Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1995. évi XC. törvény

az élelmiszerekről1a végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelettel egységes szerkezetben

2004.05.01.

[A vastag betűs szedés az 1995. évi XC. törvény (Ét.), a normál betűs szedés a végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM–NM–IKM együttes rendelet (Vhr.) szövege.]

E törvény célja, hogy meghatározza a közfogyasztásra szánt nyers, félkész vagy feldolgozott élelmiszerek előállításának, forgalomba hozatalának feltételeit oly módon, hogy biztosítsa a fogyasztók egészségének, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét, és segítse e termékek országok közötti szabad áramlását.

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendeljük el.

Általános rendelkezések

Ét.1. § (1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén közfogyasztásra szánt, illetőleg forgalomba hozott élelmiszerek, élelmiszer- és dohány- adalékanyagok (a továbbiakban együtt: adalékanyag) és dohánytermékek (a továbbiakban együtt: élelmiszerek)

a) előállítására és forgalmazására;

b) előállításával és forgalmazásával foglalkozó természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra

terjed ki.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki az élelmiszereknek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő előállítására.

(3) E törvény rendelkezéseit a bor, a sör, a szesz, a szeszes ital, a fűszerpaprika, a kávé, dohánytermékek, valamint a palackozott ivóvíz és ásványvíz előállítása és forgalmazása vonatkozásában a külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

Ét.2. § A törvény alkalmazásában

1.2 élelmiszer: minden olyan növényi, állati — beleértve a mikroorganizmusokat is — vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősül élelmiszernek a gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, a gyógyvíz, továbbá a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz;

2. élelmiszer adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag — tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem —, amelyet élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak, alapanyagként nem használnak, hanem az élelmiszerhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja. Hozzáadása azt eredményezi vagy eredményezheti, hogy önmaga vagy származéka az élelmiszer összetevőjévé válik;

3. dohánytermék: a nyers dohányból vagy nyers dohány felhasználásával készített, dohányzásra, rágásra vagy tüsszentésre szolgáló termék. Dohányterméknek kell tekinteni a cigarettapapírt, a dohányfóliát és más, dohánytermékkel szorosan összekapcsolt anyagot, kivéve a füstszűrőt és a szopókát;

4. dohány adalékanyag: minden a dohánytól eltérő anyag, amelyet a dohánytermékekhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás és a csomagolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja;

5. technológiai segédanyag: a berendezések és eszközök anyagának kivételével minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott anyag, amelyet valamely nyersanyag, élelmiszer vagy annak alkotó része gyártása vagy feldolgozása folyamán az adott technológiai cél elérésére alkalmaznak, és elkerülhetetlenül maradékok jelenlétét, vagy származékok keletkezését eredményezi a késztermékben;

6. élelmiszer-előállítás: a közfogyasztásra vagy ilyen célú továbbfeldolgozásra történő élelmiszer tisztítási, osztályozási, előkészítési, feldolgozási, csomagolási, tárolási műveletek összessége, vagy ezek részműveletei;

7. élelmiszer-előállító: aki élelmiszer-előállítási tevékenységet folytat;

8. élelmiszer-előállító hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer-előállító tevékenységet folytatnak;

9. élelmiszer-csomagolás: az a tevékenység, amelynek során az élelmiszert a fogyasztó távollétében meghatározott mennyiségben úgy helyezik csomagolóanyagba, hogy annak felnyitása vagy megsértése nélkül a tartalom nem változtatható meg;

10. élelmiszer-csomagoló anyag: az élelmiszerrel érintkező, rendszerint fogyasztásra alkalmatlan anyag, amely védi az élelmiszert a szennyeződéstől, a tápérték- és minőségcsökkentő hatásoktól;

11. élelmiszer-forgalmazás: az élelmiszernek a viszonteladókhoz vagy az élelmiszer-fogyasztókhoz való eljuttatását szolgáló szállítási, tárolási, előcsomagolási, kiszolgálási, értékesítési műveletek összessége vagy ezek részműveletei, függetlenül attól, hogy a vendéglátás, közétkeztetés vagy kereskedelmi tevékenység keretében történik-e;

12. élelmiszer-forgalmazó: aki élelmiszer-forgalmazási tevékenységet folytat;

13. feldolgozott élelmiszer: minden olyan élelmiszer, amelyet az élelmiszer nyersanyag eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletekkel hoztak fogyasztásra kész állapotba;

14. nyers élelmiszer: minden olyan élelmiszer, amely eredeti állapotának lényeges megváltoztatása nélkül alkalmas fogyasztásra;

15. élelmiszer nyersanyag: élelmiszer előállítására alkalmas növényi, állati — beleértve a mikroorganizmusokat is — vagy ásványi eredetű termék, illetve termény, valamint az ivóvíz és az ásványvíz;

16.3 új élelmiszer: a belföldön még közfogyasztásra nem került olyan feldolgozott élelmiszer, nyers élelmiszer, illetve élelmiszer-nyersanyag,

a) amelynek előállítása során alkalmazott, korábban nem használt, az élelmiszer összetételében jelentős változásokat okozó eljárás hatással van az élelmiszer táplálkozási értékére, emészthetőségére vagy az élelmiszerben lévő nemkívánatos anyagok szintjére,

b) amely géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz, vagy abból áll,

c) amelyet géntechnológiával módosított szervezetből állítottak elő, de ilyen szervezetet nem tartalmaz,

d) amely valamely összetevőjének elsődleges molekuláris szerkezete új, vagy azt szándékosan megváltoztatták,

e) amely mikroorganizmusokból, penészgombákból vagy algákból áll, illetve azokból izolált,

f) amely nem hagyományos módszerekkel termesztett növényekből áll, vagy amelyet nem hagyományos módszerekkel termesztett növényekből izoláltak, és nincs biztonságos alkalmazási előtörténete, valamint, amely nem hagyományos módszerekkel tenyésztett állatokból izolált állati eredetű nyersanyagból áll, és nincs biztonságos alkalmazási előtörténete;

17. különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer: olyan élelmiszer, amely speciális összetétele, illetőleg különleges gyártási eljárása miatt különbözik az általános fogyasztásra használt élelmiszerektől, ezáltal olyan személyek igényeit elégíti ki, akik emésztésük, anyagcseréjük, fiziológiai állapotuk és életkoruk miatt az általánostól eltérő élelmiszert igényelnek;

18.4

19. közfogyasztás: a nem saját célra előállított élelmiszernek a lakosság által történő közvetlen fogyasztása, vagy ilyen célra élelmiszer-előállító által történő továbbfelhasználása;

20. élelmiszer-fogyasztó: az élelmiszer végső felhasználója;

21. élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, melyek alkalmassá teszik a rá vonatkozó előírásokban rögzített és a fogyasztók által elvárt igények kielégítésére;

22. élelmiszer-higiénia: az élelmiszer előállításának, forgalomba hozatalának az emberi fogyaszthatóságra való alkalmassággal összefüggő követelményrendszere, az élelmiszer útján terjedő fertőzés és egyéb ártalom megelőzése és elhárítása;

23. minőségmegőrzési időtartam: az az időtartam, amely alatt az előírt, illetve átlagos körülmények között előállított, tárolt, szállított élelmiszer fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőinek meg kell felelniük az előírtaknak, illetve gyártmánylapjában rögzítetteknek;

24. gyártmánylap: az élelmiszer előállításának módját, összetételét, minőségi jellemzőit és jelölését tartalmazó leírás.

I. Fejezet

Az élelmiszerek előállításának általános feltételei

Ét.3. § (1) Élelmiszer-előállító hely kizárólag ott létesíthető, ahol a dolgozók, a termékek, valamint a környezet védelméről gondoskodnak, továbbá ahol a helyiség és az alkalmazott gépek, eszközök, berendezések működésével kapcsolatos építészeti, műszaki, technológiai, környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai feltételek biztosítottak.

(2)5

(3) Élelmiszert előállítani kizárólag működési engedéllyel rendelkező élelmiszer — előállító helyen szabad. A működési engedélyt — a vendéglátás kivételével — az Állomás az érdekelt szakhatóságok egyetértésével adja ki, illetve a feltételek megszünte esetén vonja vissza.

(4) A működési engedéllyel rendelkező élelmiszer-előállító helyen előállított valamennyi élelmiszert közfogyasztásra szántnak kell tekinteni.


Vhr.1. §6 E rendelet alkalmazásában
1.7
2. tápanyag-összetételre vonatkozó állítás: az élelmiszer jelölésének bármely olyan eleme, amely azt állítja, sugallja, vagy arra utal, hogy az élelmiszernek valamilyen, az állítással megjelölt táplálkozási tulajdonsága van, például energia-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, vitamin-, ásványianyag-tartalma vonatkozásában.

Vhr.1/A. §8 Feldolgozott élelmiszert előállító új élelmiszer-előállító hely létesítése esetén – a vendéglátás és közétkeztetés kivételével – vagy a meglévő élelmiszer-előállító hely olyan mértékű átalakítása esetén, amely az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: ÉT) 3. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételek lényeges megváltozásával jár, az építésügyi engedélyezési eljárás során az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) illetékes intézete, valamint a környezetvédelmi felügyelőség, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulását a rendelet 1. számú melléklete szerinti adatok alapján adja meg.


Vhr.3. §11 Az 1/A. §-ban, illetve a 2. § (1) bekezdésében felsorolt eljárásokban a hatóságok, amennyiben ez a kérelem elbírálásához, illetve a szakhatósági hozzájárulás megadásához szükséges, helyszíni szemlét tartanak.

Ét.4. § (1) Élelmiszer előállításához nyersanyagként csak olyan növényi, állati — beleértve a mikroorganizmusokat is —, ásványi eredetű anyagot, illetőleg ivóvizet és ásványvizet lehet felhasználni, amely az emberi egészségre nem káros, és az előírtaknak megfelelő minőségű élelmiszer előállítására alkalmas.

(2) Élelmiszer előállítása során csak a népjóléti miniszter13 által engedélyezett adalékanyagot, technológiai segédanyagot, élelmiszer-csomagoló anyagot, illetve mosó- és fertőtlenítőszereket lehet felhasználni. A felhasználási engedélyt a népjóléti miniszter adja ki

a) az adalékanyagok és technológiai segédanyagok esetében a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben,

b) az élelmiszer-csomagoló anyagok, a mosó- és fertőtlenítőszerek esetében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben.

(3) Élelmiszer előállítása, szállítása során olyan műszaki, technológiai, közegészségügyi és élelmiszer-higiéniai feltételeket kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszer megfeleljen a közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és minőségi követelményeknek.


Vhr.8. § (1) Az élelmiszer-előállítás során alkalmazott új technológiai segédanyag felhasználását az OÉTI engedélyezi.
(2) A felhasználási engedély iránti kérelmet a rendelet 5. számú melléklete szerinti tartalommal az OÉTI-hez kell benyújtani.

Ét.5. § Élelmiszer-előállítással kizárólag olyan személy foglalkozhat, akinek egészségi állapota megfelel a munkakörére megállapított követelményeknek, és aki rendelkezik a szükséges szakképesítéssel, vagy közegészségügyi élelmiszer-higiéniai, minőségügyi és környezetvédelmi alapismeretekkel.

Ét.6. §16 (1) A különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer és az új élelmiszer kizárólag engedéllyel állítható elő és hozható forgalomba.

(2) A különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek előállítását és forgalomba hozatalát a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) engedélyezi.

(3) Az új élelmiszer előállítását és forgalomba hozatalát – az OÉTI egyetértésével – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter engedélyezi.


Vhr.12. § (1) A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereknek ki kell elégíteniük az általános fogyasztásra előállított élelmiszerekkel szemben támasztott követelményeket is, kivéve, ha valamely előírás ellentétes az elérendő különleges táplálkozási céllal.
(2)17 A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek főbb típusait és az ezekkel szemben támasztott követelményeket a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(3)18 A tápanyag-összetételre vonatkozó állításokat a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. A MÉ az egyes élelmiszerek/élelmiszercsoportok vonatkozásában a rendelet 9. számú mellékletétől eltérő termékspecifikus követelményeket is meghatározhat. A 9. számú mellékletben szereplő tápanyag-összetételre vonatkozó állításoktól eltérő állítás nem használható. A 9. számú melléklet szerinti ,,csökkentett … tartalmú'' állítás mellett használható a ,,light'' szó is. A ,,diétás'' jelzőt kizárólag a 8. számú melléklet I.4. és I.5. pontjában, illetve a 9. számú melléklet 1., 2. c), 3. a), 3. c) és 4–8. pontjában felsorolt élelmiszereken lehet feltüntetni.
(4)19 A vitaminok, valamint ásványi anyagok felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi mennyiségét a MÉ előírásai tartalmazzák.
(5) Azok az élelmiszerek, melyeknek napi szokásos fogyasztási mennyiségében a vitaminok, illetve a ásványi anyagok mennyiségei meghaladják a (4) bekezdés szerint a felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi mennyiséget, nem tartoznak e rendelet hatálya alá.
(6)20 A- és D-vitamin csak étrend kiegészítő és funkcionális készítmények, valamint olyan élelmiszerek dúsítására, kiegészítésére használható, amelyeket A- és D-vitamint természetesen tartalmazó élelmiszerek helyett fogyasztanak.

Vhr.13. §21 (1) A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer előállítása és/vagy forgalomba hozatala iránti kérelmet a rendelet 10. számú melléklete szerint az OÉTI-nek kell benyújtani. Az eljárás díjköteles.
(2) Az OÉTI a kérelem elbírálásához mintát, illetve a kérelem további kiegészítését kérheti.
(3) Ha az OÉTI a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését és a teljes dokumentáció rendelkezésre bocsátását követő 30 napon belül nem nyilatkozik (az előállítás, illetve forgalmazás feltételhez kötése, megtiltása, illetve a termék módosítása), azt – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 42. §-ának (2) bekezdése alapján – úgy kell tekinteni, hogy a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer előállítását és forgalomba hozatalát engedélyezte.
(4) A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszert kizárólag a kérelemben megjelölt, működési engedéllyel rendelkező élelmiszer-előállító helyen szabad előállítani.

Ét.7. §23 Az ionizáló energiával kezelhető, illetve az ionizáló energiával kezelten forgalmazható élelmiszerek körét és a kezelés feltételeit a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az egészségügyi miniszterrel, valamint a gazdasági miniszterrel együttesen határozza meg.

Ét.8. § A 4. § (2) bekezdésében, valamint a 6. § és a 7. §-okban előírt engedélyeket közzé kell tenni a Földművelésügyi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium hivatalos lapjában.

Ét.9. §24 Közfogyasztásra kerülő élelmiszer – a vendéglátás kivételével – kizárólag abban az esetben állítható elő, ha annak gyártmánylapját az előállító előzetesen elkészíti. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi miniszter és a gazdasági miniszter a gyártmánylap készítési kötelezettség alól együttesen, jogszabályban kivételt tehet.

Ét.10. § A hatóságok által kiadott engedélyek és az ezzel összefüggésben elvégzett vizsgálatok díjkötelesek, a díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg.

II. Fejezet

Minőségi feltételek

Ét.11. § (1) Az élelmiszer-előállító számára az élelmiszerek kémiai, fizikai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőire vonatkozó előírások betartása kötelező.

(2) Az élelmiszer előállítójának — a vendéglátás kivételével — termékei minőségi jellemzőit gyártmánylapon kell rögzítenie.

(3) Az előállított élelmiszerek minőségét az előállító köteles ellenőrizni. A szükséges vizsgálatokat saját laboratóriumában végezheti, vagy más, erre alkalmas laboratóriumban végeztetheti.

Ét.12. § (1) A hamisított élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala tilos.

(2) Hamisított az az élelmiszer, amelynek a vonatkozó előírásban vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségét szándékosan, a fogyasztó egészségét és érdekeit veszélyeztető, illetőleg a fogyasztó megtévesztésére alkalmas módon megváltoztatták.

A Magyar Élelmiszerkönyv

Ét.13. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) a nyers és feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírások és ajánlott irányelvek gyűjteménye. A Magyar Élelmiszerkönyv vezetésének feladatait a Földművelésügyi Minisztérium látja el.

(2) A Magyar Élelmiszerkönyv

a) I. kötete az Európai Közösségek jogszabályai alapján készült, a Magyarországon előállított vagy forgalomba hozott élelmiszerekre kötelező előírásokat,

b) II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült, ajánlott termékleírásokat,

c) III. kötete — a Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyűjtemény — az Európai Közösségek jogszabályai alapján készült kötelező előírásokat, továbbá az ajánlott MSZ EN szabványokat, valamint az egyéb hazai és nemzetközi szabványokat, illetve ezek hiányában az e célra kidolgozott irányelveket

tartalmazza.

(3) A földművelésügyi miniszter a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság javaslata alapján a Magyar Élelmiszerkönyv

a) kötelező előírásait — az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a népjóléti miniszter egyetértésével — rendelettel adja ki;

b) ajánlott irányelveit közzéteszi.

(4) A Magyar Élelmiszerkönyvet a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki. A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 15 tagból áll, akiket a tudomány, a gazdaság, az élelmiszer-ellenőrzés és fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, valamint a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium képviselőiből — az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a népjóléti miniszter egyetértésével — a földművelésügyi miniszter nevezi ki.

(5) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság az egyes szakterületek előírásai és irányelvei kidolgozására a (4) bekezdésben foglaltak szerint külön szakbizottságokat hoz létre.

(6) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ, működési szabályzatát maga alakítja ki, és azt — az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a népjóléti miniszter egyetértésével — a földművelésügyi miniszter hagyja jóvá.

(7) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Földművelésügyi Minisztérium látja el.

III. Fejezet

A forgalomba hozatal feltételei

Ét.14. § (1) Kizárólag olyan élelmiszer hozható forgalomba,

a) amelyet a közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és minőségvédelmi előírások megtartásával állítottak elő,

b) amely legfeljebb a külön jogszabályok szerint megengedett mértékben tartalmaz fizikai, kémiai, biológiai, mikrobiológiai és radiológiai szennyeződéseket,

c) amelynek minőségi jellemzői a vonatkozó előírásoknak, illetőleg a gyártmánylapon meghatározott jellemzőknek és a jelölésének megfelelnek,

d) amelynek csomagolása megfelel a vonatkozó előírásoknak és jelölése nem megtévesztő,

e)25

(2) A mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának lejárati időpontját követően nem hozható forgalomba.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak meg nem felelő, de a fogyasztók egészségét nem veszélyeztető élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha annak jelölésén a ,,csökkent minőségű'' feliratot feltűnően elhelyezték.

(4) A forgalmazás során olyan műszaki, technológiai és személyi feltételeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik az élelmiszer közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és minőségi jellemzőinek megőrzését.

(5) Az élelmiszer-forgalmazás során csak a 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezett csomagoló-, mosó- és fertőtlenítőszereket lehet használni.

Ét.15. § Feldolgozott élelmiszer kizárólag kereskedelmi tevékenység, vendéglátás és közétkeztetés keretében hozható forgalomba.

Ét.16. § (1) Külföldről hazai feldolgozásra, valamint forgalmazásra kizárólag olyan élelmiszer-nyersanyag, valamint élelmiszer hozható be, amely megfelel e törvény rendelkezéseinek, valamint az adott élelmiszer-nyersanyagra és élelmiszerre vonatkozó egyéb előírásoknak.

(2) A hazai előállítású, de exportra szánt élelmiszerekre a megrendelő, illetve a célország előírásai az iránymutatóak. A védett eredet-megjelölésű és földrajzi jelzésű, illetve a speciális magyar élelmiszereknek meg kell felelniük a mindenkori magyar előírásoknak is.

IV. Fejezet

A csomagolás

Ét.17. § (1) A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a tápérték- és minőségcsökkentő hatásoktól és a csomagolóanyagoknak a fogyasztók egészségére veszélytelennek kell lenniük.

(2) A csomagolóanyag legnagyobb tömege és térfogata nem haladhatja meg a csomagolt élelmiszer minőségének védelme érdekében szükséges mértéket. A csomagolóanyagnak alkalmasnak kell lennie az újratöltésre, vagy a hulladékként való hasznosításra, illetve az ártalmatlanítása esetén a csomagolóanyag és maradványai környezeti hatásának a lehető legkisebbnek kell lennie.

(3) Az élelmiszereket a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt módon kell kiszerelési egységekbe csomagolni. Ha a csomagolásban az élelmiszer csak részben látható, akkor az élelmiszer egészének egyeznie kell a látható részével.

(4) Az élelmiszerek csomagolásának olyannak kell lennie, hogy felnyitásuk vagy megsértésük nélkül az élelmiszer ne legyen megváltoztatható.

A fogyasztók tájékoztatása

Ét.18. § (1) A belföldi forgalomba kerülő élelmiszer csomagolásán jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthető módon kell feltüntetni a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges jelöléseket.

(2) Jelölésnek minősülnek az adott élelmiszerre vonatkozó szavak, számok, védjegyek, képek, ábrák és jelek, amelyeket az élelmiszer csomagolásán, címkéjén, gyűrűjén, fémrészén, gyűjtőcsomagolásán helyeznek el.

Ét.19. § (1) Az élelmiszer jelölésének tartalmaznia kell

a) az élelmiszer pontos megnevezését. A megnevezésben utalni kell az elvégzett speciális kezelésekre és az eredetre, ha ilyen információk elhagyása a fogyasztók érdekeit sérti, vagy megtévesztésükre alkalmas. A védjegy, a fantázianév nem helyettesítheti a megnevezést;

b) az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának nevét olyan módon, amely lehetővé teszi azonosítását;

c) az élelmiszer nettó tömegét, illetve térfogatát, a dohánytermék darabszámát vagy tömegét;

d) az élelmiszer — a dohánytermék kivételével — előállításához felhasznált nyers- és adalékanyagokat csökkenő mennyiségi sorrendben;

e) az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának, illetőleg a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának lejárati időpontját;

f) a minőség megtartásához szükséges különleges tárolási feltételeket, felhasználási javaslatokat, amennyiben az az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát döntően befolyásolja;

g) az energiatartalmat a különleges táplálkozási igényeket kielégítő, és táplálkozási javaslattal ellátott élelmiszerek esetében;

h) a 6. § szerint engedélyköteles élelmiszerek esetében az engedélyszámot.

(2)26 Az (1) bekezdésben foglaltak mellett az új élelmiszerek csomagolásán, csomagolatlan új élelmiszer esetén az árusítóhelyen, jól láthatóan, illetve az élelmiszer-nyersanyagok kísérő iratán jelölni kell, hogy

a) az élelmiszer összetételében, érzékszervi, táplálkozási jellemzőiben vagy a felhasználás módjában eltér a már létező, hagyományos élelmiszerektől, megjelölve az eltérő összetételt, érzékszervi, táplálkozási jellemzőket vagy felhasználási módot és az eltérést okozó eljárást, módszert,

b) az élelmiszer olyan összetevőt tartalmaz, amilyen a már létező, hagyományos élelmiszerekben nincs, és amely összetevő a népesség egyes csoportjainak egészségét befolyásolhatja,

c) az élelmiszer olyan összetevőt tartalmaz, amilyen a már létező, hagyományos élelmiszerekben nincs, és amely a népesség egyes, bizonyos étkezési hagyományokat követő csoportjainál etikai problémákat vethet fel,

d) az élelmiszer a külön jogszabályban meghatározott géntechnológiai módosítással előállított szervezetet tartalmaz.

(3) A jelölésnek olyannak kell lennie, amely nem vezeti félre a fogyasztót. Ezért

a) tartalmaznia kell az élelmiszer lényeges tulajdonságait, összetételét, rendeltetését, eredetét, előállítási, termesztési módszerét;

b) nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer megelőz, kezel, gyógyít valamilyen betegséget, ha a tudományos ismeretek szerint ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezik;

c) nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer valamilyen különleges tulajdonságokkal rendelkezik, ha az a tudományos ismeretek szerint ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezik, vagy ha más hasonló élelmiszer is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, de azon a vonatkozó előírások, vagy a kialakult gyakorlat szerint ezek a tulajdonságok nincsenek feltüntetve.

(2)28
(3) A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereken az adott típusú élelmiszerre előírt adatokon kívül fel kell tüntetni
a) az előállítási engedélyben meghatározott jelölést,
b) a MÉ előírása szerinti tápérték jelölést,
c) az előállítási engedély számát.
(4) A táplálkozási javaslattal ellátott élelmiszereken az adott típusú élelmiszerre előírt adatokon kívül fel kell tüntetni a MÉ előírása szerinti tápértékjelölést.
(5) Táplálkozási javaslatnak minősül minden olyan felirat, hirdetés, megjegyzés, amely azt állítja vagy sugallja, hogy az adott élelmiszer az átlagostól eltérő, előnyös táplálkozási sajátosságokkal rendelkezik annak következtében, hogy energiát biztosít vagy nem biztosít, illetve csökkent vagy megemelt mértékben biztosít és/vagy bizonyos anyagokat tartalmaz vagy nem tartalmaz, illetve csökkentett vagy megnövelt mennyiségben tartalmaz.
(6)–(8)29

Ét.20. § Az élelmiszerek reklámozása során szolgáltatott vagy sugallt információknak összhangban kell lenniük a 19. §-ban foglaltakkal.

V. Fejezet

A hatósági ellenőrzés

Ét.21. § (1) A hatósági ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az élelmiszerek, valamint az élelmiszer-előállítás és élelmiszer-forgalmazás során velük érintkező személyek, tárgyak, anyagok megfelelnek-e a fogyasztók egészségének, érdekeinek és a piaci verseny tisztaságának védelmére vonatkozó jogszabályoknak.

(2) A hatósági ellenőrzésnek ki kell terjednie minden belföldön előállított és forgalomba kerülő élelmiszerre, függetlenül attól, hogy azt hol állították elő.

(3) A hatósági ellenőrzés kiterjed az élelmiszer-előállítás, az országba való behozatal és az élelmiszer-forgalmazás minden szakaszára.

Ét.22. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés e törvényben meghatározott feladatait

a) a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi feladatokat ellátó szervezet,

b) a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervezet,

c) a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás

látja el [az a)–c) pontban felsorolt hatóságok a továbbiakban együtt: élelmiszer-ellenőrző hatóság].

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt szervezetek a külön jogszabályban meghatározott feladatkörükben járnak el.

(3) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

Ét.23. § Az élelmiszer-ellenőrző hatóság az élelmiszerek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok megtartása érdekében ellenőrzi

a) az élelmiszerek előállításához használt nyersanyagokat, adalékanyagokat, technológiai segédanyagokat, valamint a csomagolóanyagokat;

b) a félkész- és kész élelmiszert, függetlenül attól, hogy azokat hol állították elő, illetve azokat hol szándékoznak értékesíteni;

c) azokat a tárgyakat, amelyek rendeltetésszerűen az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülnek;

d) a mosó- és fertőtlenítő anyagokat, eszközöket és eljárásokat, valamint a kártevők elleni szereket és alkalmazásuk módszereit;

e) az élelmiszerek előállításához alkalmazott eljárásokat, az előállítás céljára szolgáló berendezéseket;

f) a csomagolás, jelölés megfelelőségét;

g) az előállító, forgalmazó minőség-ellenőrző rendszerét.

Ét.24. § (1) Az élelmiszerek hatósági ellenőrzését az élelmiszer-ellenőrző hatóság által felhatalmazott és szolgálati igazolvánnyal ellátott személyek végzik.

(2) A felhatalmazott személy az ellenőrzés során tudomására jutott gyártási (üzemi) titkot, adatot köteles megőrizni és azt az erre vonatkozó szabályok szerint kezelni.

(3) A felhatalmazott személyek az ellenőrzés során, feladatuk teljesítése céljából, a vizsgálathoz szükséges mértékben, térítésmentesen mintát vehetnek és azt elszállíthatják. Az ellenőrzött kérésére — a mikrobiológiai vizsgálat céljára vett minta kivételével — ellenmintát kell venni. A mintavételről a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4)32 A hatósági ellenőrzés során elvégzett monitoring vizsgálat – ha annak alapján az élelmiszer az előírt, illetve a gyártmánylapon meghatározott, vagy a jelölésben feltüntetett jellemzőket kielégíti – térítésmentes. Ha a vizsgált élelmiszer az előírt, illetve a jelölésében feltüntetett jellemzőket nem elégíti ki, az élelmiszer előállítója, kereskedelmi ellenőrzés esetén a hiba okozója a vizsgálat és a mintavétel költségeit köteles megtéríteni. A kérelemre végzett hatósági ellenőrzés és igazolás kiadása díjköteles, amelyet a kérelmezőnek kell megfizetnie. A díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg.


Vhr.36. § (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok a feladat és hatáskörüknek megfelelően ellenőrző tevékenységük során jogosultak, különösen:
a) a terület, az előállítóhely, a raktár, az üzlethelyiség, a szállítóeszköz megszemlélésére,
b) az előállítási, forgalmazási technológia, a szállítások ellenőrzésére,
c) térítésmentes mintavételre,
d) az emberi egészségre ártalmas, továbbá az élelmiszer minősége szempontjából fontos fizikai, kémiai, radiológiai, mikrobiológiai, érzékszervi jellemzők vizsgálatára,
e) a személyi higiénia ellenőrzésére,
f) a dokumentációk ellenőrzésére, azokról másolat vagy kivonat készítésére,
g)33 az előállító, forgalmazó által kialakított (saját vagy külső) minőség-ellenőrző rendszer és az ezzel elért eredmények vizsgálatára,
h) az élelmiszer előállításával és/vagy beszállításával, feldolgozásával, forgalmazásával foglalkozó személyek meghallgatására,
i) az alkalmazott mérőműszerek feljegyzéseinek leolvasására,
j) saját mérések végzésére,
k) a 11. § szerint előírt képzettségnek, a személyi higiéniai alapismeretek oktatáson való részvételnek és a minimum vizsga letételének ellenőrzésére.
(2) Az ellenőrzött köteles a törvényben meghatározott feltételek szerinti ellenőrzést eltűrni, az élelmiszer-ellenőrző hatósági személyeket a feladat ellátásában támogatni és a szabályos mintavételt segíteni.
(3) Az ellenőrzést végző személyek szakirányú képzettségi feltételeit a tevékenység szerint illetékes miniszter állapítja meg.
(4) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság az ellenőrzésre feljogosító igazolvánnyal látja el a felhatalmazott személyeket.
(5) A mintát — ha jogszabály vagy a MÉ kötelező előírása másként nem rendelkezik — az ellenőrzött élelmiszerből az ellenőrzés céljával összhangban véletlenszerűen, annak mennyiségétől függetlenül úgy kell kivenni, hogy az a vizsgálatok elvégzéséhez elegendő legyen. A mintába — a csomagolás és jelölés vizsgálata kivételével — csak ép, sérülésmentes csomagolású egységek választhatók.
(6) Az élelmiszer-ellenőrző hatósági mintavétellel ellenőrzésre kerülő élelmiszerhalmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelői helyen gyártott, vagy azonos beszerzésű és azonos jelölésű (azonos nap—műszak—szállítmány) termékegyedekből álljon.
(7) A élelmiszer-ellenőrző hatósági intézkedés és szankcionálás a mintával azonos jelölésű termékhalmaz, illetve a szállítmány teljes mennyiségére vonatkozik.
(8) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás, károsodás nélkül, azonosítható módon, szükség esetén hűtve, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a kijelölt laboratóriumba.
(9) A mintavételről annak időpontját, körülményeit, valamint a vett mintát pontosan azonosító jegyzőkönyvet kell felvenni.

Vhr.37. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzési mintavétel során az ellenőrzéssel megbízott személy köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy ellenmintára tarthat igényt. Az ellenminta vételének tárgyi feltételeit az ellenőrzött köteles biztosítani.
(2) Ha az ellenőrzött az ellenmintára nem tart igényt, ezt a körülményt a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(3) Nem tarthat ellenmintára igényt az ellenőrzött a helyszínen vele egyetértésben megállapított és jegyzőkönyvben felvett hiányosság, valamint közegészségügyi, illetve élelmiszer-higiéniai célú mikrobiológiai vizsgálatra történő mintavétel esetén.
(4) Az ellenmintát úgy kell lezárni és az ellenőrzöttnek átadni, hogy az a hitelesítését biztosító pecsét, aláírás stb. megsértése nélkül ne legyen felbontható. Amennyiben az ellenminta laboratóriumi vizsgálatra kerül, annak károsodás nélküli szállításáról az ellenőrzöttnek kell gondoskodnia.
(5) A mintákat erre kijelölt laboratóriumban kell megvizsgálni. A kijelölt laboratóriumok jegyzékét az illetékes minisztériumok hivatalos közlönyeiben kell közzétenni.
(6)34 A kijelölt laboratóriumoknak legkésőbb 2001. december 31-ig meg kell felelniük az MSZ EN 45001 és 45002 szabványokban foglalt előírásoknak. Az MSZ EN 45003 szabványnak megfelelő testület ellenőrzi és igazolja az előírásoknak való megfelelést.

Vhr.38. § (1) A laboratóriumba beérkezett mintákról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a minta vételének és beérkezésének időpontját (hónap, nap, óra), továbbá a minta azonosításához szükséges minden adatot fel kell tüntetni.
(2) A laboratóriumba beérkezett minta vizsgálatát olyan időtartamon belül kell elvégezni, amely alatt a minta minősége nem változik.
(3) A vizsgálat eredményéről a laboratórium elemzési jegyzőkönyvet állít ki. A mért adatok mellett a meghatározáshoz használt vizsgálati módszert is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
(4) A minták vizsgálatát a MÉ Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyűjteménye (a továbbiakban: Módszergyűjtemény) előírásai szerinti módszerrel kell elvégezni. Ezeknek a módszereknek meg kell felelniük a specifikusság, a pontosság, a laboratóriumon belüli szórás értéken alapuló ismételhetőség, a laboratóriumok közötti szórás értéken alapuló összehasonlíthatóság, a kimutatási határ, az érzékenység és az alkalmazhatóság előírt kritériumainak.
(5) A Módszergyűjtemény irányelveitől eltérő módszer is használható. Ez esetben azonban — bármely, a vizsgálat eredményében érdekelt személy, szervezet kérése esetén — a laboratóriumnak bizonyítania kell, hogy az alkalmazott módszer a vizsgálat céljainak az irányelvben szereplő módszernél jobban megfelel.

Vhr.38/A. §35 Az élelmiszer forgalomból való visszavonásának elrendelése esetén a visszavonás költségei az előállítót, illetve a forgalmazót terhelik.
VI. Fejezet

Hatósági intézkedések

Ét.25. § (1) Minden olyan esetben, amikor az élelmiszer-ellenőrző hatóság eljárása során e törvényben és más jogszabályokban foglaltak megszegését észleli:

a) élelmiszer-előállító hely, vendéglátó és közétkeztető hely, élelmiszer-forgalmazó egység, gép, felszerelés, berendezés működtetését, nyersanyag, technológiai segédanyag, csomagolóanyag, mosó- és fertőtlenítőszer felhasználását megtilthatja, az újbóli működést, használatbavételt, használatban tartást további feltételhez kötheti;

b) élelmiszert közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthat, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, megtilthatja, a környezetvédelmi előírások betartásával történő megsemmisítését elrendelheti;

c) javaslatot tehet működési engedély visszavonására, illetve azt visszavonhatja.

(2) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabályok alapján szabálysértési bírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki.

Minőségvédelmi bírság

Ét.26. § (1) Ha a vizsgálat során az élelmiszer-ellenőrző hatóság megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölt minőségi jellemzőknek, vagy az engedélyezett szintet meghaladó mértékben az egészségre káros anyagot tartalmaz, minőségvédelmi bírságot szab ki.

(2) A bírság mértéke — a kifogásolt élelmiszer tételmennyiségétől, értékétől és a hiba jellegétől is függően — a kifogásolt élelmiszer kiskereskedelmi egységárának és mennyiségének szorzata, de legalább húszezer forint és legfeljebb egymillió forint. A minőségvédelmi bírság a 25. § (1)—(2) bekezdésében foglalt szankciókkal együtt is kiszabható.

(3) A minőségvédelmi bírság megfizetésére azt az élelmiszer-előállítót, illetve élelmiszer-forgalmazót kell kötelezni, aki az élelmiszernek az (1) bekezdésben foglaltak szerint kifogásolt minőségét előidézte, vagy — ha ez egyértelműen nem állapítható meg — azt akinél az élelmiszert vizsgálat alá vonták.

(4) A minőségvédelmi bírságot az azt kiszabó élelmiszer-ellenőrző hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról az élelmiszer-ellenőrző hatóság vizsgálati és ellenőrzési módszereinek folyamatos korszerűsítésére figyelemmel a felügyeletet ellátó minisztérium dönt.


Vhr.39. § (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a vizsgálat adatai alapján szakvéleményt ad ki. Amennyiben a minta a szakvélemény szerint nem felel meg a jogszabályok és a MÉ vonatkozó előírásainak, irányelveinek, illetve a gyártmánylapjában foglaltaknak
a)36 a vizsgálat költségeit az ellenőrzött köteles megtéríteni,
b) az élelmiszer-ellenőrző hatóság az adott élelmiszertétel forgalmazását megtiltja, egyidejűleg a minőségi hiba jellegétől és mértékétől függően határozatban elrendeli annak megsemmisítését, újrafeldolgozását, az általa előírt feltételek közötti forgalmazását.
(2) A vizsgálati díjakat külön rendelet határozza meg.
(3) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok a törvény céljaival összhangban évenként jelentést készítenek. A jelentéseknek tartalmazniuk kell
— az elvégzett ellenőrzések számát és gyakoriságát,
— az ellenőrzések általános tapasztalatait, a jelentős hiányosságokat és a megszüntetésükre tett intézkedéseket,
— a vizsgálatra került minták számát, a hibák elemzését és a megállapított hiányosságok alapján tett, illetve kezdeményezett hatósági intézkedéseket.
(4) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok az általuk végzett ellenőrzések tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatják egymást, az éves jelentéseket egymásnak megküldik. Az élelmiszer-ellenőrzés során feltárt, az élelmiszer fogyasztók széles körét érintő tapasztalataikról a fogyasztókat a hírközlő szerveken keresztül esetenként tájékoztatják.
VII. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Ét.27. § (1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény, valamint az azt módosító 1988. évi IV. törvény,

b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 136. §-ában az ,,ásvány, illetőleg'' szövegrész,

c) a Magyar Élelmiszerkönyvről szóló 66/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet

hatályát veszti.

(3)37

(4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy — az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a népjóléti miniszter egyetértésével — rendelettel kiadja a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait.38

(5) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari és kereskedelmi miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel, együttes rendeletben szabályozza

— az élelmiszer-előállítás, -forgalmazás feltételeit,39

— a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó feltételeit;40

— az ivóvíz és az ásványvíz palackozásának és forgalmazásának szabályait,41

— az élelmiszerek megsemmisítésének feltételeit és módját a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben.42

(6) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter, a népjóléti miniszter és a földművelésügyi miniszter, hogy együttes rendeletben szabályozzák a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeit.43

(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a népjóléti miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás élelmiszer-higiéniai feltételeit.44

(8) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az ipari és kereskedelmi miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerek ellenőrzésének rendjét.45

(9) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari és kereskedelmi miniszterrel, a népjóléti miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben szabályozza a szükséges engedélyek és laboratóriumi vizsgálatok díját, valamint a díjak és a minőségvédelmi bírság megfizetésének és felhasználásának módjait.46

(10) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságának tanúsítását, valamint a speciális magyar élelmiszerek körét, továbbá a friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség ellenőrzését.47

(11) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az élelmiszerek, vegyi, mikrobiológiai és radioaktív szennyezettségének és állatgyógyászati készítmény maradványának megengedhető mértékét.48

(12) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter,49 hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az élelmiszer-forgalmazás rendjét.50

(13)51 Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy az emberi felhasználásra kerülő tápszerek előállításának, forgalmazásának, reklámozásának és kiadásának szabályait rendeletben állapítsa meg.52

(14)53 Az e törvény hatálybalépését megelőzően már megrendelt, illetve legyártott — a törvény jelölési előírásainak meg nem felelő — csomagolóanyagok 1997. december 31-ig felhasználhatók.

Záró rendelkezések


Vhr.40. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 10/1988. (VI. 30.) MÉM—SZEM rendelet, valamint az azt módosító 5/1992. (II. 14) FM—NM együttes rendelet és a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 2/1981. (I. 23.) BkM rendelet 5/A. §-a, valamint az élelmiszerellátás körében dolgozók egészségügyi oktatásáról szóló 8200-2/1953. (Eü. K. 7.) EüM. utasítás 1. §-a (1) bekezdésének első sorából ,,Az élelmiszeriparban'', a melléklet III. fejezete 6. pont 7. sorában ,,Az élelmiszeriparban'' szövegrészek, továbbá a melléklet I. fejezete.
(2)54
(3)55 Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a következő irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a)56
b)57 a Tanács 85/591/EGK irányelve az élelmiszerek ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek alkalmazásáról;
c) a Tanács 89/397/EGK irányelve az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről;
d) a Tanács 93/99/EGK irányelve az élelmiszerek hatósági ellenőrzésével kapcsolatos kiegészítő intézkedéseiről.
e)–i)58

1. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM—NM—IKM együttes rendelethez


Az élelmiszer-előállító hely létesítéséhez szükséges szakhatósági hozzájáruláshoz benyújtandó adatok59

1. Az élelmiszer-előállító neve, címe:

2. Az élelmiszer-előállító hely címe:

Az élelmiszer-előállító hely létesítéséhez mellékelni kell a tervdokumentációt.

A tervdokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:
1. az élelmiszer-előállító hely tevékenységi körének meghatározása;
2. hivatalos helyszínrajz;
3. technológiai folyamatábra;
4. technológiai elrendezési rajz M 1:50 méretarányban;
5. anyagmozgatási és személyforgalmi terv;
6. műszaki-technológiai leírás;
7. az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési tervei;
8. gyártástechnológia szerinti gépjegyzék;
9. a környezetet várhatóan terhelő hatások;
10. a környezetet terhelő anyagok és a zaj környezet- és egészségvédelmi előírásoknak megfelelő kezelési, elhárítási módjai.

2–4. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM—NM—IKM együttes rendelethez60

5. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM—NM—IKM együttes rendelethez


Az élelmiszer technológiai segédanyag felhasználási engedély kérelem tartalma

1. Általános adatok
1.1. A technológiai segédanyag megnevezése, nemzetközi kódjele:
1.2. A technológiai segédanyag pontos összetétele, hatóanyag-tartalma:
1.3. A gyártó neve és címe:
1.4. A forgalmazó neve és címe:
1.5. A technológiai segédanyag eltarthatósági ideje, a tárolásra vonatkozó előírások:
2. Fizikai-kémiai tulajdonságok
2.1. A technológiai segédanyag, illetve hatóanyagai kémiai és fizikai tulajdonságai:
2.2. A technológiai segédanyag tisztaságára vonatkozó és azonosításhoz szükséges adatok:
3. Az alkalmazásra vonatkozó adatok
3.1. A technológiai segédanyag rendeltetése (pl. enzim, extraháló oldószer, ioncserélő stb.):
3.2. Az anyag alkalmazásának technológiai indoklása:
3.3. A felhasználás módja:
3.4. A technológiai segédanyag felhasználásából adódó maradékok jellege és mennyisége az élelmiszerekben:
3.5. A maradékok élelmiszerekben történő meghatározására alkalmas vizsgáló módszer:
3.6. Hazai előállítású technológiai segédanyag esetén a gyártástechnológiai leírás, külföldi anyagok esetében a biztonsági adatlap:
4. Az anyag ártalmatlanságát igazoló adatok:
5. A technológiai segédanyag mikrobiológiai tisztasága:
6. A csomagolás módjának leírása (címketervezet, szállítólevélen szereplő adatok):
7. Különleges követelmények (pl. ioncserélők regenerálása stb.):
8. Hulladékok kezelése:
9. Munkavédelmi előírások:
10. A Szolgálat területileg illetékes városi intézetének véleménye a gyártás higiénés feltételeiről:
11. A technológiai segédanyag vizsgálatra alkalmas mennyiségű mintája:

6–7. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM—NM—IKM együttes rendelethez61

8. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM—NM—IKM együttes rendelethez62


Különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, beleértve az étrend kiegészítőket és a funkcionális készítményeket

I. Különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek

1. Testtömegcsökkentés céljára előállított csökkentett energiatartalmú élelmiszerek
Részletesen: Magyar Élelmiszerkönyv 1–3–96/8 előírása.

2. Csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonalapú élelmiszerek
Részletesen: Magyar Élelmiszerkönyv 1–3–96/5 előírása.

3. Nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, testépítőknek, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek
Ezen termékek fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin, ásványi anyag és egyéb biológiailag fontos anyag összetevőit úgy állították össze, hogy könnyen hasznosuló formában tartalmazzák a megnövekedett tápanyagszükséglet fedezéséhez szükséges anyagokat, és összetételük, valamint a dokumentált vizsgálati eredmények, szakvélemények alapján hozzájárulnak a kitűzött cél eléréséhez. Az ilyen élelmiszerek csak a MÉ szerinti vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazhatják kiegészítőként a 12. § (5) és (6) bekezdése figyelembevételével.

4. Szénhidrát anyagcserezavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek
a) Az élelmiszer szénhidrát tartalma sütő- és tésztaipari készítményeknél legalább 30%-kal, egyéb élelmiszereknél legalább 50%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.
b) Csokoládéra az a) pontban foglaltak nem vonatkoznak, de hozzáadott cukorként csak fruktózt tartalmazhatnak.
c) A sörök szénhidrát tartalma legfeljebb 0,75 g/100 ml lehet.
d) Az egyéb élelmiszerek hozzáadott mono- és diszaharidot vagy ilyen tartalmú anyagot nem tartalmazhatnak és természetes mono- és diszaharid tartalmuk legfeljebb 3% lehet.
e) Az a) és d) pontban közölt előírások a fruktózra nem vonatkoznak.

5. Lisztérzékenységben szenvedők részére készült gluténmentes élelmiszerek
Az élelmiszer előállításánál nem használható búza, tönkölybúza, árpa, rozs, zab és ezek hibridjei vagy ezekből származó készítmények (beleértve a keményítőt és élelmi rostokat is), és előállításuk során biztosítani kell, hogy az említett gabonafélékből származó anyagok nem kerülnek az élelmiszerbe.

II. Étrend kiegészítők és funkcionális
készítmények

1. Étrend kiegészítő készítmények
Az étrend kiegészítő készítmények vitaminokat vagy ásványi anyagokat, vagy természetes antioxidánsokat tartalmaznak külön-külön, vagy kombináltan, és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, például kapszulába zárt vagy tablettázott vitamin, ásványi anyag stb. A készítmények lehetőséget adnak az étrendből hiányzó nutritív anyagok pótlására.
A készítmények egyszeri alkalomra ajánlott fogyasztási mennyisége legalább egy vitaminból vagy ásványi anyagból tartalmazza a felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyiség 33%-át, de az élelmiszer napi fogyasztásra ajánlott adagjában a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem haladhatja meg a MÉ-ben meghatározott mennyiséget.
Nem felnőttek számára készülő étrend kiegészítők esetén az adott korcsoport számára megállapított fogyasztásra ajánlott napi mennyiséget kell figyelembe venni.
A deklarált értékeknek megfelelő vitamin és ásványi anyag koncentrációnak (a mérési hibák által meghatározott eltéréseken belül) a minőség-megőrzési idő végéig meg kell maradnia.
Az esszenciális elemek külön elbírálás alá esnek, és a dúsítás/kiegészítés mértéke az adott elem fiziológiás hatásainak figyelembevételével korlátozható a napi ajánlásban rögzített mennyiségen belül.

2. Funkcionális készítmények
A funkcionális készítmények a hagyományos élelmiszerekben előforduló, nem létfontosságú (nem esszenciális) anyagokat természetes forrásból izolált vagy dúsított formában tartalmazzák és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, például kapszula, tabletta. A hagyományos felhasználás mellett nincs káros mellékhatásuk és az egészségre gyakorolt jótékony hatásuk tudományosan igazolt. Nem tartalmazhatnak a fogyasztók egészségét veszélyeztető anyagokat és fogyasztásuk élettani szempontból nem lehet hátrányos.

9. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM—NM—IKM együttes rendelethez63


A tápanyag összetételre vonatkozó
állítások

1. Energiatartalommal kapcsolatos állítások
a) Energiaszegény: energiatartalom kevesebb, mint 170 kJ/100 g szilárd élelmiszer (40 kcal), illetve 85 kJ/100 ml folyadék (20 kcal) és a vele összehasonlítható élelmiszer energiatartalma jelentős.
b) Energiamentes: energiatartalom kevesebb, mint 17 kJ/100 ml folyadék (4 kcal) és a vele összehasonlítható élelmiszer energiatartalma jelentős.
c) Csökkentett energiatartalmú: energiatartalom legalább 30%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszer energiatartalma.

2. Fehérjetartalommal kapcsolatos állítások
a) Fehérjeforrás: 100 g szilárd élelmiszer fehérjetartalma legalább 10% NRV64, 100 g folyékony élelmiszer fehérjetartalma legalább 5% NRV65, vagy legalább 5% NRV* az élelmiszer 100 kcal energiát adó mennyiségében, vagy legalább 10% NRV66 az élelmiszer egyszeri fogyasztási mennyiségében.
b) Fehérjében gazdag: az a) pontban foglalt értékek legalább kétszerese.
c) Csökkentett fehérjetartalmú: az élelmiszer fehérjetartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.

3. Szénhidráttartalommal kapcsolatos állítások
a) Cukormentes: az élelmiszerben lévő mono- és diszaharadiok mennyisége nem több, mint 0,5 g/100 g szilárd élelmiszer vagy 100 ml folyadék, és a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszer cukrot tartalmaz.
b) Hozzáadott cukrot nem tartalmaz: az élelmiszer hozzáadott cukrot, illetve olyan összetevőt, amely hozzáadott cukorral készül, nem tartalmaz, és a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszer hozzáadott cukorral készül.
c) Laktózmentes vagy tejcukormentes: a tejtermék laktóztartalma a fogyasztásra kész állapotban kevesebb, mint 0,1 g/100 g, vagy 100 ml és az azzal összehasonlítható hagyományos élelmiszer jelentős mennyiségű laktózt tartalmaz.

4. Zsírtartalommal kapcsolatos állítások
a) Zsírszegény: az élelmiszer zsírtartalma kevesebb, mint 3 g/100 g szilárd élelmiszer, illetve 1,5 g/100 ml folyadék és a vele összehasonlítható élelmiszer jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz.
b) Zsírmentes: az élelmiszer zsírtartalma kevesebb, mint 0,15 g/100 g, vagy 100 ml és a vele összehasonlítható élelmiszer jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz.
c) Csökkentett zsírtartalmú: az élelmiszer zsírtartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.

5. Telített zsírsavakkal kapcsolatos állítások
a) Telített zsírsavakban szegény: az élelmiszer telített zsírsavtartalma nem több mint 1,5 g/100 g szilárd élelmiszer, illetve 0,75 g/100 ml folyadék és az energiatartalom legfeljebb 10%-a származhat telített zsírsavakból.
b) Telített zsírsavmentes: az élelmiszer telített zsírsavtartalma nem több mint 0,1 g/100 g, vagy 100 ml.
c) Csökkentett telített zsírsavtartalmú: az élelmiszer telített zsírsavtartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.

6. Koleszterintartalommal kapcsolatos állítások
a) Koleszterinszegény: az élelmiszer koleszterintartalma kisebb, mint 20 mg/100 g szilárd élelmiszer vagy 10 mg/100 ml folyadék és a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszer koleszterintartalma jelentős.
b) Koleszterinmentes: az élelmiszer koleszterintartalma kisebb, mint 5 mg/100 g szilárd élelmiszer vagy 5 mg/100 ml folyadék és a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszer koleszterintartalma jelentős.
c) Csökkentett koleszterintartalmú: az élelmiszer koleszterintartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.
Mindhárom állítás esetén követelmény, hogy a telített zsírsavak mennyisége ne haladja meg az 1,5 g/100 g (szilárd élelmiszer), illetve a 0,75 g/100 ml (folyadék) értéket, és a telített zsírokból származó energia mennyisége legfeljebb 10 energia % legyen.

7. Só- vagy nátriumtartalommal kapcsolatos állítások
a) Sószegény/nátriumszegény: az élelmiszer nátrium tartalma legfeljebb 120 mg/100 g.
b) Kifejezetten só- vagy nátriumszegény: az élelmiszer nátriumtartalma nem több mint 40 mg/100 g.
c) Só- vagy nátriummentes: az élelmiszer nátriumtartalma legfeljebb 5 mg/100 g.
d) Csökkentett nátriumtartalmú: az élelmiszer nátrium tartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.
Az a)–c) pontokban foglalt állítások akkor alkalmazhatók, ha a velük összehasonlítható élelmiszerek jelentős mennyiségű sót/nátriumot tartalmaznak.

8. Élelmi rosttartalommal kapcsolatos állítások
a) Élelmi rost forrás: az élelmiszer élelmi rost tartalma legalább 3 g/100 g vagy 1,5 g/100 kcal (0,375 g/100 kJ) és 3 g/egyszeri fogyasztási mennyiség.
b) Élelmi rostban gazdag: az élelmiszer élelmi rost tartalma 6 g/100 g vagy 3 g/100 kcal (0,714 g/100 kJ) és 6 g/egyszeri fogyasztási mennyiség.

9. Vitamin- és ásványianyag-tartalommal kapcsolatos állítások
a) Vitamin/ásványi anyag forrás: az élelmiszer vitamin-, ásványianyag-tartalma legalább 15 RDA %/100 g szilárd élelmiszer, 7,5 RDA %/100 ml folyadék vagy 5 RDA %/100 kcal (1,2 RDA %/100 kJ) és legalább 15 RDA % az egyszeri fogyasztási mennyiségben.
b) Vitaminban/ásványi anyagban gazdag: a vitamin/ásványi anyag forrásnál leírt értékek legalább kétszerese.
Az így jelölt élelmiszerek egyszeri fogyasztási mennyisége legalább egy vitaminból vagy ásványi anyagból tartalmazza a napi fogyasztási ajánlás a) pontban foglalt értékeit, de nem haladhatja meg a napi ajánlott mennyiséget.
A multivitamin jelző csak abban az esetben használható, ha a deklarált vitaminok száma legalább 4, és ezek közül legalább kettőnek a mennyisége – az egyszeri alkalommal fogyasztott adagban – eléri a felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi mennyiség a) pontban foglalt értékeit.
Nem felnőtteknek szánt élelmiszerek esetében az adott korcsoport számára megállapított fogyasztásra ajánlott napi mennyiséget kell figyelembe venni, pl. bébiételek, bébiitalok.
A deklarált értékeknek megfelelő vitamin és ásványi anyag koncentrációnak (a mérési hibák által meghatározott eltéréseken belül) a minőségmegőrzési idő végéig meg kell maradnia.

10. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM—NM—IKM együttes rendelethez67


A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek (beleértve az étrend kiegészítőket, és a funkcionális készítményeket) előállítása és forgalomba hozatala iránti kérelem tartalma

A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek előállítása és forgalomba hozatala iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

1. Az élelmiszer-előállító/importáló nevét, címét.

2. Az élelmiszer-előállító hely címét.

3. Magyarországon való előállítás esetén az előállítani kívánt különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer gyártmánylapját.

4. Import élelmiszer esetén az élelmiszer magyar nyelvű címketervét, összetételét, minőségi jellemzőit, esetleges besorolását, minősítését az előállító országban.

5. Hazai előállítású élelmiszer esetén az ÁNTSZ megyei, fővárosi intézetének szakhatósági állásfoglalását arról, hogy az előállítás közegészségügyi feltételei – gluténmentes élelmiszer esetén a szükséges elkülönítés is – biztosítva vannak.

Funkcionális készítmények esetében a következőket is csatolni kell:
1. Az élelmiszer rendeltetésének leírását.
2. Az élelmiszer várható hatásait, ismert mellékhatásait dokumentáló tudományos szakirodalmat, szakhatósági véleményt stb.

11–16. számú melléklet az 1/1996. (I. 9.) FM—NM—IKM együttes rendelethez68

1

A törvényt az az Országgyűlés az 1995. október 24-i ülésnapján fogadta el. Kihirdetés napja: 1995. november 4. Utóbb a törvényt a 2003: LXXXII. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2004. május 1. napjával.

2

Az Ét. 2. §-ának 1. pontja a 2002: LVIII. törvény 49. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az Ét. 2. § 16. pontja az 1998: XXVII. törvény 33. §-ának (3) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg. Hatályos 1999. január 1. napjától.

4

Az Ét. 2. §-ának 18. pontját hatályon kívül helyezte a 2001: LIV. törvény 5. § (1) bekezdése.

5

Az Ét. 3. §-ának (2) bekezdését a 2001: LIV. törvény 5. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

6

A Vhr. 1. §-a a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 1. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

7

A Vhr. 1. §-ának 1. pontját a 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

A Vhr. 1/A. §-át a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 2. §-a iktatta a szövegbe, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

11

A Vhr. 3. §-a a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 4. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

12

A Vhr. 4. §-át a 43/2002. (v. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 24. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

16

Az Ét. 6. §-a a 2001: LIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 5. § (2) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

17

A Vhr. 12. § (2) bekezdése a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. E módosító rendelet 24. § (3) bekezdése alapján az előírásoknak nem megfelelő jelölésű csomagolóanyagok 2003. július 1-jéig használhatók fel, az előírásoknak meg nem felelő csomagolóanyagban lévő élelmiszerek a minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.

18

A Vhr. 12. § (3) bekezdése a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. E módosító rendelet 24. § (3) bekezdése alapján az előírásoknak nem megfelelő jelölésű csomagolóanyagok 2003. július 1-jéig használhatók fel, az előírásoknak meg nem felelő csomagolóanyagban lévő élelmiszerek a minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.

19

A Vhr. 12. § (4) bekezdése a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

20

A Vhr. 12. § (6) bekezdése a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

21

A Vhr. 13. §-a a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 8. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

22

A Vhr. 14–32. §-át a 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

23

Az Ét. 7. §-a a 2001: LIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 5. § (2) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

24

Az Ét. 9. §-a a 2001: LIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 5. § (2) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

25

Az Ét. 14. § (1) bekezdésének e) pontját a 2001: LIV. törvény 5. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

26

A 19. § új (2) bekezdését az 1998: XXVII. törvény 33. §-a (3) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta. Hatályos 1999. január 1. napjától.

27

A Vhr. 33. §-ának (1) bekezdését a 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

28

A Vhr. 33. § (2) bekezdését a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 24. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

29

A Vhr. 33. §-ának (6)–(8) bekezdését a 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

32

Az Ét. 24. § (4) bekezdése a 2001: LIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 5. § (2) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

33

A Vhr. 36. § (1) bekezdés g) pontja a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 16. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

34

A Vhr. 37. §-a (6) bekezdése a 45/1999. (IV. 30.) FVM-EüM-GM együttes rendelet 15. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

35

A Vhr. 38/A. §-t a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 17. §-a iktatta a szövegbe, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

36

A Vhr. 39. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 45/1999. (IV. 30.) FVMN–EüM–GM együttes rendelet 16. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

37

A 27. § (3) bekezdését az 1997: XI. törvény 119. §-a b) pontja hatályon kívül helyezte.

38

Végrehajtására lásd a 40/1995. (XI. 16.) FM rendeletet. Lásd a 27/1997. (IV. 25.) FM, a 27/1998. (IV. 22.) FM, a 25/2000. (VII. 26.) GM-FVM együttes rendeletet.

39

Lásd a 77/2002. (VIII. 23.) FVM-ESZCSM, az 1/2003. (I. 8.) FVM–ESZCSM együttes rendeletet.

44

Lásd a 17/1999. (II. 10.) FVM-EüM, a 90/2003. (VII. 30.) FVM–ESZCSM együttes rendeletet.

47

Lásd az 1/1998. (I. 12.) FM, a 62/2000. (IX. 15.) FVM rendeletet.

48

Lásd a 12/1998. (XII. 11.) EüM, a 17/1999. (VI. 16.) EüM, az 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendeletet.

51

Az Ét. 27. §-ának új (13) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 41. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (13) bekezdés számozását (14) bekezdésre változtatva.

52

Lásd a 23/2003. (V. 9.) ESZCSM, a 24/2003. (V. 9.) ESZCSM rendeletet.

53

Az Ét. 27. §-a eredeti (13) bekezdésének számozását (14) bekezdésre változtatta a 2002: LVIII. törvény 41. §-a.

54

A Vhr. 40. §-ának (2) bekezdését a 45/1999. (IV. 30.) FVM-EüM-GM együttes rendelet 16. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

55

A 40.§ (3) bekezdésének bevezető szövegrészét, valamint a), e) és f) pontját a 16/2000.(IV.6.) FVM-EüM-GM rendelet 8.§-a állapította meg, mely egyidejűleg h) pontot is iktatott a szövegbe.

56

A Vhr. 40. §-a (3) bekezdésének a) pontját a 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

57

A Vhr. 40. §-a (3) bekezdésének b) pontja a 35/1996. (XI. 30.) FN–NM–IKIM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

58

A Vhr. 40. §-a (3) bekezdésének e)–i) pontját a 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

59

A Vhr. 1. számú mellékletének címe a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 19. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

60

A Vhr. 2–4. számú mellékletét a 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

61

A Vhr. 6–7. számú mellékletét a 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

62

A Vhr. 8. számú melléklete a 43/2002. (v. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 20. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

63

A Vhr. 9. számú melléklete a 43/2002. (v. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 20. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. E módosító rendelet 24. § (3) bekezdése alapján az előírásoknak nem megfelelő jelölésű csomagolóanyagok 2003. július 1-jéig használhatók fel. Az előírásoknak meg nem felelő csomagolóanyagban lévő élelmiszerek a minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.

64

NRV=Nutrient Referencie Values (Tápanyag referencia érték). Referencia érték fehérje esetén: 50 g.

65

NRV=Nutrient Referencie Values (Tápanyag referencia érték). Referencia érték fehérje esetén: 50 g.

66

NRV=Nutrient Referencie Values (Tápanyag referencia érték). Referencia érték fehérje esetén: 50 g.

67

A Vhr. 10. számú melléklete a 43/2002. (v. 14.) FVM–EüM–GM e. r. 20. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 24. § (2) bekezdése alapján a 2002. május 29. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

68

A Vhr. 11–16. számú mellékletét a 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás