37/1995. (X. 7.) NM rendelet

a fogászati asszisztens, klinikai fogászati higiénikus, csecsemő- és kisgyermekgondozó, fogtechnikus, egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, klinikai laboratóriumi szakasszisztens, emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens) szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról, valamint a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló, többször módosított 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet módosításáról

1995.10.12.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó fogászati asszisztens, klinikai fogászati higiénikus, csecsemő- és kisgyermekgondozó, fogtechnikus, egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, klinikai laboratóriumi szakasszisztens, emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens) szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § A közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló, többször módosított 18/992. (VII. 14.) NM rendelet mellékletének III. fejezete az e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Szabó György s. k.,
népjóléti miniszter

1. számú melléklet a 37/1995. (X. 7.) NM rendelethez

JEGYZÉK
az állam által elismert — a népjóléti miniszter ágazatához tartozó — szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott
szakmai és vizsgáztatási követelményekről

Sor- szám	OKJ azonosító száma	Szakképesítés megnevezése	Bevezetésének kezdő napja	Alkalmazásának utolsó napja	Vizsga szervezője	Szakképesítés köz- ponti programjának engedélyszáma	Megjegyzés
9.	61 4 3233 12 1 0 20	fogászati asszisztens	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	egészségügyi szakképző iskola	20311/1995	egyidejűleg érvényét veszti a ,fogorvosi asszisztensi szak'' szakosító képzés 1986-ban kiadott tanterve
10.	61 4 3233 12 1 0 34	klinikai fogászati higiénikus	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	egészségügyi szakképző iskola	20310/1995
11.	61 4 3221 12 1 0 10	csecsemő- és kisgyermekgondozó	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	egészségügyi szakképző iskola	20342/1995
12.	61 4 3249 08 5 0 03	fogtechnikus	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	szakmunkásképző iskolák	20118/1995	egyidejűleg érvényét veszti az 1505. fogműves szakma 37452 r. sz. tanterve
13.	61 9 3232 12 1 0 47	egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens)	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet		egyidejűleg érvényét veszti a hisztokémiai immunhisztokémiai szakasszisztens másodfokú szakosító képzés 30571/1985. számú tanterve
14.	61 9 3232 12 1 0 47	egészségügyi szakasszisztens (citológiai szakasszisztens)	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet		egyidejűleg érvényét veszti a citológiai szakasszisztens másodfokú szakosító képzés 33886/1985. számú tanterve
15.	61 9 3232 12 1 0 47	egészségügyi szakasszisztens (mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens)	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet		egyidejűleg érvényét veszti a mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens másodfokú szakosító képzés 21291/1977. számú tanterve
16.	61 9 3232 12 1 0 47	egészségügyi szakasszisztens (klinikai laboratóriumi szakasszisztens)	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet		egyidejűleg érvényét veszti a klinikai laboratóriumi szakasszisztens képzés 21191/1977. számú tanterve
17.	61 9 3232 12 1 0 47	egészségügyi szakasszisztens (emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens)	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet		egyidejűleg érvényét veszti az emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens 20720/1990. számú tanterve

A Jegyzék 9. sorszáma szerint kiadott
fogászati asszisztens szakképesítés
szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 4 3233 12 1 0 20

2. A szakképesítés megnevezése: Fogászati asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

3233 Fogászati asszisztens

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

— —

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A fogászati asszisztens a fogászati alapellátásban, kórházi, klinikai ellátásban

— előkészít és asszisztál a fogorvosnak a fogászati beavatkozásoknál,

— kialakítja a higiénés követelményeket és munkafeltételeket,

— együttműködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyításában és gondozásában,

— elvégzi a betegirányítás és betegellátás kommunikációs és adminisztrációs feladatait,

— a páciensek részére a fogászati beavatkozások során pszichés segítséget nyújt,

— felvilágosító tevékenységet végez a fogászati betegségek megelőzéséről.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1.1. Kommunikáció, információ szerzése, továbbítása

— a páciensre vonatkozó adatok felvétele, rögzítése,

— a páciens irányítása, felvilágosítása,

— az orvos tájékoztatása,

— segélyhívás érzékelése,

— kommunikáció az orvossal, pácienssel, munkatárssal,

— informatikai eszközök használata.

1.2. Biztonságos munkakörülmények teremtése

— műszerek, eszközök tisztán tartása, fertőtlenítése, sterilezése,

— aszepszis, antiszepszis szabályainak betartása,

— védőruha, védőeszközök alkalmazása,

— fertőző betegek elkülönítése,

— balesetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok alkalmazása,

— környezetvédelmi előírások betartása,

— sugárvédelmi előírások betartása.

1.3. Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása

— fogorvosi szék beállítása,

— eszközök, gyógyszerek előkészítése érzéstelenítéshez,

— eszközök, műszerek előkészítése különböző fogászati beavatkozásokhoz,

— fogröntgenfelvételek elkészítése,

— röntgenfilmek előhívása, kidolgozása,

— asszisztálás fog- és gyökértöméseknél,

— asszisztálás a fogpótlás folyamatában,

— asszisztálás fogeltávolításnál,

— előkészítés és segédkezés orális műtéti beavatkozásoknál,

— előkészítés és segédkezés szájnyálkahártya és fogíny kezelésénél,

— asszisztálás gyermekfogászati beavatkozásoknál,

— asszisztálás a fogszabályozás menetében.

1.4. Ápolási és gondozási feladatok elvégzése orális megbetegedésben szenvedőknél

— műtéti előkészítés,

— műtétek utáni betegmegfigyelés,

— segítségnyújtás mozgásában korlátozott betegnek,

— segítségnyújtás rosszullét esetén,

— kardinális tünetek ellenőrzése,

— szájhigiéne elvégzése szájműtét után eszméletlen betegnél és idős páciensnél,

— fogászati betegek állapotának figyelemmel kísérése, gondozási feladatok ellátása,

— fogászati, parodontológiai betegek pszichés segítése.

1.5. Elsősegélynyújtás hirtelen egészségkárosodás, állapotromlás esetén

— veszélyhelyzet felismerése,

— fogászati sürgősségi ellátás felismerése,

— életjelenségek ellenőrzése,

— szabad légutak biztosítása,

— újraélesztés megkezdése,

— elsődleges sebellátás elvégzése,

— vérzéscsillapítás szabályainak alkalmazása,

— végtagok ideiglenes rögzítése csont és izületi sérülésnél,

— segédkezés arckoponya sérülésének ellátásban.

1.6. A munkaterület és munkafolyamatok szervezése

— fogászati várók kialakítása,

— fogászati rendelés betegforgalmának szervezése,

— új beteg előjegyzése, felvétele, visszarendelt betegek fogadása,

— mozgósítás fogászati szűrővizsgálatokhoz,

— fogászati egészségnevelési programok szervezése,

— fogászati felvilágosítás szemléltetőeszközeinek beszerzése.

2. Követelmények

A vizsgázó az alábbi fogászati asszisztensi feladatok elvégzésére legyen képes

2.1. Kommunikáció, információszerzés és -továbbítás

— adekvát módon kommunikálni, a pácienst meghallgatni,

— alkalmazni a fogászati ellátás szaknyelvét szóban és írásban,

— az orvost hitelesen tájékoztatni, utasításait figyelembe venni,

— mentőszolgálatot hívni,

— informatikai eszközöket szakszerűen alkalmazni,

— számítógépen fogászati ellátással kapcsolatos programot kezelni,

— önmagát képezni.

2.2. Biztonságos munkakörülmények biztosítása

— tiszta, esztétikus munkakörnyezetet kialakítani,

— gondoskodni az eszközök javításáról, pótlásáról,

— a munkaeszközöket az előírásoknak megfelelően használni, sterilezni,

— a váladékokkal szennyeződött műszereket, eszközöket, anyagokat az előírásoknak megfelelően kezelni, tárolni, eltávolítani, megsemmisíteni,

— a védőeszközök és a védőruha alkalmazásával saját és a páciens egészségét óvni,

— a fogászati nosocomiális ártalmakat megelőzni.

2.3. Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása

— előkészíteni a különböző fogászati beavatkozások eszközeit,

— a fogászati kezelések anyagait az orvos utasítása szerint előkészíteni,

— a kezelések alkalmával szakszerűen asszisztálni,

— a különböző életkorú, viselkedésű pácienseket pszichésen segíteni.

2.4. Ápolási és gondozási feladatok elvégzése

— vérnyomást mérni, pulzust számolni, hőmérsékletet ellenőrizni,

— szakszerűen támogatni a mozgásában korlátozott pácienst,

— orális műtétre felkészíteni, műtét után megfigyelni a beteget,

— elvégezni az eszméletlen beteg szájhigiénéjét,

— segíteni az idős, ágyhozkötött, szájműtött beteget higiénés szükségleteinek kielégítésében,

— felismerni a fogászati ellátásban leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek hatásait, mellékhatásait, adagolását,

— a krónikus betegeket pszichésen segíteni.

2.5. Elsősegély-nyújtási feladatok elvégzése

— veszélyhelyzetet felismerni,

— a bőrszín, tudatállapot, izomtónus megváltozását észlelni,

— segítséget hívni,

— az életjelenségeket ellenőrizni,

— a szabad légutak biztosítását szakszerűen elvégezni,

— újraélesztéshez előkészülni, megkezdeni,

— felismerni az allergiás jelenségek tüneteit,

— előkészíteni a készenléti gyógyszereket,

— szabályszerűen elvégezni az elsődleges sebellátást,

— eredményesen alkalmazni vérzéscsillapítást,

— asszisztálni az orvosnak sürgősségi fogászati beavatkozásoknál.

2.6. A munkaterület és a munkafolyamatok szervezési feladatai

— a fogászati váróhelyiségeket esztétikusan, célszerűen kialakítani,

— a fogászati betegforgalmat megszervezni,

— fogászati szűrővizsgálatokat előkészíteni és abban részt venni,

— fogászati egészségnevelési programokat szervezni,

— felvilágosító munkájához szemléltető nyomtatványokat, eszközöket beszerezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolarendszerű képzésben részt vevő vizsgázó:

— középiskolai végzettség, érettségi vizsga,

— a fogászati asszisztens szakképesítés központi programjában meghatározott tantárgyi záróvizsgák letétele,

— gyakorlati követelmények teljesítése.

b) Iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő vizsgázó:

— középiskolai végzettség, érettségi vizsga,

— 2 éves igazolt, fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat,

— a szakképesítés 20.311/95. számú tantervében meghatározott eredményes tantárgyi záróvizsgák és gyakorlati követelmények teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Szakmai elméleti vizsga:

a) írásbeli,

b) szóbeli.

2.2. Szakmai gyakorlati vizsga.

3. A szakmai vizsga követelményei

3.1. A szakmai elmélet írásbeli vizsgarészének vizsgakérdéseit, az egységes megoldólapot és értékelési útmutatót a Népjóléti Minisztérium központilag határozza meg.

Az írásbeli vizsga — komplex feladatsor formájában — a képzési program szakmai és készségfejlesztő tantárgyi követelményeinek teljesítését méri.

3.2. A szakmai elmélet szóbeli vizsgarészén a vizsgázók a VI. fejezet 1. pontban meghatározott témakörökből válaszolnak meg kérdéseket.

A szakmai vizsga tantárgyai

A szakmai vizsga VI. fejezet 1. pontjában meghatározott kérdések a következő tantárgyak követelményeit tartalmazzák:

Anatómia-élettan

Táplálkozási alapismeretek

Mikrobiológia-immunitástan

Általános és orális patológia

Belgyógyászati-gyógyszertani alapismeretek

Fogorvosi váró, rendelő berendezése, műszerei, higiénéje

Munkavédelem

Elsősegélynyújtás

Konzerváló fogászat

Fogpótlástan, anyagtan

Fogtechnikai alapismeretek

Gyermekfogászat, fogszabályozás

Fogászati radiológia

Szájsebészet

Parodontológia

Fogászati prevenció

Ügyvitel

Etika

Pszichológiai alapismeretek

3.3. A szakmai elméleti vizsga értékelése

a) A szóbeli vizsga feladatait 1—5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni, a szóbeli vizsgarészek eredményét egy osztályzattal kell értékelni.

b) Szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni:

— a szóbeli vizsgarészek osztályzataiból egyetlen érdemjegyet kell meghatározni,

— eredménytelen a vizsga, ha bármelyik vizsgarész elégtelen,

— a szakmai elmélet eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga jegyeinek átlaga adja, középérték esetén a végső érdemjegyet a szóbeli vizsga osztályzata határozza meg.

3.4. Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

— gyakorlati vizsga azon a gyakorlóterületen szervezhető, ahol a személyi és tárgyi feltételek, valamint a betegforgalom ezt lehetővé teszik,

— a gyakorlati vizsga a gyakorlati képzésbe illeszkedő, a gyakorlóterületen adott vizsganapon végzett, a III. 1. fejezetben meghatározott tevékenységek folyamatos elvégzéséből áll,

— a megelőző gyakorlati vizsga ajánlott feladatait a VI. fejezet 2. pontja tartalmazza,

— a vizsgafeladat értékelését a gyakorlat vezetésével megbízott oktató végzi és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzíti.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

— a vizsgázó személyi adatait,

— szakképesítés megnevezését,

— a vizsgafeladatok elvégzésének helyét, idejét,

— a vizsgafeladatok pontos megjelölését,

— a feladatok elvégzésének értékelését,

— a javasolt gyakorlati érdemjegyet.

A megelőző vizsgafeladatról készült jegyzőkönyvet a gyakorló munkaterület vezetőinek aláírásával és bélyegzőjével kell ellátni, a vizsga irataihoz kell csatolni, és a vizsgairatok megőrzésére vonatkozó előírások szerint kell megőrizni.

A megelőző vizsgafeladat értékelése független a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától.

b) Vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga iskolai vagy gyakorlóterületi demonstrációs teremben szervezhető.

A gyakorlati vizsgát a vizsgabizottság munkáját segítő szakoktató és a gyakorlati oktatás vezetője szervezi.

A gyakorlati vizsga ajánlott feladatait a VI. fejezet 3. pontja tartalmazza.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga feladatainak értékelési szempontjai

— a tevékenység előkészítése, munkaterület szervezése,

— a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök kiválasztása,

— a munkafolyamat elvégzésének szakszerűsége, minősége,

— a higiénés követelmények, munkavédelmi szabályok betartása,

— a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációs feladatok pontos elvégzése,

— a vizsgázó viselkedéskultúrája, kommunikációs készsége.

A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegyét a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott vizsgajegyek alapján kell kialakítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott osztályzat a döntő.

Amennyiben a vizsgázó bármely osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső érdemjegye is elégtelen.

Elégtelen a gyakorlati érdemjegy, ha

— a vizsgázó a feladatot javíthatatlanul hajtotta végre,

— a vizsgázó a munkavédelmi szabályokat súlyosan megsértette,

— időnormában végzett munka esetében 75% alatti a teljesítmény.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

1. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20.311/95. engedélyszámával ellátott tantervének használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott.

2. Az iskolarendszeren kívüli fogászati asszisztens képzésbe való bekapcsolódás feltételei:

a) — egészségügyi szakközépiskolai érettségi,

— általános ápoló és általános asszisztensi végzettség,

— munkaviszony fogászati munkaterületen;

b) — érettségi vizsga,

— legalább 2 éves fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat.

3. A 20.311/95. számú ,,Fogászati asszisztensi szakképesítés központi programja'' érvényes az 1995—1996-os tanévtől és kiadásával egy időben érvényét veszti a ,,Fogorvosi asszisztensi szak szakosító képzés'' 1986-ban kiadott tanterve.

VI. A szakmai vizsga komplex témakörei
és javasolt feladatai

1. A szóbeli szakmai vizsga kérdései

1. a) A fogak anatómiája.

b) A caries következményes betegségei és konzerváló fogászati ellátásuk.

2. a) A fog szövettana és a fogágy szerkezete.

b) Parodontális műtétek.

3. a) A szájüreg anatómiája és élettani működése.

b) A caries kialakulása, az üregalakítás szabályai és osztályozása.

4. a) Az állcsontok fogeredetű gyulladásai és sebészeti kezelésük.

b) Röntgen-status, panoráma felvételek.

5. a) A hídkészítés munkafázisai.

b) Az amalgám tömés jellemzői és készítésük.

6. a) A fogágybetegség eredete, kórtana és gyógyítása.

b) Alaptömés, alábélelés és ezek anyagai.

7. a) Az állcsontok cystái és gyógykezelési módozatai.

b) Szilikátok, szilikát tömés tulajdonságai és készítése.

8. a) A daganatok kialakulása és jellemzői. A szájüreg jó és rosszindulatú daganatai.

b) A betegek és a dolgozók sugárvédelme.

9. a) A fertőtlenítőszerek és sterilező eljárások alkalmazása a fogászatban.

b) A rögzített fogpótlások anyagai.

10. a) A fogászati munkahelyek egészségtana, nosocomiális fertőzések.

b) Direkt és indirekt pulpasapkázás jelentősége, anyagai, munkafolyamata.

11. a) Kézfertőtlenítés és kézápolás a fogászati munkaterületen.

b) A szájüregi rosszindulatú daganatos betegek lelki támogatása és komlex kezelése.

12. a) A gyermekek helyes táplálása a fogazat fejlődése, a fogszuvasodás megelőzése szempontjából.

b) Munkavédelmi előírások a fogászatban.

13. a) A gyorsfordulatú fúrógépek. A különböző fordulatszámú kézidarabok és fertőtlenítésük.

b) A szájnyálkahártya betegségei és kezelési eljárásai.

14. a) Alginátok, stencek, rézgyűrűs lenyomatok.

b) Ortodonciai rendellenességek, a fogszabályozás célja.

15. a) Az ásványi anyagok, a fluor jelentősége a fogazat fejlődése szempontjából. Fluor profilaxis lényege, folyamata.

b) A fogeltávolítás indikációi, az asszisztensnő feladata fogeltávolítás közben és után.

16. a) A fogorvosi rendelő gépei és berendezési tárgyai.

b) Fogászati inplantáció.

17. a) A lenyomatok fajtái.

b) Stomatitis ulcerosa és kezelése.

18. a) A fogpótlási munkák eszközei.

b) Általános betegségek (fertőző gyermekbetegségek, vérképzőrendszeri megbetegedések, endokrin betegségek) szájtünetei.
Praecancerosus állapotok.

19. a) Rotáló műszerek.

b) Etika, egészségügyi etika fogalma, alapvető kérdései, titoktartási kötelezettség értelmezése.

20. a) Rögzített és kivehető fogszabályozó készülékek, az asszisztensnő feladatai fogszabályozó rendelésen.

b) Fiatalkorú parodontitis.

21. a) Fémes anyagok, nemes és nem nemes fémek, fémötvözetek alkalmazása a fogászatban.

b) Az egészségügyi szolgáltatásban résztvevők etikai kérdései, hivatás, szakmai kötelességek, önállóság, személyiség tisztelete.

22. a) Nem fémes anyagok alkalmazása a fogászatban.

b) Röntgen sötétkamra, a film kidolgozásának szakaszai. Alsó és felső fogak periapicális felvételei.

23. a) Sebellátás és sebgyógyulás a szájüregben.

b) Intraorális röntgenfilm. Az előhívás és az expozíciós idő helyes összefüggései.

24. a) Esztétikus, rögzített fogpótlások. A kivehető fogpótlások korrekciója, törésének javítása.

b) Koronafelvételek, ráharapásos és állcsontfelvételek.

25. a) A fogászati dokumentáció hagyományos és korszerű formái. Az asszisztensnő kommunikációs és adminisztrációs feladatai új páciens fogadása és gondozott beteg esetén.

b) A nyálmirigyek, nyáltermelés, nyálmirigyek betegségei.

26. a) A fogak és a szuvasodás elhelyezkedésének jelölési módjai.

b) Az asszisztensnő teendői rosszullét, eszméletvesztés és rendelői balesetek alkalmával.

2. A megelőző szakmai gyakorlati vizsga ajánlott feladatai

— Konzerváló munkafolyamatoknál: előkészítés érzéstelenítéshez, asszisztálás fogtöméseknél, gyökérkezeléseknél, gyökértöméseknél, direkt és indirekt pulpasapkázásnál, inlay készítésnél.

— Fogpótlás munkafolyamatánál: előkészítés és asszisztálás kivehető és rögzített fogpótlások készítésénél, tervezés, előkészítés, lenyomatpróba, fogszín kiválasztás, beragasztás, átadás, instrukció.

— Szájbetegek ellátásánál: előkészítés helyi kezelésekhez (ecsetelés, depurálás, pakolás).

— Szájsebészeti ellátás során: asszisztálás fogeltávolításnál, foggyökér eltávolításánál, vésésnél, vérzéscsillapításnál, foggyökércsúcs resectionál.

— Tanácsadás beavatkozások után.

— Röntgen rendelésen: apikális, szárnyas és ráharapásos felvételek készítése, filmek kidolgozása.

3. A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga ajánlott feladatai

— Készítsen elő helyi érzéstelenítéshez.

— Készítse elő a fogorvosi vizsgálóeszközöket a beteg vizsgálatához és fogászati kezeléséhez.

— Készítsen elő foghúzáshoz.

— Készítsen elő cystectomia vagy cystostomia műtéthez.

— Készítsen elő foggyökerek eltávolításához.

— Készítsen elő periapicalis currettage, csúcsresectio, retrograd gyökértöméshez.

— Készítsen elő a dentális plakk kimutatásához.

— Készítsen elő kompozíciós tömőanyagokat.

— Készítsen elő csonk elkészítéséhez és lenyomathoz.

— Készítsen elő vérzéscsillapításhoz.

— Készítsen elő gyökércsúcs resectiohoz.

— Készítsen elő gyökértöméshez gyökértömő anyagokat.

— Készítsen elő állcsonttörések ideiglenes ellátásához.

— Készítse elő a fogkőeltávolítás és a fogtisztítás kézi műszereit.

— Készítsen elő lenyomatpasztákat viaszokat, szilikongumi lenyomatokat.

— Készítsen elő sérült maradófogú gyermekek ellátásához (sérült frontfogak).

— Készítsen elő direkt vagy indirekt inlay készítéséhez és lenyomathoz.

— Készítsen elő lenyomatvételhez betétek készítésekor.

— Készítsen elő a fogak becsiszolásához és a fogak sínezéséhez.

— Készítsen elő nyálmentesítő, izoláló eszközöket.

— Készítsen elő a kivehető fogpótlások rendelői munkafázisaihoz (teljes alsó és felső protézis).

— Készítsen elő depuráláshoz és plakk index meghatározásához.

— Készítsen elő anatómiai és funkcionális lenyomatvételhez.

— Készítsen elő műtéti terület izolálásához extra és intraorális műtéteknél.

— Készítsen elő ideiglenes immediát koronák, hidak, protézisek készítéséhez.

— Készítsen elő fogínygyulladás kezeléséhez.

* * *

II.

A Jegyzék 10. sorszáma szerint kiadott
klinikai fogászati higiénikus szakképesítés
szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 4 3233 12 1 0 34

2. A szakképesítés megnevezése: Klinikai fogászati higiénikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

3233 Klinikai fogászati higiénikus

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

3233 Fogászati asszisztens

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A klinikai fogászati higiénikus

— a fogorvos irányításával fogászati megelőző tevékenységet végezhet a szájüregben,

— egészségmegőrző, fogászati egészségnevelő feladatokat lát el különböző életkorú, műveltségű, összetételű csoportok, egyének körében,

— segédkezik szájhigiénés feladatok elvégzésében,

— segédkezik beteg, idős, fogyatékos egyének szájhigiénés ellátásában,

— előkészít és segédkezik a fogorvosnak a fogászati kezelések elvégzése során,

— együttműködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyítási, gondozási feladatainak ellátásában,

— elvégzi a betegirányítás és ellátás kommunikációs és adminisztratív feladatait,

— szakszerűen alkalmazza a fogászati ellátás vizsgáló, kezelő eszközeit, anyagait, gondoskodik azok karbantartásáról, és elvégzi a sterilezés feladatait,

— megszervezi és munkatársaival összehangolja fogászati segítő, megelőző és egészségnevelő tevékenységét.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1.1. Információ szerzése, információ közlése, kommunikáció

— a páciensre vonatkozó adatok felvétele, rögzítése,

— a páciens útbaigazítása, felvilágosítása,

— a páciens motiválása,

— az orvos tájékoztatása,

— segélyhívás érzékelése,

— kommunikáció az orvossal, pácienssel, munkatársakkal,

— informatikai eszközök használata.

1.2. Biztonságos munkakörülmények kialakítása

— műszerek, eszközök tisztán tartása, fertőtlenítése, sterilezése,

— aszepszis, antiszepszis szabályainak betartása,

— védőruha, védőeszközök alkalmazása,

— sugárvédelmi szabályok betartása,

— balesetvédelmi, munkavédelmi szabályok alkalmazása,

— környezetvédelmi előírások betartása,

— tűzvédelmi szabályok betartása,

— fertőző betegek elkülönítése.

1.3. Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása

— fogorvosi szék beállítása,

— eszközök előkészítése érzéstelenítéshez,

— eszközök előkészítése különböző fogászati beavatkozásokhoz,

— fogröntgen felvételek elkészítése,

— röntgenfilmek kidolgozása,

— segédkezés fog- és gyökértöméseknél,

— segédkezés a fogpótlás folyamatában,

— segédkezés fogeltávolításnál,

— előkészítés és segédkezés orális műtéti beavatkozásoknál,

— előkészítés és segédkezés szájnyálkahártya és fogágy kezelésénél,

— segédkezés a gyermekfogászati beavatkozásoknál,

— segédkezés a fogszabályozásban.

1.4. A szájüreg vizsgálatának elvégzése

— fogászati elváltozások vizsgálata,

— parodontológiai elváltozások vizsgálata,

— röntgenfelvételek elkészítése,

— fogászati indexek felvétele, értékelése.

1.5. Fogászati prevenciós eljárások alkalmazása

— fogszuvasodást és a fogágybetegségeket megelőző eljárások alkalmazása egészséges és kezelt fogazatnál,

— asszisztálás tömések finírozásának és polírozásának munkafolyamatában,

— gyökérfelszín simításának elvégzése,

— barázdazárás alkalmazása,

— depurálás hagyományos és korszerű eljárásainak elvégzése,

— motiválás, instruálás elvégzése.

1.6. Fogászati egészségnevelés

— orális higiéne eszközeinek, alkalmazásának bemutatása,

— motiválás a fogak védelmére, az egészségi állapot megőrzésére,

— instruálás: fogászati rendeléseken

= egészséges gyermek, illetve felnőtt közösségben, terhes anyáknál,

= kórházi fekvőbetegosztályon, beteg gyermekeknél,

= idősek szociális otthonában,

= fogyatékos gyermekeknél, felnőtteknél,

= geriátriai betegosztályokon.

1.7. Ápolási és gondozási feladatok ellátása az orális megbetegedésben szenvedő pácienseknél

— segítségnyújtás mozgásában korlátozott pácienseknek,

— segítségnyújtás collapsus esetén,

— kardinális tünetek megfigyelése,

— orális műtétek utáni betegfigyelés,

— segítségnyújtás szájhigiéne elvégzésében idős betegeknél, eszméletlen betegeknél, szájműtött betegeknél,

— kötés felhelyezése, eltávolítása, varratok eltávolítása orális műtéteknél,

— fogászati, parodontológiai betegek pszichés segítése,

— krónikus orális megbetegedésben szenvedők gondozása.

1.8. Elsősegélynyújtás

— veszélyhelyzet, sürgősségi ellátás felismerése,

— életjelenségek ellenőrzése,

— elsődleges sebellátás elvégzése,

— vérzéscsillapítás szabályainak alkalmazása,

— szabad légutak biztosítása,

— újraélesztés megkezdése,

— végtagok ideiglenes rögzítése,

— asszisztálás arckoponya sérülésének sürgősségi ellátásában.

1.9. A munkaterület és a munkafolyamatok szervezése

— fogászati várók kialakítása,

— fogászati rendelés betegforgalmának szervezése,

— mozgósítás fogászati szűrővizsgálathoz,

— fogászati egészségnevelési programok szervezése,

— a felvilágosító, egészségnevelő feladatok reklámtevékenységének elvégzése,

— csoportmunkában történő munkavégzés megszervezése.

2. Követelmények

A klinikai fogászati higiénikus képes legyen

2.1. Információszerzés, -közlés, kommunikáció alkalmával

— adekvát módon kommunikálni, a pácienst meghallgatni,

— szakmai írott anyagot értelmezni,

— alkalmazni a fogászati ellátás szaknyelvét szóban és írásban,

— az orvos útmutatásait figyelembe venni, az orvost hitelesen tájékoztatni,

— mentőszolgálatot hívni,

— informatikai eszközöket szakszerűen használni,

— számítógépen fogászati ellátással kapcsolatos szoftvereket alkalmazni,

— felismerni a tömegkommunikációs eszközökkel kapcsolatos szakmai információkat,

— szakmai kommunikációt alapfokon alkalmazni német vagy angol nyelven,

— elsajátítani legalább egy idegen nyelvet alapfokon,

— szakmáját hivatásként gyakorolni.

2.2. Biztonságos munkakörülmények teremtése során

— tiszta, esztétikus munkakörnyezetet kialakítani,

— gondoskodni a műszerek javításáról, pótlásáról,

— a munkaeszközöket és műszereket az előírásoknak megfelelően sterilezni,

— a berendezéseket fertőtleníteni,

— a szennyeződött műszereket, eszközöket, anyagokat az előírásoknak megfelelően kezelni, tárolni, eltávolítani,

— megelőzni a nosocomiális fertőzéseket.

2.3. A fogászati beavatkozások előkészítésénél, fogorvosi munka asszisztálásánál

— önállóan előkészíteni a fogászati beavatkozások eszközeit,

— felismerni a fogászati kezelések anyagait, azokat előkészíteni,

— szakszerűen asszisztálni a kezelések alkalmával,

— a különböző életkorú, viselkedésű páciensek részére pszichés segítséget nyújtani,

— önállóan elvégezni a fizioterápiás szájhigiénés eljárásokat,

— a fogorvos jelenlétében és útmutatásával elvégezni a szájnyálkahártya felületi érzéstelenítését,

— a fogorvos utasítására elvégezni a szájnyálkahártya és a fogíny helyi kezelését.

2.4. A szájüreg vizsgálatánál

— előkészíteni a pácienst a vizsgálathoz,

— elkészíteni extra- és intraorális rtg. felvételeket,

— rtg. filmet előhívni, azokat értékelni,

— tanulmánymintához lenyomatot venni,

— cariológiai, szájhigiénés, parodontológiai indexeket elkészíteni és monitorozni,

— az egészséges és beteg fogazatot, szájüreget, gingivát megkülönböztetni.

2.5. Fogászati prevenciós eljárások alkalmazása során

— bemutatni az egészséges fogazat és szájüreg megóvásának korszerű eszközeit, anyagait,

— alkalmazni és bemutatni a fog és szájápolás módszereit,

— a fogkő eltávolítását orvos felügyeletével elvégezni,

— a kezelt fogak állapotmegőrzésének eljárásait az orvos útmutatásával elvégezni.

2.6. Fogászati egészségnevelési feladatok végzésénél

— az egészségnevelési tevékenység célját meghatározni,

— a cél elérésének érdekében a megfelelő pedagógiai módszereket kiválasztani,

— a szemléltetés eszközeit kiválasztani, elkészíteni, beszerezni, bemutatni,

— egészségnevelési feladatot ellátó intézményekkel, szakemberekkel kapcsolatot teremteni,

— szemléletesen motiválni,

— hatékonyan instruálni.

2.7. Ápolási és gondozási feladatok ellátása során

— vérnyomást mérni, pulzust számolni, hőmérsékletet ellenőrizni,

— szakszerűen támogatni a mozgásban korlátozott pácienst,

— elvégezni az eszméletlen beteg szájhigiénés feladatait,

— segíteni az idős, ágyhozkötött, szájműtött beteg higiénés szükségleteinek kielégítésében,

— szájműtétre felkészíteni, műtét után megfigyelni, ápolni, gondozni a beteget,

— orvos mellett orális műtéteknél kötést felhelyezni eltávolítani, varratot kiszedni,

— a páciensek, betegek együttműködését elnyerni, szorongását oldani, pszichésen segíteni,

— felismerni a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek hatásait, adagolását, esetleges mellékhatásokat.

2.8. Elsősegélynyújtás során

— veszélyhelyzetet felismerni,

— észlelni a tudat, bőrszín, izomtónus változásait,

— alkalmazni a segítséghívás módjait,

— ellenőrizni a légzést és keringést,

— a szabad légutak biztosításának módszereit elvégezni,

— az újraélesztéshez előkészülni, megkezdeni,

— az allergiás jelenségek tüneteit felismerni,

— a készenléti gyógyszereket előkészíteni,

— segédkezni az orvosnak arckoponya, szájüreg sürgősségi ellátásában,

— baleseteknél a sérült végtagot rögzíteni,

— az elsődleges sebellátást szabályszerűen elvégezni,

— eredményes vérzéscsillapítást alkalmazni.

2.9. A munkaterület kialakítása és a munkafolyamatok szervezése során

— a fogászati váróhelyiségeket esztétikusan, célszerűen kialakítani,

— a fogászati rendelés betegforgalmát korszerűen irányítani,

— munkaidejét beosztani, asszisztáló és speciális higiénikus tevékenységét megszervezni,

— mozgósítani fogászati szűrővizsgálatokhoz,

— prevenciós egészségnevelő feladataihoz színes reklámtevékenységet kifejteni,

— továbbképzéseken részt venni, szakmai programokat szervezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

1.1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei iskolarendszerű képzésben

— középiskolai végzettség, érettségi vizsga,

— a klinikai fogászati higiénikus szakképesítés 20.310/95. számú központi programjában meghatározott gyakorlati követelmények teljesítése,

— eredményes tantárgyi záróvizsgák letétele.

1.2. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei iskolarendszeren kívüli képzésben

— középiskolai végzettség, érettségi vizsga,

— fogászati asszisztensi vagy fogorvosi asszisztensi előképzettség,

— 2 éves, igazolt, fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat,

— a klinikai fogászati higiénikus szakképesítés 20.310/95. számú központi programjában meghatározott eredményes tantárgyi vizsgák és gyakorlati követelmények teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Szakmai elmélet:

a) írásbeli,

b) szóbeli.

2.2. Szakmai gyakorlat.

3. A szakmai vizsga követelményei

3.1. A szakmai elmélet írásbeli vizsgarészének vizsgakérdéseit, az egységes megoldólapot és értékelési útmutatót a Népjóléti Minisztérium központilag határozza meg.

Az írásbeli vizsga — komplex feladatsor formájában — a képzési program szakmai és készségfejlesztő tantárgyi követelményeinek teljesítését méri.

3.2. A szakmai elmélet szóbeli vizsgáján a vizsgázók a VI. fejezet 1. pontjában meghatározott témakörökből válaszolnak meg kérdéseket.

A szakmai vizsga komplex témakörei a következő tantárgyak követelményeit tartalmazzák:

Anatómia-élettan

Táplálkozási alapismeretek

Mikrobiológia-immunitástan

Általános és orális patológia

Belgyógyászati-gyógyszertani alapismeretek

Fogorvosi váró, rendelő berendezése, higiénéje

Fogpótlástan, anyagtan

Fogászati radiológia

Konzerváló fogászat

Gyermekfogászat, fogszabályozás

Parodontológia

Fogtechnikai laboratóriumi ismeretek

Munkavédelem

Szájsebészet

Fogászati prevenció

Orális higiéné

Etika

Pszichológiai alapismeretek

Szociológiai alapismeretek

Pedagógiai alapismeretek, egészségnevelés

Informatikai alapismeretek

Elsősegélynyujtás

Kommunikációs ismeretek

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

a) a szóbeli vizsga feleleteit 1—5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni, a szóbeli vizsgarészek eredményeit egy osztályzattal kell értékelni;

b) a szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményei alapján kell meghatározni

— a szóbeli vizsgarészek osztályzataiból egyetlen érdemjegyet kell megállapítani,

— eredménytelen a vizsga, ha bármelyik vizsgarész osztályzata elégtelen,

— a szakmai elmélet eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga jegyeinek átlaga adja, középérték esetén a végső érdemjegyet a szóbeli vizsga osztályzata határozza meg.

3.3. Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

— gyakorlati vizsga azon a gyakorlóterületen szervezhető, ahol a személyi és tárgyi feltételek és a betegforgalom nagysága a vizsgázók létszámának megfelelően biztosítottak,

— a gyakorlati vizsga a gyakorlati képzésbe illeszkedő, a gyakorlóterületen adott vizsganapon végzett gyakorlati feladatok teljesítéséből áll,

— a javasolt vizsgafeladatokat az VI. fejezet 2. pontja tartalmazza.

A vizsgafeladat értékelését a gyakorlat vezetésével megbízott oktató végzi, és annak eredményét jegyzőkönyvbe rögzíti.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

— a vizsgázó személyi adatait,

— szakképesítés megnevezését,

— a vizsgafeladatok elvégzésének helyét, idejét,

— a vizsgafeladatok pontos megjelölését,

— a feladatok elvégzésének értékelését,

— a javasolt gyakorlati érdemjegyet.

A megelőző vizsgafeladatokról készült jegyzőkönyvet

— a gyakorló munkaterület vezetőinek aláírásával és bélyegzőjével kell ellátni,

— a vizsga irataihoz kell csatolni,

— a vizsgairatok megőrzésére vonatkozó előírások szerint kell kezelni.

A megelőző gyakorlati vizsga értékelése független a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától.

b) Vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga

— A gyakorlati vizsga iskolai vagy gyakorlóterületi demonstrációs teremben szervezhető.

— A gyakorlati vizsgát a vizsgabizottság munkáját segítő szakoktató és gyakorlati oktatás vezetője szervezi.

— A javasolt vizsgafeladatokat az VI. fejezet 3. pontja tartalmazza.

Szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga feladatainak értékelési szempontjai:

— a tevékenység és munkaterület előkészítése,

— a feladat elvégzéséhez szükség eszközök kiválasztása,

— a munkafolyamat elvégzésének szakszerűsége, minősége,

— a higiénés követelmények, munkavédelmi szabályok betartása,

— a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációs feladatok pontos elvégzése,

— a vizsgázó viselkedéskultúrája, kommunikációs készsége.

A szakmai gyakorlati érdemjegyet a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtti feladatra kapott vizsgajegyek alapján kell kialakítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtti feladatra kapott érdemjegy legyen a döntő.

Ha bármely osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső érdemjegye is elégtelen.

Elégtelen a gyakorlati érdemjegy, ha

— a feladat végrehajtása javíthatatlanul eredménytelen,

— a jelölt a munkavédelmi előírásokat súlyosan megsértette,

— időnormában végzett munka esetében 75% alatti a teljesítmény.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb rendelkezések

1. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20.310/95. engedélyszámú tantervének használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott.

2. A klinikai fogászati higiénikus képzésre jelentkezhet érettségizett, fogorvosi vagy fogászati asszisztensi szakképzettséggel rendelkező tanuló is. A jelentkező korábbi tanulmányainak beszámításáról a képzést szervező intézmény vezetője dönt.

3. Iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő vizsgázó szakmai vizsgára jelentkezésének feltételei:

— középiskolai végzettség, érettségi bizonyítvány,

— fogorvosi vagy fogászati asszisztensi szakképesítés,

— eredményes tantárgyi vizsgák azokból a tantárgyakból, melyek a tanterv előírása szerint vizsgakötelesek és a szakmai vizsgán önálló tantárgyként nem jelennek meg,

— a tantervben előírt szakmai gyakorlatok követelményeinek teljesítése.

4. A 20.310/95. számú ,,Klinikai fogászati higiénikus szakképesítés központi programja'' alapján az 1995/1996-os tanévtől szakképzés szervezhető.

VI. A szakmai vizsga komplex témakörei
és ajánlott feladatai

1. A szóbeli szakmai vizsga kérdései

1. a) A fogak anatómiája.

b) A caries következményes betegségei és konzerváló fogászati ellátásuk.

c) A fogászati prevenció értelmezése, célkitűzései, formái.

2. a) A fog szövettana és a fogágy szerkezete.

b) Parodontális műtétek.

c) Fogászati egészségnevelési feladatok idős emberek körében.

3. a) A szájüreg anatómiája és élettani működése.

b) A caries kialakulása, az üregalakítás szabályai és osztályozása.

c) Fogászati egészségnevelési feladatok terhes anyáknál.

4. a) Az állcsontok fogeredetű gyulladásai és sebészeti kezelésük.

b) Röntgen status és panoráma felvételek.

c) Különböző életkorú páciensek fogászati egészségnevelésének pszichológiai vonatkozásai.

5. a) A hídkészítés munkafázisai.

b) Az amalgámtömés jellemzői és készítésük.

c) A szájhigiénés instrukció alapelvei és folyamata.

6. a) A fogágybetegségek eredete, kórtana és gyógyításuk.

b) Alaptömés, alábélelés és ezek anyagai.

c) A klinikai fogászati higiénikus feladatai a fogak és szájüreg vizsgálatánál.

7. a) Az állcsontok cystái és gyógykezelési módozatai.

b) Szilikátok, szilikáttömés tulajdonságai és készítése.

c) Az egészségügyi kulturáltság és a fogászati megelőző tevékenység összefüggései.

8. a) A daganatok kialakulása és jellemzői. A szájüreg jó- és rosszindulatú daganatai.

b) A betegek és a dolgozók sugárvédelme.

c) A klinikai fogászati higiénikus szervezési feladatai a szűrővizsgálatoknál.

9. a) Fertőtlenítőszerek és sterilező eljárások alkalmazása a fogászatban.

b) A rögzített fogpótlások anyagai.

c) Orális higiéne jelentősége és módjai tartós egészségkárosodás esetén (eszméletlen állapot, fekvőbeteg, fogyatékos ember).

10. a) A fogászati munkahelyek egészségtana, nosocomialis fertőzések.

b) Direkt és indirekt pulpasapkaképzés jelentősége, anyagai, munkafolyamata.

c) Fogászati egészségnevelési feladatok óvodás korcsoportban.

11. a) Kézfertőtlenítés és kézápolás fogászati munkaterületen.

b) A szájüregi rosszindulatú daganatos betegek lelki támogatása és komplex kezelése.

c) A fogászati higiénikus feladatai a parodontológiai betegségben szenvedők gondozásában.

12. a) A gyermekek helyes táplálása a fogazat fejlődése, a fogszuvasodás megelőzése szempontjából.

b) Munkavédelmi előírások a fogászatban.

c) A gyermekfogászati ellátás preventív tevékenysége, a motiválás feladatai gyermekpáciensek körében.

13 a) Gyorsfordulatú fúrógépek. Különböző fordulatszámú kézidarabok és fertőtlenítésük.

b) A szájnyálkahártya betegségei és kezelési eljárásaik.

c) A fogászati ellátás szakmai közössége, a klinikai fogászati higiénikus feladatai a szakmai közösség munkájában.

14. a) Alginátok, stencek, rézgyűrűs lenyomatok.

b) Ortodonciai rendellenességek, a fogszabályozás célja.

c) A fogászati iatrogenia elkerülésének feladatai az orális beavatkozások során.

15. a) Az ásványi anyagok, fluor jelentősége a fogazat fejlődése szempontjából. Fluor profilaxis lényege, folyamata.

b) A fogeltávolítás indikációi, az asszisztensnő feladata a fogeltávolítás közben és után.

c) A fogászati egészségnevelés célja, feladata, területei és módszerei.

16. a) A fogorvosi rendelő gépei és berendezési tárgyai.

b) Fogászati inplantáció.

c) A klinikai fogászati higiénikus feladatai a caries megelőzésében, diagnosztikájában és terápiájában.

17. a) A lenyomatok fajtái.

b) Stomatitis ulcerosa és kezelése.

c) A nevelés módszerei, a módszerek alkalmazásának lehetőségei a fogászati higiénikus tevékenységében.

18. a) A fogpótlási munkák eszközei.

b) Általános betegségek (fertőző gyermekbetegségek, vérképzőrendszeri megbetegedések, endokrin betegségek) szájtünetei. Praecancerosus állapotok.

c) A klinikai fogászati higiénikus munkakapcsolatai és a munkakapcsolatok etikai elvárásai.

19. a) Rotáló műszerek.

b) Etika, egészségügyi etika fogalmai, alapvető kérdései, titoktartási kötelezettség értelmezése.

c) A számítógép, a tömegkommunikációs eszközök és médiák jelentősége a fogászati egészségnevelésben.

20. a) Rögzített és kivehető fogszabályozó készülékek, a higiénikus feladatai fogszabályozó rendelésen.

b) Fiatalkorú parodontitis.

c) A klinikai fogászati higiénikus szerepe a korszerű táplálkozás megismertetésében, a helytelen táplálkozási szokások megváltoztatásában.

21. a) Fémes anyagok, nemes és nem nemes fémek, fémötvözetek alkalmazása a fogászatban.

b) Az egészségügyi szolgáltatásban résztvevők etikai kérdései, hivatás, szakmai kötelességek, önállóság, személyiség tisztelete.

c) A kommunikáció fogalma, fajtái, jelentősége a fogászati betegellátásban.

22. a) Nem fémes anyagok alkalmazása a fogászatban.

b) Röntgen, sötétkamra, a röntgenfilm kidolgozásának szakaszai.

c) A fogászati higiénikus munkájának pszichés sajátosságai: megértés, empátia, másság elfogadása.

23. a) Sebellátás és sebgyógyulás a szájüregben.

b) Intraorális röntgenfilm. Az előhívás és az expozíciós idő helyes összefüggései.

c) Indexek felvétele a fogászati higiénikus munkájában.

24. a) Esztétikus, rögzített fogpótlások. Kivehető fogpótlások korrekciója, törés javítása.

b) Koronafelvételek, ráharapásos és állcsontfelvételek.

c) Metakommunikáció. A hiteles kommunikáció jelentősége a fogászati higiénikus munkájában.

25. a) A fogászati dokumentáció hagyományos és korszerű formái.
A higiénikus kommunikációs és adminisztrációs feladatai új páciens fogadása és gondozott betegek esetén.

b) A nyálmirigyek, nyáltermelés. Nyálmirigyek betegségei.

c) A klinikai fogászati higiénikus feladatai a fogszabályozásnál.

26. a) A fogak és a szuvasodás elhelyezkedésének jelölési módjai.

b) Az asszisztens teendői rosszullét, eszméletvesztés és rendelői balesetek alkalmával.

c) Az ember és az információ kapcsolata, az információs lánc részei általában és a fogászati higiénikus tevékenységében.

2. A megelőző szakmai gyakorlati vizsga ajánlott feladatai

— Fogpótlás munkafolyamatánál: előkészítés és asszisztálás kivehető és rögzített fogpótlások készítésénél tervezés, előkészítés, lenyomatpróba, fogszín kiválasztás, beragasztás, átadás, instrukció.

— Szájbetegek ellátásánál: előkészítés helyi kezelésekhez (ecsetelés, depurálás, pakolás).

— Szájsebészeti ellátás során: asszisztálás fogeltávolításnál, foggyökér eltávolításnál, vésésnél, vérzéscsillapításnál, foggyökércsúcs rezekciónál.

— Tanácsadás beavatkozások után.

— Röntgen rendelésen: apikális, szárnyas és ráharapásos felvételek készítése.

— Filmek kidolgozása.

3. A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga ajánlott feladatai

— Készítsen elő helyi érzéstelenítéshez.

— Készítse elő a fogorvosi vizsgálóeszközöket a beteg vizsgálatához és fogászati kezeléséhez.

— Készítsen elő foghúzáshoz.

— Készítsen elő cystectomia vagy cystostomia műtéthez.

— Készítsen elő foggyökerek eltávolításához.

— Készítsen elő periapicalis curretage, csúcsresectio, retrográd gyökértöméshez.

— Készítsen elő dentális plakk kimutatásához.

— Készítsen elő kompozíciós tömőanyagokat.

— Készítsen elő csonk elkészítéshez és lenyomathoz.

— Készítsen elő vérzéscsillapításhoz.

— Készítsen elő gyökércsúcs resectiohoz.

— Készítsen elő gyökértöméshez gyökértömő anyagokat.

— Készítsen elő állcsonttörések ideiglenes ellátásához.

— Készítse elő a fogkőeltávolítás és a fogtisztítás kézi műszereit.

— Készítsen elő lenyomatpasztákat, viaszokat, szilikongumi lenyomatokat.

— Készítsen elő sérült maradófogú gyermekek ellátásához (sérült frontfogak).

— Készítsen elő direkt és indirekt inlay készítéséhez és lenyomathoz.

— Készítsen elő lenyomatvételhez betétek készítésekor.

— Készítsen elő a fogak becsiszolásához és a fogak sínezéséhez.

— Készítsen elő nyálmentesítő, izoláló eszközöket.

— Készítsen elő kivehető fogpótlások rendelői munkafázisaihoz (teljes alsó és felső protézis).

— Készítsen elő depuráláshoz és plakk index meghatározásához.

— Készítsen elő anatómiai és funkcionális lenyomatvételhez.

— Készítsen elő műtéti terület izolálásához, extra és intraorális műtéteknél.

— Készítsen elő ideiglenes, immediát koronák, hidak, protézisek készítéséhez.

— Készítsen elő ínygyulladások kezeléséhez.

* * *

III.

A Jegyzék 11. sorszáma szerint kiadott
csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítés
szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 4 3221 12 1 0 10

2. A szakképesítés megnevezése: Csecsemő- és kisgyermekgondozó

3. A képzés formája: iskolarendszerű képzés

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

3221 Csecsemő- és gyermekgondozó

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

— —

3. A munkaterület rövid jellemző leírása

A csecsemő- és kisgyermekgondozó alapvető feladata 0—3 éves gyermekek ellátása a modern pedagógiai és szakmai elvek alapján.

Munkakörében

— kapcsolatot tart, együttműködik a gyermekkel, szülőkkel, valamint a munkatársakkal,

— alkalmazza a biztonságos és balesetmentes környezet kialakítására vonatkozó alapelveket, szakszerűen biztosítja a gondozó/nevelő munka tárgyi feltételeit,

— végzi — a gyermek szükségleteit figyelembe vevő — gondozási-nevelési teendőket, figyelemmel kíséri a testi-lelki fejlődés folyamatát, törekszik azok eredményes támogatására,

— megtervezi, megszervezi a gyermek egészséges, tevékeny életmódjának menetét, lehetőséget teremt a nyugodt játéktevékenység feltételeihez,

— felismeri az egészségestől eltérő/kóros elváltozásokat, állapotokat, közreműködik ezek szakszerű ellátásában, kezelésében,

— vezeti a gondozó-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációt,

— hatékony egészségnevelési/egészségügyi felvilágosító tevékenységet végez.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.

Kapcsolattartás a gyermek szüleivel, valamint a munkatársakkal

Legyen képes

— már a munkába álláskor megfelelő kapcsolattartásra, együttműködésre a szülőkkel, valamint a munkatársakkal,

— a felvétel előtt információkat szerezni a gyermekről a szülőtől (életrend, szokások, egyéni reakciók),

— felhasználni a szerzett információkat a gondozás során,

— folyamatosan tájékoztatni (szóban, írásban) a szülőt a gyermek napközbeni hangulatáról, viselkedéséről, érdeklődéséről úgy, hogy a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítését szolgálja,

— figyelembe venni a szülői (szóbeli, írásbeli) tájékoztatást a gyermek napi ellátásában,

— segíteni a szülőt a gyermek viselkedésének megértésében, konkrét megoldási lehetőségek átgondolásában, a gondozásával, nevelésével kapcsolatos nehézségek megoldásához,

— írásos összefoglalót készíteni — bölcsődeváltáskor, csecsemőotthonból családba vagy gyermekotthonba való távozáskor — a gyermek fejlődéséről, aktuális napirendjéről, állapotáról, egyéni szokásairól és érdeklődéséről, segítve ezzel az új környezetbe való beilleszkedést,

— megosztani munkatársaival a napi munka közbeni megfigyeléseit, illetve felhasználni saját munkájában munkatársainak a gyermekcsoportban végzett munkája közbeni megfigyeléseit, tapasztalatait,

— speciális egészségügyi, gyógypedagógiai ismeretei alapján — a sérült, speciális gondozást igénylő gyermekek megfelelő ellátása érdekében — az orvos, valamint a gyógypedagógus utasításait megtartani, ezekkel a szakemberekkel folyamatosan konzultálni,

— egy idegen nyelven beszélni, használni ennek gondozással, neveléssel kapcsolatos szakkifejezéseit, megfogalmazni a gyermek ellátása közben szerzett tapasztalatait,

— szociális érzékenységgel, előítéletek nélkül, a másik fél emberi méltóságát, véleményét tiszteletben tartva — még konfliktus helyzetben is — képviselni saját meggyőződését, véleményét,

— megfigyeléseit, illetve más módon szerzett információit bizalmasan kezelni és kizárólag a gyermek érdekében felhasználni.

Kapcsolattartás a gyermekkel

Legyen képes

— a gyermek jelzéseinek észrevételére, megértésére, a gyermekkel való harmónikus, a személyiség fejlődését pozitívan befolyásoló kapcsolat kialakítására,

— oly módon kommunikálni a gyermekkel, hogy a gyermek minden helyzetben érezze a felnőtt megbecsülését, elfogadását, és ezzel megalapozni a gyermek értelmi, érzelmi és szociális fejlődését,

— arra, hogy minden helyzetben a gyermeket fejlettségi szintjének megfelelően tájékoztassa és a gyermek érdeklődését követve beszélgessen vele élményeiről, örömeiről, nehézségeiről,

— nyelvtanilag helyesen, helyes beszédtechnikával, választékosan beszélni.

A biztonságos, balesetmentes környezet kialakítása és folyamatos fenntartása

Legyen képes

— megfogalmazni a bölcsőde és a csecsemőotthon telepítésének irányelveit, a családi napközi működtetésére vonatkozó, valamint a balesetek megelőzésére szolgáló előírásokat,

— balesetmentes környezetet kialakítani,

— szakszerűen összefoglalni a bölcsőde, csecsemőotthon kertjének, udvarának, különböző helyiségeinek (csoportszoba, fürdőszoba, átadó stb.) biztonságos berendezésére, a berendezési tárgyak elhelyezésére a gyermekbútorokra vonatkozó követelményeket,

— felismerni a gyermek számára veszélyes vagy veszélyessé válható berendezési tárgyakat, bútorokat, eszközöket, játékokat — akkor is, ha azokkal tanulmányai során nem találkozott,

— megnevezni a mozgásfejlődést elősegítő eszközöket, és azt, hogy a mozgásfejlődés mely szintjén alkalmazhatók, illetve mikor, milyen körülmények között válhatnak veszélyessé a gyermek számára,

— pontosan összefoglalni a csecsemők és kisgyermekek játékszereivel szemben támasztott egészségügyi követelményeket,

— összefoglalni az edények minőségével kapcsolatos követelményeket és a használatukra vonatkozó közegészségügyi előírásokat,

— alkalmazni a pelenka, a gyermekruházat és más textília tárolásának, kezelésének közegészségügyi előírásait,

— összefoglalni és alkalmazni a vegyszerek tárolásával kapcsolatos biztonsági előírásokat,

— meghatározni a folyamatos és időszakos takarítás rendjét, szervezésének módját,

— az elhárítás feladataira katasztrófahelyzetben és meg tudja szervezni a gyermekek mentését, ismertetni a katasztrófa elhárítására vonatkozó intézkedéseket.

A gyermek egyéni szükségleteit figyelembe vevő gondozás-nevelés

a) A csecsemő- és kisgyermekgondozó feladata a gyermek szocializációjában

Legyen képes:

— pontosan megérteni és megfogalmazni a primer szocializáció folyamatának jelentőségét, jellemzőit, s abban az anya meghatározó szerepét kiemelni,

— elősegíteni az individuációs folyamat hatékonyságát,

— enyhíteni az anyától való elszakadás (szeparáció) lehetséges következményeit,

— fokozatosan átvenni az anyától a gondozást, az anya-gyermek kapcsolat megfigyelése alapján,

— a gyermekkel — a csecsemőotthonban — olyan kapcsolatot kialakítani, amely hitelesen és hatékonyan helyettesíti az anya-gyermek kapcsolatot,

— megteremteni a különböző viselkedési szabályok kialakításának feltételeit, biztosítani ennek folyamatát, a gyermek számára megfogalmazni ezek jelentőségét, úgy, hogy a gyermek belássa a szabályok szükségességét,

— a szociális szabályokat elfogadtatni, gyermek viselkedésének pozitívumaira, belátására építeni, a gyermekhez fűződő kapcsolatában elfogadóan viselkedni, a nevelés során a gyermekkel kialakult kapcsolat erejére támaszkodni,

— belátni annak felelősségét, amit a más gyermekének gondozása, nevelése jelent, illetve hogy a korai gondozás, nevelés hiányosságai későbbi személyiségfejlődési zavarok okai lehetnek.

b) Étkezés

Legyen képes

— az étkezéshez megfelelő környezet kialakítására a csoportban nevelkedő gyermekek számára,

— újszülöttet, csecsemőt, kisgyermeket szakszerűen karra venni, ölében tartani, megetetni,

— kiválasztani és alkalmazni a csecsemők és kisgyermekek étkezéséhez szükséges, az aktív részvételt, önállóságot segítő eszközöket,

— összefoglalni a csecsemők és kisgyermekek korszerű táplálkozásának alapelveit,

— összeállítani csecsemők és kisgyermekek étrendjét (heti, havi étlap készítése),

— tápszert készíteni, alkalmazni a korszerű konyhatechnikai eljárásokat, recept alapján elkészíteni a csecsemők, kisgyermekek számára javasolt ételeket,

— összefoglalni a mellről, illetve a cumiról való elválasztás általános menetét, meghatározni az új ételek bevezetésének ideális időpontját és módját,

— leküzdeni egy-egy új technika bevezetésekor fellépő nehézségeket,

— kisgyermeket helyesen támogatni az önálló étkezés elsajátításának folyamatában, az étkezéssel kapcsolatos szabályok megtanulásában,

— felismerni és elfogadni a csecsemők és kisgyermekek között meglévő ízlésbeli, új ízek, új technika fogadásában megnyilvánuló, az önállóság fejlődésében megmutatkozó egyéni különbségeket,

— felismerni az étel erőszakolásának vagy más negatív gondozói magatartásnak a hatását, alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyek segítségével ezek megszüntethetők, enyhíthetők,

— felismerni és megérteni az étkezési zavarok okait.

c) Fürdetés, pelenkázás, öltöztetés

Legyen képes

— helyesen berendezni a fürdőszobát vagy a gondozási sarkot — a gyermek fejlettségének megfelelően — alkalmazni a csecsemők és kisgyermekek fürösztésekor, pelenkázásakor, öltöztetésekor használatos bútorokat, eszközöket (pólyázó és öltöztető asztal, öltöztető párna),

— megnevezni a 0—3 éves korosztály teljes ruházatának ruhadarabjait, az egyes ruhadarabok kiválasztásakor alkalmazni a ruházatra vonatkozó általános szempontokat (ne zavarja viselőjét a mozgásban, ne gátolja a bőr élettani működését, legyen könnyen mosható és gazdaságos),

— helyesen megítélni a kereskedelembe kerülő új gyermekruházati termékek alkalmasságát, hogy megfelelnek-e ezek a csecsemők és kisgyermekek speciális igényeinek, illetve milyen fejlettségű gyermek ruhatárába illeszthetőek,

— a csecsemőket és kisgyermekeket szakszerűen megfürdetni, bepelenkázni, öltöztetni,

— alkalmazni a fürdetés, pelenkázás, öltöztetés helyes menetének szabályait, az egyes részműveletek egymást követő sorrendjét és a részműveletek helyes kivitelezésének technikáját,

— figyelembe venni a gyermek mozgásfejlődését és természetes mozgásigényét, a pelenkázás, öltöztetés, valamint fürdetés során megítélni, hogy a fejlődés folyamán a gondozási műveletek, illetve részműveletek közben milyen szintű együttműködésre számíthat a csecsemő/kisgyermek részéről, illetve a gyermekek megközelítően mely életkorban és milyen ruhadarabjaikat tudják önállóan levenni, illetve felvenni,

— arra, hogy a gyermek öltöztetése, fürdetése közben beszéddel is kövesse a gyermek érdeklődését és ezzel elősegítse ismereteinek gazdagodását,

— megnevezni és alkalmazni a felnőtt magatartásának azokat az elemeit, melyek segítik a gyermeket abban, hogy partnernek érezhesse magát a gondozó-gyermek kapcsolatban és abban, hogy a gyermek örömmel vegyen részt a gondozási műveletekben, örömét lelje önállóságában, fejlődésében.

d) Szobatisztaság kialakítása

Legyen képes

— szakszerűen leírni a szobatisztaság kialakulásának folyamatát, ebben meghatározni a felnőtt szerepét, összefoglalni a szoktatásnak és a folyamat sürgetésének esetleges későbbi következményeit,

— felkészülten — egyénileg — támogatni a csoportban nevelkedő kisgyermeket ezen a területen,

— a szobatisztaság zavarainak megelőzésére és korrektív beavatkozásokra — a szülőkkel való szoros együttműködés révén,

— a gondozást/nevelést egymástól elválaszthatatlannak tekinteni, váljon meggyőződésévé, hogy a csecsemő és kisgyermek felnőttekhez fűződő kapcsolatát, önmagához és környezetéhez való viszonyát meghatározza az a mód, ahogyan fizikai szükségleteit kielégítik,

— felismerni a gyermek egyéni szükségleteit és támogatni ezen a területen.

e) Speciális nevelési nehézségek leküzdése

Legyen képes

— megválasztani a bánásmódot, amelyet a viselkedésével, szorongásaival, félelmeivel, nyugtalanságával, szembekerüléssel, agresszív megnyilvánulásaival, speciális nehézséget okozó gyermek nevelése megkíván,

— összefoglalni a nevelési nehézségek jelentkezésének leggyakoribb összetevőit, meghatározni a nehézségek csökkentését, illetve leküzdését elősegítő helyes nevelői attitüdöt és pedagógia stratégiát. Együttérzését kifejezni azzal, hogy kész meghallgatni a gyermeket és szavakba is tudja foglalni elfogadását, szeretetteljes támogatását, magatartásával a gyermek számára folyamatosan biztonságérzetet adni.

A gyermek egészséges, tevékeny életmódjának kialakítása

a) Napirend kialakítása

Legyen képes

— alkalmazni a csecsemő és kisgyermek jó napirendjének elvi és gyakorlati követelményeit,

— összehangolni az egyes gyermek napirendjét — a gyermek fejlettségének megfelelően, egyéni szükségleteinek kielégítése mellett — a gyermekcsoportéval, továbbá kialakítani a gyermekek gondozásának sorrendjét,

— arra, hogy a különböző korcsoportú gyermekek napirendjének kialakításakor figyelembe vegye az évszakok változását, a gyermekek érkezésének és távozásának idejét,

— hogy váratlan eseményekhez (pl. időjárás változásai, a személyzet váratlan hiányzása) rugalmasan tudjon alkalmazkodni, és erről a gyermek számára érthető módon tudjon tájékoztatást adni,

— bölcsődében, csecsemőotthonban dolgozó technikai személyzet feladatait megjelölni.

b) Levegőzés

Legyen képes

— szakszerűen meghatározni a levegőzés és a napsugárzás hatását a gyermek fejlődésére,

— az évszak, az időjárás és a hőmérséklet figyelembevételével dönteni a levegőzés időtartamáról, az optimális feltételekről,

— helyes öltözékkel biztosítani a gyermek szabad mozgását, játékigényének kielégítését,

— felsorolni a napozás veszélyeit, a fullasztó kánikula, köd, erős hideg ártó hatását, leírni az ellenük való védelem feladatait,

— alkalmazni az udvarban, a kertben használható felszerelési tárgyakat, mozgásfejlesztő eszközöket, melyek elősegítik a gyermekek szabad, változatos mozgását.

c) Alvás

Legyen képes

— szakszerűen meghatározni az alvás élettani jelentőségét, a különböző korú gyermekek átlagos alvásigényét és ritmusát, valamint a lehetséges egyéni különbségeket, illetve az alvászavarainak lélektani hátterét megérteni és megfogalmazni,

— megteremteni az alvás tárgyi feltételeit, biztosítani a nyugodt elalvás, alvás körülményeit,

— megfogalmazni a szobában altatással kapcsolatos teendőit (szellőztetés, a korábban ébredő gyermekek játékának biztosítása),

— belátni a csecsemők és kisgyermekek szabad levegőn alvásának jelentőségét, felsorolni az ehhez szükséges speciális feltételeket (levegőztető ágy, megfelelő öltözék, időjárási tényezők).

d) Mozgás

Legyen képes

— felismerni gyermekek közt meglévő, akár jelentős különbségeket, a különböző hely- és helyzetváltoztató mozgások megjelenésének eltérő időpontjában, a begyakorlásukhoz szükséges időtartamban,

— megítélni, hogy egy adott környezetben a tárgyi feltételek (a játszóhely mérete, a gyermekek öltözéke stb.) biztosítják-e a szabad mozgást, a gyermek mozgásfejlettségét figyelembe véve,

— a gyermekek mozgásfejlődését figyelemmel követni és felismerni, hogy milyen változtatások esedékesek a gyermekek mozgásszabadságának, mozgásfejlődésének elősegítése érdekében (hempergő beszerzése, játszósarok kialakítása, változtatás az öltözéken, mozgásfejlesztő eszközök, játékok biztosítása).

e) Játék

Legyen képes

— megfogalmazni a játék lényegét és szerepét a gyermekek életében, fejlődésében,

— kiválasztani a kereskedelemben kapható megfelelő játékeszközöket, a játékra alkalmas egyéb tárgyakat, ezekről megítélni, hogy milyen életkorban, milyen helyzetben és milyen tevékenységhez használhatók,

— megjelölni a gyermek életkorának, fejlettségének, érdeklődésének megfelelő, a személyiségfejlődését elősegítő játékokat (beleértve az alkotó tevékenység eszközeit és a képeskönyveket is),

— megteremteni a nyugodt, elmélyült, aktív játéktevékenység feltételeit,

— nevelői magatartásával támogatni a gyermeki kreativitást,

— a gyermekek igényeitől és a helyzetétől függően szerepet vállalni a játékban,

— alkalmazni a korosztály életkori sajátosságainak megfelelő dal-, mondóka- és gyermekvers-repertoárt, belátni az élvezetes előadásmód jelentőségét és fejlesztő hatását,

— tolmácsolni élményszerűen a képeskönyvek illusztráció alapján, vagy könyv nélkül kitalált történeteket és a gyermek fejlettségének megfelelő meséket,

— leírni az alkotótevékenységek eszközeinek elkészítését és előkészítését, felhasználásuk technikáját, továbbá megfelelő módon tanácsot adni a felhasználásukhoz,

— segíteni — szükség szerint — a konfliktusok megoldásában a derűs hangulat, nyugodt légkör megteremtése érdekében,

— figyelemmel kísérni a gyermek tevékenységét, szükség esetén ötletekkel, tanácsával segíteni a gyermek játékát.

A megbetegedett gyermek ellátása

Legyen képes:

— felismerni, ha egy gyermek megbetegedett, és a szülő vagy az orvos megérkezéséig szakszerűen ellátni,

— leírni a leggyakoribb fertőző és nem fertőző gyermekkori betegségek tüneteit, kóros állapotok jellemzőit,

— megnevezni és alkalmazni a lázcsillapítás módjait,

— a gyógyszerbeadás különböző módjait végrehajtani a gyakorlatban,

— megkülönböztetni az egyes betegségek diétás étrendjét és elkészíteni a diétás ételeket,

— a betegségről— az orvos utasításai szerint — érthetően tájékoztatni a szülőt és a gyermeket, a vizsgálatokat, a várható beavatkozásokat szakszerűen ismertetni, együttérezni és támaszt adni,

— elvégezni az alapvető otthoni ápolásban is előforduló ápolási feladatokat, ezekben a feladatokban a szülőt segíteni,

— a gyakran előforduló gyermekbalesetek (félrenyelés, zúzódás, horzsolás, törés, forrázás) elsősegélyszintű ellátására,

— az orvos utasításait betartva orvosi vizsgálatoknál, beavatkozásoknál szakszerűen segédkezni.

Megfigyelés, a dokumentáció vezetése

Legyen képes:

— megfogalmazni a megfigyelés jelentőségét, szerepét,

— különböző típusú megfigyeléseket végezni, az észlelteket írásban rögzíteni, s a megfigyelés eredményét elemezni, értékelni, illetve nevelői gyakorlatában a gyermek érdekében felhasználni,

— bölcsődei, csecsemőotthoni dokumentációt (pl. a csoportnapló, az alapfüzet, fejlődési napló) vezetni, a fejlődési táblát kitölteni, a gyermek egészségügyi törzslapját és más dokumentumokat vezetni, valamint ezeket megfelelően felhasználni.

A gyermek védelmét, a család segítését szolgáló ismeretek alkalmazása

A csecsemő- és kisgyermekgondozó képes legyen alkalmazni a gyermek, a család védelmére vonatkozó jogszabályokat, valamint központilag kiadott szakmai irányelveket, a módszertani leveleket, útmutatásokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

— középiskolai végzettség.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a (1) bekezdésének kivételével felmentés nem adható.

3. A vizsgán számon kérhető feladatok megegyeznek a III. pontban leírtakkal.

4. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Tantárgyak:

a) egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása,

b) élelmezéstan,

c) fejlődéslélektan,

d) neveléstan,

e) gyógypedagógiai alapismeretek,

f) gyermekgyógyászat, alkalmazott gyógyszertan,

g) fertőző betegségek,

h) gyermekápolástan,

i) bölcsődei és csecsemőotthoni szervezési ismeretek,

j) gyermekirodalom.

Időtartam: 180 perc

Az írásbeli vizsga tételeit a Népjóléti Minisztérium adja ki.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Tantárgyak:

a) egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása,

b) élelmezéstan,

c) fejlődéslélektan,

d) neveléstan,

e) gyógypedagógiai alapismeretek,

f) gyermekgyógyászat, alkalmazott gyógyszertan,

g) fertőző betegségek,

h) gyermekápolástan,

i) bölcsődei és csecsemőotthoni szervezési ismeretek,

j) gyermekirodalom.

a) Egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása

A csecsemő és kisgyermek gondozásának személyi és tárgyi feltételei.

A csecsemő és kisgyermek fejlődését befolyásoló külső és belső tényezők, ezek összefüggése. A csecsemő/kisgyermek megfigyelése.

Az egyéni fejlődésbeli különbségek felismerése és helyes értelmezése.

Az anya és a család szerepének jelentősége. Az elszakadás következményei. A szeparáció, hospitalizmus tünetei, a megelőzés feladatai. A rejtett érzelmi elhanyagolás tünetei, hatásai.

A csecsemő/kisgyermek testi fejlődése (testsúly, testhossz, testarányok, szervek működése, idegtevékenység), a fejlődés követésének, ellenőrzésének módja és mutatói.

A gondozás-nevelés egysége a mindennapi munkában. A felnőtthöz fűződő érzelmi kapcsolat jelentősége. A gondozó személyi állandóságának fontossága, a ,,saját'' gondozónő.

A gyermeki önállóság helyes értelmezése, a felnőtt szerepe és feladata a gyermek önállóságának fejlődésében.

Az újszülött/kisgyermek táplálása. A szoptatással (elválasztással), étkeztetéssel kapcsolatos gondozási ismeretek. Törekvés a gyermek önállóságának segítésére.

A gyermek étkezésével kapcsolatos nehézségek felismerése, a gondozás feladatai. A csoportos étkeztetés.

Az újszülött/csecsemő/kisgyermek fürösztésének jelentősége, menete. A gyermek együttműködését támogató magatartás fürösztés közben.

Az újszülött/csecsemő/kisgyermek célszerű ruházatával kapcsolatos ismeretek. A pelenkázás. A gyermek önállóságának/aktivitásának segítése az öltöztetés/öltözködés során.

A gyermek alvásszükségletének alakulása. Az alvás jelentősége. A nyugodt alvás feltételeinek biztosítása.

Levegőztetés, napoztatás fontossága, feltételeinek megteremtése, az esetleges káros hatások megelőzése.

A szobatisztává válás folyamata, a gyermek támogatása.

A gyermek mozgás-, értelmi és érzelmi fejlődése, ennek támogatása.

A különböző korú gyermekek (gyermekcsoport) napirendjének megtervezése, kivitelezése.

b) Élelmezéstan

A táplálás, élelmezés meghatározó jelentősége a gyermek fejlődésében, a felnőtt felelőssége a feltételek biztosításában.

Az anyatejes táplálás fontossága.

Az elválasztás menete, elvei, a beépítendő élelmianyagok elvei, a beépítendő élelmianyagok sorrendje.

A csecsemő, kisgyermek ételeinek elkészítése, tanácsadás az anyának.

A különböző tápszerek felhasználása, tejhígítások elkészítése.

Az életkorok tápanyag- és élelmianyag-igényének megfelelően étlapok készítése, az élelmezés ellenőrzése.

Az egyes korosztályok részére megfelelő ételek készítésének módja.

c) Fejlődéslélektan

A pszichológia módszerei.

Az ember és környezet kapcsolatai, az öröklés, fejlődés, érés és nevelés összefüggése, a szerkezet és funkciók kölcsönhatásának törvénye.

Az egyes lelki jelenségek fejlődésének jellemzői.

A gondolkodás és beszéd kapcsolata, a beszédfejlődés menete, feltételei, a gyermeki világkép sajátosságai.

A kommunikációs kódok, az érzelmi és szociális kapcsolatok alakulása.

A motiváció, érzelem és akarat összefüggése, fejlődésmenete.

A játékfejlődés menete, az egyes életkori szakaszok jellemző játékformái.

Az újszülöttkor, csecsemőkor és gyermekkor fejlődési sajátosságai, az életkori periodizáció törvényszerűségei, a gyermeki személyiség jellemzői.

A kisiskoláskor, a prepubertáskor, a pubertáskor pszichológiai sajátosságai.

Az ifjú-felnőttkor és öregkor jellemzői.

Az egyéni fejlődést befolyásoló hatások, azok egymással való összefüggése.

d) Neveléstan

A csecsemő és kisgyermek csoportban nevelésének ellentmondása a gyermek természetes igényével szemben.

A bölcsőde és a csecsemőotthon intézkedései, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését biztosítják.

A megfigyelések végzése és azok felhasználása a nevelő munkában.

A szülővel történő beszoktatás módszere.

A csecsemőotthonba érkező gyermek beilleszkedésének elősegítése.

A bölcsődei, csecsemőotthoni dokumentáció vezetése.

A csoporttagok szükségleteinek, igényeinek figyelembevétele a napirend kialakításában.

A napirend rugalmassága, változások, módosítások igény/szükség esetén.

Az étkezési sorrend kialakítása és tudatosítása.

Az egyes gyermekek fejlődési ritmusának figyelembevétele a csoportos étkezésre való áttéréskor.

A szabadban történő játék és gondozás feltételeinek biztosítása.

A játszóhely kialakításának szempontjai.

A gyermekcsoport játékkészletének meghatározó szempontjai.

A gyermekek szabad aktivitásának elősegítése.

A gyermeki kreativitás segítése.

A gyermek igénye szerint szerep vállalása a játékban.

A gyermeki éntudat felismerése és fejlődésének támogatása.

A társas kapcsolatok fejlődésének megnyilvánulási formái.

A gyermekek között leggyakrabban előforduló konfliktusok megelőzése, a konfliktusok megoldásának segítése.

A bölcsődében, csecsemőotthonban nevelkedő sérült gyermek gondozása, egészséges társak közé való beilleszkedésének támogatása.

A nyugtalanságot, agresszivitást előidéző tényezők felismerése.

A bölcsődében, csecsemőotthonban nevelkedő gyermek szüleivel való kapcsolattartás formái. A szülő-gyermek kapcsolat támogatása.

A gondozó feladatai a gyermek bölcsődéből, csecsemőotthonból történő távozásával kapcsolatban.

e) Gyógypedagógiai alapismeretek

A fogyatékos gyermekkel és szüleikkel való kapcsolat felvétele.

A problémák, igényeik, pszichés állapotuk felmérése.

A feladatok megbeszélése, esetelemzés írásban.

f) Gyermekgyógyászat, alkalmazott gyógyszertan

Veleszületett és örökletes betegségek, fejlődési rendellenességek. Újszülöttek betegségei: kórokai, keletkezési módjuk. Veszélyeztetett, kis súlyú újszülöttek és koraszülöttek. Születési sérülések és jellegzetes újszülötti betegségek, fejlődési rendellenességek. Az újszülöttkor sárgasággal jár betegségei. A központi idegrendszer újszülöttkori betegségei. Újszülöttkori fertőzések. Újszülöttkori szűrővizsgálatok.

Táplálkozási zavarok a csecsemőkorban. Csecsemőkori kóros soványság és sorvadás. Csecsemőkori hasmenések. Csecsemőkori shockállapotok. Szájüreg, nyelőcső, gyomor betegségei. Hányások. A bélrendszer és a végbél betegségei. Sérvek. Malabsorptios kórképek. Mucoviscidosis. Máj és epeutak betegségei.

A felső légutak betegségei. A gége betegségei. Az alsó légutak betegségei. Középfülgyulladás. Az orrmelléküregek betegségei. Tonsillectomia. Adenotomia.

Veleszületett és szerzett szívhibák. Keringési elégtelenségek. Az immunrendszer betegségei: Atopiás-allergiás betegségek.

A vérképző rendszer betegségei: vérszegénység, fehérvérűség, vérzéses betegségek.

Az idegrendszer fejlődési rendellenességei és gyulladásos betegségei.

Görccsel járó betegségek a gyermekkorban.

A belső elválasztású mirigyek betegségei.

A legfontosabb gyermeksebészeti betegségek.

Sürgős teendők a gyermeksérülések ellátásában.

A mozgásszervek betegségei.

Fertőzéses bőrbetegségek (bacterium, gomba, vírus). Nem fertőzéses bőrelváltozások (alkati, állati, élősködők, gyógyszerek).

A szem betegségei.

g) Fertőző betegségek

Fertőző betegségek általános fogalmai, diagnózis, gyógyítás, hatósági előírások.

Kötelező védőoltások.

Kiütéses fertőző betegségek (vörheny, bárányhimlő, övsömör).

Légúti fertőző betegségek.

Egyéb cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegségek (sömör, cytomegalia, mononucleosis).

Enterovírus okozta betegségek (Coxsackie fertőzés).

Járványos agyhártyagyulladás, fertőzéses agyvelőgyulladás.

Enterális fertőző betegségek (vérhas, coli enteritis, salmonellosis). Fertőzéses ételmérgezés.

Fertőző májgyulladás.

Az AIDS megbetegedés.

Antropozoonosisok és vektoriális betegségek (veszettség, merevgörcs, kullancsencephalitis, scabies, pediculosis).

Gümőkor. Veleszületett vérbaj.

Bélparazitosisok (cérnagiliszta betegség, orsóférgesség, szalagférgesség).

h) Gyermekápolástan

A beteg csecsemő és kisgyermek ápolásának kórtermi/betegszobai tárgyi és higiénés feltételeinek biztosítása.

Kényelmi eszközök. Folyamatos testápolás.

Megfelelő ruházat, pelenkázat.

Testváladékok megfigyelése, felfogása.

A csecsemő és kisgyermek szakszerű megfigyelése, az állapot tünetek értékelése, szükség szerinti intézkedések.

A megbetegedett csecsemő, kisgyermek ellátása láz, görcs, hányás, hasmenés esetén.

A gyermek és munkatárs elsősegélyben való részesítése.

A beteg gyermek állapota/szükségletei szerinti alapápolási feladatok. A beteg csecsemő, kisgyermek folyamatos észlelése, hőmérséklet, légzés, pulzus ellenőrzése, dokumentálás.

A leggyakrabban előforduló csecsemő- és kisgyermekkori megbetegedések (szív- és keringési rendszer betegségei, légúti betegségek, vesebetegségek, cukorbetegség, fejlődési rendellenességek, mozgássérültek, gipszelt beteg, bőrbetegek, speciális étrendet igénylő állapotok) ápolásának alapelvei, ápoláslélektani szempontok, a szülő segítése.

A gyógyszerek tárolása, beadásra előkészítése csecsemőknél, kisgyermekeknél, tabletta, drazsé, kapszula, kanalas gyógyszerek, cseppek, kúp, ecsetelőszerek, hintőporok, szem-, orr-, fülcseppek, inhalálás alkalmazása. Előkészítés injekció beadásánál (sc-, im-, iv. inj.).

A gyógszerelés veszélyeinek megfogalmazása, a megelőzés feladatai.

A beteg csecsemő, kisgyermek ellátása során gyakran előforduló ápolási feladatok; hűtő-, melegítő-, izzasztó-, gyógyszeres- és fertőtlenítő fürdők előkészítése és alkalmazása. Hűtő borogatás (mellkas-, törzs-, végtag- és teljes borítás) előkészítése és alkalmazása. Párakötés, nedves hideg-meleg borogatás előkészítése, alkalmazása száraz meleg- és hideghatás biztosítása (termofor, melegvizes palack, jégtömlő). Sollux- és infravörös lámpa alkalmazása. Gőzsátor készítése és alkalmazása. A beöntés célja és alkalmazása.

Mintavétel egyes laboratóriumi vizsgálatokhoz.

i) Bölcsődei és csecsemőotthoni szervezési ismeretek

Az államhatalom és államigazgatás szervezeti felépítésén belül a Népjóléti Minisztérium feladatkörének, az országos intézetek szakmai irányítási munkájának ismertetése.

Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, a gyermekintézmény-hálózat kialakulása. A bölcsődei hálózat ismertetése.

A csecsemőotthonok működésével kapcsolatos elvárások. Gondozási, kapcsolattartási, látogatási, hazaadási és örökbefogadási feladatok.

A család-bölcsőde kapcsolata, családlátogatás szervezése és lebonyolítása. A kapcsolattartás módjai.

A bölcsődei felvétel módszerei. A szülővel történő fokozatos beszoktatás feltételei és módszere.

A bölcsődei, csecsemőotthoni gondozó-nevelő munkával kapcsolatos szervezési kérdések.

A napirend jelentősége és szervezése a bölcsődében és csecsemőotthonban.

A gyermekekről vezetett dokumentációk követelményei és gyakorlati alkalmazása (fejlődési tábla, fejlődési napló, percentil tábla).

A bölcsődéből óvodába való átmenet elvi és gyakorlati, módszerbeli kérdéseinek megismerése. Az óvodával való kapcsolat.

Munkaköri leírások, a szakmai, minőségi munka feltételeinek megteremtése, munkaszervezési feladatok összehangolása.

j) Gyermekirodalom

A gyermekirodalom jelentősége a kisgyermek (0—3 éves) értelmi, érzelmi és szociális fejlődése szempontjából.

A gyermekirodalom alkotásainak és képeskönyvek kiválasztásának pedagógiai, pszichológiai szempontjai bölcsődében és csecsemőotthonban.

A képeskönyv-nézegetés, verselés, mondókák, mesélés módszertani kérdései bölcsődében és csecsemőotthonban.

A vizsgázó a fenti tantárgyakból többrészes komplex ismereteket számon kérő tételt húz.

Időtartama: a feleletre maximális 15 perc fordítható.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll.

a) Megelőző vizsgafeladat

30 gyakorlati képzési napig tartó — értékelt — szakmai munka végzése. A vizsgát a szakmai gyakorlat terhére kell megszervezni és a gyakorlati osztályzattól függetlenül kell értékelni [10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 26. §-a].

b) Vizsgabizottság előtt elvégzett feladat

A vizsga helye lehet a tanbölcsőde vagy az iskola gyakorló terme.

Tanbölcsődében (tanbölcsődei gyakorlatok utolsó hetében)

A tanbölcsődében szervezett gyakorlati záróvizsgarész tételeit a szakmai vizsgát szervező intézmény állapítja meg.

A tételeket a mindennapos és aktuális gondozói feladatokból kell összeállítani.

Iskola gyakorlati termében

Gondozási-nevelési, szervezési és dokumentációs feladatok megoldása.

A vizsga javasolt tételsorát a képzés a képzés központi programjának melléklete tartalmazza.

A feladat elvégzésére fordítható időtartamot — a feladat jellegétől, időigényességétől függően — a vizsgabizottság határozza meg.

A gyakorlati vizsga (ideértve a megelőző, valamint a vizsgabizottság előtt elvégzett feladatokat is) elbírálásának alapja a munkavégzés szakszerűsége, tudatossága, a munka és a munkahely megszervezése, a munka feladat szakszerű végrehajtása, a folyamatos ellenőrzés és munka minősége, továbbá a munkavédelmi, higiéniai követelményeknek való megfelelés.

A megelőző vizsgafeladat értékelését írásba kell foglalni. A gyakorlati oktatást végző gyermekintézmény vezetőjének aláírásával és bélyegzőjével ellátott nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jelölt személyi adatait, a szak megnevezését, a 30 nap alatt végzett tevékenységek felsorolását, azok értékelését és a javasolt gyakorlati érdemjegyet.

A nyilatkozatot az előírt határideig meg kell őrizni.

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgarészre és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegy alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat érdemjegye nagyobb súlyt kapjon.

Ha bármely érdemjegy elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

A gyakorlati vizsga tartalma:

— a gyermek megfigyelése, testi fejlődésének mérése, értékelése,

— a csecsemő és kisgyermek fogása, tartása, gondozási munka közben,

— a csecsemő és kisgyermek étkeztetése, itatása (eszközök, technika, higiénés követelmények, lélektani és nevelési szempontok a táplálás során),

— a csecsemő és kisgyermek fürösztése, testének ápolása (eszközök, technika, higiénés követelmények, gondozási-nevelési feladatok),

— a csecsemő és kisgyermek öltöztetése (fejlettség, évszak, időjárás, napszak követelményei szerint, gondozási-nevelési szempontok),

— pelenkázás módjai, elvi és gyakorlati kérdései,

— alvás, levegőztetés feltételeinek biztosítása,

— mozgásfejlődés segítése, tárgyi-gondozási feltételek biztosítása,

— előkészítés, segédkezés orvosi vizsgálatoknál, beavatkozásoknál.

A vizsgáztatás során a feladatok teljesítményszintjének meghatározása (elbírálása) a szakképesítés szakmai követelményeiben meghatározottak szerint történik.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsgát, és a csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsítja.

A szakmai vizsga fentiekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

* * *

IV.

A Jegyzék 12. sorszáma szerint kiadott
fogtechnikus szakképesítés
szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 4 3249 08 5 0 03

2. A szakképesítés megnevezése: Fogtechnikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

3248 Fogtechnikus

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

Fülilleszték készítő

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A fogtechnikus team-munkában a fogorvossal és az asszisztenciával, valamint a páciens közreműködésével a fogászati ellátás keretein belül fogpótlásokat készít.

A fogtechnikus munkaterületének fő feladatai

a) Kivehető lemezes fogpótlások készítése

— részleges fogpótlások akrilát alaplemezzel, hajlított vagy öntött kapcsokkal, müanyag vagy kerámia műfogakkal,

— részleges fogpótlások fémlemezzel kombinálva, öntött kapcsokkal, finommechanikai rögzítő rendszerekkel vagy teleszkóprendszerekkel, kerámia vagy műanyag műfogakkal,

— teljes fogpótlások akrilát vagy fém alaplemezzel, műanyag vagy kerámia műfogakkal.

b) Rögzített fogpótlások tervezése, készítése

— koronák: öntött technológiával nemes vagy nem nemesfém ötvözetből, leplezőanyag nélkül vagy leplezéssel,

— hidak: öntött technológiával nemes vagy nem nemesfém ötvözetből leplezőanyag nélkül vagy leplezéssel (műanyag, kerámia).

c) Kombinált munkák készítése

— rögzített és kivehető fogpótlások kombinációja finommechanikai rögzítő rendszerek segítségével.

d) Javítások készítése

— a kivehető lemezes fogpótlások javítása — törés, pótlás, alábélelés stb.

e) Helyreállító protetikai megoldások készítése

— obturátoros protézisek, arcprotézisek, implantátumok,

— fogágybetegséget gyógyító eljárások: rögzítő sinek, éjszakai harapásemelők.

f) Fogszabályozó készülékek készítése

— kivehető és rögzített.

A fogtechnikus tevékenysége megalapozott szakmai és etikai normák alapján történik.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok. (A jellegzetes munkafeladatok, feladatcsoportok, összetett tevékenységek felsorolása a feladatcsoportok felbontása alapfeladatokra)

A fogtechnikus szakképesítéssel rendelkező az alábbiakra képes:

a) Részleges és teljes kivehető protéziseket készíteni

— anatómiai, antagonista és funkciós mintát készíteni,

— egyéni kanalat készíteni,

— részleges és teljes harapási sablont készíteni,

— kapcsot tervezni és kapcsot hajlítani,

— részleges és teljes próbafogsort készíteni középértékű artikulátorban,

— próbafogsorokat véglegesen elkészíteni küvettába préselve, öntőakriláttal vagy injektálási módszerrel,

— a rágófelszineket funkcionális szempontokban megfelelően kialakítani,

— műfogsorjavításokat készíteni,

— immediát és obturátoros protézist készíteni.

b) Rögzített pótlásokat készíteni

— rögzített pótlásokhoz szekciós mintát készíteni különböző eljárásokkal,

— öntött szóló, homlokzatos, gyökércsapos és részleges koronákat nemes és nem nemesfém ötvözetből, műanyag vagy kerámia leplezéssel, valamint horony, kapocstartó és teleszkópkoronákat készíteni, valamint köpenykoronákat készíteni,

— öntött hidat készíteni nemes vagy nem nemesfém ötvözetből leplezés nélkül vagy műanyag, vagy kerámia leplezéssel.

c) Mintára öntött fémlemezt készíteni paralelométer segítségével.

d) Kombinált munkákat készíteni finommechanikai rögzítő rendszerek segítségével.

e) Protézis-javításokat készíteni.

f) Helyreállító protetikai eszközöket készíteni.

g) Implantátumokra felépítményt készíteni.

h) Kivehető és rögzített fogszabályozó készülékeket készíteni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Iskolarendszerű képzésben

— szakképző iskola második évfolyamának sikeres elvégzése (írásbeli és szóbeli vizsgához),

— szakképző iskola harmadik évfolyamának sikeres elvégzése (gyakorlati vizsgához).

Iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő (egyéni vizsgázó) jelentkezése esetén

— középiskolai végzettség,

— 4 éves szakirányú, szakmai gyakorlat, vagy

— 3 éves szakirányú szakmai gyakorlat és 140 órás, szakképző intézmény által szervezett elméleti, valamint 140 órás szervezett gyakorlati tanfolyam elvégzése (A szervezett elméleti és gyakorlati tanfolyam célja a szakma alapvető ismereteinek elsajátítása, felkészülés az egységes követelmények szerinti szakmai vizsgára.),

— sikeres tantárgyi vizsga letétele fogászati funkcionális anatómia és szakrajz tantárgyakból.

2. A szakmai vizsga részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ában foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével.

A szakképesítés szakmai követelményeinek III. fejezetében meghatározott és ehhez kapcsolódó ismereteket és készségeket kell számon kérni a szakmai vizsgán.

4. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgarész a szakképesítés egészét átfogó összetett feladat, amely magában foglalja a szakmai ismereti, anyagismereti, fogászati funkcionális anatómiai, szakrajzi és az ergonómiai ismereteket.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó feladatokat (3 feladat) kell megoldani:

— teljes alsó-felső próbafogsor készítése középértékű artikulátorban,

— hídmintázás,

— fémlemez mintázás.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó az alábbi tantárgyakból ad számot a tudásáról:

— szakmai ismeret (amely magába foglalja a szakmai ismereteken túl a fogászati funkcionális anatómiai, az ergonómiai és a munkavédelmi ismereteket is),

— anyagismeret.

A szóbeli vizsga komplex kérdéseit a VI. fejezet tartalmazza.

A szakmai vizsga részeinek sorrendje

Írásbeli vizsga, szóbeli vizsga (iskolarendszerű képzésben a második évfolyam sikeres elvégzését követően), a gyakorlati vizsga (iskolarendszerű képzésben a harmadik évfolyam sikeres elvégzését követően).

5. A szakmai vizsga értékelése

Szakmai gyakorlati vizsga

Az egyes feladatokat a bizottság tagjai egymástól függetlenül bírálják el és alakítják ki a javasolt érdemjegyet.

A végső osztályzatot a bizottság határozza meg.

Amennyiben a 3 feladat bármelyikére a jelölt elégtelen érdemjegyet kapott, úgy a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Szakmai elméleti vizsga

A vizsga érdemjegyét a szóbeli és írásbeli vizsga átlageredménye alapján kell meghatározni. Középérték esetén az írásbeli felé kell kerekíteni.

V. Egyéb tudnivalók

1. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20.118/95. engedélyszámmal ellátott tantervének használata a megjelenését követő tanévtől kötelező.

Ezzel egyidejűleg — felmenő rendszerben — a 37452 r. számú tanterv és a 3026/92. III. 21. kísérleti tanterv hatályát veszti.

2. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzés intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

3. Az Országos Egészségügyi Pénztár által finanszírozott tevékenység ellátásában csak olyan szakember vehet részt, aki a hároméves képzés anyagából különbözeti vizsgát tett a szakmai vizsgabizottság előtt.

VI. A szakmai szóbeli vizsga tételei

Szakmai ismeret (integrált)¹

1. A részleges, kivehető akrilát alaplemezes fogpótlás jellemzői, részei, anyagai technológiái

— rögzített (fix) fogpótlások jellemzői, fajtái, anyagai, technológiái,

— antropológiai mérőpontok és iránysíkok, a felső nagymetszőfog anatómiája,

— a munkavédelem célja; a minősítés fogalma; minőségtanúsítás.

2. Az immediát és obturátoros protézis

— szekciós mintakészítési eljárások,

— a fogak jelölési rendszerei, gnathológiai alapfogalmak, okklúziós elméletek,

— balesetelhárítás.

3. Foghiányok beosztása Lőrinczy-Földvári és Fábián-Fejérdy szerint

— rögzített fogszabályozó készülékek,

— koponyatípusok és embertípusok, a felső kismetszőfog és szemfog anatómiája.

4. Egyéni kanál készítés, befunkcionálás, funkciós minta készítés

— öntött öncélú és kapocstartó korona készítés,

— a felső állcsont anatómiája, felső első kisőrlőfogak anatómiája,

— ergonómiai alapfogalmak.

5. Kivehető fogszabályozó készülékek

— öntött kapocs tervezés, szerkesztés, az öntött kapocs részei; a paralelométer használata,

— az állkapocs anatómiája, felső második kisőrlőfogak anatómiája,

— tűzveszélyességi osztályok.

6. Teljes alsó, felső protézis alaplemez határai, a teljes minták fóliázandó területei

— a rögzített pótlások lenyomatfajtái,

— a szájpadcsont anatómiája, felső első nagyőrlőfogak anatómiája,

— az emberi test egyoldalú igénybevétele, mint foglalkozási ártalom.

7. Részleges kivehető próbafogsor készítése középértékű artikulátorban

— fémlemez készítése bilaterális sorvégi hiányra,

— az állkapocsgerinc különböző alakjai, felső kisőrlőfogak anatómiája,

— az ergonómiai feltételeknek megfelelő laboratórium.

8. Minták rögzítése középértékű artikulátorban hagyományos és arcíves regisztrálás után

— finommechanikai rögzítő elemek,

— az állkapocsizület; alsó metszőfogak anatómiája,

— a munkabaleset fogalma, okai, bejelentése, nyilvántartása.

9. A centrális relációban meghatározott viaszsáncok külső felszínén alkalmazott információs jelölések

— fémlemezhez munkaminta készítés és fémlemez mintázása,

— harapási magasságok; normál és rendellenes harapási formák,

— a villamos áram élettani hatása.

10. Teljes alsó-felső próbafogsor készítése középértékű artikulátorban. A rágópályák becsiszolása

— a teleszkópkoronák tpusai, működési elve, részei, anyagai, elkészítése,

— az állkapocs mozgásai; az alsó szemfogak anatómiája,

— porártalom és a védekezés módjai.

11. Teljes és részleges próbafogsorok végleges mintázása

— funkcionális szempontoknak megfelelő rágófelszín mintázása,

— az állkapocs mozgásai; a Gysi-féle körharapás,

— a környezetvédelem fogalma, területei, eszközei és módszerei.

12. Hagyományos, öntőakrilátos és injektálási módszerrel készreviteli eljárások

— kétrészes és húzott aranykorona készítés,

— Cristensen jelenségek; fogsorgörbék; az alsó második kisőrlőfogak anatómiája,

— a munkaviszonyra vonatkozó előírások.

13. Az artikulátor fajtái, részei, működése

— öntött szóló korona készítés,

— mimikai és rágóizmok; felső első nagyőrlőfogak anatómiája,

— védekezés a fertőzések ellen a fogászatban.

14. A fogművek javítása

— a fémhidak alkotó részei, a hídtest kialakításának szempontjai,

— okkluziós síkok és szögek; felső második nagyőrlőfogak anatómiája,

— vegyi ártalmak — oxigénhiányos és szennyezett légtér, a gázok okozta ártalmak a munkahelyeken megengedhető levegőszennyezettség.

15. Arcíves regisztrálás, a minták rögzítése artikulátorban

— kerámia váz készítésének szempontjai, munkafolyamata,

— Mühlreiter-féle anatómiai jelek; felső nagymetszőfogak anatómiája,

— oldószerek használatának veszélyforrásai — belélegzés, hatása a bőrfelületre, védekezés módjai, tűz és robbanásveszélyesség.

16. Letört fémkapocs pótlása

— homlokzatos (Spring) korona készítés öntött technológiával,

— funkcionális szempontoknak megfelelő rágófelszín — tartó és támasztó csücskök, sokpontos érintkezés; alsó első kisőrlőfogak anatómiája,

— savak, lúgok hatása az emberi környezetre.

17. Alábélelés meleg eljárással

— gyökércsapos (Richmond) korona készítés öntött technológiával,

— a részleges és teljes fogpótlás alaplemez határai; felső frontfogak anatómiája,

— savak, lúgok hatása az emberi környezetre, elsősegélynyújtás.

18. Teljes fogsorból kitörött fogak pótlása. Kihúzott fog pótlása

— részleges koronák készítése,

— szemfogak anatómiája,

— az anyagok biztonságos tárolása.

19. Részleges és teljes harapási sablon készítés

— betétek (inlay) készítése nemesfém ötvözetből, kemény műanyagból és kerámiából,

— nagymetszőfogak és felső második kisőrlőfogak anatómiája,

— védekezés a fogászatban a fertőzések ellen, fertőtlenítő szerek (kézi, eszköz, felület, takarító).

20. Fémlemez készítése finommechanikai rögzítő elemekkel

— hátlemezes és műcsonkos hídváz készítése; leplezési lehetőségek,

— a felső állcsont nagyőrlő fogainak anatómiája,

— a tűzoltás módjai és anyagai.

21. Kapocshajlítás szabályai. A kapocs részei és anyagai. A műfogfelállítás szabályai

— kemény műanyag leplezések (hagyományos és fényre keményedő műanyagok),

— a kivehető és rögzített fogpótlások okkluzális felszínének érintkezése az antagonista fogazattal,

— a mikromotor és gipszcsiszoló megfelelő használata.

22. Fémlemezzel kombinált próbafogsor készítése és polimerizálása különböző módszerekkel

— fémlemez készítés — mintázástól polírozásig,

— az állkapocs nyálkahártya viszonyai; az alsó szemfogak anatómiája,

— a polírmotor és a magasnyomású polimerizáló szakszerű használata.

23. Funkciós mintára készített teljes alsó-felső próbafogsor készítése — műfogfelállítástól a rágópályák becsiszolásáig

— kerámia betét (inlay) készítés; héjkerámia készítés,

— a szájüreg anatómiája; a felső állcsont nyálkahártya viszonyai,

— laboratóriumi szociális helyiségek.

24. A teljes protézis helybentartó tényezői

— különböző rendszerű körhidak,

— harapási rendellenességek; az állkapocs nagyőrlő fogainak anatómiája,

— az elsősegélynyújtás szabályai, tárgyi eszközei.

25. Elhorgonyzási rendszerek

— nem nemesfémre égetett kerámia készítés,

— a fog felépítése, a fogazat előtörésének sorrendje; a fogágy,

— az öntés, hegesztés és forrasztás munkavédelmi előírásai.

Anyagismeret

1. A fogászati anyagok fejlődése.
A kivehető és rögzített fogpótlások alapanyagai.

2. Fogászati alap- és segédanyagok.
A fogászati anyagok megmunkálása — Bunsen-égő, olvasztó és forrasztópisztoly.
A fogászati mintakészítő anyagok.

3. A fogászati anyagok megmunkálása forgácsoló és csiszoló eszközökkel, valamint polírozással.

4. A fogászati viaszok — eredet és felhasználás szerinti csoportosítás.

5. A hajlított kapcsok anyagai.
Az öntött kapcsok anyagai.

6. Az akrilát alapú protézis alapanyag fajtái és feldolgozása.
A polimerizáció, polikondenzáció és poliaddició fogalma.

7. A lenyomatanyagok és felhasználási területük.
Hidegen polimerizálódó akrilátok.

8. Protézis akrilátok feldolgozása:
— nedves, hőre keményedő eljárás,
— öntőakrilátos feldolgozás,
— injektálási módszerrel készülő eljárás.

10. Nedves polimerizálás.
Száraz polimerizálás.
A polimerizált fogsorok lehűtése.

11. A kivehető fogpótlások készítésének segédanyagai.
A fémlemez készítéséhez használatos segédanyagok.

12. Fogászati aranyötvözetek. Az ötvözetek finomságának meghatározása.
Az ötvözetek feldolgozása.

13. A kivehető és rögzített fogszabályozó készülékek alapanyagai.

14. A fogászatban alkalmazott nikkel-króm ötvözetek és feldolgozásuk.
A fogászatban alkalmazott ezüst-palládium ötvözetek és feldolgozásuk.

15. A fogászati gipsz.

16. A szilikonbázisú lenyomatanyagok és szilikonpaszták.
Méretpontos öntvény készítésének követelményei.

17. Héjkerámia anyagok.
Fémbeágyazó anyagok.

18. Nemesfémek és ötvözeteik a fogászatban
— arany és platina ötvözetek.

19. Ezüstötvözetek
Az ezüst-palládium ötvözetek feldolgozási módja.

20. Kemény műanyag leplező anyagok és feldolgozásuk.

21. A leplező anyagok és fémváz közötti kapcsolat.

22. A fogászatban alkalmazott kobalt-króm ötvözetek.
A leplező anyagok színezési lehetőségei.

23. A forrasztás és hegesztés elektrokémiai alapjai.
A forrasztás és hegesztés fogászati alkalmazása.

24. Öntőgépek.
Precíziós öntés.

25. A kerámia technológia alapanyagai, a kerámia fogászati feldolgozása.
A gyári szortimentek (árukészlet) összetevői.

* * *

A Jegyzék 13. sorszáma szerint kiadott
egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai
és immunhisztokémiai szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 28

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

3232 Szakasszisztens (orvosi)

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

— —

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens

— egyetemek anatómiai, pathológiai, valamint igazságügyi intézeteiben,

— kórházak pathológiai osztályán,

— szövettani munkát végző kutatóhelyeken
tevékenykedik.

Tevékenységi körébe szövettani metszetek készítése; hisztokémiai, immunhisztokémiai, molekuláris pathológiai reakciók önálló elvégzése tartozik.

Technikai, illetve speciális egyéb szakmai területen az orvos, illetve egyéb egyetemi diplomás segítőtársa, akivel a szakmai és kutató munkában együtt dolgozik.

Közreműködik a középfokú szakképzésben, illetve az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai tevékenységének irányításában.

Megbízatás szerint mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.

Figyelemmel kíséri a magyar, valamint a külföldi módszertani irodalmat.

A laboratórium vezetőjének külön megbízása alapján a vizsgálati eredményekkel kapcsolatban információ közlésére jogosult.

Munkáját hivatásként gyakorolja és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a) szövettani mintaelőkészítő, mintafeldolgozási eljárások és speciális beágyazások végzése,

b) hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók kivitelezése,

c) informatikai ismeretek alkalmazása.

2. Követelmények

A hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens legyen képes

— a szakmai, etikai és jogi normákat betartani,

— munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

— elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,

— a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, szövettani, kórszövettani, biokémiai ismereteket alkalmazni,

— a tudomására jutott orvosi titkokat megőrizni; a betegek személyiségi jogait tiszteletben tartani,

— gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal a fertőtlenítési és munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

a) Szövettani mintaelőkészítő, mintafeldolgozási eljárások és speciális beágyazások végzése során

— alapvető laboratóriumi és szövettani technikai ismeretek gyakorlati alkalmazására (méréstechnika, oldatkészítés, pH mérés, pufferoldatok összeállítására),

— a hisztotechnikában használt festési eljárások elvégzésére, minőségi ellenőrzésére,

— a hisztokémiai laboratóriumban előforduló alapkészülékek használatára (festőautomata, kriosztát, mikrotóm, centrifugák, pH mérő, mérlegek) és működtetésük biztosítására,

— fénymikroszkópiában használatos készülékek működtetésére,

— elektronmikroszkópos technika alapvető gyakorlatára,

— fixált, paraffinos anyag metszésére (4-5 mikron),

— fagyasztott metszet készítésére kriosztátban, fixált és friss (fixálatlan) anyagból,

— mikrohullámú módszer alkalmazására különböző fixálási, beágyazási eljárásokban a hiszto- és immunhisztokémia területén,

— speciális mintaelőkészítő eljárások alkalmazására egyes hisztokémiai reakcióknál,

— különböző dekalcinálási lehetőségek elvégzésére a speciális hisztokémiai és immunhisztokémiai vizsgálatoknál,

— kenetek, metszetek, blokkok tárolására.

b) Hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók kivitelezése során

— szénhidrátok kimutatására

= perjódsavas oxidáláson alapuló reakciók (PAS, ABT reakció) végzése,

= kation kötési reakció (metakromáziás festések, vaskolloid kötési reakció) végzése,

= lektin kötési reakció (direkt és indirekt módszerek) végzése,

= polarizációs optikai eljárások, a poliszacharidák kimutatása,

= emésztéses eljárások végzése,

— zsírok kimutatására

= szudán festések, oil red O-val történő kimutatás,

= ozmiumtetroxid festés végzése,

= Nílus-kék szulfáttal történő festés kivitelezése,

— nukleinsavak nem szervspecifikus kimutatására

= Feulgen reakció és variánsainak végzése,

= metilzöld-pyronin reakció végzése,

= fluorescens festési eljárások alkalmazása,

— anorganikus anyagok kimutatására

= ferro- és ferri-ionok kimutatása,

= kalcium kimutatási lehetőségei,

= réz, arany, ezüst, bárium, stroncium, ólom, kristályok (pl. urát koleszterin) kimutatása,

— pigmentek kimutatására

= melanin kimutatása,

= bilirubin kimutatása,

= hemosziderin pigment kimutatása,

= lipofuscin kimutatása,

= formalin pigment eltávolítása,

— egyéb hisztokémiai reakciók végzésére

= biogén aminok kimutatása (kromaffin reakció, argentaffin reakció),

= amyloid kimutatása (kongóvörös, toluidinkék, polarizációs mikroszkópia),

= hematológiában használatos alapvető hisztokémiai reakciók elvégzése,

— enzimek hisztokémiai kimutatására

= enzim aktivitások kimutatása fémionos módszerrel,

= formazán képzésen alapuló enzim aktivitás kimutatása,

= peroxidáz aktivitás kimutatása,

= izoenzimek (pl. LDH) kimutatása,

= hisztokémiai enzimreakciók ellenőrzése, az eredmények interpretálása és a biokémiai adatokkal való összevetése,

— immunhisztokémiai vizsgálatok végzésére

= előkészítés, kontroll eljárások az immunhisztokémiai reakciókban (fixálás, metszés és beágyazási technikák),

= emésztési eljárások (pepszin, tripszin, proteináz-A, proteináz-K, pronáz) végzése,

= reagensek hígítása,

= a módszerek specificitása és ennek igazolása kontroll eljárásokkal,

= direkt és indirekt immunhisztokémiai eljárások kivitelezése,

= immunhisztokémiai eljárások láthatóvá tétele, (fluoreszcens jelölése, kromogének, fémionok),

= antigén feltárási eljárások végzése,

= szignál felerősítés,

= immunhisztokémiai reakciók ellenőrzése, az eredmények interpretálása és a biokémiai adatokkal való összevetése,

— molekuláris pathológiai eljárások végzésére

= in situ hibridizáció kivitelezése,

= PCR (polimeráz láncreakció) végzése.

c) Informatikai ismeretek alkalmazása során

— elemi számítógép kezelésére és statisztikai adatok feldolgozására,

— leletek adatrögzítésére, számítógépes feldolgozására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

— középiskolai végzettség (érettségi)

Szakmai előképzettség:

— általános laboratóriumi asszisztens, vagy

— szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy

— vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik, vagy

— egészségügyi szakasszisztens (elektronmikroszkópos, citológiai szakasszisztens), ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

Az alapképzettségnek megfelelően kétéves, vegyésztechnikus szakképesítés esetén hároméves szakmai előgyakorlat.

Szövettani asszisztensi szakképesítéssel és egészségügyi szakasszisztensi szakképesítéssel (elektronmikroszkópos, citológiai szakasszisztens) rendelkező vizsgázóknak előgyakorlatra nincs szükség.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Pathológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

GYAKORLATI IGAZOLÁS
a hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens képzéshez²

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név:

Munkahely:

_________________________________________________

Sorszám Gyakorlat témája/szakterülete

Intézmény Dátum Igazoló aláírása P. H.

_________________________________________________

1. Méréstechnika

2. Mikroszkópi technikák

3. Fehérjék hisztokémiája

4. Zsírok hisztokémiája

5. Szénhidrátok hisztokémiája

6. Nukleinsavak hisztokémiája

7. Enzimek hisztokémiája

8. Citofotometria

9. Immunhisztokémia

10. Polarizációs technika

11. Biogén aminok kimutatása

12. Speciális beágyazások

13. Elektonmikroszkópia

14. Számítástechnika

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése.

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi.

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) funkcionális anatómia és biokémia,

b) szövettani alkotóelemek morfológiai kimutatásának kémiai alapjai,

c) kvantitatív és molekuláris pathológiai eljárások,

d) enzimaktivitások hisztokémiai kimutatása,

e) szöveti mintaelőkészítő és mintafeldolgozási eljárások,

f) immunhisztokémiai eljárások,

g) egyéb speciális módszerek jelentősége a pathológiában,

h) alapfokú informatika,

i) a laboratóriumi minőségbiztosítás és minőségellenőrzés,

j) munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

a) Funkcionális anatómia és biokémia

— sejttani alapismeretek,

— támasztószövet anatómiai felépítése, típusai, biokémiája és hisztokémiája,

— belső elválasztású mirigyek anatómiai felépítése, biokémiája és hisztokémiája,

— az emésztőrendszer anatómiai felépítése, biokémiája és hisztokémiája,

— a vér és keringési szervek anatómiája, felépítése, biokémiája és hisztokémiája,

— az immunrendszer anatómiai felépítése és működése.

b) Szövettani alkotóelemek morfológiai kimutatásának kémiai alapjai

— a fehérjék kémiai felépítése, szerkezete,

— a szénhidrátok kémiai felépítése, nomenklatúrája,

— a zsírok kémiai felépítése, jelentőségük a szövetekben,

— a nukleinsavak kémiai szerkezete és ennek jelentősége,

— a lektinek hisztokémiája,

— biogén aminok kémiai szerkezete és biológiai jelentősége,

— pigmentek,

— anorganikus anyagok.

c) Kvantitatív és molekuláris pathológiai eljárások

— geometriai optika (hagyományos fénymikroszkóp, speciális fénymikroszkópok),

— hullámoptika (fáziskontraszt mikroszkóp, polarizációs mikroszkóp, elektronmikroszkóp),

— fluoreszcens mikroszkóp működésének elve,

— fotométerek működése,

— citofotometria elve, a citofotométer felépítése, működése, digitális képanalizátorok,

— a DNS hisztogram információtartalma,

— citospektrumok felvétele,

— elemi morfometria,

— elemi statisztikai számítások,

— in situ hibridizáció,

— PCR (polimeráz láncreakció) elve és jelentősége.

d) Enzimaktivitások hisztokémiai kimutatása

— az enzimek aktivitását megőrző szövet-előkészítési eljárások (fixálás, metszés),

— az enzimaktivitás feltételeiről általában (pH, hőmérséklet, szubsztrát, koenzimek, aktivátorok, inhibítorok),

— inkubálási eljárások,

— hidrolázok kimutatásának alapelvei (fémionos eljárások),

— oxidoreduktázok kimutatásának alapelvei,

— különleges enzimkimutatási alapelvek,

— izoenzimek kimutatásának alapelvei,

— az enzimaktivitás mérési lehetőségei a hisztokémiában.

e) Szöveti mintaelőkészítő és mintafeldolgozási eljárások

— a hisztokémiai reakciók előkészítésének elvei,

— az oldatok készítése, oldattípusok,

— méréstechnika elve,

— a hisztotechnikai gyakorlatban használatos festékek, a festékek csoportosítása, a festés elmélete,

— a pH fogalma, a pH mérése, pufferoldatok,

— mértékegységek ismerete, SI rendszer,

— a fixálások kémiai mechanizmusa,

— fixálások alkalmazhatósága a hisztokémiai eljárások során,

— kriotechnikai eljárások, metszetek készítése,

— szövettenyésztési ismeretek, sejtszuszpenzió készítése,

— a sejt alkotórészeinek szétválasztása,

— emésztések, blokkolások.

f) Immunhisztokémiai eljárások

— immunológiai alapfogalmak,

— immunhisztokémiai szövet-előkészítő eljárások,

— az antitest készítmények mint reagensek,

— az immunhisztokémiai eljárások általános alapelvei,

— az immunhisztokémiai eljárások specificitása,

— az immunhisztokémiai eljárások leggyakoribb alkalmazásai,

— új reagensek és újabb metodikák alkalmazása az immunhisztokémiában,

— antigén feltárási és szignál felerősítési módszerek,

— a specificitás ellenőrzése, a jelentkező problémák kiküszöbölésének módja.

g) Egyéb speciális módszerek jelentősége a pathológiában

— sejtek, szövetek alkotóelemeinek elkülönítésére szolgáló eljárások ép és kóros körülmények között (rostok, hialin, kóros fehérjék),

— tárolási betegségek hisztokémiája (pigment tárolás, zsír tárolás, szénhidrát tárolás, szervetlen sók tárolása),

— kórokozók kórszövettani kimutatására szolgáló speciális eljárások,

— szív- és keringési rendszer anatómiája és ezen szervrendszer vizsgálatában használatos hisztológiai, hisztokémiai eljárások,

— a vesebetegségekben használatos hisztológiai és hisztokémiai reakciók,

— a máj pathológiájában használatos hisztológiai és hisztokémiai kimutatások,

— vér és a nyirokszervek szövettana, megbetegedéseinek hisztológiai és hisztokémiai kimutatása,

— egyéb szervek betegségeinek kórszövettani diagnosztikájában használt különleges eljárások,

— a tumor markerek jelentősége a daganatok diagnosztikájában és differenciáltsági fokának megállapításában.

h) Alapfokú informatika

— számítógép használatához szükséges alapfogalmak,

— adattárolás, ábrázolás, mérési és megfigyelési adatok értékelése,

— programok.

i) A laboratóriumi minőségbiztosítás és minőségellenőrzés

— eszközök gondozása, gépnaplók,

— reagensek tárolása,

— munkaszervezés,

— dokumentáció,

— vizsgálati anyagok kezelése, tárolása.

j) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek

— higiénés, munka-, baleset-, és tűzvédelmi rendszabályok.

5. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)-ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

— munkaszervezés,

— tevékenység kivitelezése,

— ismeretek alkalmazása,

— munkacsoportban való munkavégzés képessége,

— dokumentációs tevékenység,

— a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

— megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

— a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

— elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

— önálló tevékenységre nem képes,

— vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

— a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

— Az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó ,,Egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens)'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.

* * *

VI.

A Jegyzék 14. sorszáma szerint kiadott
egészségügyi szakasszisztens
(citológiai szakasszisztens)szakképesítés
szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (citológiai szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 07

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

3232 Szakasszisztens (orvosi)

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

— —

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A citológiai szakasszisztens tevékenységi körében a kórházak, egyetemek, országos intézetek, valamint a magánrendelők pathológiai és citológiai laboratóriumaiban a citodiagnosztikai munkát önállóan végzi, és a keneteket előszűri.

Rákellenes tömegszűrés alkalmával nyert exfóliatív citológiai vizsgálati anyagot feldolgozza, ,,negatív'' citológiai leletet önállóan adhat ki.

Technikai, illetve speciális egyéb szakmai munkában segítőtársa, a szakmai és kutató munkában együttműködik az orvosvezetővel, vagy más egyetemi végzettségű diplomással.

Megbízatása szerint mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.

Munkáját hivatásként gyakorolja és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a) általános laboratóriumi és műszerismeret gyakorlati alkalmazása,

b) citotechnikai, citomorfológiai és mikroszkópos gyakorlati ismeretek alkalmazása,

c) nőgyógyászati citodiagnosztikai munka végzése,

d) citodiagnosztikai eljárások végzése egyéb szervekből származó exfóliatív citológiai vizsgálati anyagok feldolgozása során,

e) informatika gyakorlati alkalmazása.

2. Követelmények

A citológiai szakasszisztens legyen képes

— a szakmai, etikai és jogi normákat betartani,

— a tudomására jutott orvosi titkokat megőrizni, a betegek személyiségi jogait tiszteletben tartani,

— munkacsoportban dolgozni,

— munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

— a vizsgálati anyag vételénél a beteggel szemben megértő, empátiát kifejező magatartást tanúsítani,

— elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,

— a legfontosabb matematikai fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, szövettani, kórszövettani és biokémiai ismereteket alkalmazni,

— gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

Gyakorlati tevékenysége során képes legyen:

a) Általános laboratóriumi és műszerismeret gyakorlati alkalmazására, ezen belül:

— legfontosabb laboratóriumi alapműveletek elvégzése (tömegmérés, puffer- és festékoldatok készítése, szűrés, desztillálás),

— számítási feladatok elvégzése, a különböző oldatok koncentráció egységének megadására vonatkozóan, hígítási szabályok,

— pH mérése.

b) Citotechnikai, citomorfológiai és mikroszkópos gyakorlati ismeretek alkalmazására, ezen belül:

— a citológiai laboratóriumban előforduló alapkészülékek rendeltetésszerű használata (citocentrifuga, festőautomata, mérleg),

— fénymikroszkóp használata, üzemeltetés, karbantartás,

— anyagvételi technikák (kenetkészítés, fixálás) végzése,

— aspirációs citológiai vizsgálathoz az anyagvételi eszközök előkészítése,

— citológiában használt festési eljárások elvégzése, minőségi ellenőrzése,

= Papanicolaou festés,

= Haematoxylin-eosin festés,

= May-Grünwald-Giemsa festés,

— egyszerű hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók elvégzése.

c) Nőgyógyászati citodiagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

— portio-cervix kenetek diagnosztizálása,

— nőgyógyászati kenetek leletezése — jóindulatú, nem daganatos elváltozások feltüntetése: reaktív, reparatív folyamatok, gyulladásokhoz társuló sejtelváltozások, hormonhatás, irradiáció, infekció (gomba, baktérium, protozoon, vírus), egyéb javaslat a vizsgálat ismétlésére, kezelésre,

— kontrollvizsgálat kérése,

— daganatgyanús, illetve pozitív kenetek konzultáció keretében történő megbeszélése, valamint negatív citológiai leletek kiadása.

d) Citodiagnosztikai eljárások végzésére az egyéb szervekből származó exfóliatív citológiai vizsgálati anyagok feldolgozása során, ezen belül:

— tüdőcitológia:

= vizsgálati anyag feldolgozása,

= az orvos külön megbízása alapján negatív lelet kiadása,

= egyéb szervekből származó exfóliativ citológiai vizsgálati anyag (testüregi folyadék, gyomor, szájüreg, emlő, pajzsmirigy, nyál-mirigy, nyirokcsomó, prosztata, liquor) előkészítése különféle technikákkal, speciális fixálási és festési eljárásokkal,

— adminisztráció végzésére (leletek rögzítése, kenetek archiválása).

e) Informatika gyakorlati alkalmazására, ezen belül:

— elemi számítógép kezelése és statisztikai adatok feldolgozása,

— leletek adatrögzítése, számitógépes feldolgozása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

— középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség:

— szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy

— általános laboratóriumi asszisztens (a szakmai vizsga megkezdéséig a szövettani ismeretekből különbözeti vizsgát kell tenni).

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

— Az alapképzettségnek megfelelően kétéves szakmai előgyakorlat.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Pathológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

GYAKORLATI IGAZOLÁS
a citológiai szakasszisztens képzéshez³

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név:

Munkahely:

_________________________________________________

Sorszám Gyakorlat témája/szakterülete

Intézmény Dátum Igazoló aláírása P. H.

_________________________________________________

1. Műszerismeret

2. Laboratóriumi ismeretek

3. Citotechnika

4. Nőgyógyászati citodiagnosztika

— P₁—P₂ kenetek

— P₃ kenet

— P₄—P₅ kenetek

— mikrobiológia
(Trichonomas,
Leptothrix Candida
albicans)

5. Egyéb citodiagnosztika

— tüdő citodiagnosztika

— gastrocitológia

— emlő citodiagnosztika

— nyirokcsomó citodiagnosztika

— testüregi folyadékgyülemek citodiagnosztikája

— szájüreg citodiagnosztikája

— vizelet citodiagnosztikája

— liquor citodiagnosztika

— aspirációs citotechnika

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két szakember megfigyelése mellett végzi.

b) Vizsgabizottság előtti vizsga.

A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok): 20 db kenet diagnosztizálása a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) általános sejttan,

b) általános laboratóriumi és műszerismeret,

c) szövettani, pathológiai és onkológiai ismeretek,

d) citotechnika,

e) nőgyógyászati citodiagnosztika,

f) citodiagnosztika egyéb alkalmazási területei,

g) informatikai ismeretek,

h) munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

a) Általános sejttan

— sejt szerkezete, sejt ciklus, DNS szerkezete, transzkripció.

b) Általános laboratóriumi és műszerismeret

— műszerek, mikroszkópok (pH mérő, fénymikroszkóp, citofotométer, elektronmikroszkóp) elméleti alapja és működési elve,

— laboratóriumi ismeretek:

= oldatok tulajdonságai, kémiai reakciók főbb típusai,

= pH fogalma, pufferek, festékek.

c) Szövettani, pathológiai és onkológiai ismeretek

— szövet fogalma, szövetek felosztása,

— általános pathológia:

= pathológiai alapfogalmak,

= progresszív-regresszív folyamatok pathológiája,

= gyulladások pathológiája,

= nedvkeringési zavarok pathológiája,

— daganatpathológia:

= daganatok kialakulása, morfológiai tulajdonságai, daganatok fejlődésmenete, kórlefolyása, áttét képződés,

= daganatok típusai,

= praeblastoma, in situ carcinoma fogalma,

= daganatok klinikuma,

= familiáris daganatok, paraneoplasticus syndromák,

— onkológiai ismeretek:

= epidemiológia, szervezés,

= nőgyógyászati tumor diagnosztika (kolposzkópia),

= daganatos betegségek megelőzése, korai felismerése,

= endoszkópos eljárások ismerete.

d) Citotechnika

— anyagvételi technikák,

— anyagfeldolgozás (fixálás, festés) elve,

— hisztokémiai, immunhisztokémiai festési eljárások elve,

— molekuláris pathológiai módszerek a citotechnikában.

e) Nőgyógyászati citodiagnosztika

— az exfóliatív citológia fogalma,

— női nemi szervek anatómiája, normális citológiája,

— funkcionális citológia,

— a hüvely mikrobiológiája,

— benignus atypiák,

— malignitás citológiai kritériumai,

— cervix rákmegelőző állapotai,

— cervix in situ, invasiv rákja,

— endometrium citodiagnosztikája,

— sugárzás okozta citológiai elváltozások,

— a citológiai lelet; a CIN és a Bethesda klasszifikáció.

f) Citodiagnosztika egyéb alkalmazási területei

— légutak citodiagnosztikája:

= légzőszervek anatómiája, szövettana,

= anyagvételi módszerek,

= a tüdő citológiája,

= a tüdő jóindulatú, nem daganatos megbetegedései és azok citológiája,

= a tüdő jóindulatú hámrendellenességei és rákmegelőző állapotai,

= a tüdő daganatainak pathológiája,

= tüdőrák citológiai diagnosztikája,

= tüdő egyéb daganatos megbetegedései,

= másodlagos (áttéti) tüdődaganatok,

= a mellhártya daganatai,

— gastrocitológia:

= gyomor anatómiája, szövettana,

= gastrocitológiai vizsgálatok technikája,

= az ép gyomornyálkahártya citológiája,

= a gyomor gyulladásos megbetegedései, metaplasiák,

= a gyomor rákmegelőző állapotai,

= a gyomor rosszindulatú daganatai,

= a gyomorrák citológiai diagnosztikája,

— szájüregi citológia:

= a szájüreg anatómiája, szövettana,

= a szájüreg normális és daganatos citológiája,

— emlő citológia:

= az emlő anatómiája, szövettana,

= az emlő jóindulatú és rosszindulatú daganatainak pathológiája,

= az emlő citodiagnosztikájának gyakorlata,

— pajzsmirigy citológia:

= a pajzsmirigy anatómiája, szövettana,

= a pajzsmirigy normális és daganatos citológiája,

— nyálmirigy citológia:

= a nyálmirigy anatómiája és szövettana

= a nyálmirigy normális és daganatos citológiája,

— nyirokcsomó citológia:

= a nyirokcsomó anatómiája és szövettana,

= a nyirokcsomó nem daganatos megbetegedéseinek citodiagnosztikája,

= a nyirokcsomó daganatainak pathológiája és citológiája,

= a nyirokcsomó citológiai vizsgálatának technikája,

— prostata citológia:

= a prostata anatómiája, szövettani szerkezete,

= a prostata citológiai vizsgálatának technikája,

= a prostata gyulladásos megbetegedései, hyperplasiája,

= a prostatarák citodiagnosztikája,

— vizelet citológia:

= a vizeleti rendszer anatómiája és szövettana,

= citológiai vizsgálatok technikája,

= a vizelet citológiája,

= a vizeleti rendszer jóindulatú megbetegedései,

= a vizeleti rendszer daganatainak citodiagnosztikája,

— testüregi folyadékgyülemek citológiája:

= a testüregek funkcionális anatómiája, szövettana,

= folyadékgyülemek citológiai vizsgálatának technikája,

= folyadékgyülemek normális citológiája,

= jóindulatú folyamatokkal társuló folyadékgyülemek citológiája,

= rosszindulatú folyamatokhoz társuló folyadékgyülemek citodiagnosztikája,

— liquor citológia:

= liquor anyagvételi technika, a citológiai vizsgálat technikája,

= a liquor citológiája,

= daganatos elváltozások citológiai jellemzői,

— aspirációs citológia:

= aspirációs technika, anyagvétel, alkalmazási területei,

= az aspirációs citológia jelentősége, előnyei.

g) Informatikai ismeretek

— számítógép használatához szükséges alapfogalmak; programok,

— adattárolás, ábrázolás, mérési és megfigyelési adatok értékelése.

h) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek

— sterilezés és dezinficiálás kémiai és fizikai módszerekkel,

— a munkavédelmi óvórendszabályok ismerete és betartása a munkavégzés során.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

Megfigyelési és értékelési szempontok:

— munkaszervezés,

— tevékenység kivitelezése,

— ismeretek alkalmazása,

— munkacsoportban való munkavégzés képessége,

— dokumentációs tevékenység,

— a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja, használata,

— megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó osztályzata, ha

— a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

— elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

— önálló tevékenységre nem képes,

— vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni

— a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

— Az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó ,,Egészségügyi szakasszisztens (citológiai szakasszisztens)'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.

* * *

VII.

A Jegyzék 15. sorszáma szerint kiadott
egészségügyi szakasszisztens
(mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3239 10 1 0 38

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

3232 Szakasszisztens (orvosi)

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

— —

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

— A mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens tevékenységi körébe a kórházak, klinikák, rendelőintézetek, tudományos intézetek és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat laboratóriumaiban folyó diagnosztikus célú mikrobiológiai vizsgálatok önálló végzése és értékelése tartozik.

— Önállóan végzi a mikrobiológiai és szerológiai (immunológiai) vizsgálatok előkészítését és kivitelezését. Végzi a szükséges adatfeldolgozást és adminisztrációt.

— Technikai, illetve speciális egyéb szakmai munkákban segítőtársa, a szakmai és kutató munkában együttműködve munkatársa az orvosvezetőnek vagy más egyetemi végzettségű diplomásnak.

— Közreműködik a középfokú szakképzésben, az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai területen történő irányításában.

— Megbízatása szerint mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.

— A laboratórium vezetőjének külön megbízása alapján információ közlésére jogosult.

— Esetenként az I. fokozatú mikrobiológiai laboratóriumot — szakorvosi ellenőrzés mellett — önállóan irányíthatja.

— Munkáját hivatásként gyakorolja és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a) bakteriológiai diagnosztikai munka végzése,

b) parazitológiai diagnosztikai munka végzése,

c) vírusdiagnosztikai munka végzése,

d) mikológiai diagnosztikai munka végzése,

e) immunológiai-szerológiai diagnosztikai munka végzése,

f) számítástechnika alkalmazása.

2. Követelmények

A mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes

— a szakmai, etikai és jogi normákat betartani,

— munkacsoportban dolgozni,

— a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

— elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,

— a legfontosabb fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, élettani, kórélettani és biokémiai ismereteket alkalmazni,

— gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

Gyakorlati tevékenysége során legyen képes:

a) Bakteriológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

— a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,

— a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, a vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése a számítógépen,

— a vizsgálati anyagok leoltása aerob és anaerob dúsító és szilárd táptalajokra,

— a vizsgálati anyagokból natív- és festett készítmények készítése és festése,

— mikroszkópizálás, a fény-, a fáziskontraszt- és a sötétlátóteres mikroszkóp alkalmazása,

— a gyakran előforduló orvosi jelentőségű baktériumok felismerése tenyésztési tulajdonságaik és a mikroszkópos morfológia alapján,

— a kitenyésztett baktériumok izolálása, a szükséges biokémiai reakciók és szerológiai vizsgálatok elvégzése,

— a mikro- és gyors identifikáló módszerek alkalmazása,

— a baktériumok antibiogrammjának meghatározása korongdiffúziós módszerrel,

— a MIC és az MBC meghatározások csőhigításos és agárdilúciós módszerekkel,

— antibiotikum korongok ellenőrzése referens baktérium törzsekkel,

— testnedvekből — elsősorban vérből — antibiotikum szintmeghatározás,

— a bakteriológiai laboratóriumban használt aerob és anaerob, dúsító és szilárd táptalajok készítése,

— a táptalajok sterilezése, az autokláv működtetetése és kezelése,

— a táptalajok folyamatos ellenőrzése ismert referens baktériumtörzsekkel,

— a bakteriológiai diagnosztika során alkalmazott biokémiai reakciók kimutatását szolgáló aerob és anaerob táptalajok, reagensek elkészítése,

— baktériumok fenntartása,

— a gyors- és mikrodiagnosztikai eljárások alkalmazása,

— a sterilitás vizsgálata,

— fertőzőtt anyagok dezinficiálása, sterilezése kémiai és fizikai módszerekkel.

b) Parazitológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

— a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,

— a vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás,

— parazitológiai diagnosztikai módszerek önálló alkalmazása, ellenőrzése és az eredmények értékelése,

— széklet protozoológiai vizsgálata, bélprotozoonok mikroszkópos vizsgálata és felismerése,

— amoebiasis laboratóriumi diagnosztika: mintavétel, speciális vizsgálati módszerek, tenyésztési eljárások alkalmazása,

— széklet flotációs dúsítása,

— hazánkban leggyakrabban előforduló féregpeték mikroszkópos vizsgálata és felismerése,

— széklet vizsgálata ülepítéses dúsítással Telemann szerint,

— lárvadúsítás vándoroltatással, lárvakeltetés TTFP módszerrel,

— mikroszkópos lárvavizsgálat,

— anorectális kaparék-vizsgálat kivitelezése és leolvasása,

— melegégövi országokból érkező egyének parazitológiai vizsgálatakor alkalmazott módszerek a mintavételtől a vizsgálatig,

— taeniasis diagnosztikai- és a terápiás kontrollvizsgálati módszerei,

— trichinellosis diagnosztikus vizsgálatok,

— hús és izombiopsziás anyag kompresszoros és emésztéses vizsgálata,

— malária vizsgálati módszerei: mintavétel, festés, mikroszkópos vizsgálat,

— plasmodium alakok festődésének felismerése (differenciál diagnosztika nélkül),

— a diagnosztikai állatoltás technikájának alkalmazása,

— parazitológiai diagnosztikában alkalmazott szerológiai módszerek alkalmazása és értékelése.

c) Vírusdiagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

— a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,

— passzálható sejt- és szövetkultúrák készítése és fenntartása,

— vírusizolálásra érkező anyagok előkészítése, feldolgozása, leoltása,

— vírusizolálási metodikák végzése,

— vírusok identifikálására szolgáló módszerek alkalmazása,

— virológiai gyors diagnosztikai módszerek kivitelezése és értékelése,

— az immunszerológiai módszerek virológiai alkalmazása (KKR, HAG, neutralizációs próba, IF antigénkészítés, ELISA).

d) Mikológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

— a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,

— a gombák tenyésztésére alkalmazott táptalajok használata, a tenyésztés menetének végzése,

— a mikroszkópos preparátumok vizsgálata,

— Candida albicans chlamydospóra kimutatása tenyésztéssel és felismerése mikroszkópban,

— speciális festési eljárások alkalmazása a gombák szövetekből történő kimutatására,

— szerológiai eljárások végzése a gomba-ellenanyag és antigén kimutatására.

e) Immunológiai-szerológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

— a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,

— vizsgálati anyagok előkészítése, tárolása,

— agglutinációs reakciók kivitelezése és értékelése (vvt, baktérium és részecske agglutinációk),

— hemolízises és hemolízis gátlási eljárások kivitelezése és értékelése,

— komplementkötési reakciók, komplement szintmérés kivitelezése és értékelése,

— immundiffúziós eljárások kivitelezése megadott előírás szerint,

— zóna- és immunelektroforézis kivitelezése,

— immunkémiai meghatározások végzése reagenskitek segítségével (nefelometria, turbidimetria),

— immunfluoreszcenciás eljárás alkalmazása ellenanyagok vagy antigének kimutatására, reagenskészletek segítségével, értékelés nélkül,

— ELISA és egyéb nyomjelzéses eljárások alkalmazása, ellenanyagok és antigének kimutatására megadott előírás szerint,

— fehérvérsejtek szeparálása, számolása,

— fehérvérsejtek felszíni marker vizsgálata,

— limfociták in vitro tenyésztése,

— fagocitózis vizsgálata.

f) Számítástechnika alkalmazására, ezen belül:

— adatbevitel, munkalista készítése,

— statisztika összeállítása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

— középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség

— általános laboratóriumi asszisztens, vagy

— vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik, vagy

— gyógyszertári asszisztens, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

— az alapképzettségnek megfelelően 2 éves, vegyésztechnikus és gyógyszertári asszisztens szakképesítés esetén 3 éves mikrobiológiai szakmai előgyakorlat.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek a saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti az Orvosi Mikrobiológiai Szakmai Kollégium és a Transzfuziológiai, immunológiai és Haematológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

GYAKORLATI IGAZOLÁS
a mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens képzéshez⁴

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név:

Munkahely:

_________________________________________________

Sorszám Gyakorlat témája/szakterülete

Intézmény Dátum Igazoló aláírása P. H.

_________________________________________________

1. Táptalajok készítése

2. Általános bakterológia

3. Részletes bakterológia

4. Immunológia-szerológia

5. Parazitológia

6. Virológia

7. Mikológia

8. Számítástechnika

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

20 munkanapon keresztül tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi.

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladat/ok elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) számítástechnika,

b) bakteriológia,

c) parazitológia,

d) virológia,

e) mikológia,

f) immunológia-szerológia,

g) munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

a) Számítástechnika

— számítógép főbb egységei,

— számítógép a laboratóriumban, programok, munkaszervezés.

b) Bakteriológia

Általános bakteriológia:

— a baktérium sejtszerkezete; a baktériumok morfológiája,

— mikroszkópos technikák a bakteriológiában,

— morfológiai vizsgáló módszerek (natív és festett készítmények),

— a baktériumok szaporodása és anyagcseréje,

— a baktériumok ellenállóképessége,

— bakteriális enzimek és toxinok,

— baktérium genetikai alapfogalmak; molekuláris biológia,

— a táptalajkészítés és ellenőrzés általános elvei,

— a bakteriológiában használt legfontosabb aerob és anaerob táptalajok,

— a bakteriológiai diagnosztikában használt legfontosabb módszerek (biokémiai reakciók, mikro- és gyors identifikáló eljárások, szerológiai módszerek, fágtipizálás),

— az anaerob diagnosztika főbb elemei; anaerob tenyésztési módszerek,

— a baktériumok izolálásának módszerei (színtenyészetek nyerése),

— az antibiotikumokról általában, antibiotikumérzékenységi vizsgálatok,

— antibiotikum- szintmeghatározások,

— vizsgálati anyagok vétele, beküldése és feldolgozása a bakteriológiai laboratóriumban,

— a ,,kvantitatív'' technikák alkalmazása a bakteriológiai diagnosztikában,

— az automata baktérium identifikáló rendszerek működésének elve és kezelése,

— állatoltások a bakteriológiai diagnosztikában,

— a klinikai bakteriológia főbb feladatai a mindennapi bakteriológiai diagnosztikában,

— minőségbiztosítás a klinikai bakteriológiában.

Részletes bakteriológia:

— a baktériumok osztályozása és elnevezése,

— az orvosi szempontból jelentős aerob Gram-pozitív baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája,

— az orvosi szempontból jelentős aerob Gram-negatív baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája,

— anaerob baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája,

— a Mycoplasmatales, Chlamydiales és Rickettsiales rend legfontosabb tagjainak laboratóriumi diagnosztikája,

— az emberi test normál baktérium flórája,

— az egyes fertőzések mikrobiológiai diagnosztikai lehetőségei.

c) Parazitológia

Általános parazitológia:

— a paraziták rendszertani beosztása,

— a parazitózisok klinikuma, patológiája, járványtana,

— a parazitózisok immunbiológiája,

— kötelező járványügyi laboratóriumi vizsgálatok,

— opportunista parazitózisok laboratóriumi diagnosztikája,

— különböző parazitózisok által okozott betegségek bejelentésének kötelezettsége,

— protozoonok általános tulajdonságai,

— protozoonok laboratóriumi diagnosztikája,

— általános helminthológia,

— helminthek laboratóriumi diagnosztikája.

Részletes protozoológia:

— bélben és szövetekben élősködő amoebák laboratóriumi diagnosztikája,

— bélben, húgyutakban, vérben és szövetekben élősködő flagellák laboratóriumi diagnosztikája,

— vérben, szövetekben, bélben élősködő sporozoonok laboratóriumi diagnosztikája.

Részletes helminthológia:

— bélben, szövetekben élősködő nematodák laboratóriumi diagnosztikája,

— vékonybélben élősködő galandférgek laboratóriumi diagnosztikája,

— szöveti larvalis cestodeák laboratóriumi diagnosztikája,

— máj-, bél-, tüdő-, vérmételyek laboratóriumi diagnosztikája.

d) Virológia

— a vírus és virion fogalma; a vírusok és fágok biológiai tulajdonságai,

— a vírusok osztályozása, fajtái,

— rendszertani besorolásuk szempontjai,

— a vizsgálati anyagok vétele és beküldése,

— a virológiai diagnosztika elvi alapjai, lehetőségei és korlátai,

— a vírusok tenyésztésének elméleti alapjai és eszközei,

— a vírusok által okozott kórképek,

— vírusinfekció patomechanizmusa,

— a vírusfertőzések terjedésének módjai, a megelőzés lehetőségei,

— a vírusfertőzés immun-szerológiai diagnózisa,

— a gyors-diagnosztikai módszerek virológiai jelentősége és lehetőségei,

— a vírushepatitiszek típusai, diagnosztikája és korszerű megelőzésük,

— hasmenéses kórképek virológiai etiológiája,

— a központi idegrendszer megbetegedéseinek virológiai diagnosztikája,

— CMV; EBV diagnosztika,

— a legjelentősebb hazánkban is előforduló vírusok és az újabb vírusbetegségek,

— immunsérült állapotok (AIDS).

e) Mikológia

— a gombák általános tulajdonságai, a pathogén gombák rendszerezése,

— a vizsgálati anyag vétele, beküldése és feldolgozása; a gombák tenyésztése,

— a gombák azonosítása hagyományos és gyors-diagnosztikai módszerekkel; a gombás fertőzések immunológiai diagnosztikája,

— az emberi patológia szempontjából legjelentősebb, hazánkban is előforduló gombák okozta megbetegedések,

— új antimikotikus gyógyszerek.

f) Immunológia—szerológia

— az immunrendszer felépítése, működése; az immunkompetens sejtek; a szervezet immunműködésének rövid összefoglalása,

— az antigén bemutatása,

— az immunválasz genetikai szabályozása, HLA rendszer,

— immunkémiai alapfogalmak; fontosabb antigén struktúrák,

— ellenanyagok szerkezete, funkciói,

— celluláris és humorális immunológiai mechanizmusok alapjai,

— aktív, passzív immunitás; védőoltások,

— specifikus és nem specifikus immunológiai működési formák,

— a komplementrendszer és analízise,

— fagocitózis és vizsgálati lehetőségei,

— antigén-ellenanyag reakciók,

— szerológiai vizsgálatok elvi alapjai, jellegzetességei,

— immunkémiai módszerek (géldiffúzió, immunelektroforézis, nefelometria),

— immunfluoreszcencia,

— ELISA módszerek, Fluoroimmunoassay, Radioimmunoassay,

— celluláris immunológiai módszerek; effektorsejtek vizsgálata,

— immunpatológia; fertőzések, akut és krónikus gyulladások,

— immunhiányos állapotok, allergiás és autóimmum betegségek és vizsgálati lehetősége; monoklonális gammopátia, tumorok és vizsgálati lehetőségek.

g) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek

— a laboratóriumban alkalmazható fertőtlenítő szerek és fertőtlenítő eljárások,

— biztonsági rendszabályok.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát megelőző vizsgafeladat(ok)-ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

— munkaszervezés,

— tevékenység kivitelezése,

— ismeretek alkalmazása,

— munkacsoportban való munkavégzés képessége,

— dokumentációs tevékenység,

— a munkaeszköz megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

— megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha

— a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,

— elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

— önálló tevékenységre nem képes,

— vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

— a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

— az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó ,,Egészségügyi szakasszisztens (mikrobiológiai szakasszisztens)'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.

* * *

VIII.

A Jegyzék 16. sorszáma szerint kiadott
egészségügyi szakasszisztens
(klinikiai laboratóriumi szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (klinikai laboratóriumi szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3239 12 1 0 35

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

3232 Szakasszisztens (orvosi)

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

— —

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

— A klinikai laboratóriumi szakasszisztens a kórházak, klinikák, tudományos intézetek és a szakrendelői laboratóriumokban folyó diagnosztikai célú vizsgálatokat önállóan végzi.

— A diplomás laboratóriumi vezető szakember felügyeletével a speciális vizsgálatok és a kutatás szakmai fejlesztését szolgáló eljárások kidolgozásában, kivitelezésében alkotóan részt vesz.

— A szükséges adminisztrációt (számítógépes) vezeti, adatfeldolgozást végez.

— Közreműködik a középfokú szakképzésben, illetve az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai tevékenységének irányításában.

— Megbízatása szerint, mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.

— A laboratórium vezetőjének külön megbízása alapján a vizsgálati eredmények közlésére jogosult (sürgős vizsgálat, folyamatban lévő vizsgálati eredmények, részeredmények).

— Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a) számítástechnika alkalmazása,

b) műszer- és méréstechnikai műveletek végzése,

c) klinikai biokémiai és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzése,

d) hematológiai vizsgálatok végzése,

e) véralvadási vizsgálatok végzése.

2. Követelmények

A klinikai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes

— a szakmai és etikai normákat betartani,

— munkacsoportban dolgozni,

— munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

— a beteggel szemben megértő, empátiát igénylő magatartást tanúsítani,

— az életet fenyegető laboratóriumi eredmények esetén jelzést adni a vizsgálatot kérő orvos felé,

— elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,

— a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, élettani, kórélettani és biokémiai ismereteket alkalmazni,

— gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

a) Számítástechnika alkalmazása során

— relatív standard deviáció meghatározására,

— kontrollkártya készítésére,

— minőségellenőrzésre,

— lineáris regresszió számítására,

— adatbevitel, munkalista készítésére,

— számítógépes leletezésre, statisztika készítésére.

b) Műszer- és méréstechnikai műveletek végzése során

— térfogatmérő eszközök ellenőrzésére, ezen belül:

= adagoló- és higítóberendezések kezelése, a helyes térfogat ellenőrzése,

= mikrópipetták, mikróadagolók, adagoló-hígítók használata,

= mikropipetták egy típusának kontrollja, relatív szórás meghatározása fotometriásan,

= mérőlombik és hasas kétjelű pipetta hitelesítése gravimetriásan,

= adagolók reprodukáló képességének meghatározása (relatív szórás),

= carryover értékének meghatározása,

= viszkozitás szerepének demonstrálása a kifolyásra hitelesített pipettánál,

= laboratóriumi műszerek (fotóméterek, kémiai és hematológiai automaták, koagulométerek) működése és kezelése.

— fotometriás mérések végzésére, ezen belül:

= spektrumvonalas spektrofotométer használata,

= abszorpcióméter kezelése, beállítása (fotométerek),

= kalibrációs görbe felvétele (paranitrofenolátnál, ciánhemiglobinnál),

= a Bouguer-Lambert-Beer törvény alkalmazhatóságának meghatározása kalibrációs görbék értékelésével,

= fotometriás mérés szórásának megállapítása,

= egy adott módszer (pl. ciánmethemiglobin) szórásának meghatározása,

= moláris lineáris abszorpció-koefficiens felhasználása a hemoglobin és bilirubin meghatározásánál,

= színreakciók kifejlesztése, az elnyelési görbe felvétele, az abszorpciós maximum helyének megállapítása céljából (paranitrofenolátnál, ciánhemiglobinnál, anorganikus foszfát molibdénkék színreakciójánál),

= lángfotometriás mérések (emissziós és atomabszorciós mérések) végzése,

= nátrium, kálium mérése lángfotometriásan,

= kálcium mérése,

= turbidimetriás, nefelometriás, fluorimetriás, luminometriás mérések végzése,

= laboratóriumi kémiai automaták működtetése (indítás, a használt reakció kontrollálása, mérési térfogat, hullámhossz, mérési pontok, faktor kiszámítása, illesztése, mérés befejezése, napi karbantartás egy, a leggyakrabban előforduló készüléken),

= száraztechnikai eljárások mérési elvének alkalmazására (vércukor meghatározás).

— anyagelválasztási technikák végzésére, ezen belül:

= kromatográfiás mérések végzése (Rf-érték kiszámítása rétegkromatográfiás mérésnél),

= elektroforézis kivitelezése (hemoglobin, szérumfehérje, izoenzimek, lipoidok),

= elektroforézis értékelése (eluciós és denzitometriás méréssel).

— elektrokémiai méréstechnika végzésére, ezen belül:

= pH mérése, pufferoldatok pH-jának ellenőrzése és beállítása,

= vér pH mérése,

= vérgázanalízis elvégzése,

= ionszelektív mérőmódszerek alkalmazása (nátrium, kálium, kálcium, hidrogénkarbonát meghatározás).

— immunológia és immunkémiai reakciók végzésére, ezen belül:

= Mancini radialis immundiffúzióval fehérjék, immunglobulinok, komplement-faktorok meghatározása,

= immunnefelometriás mérések végzése (immunglobulinok, fehérje komponensek),

= ELISA-val IgE, nutritív specifikus IgE meghatározása,

= liquorból, vizeletből végzett immunanalitikai vizsgálatok végzése (immunglobulinok, albumin, béta-2 mikroglobulin),

= ,,T'' és ,,B'' sejtek szétválasztása,

= aktív ,,T'' sejt meghatározása ,,rozetta'' képzés alapján,

= Ouchterlony módszerrel vizsgálatok végzése,

= immunfixátió végzése,

= immunkomplex meghatározása (PEG),

= összkomplement mérése: CH₅₀ hemolytikus módszerrel,

= immunelektroforézis kivitelezése (értékelés nélkül).

— enzimanalitikai vizsgálatok végzésére, ezen belül:

= a NAD+<—>NADH átalakulás követése kinetikus méréssel 340 (365) nanométernél,

= kinetikus mérések körülményeinek, hibalehetőségeinek meghatározása (nem ,,0''-ad rendű reakciók esetében is),

= UV teszttel enzimaktivitás vizsgálata (CK-aktivitás meghatározása, LDH aktivitás meghatározása),

= alkalikus foszfatáz meghatározása, azonos enzimkoncentrációk és különböző szubsztrát koncentrációk mellett ,,0''-ad rendű és ,,I''-rendű reakciótipus meghatározása, KM érték kiszámítása,

= magas enzim aktivitású minta enzimaktivitásának vizsgálata (mintahigítással, mérési-idő rövidítéssel),

= izoenzimek meghatározása (CK-MB, LDH és alkalikus foszfatáz).

c) Klinikai biokémiai és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzése során

— az anyagcsere és betegségeinek vizsgálatára, ezen belül:

= minden olyan alapvető rutinvizsgálat önálló elvégzése, amelyet szakmai előképzettsége során elsajátított a hallgató (szénhidrát-lipid anyagcsere, fehérje-aminósav anyagcsere, purinanyagcsere, porfirinanyagcsere, vas- rézanyagcsere),

= glikált hemoglobin (HgbA_1c) és fruktozamin meghatározása,

= lipoprotein elektroforézis agarózgélben,

= veleszületett anyagcserezavarok szűrővizsgálata (PKU, galaktozémia vizsgálata).

— endokrinológai vizsgálatok végzésére, ezen belül:

= direkt és indirekt terhességi — immunkémiai — próba kivitelezése,

= megadott metodikai leírás alapján hormon (pl. tiroxin, inzulin, TSH,) meghatározás elvégzése enzimimmuno assay-el, manuális módszerrel,

= megadott radioaktív mérési eredmények alapján RIA kalibrációs görbe felvétele lineáris, B/Bo, valamint logit/log transzformáció segítségével.

— szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzésére, ezen belül:

= a máj, a szív, a vese, a gyomor és béltraktus, a pankreász, a kötőszövet, a központi idegrendszer vizsgálatával kapcsolatos reakciók kivitelezése és önálló értékelése, az alkalmazott módszerek összehasonlítása.

— só- és vízháztartás vizsgálatának végzésére, ezen belül:

= intracelluláris kálium meghatározása,

= elektrolit ürítés mérése.

— daganat markerek vizsgálatának végzésére, ezen belül:

= CEA, Alfa-foetoprotein kimutatása.

— toxikológiai vizsgálatok végzésére, ezen belül:

= methemoglobin és CO-Hb meghatározása,

= altatószerek, barbiturátok meghatározása,

= ólommérgezés laboratóriumi vizsgálata,

= növényvédő, rovarírtó szerek kimutatása.

d) Hematológiai vizsgálatok végzése során

— a vörösvértest, a fehérvérsejt és trombocita hisztogramok értékelésére, gépi hiba kijelzések felismerésére,

— a vvt-ek derivált értékeinek kiszámítására (MCH, MCV, MCHC),

— vörösvértest ozmotikus rezisztencia vizsgálatára,

— retikulocita számlálására,

— kvalitatív és kvantitatív vérkép készítésére és alapvető értékelésére (manuálisan és automatával),

— granulocita alkalikus foszfatáz aktivitás (GAPA) vizsgálatára,

— csontvelői kenet festésére.

— szérum-vas

= transferrin szint

= ferritin tartalom

meghatározására,

— irreguláris antitestek meghatározására,

— AB0 kétoldali vércsoport és Rh anti-D meghatározására.

e) Véralvadás vizsgálatának végzése során

— vérzési idő és alvadási idő meghatározására,

— protrombin meghatározására és értékelésére (INR fogalma),

— aktivált parciális tromboplasztin idő meghatározására,

— trombocita mennyiségi meghatározások kivitelezésére,

— fibrinogén meghatározására,

— fibrinogén-fibrin degradációs termékek meghatározására (FDP),

— a T. III. meghatározására,

— trombin idő meghatározására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

— középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség

— általános laboratóriumi asszisztens, vagy

— vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

— az alapképzettségnek megfelelően kétéves, vegyésztechnikus szakképesítés esetén hároméves szakmai előgyakorlat.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Laboratóriumi vizsgálatok Szakmai Kollégiuma és a Transzfuziológiai, immunológiai és haematológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

GYAKORLATI IGAZOLÁS
a klinikai laboratóriumi szakasszisztens képzéshez⁵

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt
a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei'' szerint felkészült)

Név:

Munkahely:

_________________________________________________

Sorszám Gyakorlat témája/szakterülete

Intézmény Dátum Igazoló aláírása P. H.

_________________________________________________

1. Számítástechnika

2. Mérés- és műszertechnika

— fotometria

— automatizálás

3. Anyagelválasztási
technikák

— kromatográfia

— elektroforézis

— immundiffúzió és immunelektroforézis

4. Elektrokémia

5. Immunkémia analitika

6. Enzimanalitika

— enzimkinetika

— enzimaktivitás mérése

7. Szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata;
alkalmazott módszerek kiértékelése

8. Veleszületett anyagcsere- zavarok vizsgálata

9. Toxikológiai vizsgálatok

10. Terápiás gyógyszermonitorozás

11. Hemosztázis vizsgálata

12. Hamatológia

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése.

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végezi.

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

A munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) számítástechnika,

b) műszer- és méréstechnika,

c) immunológia és immunkémiai analitika,

d) klinikai biokémia és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata,

e) toxikológiai vizsgálatok,

f) terápiás gyógyszerszint monitorozás,

g) hematológia,

h) véralvadási vizsgálatok,

i) munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni.

a) Számítástechnika

— a számítógép főbb egységei,

— számítógép a laboratóriumban,

— laboratóriumi computerrendszer által vezérelt automaták együttműködési elve.

b) Műszer- és méréstechnika

— a klinikai laboratóriumi munkáról általában:

= a klinikai laboratóriumok típusai, vezetése,

= a laboratóriumi vizsgálatok finanszírozásának kérdése, gazdaságosságra és a megtakarításra való törekvések,

= az orvosi laboratóriumi megfigyelések minőségbiztosítási rendszere (GLP fogalma, megfelelőség tanúsítás,),

= minőségbiztosítás, minőségellenőrzés,

= a vérvételi előzmények, időpontok, kor és nem szerinti összefüggésében,

= a testhelyzet és a pangatás szerepe,

= vérvételi módok, alvadás, glikolízis gátlás, fibrinolízis gátlás szerepe,

= a levett vizsgálati anyag kezelése, tárolhatósága,

= a laboratóriumi módszerek kontrollálása (belső, külső),

= analitikai jellemzők (valódiság, pontosság, linearitás, analitikai érzékenység és specificitás),

= referens anyagok és módszerek (elsődleges, másodlagos),

= normálérték, referensérték fogalma,

= referens értéktartomány, diagnosztikai érzékenység és specificitás diagnosztikai hatékonyság,

= a laboratóriumi vizsgálatok dokumentációja,

= a modern laboratórium eszközei,

= laboratóriumi kitek, standardok, gyorstesztek;

— laboratóriumi mérőmódszerek:

= matematikai műveletek (hármasszabály, hatványozás, gyökvonás, logaritmus),

= alapvető számítások (oldatok higítási szabályai, nagy sűrűségű oldatok esetében: m/m, vol/m, vol/vol),

= SI-egységek, eredmények megadása,

= az adatok statisztikai értékelése (median, átlag, szórás, szignifikáns különbség fogalma, torzítás),

= lineáris regresszió jelentősége;

— fizikai állandók mérése, fizikai mérések alkalmazása:

= viszkozimetria, ozmometria, törésmutató mérés, optikai forgatás mérés, abszorbancia, turbiditás mérése, nefelometria, fluorometria, poláros fény, polarizált fluorometria, késleltetett fluorometria, (láng)emissziós mérések;

— fotometria:

= BLB törvény, transzmittancia-abszorbancia összefüggés, moláris, lineáris (dekadikus) abszorbancia, moláris elnyelési együttható (epszilon),

= a mérés zavaró jelenségei (turbiditás, törésmutató-változás, fluoreszcencia),

= reagens és minta vak szerepe, végpont mérések, reakciósebességi mérések,

= fotometriában használt standardok,

= laboratóriumi automaták működési elve;

— anyagelválasztás módszerei:

= kromatográfiás mérések (egy és két dimenziós rétegkromatográfia, ioncserés kromatográfia, gélkromatográfia),

= Rf érték számítás,

= nagy nyomású kromatográfia (HPLC) működésének elve,

= plazmalipidek rétegkromatográfiás szétválasztásának elve,

= gyári, kész kromatográfiás oszlopok felhasználása,

= kromatogramok értékelése eluciós és denzitometriás úton,

= elektroforézis elve,

= elektroforézis kombinálása más módszerekkel,

= alacsony fehérjekoncentrációjú anyagok előkészítése elektroforézishez (ultraszűrés, dialízis);

— elektrokémiai méréstechnika:

= elektrodpotenciál, Nernst egyenlet,

= elektromos vezetés, ellenállás, a pH fogalma és mérése,

= elektrokémiai mérési módszerek: konduktometria, koulometria, voltammetria, amperometria, potenciometria,

= vérgázok és a sav-bázis egyensúly vizsgálata;

— enzimanalitikai mérések:

= enzimek fogalma és felosztása,

= izoenzimek, makroenzimek fogalma,

= enzimológiai alapfogalmak, KM érték,

= enzimkinetika (reakció sebességi mérések, végpont mérések),

= enzimaktivitás mérése, előfázis szerepe,

= enzimaktivitás mérés kontrollja, standardizálási lehetőségei,

= manuális és automata méréstechnikák összevetése,

= az enzimek kórélettani és diagnosztikai jelentősége,

= enzimkatalizált reakciók alkalmazása, szubsztrát koncentrációk, anyagcseretermékek meghatározása.

c) Immunológia és immunkémiai analitika

— általános immunológiai alapismeretek:

= az immunrendszer sejtes és szolubilis komponensei,

= immunkompetens sejtek differenciálódása,

= immunválasz szakaszai,

= a ,,T'' és ,,B'' sejtmarkerek klinikai diagnosztikai jelentősége,

= az immunglobulinok szintézise, szerkezete, osztályai, funkciói,

= transzplantációs antigenek;

— immunológiai alapreakciók:

= anafilaxiás típusú,

= citotoxikus típusú,

= arthus típusú,

= szérumbetegség,

= késői típusú;

— autoimmunitas fogalma, néhány szervspecifikus és nem szervspecifikus autoimmun betegség,

— a komplementrendszer komponensei, jelentősége az antigén eliminációban, a komplement aktiváció útjai,

— AIDS diagnosztika,

— gyulladás formái, sejtes reakciók, mediátorai,

— transzplantáció laboratóriumi diagnosztikája,

— immunkémiai analitikai ismeretek:

= radioaktív immunkémiai eljárások (RIA) elve, méréstechnikája és alkalmazási területe,

= enzim-immuno-assay (EIA, ELISA) elve és méréstechnikája,

= fluoro-immuno-assay (FIA) elve és méréstechnikája,

= lumino-immuno-assay (LIA) elve és méréstechnikája.

d) Klinikai biokémia- és a szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata

— endokrinológia:

= az endokrin szervek — hormonok — szerepe az anyagcsere folyamatok regulációjában,

= a hormonhatás mechanizmusai,

= hipofízis-hypothalamus hormonok,

= a pajzsmirigy működés élettana, kórélettana és vizsgáló módszerei,

= női- és férfi ivarmirigyek működése és szabályozása,

= terhességi reakciók,

= mellékpajzsmirigy és a kalcitriol szerepe a kalcium homeosztázis szabályozásában,

= a mellékvesekéreg- és mellékvesevelőállomány hormonjai, élettani és kórélettani szerepük,

= a pankreász hormonjai;

— az anyagcsere és betegségei:

= szénhidrát anyagcsere (terhelések, profilok, fruktózamin, HgbA_1c standardizálásuk),

= diabetes,

= fehérje anyagcsere vizsgálata albumin, szérumfehérje, elektroforézis és értékelése, speciális fehérje meghatározások, immunglobulinok, komplement faktorok, tumor markerek),

= karbamid, kreatinin (kreatin), urát meghatározás,

= zsíranyagcsere vizsgálata (koleszterin, triglicerid frakció, lipoprotein elektroforézis),

= pigmentek vizsgálata (bilirubin és származékai),

= anorganikus komponensek, nyomelemek vizsgálata (szérum vas, réz meghatározás),

= nukleinsav anyagcsere,

= köszvény vizsgálata,

= genetikai vizsgálómódszerek,

= géntechnika: hibridizáció, blotting technikák, polimeráz láncreakció (PCR) és alkalmazási lehetőségeik,

= veleszületett anyagcserezavarok vizsgálatának elvei,

= citogenetika,

= só- és vízháztartás vizsgálata;

— szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata:

= szervek, szervrendszerek működésének laboratóriumi diagnosztikai lehetőségei,

= az egyes szervrendszerek (máj, szív és keringési rendszer, vese, gyomor és béltraktus, pankreász, központi idegrendszer panell vizsgálatai),

= az egyes betegségekre jellemző laboratóriumi eredmények értékelése,

= kongruencia, inkongruencia, a beteg állapota, betegsége és a laboratóriumi eredmények közötti összefüggés,

= vázizomzat és a kötőszövet megbetegedéseinek vizsgálata,

= a laboratóriumi paraméterek betegen-egyénen belüli változásai;

— preanalitika:

= a vérvételi előzmények, időpontok, kor és nem szerinti összefüggésében,

= a testhelyzet és a pangatás szerepe,

= vérvételi módok, alvadás, glikolizis gátlás, fibrinolizis gátlás szerepe,

= a levett vizsgálati anyag kezelése, tárolhatósága.

e) Toxikológiai vizsgálatok

— toxikológia alapfogalma, a legfontosabb toxikológiai vizsgálatok, vizsgálati módszerek, a mérgek kimutatása, drogok meghatározása.

f) Terápiás gyógyszerszint monitorozás

— a felezési idő fogalma,

— a gyógyszerek hatásmechanizmusa,

— gyógyszerszint monitorozásnál használt módszerek,

— anti-epileptikumok meghatározása, digitális származékok meghatározása, antibiotikumok meghatározása,

— gyógyszerek hatása a kémiai reakciókra és egyéb laboratóriumi vizsgálati eredményekre.

g) Hematológia

— általános hematológia,

— a vasanyagcsere és laboratóriumi vizsgálata,

— a hemoglobin szintézise és funkciója,

— a vér alakos elemei és azok legfontosabb feladatai,

— a vér alakos elemeinek fejlődése,

— eritropoézis sejtjeinek képződése, fejlődési alakjai, funkciói,

— az eritropoézis zavarai,

— mielopoézis sejtjeinek képződése, fejlődési alakjai, funkciói,

— mielopoézis zavarai,

— a limfoidrendszer differenciálódása és működése, megbetegedései,

— a minőségi vérkép jelentősége és alapvető értékelése,

— a leukociták speciális vizsgálatai,

— hematológiai automaták típusai, működési elvük,

— flow citometria elve és alkalmazása,

— a vércsoport-rendszerek.

h) Véralvadási vizsgálatok

— a véralvadás élettana és kórtana,

— a primér hemosztázis vizsgálata,

— alvadási vizsgálatok, defektusok,

— a fibrinogén, fibrinolízis vizsgálata,

— antikoaguláns kezelés ellenőrzése,

— koagulométerek típusai, működési elvük; automatizálás.

i) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek

— higiénés, munka-, baleset- és tűzvédelmi rendszabályok.

5. A vizsgázók teljesítményének értékelése

Megfigyelési és értékelési szempontok:

— munkaszervezés,

— tevékenység kivitelezése,

— ismeretek alkalmazása,

— munkacsoportban való munkavégzés képessége,

— dokumentációs tevékenység,

— a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

— megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

— a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

— elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

— önálló tevékenységre nem képes,

— vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

— a munkavédelmi szabályokat nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

— az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó ,,Egészségügyi szakasszisztens (klinikai laboratóriumi szakasszisztens)'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.

* * *

IX.

A Jegyzék 17. sorszáma szerint kiadott
egészségügyi szakasszisztens (emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens) szakképesítés
szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 17

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

3232 Szakasszisztens (orvosi)

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

___________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma, megnevezése

___________________________

— —

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens kórházak, klinikák és rendelőintézetek gasztroenterológiai laboratóriumában, valamint gasztroenterológiai profilú magánorvosi rendelőkben az alábbi feladatokat végzi:

— előkészíti az endoszkópos vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz a megfelelő eszközöket és azok tartozékait, a kiegészítő műszereket, textíliákat, eldobható anyagokat, és az adminisztrációhoz szükséges kellékeket,

— ellenőrzi a napi munka megkezdése előtt az eszközök működőképességét,

— előkészíti a beteget az adott vizsgálatra (a beteg felvilágosítása, a tájékoztató és beleegyező nyilatkozatok kiadása, aláíratása, kezelése),

— közreműködik az endoszkópos vizsgálatoknál és beavatkozásoknál,

— tisztítja, fertőtleníti a vizsgálatok befejezése után a műszereket és az anyagokat, azokat előkészíti sterilezésre,

— karbantartja az eszközöket,

— szakszerűen fixálja és továbbítja az eltávolított anyagokat szövettani vizsgálat elvégzésére,

— elvégzi az adminisztrációt és dokumentációt (beleértve, ha szükséges, az elektronikus számítógépes adatrögzítést is),

— irányítja a takarítási munkálatokat,

— részt vesz az emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens jelöltek felkészítésében,

— rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Endoszkópos vizsgálatokhoz és operatív beavatkozásokhoz előkészítés.

Endoszkópos vizsgálatok során és operatív beavatkozásokban

— asszisztálás (közreműködés),

— vizsgálatok utáni teendők ellátása,

— elsősegélynyújtás, életmentő beavatkozásoknál aktív részvétel,

— kommunikációs, információs dokumentációs feladatok ellátása.

2. Követelmények

Tudja az endoszkópos vizsgálatok és operatív beavatkozások menetét, indikációit, kontraindikációit és a kialakulható szövődmények elhárítási módjait.

Munkájában hatékonyan alkalmazza a kommunikációs technikákat.

Végezze a gyakorlati tevékenységeket maximális biztonsággal az asepsis és antisepsis, a munkavédelmi, érintésvédelmi szabályok, valamint a szakmai és etikai normák betartásával.

Ennek értelmében legyen képes önállóan elvégezni az alábbi feladatokat:

— előkészíteni endoszkópos vizsgálatokhoz és operatív beavatkozásokhoz

a) = a beteget megnyugtatni,

= a betegről rövid anamnézist felvenni,

= a beteget tájékoztatni a vizsgálat menetéről,

= a beteggel a beleegyező nyilatkozatokat aláírattatni,

= a premedikációt — a garatérzéstelenítést — elvégezni és a nyugtató gyógyszereket beadni,

= a beteget vizsgáló asztalon elhelyezni;

b) a szükséges eszközt és tartozékait

= endoszkóp,

= fényforrás,

= csatlakozó kábel,

= kiegészítő műszerek,

= egyéb anyagokat: fogvédő, textília;

c) a műtéti sterilitást igénylő beavatkozásokhoz a fent leírtakon túl az alábbiakat:

= dezinficiáló oldat, a beteg bőrének fertőtlenítéséhez,

= steril műtőkabát, izoláló anyagok, cérna és gumikesztyűk, gömbtörlők, kis szegett lapok, kézi műszerek, endoprotézisek, drainek;

d) a szükséges gyógyszereket

= érzéstelenítésre és vérzéscsillapításra alkalmas szereket,

= kontraszt anyagokat,

= antibiotikumokat,

= infúziós oldatokat;

— ellenőrizni az eszközök működőképességét;

— szakszerűen bemosakodni, beöltözni, steril műtőkabátot felvenni;

— izolálni a műszerelőasztalt és a beteget;

— asszisztálni vizsgálatoknál és operatív beavatkozásoknál, ezek:

= özofagoszkópia,

= gasztroszkópia,

= panendoszkópia,

= duodenoszkópia,

= endoszkópos-retrograd-cholangio-pankreatog-rafia,

= enteroszkópia,

= colonoszkópia,

= rektoszkópia,

= rekto-szigmoidoszkópia,

= anoszkópia,

= laparoszkópia,

= biopszia minden formája
(beleértve a májbiopsiát is),

= polypektomia,

= endoszkópos sphincterotomia,

= kőextrakcio,

= kőtörés,

= drainezési eljárások;

— ellátni a vizsgálatok és operatív beavatkozások utáni feladatokat:

= az eltávolított anyagokat fixálni, majd továbbítani szövettani vizsgálatra,

= az endoszkópokat és tartozékait, kézi műszereket fertőtleníteni,

= az endoszkópokat kémiai úton sterilezni,

= az operatív beavatkozásokhoz szükséges anyagokat és eszközöket előkészíteni gázsterilezőben, illetve autoklávban történő sterilezéshez;

— közreműködni az elsősegélynyújtás és az életmentés során;

— elvégezni az adminisztrációt, dokumentációt hagyományos módon, illetve elektronikus (számítógépes) adatrögzítéssel.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

— középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség

— felnőtt szakápolói vagy

— általános betegápolói 1979 előtt vagy

— ápolói 1997-től vagy

— gyermekápolói vagy

— csecsemő és gyermek ápolói 1998-tól.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

— főfoglalkozásban eltöltött egy év, vagy részfoglalkozásban 2 év gyakorlat igazolása.

c) A szakmai vizsga megkezdéséig az alább felsorolt vizsgálatoknál, beavatkozásoknál asszisztensi feladatok elvégzése, aminek teljesítését a jelölt a felkészítővel köteles a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon igazoltatni:

— 50 panendoszkópia,

— 20 ERCP,

— 10 EST,

— 30 kolonoszkópia,

— 2 laparoszkópia,

— 5 májbiopsia,

— 10 polypektomia.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Ha a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézetében nem tud eleget tenni, akkor a lehetséges gyakorló helyekről kap egy listát, amelyet — a Gastroenterológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján — a vizsga szervezésére kijelölt intézet állít össze.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III/1—2. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III/1—2. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) 10 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat).

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végzi.

b) A vizsgabizottság előtti vizsga

A vizsgázó egy gastroenterológiai vizsgálatnál vagy beavatkozásnál asszisztál, az asszisztálás megkezdése előtt ismerteti a feladatot.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) az emésztőrendszer funkcionális anatómiája,

b) az endoszkópia elmélete és gyakorlata,

c) elsősegélynyújtás.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolnia:

a) Az emésztőrendszer részletes funkcionális anatómiája

b) Az endoszkópia elmélete és gyakorlata:

— az endoszkópia mint diagnosztikus és terápiás eljárás kialakulásának története; a nem emésztőszervi endoszkópok áttekintése,

— az endoszkópok működőképességének fizikai alapelvei,

— endoszkóp típusok (merev, félmerev, száloptikás videoendoszkópok),

— az endoszkópok és kiegészítő műszereik, eszközeik,

— műszerek tárolása, karbantartása; meghibásodásuk okai és ezek megelőzései; műszerhibák korai felismerése.

— endoszkópia higiéniéje,

— özofago-gasztroszkópia; célzott biopsia, citológiai mintavétel; polypektomia,

— duodeno-jejunoszkópia,

— endoszkópos retrograd kolangiográfia, pankreatográfia,

— endoszkópos papillotomia; kőeltávolítás az epeutakból,

— epeúti drainage-ok,

— vékonybél biopszia,

— anoszkópia, rektoszkópia, colonoszkópia, ileoszkópia; célzott biopsia; polypektomia,

— a tápcsatorna vérzéseinek endoszkópos diagnosztikája és terápiája,

— laparoszkópia; vak májbiopszia; endoszkópos ultraszonográfia (endoszonográfia),

— adatfelvétel, adattárolás,

— számítástechnika az endoszkópiában.

c) Elsősegélynyújtás:

— alapvető elsősegélynyújtási és újraélesztési ismeretek,

— a vizsgálatok és operatív beavatkozások során kialakulható szövődmények elhárításában közreműködés (eszméletvesztés, anginás fájdalmak, anafilaxiás sokk, vérzések, aspiráció, szívmegállás).

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatokra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési szempontok:

— munkaszervezés,

— tevékenység kivitelezése,

— ismeretek alkalmazása,

— team-ben való munkavégzés képessége,

— a kommunikációs tevékenység hatékonysága,

— dokumentációs tevékenység végzése,

— munkaeszközök előkészítése és szakszerű használatuk,

— megjelenés, viselkedés.

Értékelési szempontok:

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha

— elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

— feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni,

— munkájában az asepsis, antisepsis szabályait nem tartja be.

Ha bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal lehet minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

— az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázók ,,Egészségügyi szakasszisztens (emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens)'' szakképesítést kapnak, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.

GYAKORLATI IGAZOLÁS
az endoszkópos szakasszisztens (emésztőszervi) képzéshez⁶

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név:

Munkahely:

Asszisztálás emésztőszervi endoszkópos vizsgálatnál, illetve műtétnél

_________________________________________________

Sorszám Diagnózis vizsgálat, illetve műtét megnevezése

Igazoló aláírása P. H.

_________________________________________________

2. számú melléklet a 37/1995. (X. 7.) NM rendelethez

A 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet mellékletének módosított táblázata a következő:

	Közalkalmazotti osztályok				További képesítési követelmény
	kiemelt	felső	közép	alsó	További képesítési követelmény
I. Magasabb vezetői beosztások
Egészségügyi ágazatban
ápolási igazgató		X			főiskola
főigazgató főorvos	X				szakvizsga
igazgató főorvos	X				szakvizsga
orvosigazgató	X				szakvizsga
gazdasági igazgató	X	X
Egyéb területen:
főigazgató	X
igazgató	X	X
vezető	X	X

II. Vezetői beosztások
főigazgató-helyettes	X
igazgatóhelyettes	X	X
vezetőhelyettes	X	X
főosztályvezető	X	X			főiskola
osztályvezető	X	X
osztályvezető főorvos	X				szakvizsga

III. Munkaköri elnevezések
adatrögzítő				X
adjunktus (kórházi)	X				szakvizsga
adminisztrátor			X
analitikus		X	X
anyagbeszerző			X	X
anyagnyilvántartó			X
asszisztens(2)		X	X
asztalos			X	X
általános orvos	X
ápoló(nő)		X	X
állatgondozó				X
belső ellenőr	X	X
beruházási ügyintéző*	X	X
betanított munkás				X
beteghordó			X	X
betűszedő			X
bérelszámoló			X
biofizikus	X
biokémikus	X
biológus	X
biztosítási ügyintéző*			X
boncmester			X
boncsegéd				X
bölcsődei szakgondozó		X			II. fokú szakosító
burkoló			X	X
cukrász			X	X
családgondozó		X
csecsemő- és gyermekgondozó(nő)			X
dajka			X
dietetikus		X
egészségnevelő		X
egészségügyi operátor(2)			X
egészségügyi szakoktató		X			főiskola
egyetemi főnővér		X			főiskola
egyetemi főtitkár(1)	X
energiagazdálkodó		X	X
élelmezésvezető(2)			X
falugondnok		X	X
felvonószerelő			X	X
fertőtlenítő				X
festő és mázoló			X	X
fénymásoló				X
fizikus	X
fogorvos	X
fogszakorvos	X				szakvizsga
fogtechnikus(2)		X
fotós			X
főápoló		X			főiskola
főgyógyszerész	X				szakvizsga
főkönyvelő	X	X
főmadam		X
főműtős		X
főnővér		X
főorvos	X				szakvizsga
főpénztáros		X
fürdőmester				X
fürdőüzemeltető			X
fűtő				X
gazdasági ügyintéző*		X	X
gazdasági szaktanácsadó	X
gépjármű- és motorszerelő			X	X
gépjármű ügyintéző*				X
gépkocsivezető			X	X
gondnok			X	X
gyógymasszőr			X	X
gyógyszerész	X
gyógytornász(1)		X
gyors- és gépíró			X
házi gondozó			X	X
hentes			X	X
hivatalsegéd				X
hivatásos nevelőszülő			X
humánpolitikai ügyintéző*		X	X
iratkezelő			X	X
írnok			X
irodai nyilvántartó			X	X
irodai sokszorosító			X	X
jogász	X
jogtanácsos	X				szakvizsga
kardiotechnikus(2)		X
kazánfűtő			X	X
kertész			X	X
kézbesítő				X
kézipénztáros			X
klinikai fogászati higiénikus(2)		X
konduktor		X
kőműves			X	X
könyvelő		X	X
könyvkötő				X
könyvtári munkatárs		X	X
könyvtári nyilvántartó			X
könyvtáros	X	X
közegészségügyi felügyelő		X
közgazdász	X
kulturális szervező	X	X
laboráns		X	X
lakatos			X	X
lektor	X	X
leltárkezelő			X
levéltári munkatárs		X	X
levéltári nyilvántartó			X
levéltáros	X
logopédus	X	X
masszőr			X	X
matematikus	X
mentálhygiénés gondozó			X
mentő-gépkocsivezető			X
mentőszakápoló(1)			X
mentőtiszt(1)		X			főiskola
mérnök	X
munkaügyi nyilvántartó			X
ügyintéző*		X	X
munkavédelmi ügyintéző*		X	X
muzeológus	X
műszaki ellenőr	X	X
műszaki szerkesztő			X
műszaki ügyintéző*		X	X
műszerész			X	X
műtősnő		X
műtőssegéd			X
növendékügyi előadó	X	X
nyomdai berakó			X	X
nyomdász			X
ortopédiai cipész(2)			X
ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő(2)			X
ortopédiai műszerész(2)			X
ortopédiai technikus(2)		X
pénztár ellenőr		X	X
pénztári számfejtő			X
pénztáros			X
pénzügyi ügyintéző*		X	X
pénzügyi nyilvántartó			X
polgári védelmi ügyintéző*		X	X
portás				X
postai osztályozó			X	X
programkönyvtáros		X	X
programozó		X	X
pszichológus	X
raktárkezelő			X	X
raktározási ügyintéző*			X
rendész			X	X
rendészeti ügyintéző*		X	X
restaurátor	X
revizor	X	X
segédápoló			X	X
segédgondozó			X	X
segédmunkás				X
sportmasszőr			X	X
statisztikai ügyintéző*		X	X
statisztikus	X	X
szakasszisztens		X			II. fokú szakosító
szakács			X	X
szakápoló		X			II. fokú szakosító
szakértő-tanácsadó	X
szakgondozó		X			II. fokú szakosító
szakgyógyszerész	X				szakvizsga
szakkönyvtáros	X	X
szakorvos	X				szakvizsga
szakpszichológus	X				szakvizsga
számítástechnikai hardveres	X	X
számítástechnikai programozó	X	X
számítástechnikai szervező	X	X
számítógép üzemeltető		X	X
számítógépes szövegszerkesztő			X
számviteli ügyintéző*		X	X
számviteli nyilvántartó			X
szellőzőberendezés szerelő			X	X
szoftverfejlesztő	X	X
szociális ügyintéző*		X	X
szociális gondozó			X
szociális munkás		X
szociális szervező		X
szociálpolitikus	X	X
szociológus	X
szövegszerkesztő			X
szülésznő		X	X
takarító				X
tanulmányi ügyintéző*		X	X
társadalombiztosítási ügyintéző*		X	X
technikus		X	X
telefonkezelő				X
telex, telefax kezelő				X
titkárnő			X
tűzvédelmi ügyintéző*		X	X
újítási műszaki ügyintéző*	X	X
ügyintéző újítási főelőadó	X	X
újítási előadó		X	X
üvegező			X	X
üzemmérnök		X
vagyonőr (telepőr)			X	X
varrónő			X	X
vegyész	X	X
vegytisztító				X
védőnő		X
vezeték- és csőhálózat-szerelő			X	X
villanyszerelő			X	X
vizsgázott fogász			X