59/1995. (XI. 14.) IKM rendelet
a földgáz árának szabályozásáról
1995.11.14.
1. § A földgáz ára 1996. március 1-jei hatállyal átlagosan 25%-kal, 1996. október 1-jei hatállyal később meghatározandó olyan mértékben emelkedik, amelyek figyelembe veszik a gázértékesítő és a gázszolgáltatók költségeit, a termelői áralakulás mértékét, a forint USA dollárban kifejezett kereskedelmi árfolyamát és a földgáz import árát.
2. § Az 1996. október 1-jei hatállyal történő ármegállapítás módját és mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.
3. § 1997. január 1-jétől 2001. december 31-ig terjedő időszakban a földgáz árakat a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.
4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dunai Imre s. k.,
ipari és kereskedelmi miniszter
1. számú melléklet az 59/1995. (XI. 14.) IKM rendelethez
Az 1996. október 1-jei áremelés célja, hogy az 1996. október 1-jei hatállyal életbe lépő árak feleljenek meg mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a földgáz szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLI. törvény rendelkezései előírnak.
1. Az 1996. októberi földgázértékesítési árak emelésénél figyelembevételre kerülnek:
— az 1994. és 1995. évi auditált mérleg és az azok elkészítésénél alapul vett adatok, számítások, statisztikák,
— a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) által végzett költségfelülvizsgálat eredményei,
— az 1996-ban bekövetkezett és várhatóan bekövetkező változások (infláció, árfolyam, import földgáz ára, jogszabályváltozások, egyedileg értékelendő költségváltozások, mennyiségi változások),
— a ,,korrigált'' eszközérték utáni értékcsökkenési leírás legfeljebb a társasági adóról szóló törvényben szereplő leírási kulcsok szerint.
(A ,,korrigált'' eszközérték számításához az 1995. évi auditált mérlegben szereplő — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti értéket kell alapul venni, s ezt kell megszorozni az élelmiszeripar nélküli iparnak az 1997. január/1995. december közötti belföldi értékesítési árindexével. Az árindex meghatározásánál a számítások időpontjáig ismert KSH tény árindexet, az 1997 januárjáig terjedő további időszakra a PM hivatalos árprognózisát kell használni.)
A költségek között elismerésre kerülnek az árakkal egyelőre nem fedezett környezetvédelmi, kamat- és biztosítási költségek, valamint a jövőbeni mezőfelszámolási költségek fedezésére szolgáló alapképzés is az indokolt mértékben.
A kormányhatározat 1. pontja értelmében az 1997. január 1-jei árakban ,,8% tőkearányos nyereség'' ismerhető el. Ez a nyereség az 1996. októberi áremelés során épül be az árakba.
Az árban elismerhető nyereség kiszámítási módja
NYB0 = ST X INF X ------ X 0,08
NYB0: a gázértékesítő földgázbányászati tevékenységére kalkulált ,,8% tőkearányos nyereség'',
ST: a gázértékesítő 1995. évi auditált mérlegében szereplő saját tőke értékelési tartalék nélkül,
INF: az ipar élelmiszeripar nélküli belföldi értékesítési árindexe az 1997. január/1995. december időszakra. Az árindex meghatározásánál a számítások időpontjáig ismert KSH tény árindexet, az 1997 januárjáig terjedő további időszakra a PM hivatalos árprognózisát kell használni,
TEB: a gázértékesítő földgázbányászati tevékenységéhez tartozó tárgyi eszközök — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értékeinek összege az 1995. évi auditált mérlegnek megfelelően. Meghatározásánál a társaság általános működését lehetővé tevő eszközök (pl. irodaház) értékének arányos részét is figyelembe kell venni,
BE: a gázértékesítő összes befektetett eszközének — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értéke az 1995. évi auditált mérlegnek megfelelően;
— a földgázforgalmazásban:
NYF = ST X INF X ----- X 0,08
NYF: a gázértékesítő földgázforgalmazási tevékenységére kalkulált ,,8% tőkearányos nyereség'',
TEF: a gázértékesítő földgázforgalmazási tevékenységéhez tartozó tárgyi eszközeinek — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értéke az 1995. évi auditált mérlegnek megfelelően. Ennek meghatározásánál a társaság általános működését lehetővé tevő indokolt eszközök (pl. irodaház) értékének arányos részét is figyelembe kell venni,
ST, INF, BE: megegyezik a földgázbányászatról szóló képletben leírtakkal.
Az árképzésnél figyelembe veendő költségek és nyereségek számításához és árakká történő alakításához a gázértékesítőnek — az 1995. évi tényleges mennyiségeken túlmenően — az 1996. és az 1997. évre vonatkozó mennyiségi előrejelzéseket is be kell nyújtania a szabályozó hatóság (MEH) részére.
Várhatóan ezzel az áremeléssel együtt kerül bevezetésre egy korszerűsített — az egyes fogyasztói kategóriák közötti költségarányokat jobban tükröző — tarifarendszer is, amennyiben az előkészítő munkák ezt lehetővé teszik.
A gázértékesítő eladási árai (a viszonteladói ár és a fogyasztói tarifarendszer díjtételei) országosan egységesek maradnak.
2. A gázszolgáltatás árának 1996. októberi áremelésénél figyelembevételre kerülnek
— a gázszolgáltató társaságok 1994. és 1995. évi auditált mérlegei és az azok elkészítésénél alapul vett adatok, számítások, statisztikák,
— a MEH által végzett költségfelülvizsgálat eredményei,
— az 1996-ban bekövetkezett és várhatóan bekövetkező változások (infláció, árfolyam, import földgáz ára, jogszabályváltozások, egyedileg értékelendő költségváltozások, mennyiségi változások),
— a ,,korrigált'' eszközérték utáni értékcsökkenési leírás legfeljebb a társasági adóról szóló törvényben szereplő leírási kulcsok szerint.
(A ,,korrigált'' eszközérték számításához az 1995. évi auditált mérlegben szereplő — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti értéket kell alapul venni, s ezt kell megszorozni az élelmiszeripar nélküli iparnak az 1997. január/1995. december közötti belföldi értékesítési árindexével. Az árindex meghatározásánál a számítások időpontjáig ismert KSH tény árindexet, az 1997 januárjáig terjedő további időszakra a PM hivatalos árprognózisát kell használni.)
A költségek között elismerésre kerülnek az árakkal egyelőre nem fedezett környezetvédelmi, kamat- és biztosítási költségek is az indokolt mértékben.
A kormányhatározat 1. pontja értelmében az 1997. január 1-jei árakban ,,8% tőkearányos nyereség'' ismerhető el. Ez a nyereség az 1996. októberi áremelés során épül be az árakba.
Az árban elismerhető nyereség kiszámítási módja:
NY = ST X INF X ----- X 0,08
NY: a gázszolgáltatók társaságcsoportja részére kalkulált ,,8% tőkearányos nyereség'',
ST: a társaságok 1995. évi auditált mérlegeiben szereplő saját tőkék összege értékelési tartalék nélkül,
INF: az ipar élelmiszeripar nélküli belföldi értékesítési árindex az 1997. január/1995. december időszakra. Az árindex meghatározásánál a számítások időpontjáig ismert KSH tény árindexet, az 1997 januárjáig terjedő további időszakra a PM hivatalos árprognózisát kell használni,
TEG: a társaságok belföldi gázszolgáltatás célját szolgáló tárgyi eszközeinek — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értéke az 1995. évi auditált mérlegnek megfelelően. Ennek meghatározásánál a társaságok általános működését lehetővé tevő eszközök (pl. irodaház) értékének arányos részét is figyelembe kell venni.
BE: a társaságok összes befektetett eszközének — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értéke az 1995. évi auditált mérlegnek megfelelően.
Az árképzésnél figyelembe veendő költségek és nyereségek számításához és árakká történő alakításához a gázszolgáltató társaságoknak — az 1995. évi tényleges mennyiségeken túlmenően — az 1996. és az 1997. évre vonatkozó mennyiségi előrejelzéseiket is be kell nyújtaniuk a szabályozó hatóság (MEH) részére.
Várhatóan ezzel az áremeléssel együtt kerül bevezetésre egy korszerűsített — az egyes fogyasztói kategóriák közötti költségarányokat jobban tükröző — tarifarendszer is, amennyiben az előkészítő munkák ezt lehetővé teszik.
A viszonteladói ár és a gázszolgáltató társaságok eladási árai (a tarifarendszer díjtételei) országosan egységesek maradnak.
2. számú melléklet az 59/1995. (XI. 14.) IKM rendelethez
A földgáz árszabályozási mechanizmusa
1997. január 1-jétől 2001. december 31-ig
A földgáz hatósági árát a következő képletek alapján kell megállapítani:
a = (M1 X si + Mh X sh) / (Mi + Mn) + f0 X z
z = ze X [1 + (Y / Ye — 1) X k]
a: viszonteladói ár az adott árszabályozási évre, Ft/m3
b: gázszolgáltatók átlagos árrése az adott árszabályozási évre, Ft/m3
b0: gázszolgáltatók elismert átlagos árrése 1997. január 1-jén, Ft/m3
c: gázszolgáltatók által értékesített földgáz átlagára (végfelhasználói átlagár) az adott árszabályozási évre, Ft/m3
d: a földgázbányászat indokolt költsége (beleértve a szükséges környezetvédelmi kiadásokat) az adott árszabályozási évre, Ft/m3
e: a földgázbányászat elismert nyeresége az adott árszabályozási évre, Ft/m3
f0: elismert földgázforgalmazási díj 1997. január 1-jén, Ft/m3
g0: a gázszolgáltató társaságok átlagos elismert indokolt (földgáz nélküli) költsége 1997-ben, Ft/m3
j: a bányajáradék átlagos mértéke az adott árszabályozási évre, Ft/m3
k: hatékonyságjavítási tényező (0,85k0,95), értékére minden árszabályozási év elején a MEH tesz javaslatot
Mh: a belföldön kitermelt földgáz tervezett mennyisége az adott árszabályozási évre, m3
M1: az importált földgáz tervezett mennyisége az adott árszabályozási évre, m3
p0: a gázértékesítő belföldi célú forgalmazásának (szállítás, tárolás, készletlekötés stb.) elismert indokolt költsége 1997-ben, Ft/m3
q0: a gázértékesítő földgázforgalmazási tevékenységének elismert nyeresége 1997-ben, Ft/m3
r0: a gázszolgáltató társaságok átlagos elismert nyeresége 1997-ben, Ft/m3
sh: a belföldön termelt földgáz elismert termelői ára az adott árszabályozási évben, Ft/m3
si: az importált földgáz előrejelzett határparitásos ára (határon való beléptetés után) az adott árszabályozási évre, Ft/m3
Y: az ipar (élelmiszeripar nélkül) belföldi értékesítési árindexe 1997. január és az esedékes árkorrekció hónapja közötti időszakban (1997. január = 100). Az esedékes árkorrekciót közvetlenül megelőző hónapokra — tényadatok hiányában — az előző árkorrekció óta eltelt időszak átlagos havi árváltozását kell figyelembe venni
Ye: az ipar (élelmiszeripar nélkül) belföldi értékesítési árindexe 1997. január és az előző árkorrekció hónapja közötti időszakban (1997. január = 100). Az 1997. január 1-jét követő első árkorrekciónál Ye = 100)
z: az esedékes árkorrekciónál figyelembe veendő inflációkövetési tényező
ze: az előző árkorrekciónál figyelembe vett inflációkövetési tényező. Az 1997. január 1-jét követő első árkorrekciónál ze = 1.
Árszabályozási év: az adott naptári év július 1-je és a következő naptári év június 30-a közötti időszak.
Indokolt költség: az 1994. évi XLI. törvényben megfogalmazott legkisebb költség elvén alapuló költségek (beleértve a szükséges környezetvédelmi kiadásokat is). Elismert nyereség: 8% adózás előtti nyereség a belföldi gázellátás célját szolgáló tárgyi eszközök — a hálózatfejlesztési hozzájárulásból létrehozott eszközök nettó értékével és a belföldi gázellátáshoz tartozó hosszú lejáratú kötelezettségekkel csökkentett — mérleg szerinti nettó értékére vetítve.
Árkorrekcióra általában évente egyszer — az árszabályozási év kezdetén — kerül sor. Az árszabályozási év folyamán újabb árkorrekcióra a szabályozó hatóság akkor tesz javaslatot, ha a földgáz importnak az árszabályozási év kezdetén végrehajtott árkorrekciónál figyelembe vett költségétől (M1 X si) az árszabályozási év közben előrejelzett földgáz import költség 3%-nál nagyobb mértékben tér el.
Az árképletek az iparág struktúrájának megfelelően viszonteladói árat és — erre épülő — végfelhasználói átlagárat szabályoznak. A képletek a gázértékesítő földgázforgalmazási tevékenységére lehetővé teszik az infláció követését egy hatékonyságjavítási tényezővel (,,k'') szigorítva.
A határozat mellékletében szereplő képletekben a földgázbányászat indokolt költségeinek (d) 1997. utáni meghatározásánál figyelembe kell venni a belföldi igénynövekedés következtében szükségessé váló új tárolókapacitásokhoz kapcsolódó — az inflációt meghaladó mértékben növekvő — indokolt többletköltségeket is.
A ,,k'' értékére minden árszabályozási év elején — az árjavaslatoknak az ár megállapítója (ipari és kereskedelmi miniszter) számára történő benyújtása kapcsán — a MEH tesz javaslatot a kormányhatározat mellékletében jelzett határértékek között. Javaslata megtételekor a MEH elemzi a társaság előző évi működését és a kezdődő új árszabályozási évben várható folyamatokat. (Adott árszabályozási évre a ,,k'' értéke a gázszolgáltatók társaságcsoportja és a gázértékesítő esetében azonos nagyságú, de különösen indokolt esetben a MEH egymástól eltérő mértékű hatékonyságjavítási tényezőre is tehet javaslatot.)
Az 1997. január 1-jétől életbe lépő árképlet alkalmazásának a gázértékesítő földgázbányászati tevékenységére elismert — a viszonteladói ár képzésénél figyelembe veendő — nyereség kiszámítási módja:
NYBX = ST X INFX X ---- X 0,08
NYBX: a gázértékesítő földgázbányászati tevékenységére elismert ,,8% tőkearányos nyereség'',
ST: a gázértékesítő földgázbányászati tevékenységére elismert 1995. évi auditált mérlegében szereplő saját tőke értékelési tartalék nélkül,
INFX: az ipar élelmiszeripar nélküli belföldi értékesítési árindexe az árszabályozási év 6. hónapja és 1995. december időszakra. Az árindex meghatározásánál a számítások időpontjáig ismert KSH tény árindexeket, az 1997 januárjáig terjedő további időszakra a PM hivatalos árprognózisát kell használni,
TEBX: a gázértékesítő földgázbányászati tevékenységéhez tartozó tárgyi eszközeinek — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értéke az 1995. évi auditált mérlegnek megfelelően. Ennek meghatározásánál a társaság általános működését lehetővé tevő eszközök (pl. irodaház) értékének arányos részét is figyelembe kell venni,
BEX: a gázértékesítő összes befektetett eszközének — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értéke az 1995. évi auditált mérlegnek megfelelően.
A soron következő árszabályozási évre érvényesíthető végfelhasználói átlagár meghatározását követően kell az átlagárat lebontani tarifákra. A MEH által elfogadott mennyiségi előrejelzések alapján az egyes tarifákra a MEH tesz javaslatot az ár megállapítójának, az ipari és kereskedelmi miniszternek.
Amennyiben az árszabályozási év végén kialakuló tényleges végfelhasználói átlagár 3%-nál nagyobb mértékben tér el az árszabályozási év kezdetén az árképlet alapján számított átlagártól, a különbséget a szabályozó hatóság a következő árkorrekciónál figyelembe veszi. Ilyen különbség akkor következhet be, ha az értékesített mennyiségek és/vagy az értékesítés struktúrája jelentősen eltér az egyes tarifák év eleji meghatározásánál feltételezettől.
A határozat mellékletének utolsó bekezdése a ,,normatív'' 8% feletti többletnyereségek kezelési módjáról rendelkezik. Az ott leírtakat a gázértékesítő esetében nem lehet egyértelmű módon alkalmazni. A gázértékesítőnél a nyereségvisszajuttatási kényszer akkor lép be, ha a földgázimporthoz kapcsolódó tényleges költségei több mint 3%-kal maradtak el az előző ármegállapításnál figyelembe vett földgázimport költségtől. A költségkülönbségnek megfelelő összeget a gázértékesítő köteles árengedmény formájában a fogyasztók (viszonteladók) részére — a MEH-vel egyeztetett módon — beszámítani.
A határozat mellékletének utolsó bekezdése a ,,normatív'' 8% feletti többletnyereségek kezelési módjáról rendelkezik a gázszolgáltatók esetében. Egy adott gázszolgáltatónak akkor kell a fogyasztók részére árengedmény formájában nyereséget visszajuttatni, ha az előző évi adózás előtti eredménye meghaladja a figyelembe vett saját tőke 12%-át.
A visszajuttatandó többletnyereség kiszámítása:
(NYT—EA+ES) X ---- —0,12 X STX X ----
NYV =------------------------------------
NYV: az árengedmény formájában az adott gázszolgáltató fogyasztói részére visszajuttatandó többletnyereség,
NYT: az adott gázszolgáltató előző évi auditált mérlegében szereplő adózás előtti eredmény,
EA: az adott gázszolgáltató belföldi gázszolgáltatás céljára szolgáló tárgyi eszközeinek a társasági adóról szóló törvényben szereplő kulcsokkal az előző évre számított értékcsökkenési leírása,
ES: az adott gázszolgáltató belföldi gázszolgáltatás céljára szolgáló tárgyi eszközeinek elszámolt értékcsökkenési leírása az előző évi auditált mérlegnek megfelelően,
STX: az adott gázszolgáltató
— előző évi auditált mérlegében szereplő, értékelési tartalék nélküli saját tőke, és
— az (ST X INF) szorzat közül a nagyobbik érték, ahol
ST: az adott gázszolgáltató 1995. évi auditált mérlegében szereplő értékelési tartalék nélküli saját tőke,
INF: az ipar élelmiszeripar nélküli belföldi értékesítési árindexe az előző év decembere és 1995. decembere közötti időszakra (KSH tény árindex),
TEGX: az adott gázszolgáltató belföldi gázszolgáltatás céljára szolgáló tárgyi eszközeinek — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értéke az előző évi auditált mérlegnek megfelelően. Ennek meghatározásánál a társaságok általános működését lehetővé tevő eszközök (pl. irodaház) értékének arányos részét is figyelembe kell venni,
BEX: az adott gázszolgáltató összes befektetett eszközének — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értéke az előző évi auditált mérlegnek megfelelően.
Árengedményt a gázszolgáltató akkor köteles adni, ha NYV > 0, ellenkező esetben felárat nem alkalmazhat. A kötelező árengedmény csak az adott gázszolgáltató fogyasztóit érintheti. A gázszolgáltató az árengedmény megosztását a fogyasztók között a MEH-vel egyeztetett formában köteles alkalmazni.
A gázszolgáltató társaságok árszabályozási rendszerét illetően a 2001. december 31-ig terjedő időszakra az ezen dokumentumban szereplő értelmezések tekintendők irányadónak.