem vehető nyilvántartásba.
(5) A nyilvántartásból való törlésről az érintetten kívül a Cégbíróságot, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványt kiállító jegyzőt és az ellenőrzésre jogosult hatóságokat, valamint a 2. § (6) bekezdés szerinti gazdasági kamarákat is értesíteni kell.
9. §
(1) Ez a rendelet 1995. július 1. napján lép hatályba.
(2) A helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes közigazgatási hivatal vezetője — az 1987. évi XI. törvény rendelkezéseire figyelemmel — köteles kezdeményezni a hatályos helyi szabályozás rendelkezéseinek e rendelettel történő összhangba hozatalát.
(3) A Kormány felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy az ipari és kereskedelmi, valamint a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályait.
(4) A már működő vásárok rendezőit, illetve piacok fenntartóit a rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül a 2. §-ban foglaltak szerint nyilvántartásba kell vetetni. Ennek elmulasztása esetén az említettek által vásár a továbbiakban nem rendezhető, illetve piac nem tartható fenn, a jegyző köteles a vásárrendezést, illetve a piac fenntartását megtiltani.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez
Az üzletek működéséről szóló — többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet és az egyes kersekedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló — többször módosított — 15/189. (IX. 7.) KeM rendelet.
