Kifejezéskereső
44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet
az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet módosításáról
1995.09.23.
Az ipari és kereskedelmi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 149/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 6. §-ának h) pontja és 8. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. § Az R. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes (az éghető, a gyújtó hatású, a maró és a mérgező) folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló, nyomástartó edénynek nem minősülő, helyhez kötött
a) 1 m3 vagy annál nagyobb tartályok, valamint szerelvényeik hazai gyártására, külföldről történő behozatalára,
b) 5 m3 vagy annál nagyobb tartály, vagy 5 m3 összmennyiséget meghaladó tartálycsoport és — ha jogszabály másként nem rendelkezik — azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, valamint csővezetékek, szerelvények, tartozékok (a továbbiakban együtt: tároló létesítmény) földfelszín alatti és feletti elhelyezésére, használatba vételére, javítására, felújítására, átalakítására, továbbá ellenőrzésére.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából gyártásnak minősül a tároló létesítmény elhelyezése, helyszíni összeállítása is.''
2. § Az R. 8. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A rendelet hatálya alá tartozó tartályok telepítéséhez a tulajdonosnak létesítési, üzemeltetéséhez használatbavételi, javításához, felújításához, átalakításához javítási engedélyt kell kérnie az engedélyező hatóságtól, beleértve az üzemanyagtöltő állomások területén telepítendő tartályokat is. A tulajdonosnak a 6. mellékletben felsorolt és aszerint az adott esetben érdekelt hatóságok hozzájárulását a kérelemhez mellékelnie kell.
(4) A rendelet hatálybalépését megelőzően létesített, a 2. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó létesítési és használatbavételi engedéllyel nem rendelkező tartályok (tároló létesítmények) — ha jogszabály másként nem rendelkezik — e rendelet hatálybalépésétől számított nyolc évig tovább használhatók. Ez idő alatti javítás, felújítás, átalakítás során a tartályt (tároló létesítményt) a vonatkozó szabványokban foglaltaknak megfelelő állapotba kell hozni. A javítás, felújítás, átalakítás után használatbavételi engedélyt kell kérni.
(5) Ha a tartály (tároló létesítmény) a (4) bekezdés szerinti javítás, felújítás, átalakítás során nem hozható a vonatkozó szabványoknak megfelelő állapotba, az ott meghatározott határidőn túl nem használható.''
3. § Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A tárolótartályoknál időszakos ellenőrző vizsgálatot kell tartani, amely tízévenkénti belső tisztításból, szerkezeti vizsgálatból és ötévenkénti tömörségi próbából áll.''
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; e rendelet melléklete az R. 6. mellékleteként jelölendő.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó gyújtó hatású, maró és mérgező folyadékok tartályait az R. 1. számú melléklete szerinti bejelentő lapon kell az engedélyező hatósághoz — e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül — bejelenteni.
Dunai Imre s. k.,
ipari és kereskedelmi miniszter
Melléklet a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelethez
A veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítési, használatbavételi és javítási engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok:
1. A Belügyminisztérium területén
— első fokon: a hivatásos önkormányzati tűzoltóság székhelye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző
— másodfokon: a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal
a tűzvédelem,
2. A Népjóléti Minisztérium területén
— első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi, kerületi intézetei
— másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete
az emberi tartózkodás céljára szolgáló, továbbá káros környezeti hatású létesítmény létesítése esetében
a közegészségügy és járványügy,
3. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területén
— első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség
— másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség
a környezetvédelem,
4. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
útügyekben:
a) országos közút esetén
— első fokon: a megyei, fővárosi, közlekedési felügyelet
— másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet
b) helyi közút esetén
— első fokon: a települési önkormányzat jegyzője (főjegyző)
— másodfokon: a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet
az útügy és a közúti közlekedés biztonsága,
vasútügyekben:
a) országos közforgalmú vasút esetén
— első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet
— másodfokon: a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
b) helyi és saját használatú vasút esetén
— első fokon: a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet
— másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet
a vasút,
vízügyekben:
— első fokon: a területileg illetékes vízügyi igazgatóság
— másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság
a vízbázisok és a vízkezelés biztonsága,
5. Az önkormányzatok területén
— első fokon: a tárolótartály telephelye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző
— másodfokon: a tárolótartály telephelye szerint illetékes közigazgatási hivatal
az építésügy
követelményeinek érvényre juttatása céljából.
