1995. évi XLVIII. törvény

a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról¹

2007.01.01.

Az Országgyűlés — a külső és belső gazdasági-pénzügyi egyensúlyi helyzet javítására és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek kibontakoztatása végett — egyes törvények módosítására a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK BEFOLYÁSOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYES TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

I. Fejezet²

1-5. §³

II. Fejezet

A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosítása

6. §⁴

III. Fejezet

A szerencsejátékokról szóló⁵ 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

7. § A szerencsejáték szervezéséről szóló — többször módosított — 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás és a pénznyerő automata üzemeltetése is. E törvényt kell alkalmazni — a törvényben külön szabályozott esetekben — a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.''

8. § Az Szjt. 2. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban meghatározott tevékenység, valamint az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység liberalizált tevékenység.''

9. § Az Szjt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,3. § (1) A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését

a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv végezheti, vagy

b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti.

(2) Az államot az (1) bekezdés a)—b) pontjai tekintetében a pénzügyminiszter képviseli.

(3) A számsorsjáték és a totó szervezésére kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vagy központi költségvetési szerv (a továbbiakban: állami játékszervező) jogosult.''

10. § Az Szjt. 7. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Az SZF feladata a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése. Ennek keretében az SZF jogosult közterületen, illetve bármely, a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben ellenőrizni azt, hogy nem folyik-e ott az e törvény rendelkezéseibe ütköző tevékenység.''

11. § Az Szjt. 12. §-a (2)—(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(2) A bírság összege a 6. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegése esetén

a) a fogadást szervezővel szemben 200 ezer forinttól 4 millió forintig,

b) a játékkaszinó üzemeltetőjével szemben 1 millió forinttól 10 millió forintig

terjedhet.

(3) A bírság

a) 20 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedhet a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1)—(2) bekezdéseibe, a 18. § (1) bekezdésébe és — az ajándéksorsolást szervezővel szemben — a 23. §-ba,

b) 20 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedhet a 9. § (3) bekezdésébe, a 11. § (2) bekezdésébe, a 17. § (3)—(4) bekezdéseibe, a 26. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 29. § (7) bekezdésébe és a 36. § (3) bekezdésébe,

c) 20 ezer forinttól 250 ezer forintig terjedhet a 26. § (12) bekezdésébe és a 27. § (8) bekezdésébe,

d) 20 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe és a 28. § (2) bekezdésébe,

e) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdés f) pontjába, a 18. § (2) bekezdésébe, a 28. § (1) bekezdésébe és a 30. § (4) bekezdésébe,

f) 200 ezer forinttól 4 millió forintig terjedhet a 2. § (2) és (5) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, a 30. § (3) bekezdésébe és a 39. §-ba

ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.''

12. § Az Szjt. 17. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A nyertes kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. Az igazolásnak a nyereményérték és a nyeremény után a szerencsejáték-szervező által levont személyi jövedelemadó összegét együttesen kell tartalmaznia.''

13. §⁶

14. § Az Szjt. 24. §-a a következő (3)—(4) bekezdésekkel egészül ki:

,,(3) A keno olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.

(4) A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker a totóval és a lottóval együtt is játszható. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.''

15. § (1) Az Szjt. 26. §-a (1)—(5) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. Az SZF dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.

(2) Az SZF az engedélyben a pénznyerő automatát I. vagy II. kategóriába sorolja:

a) I. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amely

1. 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át nyereményként kiadja,

2. az e kategóriára jogszabályban előírt szempontok alapján hitelesíthető, és

3. biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával — a játékkaszinóban elhelyezett pénznyerő automatát kivéve — a nyeremény a tét kétszázszorosát nem haladja meg;

b) II. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amelynél

1. az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 100 forint,

2. az elérhető nyeremény a tét huszonötszörösét nem haladja meg, és

3. az e kategóriára jogszabályban előírt hitelesítési feltételek fennállnak.

Nem adható engedély olyan pénznyerő automatára, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek nem felel meg.

(3)⁷

(4) Játékterem működéséhez a játékterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének előzetes hozzájárulása szükséges.

(5) A játéktermet az SZF az engedélyben I. vagy II. kategóriába sorolja be. A II. kategóriába tartozó játékteremben kizárólag 2 db II. kategóriába tartozó pénznyerő automata üzemeltethető.''

(2) Az Szjt. 26. §-a (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(7) I. kategóriába tartozó játékteremnek minősül a közterület felől saját bejárattal rendelkező épület vagy olyan külön bejárattal rendelkező, építészetileg zárt helyiség, amely — gépenként legalább 2 m² figyelembevételével — legalább 10 pénznyerő automata elhelyezésére alkalmas. II. kategóriába tartozó játékteremnek minősíthető a külön jogszabályban meghatározott vendéglátóipari üzlet.''

(3) Az Szjt. 26. §-a (9) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Pénznyerő automata üzemeltetésére csak olyan gazdasági társaságnak adható engedély, amely)

,,b) az engedély megadása előtt — felhívásra — a külön jogszabályban meghatározott összegű engedélyezési díjat megfizeti.''

16. § Az Szjt. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

,,26/A. § A települési önkormányzat jegyzője az általa az üzlet működtetésére kiadott engedélyt köteles bevonni, ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, vagy a szerencsejáték-szervező a játékadó-fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A határozatot a fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani.''

17. § Az Szjt. 29. §-a (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(7) Folyamatosan szervezett fogadás esetében a szerencsejáték-szervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. A totófogadás során át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére.''

18. § Az Szjt. a következő alcímmel és 29/A. §-sal egészül ki:

,,Játékautomaták üzemeltetése

29/A. § (1) Játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az SZF dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e.

(2) Játékautomatát jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó üzemeltethet.

(3) Az üzemeltető évente köteles — nyilvántartás céljából — az SZF-hez bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.

(4) A Szerencsejáték Felügyelet csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra előírt műszaki követelményeknek megfelelnek.

(5) A (3) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 26/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.''

19. § Az Szjt. 30. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező a nyereményalap legalább 60%-át, lóversenyfogadást szervező a nyereményalap legfeljebb 75%-át — a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve — köteles nyeremények céljára fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyeremények meghatározott időszakon belüli halmozódását.''

20. § Az Szjt. 31. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A szerencsejáték-szervező — ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is — az e fejezetben foglalt szabályok szerint játékadót fizet.''

21. § Az Szjt. 33. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként — a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével — az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi huszonötezer forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi tízezer forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.''

22. § Az Szjt. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

,,33/A. § A játékautomata éves adója gépenként hatvanezer forint. A játékautomata üzemeltetője köteles gépenként egy évi adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően bevallani és ezzel egyidejűleg megfizetni. A megfizetés tényét a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell igazolni.''

23. §⁸

24. § Az Szjt. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

,,36/A. § (1) Az állami adóhatóság és a vámhatóság ellenőrző tevékenysége során köteles vizsgálni az e törvényben foglalt rendelkezések betartását.

(2) Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén — az (1) bekezdésben megjelölt állami szerveken kívül —

a) a rendőrség,

b) a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek, illetve

c) azokon a településeken, ahol van, a közterület-felügyelet is

köteles hatáskörében eljárni, vagy a jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az ügyet az illetékes hatóságnak további intézkedésre átadni.''

25. § (1)⁹

(2) Az Szjt. 37. §-a 10. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,10. Totófogadás: olyan totalizatőri rendszerben szervezett fogadás, amelyben a fogadónak a labdarúgó-csapatok mérkőzéseinek eredményét kell eltalálnia.''

(3) Az Szjt. 37. §-a a következő 15. ponttal egészül ki:

,,15. Szerencsejáték-szervező:

a) az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező és a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint

b) a 16. §-ban és — a 12. § tekintetében — a 23. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy.''

26. § Az Szjt. 38. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,

b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,

c) a játéktervvel,

d) a sorsolásos játékokkal,

e) a pénznyerő automaták, játékautomaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével, valamint

f) a 30. § (2) bekezdésében meghatározott költségekkel

kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg.''

27. § (1) E törvénynek az Szjt. rendelkezéseit módosító szabályait a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a kérelem visszavonása, illetve elutasítása esetén a befizetett igazgatási-szolgáltatási díjat vissza kell fizetni.

(2) E törvény hatálybalépése előtt engedélyezett szerencsejátékok az engedélyben meghatározott feltételekkel és határidőig szervezhetők. A határozatlan időre szóló engedélyek 1996. december 31-ig érvényesek.

(3) E törvény hatálybalépésekor üzemelő játékautomata működtetője köteles legkésőbb 1995. december 31-ig az Szjt. 29/A. §-ának (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét teljesíteni.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az

a) az Szjt. 2. §-a (4) bekezdésének i) pontja,

b) az Szjt. 6. §-ának (2) bekezdése,

c) az Szjt. 20. §-ának c) pontja,

d) az Szjt. 25. §-ának (2) bekezdése,

e)¹⁰

f) az Szjt. 29. §-ának (5) bekezdése,

g) az Szjt. 33. §-ának (6) bekezdése,

h) az Szjt. 41. §-ának (1)—(2) bekezdései.

(5)¹¹ Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter és a kereskedelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg azon vendéglátóipari üzletek körét, amelyben II. kategóriájú játékterem működtetésére engedély adható.¹²

IV. Fejezet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosítása

28. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 4. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni, kivéve, ha a törvény szerint a szerződő felet terhelő illeték megfizetését a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján magára vállalta.''

29. § Az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

,,d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,''

,,f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,''

30. § (1) Az Itv. 12. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét — az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével — a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

a) Öröklés esetén:

----------------------------------------

Csoport | Az illeték általános mértéke | Lakástulajdon-szerzés | illetékének mértéke

----------------------------------------

I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.) | 11% | 2,5%

II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére | 15% | 4%

III. Minden más örökös terhére | 21% | 5%

b) Ajándékozás esetén:

---------------------------------------

Csoport | Az illeték általános mértéke | Lakástulajdon-szerzés | illetékének mértéke

----------------------------------------

I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.) | 11% | 5%

II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája,, nagyszülője, testvére terhére | 15% | 8%

III. Minden más megajándékozott terhére | 21% | 10%''

(2) Az Itv. 12. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)—(3) bekezdések megjelölése (3)—(4) bekezdésekre változik:

,,(2) Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklési és ajándékozási illetékét az (1) bekezdés a)—b) pontjaiban a lakástulajdon szerzésére megállapított illetékkulcsok alkalmazásával kell kiszámítani.''

31. § (1) Az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az öröklési illeték alól:)

,,b) az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése;''

(2) Az Itv. 16. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A kiskorú örökös az öröklési és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg.''

(3) Az Itv. 16. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(6) Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét kell megfizetni.''

32. § Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

,,d) lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;''

33. § Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

,,g) az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) ingyenes megszerzése;''

34. § Az Itv. 17. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.''

35. § Az Itv. 19. §-a (1)—(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke — ha a törvény másként nem rendelkezik — a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%.

(2) Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja — a 21. §-ban foglaltak kivételével — a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.''

36. § Az Itv. 20. §-a (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Az így számított illetékalap után — ha a törvény másként nem rendelkezik — a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű illetéket kell fizetni.''

37. § Az Itv. 21. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláskor lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét — az (5) bekezdésben említett eset kivételével — a forgalmi értékből le kell vonni. Ilyenkor a lakástulajdon lakásépítési kedvezménnyel csökkentett forgalmi értéke után jár az (1) bekezdésben meghatározott illeték.''

38. § Az Itv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,22. § Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a. Az illeték mértékére a 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.''

39. § Az Itv. 23. §-a után a következő címmel és 23/A. §-sal egészül ki:

,,Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke

23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának ingatlanalap által vagy a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékének 2%-a.

(2) Az ingatlanalap-kezelői tevékenységre való jogosultságot az alapkezelő az Állami Értékpapír Felügyelet által kiadott működési engedéllyel, a főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást pedig a vállalkozó a tevékenység statisztikai jelzőszámával és a főtevékenység szerint illetékes kamarától beszerzett nyilatkozattal igazolja.''

40. § Az Itv. 24. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm³-e után 8 forint.''

41. § (1) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének b)—c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

,,b) a lakástulajdon kezelői jogának a megszerzése;

c) a közcélú vízi létesítmények és tartozékaik kezelői jogának a megszerzése;''

(2) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének f)—h), valamint l)—m) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

,,f) a szövetkezetek egyesülésével, beolvadásával, szétválásával, átalakulásával bekövetkező vagyonszerzés;

g) a közös gazdálkodás céljára a tag által szolgáltatott ingatlanapport megszerzése;

h) a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulásával bekövetkező vagyonszerzés, amikor az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz;''

,,l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó által történő megszerzése;

m) a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 45. §-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal rendelkező, továbbá 49. §-ának (1)—(2) bekezdése alapján elővásárlási joggal rendelkező személy által történő megszerzése.''

(3) Az Itv. 26. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az egyébként járó illeték egynegyedét kell megfizetni.''

42. § Az Itv. 27. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Lakástulajdonok cseréje esetén az illeték a szerződő feleket egyenlő arányban terheli.''

43. § Az Itv. 29. §-a (1) és (3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) Az elsőfokú államigazgatási eljárásért — ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik — 800 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).''

,,(3) A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke 5000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. § rendelkezései az irányadók.''

44. § Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 4. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos eljárás, kivéve:)

,,d) az¹³ ingatlan-nyilvántartási eljárást;''

45. § (1) Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(… illetékmentes eljárások:)

,,13. Az első személyi igazolvány, az ideiglenes személyi igazolvány kiállításával, a személyi igazolvány cseréjével — kivéve, ha a csere az igazolvány elvesztése, eltűnése, megrongálódása, adatainak olvashatatlanná válása miatt szükséges — vagy érvényességi idejének meghosszabbításával kapcsolatos eljárás, a személyi igazolvány megváltozott adatainak bejegyzésével kapcsolatos eljárás, továbbá a személyi igazolvány kiállításához szükséges irat;''

(2) Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(… illetékmentes eljárások:)

,,22. A költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;''

(3) Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(… illetékmentes eljárások:)

,,24. A birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt a földhivatalnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, továbbá a kisajátítási eljárás;''

46. § Az Itv. 45. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) A cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) növelése (felemelése) esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott illetéket a vagyon (a jegyzett tőke) növekedésének összege után kell kiszámítani, az illeték mértéke legalább 3000 forint, az (1) bekezdés a) pontjában említettek esetében legfeljebb 300 000 forint, az (1) bekezdés b) pontjában említettek esetében pedig legfeljebb 150 000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.”

47. § Az Itv. 50. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 6000 forint.''

48. § Az Itv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a következő j) és k) pontokkal egészül ki:

(Illetékmentes a polgári ügyekben:)

,,e) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú társaság, a köztestület, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;''

,,j) az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;

k) a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata iránti per.''

49. § Az Itv. 62. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

,,k) a lakásszövetkezetet¹⁴ a tagjával szemben üzemeltetési költség megtérítése iránt indított eljárásban.''

50. § Az Itv. 77/A. §-a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:

,,(3) Nem kell a fizetési meghagyásban illetékelőleg-fizetési kötelezettséget elrendelni, ha a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatát [92. § (2) bekezdés] az illeték megállapítását megelőzően továbbítja az illetékhivatalnak.''

51. § (1) Az Itv. 102. §-a (1) bekezdése f) pontjának utolsó mondata a következő szövegrésszel egészül ki:

,,továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.''

(2) Az Itv. 102. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

,,m) termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként nyilvántartott és a felsorolt valamelyik célra hasznosított külterületi földrészlet.''

(3) Az Itv. 102. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az (1) bekezdés f) és l)—m) pontjaiban foglaltak alkalmazásakor a vagyontárgy minősítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot az irányadó.''

52. § Az Itv. Melléklete az e törvény mellékletének megfelelően módosul.

53. § (1)¹⁵ E törvény 28—52. §-aiban foglalt rendelkezéseket — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — az e törvény 159. § (2) bekezdése szerinti hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal vagy az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt követően kezdeményezett első fokú ¹⁶ és jogorvoslati eljárások esetében kell alkalmazni.

(2) Ha az öröklési illetékkötelezettség a hatálybalépés 159. § (2) bekezdésben meghatározott időpontja előtt keletkezett, akkor az öröklési illeték megállapítására a hatálybalépést megelőző napon hatályos illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a rendelkezések az örökös számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményeznek.

54. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének c) pontja,

b) az Itv. 19. §-ának (3) bekezdése,

c) az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének e) pontja,

d) az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 2. és 19. pontja,

e) az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének k) pontja.

V. Fejezet

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról
és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosítása

55. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

,,(2) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére csak a hitelezők 44. §-ban meghatározott arányú egyetértésével vállalhat új kötelezettséget.''

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a hitelezők egyetértését csak az e törvény hatálybalépését követő — a Cstv. 49. §-a (2) bekezdésében szabályozott — kötelezettségvállalások esetén kell megszerezni.

VI. Fejezet

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról
és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

56. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni:)

,,a) az Eximbank által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát,''

57. § (1)¹⁷

(2) E törvény hatálybalépésének időpontjától az (1) bekezdésnek megfelelően módosítani kell a munkaszerződéseket.

58. § Az Etv. a 24. §-át követően a következő címmel és 24/A. §-sal egészül ki:

,,Összeférhetetlenség

24/A. § A Pit. 19. §-a (3) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezést az Eximbank vezérigazgatójára nem kell alkalmazni.''

MÁSODIK RÉSZ

A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZEREKKEL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

I. Fejezet

A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása

59. §¹⁸

60. §

61. §

62. §

63. §

63/A. §

64. §

65. §

66. §

67. §

68. §

69. §

II. Fejezet

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

70. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a (a továbbiakban: Szt.) 17. §-a a következő (2)—(3) bekezdésekkel egészül ki, a jelenlegi (2)—(3) bekezdések megjelölése (4)—(5) bekezdésekre módosul:

,,(2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a részére a gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj és a legalább három hónapig folyósított átmeneti segély biztosításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult, vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie.

(3) A folyamatosan nyújtott szociális ellátás megtérítését legfeljebb a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéig, a megtérítést elrendelő határozat meghozatalát megelőző egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.''

71. § Az Szt. 17. §-ának a 70. §-sal megállapított (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

,,Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. A (2) bekezdésben szabályozott esetben kamat nem számítható fel.''

72. § Az Szt. 17. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

,,(6) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el,

a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és

b) a kamat összegét

méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.''

73. §¹⁹

74. § Az Szt. 33. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre módosul:

,,(2) A jövedelempótló támogatás folyósításának időtartama 24 hónap. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedelempótló támogatás időtartamánál a támogatás megszüntetését megelőzően folyósított jövedelempótló támogatás idejét is figyelembe kell venni.''

75. § Az Szt. 34. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amelynek havi ellenértéke nem éri el a 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeg ötven százalékát.''

76. § Az Szt. 34/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Ilyen esetben a felajánlott munkahely vagy közhasznú munka visszautasítását megelőzően folyósított jövedelempótló támogatás időtartamát, valamint az e bekezdés szerinti szünetelés időtartamát a 33. § (2) bekezdés szerinti időtartam számításánál figyelembe kell venni.''

77. §²⁰ Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek a 34. § (3) bekezdése szerinti nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység ellenértéke, a várandóssági pótlék .''

78. § Az Szt. 45. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

,,(2) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható.''

79. § (1) A jövedelempótló támogatást 1996. szeptember 30-ig annak a személynek tovább kell folyósítani, aki e törvény hatálybalépését megelőző napon

a) jövedelempótló támogatásban részesült, valamint

b) az Szt. 33. §-a (1) bekezdésének b)—c) pontjaiban meghatározott tevékenység, az Szt. 34/A. §-a, illetve a 36/A.—36/D. §-aiban szabályozottak miatt jövedelempótló támogatást nem kapott, feltéve, hogy a jövedelempótló támogatásra való feltételnek egyébként megfelel.

(2)²¹ 1996. szeptember 30-át követően az (1) bekezdésben meghatározott személyek közül annak folyósítható jövedelempótló támogatás, aki 1996. szeptember 30-án jövedelempótló támogatásban részesül, feltéve, hogy 1995. július 1-je és 1996. szeptember 30-a között legalább 90 nap, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott munkaviszonnyal rendelkezik. Annak, aki e munkaviszonyt 1996. szeptember 30-ig csak részben szerzi meg, a jövedelempótló támogatás akkor folyósítható tovább, ha 1996. december 31-ig rendelkezik a 90 nap munkaviszony teljes tartamával. Az e bekezdés szerint 1996. október 1-jétől, illetve a 90 nap időtartamú munkaviszony megszerzésétől, legfeljebb azonban 1997. január 1-jétől megállapítható jövedelempótló támogatást 24 hónapra kell megállapítani. Ha 1995. július 1-je és 1996. szeptember 30-a között az (1) bekezdés szerinti személy a 90 nap időtartamú munkaviszonyt gyermekszülés vagy az Szt. 34. §-a (3) bekezdésének b)–c) pontja szerinti ok miatt nem tudta megszerezni, akkor a munkaviszony megszerzésére rendelkezésre álló időszak az Szt. 34. §-a (3) bekezdésének b)–c) pontja szerinti esetben annak időtartamával, legfeljebb azonban 12 hónappal meghosszabbodik.

(3) Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésében a ,,családi pótlékról'' szövegrész helyébe a ,,családi pótlékról és a családok támogatásáról'' szövegrész lép.

(4)²²

(5)²³

(6)²⁴

(7)²⁵

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL SZÓLÓ
1975. ÉVI II. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

Egészségügyi szolgáltatás

80. §²⁶

Táppénz

81. §²⁷

82. §²⁸

Terhességi-gyermekágyi segély

83. §²⁹

Baleseti táppénz

84.–86. §³⁰

87. §³¹

A biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetése

88. §³²

Balesetijárulék-fizetés

89. §³³

90. §³⁴

91. §³⁵

92. § (1) 1995. július 1-jén hatályát veszti:

a)–c)³⁶

d)³⁷

(2)³⁸

93. § (1)³⁹

(2)⁴⁰

(3)⁴¹

(4)⁴²

NEGYEDIK RÉSZ

EGYES BÉRRENDSZEREK MÓDOSÍTÁSA

I. Fejezet

A köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény módosítása

94. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló — többször módosított — 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 8. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki

a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi képesítéssel rendelkezik, és

b) legalább kétévi szakmai gyakorlatot szerzett.''

(2) A Ktv. 8. § (3) bekezdése a következők szerint módosul:

,,Főjegyzővé — valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként — az nevezhető ki, aki

a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazda képesítéssel rendelkezik, és

b) közigazgatási szervnél legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.''

95. § (1) A Ktv. 14. §-a (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Végleges áthelyezés esetén az áthelyező közigazgatási szerv a hozzájárulást nem tagadhatja meg, feltéve, hogy a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a két hónapot meghaladja.''

(2) A Ktv. 14. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) Végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolás, valamint a köztisztviselő illetményének és — a szabadság kivételével — egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna.''

96. § A Ktv. 15. §-a a következő új b) ponttal egészül ki, s a jelenlegi b)—f) pontok jelölése c)—g) pontokra változik:

(A közszolgálati jogviszony megszűnik:)

,,b) közalkalmazotti jogviszonyt, ügyészségi vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez történő áthelyezéssel;''

97. § A Ktv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,19. § (1) A köztisztviselőt felmentése esetén — a (8) bekezdésben foglalt kivétellel — a felmentési időre járó illetményen túl végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje

a) az öt évet nem haladja meg, kéthavi,

b) a nyolc évet nem haladja meg, háromhavi,

c) a tizenkét évet nem haladja meg, hathavi,

d) a húsz évet nem haladja meg, kilenchavi,

e) a húsz évet meghaladja, tizenkét havi

illetményének megfelelő összeg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.

(3) A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(4) Ismételten létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény alapján járó korábbi végkielégítést követően közszolgálati jogviszonyban töltött időt lehet csak figyelembe venni. A 11. § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.

(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül

a) a jogelőd munkáltatónál,

b) áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig munkaviszonyban,

c) átminősítés esetén a hivatásos szolgálati viszonyban

eltöltött idő is.

(6) A végkielégítés összegének felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 17. § (3) és (4) bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha az új munkahely és a lakóhely közötti naponta — tömegközlekedési eszközzel — történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a 2 órát meghaladja.

(7) A felmentési időre járó illetményt a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó munkanapon, a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. A hivatali szerv vezetője azonban — a köztisztviselő kérelmére — úgy is dönthet, hogy a végkielégítés összegének kifizetésére is az utolsó munkában töltött napon kerüljön sor.

(8) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha

a) a felmentés a gyakornoki idő alatt történt;

b) a felmentés közlésének időpontjában már nyugellátásra szerzett jogosultságot;

c) egészségügyi okot kivéve alkalmatlanság címén mentették fel.''

98. § A Ktv. 21. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

,,(4) Másik jegyző helyettesítése céljából — a képviselő-testületek megállapodása alapján — a jegyző további közszolgálati jogviszonyt létesíthet.''

99. § A Ktv. 25. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Közigazgatási szakvizsgát nem kell tennie annak, aki jogi szakvizsgával, illetve közigazgatásból tudományos fokozattal rendelkezik.''

100. § A Ktv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,29. § (1) Ha a köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik a 25. § (3) és (4) bekezdésében előírt feltételekkel, akkor őt a 23. § rendelkezésének megfelelően kell — ideiglenesen — besorolni.

(2) Az ideiglenesen besorolt köztisztviselő

a) a közigazgatási alapvizsgát a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik;

b) a közigazgatási szakvizsgát az alapvizsga teljesítését — alapvizsga-kötelezettség hiányában a kinevezését, áthelyezését — követő négy év alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, véglegesen fogalmazó II., illetve előadó II. besorolást kap.

(3) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.''

101. § A Ktv. a következő új 30/A. §-sal egészül ki:

,,30/A. § (1) A közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője a kiemelkedő szakmai ismeretekkel, valamint közigazgatási szakvizsgával, illetve azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező, I. besorolási osztályba tartozó köztisztviselőnek közigazgatási (szakmai) tanácsadói, főtanácsadói címet adományozhat.

(2) A közigazgatási (szakmai) tanácsadó, főtanácsadó előmenetelére az általános szabályok az irányadók. A közigazgatási (szakmai) tanácsadó főosztályvezető-helyettesi, a közigazgatási (szakmai) főtanácsadó főosztályvezetői illetményre jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti címadományozásban a közigazgatási szervek érintett köztisztviselőinek legfeljebb 5%-a részesíthető.''

102. § (1) A Ktv. 42. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles — a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével — megállapítani úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.''

(2) A Ktv. 42. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, illetőleg a bekezdés új b)—c) pontokkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)—c) pontok megjelölése d)—e) pontra változik, továbbá a bekezdés záró mondatában a jelenlegi a)—c) pontokra való hivatkozás a)—e) jelölésre módosul:

(Kimagasló teljesítményt nyújtó…)

,,a) államtitkár, illetve helyettes államtitkár esetében a miniszter,

b) a központi közigazgatási szervnél és területi, helyi szervénél a központi közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a felelősségi körébe tartozó közigazgatási szervnél az érintett közigazgatási szerv éves költségvetésében megállapított létszám legfeljebb 20%-áig a személyi juttatás előirányzata terhére,

c) a társadalombiztosítási önkormányzatok hivatali szerveinél — a közgyűlések jóváhagyásával — a főigazgatók,''

103. § A Ktv. 43. §-a új (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A hivatali szervezet vezetője át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.''

104. § A Ktv. 49. §-a (1)—(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik:

,,(1) A köztisztviselő minden naptári évben — külön juttatásként — az adott közigazgatási szervnél a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi illetményére jogosult. Ezt az összeget legkésőbb a tárgyévet követő első hónap 15-éig kell kifizetni.

(2) A 18. § (1) bekezdése, valamint a MT 107. §-a szerinti időtartamokat a külön juttatásra jogot adó időnek kell tekinteni.

(3) Ha a közszolgálati jogviszony év közben megszűnik, illetőleg a köztisztviselőt áthelyezték, legalább egyhavi illetményének időarányos részét az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A juttatás kifizetését a közszolgálati igazolásra rá kell vezetni.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti juttatás mértékének alapja a kifizetés esedékességekor irányadó illetmény.''

105. § A Ktv. 52. §-a (3) bekezdésének első mondatában az ,,átlagkereset'' szövegrész helyébe ,,illetmény'', a második mondatában az ,,átlagkeresetet'' szövegrész helyébe az ,,illetményt'' szövegrész lép.

106. § A Ktv. ,,A közigazgatási és közszolgálati tanács'' című VII. fejezete a következő 66/A. §-sal egészül ki:

,,66/A. § (1) A közigazgatási szervek, valamint a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, az országos önkormányzati érdekszövetségek, valamint a köztisztviselők munkavállalói érdekvédelmi szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: KÉF) működik.

(2) A KÉF hatáskörébe a köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Így különösen:

a) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,

b) a központi, társadalombiztosítási, valamint a helyi önkormányzati költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben,

c) a hosszabb távú bérpolitikai elgondolások, illetve az éves bérpolitikai intézkedések e területet érintő rangsorolásában,

d) a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben, valamint a közszolgálati képzés, továbbképzés szabályozása tekintetében

kell a véleményét kikérni.

(3) A KÉF a hatáskörébe utalt ügyekben tájékoztatáskérésre, véleményezésre, ajánlások kiadására jogosult.

(4) A KÉF szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró belügyminiszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el.''

107. § A Ktv. 68. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás-ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik.''

108. § A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének első francia bekezdésében a ,,167. §-a (4) bekezdését'' szövegrész helyébe a ,,167. § (1) és (4) bekezdését,'' szövegrész lép.

109. § A Ktv. 72. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 72. § a következő új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (2)—(4) bekezdések megjelölése (4)—(6) bekezdésekre változik:

,,(1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A 10 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból — tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség — hat hónapot be kell számítani.

(3) E törvény alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.''

110. § (1) A Ktv. 75. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,E törvény által előírt közigazgatási, ügykezelői alapvizsga-kötelezettségnek 1995. december 31-ig kell eleget tenni.''

(2) A Ktv. 75. §-a (2)—(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(2) Ha a köztisztviselő az ideiglenes besorolás eredményeként fogalmazó II., előadó II. vagy ennél magasabb besorolást nyer, eredményes közigazgatási alapvizsga esetén a végleges besoroláshoz szükséges közigazgatási szakvizsgát — a (4) bekezdés esetét kivéve — 2002. december 31-ig kell letennie.

(3) A köztisztviselő és az ügykezelő véglegesen csak akkor sorolható be, ha a besoroláshoz szükséges, a törvényben előírt vizsgafeltételeknek eleget tett, kivéve, ha 1992. július 1-jén a nyugdíjkorhatár eléréséhez

a) közigazgatási, illetve ügykezelői alapvizsga esetén öt évnél,

b) közigazgatási szakvizsga esetén — a 31. § (3) bekezdés esetét kivéve — tíz évnél

kevesebb idő van hátra.''

(3) A Ktv. 75. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)—(9) bekezdések jelölése (8)—(10) bekezdésekre változik:

,,(7) A 25. § (3)—(4) bekezdéseinek és a 68. § (1) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók azzal a köztisztviselővel szemben, aki kinevezésekor vagy a közalkalmazotti jogviszonyt, ügyészségi vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervektől történő áthelyezésekor az öregségi nyugellátásra már jogosultságot szerzett.''

111. § (1) A Ktv. 3. számú mellékletének IV. pontja a következő francia bekezdésekkel egészül ki:

,,— a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok,

— esküokmány száma, kelte.''

(2) A Ktv. 3. számú mellékletének VI. pontjában az ,,illetmény és külön juttatás, valamint képzési, továbbképzési támogatás adatai'' kifejezés helyébe a ,,személyi juttatások'' kifejezés lép, a VIII. pontjában ,,a közszolgálati jogviszony megszűnésének'' szövegrész után, ,,valamint a végleges és határozott idejű áthelyezés'' szövegrésszel egészül ki.

(3) A Ktv. 4. számú melléklete II. pontjának második francia bekezdésében a ,,születési éve'' kifejezés helyébe a ,,születési ideje'' kifejezés lép.

(4) A Ktv. 4. számú mellékletének IV. pontja a következő francia bekezdéssel egészül ki:

,,— a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok adatai.''

(5) A Ktv. 4. számú melléklete V. pontja harmadik francia bekezdésének felsorolása a ,,FEOR száma'' kifejezéssel egészül ki, VI. pontjában az ,,illetmény'' kifejezés helyébe az ,,illetmény- és kereset,'' kifejezés lép, a VII. pontjában ,,a közszolgálati jogviszony megszűnésének'' szövegrész után ,,valamint a végleges és határozott idejű áthelyezés'' szövegrésszel egészül ki.

112. § (1) E törvény 97. §-ának rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően közölt felmentések esetében kell alkalmazni azzal, hogy az 1992. július 1. és az e törvény hatálybalépése között a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését áthelyezésnek kell tekinteni abban az esetben, ha a köztisztviselő ismételten közszolgálati jogviszonyt létesített.

(2)⁴³

(3) Az eggyel alacsonyabb besorolási fokozatba kinevezett köztisztviselő kinevezési okiratát az e törvény hatálybalépését követő két hónapon belül módosítani kell, a Ktv. 23. § és e törvény 100. §-ával megállapított Ktv. 29. § (1) bekezdés rendelkezése alapján a köztisztviselő csak ideiglenes besorolást kaphat. Az új besorolásnak megfelelő illetményre — az e törvény 103. § figyelembevételével — az e törvény hatálybalépésének napjától jogosult. A vizsgakötelezettségnek az e törvény által megállapított Ktv. 29. § (2) bekezdése szerint kell eleget tenni.

(4) Az e törvény 110. §-a (2) bekezdésével megállapított, a Ktv. 75. § (3) bekezdésében írt feltételnek 1992. július 1-jei időpontban kell fennállnia. A Ktv. 75. §-ának az e törvény 110. §-a (3) bekezdésével megállapított (7) bekezdésének rendelkezéseit az 1992. július 1-jét követő kinevezések, áthelyezések esetében kell alkalmazni. A végleges besorolásokat az e törvény hatálybalépését követő két hónapon belül, az e törvény hatálybalépésének időpontjával el kell készíteni.

(5)⁴⁴

(6)⁴⁵

(7) A jubileumi jutalom kifizetését és a tárgyévben — akár szabadság címén is — igénybe vett betegszabadságot a közszolgálati igazoláson fel kell tüntetni.

(8) E törvény 97. §-ában foglalt rendelkezést az e törvény hatálybalépését követően elrendelt felmentések esetében kell alkalmazni.

(9) E törvény 103. §-ában foglalt rendelkezést az e törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló esetében csak úgy lehet alkalmazni, hogy az e törvény hatálybalépése előtt megállapított illetménye nem csökkenhet.

II. Fejezet

A közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény módosítása

113. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló — többször módosított — 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul:

,,(2) A 25/A. § hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra is, amelyek esetében a munkaviszony létesítésére a 25/A. § (1) és (3) bekezdése alapján kerül sor.''

114. § A Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:)

,,b) áthelyezéssel

1. az e törvény, valamint

2. e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, illetőleg

3. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény

hatálya alá tartozó munkáltatók között.''

115. § A Kjt. a 25. §-át követően a következő új 25/A. §-sal egészül ki:

,,25/A. § (1) A közalkalmazotti jogviszony a 25. §-a (1) bekezdése c) pontjában meghatározottak szerint szűnik meg, ha a munkáltató fenntartója nem állami szervnek vagy nem helyi önkormányzatnak adja át fenntartói jogát. A közalkalmazotti jogviszony az átadás időpontjában szűnik meg.

(2) A munkáltató a közalkalmazottat az átadást megelőzően legalább hatvan nappal az átadásról értesíti. Ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a közalkalmazott továbbfoglalkoztatását vállalja-e.

(3) Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közalkalmazott a tájékoztatást követően harminc napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e továbbfoglalkoztatásához. Hozzájárulása esetén a közalkalmazottal az új munkáltató munkaszerződést köt. Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony esetén határozatlan időre szóló munkaviszonyt kell létesíteni.

(4) Ha a közalkalmazott a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a továbbfoglalkoztatásához.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a közalkalmazottnak a munkaszerződés megkötését megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamát az (1) bekezdésben foglalt időponttól kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján, e törvénynek az (1) bekezdésben meghatározott időpontban irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(7) Az (1)—(6) bekezdések szabályait kell megfelelően alkalmazni a munkáltató vagy a munkáltató egy részének gazdasági társasággá történő átalakítása esetén is.''

116. § A Kjt. 33. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő (1) bekezdés lép, illetőleg a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)—(3) bekezdések megjelölése (3)—(4) bekezdésekre változik:

,,(1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.

(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik.''

117. § (1) A Kjt. 37. §-a (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Nem jogosult továbbá végkielégítésre az a közalkalmazott, akinek a közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg, és az új munkáltatóval a 25/A. § (3) bekezdés szerint munkaviszonyt létesít.''

(2) A Kjt. 37. §-a a következő (8)—(10) bekezdéssel egészül ki:

,,(8)⁴⁶

(9) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést — eltérő megállapodás hiányában — a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni.

(10) A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni.''

118. § A Kjt. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

,,37/A. § A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon — a 37. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével — ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.''

119. § A Kjt. 38. §-a ,,a 96. §'' szövegrészt követően ,,a 97. §'' szövegrésszel egészül ki.

ÖTÖDIK RÉSZ

A helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény módosítása

120. § (1)⁴⁷ A helyi önkormányzatokról szóló — többször módosított — 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 88. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik, valamint a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:

,,(2) A helyi önkormányzat kötelezettségvállalását törvény korlátozhatja.''

(2) Az Ötv. 92. §-a a következő 92/A.—92/C. §-okkal egészül ki:

,,92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi, a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, a pénzügyminiszter és a belügyminiszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú — az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó — éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. E rendelkezés hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles a képviselő-testület pályázatot kiírni, azt elbírálni, és a polgármester a könyvvizsgáló számára a megbízást kiadni.

(2) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 100 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik, vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni.

92/B. § (1) A könyvvizsgálattal, a költségvetési beszámoló felülvizsgálatával a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő ,,költségvetési'' minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.

(2) Nem lehet könyvvizsgáló a helyi önkormányzat polgármestere, képviselő-testületének tagja, költségvetési szervének dolgozója és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], e minősége fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig.

(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a társaságokról vezetett névjegyzékben szereplő szervezet is elláthatja. A könyvvizsgálói szervezet megbízásakor a könyvvizsgálatot elvégző természetes személyt (bejegyzett könyvvizsgálót) is meg kell nevezni. Ebben az esetben az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott előírások a bejegyzett természetes személyre (bejegyzett könyvvizsgálóra) vonatkoznak.

92/C. § (1) A könyvvizsgáló betekinthet a helyi önkormányzat könyveibe, a polgármestertől és az önkormányzat költségvetési szerveinek dolgozóitól felvilágosítást kérhet. Feladata különösen a helyi önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület nyilvános és zárt ülésén. A könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban a képviselő-testület ülésére a polgármester köteles meghívni.

(2) A 92/A. § (1) bekezdésében foglalt helyi önkormányzatok körében a könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a képviselő-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében.

(3) A képviselő-testület a könyvvizsgálóval kötött külön szerződésben más — gazdasági kihatású — előterjesztés könyvvizsgálói véleményezését is kérheti.

(4) A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(5) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható.

(6) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a képviselő-testület összehívását kérni a polgármestertől. Ha a polgármester a képviselő-testület ülését nem hívja össze, a könyvvizsgáló kezdeményezésére a fővárosi, a megyei közigazgatási hivatal vezetője az ülést összehívja. Ha a képviselő-testület a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a fővárosi, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét értesíti.''

HATODIK RÉSZ

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

I. Fejezet

Az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

121. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 93. §-a (1)—(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:

,,(1) A költségvetési szerv a költségvetésében meghatározott személyi juttatások, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a pénzeszközátadás, egyéb támogatás, a felhalmozási kiadások, a fejezeti kezelésű speciális támogatások, a célfeladat előirányzatát, illetve a 23. § (3) bekezdésében és a 69. §-ban meghatározott beruházási és felújítási előirányzatokat — a (2)—(3) bekezdésekben meghatározott kivételektől eltekintve — nem lépheti túl.

(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételt és a jóváhagyott pénzmaradványt — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — szabadon felhasználhatja.

(3) A központi költségvetési szerv az 1995. évi költségvetésében meghatározott társadalombiztosítási járulék előirányzatát a járulékalap változásából adódó többletkiadás mértékéig egyéb előirányzatai terhére túllépheti.''

122. § Az Áht. 101. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)—(3) bekezdés megjelölése (3)—(4) bekezdésre változik:

,,(1) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás részére jóváhagyott hozzájárulást — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — időarányosan, havi bontásban kell folyósítani.

(2) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben az alapok részére jóváhagyott támogatást a kiadások tényleges felmerülésének időpontjához igazodóan, a rendelkezésére álló eszközök (ideértve az értékpapírt, a betétet is) felhasználását követően, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott pénzellátási terv alapján — az éves előirányzat sérelme nélkül — kell folyósítani.''

123. § Az Áht. 102. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Az (1)—(3) bekezdésekben foglaltaktól a pénzügyminiszter — a központi költségvetés likviditási szempontjaira tekintettel — indokolt esetben eltérhet, a csökkentés legfeljebb 20% lehet, ez a csökkentés a Kormány, illetve a miniszter által alapított központi költségvetési szerveket érintheti.''

II. Fejezet

A felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosítása

124–125. §⁴⁸

III. Fejezet

A helyi önkormányzatok és szerveik,
a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) a következők szerint módosul:

126. § (1) A Htv. 132. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A megállapodásról az ellátást biztosító önkormányzatot és intézményt, valamint — amennyiben a feladat pénzellátását nem az ⁴⁹önkormányzat biztosítja — a pénzellátást biztosító szervet legkésőbb szeptember 1-jéig kell tájékoztatni.''

(2) A Htv. 132. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A helyi önkormányzat — a 131. §-ban foglaltak alkalmazásával — a tulajdonában lévő járó- és fekvőbeteg-szakellátást, -gondozást nyújtó egészségügyi intézmények útján a társadalombiztosítási finanszírozás mértékéig gondoskodik

a) a megbetegedések azonosításához, gyógykezeléséhez és rehabilitációjához szükséges, továbbá a betegségek megelőzését szolgáló, életkorhoz kötött, illetve a települési környezeti egészségkárosító hatások megelőzéséhez szükséges, a háziorvosi kompetenciát meghaladó járóbeteg-szakellátásról és ennek keretébe tartozó szűrővizsgálatokról;

b) a bőr-, nemi-, tüdő-, továbbá alkohológiai és pszichiátriai betegek gondozásáról;

c) a járóbeteg-szakellátás keretében nem gyógykezelhető betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásáról.''

127. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Htv. 132. §-a (1) bekezdéséből az ,,egészségügyi intézmények (járó- és fekvőbeteg-ellátó, -gondozó)'' szövegrész, valamint a 133. § e) pontja a hatályát veszti.

IV. Fejezet

A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény módosítása

128. § (1)⁵⁰

(2) A Pit. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.

V. Fejezet

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény módosítása

129. §⁵¹ A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 1. §-a (3) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési jogának, valamint az egyéb alkotmányos jogok érvényesítéséhez és a közigazgatás hatékonyságának biztosításához szükséges személyazonosító és lakcímadatok használatához fűződő közérdek összhangját.''

130. § Az Nytv. 2. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A polgárok, az állami és önkormányzati szervek, más jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: adatigénylő szervek) elsősorban az érintett polgártól kérhetnek adatokat.''

131. § Az Nytv. 2. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Az adatigénylő szervek a polgártól, illetőleg a nyilvántartástól csak azokat a személyes adatokat kérhetik, amelyekre jogaik érvényesítése, illetőleg feladataik ellátása érdekében törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzati rendelet feljogosítja őket.''

132. § Az Nytv. 4. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) E törvény hatálya kiterjed a személyi adat nyilvántartási, az adatkezelési, a lakcímbejelentési eljárásra és — a külföldön élő magyar állampolgárok kivételével — a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra.''

133. § Az Nytv. 6. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője — a személyazonosító igazolvány iránti kérelem felvétele és az igazolvány kiadása tekintetében 1999. december 31-ig a rendőrkapitányság — (helyi szerv), a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője (területi szerv) és az e törvény 9. §-ában meghatározott központi nyilvántartó szerv látja el.''

134. § Az Nytv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

,,7/A. § (1) A rendőrkapitányság hatásköre a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén lakó vagy tartózkodó polgárok tekintetében a személyazonosító igazolvány iránti kérelem felvételére és az igazolvány kiadására terjed ki.

(2) A rendőrkapitányság ellátja a személyazonosító igazolvány nyilvántartással, az adattovábbítással, valamint ezzel összefüggésben jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.''

135. § Az Nytv. 9. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos országos hatáskörű feladatokat a belügyminiszter irányítása alatt álló, önálló első- és másodfokú államigazgatási hatósági jogkörrel rendelkező, központi hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.''

136. § Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének c)—h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg az eredeti h) pont jelölése i) pontra változik:

[(2) A hivatal feladata és hatásköre]

,,c) felügyeli a nyilvántartás központi rendszerének működését, és gondoskodik az abból való — törvényben meghatározott feltételekkel történő — adatszolgáltatás teljesítéséről;

d) ellenőrzi a helyi nyilvántartás által kezelt adatok helyességét;

e) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a megyei közigazgatási hivatal elsőfokú határozatai tekintetében;

f) kezeli a 4. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgárok adatait;

g) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig felügyeli a rendőrkapitányságnak a személyazonosító igazolvány felvételével, kiadásával és a kiállításhoz szükséges adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységét;

h) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából kezeli a polgár arcképmását, aláírását, valamint a 29. § (3) bekezdésében szereplő adatait, a személyazonosító igazolvány bevonásának tényét és indokát, valamint elvesztésére, illetve találására utaló adatokat;''

137. § Az Nytv. 10. §-ának bevezető mondata és az a)—b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, illetőleg a § a következő f) ponttal egészül ki:

,,10. § A belügyminiszter:

a) irányítja és ellenőrzi a nyilvántartás szerveinek a nyilvántartással összefüggő államigazgatási, valamint technikai, informatikai és pénzügyi feladatai ellátását,

b) meghatározza a nyilvántartás központi rendszere üzemeltetésének szervezeti kereteit,''

,,f) meghatározza a nyilvántartás működési szabványait.''

138. § Az Nytv. 11. §-ának (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal, valamint új (5) bekezdéssel egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

,,k) családi állapotát,

l) arcképmását, aláírását.''

,,(5) A polgár arcképmását és aláírását csak a központi nyilvántartás tartalmazza.''

139. §⁵²

140. §⁵³

141. § (1) Az Nytv. 14. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

,,b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, valamint az arcképmása és a saját kezű aláírása;''

142. § Az Nytv. 14. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

,,f) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrségnek a személyazonosító igazolvány kiállításával kapcsolatos eljáráshoz és nyilvántartáshoz teljesített adatszolgáltatása;''

143. § Az Nytv. 15. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja — és a korábbi személyazonosító (személyi) igazolvánnyal vagy anyakönyvi kivonattal, illetőleg egyéb közokirattal igazolja — a 29. § (3) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását és a kérelmet saját kezűleg aláírja.''

144. §⁵⁴

145. § Az Nytv. 24. §-a (2) bekezdésében a ,,fényképének'' szövegrész helyébe az ,,arcképmásának'' szövegrész lép.

146. §⁵⁵

147. § Az Nytv. 29. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás — nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat — alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. A személyazonosító igazolványt első ízben a polgár 14. életévében lehet kiadni.''

148. § Az Nytv. 29. §-a a következő új (4)—(5) bekezdésekkel egészül ki:

,,(4) A polgár személyazonosságát — személyazonosító igazolványon túl — minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a)—d) és g)—h) pontban meghatározott adatokat.

(5) A 14 éven aluliak személyazonosságának igazolására alkalmas a tanulói jogviszonyt igazoló diákigazolvány is.''

149. § Az Nytv. 30. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A jegyző, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrkapitányság vezetője, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, valamint a Hivatal vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.''

150. § Az Nytv. 31. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,e) a szolgáltatott adatok körének megnevezését.''

151. §⁵⁶

152. §⁵⁷

153. § Az Nytv. 47. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) A Kormány, a belügyminiszter és a helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek.''

154. § Ahol az Nytv., illetőleg egyéb jogszabály ,,Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalt (OSZH-t)'' említ, azon a Hivatalt kell érteni.

155. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Nytv. 7. §-a (2) bekezdésének d) pontja,

b) az Nytv. 11. §-ának (3) bekezdése,

c)⁵⁸

d) az Nytv. 29. §-ának (2) bekezdése,

e) az Nytv. 36. §-ának (3) bekezdése,

f)⁵⁹

g) az Nytv. 39. §-ának (1) bekezdése,

h) az Nytv. 46. §-ának (5) bekezdése,

i) az Nytv. 47. §-a (1) bekezdésének b) pontja.

VI. Fejezet

A Menekülteket Támogató Alapról szóló
1993. évi XXVI. törvény módosításáról

156. § (1) A Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Alap) 3. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alapból teljesíthető kiadások:)

,,n) a nemzetközi menekültügyi szervezetek magyar tagságával kapcsolatos tagsági díj fizetése;''

(2) Az Alap 3. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az Alapból teljesíthető kiadások:)

,,p) az Alap kezelésével és a menekülteket ellátó intézményhálózat irányításával, működtetésével összefüggő költségek.''

VII. Fejezet

Az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályairól szóló 1990. évi XXXIII. törvény módosítása

157. §⁶⁰

VIII. Fejezet

A Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alapról szóló 1993. évi XI. törvény módosítása

158. § A Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alapról szóló 1993. évi XI. törvény 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alap (a továbbiakban: Alap) az Országgyűlés által létesített elkülönített állami pénzalap. Az Alap jogi személy.''

HETEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

159. § (1)⁶¹ E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, a (2)—(3) bekezdésekben foglaltak kivételével.

(2)⁶² E törvény 28—52. és 54.§-ai⁶³ a kihirdetését követő 45. napon, az 59—93. §-ai — ide nem értve a T. 103/A. § (17) bekezdését — 1995. július 1-jén lépnek hatályba. A T. 103/A. § (17) bekezdése 1995. október 1-jén lép hatályba.

(3) Az Ötv. 115. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

,,(6) A 92/A. § (1) bekezdése a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény kihirdetését követő 120. napon lép hatályba.''

Melléklet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt módosító
1995. évi XLVIII. törvényhez

Az Itv. Melléklete II. címének 1—3. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 1000 forint.

2. Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya, 1000 forint illetéket kell fizetni.

3. Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentése, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 800 forint illeték alá esik.''

Az Itv. Melléklete III. címének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,1. Az igazságügy-miniszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 400 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.

2. A joggyakorlatról kiállított, 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 1000 forint.''

Az Itv. Melléklete VI. címének 1. és 3. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:

a) másolat, kivonat vagy fordítás első oldala után 50 forint, minden további megkezdett oldala 20 forint;

b) iraton levő aláírás után aláírásonként 50 forint;

c) külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak valamely igazságügyi hatóság vezetője által történő hitelesítése esetében minden aláírás után 300 forint; az ilyen hitelesítésnek az igazságügy-miniszter által történő felülhitelesítése, valamint aláírásnak a külügyminiszter által történő hitelesítése, felülhitelesítése 500 forint; ha a külügyminiszter a külföldön történő felhasználás céljából kiállított anyakönyvi kivonaton levő aláírást hitelesíti, 500 forint;

d) a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya által végzett felülhitelesítés — az igazságügy-miniszter által hitelesített (felülhitelesített) iratok kivételével — okiratonként 700 forint.''

,,3. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 100 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.''

Az Itv. Melléklete VII. címének 1—2. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,1. Az állami levéltár által készített egyszerű vagy hiteles másolatért az alábbi illetéket kell fizetni:

a) az 1867. év előtti időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 100 forintot, de legalább 500 forintot;

b) az 1867. évből vagy ennél későbbi időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 50 forintot, de legalább 200 forintot.

2. Az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért oldalanként 50 forint illetéket kell fizetni.''

Az Itv. Melléklete IX. címének 1., 2. és 8. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,1. Az útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 3000 forint, ha azonban az útlevél érvényességének időtartama az öt évet meghaladja, 6000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét be nem töltött, illetve a 70. életévét betöltött személy esetében az útlevél illetéke — függetlenül annak érvényességi idejétől — 1000 forint.

2. Rendszeres külföldre utazással járó munkakör ellátásához a munkáltató által a dolgozó részére kért második magánútlevél kiadásával, érvényességi idejének meghosszabbításával kapcsolatos eljárás illetéke 3000 forint.''

,,8. Az útlevélhatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 800 forint.''

Az Itv. Melléklete X. címének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A névváltozás iránti eljárás illetéke 1000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetnie.''

Az Itv. Melléklete XI. címének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a cím 3. ponttal egészül ki:

,,1. A 2. pontban említett kivétellel gépjármű forgalmi engedélyének — ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt is — kiállításával, pótlásával, másodlat kiadásával, illetőleg tulajdonjogot érintő korlátozásnak a forgalmi engedélybe történő bejegyzésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás illetéke 1000 forint.''

,,3. A gépjármű tulajdonjogában, haszonélvezeti jogában bekövetkezett változás forgalmi engedélybe történő bejegyzése iránti eljárás illetékmentes.''

Az Itv. Melléklete XV. címének 1—2. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért, ha ez

a) területfelhasználási engedély kiadására irányul, egész és megkezdett hektáronként 500 forint;

b) telekalakítási engedélyre irányul

b/1. kettőnél több lakótelek kialakítása esetében telkenként 500 forint,

b/2. üdülőtelek kialakítása esetében telkenként 2000 forint,

b/3. egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként 600 forint,

b/4. külterületi földrészlet kialakítása esetében földrészletenként 500 forint;

c) használatbavételi engedélyre irányul, 1000 forint;

d) fennmaradási engedélyre irányul, 3000 forint;

e) építési (bontási, felújítási, átalakítási, bővítési stb.) engedély kiadására irányul

e/1. lakóterület melléképületének, valamint kerítésnek az építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása és lebontása stb.), továbbá elvi építési engedély esetén 800 forint,

e/2. az e/1. pontban nem említett épület építése (bontása, felújítása, átalakítása stb.) esetén 5000 forint

illetéket kell fizetni.

2. Az 1. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (engedély érvényének meghosszabbítása, közterületfoglalás stb.) 500 forint, építésrendészeti, hatósági intézkedés kéréséért, valamint az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 2000 forint illetéket kell fizetni.''

9.⁶⁴

10.

Az Itv. Melléklete XVII. címébe a következő cím és rendelkezés lép:

,,Az egyéni vállalkozói és kereskedői engedély illetéke

Az egyéni vállalkozói igazolvány és a kereskedői engedély kiadása iránt kezdeményezett eljárás illetéke 5000 forint, mely üzlet megnyitásának egyidejű bejelentése esetén annak illetékét is magában foglalja. Játékautomata üzemeltetésének az önkormányzatnál történő bejelentése gépenként 10 000 forint illeték alá esik.''

11.

Az Itv. Melléklete XVIII. címének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi 10. pont számozása 11. pontra változik:

,,10. Az e törvény szerint teljes személyes illetékmentességre jogosult szerv megbízása alapján behozott vámáru mentes a statisztikai illeték alól. Az illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és a megbízási szerződéssel kell igazolni.''

A törvényt az Országgyűlés az 1995. május 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1995. június 15. A törvényt 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 198. pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.

Az I. Fejezetnek a címét az 1998: LXXXIV. törvény 52. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

Az 1-5. §-t az 1995: CXVII. törvény 83. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy az 1996. év előtti adóévekben keletkezett jövedelmekre, adókötelezettségre az adott évben hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, beleértve azok későbbi jogkövetkezményeit is, különös tekintettel az 1991. évi XC. törvény 3. számú mellékletének rendelkezéseire, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.

⁴

A 6. §-t az 1996: LXXXI. törvény 30. §-a (4) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵

A helyes címet lásd a 7. § első sorában.

⁶

A 13. §-t a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷

A 15. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁸

A 23. §-t a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (2) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁹

A 25. § (1) bekezdését a 2006: IV. törvény 364. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰

A 27. § (4) bekezdésének e) pontját a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 27. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

¹²

Végrehajtására lásd a 18/1995. (VII. 21.) PM–IKM együttes rendeletet.

¹³

A Magyar Közlöny 1995. évi 74. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹⁴

A Magyar Közlöny 1995. évi 61. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹⁵

Az 53. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének s) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

A Magyar Közlöny 1995. évi 74. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹⁷

Az 57. § (1) bekezdését az 1997: CXIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 1997. december 20. napjától.

¹⁸

Az 59–69. §-okat az 1998: LXXXIV. törvény 52. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹

A 73. §-t az 1996: XXII. törvény 36. §-a (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰

Az Alkotmánybiróság 43/1995. ( VI. 30. ) AB határozata értelmében a 77. §-ból az anyasági támogatásra vonatkozó rendelkezés 1995. július 1- jén nem lépett hatályba. Utóbb az 1996: XXII. törvény 36. §-a (3) bekezdésének d) pontja az anyasági támogatásra vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte.

²¹

A 79. § (2) bekezdése az 1996: LXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

²²

Az Alkotmánybiróság 43/1995. ( VI. 30.) AB határozatával a 79. § (4)- (5) bekezdését kihirdetése napjával megsemmisítette, igy a 79. § (4)- (6) bekezdése 1995. július 1- jén nem lép hatályba.

²³

²⁴

A 79. § (6)-(7) bekezdését az 1996: XXII. törvény 36. §-a (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁵

A 79. § (6)-(7) bekezdését az 1996: XXII. törvény 36. §-a (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁶

A 80. §-t az 1997: LXXX. törvény Mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

²⁷

A 81. §-t az Alkotmánybiróság 56/1995. ( IX.15.) AB határozatával a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette.

²⁸

A 82. §-t az 1997: LXXX. törvény Mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

²⁹

A 83. §- t az 1996: XXII. törvény 36. §-a (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰

A 84–86. §-t az 1997: LXXX. törvény Mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

³¹

A 87. §-t az Alkotmánybiróság 45/1995. ( VI. 30.) AB határozatával a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

³²

A 88. §-t az 1997: LXXX. törvény Mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

³³

A 89. §-t az Alkotmánybiróság 54/1995. (IX. 15.) AB határozatával — visszamenőleges hatállyal — a törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

³⁴

A 90. §-t a 45/1995. ( VI. 30.) AB határozat a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

³⁵

A 91. §-t a 45/1995. ( VI. 30.) AB határozat a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

³⁶

A 92. § (1) bekezdésének a)–c) és e) pontját az 1997: LXXX. törvény Mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

³⁷

Az Alkotmánybiróság 43/1995. ( VI. 30.) AB határozatával a 92. § (1) bekezdésének d) pontját kihirdetése napjával megsemmisítette.

³⁸

Az Alkotmánybiróság 43/1995. ( VI. 30.) AB határozatával a 92. § (2) bekezdését kihirdetése napjával megsemmisítette.

³⁹

A 93. § (1) és (4) bekezdését az 1997: LXXX. törvény Mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

⁴⁰

A 93. § (2) bekezdését a 44/1995. ( VI. 30. ) AB határozat a törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

⁴¹

A 93. § (3) bekezdését a 43/1995. ( VI. 30.) AB határozat 2. pontja megsemmisítette.

⁴²

A 93. § (1) és (4) bekezdését az 1997: LXXX. törvény Mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

⁴³

A 112. § (2) bekezdését az 1996: CXXIV. törvény 92. §-a (1) bekezdésének 3. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴

A 112. § (5) bekezdését a 2001: XXXVI. törvény 102. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁵

A 112. § (6) bekezdését a 2001: XXXVI. törvény 102. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁶

A Kjt. 37. §-ának új (8) bekezdését az 55/1995. (IX.15.) AB határozat hatálybalépése napjára visszamenő hatállyal megsemmisítette.

⁴⁷

A 120.§ vonatkozásában lásd még az 53/1995. (IX.15.) AB határozatot.

⁴⁸

A 124–125. §-t a 2005: CXXXIX. törvény 151. § (3) bekezdése b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹

A 126. § (2) bekezdését, amely a Htv. 132. §-t új (4) bekezdéssel egészítette ki, utóbb az Alkotmánybíróság 77/1995. (XII. 21.) számú AB határozata 1996. június 30.-i hatállyal megsemmisítette.

⁵⁰

A 128. § (1) bekezdését az 1996: CXII. törvény 221. §-a (2) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵¹

A 129. §-nak "— ezen belül a személyazonosító jel — " szövegrészét az Alkotmánybiróság 46/1995. ( VI. 30.) AB határozatával hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

⁵²

A 139. §-t a 46/1995. ( VI. 30.) AB határozat a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

⁵³

A 140. §-t a 46/1995. ( VI. 30.) AB határozat a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

⁵⁴

A 144. §-t a 46/1995. ( VI. 30.) AB határozat a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

⁵⁵

A 146. §-t a 46/1995. ( VI. 30.) AB határozat a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

⁵⁶

A 151. §-t a 46/1995. ( VI. 30.) AB határozat a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

⁵⁷

A 152. §-t a 46/1995. ( VI. 30.) AB határozat a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

⁵⁸

A 155. § c) pontját a 46/1995. ( VI. 30.) AB határozat a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

⁵⁹

A 155. § f) pontját a 46/1995. ( VI. 30.) AB határozat a módosító törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette.

⁶⁰

A 157. §-t az 1997: LXXIX. törvény 53. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 1997. augusztus 1. napjával.

⁶¹

Az Alkotmánybiróság 43/1995. ( VI. 30.) AB határozatával a 159. § (1) és (2) bekezdését a tételesen felsorolt §-ok, bekezdések, és és pontok tekintetében kihirdetése napjával megsemmisítette.

⁶²

Az Alkotmánybíróság 44/1995. ( VI. 30. ) AB határozatával megállapította, hogy a 159. § (2) bekezdése , mely a törvény 81. §-át 1995. július 1-jén lépteti hatályba — ebben a részében — alkotmányellenes , ezért e rendelkezést a törvény hatálybalépésének napján megsemmisítette.

⁶³

A Magyar Közlöny 1995. évi 74. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁶⁴

A melléklet 9. pontját a 2005: CXXII. törvény 53. § (6) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

1995. évi XLVIII. törvény

a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

1995. évi XLVIII. törvény

a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról¹