68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet

1. § (1) A T. 1. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában

(2) Ha a családi pótlékra való jogosultság a tárgyév január 1-je és április 30-a között keletkezik, a tárgyévet megelőző naptári év alatt a jogosultság keletkezését megelőző második naptári évet kell érteni.

2. § (1) A T. 1. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a lakás és üdülő ingatlan vagyon (a továbbiakban: ingatlan vagyon) és a személygépkocsi vagyon értékének meghatározása során a jövedelem- és vagyonnyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) előterjesztésének időpontja az irányadó.

(2) Az ingatlan vagyon forgalmi értékénél a helyben szokásos forgalmi értéket kell alapul venni, csökkentve az ingatlanra pénzintézettől felvett hiteleknek a nyilatkozat benyújtásakor még nem törlesztett részével. E bekezdés rendelkezései irányadóak a személygépkocsi forgalmi értékének meghatározására is.

3. § (1) Ha a családban gyermek születik, gyermeket fogadnak örökbe vagy vesznek nevelésbe, a családi pótlékra való jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultsághoz előírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi pótlék legfeljebb az igény előterjesztését megelőző hat hónapra folyósítható.

(2) Arra a hónapra, amelyben a jogosultság megszűnik, még jár a családi pótlék.

(3) Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, vagy a családi pótlékot a T. 1. §-ának (6) bekezdése alapján kell folyósítani, a családi pótlék a jogosultság beálltát követő hónaptól jár.

(4) Arra a hónapra, amelyben a gyermeket a T. 1. §-ának (6) bekezdésében meghatározott intézménybe (a továbbiakban: intézmény) helyezik el, a családi pótlékot az intézmény vezetőjének kell folyósítani. Az intézményi elhelyezés hónapjára a családi pótlékot az intézmény vezetőjének akkor kell folyósítani, ha erre a hónapra a családi pótlékot a (3) bekezdés szerint nem folyósították.

(5) Ha az intézményi elhelyezés megszűnik, az intézményi jogviszony megszűnésének hónapjára a családi pótlékot a gyermeket nevelő személynek kell folyósítani, ha megfelel a T. 1. §-ának (1)—(2) bekezdése szerinti feltételeknek. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a gyermek- és ifjúságvédő intézet a gyermeket nevelő szülőnél helyezi el. Ilyen esetben a T. 1. §-ának (1)—(2) bekezdése szerinti feltételeket nem kell vizsgálni.

(6) Az intézmény vezetője az intézményi elhelyezéskor a családi pótlékra vonatkozó igényt benyújtja. Az intézményi jogviszony megszűnéséről — ideértve az áthelyezést is — a családi pótlékot folyósító szervet az intézmény vezetője a T. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti határidőn belül értesíti. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha az áthelyezésre azonos intézményen belül kerül sor.

4. § Ha a T. 1. §-a (6) bekezdésének a)—b) pontja szerinti gyermeket bentlakásos szociális intézményben helyezik el, az utána járó családi pótlékot a szociális intézmény vezetőjének kell folyósítani.

5. § (1) Ha az intézményben gondozott gyermek összefüggően 30 napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, az intézmény vezetője a családi pótlék időarányos részét a szülőnek készpénzben kifizeti.

(2) A szociális intézményben elhelyezett gyermek után járó családi pótlék személyre szóló felhasználásának minősül a személyi térítési díjra, a zsebpénzre, valamint a személyes szükségletekre való felhasználás.

6. § A T. 1. §-a (7) bekezdésének alkalmazásánál

7. § (1) A családban az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításánál a család tagjának a jogosultsági évet megelőző naptári évben a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti összevont jövedelme vehető figyelembe.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított jövedelmet növelni kell az értékpapírból származó jövedelemmel, az osztalék jövedelemmel és a kapott gyermektartásdíj összegével. Az így megállapított jövedelem csökkenthető

(3) Az adóbevallásra nem kötelezett családtagnak a jogosultsági évet megelőző évi jövedelme kiszámításánál a (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(4) A család egy főre jutó havi nettó jövedelmét, továbbá a T. 1. §-a (2) bekezdésében említett feltételeket az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozaton kell az igénylőnek a családi pótlékot folyósító szervnél bejelenteni. Ha a családi jövedelem számításánál figyelembe veendő családtagok közül legalább egy személy személyi jövedelemadó bevallásra kötelezett volt — függetlenül attól, hogy az adóbevallást ki nyújtotta be — a nyilatkozat mellékletét képező adatlapot is ki kell tölteni. A nyilatkozatot és az adatlapot öt évig meg kell őrizni.

(5) A nyilatkozatban és az adatlapon szereplő adatok valódiságát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrizheti. Az ellenőrzés lebonyolításának, valamint az adatok feldolgozásának módjáról és az azzal összefüggő költségekről a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vezetője megállapodik.

(6) Aki a (4) bekezdésben említett nyilatkozatot a T. 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott határidőig nem nyújtja be, a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék folyósítását határozattal megszünteti.

8. § (1) Oktatási intézmény nappali tagozatán tanulónak kell tekinteni azt a gyermeket is, akit felmentettek az iskolai kötelező foglalkozásokon való részvétel alól.

(2) A T. 2. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett gyermek után a családi pótlék a tanulói jogviszony időtartamára jár. Nem tekinthető tanulói jogviszonynak a Magyar Honvédségnél a külön jogszabályban meghatározott hallgatói jogállás.

(3) Ha a T. 1. §-ának (6) bekezdése szerinti állami nevelt gyermek állami nevelése megszűnik, azonban a gyermek a T. 2. § (1) bekezdésének b)—c) pontja szerint tanulmányokat folytat, tanulói jogviszonyának folytatásáig — de legfeljebb a T. 2. § (1) bekezdésének b)—c) pontja szerinti életkor eléréséig — a családi pótlékot tovább kell folyósítani az intézmény vezetőjének.

9. § A T. 2. §-a (2) bekezdésében a gyermek hatodik életévének betöltését követően a családi pótlékra való jogosultságot attól a hónaptól lehet megállapítani, amely hónapban

10. § A T. 4. §-a (2) bekezdésének alkalmazása esetén az igényt bejelentő szülőnek a családi pótlékot az igény benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani. Ha a közös nyilatkozat szerint mindkét szülő gyermekenként külön-külön igényli a családi pótlék folyósítását, a nyilatkozatot két példányban kell elkészíteni, melynek egy-egy példányát kötelesek megküldeni az illetékes családipótlék-folyósító szerveknek.

11. § A családi pótlék összegének megállapításánál a jogosultnak a 6. §-ban említett gyermekét kell figyelembe venni.

12. § (1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van.

(2) Egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek

(3) Egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akik vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak.

(4) Egyedülállóként kell figyelembe venni azt is, akinek a házastársa

(5) A (3)—(4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.

(6) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatban.

(7) Az egyedülállónak e jogcímen családi pótlék az egyedülállóvá válását követő hónap első napjától jár.

13. § (1) Az intézményben elhelyezett gyermek után — kivéve a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket — a T. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti egygyermekes egyedülállónak járó összegű családi pótlékot kell folyósítani, ha az intézményi elhelyezést megelőzően a gyermekre tekintettel más összegű családi pótlékot folyósítottak.

(2) Az intézményben elhelyezett tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után a T. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után járó összegű családi pótlékot kell folyósítani.

14. § Ha a családi pótlékra való jogosultságot megállapítják, a jogosultság időtartama a jogosultsági év utolsó napjáig tart, kivéve, ha a gyermek a jogosultsági évben betölti a T. 2. §-a (1)—(2) bekezdése szerinti életkort, vagy tanulói jogviszonya a jogosultsági évben szűnik meg.

15. § (1) A T. 7. §-a (3) bekezdésének a) pontjában szabályozott esetben a változás időpontja szerinti jogosultsági évet megelőző naptári évben kell a család egy főre jutó nettó jövedelmét vizsgálni. E bekezdés alkalmazásánál tekintettel kell lenni az 1. § (2) bekezdésében foglaltakra is.

(2) A T. 7. §-a (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott esetben a családi pótlékra való jogosultságot a jövedelemváltozás bejelentését közvetlenül megelőző legalább hathavi egy főre jutó nettó jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben említett esetben a 7. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igénylőnek a családhoz tartozó családtagok az igény benyújtását közvetlenül megelőző legalább hathavi időtartam alatt elért jövedelméből kell a nettó jövedelmet kiszámítani. A nettó jövedelem kiszámításánál a személyi jövedelemadó helyett, a befizetett vagy levont személyi jövedelemadóelőleget kell figyelembe venni. A jövedelemváltozást a 2. számú melléklet szerinti ,,Nyilatkozat a jövedelemváltozásról'' elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

16. § (1) Az igénylőre vonatkozó adatokat személyi igazolvánnyal, a gyermekre vonatkozó adatokat pedig eredeti születési anyakönyvi kivonattal vagy annak hiányában más okirattal kell igazolni. A T. 1/A. §-ában említett család tagjainak személyazonosító jelét hatósági igazolással vagy személyi igazolvánnyal kell igazolni.

(2) Ha az igénylő előzőleg már részesült családi pótlékban, vagy azt olyan gyermek után igényli, aki után korábban már más személy kapott családi pótlékot, a pótlék az előző folyósító szerv által kiállított ,,Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány'' alapján állapítható meg.

(3) A családi pótlékra jogosultság megszűnését követően, annak újbóli megállapításához a folyósító szerv a családi pótlékkal kapcsolatos adatokról köteles az új folyósító szerv megkeresésére három munkanapon belül a ,,Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány'' elnevezésű nyomtatványt kiállítani és soron kívül megküldeni.

(4) Ha az együttélő szülők gyermekenkénti közös nyilatkozata alapján egy vagy több gyermek után kell a folyósítást beszüntetni, a (3) bekezdésben említett ,,Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolványra'' a részigazolás megjelölést kell tenni.

(5) A gyermek- és ifjúságvédő intézet által nevelőszülőhöz kihelyezett gyermek után történő családi pótlék igénylése esetében az igény elbírálásához mellékelni kell az intézetnek az elhelyezésre vonatkozó igazolását.

17. § (1) A T. 10. §-ának (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a családi pótlékot folyósító és egyéb szerv abban az esetben kötelezhető megtérítésre, ha

(2) Ha a családi pótlék jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több folyósító vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett családi pótlék megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

18. § (1) A jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetése, illetőleg megtérítése iránt határozattal kell intézkedni. Ha a jogalap nélkül felvett családi pótlékkal kapcsolatban a T. 10. §-a alapján visszafizetési kötelezettség nem állapítható meg, a megtérítés iránt fizetési meghagyással kell intézkedni a T. 7. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt szervek felé.

(2) A jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett családi pótlékot folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a folyósító vagy egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, a visszafizetésre és a megtérítésre kötelező határozatot a folyósító, illetőleg egyéb szerv székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási szerv hozza.

(3) Ha a jogalap nélkül felvett családi pótlékot nyugellátással, baleseti nyugellátásal és egyéb nyugdíjszerű ellátással együtt folyósították, a visszafizetésre, illetőleg az egyéb szervhez megtérítésre kötelező határozatot a nyugdíjfolyósító szerv hozza.

19. § (1) A jogalap nélkül felvett családi pótlékot elsősorban a családi pótlékból kell levonni, ha pedig nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt folyósították, bármelyik ellátásból levonható. A levonás a családi pótlék, illetőleg a folyósított ellátás harminchárom százalékáig terjedhet.

(2) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a jogalap nélkül felvett családi pótlék összegére tekintettel hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(3) Ha a jogalap nélkül felvett családi pótlékot nem a munkaadó folyósította, a levonással meg nem térült összeget a társadalombiztosítási szerv megkeresése alapján köteles a keresetből levonni. Ha a munkaadó ennek nem tesz eleget, a mulasztás miatt meg nem térült összeget köteles megfizetni.

(4) A levont összeget a munkaadó köteles annak a társadalombiztosítási szervnek átutalni, amelynek megkeresése alapján a levonást eszközölte. Ha a munkáltató a levonást egészben vagy részben foganatosítani nem tudja, köteles erről a megkereső szervet értesíteni.

20. § A jogalap nélkül felvett családi pótléknak levonással vagy egyéb módon meg nem térült összegét— az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvénynek az adóigazgatási eljárásra vonatkozó szabályai szerint — adók módjára kell behajtani.

21. § (1) Gyermekgondozási segély a vér szerinti gyermeken kívül az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek után is jár, ha az örökbefogadás, illetőleg a gondozásba, nevelésbe vétel időpontjában a terhességi-gyermekágyi segélyhez szükséges jogosultsági feltételek fennállnak.

(2) A T. 13/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos az a gyermek (a továbbiakban: beteg gyermek), aki után magasabb összegű családi pótlék jár.

(3) A tartós betegséget vagy súlyos fogyatékosságot a külön jogszabályban meghatározott orvosi igazolással kell igazolni.

(4) A beteg gyermek állapotát az orvos által meghatározott időpontban felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményét tartalmazó (3) bekezdés szerinti orvosi igazolást a felülvizsgálatot követő nyolc napon belül a gyermekgondozási segélyt folyósító szerv részére meg kell küldeni. Nem kell a beteg gyermek állapotát felülvizsgálni, ha a gyermekgondozási segély megállapításához kiállított orvosi igazolás szerint az állapot végleges.

22. § (1) A gyermekgondozási segély megállapításához szükséges jövedelmi és vagyoni feltételek fennállását az igénylő az igény érvényesítésekor, azt követően pedig évente a jogosultsági évhez igazodóan a családi pótlékra való jogosultság igazolásával bizonyítja.

(2) Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő családi pótlékot nem vesz igénybe, illetve három vagy több gyermeket nevel, jogosultságát az (1) bekezdésben foglaltak szerint igazolja azzal, hogy a családi pótlékra való jogosultság igazolása helyett a folyósító szervnek jövedelem- és vagyonnyilatkozatot nyújt be.

(3) Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolást és nyilatkozatot a T. 7. § (2) bekezdése szerinti határidőig nem nyújtja be, a folyósító szerv a gyermekgondozási segély folyósításának megszüntetéséről határozatot hoz.

23. § (1) Ha a települési önkormányzat jegyzője, az önkormányzati hatósági ügyben eljáró önkormányzati szerv vagy a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője a T. 13/B. §-a (2) bekezdésének a)—c) pontja szerinti előtte folyó eljárásban megállapítja, hogy a gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak, a jogerős határozatának egy példányát a gyermekgondozási segélyt folyósító szervnek megküldi. E bekezdés alkalmazásában a határozat alatt az intézményvezető intézkedését is érteni kell. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az intézményi elhelyezés csak a gyermek rehabilitációs (habilitációs) célú foglalkoztatására irányul.

(2) A gyermekgondozási segélyben részesülő a gyermekgondozási kötelezettségeinek különösen akkor nem tesz eleget, ha a gyermek intézeti elhelyezése, intézeti nevelésbe vétele, ideiglenesen a másik szülőnél, illetve más alkalmas személynél történő elhelyezése válik szükségessé. Erről a település önkormányzatának jegyzője az (1) bekezdésben foglaltak szerint tájékoztatja a gyermekgondozási segélyt folyósító szervet.

24. § (1) Ha az anya helyett az apa veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, a T. 13/D. §-a szerinti jogosultsági feltételekkel az igény érvényesítésekor rendelkeznie kell.

(2) A honvédelmi miniszter rendeletben szabályozza, hogy az anya helyett a gyermekgondozási segélyt a hivatásos, a továbbszolgáló, valamint a szerződéses katona milyen feltételek mellett veheti igénybe.

25. § Ha több gyermek után egyidejűleg mindkét szülő jogosult a gyermekgondozási segélyre, azt egyidejűleg csak az egyik szülő veheti igénybe.

26. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő a T. 13/F. §-a szerint munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban keresőtevékenységet folytathat, ha munkaideje naponta a négy órát nem haladja meg.

(2) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb jogviszonyban olyan keresőtevékenységet folytathat, amelynél a munkavégzés otthon történik.

27. § A gyermekgondozási segélyben részesülő köteles minden olyan tényt vagy adatot nyolc napon belül az ellátást folyósító szervnek bejelenteni, amely az ellátás folyósítását, megszüntetését érinti.

28. § (1) Ha a gyermekgondozási segély megállapítását az igénylő a T. 13/H. §-a alapján a népjóléti minisztertől (a továbbiakban: miniszter) kéri, a kérelmet a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző) kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

(3) A jegyző a kérelemben megjelölt tények valódiságát megvizsgálja és a kérelmet, valamint a (2) bekezdés szerinti bizonyítékokat, továbbá a 3. számú mellékletben szereplő környezettanulmányt, valamint az üggyel kapcsolatos megállapításait a miniszternek felterjeszti.

(4) Ha a munkanélküli kérelmező munkanélküli járadékban nem részesül, a felterjesztés azt is tartalmazza, hogy a kérelmező keresőtevékenységet nem folytat.

(5) A miniszter a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvényben foglalt eljárás szerint legfeljebb a jogosultsági év végéig állapíthatja meg.

(6) E rendelet 21—27. §-át értelemszerűen kell alkalmazni a miniszteri méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély esetén is azzal, hogy a gyermekgondozási segélyt folyósító szerv részére küldendő nyilatkozatokat, igazolásokat és határozatokat a miniszter részére kell megküldeni.

29. § (1) Az anyasági támogatás iránti igényt szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. Az igény bejelentésével egyidejűleg be kell nyújtani a jövedelem- és vagyonnyilatkozatot, és be kell mutatni

(2) A T. 13/I. §-a (5) bekezdésében szabályozott esetben az igény bejelentésével egyidejűleg be kell mutatni a T. 13/I. §-a (5) bekezdésének a)—b) pontjaiban foglaltakat tanúsító okiratot.

(3) Az anyasági támogatás kifizetését az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti okiratra fel kell jegyezni.

(4) Az igény elbírálására jogosult szerv az anyasági támogatás iránti igényt, ha az teljesíthető, azonnal elbírálja és kifizeti a támogatást. A támogatás összegének átvétele a határozat jogerőre emelkedésével egyenértékű. Az igény elutasítása esetén alakszerű határozatot kell hozni.

30. § A T. és e rendelet alkalmazásában

31. § (1) A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gt.) 68. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában a jogosultsági év 1995. július 1-jétől 1996. április 30-ig tart.

(2) Ha a T. hatálybalépését megelőző napon gyermekgondozási segélyben részesülő személy 1995. július 15-ig nem nyújt be nyilatkozatot, a gyermekgondozási segélyt legkésőbb 1995. december 31-ig tovább kell folyósítani.

(3) Aki 1996. január 1-jét megelőzően igényel anyasági támogatást, nyilatkoznia kell arról is, hogy 1995. július 1-je után várandóssági pótlékot nem vett igénybe.

(4) Ha a gyermekgondozási segélyt a (2) bekezdésben foglaltak szerint folyósítják, 1996. január 1-jétől a T. és e rendelet szerinti gyermekgondozási segély a jogosultsági év végéig akkor folyósítható, ha a jogosult 1995. december 1-jéig a jövedelem- és vagyonnyilatkozatot a folyósító szervnél benyújtja.

32. § (1) Ez a rendelet 1995. július 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény végrehajtásáról rendelkező 51/1990. (III. 21.) MT rendelet, valamint az azt módosító 14/1991. (I. 23.) Korm. rendelet és a 41/1992. (III. 6.) Korm. rendelet.

(3) 1996. január 1-jén hatályát veszti