46/1995. (IV. 24.) Korm. rendelet
a közigazgatási szakvizsgáról
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
(1) A köztisztviselőnek — a Ktv. 25. §-ának (6) bekezdésében, valamint e rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltak kivételével — elméleti és gyakorlati ismereteiről az e rendelet alapján szervezett közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: szakvizsga) kell számot adnia.
(2) A szakvizsgát az ideiglenesen besorolt köztisztviselő [Ktv. 29. § (1) bekezdés] — a 7. § (3) bekezdés kivételével — hátrányos jogkövetkezmény nélkül [Ktv. 29. § (3) bekezdés]
a) a közigazgatási alapvizsga (a továbbiakban: alapvizsga) teljesítésére előírt határidőtől, illetve
b) ha mentesült az alapvizsga alól, közszolgálati jogviszonya létesítésétől számított négy éven belül teheti le.
(3) Az alapvizsga alól mentesített köztisztviselő két évet meghaladó folyamatos közigazgatási gyakorlat után bocsátható szakvizsgára.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számítanak be a Ktv. 25. § (7) bekezdésében felsorolt időtartamok.
(5) A (3) bekezdés szerinti gyakorlati időt kérelemre a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) létrehozott Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöke — különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási szerv hivatala vezetőjének javaslatára — felére csökkentheti.
2. §
(1) A szakvizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
(2) A szakvizsga választható (írásbeli és szóbeli) témacsoportjai:
A) témacsoport:
belügyi, külügyi, igazságügyi és védelmi igazgatás (így különösen: választás; nyilvántartás és statisztika; szabálysértési, állampolgársági és anyakönyvezési, sport-, tűz- és polgári védelmi, honvédelmi, külügyi és konzuli igazgatás; Polgári Törvénykönyvből adódó igazgatási feladatok);
B) témacsoport:
nemzetgazdaság-igazgatás (így különösen: ipari; kereskedelmi; földművelésügyi; építésügyi; közlekedési; postai és hírközlési; út- és vízügyi; környezetvédelmi, terület- és településrendezési; ár- és versenyszabályozási igazgatási feladatok);
C) témacsoport:
humánigazgatás (így különösen: köz- és felsőoktatási, szakképzési, közművelődési, művészetügyi, sajtó- és tömegkommunikáció-, tudományigazgatási; szociálpolitikai, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, gyámügyi, lakásügyi; közszolgálati, munkaügyi, társadalombiztosítási igazgatási feladatok);
D) témacsoport:
gazdaságpolitika és pénzügyigazgatás (így különösen: gazdaságpolitika, makrogazdaság, államháztartás, költségvetés, adó, vám, illeték, beruházások, vállalkozások, gazdálkodás és pénzügyi ellenőrzés);
E) témacsoport:
önkormányzati feladatok (így különösen: gazdálkodás, költségvetés és vállalkozások; adó- és illetékügyi; szak- és közoktatási, közművelődési; egészségügyi és szociális-; gyámügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi; földművelésügyi, kommunális-, út- és építésügyi, terület- és településrendezési, állampolgársági és anyakönyvezési, szabálysértési igazgatás; a Polgári Törvénykönyvből adódó igazgatási feladatok).
(3) A szakvizsga írásbeli részében a köztisztviselő számot ad a kiválasztott témacsoport témaköreinek három vizsgatárgyából szerzett általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá konkrét feladat(ok) és jogeset(ek) kapcsán elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási készségéről.
(4) A szóbeli szakvizsgára bocsátás előfeltétele az eredményes írásbeli szakvizsga.
(5) A (2) bekezdés szerinti témacsoportok témakörei vizsgatárgyakra tagolódnak, amelyek közül a köztisztviselő háromból köteles szóbeli szakvizsgát tenni.
(6) A témacsoport és annak három vizsgatárgya kiválasztásának a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének egyetértése szükséges. Nem tagadható meg az egyetértés, ha a kiválasztott tantárgyak a köztisztviselő feladatköréhez kapcsolódnak.
3. §
(1) A szakvizsga szóbeli részének témacsoportjai szerint kialakított és az R. 3. §-ának (2) bekezdése alapján létrehozott szakbizottságok elnökeit az OKV elnöke jelöli ki az OKV tagjai közül.
(2) Az OKV elnökének tevékenységét a belügyminiszter által határozott időre kinevezett társelnök segíti. Munkájával az (5) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott feladatok előkészítésének irányításában működik közre.
(3) Az OKV szerveinek működését a belügyminiszter által kinevezett OKV titkár segíti, aki koordinációs feladatkörében:
— előkészíti az OKV elnökségének üléseit, az OKV elnökének iránymutatása szerint összeállítja az ülés napirendjét;
— folyamatosan kapcsolatot tart az OKV társelnökével és a szakbizottságok elnökeivel;
— a vizsgarendszer működtetésének feladatkörében szükség esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez;
— javaslatot tesz az OKV elnökének a vizsgáztató bizottságok tagjainak kijelölésére.
(4) A szakbizottságok
a) javaslatot tesznek a szakvizsga — iskolai végzettség szintje szerinti — követelményrendszerére, továbbá az egyes szóbeli témacsoportok témaköreire, vizsgatárgyaira és a tételekre;
b) összeállítják a szakvizsga tananyagát;
c) kidolgozzák a szakvizsga írásbeli részének feladatait.
(5) Az OKV elnöksége állapítja meg, illetve hagyja jóvá:
a) a szakvizsga követelményrendszerét és tananyagát, valamint az egyes szóbeli témacsoportok témaköreit és vizsgatárgyait;
b) a szakvizsga írásbeli részének feladatait;
c) szóbeli részének vizsgatételeit.
(6) Az OKV elnöksége az (5) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakat közzéteszi a Magyar Közlönyben.
(7) Az OKV elnöksége, illetve a szakbizottságok évente legalább egy alkalommal szakmai értekezleten áttekintik — a vizsgáztató bizottságok (a továbbiakban: bizottság) írásos jelentéseire épülő szakbizottsági összefoglalók alapján — a szakvizsgák tapasztalatait.
(8) Az OKV elnöksége a tapasztalatok alapján korszerűsíti a szakvizsga követelményrendszerét, tananyagát és vizsgatételeit.
4. §
(1) A szakvizsgát a választott témacsoportnak megfelelő szakbizottság tagjaiból alakított háromtagú bizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét és tagjait az OKV elnöke kéri fel.
(2) A bizottságok működésével, a szakvizsgák — valamint az igény szerint szervezett vizsgaelőkészítők — szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatósága (a továbbiakban: MKI OMI) és a megyei közigazgatási hivatalok (a továbbiakban együtt: szakvizsgaszervező) látják el.
(3) Az MKI OMI a szakvizsgák szervezéséhez, a bizottságok munkájához — az OKV elnökségének egyetértésével — módszertani útmutatást ad, illetőleg a szakvizsgaszervezőknek szakmai-módszertani értekezleteket tart.
(4) A központi közigazgatási, valamint a Ktv. 1. § (2) bekezdése szerinti szerveknél alkalmazott köztisztviselő az MKI OMI-nál, a többi közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselő pedig a szerv székhelye, illetőleg működési területe szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél működő bizottság előtt — a közigazgatási szakvizsga e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vizsgaszabályzatának figyelembevételével — tesz szakvizsgát.
A szakvizsgaszervezők szükség szerint közösen is szervezhetnek szakvizsgát.
(5) A szakvizsgaszervező (2) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtását a belügyminiszter felügyeli.
5. §
(1) Szakvizsga július, augusztus és december hónapok kivételével bármikor szervezhető. A vizsganapokat, a szakvizsgák helyszínét és kezdési időpontját a jelentkezők számának figyelembevételével a szakvizsgaszervező határozza meg.
(2) A szakvizsga írásbeli és a szóbeli része, valamint az eredménytelen szakvizsga és a javítóvizsga között legalább 15 napnak kell eltelnie.
(3) A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a köztisztviselő eredményes szakvizsgát nem tesz. Szóbeli javítóvizsgát csak az eredménytelen szakvizsgatárgyból kell tenni.
(4) Az eredményes szakvizsgáról a köztisztviselő e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap.
6. §
(1) A szakvizsga költsége: a szakvizsgán való megjelenéssel felmerült és számlával igazolt utazási és szállásköltség, a szakvizsga díja, valamint a szakvizsgaszervező által tartott szakmai felkészítő konzultáció díja.
(2) A szakvizsga írásbeli, illetve szóbeli részének díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap 15—15%-a. A javítóvizsga díja ugyanennyi, a vizsgatárgyak számától függetlenül.
(3) A szakvizsga költsége a közigazgatási szervet, a javítóvizsgáé a köztisztviselőt terheli.
7. §
(1) A Ktv. 25. § (6) bekezdésében meghatározotton túlmenően mentesül a szakvizsga letétele alól
a) aki tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, a Rendőrtiszti Főiskola igazgatásrendészeti szakán vagy az Államigazgatási Főiskolán alapképzésben oklevelet szerzett, majd — két év közigazgatási gyakorlatot követően — az Államigazgatási Főiskolán a belügyminiszter által a mentesítés szempontjából elfogadott szakosító képzésben oklevelet szerzett;
b) az a köztisztviselő, aki 1992. július 1-je óta folyamatosan közszolgálati jogviszonyban áll, és e rendelet hatálybalépésekor a munkakörére előírt képesítéssel, valamint legalább 10 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kedvezmény nem alkalmazható arra a köztisztviselőre, aki a képesítési előírás alól mentesítést kapott.
(3) A Ktv. hatálybalépését követően és e rendelet hatálybalépését megelőzően közszolgálati jogviszonyt létesített köztisztviselő a szakvizsgát hátrányos jogkövetkezmény nélkül e rendelet hatálybalépését követő négy éven belül teheti le.
8. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az R. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 46/1995. (IV. 24.) Korm. rendelethez
1. számú függelék
2. számú függelék
3. számú függelék
2. számú melléklet a 46/1995. (IV. 24.) Korm. rendelethez
