Kifejezéskereső
63/1995. (XI. 24.) IKM rendelet
a villamos energia, valamint a közcélú villamos művek és hőtermelő létesítményeik (fűtőműveik) által értékesített melegített víz és gőz árának szabályozásáról
1995.11.24.
Az árak megállapításáról szóló, az 1992. évi V. és az 1995. évi LVIII. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 55. §-ának (3) bekezdése alapján, valamint az 1074/1995. (VIII. 4.) Korm. határozat figyelembevételével — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el:
1. § A villamos energia ára 1996. március 1-jei hatállyal átlagosan 18%-kal, 1996. október 1-jei hatállyal később meghatározandó, olyan mértékkel emelkedik, melynek meghatározásához figyelembe kell venni a villamos közművek költségadatait és a termelői áralakulás mértékét.
2. § Az 1996. március 1-jei és az 1996. október 1-jei hatállyal történő ármegállapítás módját és mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.
3. § 1997. január 1-jétől 2000. december 31-ig terjedő időszakban a villamos energia árakat a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.
4. § A közcélú villamos művek és hőtermelő létesítményeik (fűtőműveik) által értékesített melegített víz és gőz árát a villamos energia termelői árával azonos időpontban kell változtatni, és azonos elvek alapján kell megállapítani.
5. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Soós Károly Attila s. k.,
ipari és kereskedelmi minisztériumi politikai államtitkár
1. számú melléklet a 63/1995. (XI. 24.) IKM rendelethez
A villamosenergia-iparon belül szabályozási szempontból három társaságcsoport kerül elkülönítésre:
a) termelők (erőművek),
b) szállító (MVM Rt.),
c) áramszolgáltatók.
1996. március 1-jével az erőművek villamos energia eladási árai 18%-kal emelkednek. Az árakon belül a rendelkezésre állási díj, illetve energiadíj áremelkedésének mértéke eltérő lehet, de minden erőmű garantált termelésre vonatkozó eladási ára átlagosan 18%-kal emelkedik. A szállító és az áramszolgáltató társaságok közötti (nagykereskedelmi) átlagár 18%-kal emelkedik. A végfelhasználói árak átlagosan 18%-kal emelkednek, az egyes tarifaemelések mértéke azonban eltérhet egymástól, de tarifacsökkenés nem lehetséges.
Az 1996. október 1-jei áremelés célja, hogy az 1996. október 1-jén hatályba lépő villamos energia árak feleljenek meg mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény, illetve annak 1997. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései [55. § (1) és (2) bekezdés] előírnak.
Az 1996. októberi áremelésnél figyelembevételre kerülnek:
— a villamosenergia-ipari társaságok 1994. és 1995. évi auditált mérlegei és eredményelszámolásai, valamint az azok elkészítésénél alapul vett adatok, számítások, statisztikák,
— a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) által végzett költségfelülvizsgálat eredményei,
— az 1996-ban bekövetkezett és várhatóan bekövetkező változások (infláció, árfolyam, jogszabályváltozások, egyedileg értékelendő költségváltozások, mennyiségi változások stb.),
— a ,,korrigált'' eszközérték utáni értékcsökkenési leírás legfeljebb a társasági adóról szóló törvényben szereplő leírási kulcsok szerint.
(A ,,korrigált'' eszközérték számításához az 1995. évi auditált mérlegben szereplő — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti értéket kell alapul venni, s ezt kell megszorozni az élelmiszeripar nélküli iparnak az 1997. január/1995. december közötti belföldi értékesítés árindexével. Az árindex meghatározásánál a számítások időpontjáig ismert KSH tény árindexet, az 1997 januárjáig terjedő további időszakra a PM hivatalos árprognózisát kell használni.)
A költségek között elismerésre kerülnek az árakkal egyelőre nem fedezett környezetvédelmi, kamat- és biztosítási költségek, valamint a jövőbeni rekultivációs költségek fedezésére szolgáló alapképzés is, az indokolt mértékben.
Az 1997. január 1-jei árakban ,,8% tőkearányos nyereség'' ismerhető el. Ez a nyereség az 1996. októberi áremelés során épül be az árakba.
A 8%-os tőkearányos nyereség a három társaságcsoportra külön-külön kerül megállapításra.
A termelők esetében az árszabályozó nem egységes árakat (díjakat) fog megállapítani, ami lehetővé teszi, hogy kiindulásként minden — a szállítóval szerződéses kapcsolatba lépő — termelő a termelők társaságcsoportjának egészére megállapított 8%-os nyereséghez közeli értéket érjen el.
Az áramszolgáltatók a szállítótól országosan egységes nagykereskedelmi tarifarendszer keretében vásárolják a villamos energiát, s ugyancsak országosan egységes fogyasztói tarifarendszer keretében értékesítik. Ennek következtében az áramszolgáltatók társaságcsoportjának megállapított 8%-os nyereségtől az egyes áramszolgáltatók százalékos nyereségértékei eltérhetnek, és szükségképpen el is fognak térni.
A szállító vásárlási és eladási árainak kalkulálásakor szintén 8%-os tőkearányos nyereség épül be a szállító árrésébe.
A három társaságcsoport (termelők, szállító, szolgáltatók) külön-külön megállapítandó — árban elismerhető — nyereségének kiszámítási módja:
NY = ST X INF X (TEG/BE) X 0,08
ahol
NY: a társaságcsoport részére kalkulált ,,8% tőkearányos nyereség'',
ST: a társaságcsoport társaságainak 1995. évi auditált mérlegeiben szereplő saját tőkék összege értékelési tartalék nélkül,
INF: az ipar élelmiszeripar nélküli belföldi értékesítési árindexe az 1997. január/1995. december időszakra. Az árindex meghatározásánál a számítások időpontjáig ismert KSH tény árindexet, az 1997 januárjáig terjedő további időszakra a PM hivatalos árprognózisát kell használni.
TEG: a társaságcsoport társaságaiban a MEH által engedélyezett tevékenységhez tartozó tárgyi eszközök — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értékeinek összege az 1995. évi auditált mérlegnek megfelelően. Ennek meghatározásánál a társaságok általános működését lehetővé tevő eszközök (pl. irodaház) értékének arányos részét is figyelembe kell venni.
BE: a társaságcsoport társaságaiban az összes befektetett eszköz — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értékeinek összege az 1995. évi auditált mérlegnek megfelelően.
Az árképzésnél figyelembe veendő költségek és nyereségek számításához és árakká történő alakításához a szállítónak az iparágon belül egyeztetett, 1997. évre vonatkozó mennyiségi előrejelzéseket kell benyújtania a szabályozó hatóság (MEH) részére.
Várhatóan ezzel az áremeléssel együtt kerül bevezetésre egy korszerűsített — az egyes fogyasztói kategóriák közötti költségarányokat jobban tükröző — fogyasztói tarifarendszer is, amennyiben az előkészítő munkák ezt lehetővé teszik.
A szállító és a szolgáltatók eladási árai (a nagykereskedelmi és a fogyasztói tarifarendszer díjtételei) országosan egységesek maradnak, a termelők eladási árai egymástól eltérhetnek.
2. számú melléklet a 63/1995. (XI. 24.) IKM rendelethez
A villamos energia árszabályozási rendszere
1997. január 1-jétől 2000. december 31-ig
1997. január 1-jétől 2000. december 31-ig
A villamos energia hatósági árát a következő képletek alapján kell megállapítani:
A villamos energia termelői átlagára:
a = ao X w + Q/ve
A szállító eladási átlagára (nagykereskedelmi átlagár):
c = bo X w + fo X z + Q/vr
A szolgáltatók villamos energia eladási átlagára (végfelhasználói átlagár):
e = do X c/co + go X z
ahol:
termelői árkorrekciós tényező:
w = we X [st X t/100 + (1 – st) X z/ze]
tüzelőanyag árindex:
t = mg X Tg + ma X H + mf X H X Ft + (1–mg–ma–mf) X [1+(Y/Ye–1)]
inflációkövetési tényező:
z = ze X [1+(Y/Ye–1) X k].
Jelölések:
a: a villamos energia termelői átlagára az adott árszabályozási évre, Ft/kWh
ao: a villamos energia 1997. január 1-jei ármegállapításnál figyelembe vett termelői átlagára, Ft/kWh
bo: a szállító 1997. január 1-jei ármegállapításnál figyelembe vett villamos energia (hazai+import) vásárlási átlagára, Ft/kWh
c: a szállító eladási átlagára (nagykereskedelmi átlagár) az adott árszabályozási évre, Ft/kWh
co: a szállító 1997. január 1-jei ármegállapításnál figyelembe vett eladási átlagára (nagykereskedelmi átlagár), Ft/kWh
do: a szolgáltatók villamos energia vásárlási átlagára (a szállító eladási átlagárának és a szolgáltatók által — jogszabályban előírt átvételi kényszer miatt — megvásárolt egyéb villamos energia átlagárának súlyozott átlaga) 1997. január 1-jén, Ft/kWh
e: a szolgáltatók villamos energia eladási átlagára (végfelhasználói átlagár) az adott árszabályozási évre, Ft/kWh
fo: a szállító eladási és vásárlási átlagára közötti különbség 1997. január 1-jén, Ft/kWh
ga: a szolgáltatók eladási és vásárlási átlagára közötti különbség 1997. január 1-jén, Ft/kWh
H: árfolyamváltozási index az MNB-nek az árkorrekció hónapjára előrejelzett HUF/USD havi átlagos deviza középárfolyama alapján (előző árkorrekció hónapjában érvényes árfolyam=100)
Ft: a fűtőolaj árváltozási indexe a Platt's CIF MED 1%-os kéntartalmú fűtőolaj napi jegyzéseinek az előző árkorrekció óta eltelt legalább 2 hónapos időszakra eső havi átlagainak átlaga alapján (az előző és az azt megelőző árkorrekció közötti hónapok átlagos jegyzéseinek átlaga = 100)
k: hatékonyságjavítási tényező (0,85 < k < 0,95), értékére minden árszabályozási év elején a MEH tesz javaslatot
mg: a villamos energia termeléséhez vásárolt földgáz összes költségének a termelők összes tüzelőanyag költségén belüli aránya (meghatározandó: minden árkorrekciónál az üzleti tervek alapján), 0 < mg < 1
ma: a villamos energia termeléshez vásárolt nukleáris töltet összes költségének a termelők összes tüzelőanyag költségén belüli aránya (meghatározandó: minden árkorrekciónál az üzleti tervek alapján), 0 < ma < 1
mf: a villamos energia termeléshez vásárolt fűtőolaj összes költségének a termelők összes tüzelőanyag költségén belüli aránya (meghatározandó minden árkorrekciónál az üzleti tervek alapján), 0 < m < 1
Q: a villamos energia termelés költségnövekménye a környezetvédelmi előírások következtében, Ft
st: a villamos energia termeléséhez vásárolt tüzelőanyag költségének a termelők összes árbevételén belüli aránya (meghatározandó: első árkorrekciónál; érvényes: 2000. december 31-ig), 0 < st < 1
t: tüzelőanyag árindex (előző árkorrekció hónapjában érvényes tüzelőanyagár = 100)
Tg: az erőművek által felhasznált földgáz hatósági árának árindexe (előző árkorrekció hónapjában érvényes hatósági ár = 100)
ve: az erőművekből kiadott villamos energia, kWh
vr: a szállító által értékesített villamos energia, kWh
w: az esedékes árkorrekciónál figyelembe veendő termelői árkorrekciós tényező
we: az előző árkorrekciónál figyelembe vett termelői árkorrekciós tényező. Az 1997. január 1-jét követő első árkorrekciónál we = 1
Y: az ipar (élelmiszeripar nélkül) belföldi értékesítési árindexe 1997. január és az esedékes árkorrekció hónapja közötti időszakban (az ipar 1997. januári belföldi értékesítési árszínvonala = 100). Az esedékes árkorrekciót közvetlenül megelőző hónapokra — tényadatok hiányában — az előző árkorrekció óta eltelt időszak átlagos havi árváltozását kell figyelembe venni
Ye: az ipar (élelmiszeripar nélkül) belföldi értékesítési árindexe 1997. január és az előző árkorrekció hónapja közötti időszakban (az ipar 1997. januári értékesítési árszínvonala = 100). Az 1997. január 1-jét követő első árkorrekciónál Ye = 100
z: az esedékes árkorrekciónál figyelembe veendő inflációkövetési tényező
ze: az előző árkorrekciónál figyelembe vett inflációkövetési tényező. Az 1997. január 1-jét követő első árkorrekciónál ze = 1
A termelői átlagárra (a) vonatkozó képlet eredménye — mint felső korlát — alapján kell meghatározni és rendeletben kihirdetni az egyes termelők esetében alkalmazandó díjtételeket (a termelői tarifarendszert). Ez nem zárja ki, hogy az egyes erőművek számára érvényes díjtételek ne hosszú távú árképletek alapján változzanak. Az egyedi árképleteket olyan módon kell alkalmazni, hogy
— feleljenek meg az Üzletszabályzat előírásainak,
— legyenek részei az erőmű és a szállító közötti szerződésnek,
— összességükben ne eredményezzenek nagyobb árváltozást, mint amekkorát az átlagos erőművi árra vonatkozó árképlet megenged.
Hasonló módon, a számított nagykereskedelmi átlagár (c) és végfelhasználói átlagár (e) szolgál alapul a nagykereskedelmi és végfelhasználói tarifarendszerek díjtételeinek meghatározásához.
Árszabályozási év: az adott naptári év november 1-je és a következő naptári év október 31-e közötti időszak.
Árkorrekcióra általában évente egyszer — az árszabályozási év kezdetén — kerül sor. Az árszabályozási év folyamán újabb árkorrekcióra a szabályozó hatóság akkor tesz javaslatot, ha
— új termelő belépése új ármegállapítást tesz szükségessé;
— a termelőkapacitásokban előre nem látható lényeges változás következik be;
— ha Ft < 0,9 vagy Ft > 1,1;
— ha a szabályozási mechanizmus alapján számított átlagár és a tényleges átlagár 3%-nál nagyobb mértékben eltér egymástól.
Abban az esetben, ha 1997. január 1. és 2000. december 31. között hatályba lépő törvény az energiaszolgáltatás költségeit éves szinten több mint 3%-kal megváltoztatja, a szabályozó hatóság az árképletet felülvizsgálja.
Az árképletek (a melegített víz és gőz árát kivéve) az iparág struktúrájának megfelelően három — egymásra épülő — átlagárat szabályoznak. A képletek az iparág mindhárom társaságcsoportja számára lehetővé teszik az infláció követését egy — mindhárom csoport számára azonos — hatékonyságjavítási tényezővel (,,k'') szigorítva.
A ,,k'' értékére minden árszabályozási év elején — az árjavaslatoknak az ár megállapítója (ipari és kereskedelmi miniszter) számára történő benyújtása kapcsán — a MEH tesz javaslatot 0,85 és 0,95 határértékek között. Javaslata megtételekor a MEH elemzi a társaságcsoportok előző évi működését és a kezdődő új árszabályozási évben várható folyamatokat. Különösen indokolt esetben a MEH a három társaságcsoportnál egymástól eltérő mértékű hatékonyságjavítási tényezőre is tehet javaslatot.
Az erőművi átlagárra vonatkozó képletben külön szerepel a környezetvédelmi előírások következtében az inflációnál nagyobb mértékben növekvő környezetvédelmi költségek (,,Q'') kérdése. Ennek megállapításához az egyes erőművek által a MEH-hez benyújtott kérelmek felülvizsgálatát kell elvégezni. ,,Q'' értéke a felülvizsgálat után a következő árszabályozási évre indokoltnak tartott környezetvédelmi költségnövekmények összegzéséből alakul ki. Az egyes erőművek indokolt környezetvédelmi költségnövekményét az adott erőmű eladási árainak egyedi megállapításánál kell elismerni.
A soron következő árszabályozási évre érvényesíthető átlagárak meghatározását követően kell az átlagárakat lebontani tarifákra. Az ehhez szükséges — az iparágon belül egyeztetett — mennyiségi adatokra a szállító tesz javaslatot a szabályozó hatóságnak (MEH). A MEH által elfogadott — az iparágon belül egyeztetett — mennyiségi előrejelzések alapján az egyes tarifákra a MEH tesz javaslatot az ár megállapítójának, az ipari és kereskedelmi miniszternek.
Az áramszolgáltatónak a fogyasztók részére árengedmény formájában nyereséget kell visszajuttatni, ha az előző évi adózás előtti eredménye meghaladja a figyelembe vett saját tőke 12%-át.
A visszajuttatandó többletnyereség kiszámítása:
NYV = [(NYT-EA+ES) X (TEGX/BEX) - 0,12 X STX X (TEGX/BEX)]/2
ahol
NYV: az árengedmény formájában az adott áramszolgáltató fogyasztói részére visszajuttatandó többletnyereség,
NYT: az adott áramszolgáltató előző évi auditált mérlegében szereplő adózás előtti eredmény,
EA: az adott áramszolgáltató belföldi áramszolgáltatás céljára szolgáló tárgyi eszközeinek a társasági adóról szóló törvényben szereplő kulcsokkal az előző évre számított értékcsökkenési leírása,
ES: az adott áramszolgáltató belföldi áramszolgáltatás céljára szolgáló tárgyi eszközeinek elszámolt értékcsökkenési leírása az előző évi auditált mérlegnek megfelelően,
STX: az adott áramszolgáltató — előző évi auditált mérlegében szereplő, értékelési tartalék nélküli saját tőke, és
— az (ST X INF) szorzat közül a nagyobbik érték, ahol
ST: az adott áramszolgáltató 1995. évi auditált
mérlegében szereplő, értékelési tartalék nélküli saját tőke,
mérlegében szereplő, értékelési tartalék nélküli saját tőke,
INF: az ipar élelmiszeripar nélküli belföldi értékesítési árindexe az előző év decembere és 1995 decembere közötti időszakra (KSH tény árindex),
TEGX: az adott áramszolgáltató belföldi áramszolgáltatás céljára szolgáló tárgyi eszközeinek — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értéke az előző évi auditált mérlegnek megfelelően. Ennek meghatározásánál a társaságok általános működését lehetővé tevő eszközök (pl. irodaház) értékének arányos részét is figyelembe kell venni,
BEX: az adott áramszolgáltató összes befektetett eszközének — értékhelyesbítés nélküli — könyv szerinti nettó értéke az előző évi auditált mérlegnek megfelelően.
Árengedményt az áramszolgáltató akkor köteles adni, ha NYV pozitív, negatív NYV esetén felárat nem alkalmazhat. A kötelező árengedmény csak az adott áramszolgáltató fogyasztóit érintheti. Az áramszolgáltató az árengedmény megosztását a fogyasztók között a MEH-vel egyeztetett formában köteles alkalmazni.
