Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1995. évi XCII. törvény

a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról1A végrehajtásáról szóló 25/1996. (IX. 4.) FM rendelettel egységes szerkezetben.

2001.07.03.

[A vastag betűs szedés az 1995. évi XCII. törvény (Tv)., a normál betűs szedés a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet (Vhr.) szövege.]

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a takarmányok biztosítsák az állatok korcsoportjának és hasznosítási irányának megfelelő táplálóanyag-tartalmat, és a gazdasági haszonállatok esetében szolgálják a genetikai potenciál hatékony kihasználását, valamint ne károsítsák az állatok egészségét és megfeleljenek az állattartás állatvédelmi előírásainak, továbbá, hogy az állati eredetű termékek megfeleljenek az előírt minőségi követelményeknek, tekintettel az emberi egészségre való ártalmatlanságukra, valamint, hogy védje a takarmány-felhasználók érdekeit, a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételeiről a következő törvényt alkotja:

A takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 1995. évi XCII. törvény ( a továbbiakban: Tv.) 20. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

Tv.1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok, takarmány-adalékanyagok, gyógyszeres takarmányok, előkeverékek, takarmánykeverékek, tápok, tápszerek előállítására, importjára, forgalomba hozatalára, forgalmazására, felhasználására, minőségvizsgálatára és -ellenőrzésére;

b) a takarmányok előállításával, importálásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával és felhasználásával foglalkozó valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.

(2) A törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a forgalomba hozott és az importált szálas- és tömegtakarmányok esetében is.

Tv.2. § E törvény alkalmazása szempontjából

1. takarmány: az állatok táplálására, etetésére szolgáló növényi vagy állati termék természetes állapotban, frissen vagy tartósítva, valamint ezek iparilag feldolgozott készítményei, melléktermékei, továbbá szerves és szervetlen anyag, önmagában vagy keverék formájában, adalékanyagokkal vagy azok nélkül;

2. takarmány-alapanyag: azok a természetes eredetű vagy mesterséges folyamatok eredményeként keletkező növényi, állati, ásványi vagy szintetikus, fermentációs, illetve egyéb technológiával előállított takarmányok, amelyek meghatározott arányú összekeverésével előkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert lehet előállítani;

3. takarmány-kiegészítőanyag: olyan anyag, amely növeli a takarmány tápértékét, élettani hatását, és nem tartozik az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó szabályok hatálya alá;

4. nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítőanyag: tápláló értékkel nem rendelkező, maradék képző anyag — a hozamfokozókat is ideértve — az állati testnek nem természetes alkotója, amely a takarmánykihasználás fokozására szolgál;

5. takarmány-adalékanyag: olyan anyag, amely a takarmány tulajdonságait kedvezően befolyásolja, különös tekintettel a takarmány külső megjelenésére, szagára, ízére, állományára és eltarthatóságára;

6. gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó anyagot is tartalmaz;

7. előkeverék: különböző takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok olyan keveréke, amely a teljes értékű takarmánykeverék gyártásához alapanyagul szolgál;

8. takarmánykeverék: állatok etetésére vagy további feldolgozás céljára a takarmány-alapanyagok összekeverésével előállított nem teljes értékű, önállóan etethető takarmány;

9. táp: teljes értékű takarmánykeverék, amely a meghatározott fajú, korú és hasznosítási irányú állat táplálóanyag szükségletét önmagában etetve kielégíti;

10. tápszer: olyan takarmány, amely anyatej helyettesítésére szolgál, és önmagában etetve alkalmas fiatal állatok felnevelésére;

11. szálas- és tömegtakarmány: természetes állapotú friss vagy tartósított kis energiatartalmú, többségében sok nyersrostot tartalmazó takarmány;

12. a takarmány nem kívánatos, mérgező anyagai: azok az anyagok, amelyek nem az állat táplálóanyag szükségletének kielégítését szolgálják, és jelenlétük az állat egészségét, termelőképességét, illetve az állati eredetű élelmiszereket fogyasztó ember egészségét veszélyeztetheti;

13. takarmány-előállítás: takarmányok előkészítése, feldolgozása, keverése és kiszerelése;

14. új takarmány: engedély vagy szabvány nélkül, a korábbitól eltérő eljárással készült, vagy eltérő módon felhasználható, illetve új takarmányozás-élettani hatással rendelkező takarmány;

15. takarmánykezelés: a takarmány mérése, ki- és betöltése, csomagolása, hőkezelése, hűtése, tárolása, megőrzése, valamint egyéb kezelése, és minden olyan ezekhez kapcsolódó tevékenység, amely nem minősül előállításnak vagy forgalomba hozatalnak;

16. takarmányforgalmazás: a takarmányok értékesítés előtti tárolása és értékesítése;

17. takarmányelőállító üzem: az az üzem, amely takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, előkeveréket, vagy ezekből takarmánykeveréket, tápot, tápszert, gyógyszeres takarmányt, illetve nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítőanyagot állít elő;

18. takarmányhigiénia: a takarmány előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel és az állategészségügyi szempontból való fogyaszthatósággal összefüggő követelményrendszere, a takarmánnyal terjeszthető fertőzés, takarmányártalom, továbbá a termék révén az emberi megbetegedés megelőzése és elhárítása;

19. takarmányellenőrzés: a takarmány előállításának, importálásának, tárolásának, forgalmazásának, felhasználásának, előzetesen megállapított tulajdonságainak, valamint a nem kívánatos, mérgező anyagoktól való mentességének és a takarmány higiéniai állapotának ellenőrzése.


(A Tv. 2. §-ához)


Vhr.1. § A rendelet alkalmazása szempontjából:
(1) Takarmány: a takarmány-alapanyag, takarmány-kiegészítőanyag, nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítőanyag, takarmány-adalékanyag, gyógyszeres takarmány, előkeverék, takarmánykeverék, táp, tápszer, szálas-, és tömegtakarmány.
(2) Gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó anyagot tartalmaz, ideértve a vényköteles, valamint a vénymentesen bekeverhető hozamfokozókat, kokcidiosztatikumokat, egyéb preventív szereket, valamint az élelmezés-egészségügyi várakozási idővel nem rendelkező törzskönyvezett állatgyógyászati készítményeket is.
(3) Előkeverék:
a) Vitamin premix: vitamin(ok) és készítménye(ik) vivőanyaggal alkotott keverékei.
b) Mikroelem premix: mikroelem(ek) és készítménye(ik) vivőanyaggal alkotott keverékei.
c) Egységes premix: vitamin- és mikroelem-készítmények keveréke, amely állatgyógyászati készítményeket, valamint adalékanyagot is tartalmazhat.
d) Komplett premix: vitamin-, mikroelem-, továbbá makroelem-készítmények keveréke, amely takarmány-adalékanyagokat, takarmány-kiegészítőanyagokat és állatgyógyászati készítményeket is tartalmazhat.
e) Koncentrátum: vitamin-, mikroelem-, makroelem-készítmények, állati és növényi eredetű fehérjetakarmányok keveréke, mely takarmány-adalékanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot és állatgyógyászati készítményeket is tartalmazhat.
(4) Minőségmegőrzési időtartam: a takarmányelőállító üzem által meghatározott, a gyártás időpontjától számított időtartam, amely alatt az előállított takarmány a takarmányelőállító üzem által előírt tárolási feltételek mellett megőrzi fizikai, kémiai, érzékszervi jellemzőit és kifogásmentes mikrobiológiai állapotát.
(5) A takarmányok forgalomba hozatali engedélye: a takarmányok minősítése alapján kiadott engedély.
(6) Tétel:
a) egy keverési mennyiség a szakaszos technológiával előállított takarmánykeverék, táp, tápszer és előkeverék esetében, ha az egyes keverési mennyiségek azonosíthatóan elkülöníthetőek,
b) az a takarmánymennyiség, amelyet ugyanabban az üzemben, ugyanazon munkanapon, műszakban és gépen, azonos összetétellel és beltartalommal, azonos néven állítanak elő.
(7) A vizsgált tétellel azonos takarmány: az a tétel, amelyből a mintát vették, és amelyre a minta vizsgálatának az eredményei vonatkoznak.
(8) A takarmányminősítés: az új takarmány állatok etetésére való alkalmasságának és hasznosíthatóságának megállapítása az előállítás technológiájának, a takarmány összetételének, kémiai, mikrobiológiai, toxikológiai, stabilitási és inkompatibilitási vizsgálatai, valamint a szükség szerinti kihasználási és állatetetési kísérletek eredményei alapján.

Vhr.2. § A táp megnevezés sertés és baromfi etetésére szolgáló takarmányok esetében akkor alkalmazható, ha az az 1. számú mellékletben felsorolt tápláló- és hatóanyagok minimális értékeit tartalmazza. Egyéb állatfajok etetésére szolgáló takarmányok esetében a táp megnevezés akkor használható, ha a táp az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) által meghatározott és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétett tápláló- és hatóanyagok minimális értékeit tartalmazza.
II. Fejezet

A takarmány előállításának, forgalomba hozatalának
és felhasználásának feltételei

Tv.3. § (1) A takarmány, a takarmány-alapanyag, a takarmány-kiegészítőanyag, a takarmány-adalékanyag, a gyógyszeres takarmány, az előkeverék, a takarmánykeverék, a táp, a tápszer és a szálas- és tömegtakarmány előállításával, forgalmazásával, forgalomba hozatalával kapcsolatos minősítési, engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat takarmányozási hatósági jogkörben a mezőgazdasági minősítő feladatokat ellátó intézet (a továbbiakban: minősítő intézet), valamint a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) (a minősítő intézet és az Állomás a továbbiakban együtt: takarmányozási hatóság) látja el, a törvényben meghatározott esetekben az állatgyógyászati oltóanyag, gyógyszer- és takarmányvizsgáló feladatokat ellátó intézet, mint országos hatáskörű szakértői intézmény (a továbbiakban: szakértő intézet) véleménye alapján.

(2) A törvényben meghatározott esetekben takarmányozási hatósági feladatokat lát el a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a takarmányfelügyelő is.



(A Tv. 3. §-ához)


Vhr.3. § (1) A takarmányozási hatósági jogkörben eljáró mezőgazdasági minősítő feladatokat ellátó intézet az OMMI.
(2) A Tv.-ben meghatározott esetekben szakértői feladatokat ellátó intézet az Állatgyógyászati Oltóanyag, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet (a továbbiakban: ÁOGYTI).
(3) A takarmányellenőrzés hatósági feladatait a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás), valamint a takarmányfelügyelő látja el.

A takarmányelőállító üzem létesítése

Tv.4. § (1) A takarmányelőállító üzem létesítésének engedélyezéséhez az Állomás szakhatósági hozzájárulása is szükséges.

(2) A környezetvédelmi és közegészségügyi feltételek biztosítása az új takarmányelőállító üzem létesítésének előfeltétele. A takarmányelőállító üzemek létesítéséhez az illetékes környezetvédelmi felügyelőség és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni.

(3) A takarmányelőállító üzem működésének megkezdése előtt legalább 30 nappal engedélyt kell kérni az Állomástól a takarmányelőállítási tevékenység megkezdésére és az előállítani kívánt takarmányok körére. A takarmányelőállító üzem működését az ÁNTSZ-szel és az illetékes szakhatóságokkal egyetértésben kell engedélyezni.

(4) Az engedélyben feltüntetett takarmányok körét csak az Állomás hozzájárulásával lehet bővíteni.

(5) Az Állomás legalább ötévenként felülvizsgálja, hogy a takarmányelőállító üzem megfelel-e az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.


(A Tv. 4. §-ához)


Vhr.4. § (1) A létesítési engedéllyel rendelkező takarmányelőállító üzemnek a működési engedély iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerint, az ÁOGYTI 6 hónapnál nem régebbi szakvéleményével együtt kell benyújtania az Állomásnak. Az ÁOGYTI szakvéleményét a takarmányelőállító üzem kéri meg.
(2) Az Állomás a működési engedélyt akkor adja meg, ha az ÁOGYTI szakvéleménye szerint a takarmányelőállító üzem szennyeződésektől mentes, homogén, a minőségi követelményeknek megfelelő takarmány előállítására alkalmas műszaki, személyi feltételekkel rendelkezik és gondoskodik a minőség folyamatos ellenőrzéséről.

Vhr.5. § (1) Az ÁOGYTI a szakvéleményét a rendelkezésre bocsátott tervdokumentációk bírálata, a helyszíni szemlék, technológiai homogenitási és átszennyeződési vizsgálatok és a szükséges laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek ismeretében készíti el.
(2) A vizsgálatok részletes leírását a 3. és a 4. számú mellékletek tartalmazzák.

Vhr.6. § (1) A takarmányelőállító üzem vezetőjének az 5. számú mellékletben előírt szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie.
(2) A takarmányelőállító üzem minőségellenőrzési tevékenységének a technológia betartásának ellenőrzésére, a felhasználásra kerülő alapanyagok, valamint az előállított késztermékek laboratóriumi vizsgálatára kell kiterjednie. A minőségellenőrzés részletes szabályait, a vizsgálatok körét és gyakoriságát a takarmányelőállító üzemnek Minőségellenőrzési Szabályzatban kell meghatároznia. A Minőségellenőrzési Szabályzatot a működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell.
(3) A minőségellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat, ha a takarmányelőállító üzem nem rendelkezik saját laboratóriummal, az OMMI engedélyével rendelkező szolgáltató laboratóriumban kell elvégeztetni.
(4) A minőségellenőrzési laboratóriumi vizsgálatok eredményeit a takarmányelőállító üzem 1 évig köteles megőrizni és kérésre az ellenőrzés során bemutatni.

Vhr.7. § (1) A működési engedélyben meg kell határozni
a) az előállítható takarmányok körét,
b) a gyógyszeres takarmánykeverék, táp és tápszer esetében
1. a bekeverhető gyógyszeres előkeverék legkisebb és legnagyobb mennyiségét,
2. a bekeverhető gyógyszerek körét, valamint
3. az előállítható takarmányok gyógyszerhatóanyag-tartalmának alsó és felső határértékeit.
(2) A működési engedélyeket az Állomás a 4–6. §-ok szerint legalább ötévenként felülvizsgálja.

A takarmányelőállítás és forgalomba hozatal

Tv.5. § (1) Takarmány előállításához csak engedélyezett takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot lehet felhasználni. Nincs szükség engedélyre a természetes állapotú, növényi eredetű, illetve szabvánnyal rendelkező alapanyagok esetében.

(2) Takarmány előállításának további feltétele:

a) a takarmány minőségi követelményeinek megfelelő előállításra alkalmas, a 4. § szerinti takarmányelőállító üzem és berendezés, valamint

b) a tevékenység folytatásához előírt szakképzettség.

(3) Takarmányt csak nyilvántartásba vett gyártmánylap alapján lehet forgalomba hozni.

(4) Tilos takarmányt, takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert, továbbá szálas- és tömegtakarmányt úgy előállítani, kezelni, forgalomba hozni, valamint felhasználni, hogy

a) a termék minősége károsan megváltozzon;

b) az állat, illetve közvetve az ember egészségét veszélyeztesse;

c) az állat termelőképességét károsan befolyásolja;

d) az a minőségében károsult takarmányok hibáit elfedje.

(5) A minőségében károsult takarmányok felhasználhatóságáról a takarmányozási hatóság dönt.


(A Tv. 5. §-ához)


Vhr.8. § (1) Csak olyan takarmány állítható elő, hozható forgalomba, forgalmazható, importálható és használható fel, amely az állat, illetve az állati termék fogyasztójának az egészségét nem veszélyezteti.
(2)2 Az előállított, forgalomba hozott, forgalmazott, exportált, importált és felhasználásra kerülő takarmányok vonatkozásában
a) a nemkívánatos, mérgezőanyag-tartalom megengedhető mennyiségeit a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló külön jogszabály (a továbbiakban: Kódex) 2. számú melléklete,
b) a megengedhető mikrobiológiai és avassági határértékeket e rendelet 6. számú melléklete,
c) a mikroelemek takarmánykeverékre, tápra és tápszerre vetített maximális mennyiségeit e rendelet 7. számú melléklete,
d) a tiltott anyagok jegyzékét a Kódex 3. számú melléklete
tartalmazza.

Vhr.9. § (1)3 Takarmány előállításához kizárólag
a) szabvány szerinti vagy az OMMI által minősített és engedélyezett takarmány-alapanyagot,
b)4 a Kódex 4. számú mellékletében felsorolt takarmány-adalékanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot az ott meghatározott módon, illetve
c) a Kódex 4. számú mellékletében fel nem sorolt, de az OMMI által engedélyezett takarmány-adalékanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot az engedélyben foglaltak szerint
lehet felhasználni.
(2)5 A baromfitápok és takarmánykeverékek energiatartalmát a Kódex 5. számú mellékletében foglaltak szerint kell kiszámítani.
(3)6 Takarmányt forgalomba hozni, forgalmazni csak a Tv. 2. §-a és e rendelet 1–2. §-aiban foglalt megnevezések használatával szabad.
(4)7 A takarmányelőállító üzemnek nyilvántartást kell vezetnie
a) az előállított takarmányokról, azok mennyiségéről,
b) a forgalmazott takarmány-alapanyagokról a származási hely és a mennyiség megjelölésével, valamint
c) a forgalmazott takarmányokról, tételenként a vásárlók megnevezésével.

Vhr.10. § (1) A takarmányelőállító üzemben forgalomba hozatal céljára előállítani kívánt takarmányokról a 9. számú melléklet szerinti gyártmánylapot kell kiállítani. A gyártmánylap ,,Garantált beltartalmi értékei'' rovatnál a 10. számú mellékletben meghatározott beltartalmi értékeket kell feltüntetni. Az Állomás indokolt esetben az előállítótól további adatokat kérhet.
(2) A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező takarmányról kiállított gyártmánylapban foglaltaknak meg kell egyezniük a forgalomba hozatali engedélyben feltüntetett adatokkal.

Vhr.11. § (1) A gyártmánylapot a takarmány előállításának megkezdése előtt a takarmány előállítójának meg kell küldenie a gyártás helye szerint illetékes Állomásnak nyilvántartásba vétel céljából. A nyilvántartásba vételről az Állomás a takarmányelőállító üzemet – a (3) bekezdés szerinti szakvélemény kérést kivéve – 10 napon belül értesíti.
(2) A gyártmánylap és az azon szereplő adatok szolgálati titoknak minősülnek.
(3) Az Állomás az előkeverékek gyártmánylapjának nyilvántartásba vétele előtt az OMMI-től szakvéleményt kér.
(4) Az Állomás a benyújtott gyártmánylap nyilvántartásba vételét megtagadhatja:
a) engedélyköteles takarmányok esetében, ha a gyártmánylapon feltüntetett adatok nem felelnek meg a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak;
b)8 előkeverék esetében, ha az abból készült takarmánykeverék, táp, illetve tápszer a gyártmánylapon ajánlott hígítás után sem felel meg a Kódex 2. és 3. számú mellékletében és e rendelet 6. és 7. számú mellékletében foglalt előírásoknak;
c)9 takarmánykeverékek, tápok és tápszerek esetében, ha azok nem felelnek meg a Kódex 2. és 3. számú mellékletében és e rendelet 6. és 7. számú mellékletében foglalt előírásoknak, továbbá
d) tápok esetében, ha azok garantált beltartalmi értékei a 2. §-ban foglaltaknak nem felelnek meg,
e) előkeverék esetében, ha azt az OMMI nem javasolja.
(5) Az Állomás a nyilvántartásba vétel megtagadásáról határozatot hoz, és azt megküldi a takarmányelőállító üzemnek.

Vhr.12. § (1) Gyógyszeres takarmány előállításához kizárólag Magyarországon törzskönyvezett állatgyógyászati készítményt szabad felhasználni.
(2) A gyógyszeres takarmány előállítása kizárólag állatorvos szakmai felügyeletével történhet. Az állatorvos szakmai felügyelete az állatgyógyászati készítmények beszerzésének, tárolásának, jelölésének és folyamatos felhasználásának, továbbá a gyógyszeres takarmány gyártmánylapjának ellenőrzésére terjed ki.
(3) A takarmányelőállító üzemben vényköteles állatgyógyászati készítményt állatorvosi rendelvény alapján vagy a gyógyító tevékenységet végző állatorvos által láttamozott megrendelésre lehet a takarmányba bekeverni, a vénykiállításra vonatkozó szabályok szerint. A takarmányelőállító üzem a vényköteles gyógyszert – az állatorvos felügyelete mellett – keverheti be a takarmányba.
(4) Az állatorvosi rendelvényt az állatot ellátó állatorvos adhatja ki, amelyen fel kell tüntetni a kiadó állatorvos nevét, címét, az állattartó nevét, címét, az állat faját, számát, korcsoportját, tartási helyét, a takarmány megnevezését, mennyiségét, a bekeverendő készítmény megnevezését, a takarmányba keverendő mennyiséget (kg/t-ban) a végtermékre vonatkozó hatóanyagtartalmát (mg/kg-ban), valamint az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.
(5) Az állatorvosi rendelvény tartalmazza a kiadás helyét, dátumát, a kiadó aláírását és bélyegzőjének lenyomatát. A rendelvény általában 14 napig, a gyógyszeres takarmányt programszerűen alkalmazó állattartók részére kiadott rendelvény 6 hónapig érvényes. Az állatorvosi rendelvényeket a takarmányelőállító üzem a gyógyszeres takarmány kiadásától számított 3 évig köteles megőrizni. A rendelvény 1 példányát az állattartónak át kell adni, aki azt 3 évig köteles megőrizni.

Vhr.13. § A kizárólag állatorvosi rendelvényre beszerezhető, takarmányba bekeverhető gyógyszerek jegyzékét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben legalább évente közzé kell tenni. Ezen készítmények bekeverésével készült takarmányok vény nélkül forgalmazhatók a kiskereskedelmi forgalomban is.

Vhr.14. § (1) A takarmányelőállító üzemben a gyógyszeres takarmány előállításához szükséges törzskönyvezett állatgyógyászati készítményeket kizárólag az erre a célra szolgáló külön helyiségben (gyógyszerszoba) lehet tárolni, külön jogszabály előírásai szerint.
(2) A gyógyszeres előkeveréket és takarmánykeveréket, tápot, tápszert az egyéb takarmányoktól elkülönítve, megjelölve kell tárolni.

Vhr.15. § (1) Az üzemi nyilvántartásba a tételt egy tételszámon kell bevezetni. Értékesítés esetén a vevőt is fel kell tüntetni.
(2) Ömlesztett termék esetén a kísérő okmányon a tételszámot kell feltüntetni. Ezekben az esetekben a tovább-feldolgozókat, illetőleg vásárlókat ennek megfelelően kell nyilvántartani.

Vhr.16. § Takarmány előállítására alkalmatlanná vált anyagok ártalmatlanná tételét a környezetvédelmi előírások betartásával kell elvégezni.

Vhr.17. § A takarmányárusító helyiségben az állatra vagy emberre nézve mérgező vagy ártalmas, illetve a tárolt takarmány minőségét károsan befolyásoló anyag nem tárolható.

Vhr.18. § Gyógyszeres takarmányok felhasználhatóságáról – az állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatos kifogás esetén az ÁOGYTI szakvéleménye alapján – az Állomás dönt.

Vhr.19. §10 (1) A forgalmazott takarmányok összetételének és beltartalmi értékeinek a minőségmegőrzési időtartamon belül, a megengedhető eltérések figyelembevételével meg kell felelniük a gyártmánylapon, illetve a jelölésen feltüntetett értékeknek.
(2) A megengedhető eltérést
a)11 alapanyagok esetében a Kódex 1. számú melléklete,
b) egyéb takarmányok esetében e rendelet 11. számú melléklete
tartalmazza.

Vhr.20. § (1) A minőségmegőrzési időtartamon túl tárolt takarmány forgalomba hozatalához, illetve takarmányozási célra történő felhasználásához az illetékes takarmányfelügyelő engedélye szükséges.
(2) A minőségmegőrzési időtartamon túl tárolt takarmányt a lejáratot követő 5 munkanapon belül köteles a forgalomba hozó, illetve a forgalmazó bejelenteni az illetékes takarmányfelügyelőnek. A bejelentés elmulasztója ellen szabálysértési eljárást kell kezdeményezni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentő nevét és telephelyét,
b) a takarmány tárolási helyét,
c) a takarmány nevét, mennyiségét, gyártási idejét és helyét, a minőségmegőrzési időtartam lejáratának dátumát.
(4) A bejelentőnek a takarmányfelügyelő intézkedéséig biztosítania kell, hogy a takarmány további feldolgozásra, forgalmazásra, illetve felhasználásra ne kerüljön.
(5) A bejelentés kézhezvételétől számított 7 munkanapon belül a takarmányfelügyelőnek helyszíni szemlét kell végeznie.
(6) A takarmányfelügyelő a helyszíni szemle során, a (7) és (8) bekezdésekben foglalt laboratóriumi vizsgálat nélkül is elrendelheti a takarmány megsemmisítését, ha megállapítja, hogy a takarmányban olyan helyrehozhatatlan károsodás keletkezett, hogy az takarmányozási célra nem használható fel.
(7) A takarmányfelügyelő szükség esetén a további felhasználhatóság, illetve a minőség romlásának megállapítására laboratóriumi vizsgálatot rendelhet el. A vizsgálatnak ki kell terjednie mindazon kémiai, fizikai, érzékszervi, mikrobiológiai jellemzőkre, melyekben a takarmány az idő függvényében károsodhatott. A szükséges vizsgálatok körét a takarmányfelügyelő állapítja meg. E vizsgálatok díjkötelesek, amelyet annak kell megtérítenie, akinél a takarmányt vizsgálat alá vonták.
(8) A takarmányfelügyelő a minőségmegőrzési időtartamon túl tárolt és minőséghibás takarmányok további felhasználása tekintetében gyógyszertartalom esetén az ÁOGYTI, egyéb vonatkozásban pedig az OMMI szakértői véleményét, illetve szakhatósági hozzájárulását kérheti.
(9) A vizsgálati eredmények alapján a takarmányfelügyelő határozatban a takarmány
a) minőségmegőrzési időtartamának meghatározott ideig történő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal,
b) felhasználásának, forgalmazásának, illetve további feldolgozásának korlátozását, más állatfajjal, illetve korcsoporttal történő meghatározott időn belüli feletetését,
c) értékcsökkentését,
d) megsemmisítését
elrendelheti. Az a), b) és c) pontokban foglalt intézkedéseket a takarmányfelügyelő akkor alkalmazhatja, ha kizárt az állat, illetve az állati eredetű élelmiszert fogyasztó ember egészségkárosításának lehetősége.
(10) A megsemmisítés annak a kötelessége, akinél a takarmányt vizsgálat alá vonták. A megsemmisítést a környezetvédelmi előírások betartásával és a takarmányfelügyelő jelenlétében kell elvégezni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A takarmány minősítése

Tv.6. § (1) A forgalomba hozatalt, illetve a felhasználást megelőzően az új takarmányt, takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, valamint a hazai engedéllyel vagy szabvánnyal nem rendelkező import takarmányt a takarmányozási célú hasznosíthatóság szempontjából minősíteni kell. A minősítés iránti kérelmet a minősítő intézethez kell benyújtani, amely a minősítésről határozatot ad ki, ami egyben a termék forgalombahozatali engedélye.

(2) A minősítést megelőző vizsgálatoknak ki kell terjednie

a) a szükséges laboratóriumi vizsgálatokra;

b) szükség szerint az állatetetési kísérletekre.

(3) Gyógyszeres takarmány esetén az engedély a szakértő intézet szakvéleménye alapján adható ki.

(4) A hazai és nemzetközi takarmányozásban ismeretlen, illetve tisztázatlan hatású új takarmányok minősítéséhez a minősítő intézet szakértőt kérhet fel.

Tv.7. § (1) A minősítő intézet kérelem alapján engedélyezheti a nem minősített takarmányok felhasználását

a) kutatómunkák és kísérletek céljára;

b) a takarmányelőállító üzemek által végzett kísérleti programok időtartamára, a takarmány minősítéséig;

c) az állatok létszükségletét biztosító ellátás veszélyeztetése esetén (pl. természeti csapás).

(2) Gyógyszeres takarmány esetében a minősítő intézet a szakértő intézet szakvéleménye alapján adja ki az engedélyt.


(A Tv. 6–7. §-aihoz)

Hazai előállítású új takarmány


Vhr.21. § (1) A hazai előállítású új takarmányt minősíteni kell.
(2) A minősítés iránti kérelmet a 12. és a 13. számú mellékletben foglaltak szerint a takarmányelőállító üzemnek az OMMI-hez kell benyújtania.
(3) A beadott kérelem alapján, az OMMI meghatározott időtartamra ideiglenes engedélyt adhat a takarmány kísérleti jellegű gyártására.
(4) Az ideiglenes engedély időtartama alatt, az OMMI ellenőrizheti a gyártástechnológiát, az üzemszerű gyártás során mintát vehet, és szükség esetén előírhat állatetetési, illetve kihasználási kísérletet is.
(5) Az OMMI a technológiai vizsgálat, a termékminták analíziseredményei, a kihasználási és állatetetési kísérletek dokumentációi alapján minősíti a hazai előállítású új takarmányt. A minősítés eredményének megfelelően határozatban dönt a forgalomba hozatali engedély kiadásáról.

A hazai engedéllyel nem rendelkező import takarmányok


Vhr.22. § (1) A takarmányozási célra hasznosíthatóság szempontjából minősíteni kell a hazai engedéllyel vagy szabvánnyal nem rendelkező import takarmányokat.
(2) A minősítés iránti kérelmet, valamint az importálni kívánt takarmányozási célra felhasználandó anyaggal megegyező mintákat az importőrnek az OMMI-hez kell benyújtania. A minősítéshez szükséges minták számát és mennyiségét, valamint a vizsgálatok körét az OMMI határozza meg.
(3) Az import takarmány behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának engedélyezése iránti kérelem termékcsoportonkénti formai és tartalmi követelményeit
a) fehérjetakarmány-alapanyag esetében a 14. számú melléklet,
b) előkeverék, takarmánykeverék, táp és tápszer esetében a 15. számú melléklet,
c) egyéb takarmány-alapanyag, takarmánykiegészítő-, takarmány-adalék esetében a 13. és a 16. számú melléklet tartalmazza.
(4) A kérelem alapján az OMMI elvégzi a szükséges takarmányminősítést, és engedélyezi a takarmány be-, illetőleg forgalomba hozatalát, forgalmazását és felhasználását.
(5) Külön jogszabályban előírt import állati és növényi eredetű takarmány-alapanyagok zárszolgálati tevékenységéből származó minták laboratóriumi vizsgálatát az OMMI Központi Laboratóriuma végzi.
(6) Az Állomásnak az import takarmány első tárolási vagy forgalmazási helyén engedélyenként mintát kell vennie, amelyet az OMMI-nek kell megküldeni.
(7) Az (5) és (6) bekezdésekben foglalt vizsgálatok díját az importáló fizeti.

A hazai takarmányozási gyakorlatban ismeretlen,
de az Európai Unió tagállamaiban már engedéllyel rendelkező import takarmányok


Vhr.23. § (1) Az Európai Unió bármely tagállamaiban érvényes engedéllyel rendelkező, de a hazai takarmányozási gyakorlatban ismeretlen vagy új takarmányozási élettani hatással rendelkező takarmány, a takarmányelőállító üzem, az importőr, illetve a hazai forgalmazó kérelmére – az Európai Unió dokumentációja figyelembevételével – minősíthető, és behozatala, forgalomba hozatala, forgalmazása, valamint felhasználása engedélyezhető, amennyiben az a hazai jogszabályokba nem ütközik. Az engedély iránti kérelmet az OMMI-hez kell benyújtani.
(2) A kérelem formai és tartalmi követelményeit
a) takarmány, takarmány-alapanyagok esetében a 17. számú melléklet,
b) takarmány-kiegészítőanyagok, takarmány-adalékanyagok esetében a 13. és 17. számú melléklet,
c) hasznos mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények esetében a 18. számú melléklet,
d) enzimkészítmények esetében a 19. számú melléklet
tartalmazza.
(3) Az engedélyezési eljárás során az OMMI a benyújtott kérelem alapján elvégzi a szükséges takarmányminősítést, és dönt a takarmány behozataláról, forgalomba hozataláról, forgalmazásáról és felhasználásáról. Az OMMI az eljárás során szakhatósági hozzájárulást vehet igénybe és szakértői véleményt kérhet.
(4) Amennyiben a termék engedélye az Európai Unió tagállamaiban korlátozott ideig érvényes, úgy a hazai engedély is csak e korlátozott időre adható ki, és meg kell határozni az engedély alá tartozó termékmennyiséget is.
(5) Az Állomásnak az import takarmány első tárolási, illetve forgalmazási helyén vizsgálat céljára mintát kell vennie, amelyet az OMMI-hez kell megküldenie. A vizsgálat díját az importáló fizeti.

Vhr.24. § (1) A takarmány minősítési eljárás során az OMMI – díjfizetés ellenében – igénybe veheti szakértő intézmények szakvéleményét. Gyógyszeres takarmány esetében a gyógyszer vonatkozásában az ÁOGYTI szakvéleményét kell megkérnie.
(2) A takarmány minősítéséről kiadott forgalomba hozatali engedélynek, illetve a 22. és 23. §-okban meghatározott takarmányok behozatali, fogalomba hozatali, forgalmazási és felhasználási engedélyének tartalmaznia kell:
a) a takarmány megnevezését,
b) a takarmány fogalmi meghatározását,
c) a takarmány származási helyét, illetve előállítójának nevét, címét és telephelyét,
d) az importőr nevét, címét és telephelyét, az első tárolás helyét, illetve helyeit,
e) a hazai forgalmazó nevét, címét és telephelyét,
f) a takarmány összetételét,
g) a garantált minőségi jellemzőit,
h) a takarmány rendeltetését és felhasználási módját,
i) a tárolási előírásokat,
j) a minőségmegőrzés időtartamát,
k) a csomagolás, forgalmazás módját,
l) a termék munka-, élelmezés-, valamint állat- és közegészségügyi előírásait.
(3) Az OMMI megtagadhatja a hazai előállítású új takarmány 21. § szerinti minősítését, valamint a 22. és a 23. §-okban meghatározott takarmányok takarmányozási célú behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának engedélyezését, ha a takarmány:
a) beadott dokumentációja nem felel meg a valóságnak,
b) engedély kérelmében leírt hatást nem éri el,
c) analitikai vizsgálatára nincs elfogadható módszer,
d) vizsgálata során azonosíthatatlan, ismeretlen anyag jelenléte állapítható meg,
e) az állat vagy az állati termék fogyasztójának egészségére káros,
f) behozatalát az ÁOGYTI nem javasolja,
g) Magyarországon nem törzskönyvezett állatgyógyászati készítményt tartalmaz.
(4) A hazai előállítású új takarmány minősítését az OMMI a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is megtagadhatja, ha
a) a leírt gyártástechnológiával nem állítható elő a takarmány, valamint
b) a termék összetételében takarmányozásra tiltott anyagot tartalmaz.
(5) A hazai előállítású új takarmány forgalomba hozatali engedélyét az OMMI megküldi a takarmányelőállító üzemnek, a minősítésben résztvevőknek, valamint a takarmányelőállítás és az első forgalmazó telephelye szerint illetékes Állomásnak.
(6) Az import takarmány behozatalára és forgalomba hozatalára, forgalmazására és felhasználására vonatkozó határozatot az OMMI megküldi az importőrnek, az engedélyezésben résztvevőknek, valamint az első tárolás helye szerint illetékes Állomásnak.
(7) A (2) bekezdés szerint kiadott engedélyekről az OMMI értesíti az ÁNTSZ illetékes intézetét.

A takarmány csomagolása és jelölése

Tv.8. § (1) Takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a takarmány minőségének megóvását.

(2) A takarmányelőállító üzemben előállított takarmány-alapanyag, illetve takarmány-kiegészítőanyag, takarmány-adalékanyag, gyógyszeres takarmány, előkeverék, takarmánykeverék, táp és tápszer csomagolóanyagán, illetve címkéjén magyarul, jól olvashatóan, eltávolíthatatlanul és észrevehetően fel kell tüntetni a takarmány

a) elnevezését;

b) összetevőinek felsorolását;

c) garantált beltartalmát;

d) a takarmányba kevert gyógyszer nevét, törzskönyvi számát és hatóanyagának a takarmány egységnyi tömegére számított mennyiségét;

e) élelmiszertermelő állat esetében az élelmezés-egészségügyi várakozási időt;

f) rendeltetését;

g) megfelelő alkalmazását lehetővé tevő felhasználási, etetési útmutatót;

h) előállításának időpontját;

i) minőségmegőrzési időtartamát;

j) származását, az előállítás helyét;

k) előállítójának és a forgalmazójának megnevezését;

l) a munkavédelmi előírásokat;

m) a tárolási és raktározási javaslatot;

n) a ,,csak takarmányozási célra'' feliratot.

(3) A takarmányelőállító üzemben előállított ömlesztett takarmány esetében az előállítónak a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a takarmány kísérő okmányán kell feltüntetni.

(4) A takarmányelőállító üzemen kívül előállított takarmány-alapanyagok esetében azok csomagolóanyagán, illetve kísérő okmányán fel kell tüntetni:

a) az elnevezést;

b) a rendeltetést;

c) az előállítás időpontját, helyét;

d) származását.


(A Tv. 8. §-ához)


Vhr.25. § (1) A takarmányelőállító üzem az előállított takarmányokat csak zárt és új csomagolásban, vagy zárt tartályban tárolhatja, hozhatja forgalomba, illetve forgalmazhatja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a természetes állapotú szemes termények, az extrahált darák, a szálas- és tömegtakarmányok, valamint azok szárított és granulált formái ömlesztve is forgalmazhatók, illetve tárolhatók.
(3) Takarmányelőállító üzemben, illetve forgalmazó helyen forgalomba került csomagolóanyagot visszaváltani, cserélni tilos.
(4) A csomagolóanyag, tartály, tárolóhely és állatok egészségére ártalmas anyagot nem tartalmazhat. A csomagolóanyagnak biztosítania kell a takarmányok minőségének megőrzését.
(5) Gyógyszeres takarmányt csak bontatlan csomagolásban lehet forgalomba hozni, illetve forgalmazni. A takarmány forgalmazó helyen – a gyógyszeres takarmányt kivéve – az ömlesztett, illetve a bontott csomagolású takarmány eredetivel azonos jelölését biztosítani kell.
(6) A takarmányokat egymástól a keveredés lehetőségének kizárásával, jól láthatóan elkülönítve, megjelölve kell tárolni.
(7) Zsákos takarmányokat csak száraz padozatú, hűvös helyen lehet tárolni.

Vhr.26. § (1) A csomagolva, illetve zárt tartályban forgalomba hozott, forgalmazásra szánt vagy importált takarmány minden csomagolási egységének csomagoló anyagán, illetve tartályán, jól látható helyen, megfelelő módon kell a jelölést elhelyezni.
(2) Az ömlesztett, forgalmazásra szánt, illetve ömlesztve forgalomba hozott és importált takarmány minden egyes tételét a jelölési szabályoknak megfelelő kísérő okmánnyal kell ellátni.
(3) A jelölésen lévő adatokat jól olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell feltüntetni.
(4) A forgalmazásra szánt, forgalomba hozott, illetve importált takarmányok jelölésén, illetve kísérő okmányán – a természetes állapotú takarmány, takarmányelőállító üzemen kívül előállított takarmány-alapanyagok, a szálas- és tömegtakarmányok, valamint azok szárított formái kivételével – magyar nyelven, jól olvashatóan fel kell tüntetni
a) 1. a Tv. 8. §-a (2) bekezdése a), d)–n) pontjaiban foglaltakat a gyártmánylap, a forgalomba hozatali engedély, illetve az import engedély szerint,
2. az összetevők felsorolását csökkenő sorrendben a következő megjelölésekkel:
– szemes termények
– iparilag feldolgozott állati eredetű takarmányok,
– iparilag feldolgozott növényi eredetű takarmányok,
– takarmány-adalékanyagok,
– takarmány-kiegészítőanyagok,
– állatgyógyászati készítmények,
– előkeverékek,
3.12 a garantált beltartalmat
– takarmánykeverékek, tápok, koncentrátumok, előkeverékek és tápszerek esetében e rendelet 10. számú melléklete szerint,
– takarmány-alapanyagok kivételével a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező takarmányok esetében a forgalomba hozatali engedélyben foglaltak szerint,
– takarmány-alapanyag esetén a Kódex 1. számú mellékletében foglalt előírások szerint;
b) a takarmány tételszámát;
c) a takarmány tömegét.
(5) Takarmánykeverékek jelölésén a takarmány megnevezéseként a táp, tápszer elnevezés nem szerepelhet.
(6) Gyógyszert tartalmazó takarmányok jelölésén jól olvashatóan fel kell tüntetni a ,,Gyógyszeres takarmány'' feliratot.
(7) Vényköteles gyógyszert tartalmazó takarmány címkéjén, minőségi bizonyítványán jól olvashatóan fel kell tüntetni a ,,CSAK ÁLLATORVOSI VÉNYRE!'' feliratot, valamint egy legalább 20 mm X 20 mm nagyságú kék keresztet.
(8) A forgalmazott, a takarmányelőállító üzemen kívül előállított takarmány-alapanyagok, a szálas- és tömegtakarmányok, valamint azok szárított formáinak jelölésén, illetve kísérő okmányán fel kell tüntetni a Tv. 8. §-ának (4) bekezdésében felsoroltakat.
(9)13 A csomagoláson, a dobozon, a címkén és a kísérő okmányon más információt is lehet közölni, feltéve, hogy ez olyan megalapozott objektív vagy mérhető jellemzőre utal, amely nem téveszti meg a vásárlót. Ezeket az információkat el kell különíteni a (4) bekezdésben meghatározott adatoktól.

Tv.9. § (1) Belföldi felhasználás vagy forgalomba hozatal céljából kizárólag az e törvény előírásainak megfelelő takarmányt szabad importálni. Az importálni kívánt takarmányt csak a minősítő intézet engedélyével lehet behozni, vámeljárás alá vonni és vámkezeltetni.

(2) Tilos olyan takarmányt importálni, előállítani, forgalomba hozni, forgalmazni és felhasználni, amely Magyarországon nem törzskönyvezett állatgyógyászati készítményt tartalmaz.

III. Fejezet

A takarmányozási szakigazgatás és a takarmányozási hatóság feladatai

Tv.10. § (1) A takarmány, takarmány-alapanyag, takarmány-kiegészítőanyag, takarmány-adalékanyag, gyógyszeres takarmány, előkeverék, takarmánykeverék, táp és tápszer, szálas- és tömegtakarmány előállításával, importjával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, felhasználásával és vizsgálatával kapcsolatos szabályozási, szervezési, igazgatási és hatósági feladatokat a minisztérium, a takarmányozási hatóság és a takarmányfelügyelő látja el.

(2)

a) A takarmányfelügyelő első fokú határozatát felettes szervként az Állomás vezetője bírálja el.

b) A takarmányozási hatóság vezetőjének első fokú határozatát felettes szervként a minisztérium bírálja el.

(3) A takarmányozási hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Tv.11. § (1) A minisztérium

a) irányítja a takarmányminősítési és ellenőrzési tevékenységet;

b) kialakítja a takarmányozásra vonatkozó szabályozást;

c) gondoskodik a takarmányozásra vonatkozó kötelező előírásokat, szakmai irányelveket, ajánlásokat tartalmazó takarmánykódex kialakításáról és közzétételéről;

d) kijelöli és nyilvántartja a hatósági ellenőrzés során vett takarmányminták vizsgálatát végző laboratóriumokat.

(2) A hatósági ellenőrzés során vett takarmányminták vizsgálatára kijelölt laboratóriumokat közzé kell tenni a minisztérium hivatalos lapjában.


(A Tv. 11. §-ához)


Vhr.27. § A Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)
a) biztosítja az OMMI és Állomások tevékenységének összehangolását és a kölcsönös információt,
b) ellátja az ellenőrzés felügyeletét és jóváhagyja az éves mintavételi tervet,
c) megszabja a takarmányozási hatóságok jelentési kötelezettségét,
d) biztosítja a minősítés, az engedélyezés és az ellenőrzés szakmai felügyeletét,
e) koordinálja az Állomások ellenőrzési tevékenységét, különös tekintettel az egyes kiemelt nagy fontosságú takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok, takarmány-adalékanyagok és előkeverékek előállításának és forgalmazásának, valamint a takarmány nem kívánatos, mérgező anyagai tartalmának ellenőrzésére,
f) szakmailag felügyeli az ÁOGYTI takarmányozással kapcsolatos szakértői tevékenységét,
g) összesíti és értékeli a hatósági ellenőrzések tapasztalatait az ÁOGYTI bevonásával,
h) szabályozza a Magyar Takarmánykódex kötelező és szakmailag ajánlott tartalmát,
i) az engedélyezett laboratóriumok közül évenként kijelöli a hatósági ellenőrzés során vett minták vizsgálatát végző laboratóriumokat és azok vizsgálati körét,
j) kiadja az ellenőrzés hatósági feladatait ellátó takarmányfelügyelők részére a szolgálati igazolványt.

Vhr.28. § A hatósági ellenőrzések során vett minták vizsgálatára kijelölt laboratóriumok jegyzékét a vizsgálati kör megnevezésével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni. A kijelölés év közben is módosítható, felfüggeszthető, illetve visszavonható. A módosítást, felfüggesztést, illetve visszavonást is közzé kell tenni.

A Magyar Takarmánykódex


Vhr.29. § (1) A Magyar Takarmánykódex a takarmányokra vonatkozó kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye. A Magyar Takarmánykódex vezetésének a feladatait a minisztérium látja el.
(2) A Magyar Takarmánykódex
a) I. kötete a Tv., valamint az Európai Unió jogszabályainak előírása alapján készült és egyéb, Magyarországon előállított vagy forgalomba hozott takarmányokra kötelező előírásokat, továbbá az engedélyezett takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok felsorolását,
b) II. kötete a takarmánykeverékek, tápok, tápszerek, előkeverékek kivételével a takarmányok leírásának, felhasználásának ajánlott szakmai irányelveit,
c) III. kötete az ajánlott takarmányvizsgálati módszereket
tartalmazza.

Tv.12. § A minősítő intézet takarmányozási hatósági jogkörében

a) minősíti:

1. az új takarmányt,

2. a hazai engedéllyel nem rendelkező import takarmányt,

3. a szolgáltatást végző takarmányvizsgáló laboratóriumokat;

b) engedélyezi:

1. a minősített új takarmányok előállítását és forgalomba hozatalát,

2. a nem minősített takarmányok kísérleti jellegű felhasználását,

3. az import termékek takarmányozási célú behozatalát, és forgalomba hozatalát,

4. a szolgáltatást végző takarmányvizsgáló laboratóriumok működését;

c) nyilvántartja, ellenőrzi és irányítja a szolgáltatást végző takarmányvizsgáló laboratóriumokat.


(A Tv. 12. §-ához)


Vhr.30. § (1) Az OMMI a minősítési és engedélyezési eljárás során a 20. számú melléklet előírásai alapján a gyártás helyén mintát vehet.
(2) Engedély nélkül takarmányozási célra import terméket az országba behozni tilos. Az engedély meglétét behozatal esetén a vámszervek, felhasználás esetén az Állomások ellenőrzik. Az OMMI az engedéllyel rendelkező takarmányok köréről, illetve első tárolási helyéről a vámszerveket, illetve az Állomásokat folyamatosan értesíti.

Vhr.31. § (1) A szolgáltatást végző laboratórium – beleértve a takarmányelőállító üzem minőségellenőrző laboratóriumát is – az OMMI minősítése és engedélye alapján megrendelésre is végezhet beltartalmi-, káros anyag-, mikrobiológiai és gyógyszerre vonatkozó vizsgálatokat. A gyógyszerre vonatkozó vizsgálatot az OMMI az ÁOGYTI szakértői véleménye alapján engedélyezheti.
(2) A laboratóriumnak a minősítés és engedélyezés iránti kérelmét az OMMI-hez kell benyújtania. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a laboratórium nevét, címét,
b) a laboratórium vezetőjének nevét, szakképzettségét,
c) a takarmányvizsgálaton kívül egyéb tevékenységi kör megjelölését,
d) a laboratórium helyszínrajzát,
e) a takarmányvizsgálati kör megnevezését, a vizsgálati módszerek megjelölésével,
f) a vizsgálatok műszaki, technikai és személyi feltételeit,
g) a laboratóriumi nyilvántartás és adatszolgáltatás módszerét.
(3) Az OMMI a kérelem kézhezvételét követően, 15 napon belül helyszíni szemlét tart, valamint összehasonlító vizsgálatokat kezdeményez.
(4) A minősítő eljárás alapján az OMMI a laboratórium részére takarmányvizsgálati engedélyt ad, amelyben meghatározza a minősített vizsgálatok körét és a vizsgálati módszereket.
(5) Az OMMI megtagadhatja az engedély megadását, ha
a) a helyszíni szemle alapján megállapítja, hogy a takarmányok más termékcsoporttól elkülönített fogadása, előkészítése, kezelése nem biztosítható,
b) a technikai, műszaki, illetve személyi feltételek elégtelenek a vizsgálatok elvégzéséhez,
c) az összehasonlító vizsgálat eredményeinek eltérése a 21. számú mellékletben előírt megengedhető eltéréseknél nagyobbak,
d) az ÁOGYTI szakvéleménye a gyógyszertartalom vizsgálat engedélyezését nem javasolja.
(6) Az OMMI a laboratóriumok működésére kiadott engedélyt visszavonhatja, illetve módosíthatja, ha
a) a minősítési dokumentációban foglalt adatok (név, cím, tulajdonforma) megváltoznak,
b) a laboratóriumok technikai, műszaki illetve személyi feltételei a minősítési kérelemben foglaltakhoz képest olyan mértékben megváltoznak, hogy az veszélyezteti a vizsgálatok biztonságát,
c) az éves körvizsgálat, illetve a helyszíni felülvizsgálat során vett ellenőrző minták vizsgálati eredményeinek eltérései a 21. számú mellékletben előírt megengedhető eltérést meghaladják,
d) a gyógyszertartalom vizsgálat vonatkozásában az ÁOGYTI szakvéleménye ezt javasolja,
e) a laboratórium megszűnik.

Vhr.32. § A takarmányvizsgálati engedéllyel rendelkező takarmányvizsgáló laboratórium a minősítési dokumentációban foglalt adatok megváltozását köteles az OMMI részére bejelenteni.

Vhr.33. § A takarmány beltartalmi, káros anyag, illetve mikrobiológiai vizsgálatainak vonatkozásában az OMMI Központi Laboratóriuma, a gyógyszertartalom vonatkozásában az ÁOGYTI laboratóriuma országos referencia laboratóriumként működik.

Vhr.34. § (1) Az OMMI – gyógyszervizsgálatok esetében az ÁOGYTI-vel együttműködve – az engedéllyel rendelkező laboratóriumokat évente egyszeri körvizsgálattal, valamint évi legalább kétszeri helyszíni felülvizsgálattal ellenőrzi.
(2) A vizsgálat keretében az OMMI a 20. számú melléklet előírásai alapján mintát vehet, amelyek összehasonlító vizsgálatát az OMMI Központi Laboratóriuma végzi el.

Vhr.35. § (1) A takarmányvizsgálati engedéllyel rendelkező laboratóriumok tevékenységéről, az engedélyek érvényességi idejéről az OMMI nyilvántartást vezet.
(2) A takarmányvizsgálati engedéllyel rendelkező laboratóriumok jegyzékét, az engedélyezett vizsgálatok körét évente közzé kell tenni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben.

Vhr.36. § A vizsgálati módszerek korszerűsítésére és az új vizsgálati módszerek bevezetésére az OMMI évente egyszer analitikai, metodikai tanfolyamot szervez.

Tv.13. § A szakértő intézet

a) szakvéleményt ad:

1. a takarmányelőállító üzem engedélyezéséhez,

2. az új és import gyógyszeres takarmány forgalomba-hozatali engedélyének kiadásához,

3. a minősítő intézethez benyújtott gyógyszeres takarmányok nyilvántartásba vételéhez,

4. a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok engedélyezéséhez;

b) szakmailag irányítja:

1. a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok tevékenységét az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában,

2. a hatósági ellenőrzés során vett takarmányminták vizsgálatára kijelölt laboratóriumokat;

c) a b) 1., 2. pontban foglaltak végrehajtására körvizsgálatokat szervez;

d) szükség esetén javasolhatja a minősítő intézetnek a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok engedélyének visszavonását.


(A Tv. 13. §-ához)


Vhr.37. § Az ÁOGYTI szakvéleményt ad
a) a takarmányelőállító üzemek működésének engedélyezéséhez – a saját felhasználásra előállított állatgyógyászati készítményt nem tartalmazó takarmányok előállításának kivételével – azok működéséről és az ott előállítani kívánt takarmányok köréről,
b) az OMMI-nek az új belföldi és import gyógyszeres takarmányok forgalomba hozatalának engedélyezéséhez és nyilvántartásba vételéhez,
c) az OMMI-nek a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok minősítéséhez és engedélyezéséhez,
d) az Állomásnak a benyújtott gyártmánylapokon feltüntetett gyógyszerek alkalmazására,
e) a kiadott működési engedélyeknek a 3. számú melléklet szerinti felülvizsgálatához, illetve az Állomás által megállapított esetekben a rendkívüli felülvizsgálatokhoz.

Vhr.38. § (1) A gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumoknál az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában az ÁOGYTI szervezi és irányítja az analitikai és metodikai tanfolyamokat.
(2) Az ÁOGYTI a hatósági ellenőrzés során vett takarmányminták vizsgálatára kijelölt laboratóriumok szakmai tevékenységét a vizsgálati módszerek összehangolásával irányítja és az OMMI-vel együttműködve koordinálja. E tevékenységének eredményeiről a minisztériumot tájékoztatja.
(3) Az ÁOGYTI a szolgáltatást és a hatósági ellenőrzés során vett minták vizsgálatát végző laboratóriumok esetében az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában – az OMMI-vel együttműködve – részt vesz az évi egyszeri körvizsgálatban, valamint az évi legalább kétszeri helyszíni felülvizsgálatban.

Tv.14. § Az Állomás takarmányozási hatósági jogkörében

a) engedélyezi a természetes állapotú növényi eredetű, illetve szabvánnyal rendelkező alapanyagok kivételével a takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert gyártó takarmányelőállító üzem működését, továbbá az előállítani kívánt takarmányok körét;

b) szakhatósági hozzájárulást ad az a) pontban meghatározott takarmányokat előállító üzem létesítéséhez;

c) nyilvántartja:

1. a takarmányelőállító üzemeket,

2. az előállított takarmányokat és azok gyártmánylapját,

3. a minősített, illetve engedélyezett takarmányokat;

d) ellenőrzi:

1. a takarmányelőállító üzemeket,

2. a takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert és azok előállítását, kezelését, forgalmazását, forgalomba hozatalát, felhasználását és összetételét,

3. a forgalomba hozott és importált szálas- és tömegtakarmányok nem kívánatos, mérgező anyagait;

e) kiszabja a minőségvédelmi bírságot.


(A Tv. 14. §-ához)


Vhr.39. § (1) Az Állomás engedélyezi és a 7. § (2) bekezdésének megfelelő ütemezés szerint felülvizsgálja a takarmányelőállító üzem működését és az előállítani kívánt takarmányok körét.
(2) A forgalomba hozott és importált szálas- és tömegtakarmányok nem kívánatos, mérgező anyag tartalmára vonatkozó vizsgálatát az Állomás szúrópróbaszerűen végzi.
(3) Az ellenőrzés során vett minták alapján elvégzett vizsgálat eredményéről az Állomás az ellenőrzött takarmányelőállító üzemet tájékoztatja.
(4) Az Állomás a takarmány-ellenőrzés tapasztalatainak országos szintű értékelése érdekében a 27. § g) pontjának megfelelően együttműködik az ÁOGYTI-vel.

Vhr.40. § (1) A hatósági állatorvos az illetékességi területén ellenőrzi
a) a gyógyszeres takarmányt előállító üzemben a gyógyszerszoba gyógyszerek tárolására való alkalmasságát (elkülönített, ellenőrzött, zárható); a gyógyszerek szabályszerű tárolását és a beszerzésükhöz szükséges megrendeléseket, illetőleg a beszerzésük módját; a gyógyszerek minőségét és hatóanyag-tartalmát tanúsító minőségi bizonylatokat; a gyógyszeres takarmány megfelelő elkülönítését, a rendelvényeknek megfelelő felhasználását és a keverési napló adatait, továbbá
b) a tároló és forgalmazó helyeken a gyógyszeres takarmányok elkülönített tárolását, a forgalmazás feltételeit.
(2) Gyógyhatás elmaradása, illetve az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos kifogás esetén a hatósági állatorvos a takarmányból mintát vehet. A mintát gyógyszervizsgálatra az ÁOGYTI-hez kell megküldeni.
(3) Ha a hatósági állatorvos a gyógyszeres takarmány forgalmazását megtiltja, dönt a tétel további felhasználásáról is. A minőséghibáról – a takarmányelőállító üzem nyilvántartása alapján – a már elszállított tételek felhasználója szerinti illetékes Állomást értesíti.
(4) Az Állomás a gyógyszeres takarmány előállítására vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a takarmányelőállító üzem a gyógyszertartalomra vonatkozó előírásokat figyelmeztetés ellenére ismételten megszegi.

Tv.15. § (1) Az Állomások takarmányfelügyelői részére szolgálati igazolványt kell adni.

(2) A takarmányfelügyelő jogosult

a) ellenőrizni:

1. a takarmányelőállító üzemeket, importőröket és forgalmazó egységeket,

2. az előállítás személyi és tárgyi feltételeit,

3. a gyártásban felhasznált takarmány-alapanyagot, valamint az előállított takarmányok nyilvántartását, forgalmazását, tárolását;

b) laboratóriumi vizsgálatok céljára térítésmentes mintát venni;

c) a 18. § a), c), d) és f) pontjaiban foglalt hatósági intézkedéseket alkalmazni.

(3) A takarmányfelügyelő beléphet a takarmányelőállító üzem, az importáló, a takarmányforgalmazó területére, továbbá a takarmányt, takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítőanyagot, takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert árusító üzlethelyiségbe, megtekintheti a dokumentációkat és a ki- és berakodás helyén a szállítóeszközöket.

Tv.16. § Az ellenőrzött természetes személy, illetve az 1. § b) pontjában foglalt gazdálkodó szervezet köteles az ellenőrzéshez szükséges valamennyi adatot, anyagot és eszközt a takarmányozási hatóság rendelkezésére bocsátani.

Hatósági vizsgálatok

Tv.17. § (1) A takarmányozási hatóság által végzett minősítési, engedélyezési és ellenőrzési vizsgálatok díjkötelesek, a díjak mértékét jogszabály állapítja meg. A megállapított díjat a számlát kibocsátó takarmányozási hatóság számára kell befizetni.

(2) A takarmányozási hatóság a minősítés és az ellenőrzés során a helyszínen térítésmentesen mintát vehet. Az ellenőrzött kérésére — a mikrobiológiai vizsgálat céljára vett minta kivételével — ellenmintát kell venni. A mintavételről a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni.


(A Tv. 15–17. §-aihoz)


Vhr.41. § (1)14 A takarmányfelügyelő ellenőrzi:
a) a takarmányelőállító üzemekben a forgalmazási célra előállított takarmányok esetében
1. a raktárakat, a raktározott takarmányok minőségének megóvását, kezelését, elkülönítését,
2. a takarmányok minőségét és biztonságos felhasználását befolyásoló technológiai berendezések rendeltetésszerű használatát,
3. a takarmányok fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságait,
4. a takarmányok kiszerelését, jelölését, minőségmegőrzési időtartamát,
5. a minőségellenőrzés működését,
6. a nyilvántartásokat,
7. a takarmányok összetételét, beltartalmát, a nemkívánatos, mérgező anyagainak tartalmát, a takarmányba kevert állatgyógyászati készítmények hatóanyag-tartalmát, mikrobiológiai állapotát,
8. a takarmány-adalékanyagok és takarmány-kiegészítőanyagok felhasználását,
9. a működési engedélybe foglaltak betartását;
b) a takarmányelőállító üzemekben a saját célra előállított takarmányok esetében
1. a raktárakat, a raktározott takarmányok minőségének megóvását, kezelését, elkülönítését,
2. a takarmányok minőségét és biztonságos felhasználását befolyásoló technológiai berendezések rendeltetésszerű használatát,
3. a nyilvántartásokat,
4. a takarmányok nemkívánatos, mérgező anyagainak tartalmát, a takarmányba kevert állatgyógyászati készítmények hatóanyag-tartalmát, mikrobiológiai állapotát,
5. a takarmány-adalékanyagok és takarmány-kiegészítőanyagok felhasználását;
c) a takarmánytároló, takarmányforgalmazó helyen az ott tárolt takarmányok
1. minőségének megóvását, elkülönítését, kezelését,
2. nyilvántartását,
3. kiszerelését, jelölését, minőségmegőrzési időtartamát,
4. fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságait,
5. összetételét, beltartalmát, a nemkívánatos, mérgező és tiltott anyag tartalmát, a takarmányba kevert állatgyógyászati készítmények hatóanyag-tartalmát, mikrobiológiai állapotát,
6. takarmány-adalékanyag és -kiegészítőanyag tartalmát.
(2) Az Állomás takarmányfelügyelője az ellenőrzés során a 20. számú melléklet előírásai alapján vesz mintát.
(3) A takarmányelőállító üzemekben, tároló, forgalmazó és felhasználó helyeken a takarmányfelügyelő a mintavételeket éves terv alapján végzi. A takarmányfelügyelő a mintavételi tervet az előállított, illetve a forgalmazott takarmányok mennyiségének és féleségének, valamint a minőségi hibák előfordulásának figyelembevételével állítja össze. Az Állomások éves mintavételi terveit – azok összehangolása és a mintavétel szükséges mértékének meghatározása érdekében – a minisztérium hagyja jóvá.
(4) A takarmányfelügyelő által végzett helyszíni ellenőrzésekről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az ellenőrzés során tapasztaltakat és a hozott intézkedéseket.
(5) A takarmányelőállító üzemekbe, tároló, forgalmazó és felhasználó helyekre takarmányellenőrzés céljából a takarmányfelügyelő az ellenőrzött munkaideje alatt bármikor beléphet.

Vhr.42. § (1) Az OMMI által végzett minősítési és engedélyezési vizsgálatok díjkötelesek, amelyek mértékét külön jogszabály állapítja meg.
(2) A hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok díjait külön jogszabály tartalmazza.
(3) Az ÁOGYTI által végzett, a működési engedélyhez kapcsolódó 5. §-ban felsorolt szakértői vizsgálatok díjkötelesek, amelynek mértékét az ÁOGYTI és a kérelmező között létrejött szerződés állapítja meg.
IV. Fejezet

Hatósági intézkedések

Tv.18. § (1) Minden olyan esetben, amikor az Állomás az e törvényben, más jogszabályban, előírásban foglaltak megszegését észleli

a) megtilthatja az üzem, berendezés, gép, felszerelés működtetését, illetve a csomagolóanyag felhasználását, továbbá a takarmánytároló hely vagy a szállítóeszköz használatát, kezdeményezheti a takarmányt árusító üzlet működési engedélyének visszavonását;

b) további feltételekhez kötheti az újbóli működtetést, a használatbavételt, illetve használatban tartást;

c) az állat, illetve az ember egészségét veszélyeztető takarmányok forgalomba hozatala, illetve felhasználása esetén a takarmányozási hatóság értesíti az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét;

d) a takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilvánítja, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozza, feltételhez köti, illetve megtiltja, valamint a környezetvédelmi előírások figyelembevételével elrendeli a megsemmisítését;

e) felfüggeszti, illetve visszavonja a 12—14. §-ban foglalt engedélyeket, kijelölést, minősítést és nyilvántartásba vételt;

f) szabálysértési eljárást kezdeményez.

(2) Az Állomás csökkent értékűnek nyilvánítja azt a takarmányt, amelynek összetevői és beltartalmi értékei a megengedettnél nagyobb mértékben eltérnek a jelölésen, illetve a takarmány kísérő okmányán feltüntetett értékektől, de nem veszélyezteti az állat és az ember egészségét. A takarmányozási hatóság által végrehajtott értékcsökkentés mértékét a felhasználó számára egyértelműen jelezni kell.


(A Tv. 18. §-ához)


Vhr.43. § (1) Amennyiben az Állomás az ellenőrzés során ismétlődő, vagy olyan minőséghibát tár fel, amelynek vizsgálatára a Minőségellenőrzési Szabályzat nem terjed ki, a takarmányelőállító üzemet határozatban a minőséghiba megelőzésére alkalmas gyakoriságú, illetve további vizsgálat elvégzésére kötelezheti.
(2) A takarmányelőállító üzem az Állomás határozatának megfelelően köteles módosítani a Minőségellenőrzési Szabályzatát.

Vhr.44. § (1) Az Állomás, amennyiben ezt az előállított takarmányok folyamatos rossz minősége indokolja, vagy a takarmányelőállító üzem minőségellenőrzési tevékenysége a Minőségellenőrzési Szabályzatban foglaltaknak nem felel meg a működési engedélyt felfüggesztheti, illetve visszavonhatja.
(2) Folyamatosan rossznak kell tekinteni az egy azonos üzemben előállított takarmányokat, amelyek esetében az egymást követő három ellenőrzés során vett minták vizsgálati eredményeinek 50%-ánál, de legalább 6 mintánál minőségvédelmi bírságot szabtak ki.
(3) A Tv. 12–13. §-aiban foglalt engedélyeket, kijelölést, minősítést és nyilvántartásba vételt az Állomás javaslatára az engedélyező, minősítő, illetve a kijelölő hatóság függeszti fel, illetve vonja vissza a következők szerint:
a) az OMMI az új takarmány előállítási-, forgalomba hozatali engedélyét felfüggesztheti, illetve visszavonhatja, ha az Állomás az engedély visszavonását kezdeményezi. Az Állomás a hazai előállítású új takarmány engedélyének visszavonását akkor kezdeményezheti, ha az ellenőrzések és a vett minták eredményei alapján megállapítható, hogy a termék nem felel meg a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak,
b) az OMMI a kiadott import, valamint a hazai takarmányozási gyakorlatban ismeretlen, de az Európai Unió tagállamaiban már engedéllyel rendelkező import takarmányok behozatali, forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét felfüggesztheti, illetve visszavonhatja, ha
1. az első tárolási, illetve forgalmazó helyen vett minta laboratóriumi vizsgálati eredménye nem felel meg az engedélyben foglaltaknak,
2. zárszolgálati tevékenység keretében vizsgált minta laboratóriumi vizsgálati eredménye nem felel meg az engedélyben foglaltaknak,
3. az Állomás az engedély visszavonását javasolja, illetve kezdeményezi.

Vhr.45. § Az Állomásnak bejelentett takarmányokra vonatkozó vásárlói, illetve felhasználói panaszok kivizsgálása során a bejelentő kérésére a minőségmegőrzési időn belül vett minták vizsgálatának díját:
a) a takarmányelőállító üzem fizeti, amennyiben az azonosítható takarmánynál a vizsgálatok minőséghibát mutattak ki,
b) a vizsgálatot kérő fizeti, amennyiben az azonosítható takarmány vizsgálata minőséghibát nem mutat ki,
c) a bejelentő fizeti az azonosíthatatlan takarmány esetében.


Vhr.45/A. §15 A Kódex 3. számú mellékletében felsorolt tiltott anyagot tartalmazó takarmányt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés a takarmányozási hatóság határozata alapján annak a kötelessége, akinél a takarmányt vizsgálat alá vonták. A megsemmisítést a környezetvédelmi előírások betartásával és a takarmányfelügyelő jelenlétében kell elvégezni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Vhr.46. § (1) Az értékcsökkentés és a minőségvédelmi bírság mértékét a takarmányok összes hibapontja alapján kell meghatározni. Az összes hibapont az egyes vizsgálatoknál kiszámított részhibapontok összege.
(2) A részhibapontokat a 22. számú melléklet szerinti hibaérték szorzásával kell megállapítani. A számítást a következők szerint kell végezni:
a) A beltartalmi értékek esetében a 22. számú melléklet szerinti hibaértéket azzal az egy tizedesig kerekített számmal kell szorozni, amely megmutatja, hogy a garantált érték és a laboratóriumi vizsgálattal megállapított érték eltérése hányszorosa a 11. számú melléklet szerinti megengedhető eltérésnek.

(Garantált érték és a vizsgált érték eltérése
--------------------------------------------- = szorzószám.)
megengedhető eltérés

b)16 A nemkívánatos, mérgező anyagok és a mikrobiológiai vizsgálatok esetében, amennyiben a laboratóriumi vizsgálattal megállapított érték meghaladja a Kódex 2. számú mellékletében, illetve e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott értéket, akkor e rendelet 22. számú melléklete szerinti hibaértéket azzal az egy tizedesig kerekített számmal kell megszorozni, amely megmutatja, hogy a laboratóriumi vizsgálattal megállapított érték hányszorosa a Kódex 2. számú melléklete, illetve e rendelet 6. számú melléklete szerint megállapított határértéknek.
(A laboratóriumi vizsgálat eredménye / a határérték = szorzószám.)

c) Az esszenciális mikroelemeknél hiány esetében az a) pont szerint, többlet esetében a b) pont szerint kell kiszámítani a részhibapontot.
d)17 a takarmányok avassága esetén a részhibapont kiszámítása úgy történik, hogy amennyiben a takarmány savszáma és peroxid száma meghaladta e rendelet 6. számú mellékletében foglalt avassági határértékeket, úgy e rendelet 22. számú mellékletében feltüntetett hibaérték számot néggyel kell megszorozni.
(3) A takarmányok összes hibapontját a kerekítés szabálya szerint egész számra kell kerekíteni.

Minőségvédelmi bírság

Tv.19. § (1) Ha a vizsgálat során az Állomás megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott takarmány beltartalmi értékei jogszabályban meghatározott mértéknél nagyobb mértékben eltérnek a garantált beltartalmi értékektől, az előírt szinttől eltérő mértékben gyógyszerhatóanyagot, vagy a maximális szintet meghaladó mértékben nem kívánatos, mérgező anyagot tartalmaz, minőségvédelmi bírságot szab ki.

(2) A minőségvédelmi bírságot a vizsgált tétellel azonos takarmányra lehet kiszabni. A minőségvédelmi bírság összege a vizsgált tétellel azonos takarmány kereskedelmi értékének legalább kétszerese, és legfeljebb tízszerese lehet. A vizsgált tétellel azonos takarmány fogalmát, valamint a minőségvédelmi bírságra vonatkozó előírásokat jogszabály tartalmazza. A minőségvédelmi bírság a 18. § szerinti intézkedések mellett is kiszabható.

(3) A minőségvédelmi bírságot az Állomás folyószámlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a takarmányvizsgálati módszerek korszerűsítésére és a takarmányok minőségének javítását elősegítő intézkedésekre figyelemmel a minisztérium dönt.


(A Tv. 19. §-ához)


Vhr.47. § (1) A takarmányok értékcsökkentésének mértékét a következők szerint kell meghatározni, ha a 46. §-ban megállapított összes hibapont száma
a) 20 alatti: a vizsgált tétellel azonos takarmányt kifogásoltnak kell minősíteni, és a takarmányelőállító üzemet ezért figyelmeztetésben kell részesíteni,
b) 20–30 közötti: a vizsgált tétellel azonos takarmány értékét a nagykereskedelmi ár 10%-ával kell csökkenteni,
c) 30 feletti: a vizsgált tétellel azonos takarmány értékét a nagykereskedelmi ár 10%-ával és 30 pont felett pontonként további 2%-ával kell csökkenteni, de az értékcsökkentés mértéke összesen az 50%-ot nem haladhatja meg.
(2) Értékcsökkentés elrendelése esetén a vizsgált tétellel azonos takarmányt csak az (1) bekezdés szerinti csökkentett áron szabad forgalomba hozni. A forgalomba hozatalt követően a takarmányelőállító üzemnek
a) a takarmány felhasználóját, amennyiben az megállapítható, az értékcsökkentés mértékének megfelelően kártalanítania kell,
b) az értékcsökkentéssel megállapított összeget az Állomás elkülönített számlájára kell befizetni abban az esetben, ha a takarmány felhasználója nem állapítható meg. A befolyt összegnek a takarmányok minőségének javítását szolgáló felhasználásáról a minisztérium dönt.
(3) Az import takarmányok értékcsökkentését az importálónak kell fizetnie a (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(4) Az értékcsökkentés mértékéről a 9. § (3) bekezdésének c) pontja alapján értesíteni kell a vásárlókat. A takarmányforgalmazó helyen jól láthatóan fel kell tüntetni az értékcsökkentett takarmány azonosítási adatait, név, gyártási hely és idő megjelölésével, valamint az értékcsökkentés mértékét.

(A Tv. 19. §-ához)

Vhr.48. § (1) A minőségvédelmi bírságot a 46. §-ban kiszámított összes hibapont alapján akkor kell kiszabni, ha annak összege a 60 pontot meghaladja. A kiszabható minőségvédelmi bírság mértéke a következő:
a) 60–80 összes hibapont között a nagykereskedelmi érték kétszerese,
81–100 összes hibapont között a nagykereskedelmi érték háromszorosa,
101–110 összes hibapont között a nagykereskedelmi érték négyszerese,
111–120 összes hibapont között a nagykereskedelmi érték ötszöröse,
121–125 összes hibapont között a nagykereskedelmi érték hatszorosa,
126–130 összes hibapont között a nagykereskedelmi érték hétszerese,
131–135 összes hibapont között a nagykereskedelmi érték nyolcszorosa,
136–140 összes hibapont között a nagykereskedelmi érték kilencszerese,
141 összes hibapont felett a nagykereskedelmi érték tízszerese.
b) Az előkeverékek esetében a káros anyagok, illetve az esszenciális nyomelemek toxikus szintjeinek értékelésekor minden esetben a takarmánykeverékre, tápra, illetve tápszerre felszorzott értékeket kell figyelembe venni. A takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok, takarmány-adalékanyagok, a takarmány káros anyagainak, illetve esszenciális nyomelemeinek, toxikus szintjeinek értékelésekor, ha a rendelet, illetve a forgalomba hozatali engedély, import engedély erről külön nem rendelkezik, akkor az értékeléskor az előkeveréknél ismertetett módon kell eljárni.
(2) A minőségvédelmi bírság összegének kiszámításánál a vizsgált tétellel azonos takarmány előállításának, behozatalának időpontja és helye szerinti nagykereskedelmi árat kell a Tv. 19. §-ának (2) bekezdése szerint figyelembe venni.
(3) Import takarmány esetében a minőségvédelmi bírságot az importáló viseli.
(4) A minőségvédelmi bírságot az Állomásnak külön számlán kell nyilvántartania. A felhasználásáról a Tv. 19. § (3) bekezdésének megfelelően a minisztérium dönt.
(5) A határértéket meghaladó nem kívánatos, mérgező anyag tartalom, illetve gyógyszertartalom esetén a vizsgált tétel takarmányozási célra nem használható fel.

Vhr.49. § Az értékcsökkentésre és minőségvédelmi bírságra kerülő takarmánytételnél, ha annak
a) felhasználója azonosítható, a takarmány előállító üzem:
1. az értékcsökkentést a felhasználó részére,
2. a minőségvédelmi bírságot az Állomás elkülönített számlájára fizeti;
b) felhasználója nem azonosítható, a takarmányelőállító üzem csak a minőségvédelmi bírság összegét fizeti be az Állomás elkülönített számlájára.

Vhr.50. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 9/1974. (III. 21.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 4/1990. (II. 28.) MÉM rendelet, valamint az azt módosító 20/1992. (VII. 16.) FM, 22/1992 (IX. 19.) FM, 36/1993. (IX. 2.) FM, 23/1994. (V. 4.) FM rendelet.18
(2) A rendelet 26. §-ának (4), (5) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Az 1996. július 1. napját megelőzően engedélyezett, de a (4) bekezdés szerinti működési engedéllyel nem rendelkező takarmányelőállító üzemek működését az Állomás ütemezés szerint az ÁOGYTI bevonásával
a) takarmány-alapanyag, takarmány-kiegészítőanyag, nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítőanyag, takarmány-adalékanyag, takarmánykeverék, táp, tápszer előállítása esetén e rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül,
b) az előkeverék előállítása esetén e rendelet hatálybalépésétől számított 3 éven belül
felülvizsgálja és új működési engedélyt ad ki. A felülvizsgálat során az ÁOGYTI elvégzi az 5. § szerint szükséges vizsgálatokat. E vizsgálatok díjkötelesek.
(4) E rendelet hatálybalépésétől számított 5, illetve 3 évet követően csak a 4–7. §-ok szerinti működési engedéllyel rendelkező takarmányelőállító üzemben lehet takarmányt előállítani.

Vhr.51. §19 A Kódex 4. számú mellékletében nem szereplő, de az OMMI által engedélyezett takarmány-adalékanyagot és takarmány-kiegészítőanyagot, valamint az ezeket tartalmazó takarmányt a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig lehet előállítani, forgalmazni, illetve felhasználni.
V. Fejezet

Felhatalmazások

Tv.20. § (1) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy szabályozza20

a) a takarmány előállításának, importjának, forgalomba hozatalának és felhasználásának, valamint a takarmány minősítésének feltételeit;21

b) a laboratóriumok takarmányvizsgálatára vonatkozó engedélyek kiadásának rendjét;

c) a takarmányba keverhető állatgyógyászati készítmények, takarmány-adalékanyagok használatát, valamint azok nem kívánatos, mérgezőanyag-tartalmának maximális szintjeit a népjóléti miniszter22rel egyetértésben;23

d) a takarmányba, előkeverékbe keverhető biológiailag aktív anyagok használatát, valamint a takarmányok, takarmány-kiegészítőanyagok, beltartalom és gyógyszerhatóanyag-tartalom értékének megengedhető eltéréseit;

e) a tápok és tápszerek minőségi követelményeit;

f) a takarmányozásra vonatkozó szakmai irányelveket, ajánlásokat tartalmazó takarmánykódex kiadásának rendjét;

g) a takarmány-alapanyagot, a takarmány-kiegészítőanyagot és takarmány-adalékanyagot, az előkeveréket, a takarmánykeveréket, a tápot, a tápszert és a gyógyszeres takarmányt előállító üzemek engedélyezését, üzemeltetését, technológiai előírásait;

h) a takarmányminősítés és -ellenőrzés szakmai szabályait, valamint — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a takarmányok hatósági vizsgálatáért fizetendő díjakat;24

i) a minőségvédelmi bírság részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy kijelölje a minősítő, illetőleg szakértői feladatokat ellátó intézetet.

Tv.21. § (1) Ez a törvény 1996. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 9/1974. (III. 21.) MT, valamint az azt módosító 44/1977. (XI. 19.) MT, az 1/1983. (I. 19.) MT és a 32/1986. (VIII. 21.) MT rendelet hatályát veszti.

(2) A törvény hatálybalépése előtt takarmány-előállításra, forgalomba hozatalra, laboratóriumi tevékenységre kiadott engedélyek továbbra is érvényben maradnak.

1. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez

A sertés- és baromfitápok minimális táplálóanyag-tartalma

A baromfitápok minimális táplálóanyag-tartalma
(az értékek 88% szárazanyag-tartalomra vonatkoznak)*

Állatfaj, hasznosítási irány, életkor

ME

Ny. feh.

Met.

M+C

Lizin

Ca

P

Na

A

D3

E

vitamin

MJ/kg

%

%

%

%

%

%

%

NE/kg

mg/kg

Broiler indítótáp (0—3 hét)

12,5

21,0

0,50

0,85

1,1

0,9

0,6

0,12

6 000

1 000

10

 

Broiler nevelőtáp (3—6 hét)

12,6

19,0

0,40

0,75

1,0

0,7

0,6

0,12

6 000

1 000

10

 

Broiler befejezőtáp (6—7 hét)

12,6

17,0

0,30

0,60

0,8

0,7

0,5

0,12

5 000

750

7,5

Jérce indítótáp (0—6 hét)

11,5

18,0

0,35

0,65

0,9

1,0

0,6

0,11

6 000

1 000

10

 

Jérce nevelőtáp 1. (6—12 hét)

11,0

15,0

0,30

0,50

0,6

1,0

0,5

0,11

4 000

750

10

 

Jérce nevelőtáp 2. (12—18 hét)

10,5

13,0

0,25

0,40

0,5

1,0

0,5

0,11

3 500

700

10

 

Tojó előkészítőtáp (18—első tojásig)

11,0

16,0

0,30

0,50

0,6

2,0

0,6

0,11

6 000

1 000

10

 

Tojótáp I. (70% termelés felett)

11,0

16,0

0,30

0,50

0,7

3,5

0,6

0,13

6 000

1 000

10

 

Tojótáp II. (70% termelés alatt)

11,0

15,0

0,25

0,45

0,6

3,5

0,6

0,13

6 000

1 000

10

 

Tenyésztojótáp

11,5

16,0

0,30

0,50

0,7

3,2

0,5

0,13

10 000

1 500

15

 

Pulyka indítótáp (0—4 hét)

11,7

26,0

0,55

1,00

1,5

1,2

0,8

0,14

10 000

2 000

15

 

Pulyka nevelőtáp I. (4—8 hét)

12,1

23,0

0,45

0,85

1,3

1,0

0,7

0,14

8 000

1 500

12

 

Pulyka nevelőtáp II. (8—12 hét)

12,3

21,0

0,40

0,72

1,1

1,0

0,6

0,14

8 000

1 500

10

 

Pulyka befejezőtáp I. (12—16 hét)

12,4

18,0

0,35

0,63

0,8

0,9

0,6

0,12

5 000

1 000

10

 

Pulyka befejezőtáp II. (16—vágásig)

12,5

16,0

0,30

0,54

0,7

0,9

0,6

0,12

5 000

1 000

10

 

Állatfaj, hasznosítási irány, életkor

ME

Ny. feh.

Ny. rost

Met.

M+C

Lizin

Ca

P

Na

A

D3

E

vitamin

MJ/kg

%

%

%

%

%

%

%

%

NE/kg

mg/kg

Pecsenyeliba indítótáp (0—3 hét)

11,5

20,0

3,0

0,45

0,80

1,00

1,00

0,60

0,13

6 000

1 000

10

 

Pecsenyeliba nevelőtáp (3—5 hét)

11,7

17,0

4,0

0,35

0,60

0,85

0,90

0,60

0,13

6 000

1 000

10

 

Pecsenyeliba befejezőtáp (5—8 hét)

12,0

15,0

4,5

0,30

0,50

0,60

0,80

0,60

0,13

5 000

750

7,5

Lúd tojótáp

11,0

15,0

4,5

0,26

0,50

0,65

2,50

0,60

0,14

8 000

1 500

15

 

Kacsa indítótáp (0—2 hét)

12,0

18,0

3,0

0,40

0,75

1,00

0,90

0,60

0,14

6 000

1 000

10

 

Kacsa hizlalótáp (2—7 hét)

12,2

15,5

3,5

0,30

0,60

0,70

0,90

0,60

0,14

6 000

1 000

10

 

Kacsa tojótáp

11,2

15,0

4,0

0,35

0,60

0,70

2,70

0,60

0,14

10 000

2 000

15

 


A sertéstápok minimális táplálóanyag-tartalma
(az értékek 88% szárazanyag-tartalomra vonatkoznak)*

Állatfaj, hasznosítási irány, életkor

DEs

Ny. feh.

Lizin

M+C

Ca

P

Na

A

D3

E

vitamin

MJ/kg

%

%

%

%

%

%

NE/kg

mg/kg

Vemheskocatáp

12,0

12,3

0,54

0,35

0,94

0,67

0,12

7500

1000

20

Szoptatókocatáp

13,0

15,9

0,78

0,51

1,09

0,78

0,12

8000

1000

20

Tenyészkantáp

12,4

15,0

0,61

0,40

0,74

0,50

0,16

8000

1000

20

Szopósmalac-táp

14,0

20,0

1,24

0,74

0,90

0,70

0,10

8000

1200

25

Malactáp I.

13,8

18,3

1,10

0,66

0,80

0,60

0,10

7000

1100

20

Malactáp II.

13,7

17,3

0,95

0,57

0,80

0,60

0,10

6500

900

15

Hízósertéstáp I.

13,0

15,5

0,80

0,48

0,70

0,55

0,12

3500

500

10

Hízósertéstáp II.

13,0

14,5

0,70

0,42

0,60

0,50

0,12

3000

400

10

Hízósertéstáp III.

13,0

13,5

0,65

0,39

0,60

0,45

0,12

2500

250

10

Tenyészsüldőtáp I.

12,5

16,3

0,85

0,51

0,85

0,63

0,12

4500

600

15

Tenyészsüldőtáp II.

12,5

14,9

0,75

0,49

0,75

0,54

0,12

4000

500

15


___
* A tápok nedvességtartalma 14%-ot nem haladhatja meg. 12–14% nedvességtartalom között a beltartalmi értékek változatlanok.

2. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


Működési engedély iránti kérelem

Az 1995. évi XCIII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése értelmében az alábbi takarmányelőállító üzem működési engedélyeztetését kérem:

A takarmányelőállító üzem:
– cégszerű megnevezése: .....................
– címe: .....................................
– telephelye: ...............................
A takarmányelőállító üzem:
– rövid technológiai leírása: ...............
...........................................
– aprítóberendezésének, berendezéseinek megnevezése, típusa:
...........................................
teljesítménye, t/h: .......................
– homogenizáló berendezéseinek megnevezése, típusa:
...........................................
teljesítménye, t/h:........................
– granuláló berendezéseinek megnevezése, típusa:
...........................................
teljesítménye, t/h: .......................
– expandáló és extrudáló berendezéseinek megnevezése, típusa:
...........................................
teljesítménye, t/h: .......................
– szárító berendezéseinek megnevezése, típusa:
...........................................
teljesítménye, t/h: .......................
– tisztító, osztályozó berendezéseinek megnevezése, típusa:
...........................................
teljesítménye, t/h: .......................
– porelszívó és leválasztó berendezéseinek megnevezése, típusa:
...........................................
teljesítménye, t/h: .......................
– beépített ventilátor teljesítménye, m3/h:
...........................................
– egyéb berendezéseinek megnevezése, típusa:
...........................................
teljesítménye, t/h: .......................

Az előállítani kívánt takarmány(ok):
– megnevezése: .............................
(Az 1995. évi XCII. törvény 2. §-ának alkalmazása szempontjából.)

– előállításhoz felhasznált anyagok, alapanyagok, illetve előkeverékek megnevezése: ................................

– a gyógyszeres takarmányok esetében a gyógyszer-hatóanyagok megnevezése, és a késztermék(ek) gyógyszertartalma (mg/kg):
..........................................

A raktározási, tárolási körülmények leírása, a rendelkezésre álló tárolótér területe (m2), illetve űrtartalma (m3).
..........................................
..........................................
..........................................
..........................................
..........................................

A kérelemhez az 1995. évi XCII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése értelmében az előírt szakhatósági állásfoglalásokat és a gyártmánylapokat mellékeljük.

Melléklet: ……… db

…………………… 199 ……………………………………………………

P. H.

…………………………………………
kérelmező, illetve költségviselő
cégszerű aláírása

3. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


A szakértő intézet szakvéleményének kiadásához szükséges vizsgálatok

1. TECHNOLÓGIAI FELÜLVIZSGÁLAT
A helyszíni szemlék és vizsgálatok alkalmával a rendelkezésre bocsátott dokumentációk és a megvalósult technológiai összehasonlítását kell elvégezni.
A felülvizsgálatnak meg kell állapítania, hogy az anyagszállító eszközök, berendezések mérete, teljesítménye, kialakítása és ezek elhelyezkedése alkalmas-e, a folyamatos és anyagelmaradás-mentes üzemelésre, az előírt minőségi követelményeknek megfelelő takarmányok előállítására.
Meg kell vizsgálni továbbá, hogy az alkalmazott porelszívó berendezések által a termékgyártás során leválasztott és a termékáramba visszajuttatott ismeretlen összetételű és mennyiségű por a végtermék minőségét nem befolyásolja-e.

2. HOMOGENITÁS VIZSGÁLATOK
A homogenitás vizsgálatokhoz szükséges késztermékek mintavételezését az adott keverőüzem technológiában az értékesítés előtti lezsákolás, illetve ömlesztett tárolás esetén a tároló berendezések ürítőszerkezeténél is el kell végezni. Gyártási (keverési) tételenként az azonos hatóanyagtartalmú és fizikai állapotú (granulált, dercés) késztermékekből 10-10 db mintát kell venni laboratóriumi vizsgálatok céljára.
A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a takarmányok minőségi követelményrendszerét és a homogenitás vizsgálatokra kötelezett takarmányok körét a 4. számú melléklet tartalmazza. Az előállított termékek körére meghatározott variációs koefficiens (CV) értéket a következő számítással kell meghatározni.


ahol az

S = a minta szórása
x = a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények értéke (adatok)
n = az eredmények, adatok száma
x = az eredmények, adatok számtani átlaga

3. ÁTSZENNYEZŐDÉSI VIZSGÁLATOK
A vizsgálatok alkalmával termékváltás előtt az érintett technológiai berendezéseket, szállítóeszközöket indifferens, vagy a termékek előállításakor alkalmazott vívőanyaggal, illetve szemestermények daráival kell átmosatni. A mosatóanyagból az 2. pontban meghatározott helyeken maximum 5 db mintát kell venni.
A mosatóanyag lezsákolása és a tartályokból való kiürítése után gyártható le az olyan takarmány, ami a vizsgált hatóanyag vonatkozásában különbözik az előtte előállított terméktől. Ebből a legyártott terméktételből is maximum 5 db mintát kell venni úgy, hogy azok reprezentálják az esetleges átszennyeződés mértékét.
Az átszennyeződési vizsgálatok laboratóriumi eredményei alapján meg kell határozni:
– a technológiai berendezésekben visszamaradt anyagok mennyiségét, illetve azt, hogy
– a termékváltást, illetve a mosatást követő első legyártott takarmánytétel tartalmaz-e az előző tételből származó, itt nem kívánatos anyagot.

4. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


A homogenitás vizsgálatára kötelezett takarmányelőállító üzemekben gyártott takarmányok csoportja
és a vizsgálatok elvárt variációs koefficiens értéke az előírt hatóanyagcsoportok vonatkozásában

Takarmánycsoportok megnevezése

A mintában vizsgálandó paraméterek

CV% maximum

Vitamin, mikroelem és egységes premix

Vitaminok, illetve mikroelemek vonatkozásában min. 2 paraméter, amennyiben állatgyógyászati készítményt is tartalmaz max. 4 hatóanyag

5%

Komplett premix

Nyomelemek, makroelemek vonatkozásában min. 2 paraméter, amennyiben állatgyógyászati készítményt is tartalmaz max. 4 hatóanyag

8%

Koncentrátum

Nyomelemek, makroelemek vonatkozásában min. 2 paraméter, amennyiben állatgyógyászati készítményt is tartalmaz max. 4 hatóanyag

10%

Táp, takarmánykeverék és tápszer

Nyomelemek, makroelemek vonatkozásában min. 2 paraméter, amennyiben állatgyógyászati készítményt is tartalmaz max. 4 hatóanyag

12%

5. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


A takarmányelőállító üzem vezetője részére előírt szakképesítés

Előállítandó takarmányok köre — Legalacsonyabb szakképesítés
------------------------------------------
Takarmány-alapanyagok, szakirányú technikus — Takarmány-kiegészítőanyagok, takarmány-adalékanyagok — szakirányú felsőfokú végzettség
Előkeverékek a koncentrátumok kivételével — szakirányú felsőfokú végzettség
Koncentrátumok — szakirányú technikus
Takarmánykeverékek, tápok, tápszerek — szakirányú technikus
Gyógyszeres takarmányok — szakirányú technikus

6. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez25


A takarmányok mikrobiológiai határértékei

A takarmányok kórokozó mikroorganizmusokat nem tartalmazhatnak:
Salmonella
MSZ EN 12824:1999 szerint
25 g-ban, n=5, c=0, m=0, M=0
ahol:
n = a mintát tartalmazó egységek száma,
c = azon mintaegységek száma, amelyekben a baktériumszám m és M között van,
m = a baktériumszám küszöbértéke,
M = a baktériumok számának maximális értéke.

Nem hőkezelt takarmány-alapanyagok és dercés takarmánykeverékek, tápok és tápszerek:
Mezofil aerob mikrobaszám
MSZ ISO–4833:1999 szerint, max. 1 X 106 CFU/g

Penészszám
MSZ ISO–7954:1999 szerint, max. 1 X 104 CFU/g

Hőkezelt takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek:
Enterobaktériumszám
MSZ ISO–7402:1999 szerint, max. 3 X 102 CFU/g

Penészszám
MSZ ISO–7954:1999 szerint, max. 1 X 103 CFU/g

Nagy fertőzési veszélyt jelentő takarmány-alapanyagok és ezeket tartalmazó takarmánykeverékek, tápok:
Salmonella
MSZ EN 12824:1999 szerint
25 g-ban n=5, c=0, m=0, M=0

Clostridium perfingens
MSZ ISO 7937:1999 szerint
l g termékre számítva
n=5, c=0, m=0, M=0

Enterobaktériumszám
MSZ ISO 7402:1999 szerint
n=5, c=2, m=10, M= 3 X 102 CFU/g
ahol:
n = a mintát tartalmazó egységek száma,
m = a baktériumszám küszöbértéke,
c = azon mintaegységek száma, amelyekben a baktériumszám m és M között van,
M = a baktériumok számának maximális értéke.

Kedvtelésből tartott állatok részére készült kis fertőzési veszélyt jelentő, állati eredetű hulladékokból származó alapanyagot nem tartalmazó takarmánykeverékek, tápok, illetve konzervek:
Enterobaktériumszám
MSZ ISO 7402:1999 szerint
n=5, c=2, m=10, M=3 X 102 CFU/g
ahol:
n = a mintát tartalmazó egységek száma,
m = a baktériumszám küszöbértéke,
M = a baktériumok maximális értéke
c = azon mintaegységek száma, amelyekben a baktériumszám m és M között van.
Az eredmény nem kielégítő, ha a baktériumszám egy vagy több mintaegységben M vagy több.
A minta még elfogadhatónak minősül, ha a többi mintaegység baktériumszám = m, vagy kevesebb.

A takarmányok avassági határértékei:
Az MSZ 6830–6 1984 szerint vizsgálva, a minimum 3% nyerszsírtartalmú takarmány-alapanyagok esetében, a takarmány zsírtömegére vonatkoztatva, az MSZ 6830–11:1999 szerint, savszám és peroxidszám vizsgálati módszer szerint vizsgálva.
savszám max. 50
és a
peroxidszám max. 25

7. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


A mikroelemek takarmánykeverékre, tápra és tápszerre vetített maximális mennyiségei

Mikroelemek

Állatfaj vagy korcsoport

A mindenkori szárazanyag-tartalomra vonat-
koztatott maximum (mg/kg)

Vas

minden állatfaj

1250

Jód

lófélék

4 összesen

 

egyéb állatfajok és korcsoportjai

40 összesen

Kobalt

minden állatfaj

10 összesen

Réz

borjak

30 tejpótló tápszerekben
50

 

juhok

15

 

hízósertések 16 hétig

175

 

hízósertések 16 hét felett

35

 

tenyészsertések

35

 

egyéb állatfajok és korcsoportjaik

35 összesen

Mangán

minden állatfaj

250 összesen

Molibdén

minden állatfaj

2,5 összesen

Szelén

minden állatfaj

0,5 összesen

Cink

minden állatfaj

250 összesen

8. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez26

9. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


Gyártmánylap

Előállított takarmány neve:

Azonosító termékszáma:

OMMI forgalomba hozatali engedély száma:

Rendeltetése:

Előállító neve:
címe:

Gyártás helye:
címe:

A takarmány előállításának megkezdése:

A takarmány részletes, tételes összetétele:

Az előállító által garantált beltartalmi (hatóanyag) értékei:
Beltartalmi (hatóanyag) paraméter:
minimum érték maximum érték pontérték



Takarmányban lévő gyógyszer-hatóanyag neve:
koncentrációja:

Törzskönyvi száma:

Élelmezés-egészségügyi várakozási idő:27

A takarmány rendeltetésszerű felhasználási javaslata:

Végtermékbe való bekeverés %-a:

Tárolási, raktározási javaslat:

A takarmány kiszerelése:

Munkaegészségügyi és munkabiztonsági előírások az előállítás, tárolás területén:


Vényköteles gyógyszert tartalmazó takarmány esetén: CSAK ÁLLATORVOSI VÉNYRE SZOLGÁLTATHATÓ KI!

Minőségellenőrzési időtartam:

28Géntechnológiával módosított szervezet, illetve azokból előállított termékek
– megnevezése:
– bekeverési aránya:
– a vizsgáló központ tanúsítványa, illetve a földművelésügyi géntechnológiai hatóság engedélyének száma:
– a takarmány rendeltetésszerű felhasználási javaslata:

10. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


A gyártó által garantált beltartalmi (hatóanyag) értékek köre

Megnevezés

Mértékegység

Táp, koncentrátum,
takarmánykeverék

Előkeverékek a
koncentrátum kivételével

Tápszer

Nedvesség maximum

%

+

+

+

Nyersfehérje minimum

%

+

+

+

ebből NPN/maximum

%

+

+

 

Nyerszsír minimum

%

+

 

+

Nyersrost maximum

%

+

 

 

Metionin minimum

%

+

+

+

Lisin minimum

%

+

+

+

Met. + Cisztin minimum

%

+

+

+

Nátrium minimum

%

+

+

+

Kálcium minimum

%

+

+

+

Foszfor minimum

%

+

+

+

Cink minimum

mg/kg

 

+

+

Réz minimum

mg/kg

 

+

+

Vas minimum

mg/kg

 

+

+

Mangán minimum

mg/kg

 

+

+

Jód minimum

mg/kg

 

 

+

Kobalt minimum

mg/kg

 

 

+

Szelén

mg/kg

 

+

+

A-vitamin

NE/kg

+

+

+

D-vitamin

NE/kg

+

+

+

E-vitamin

mg/kg

+

+

+

Számított energiaértékek (állatfajnak megfelelően) minimum

MJ/kh

+

 

+

K-vitamin minimum

mg/kg

 

+

 

B1-vitamin minimum

mg/kg

 

+

 

B2-vitamin minimum

mg/kg

 

+

 

Pantoténsav minimum

mg/kg

 

+

 

Kolinklorid minimum

mg/kg

 

+

 

Nikotinsav minimum

mg/kg

 

+

 

B6-vitamin minimum

mg/kg

 

+

 

B12-vitamin minimum

mg/kg

 

+

 

Biotin minimum

mg/kg

 

+

 

C-vitamin minimum

mg/kg

 

+

 

Savfok maximum

SH°

 

 

+

Oldhatósági max. index

 

 

 

+

11. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


Takarmányok – kutya és macska takarmányainak kivételével – garantált értékeitől való
megengedhető eltérések

Vizsgált paraméterek

Értékhatárok

Megengedhető eltérések

Nedvességtartalom

 5%-ig

0,5% A

 5–10% között

10,0% R

10–20% között

1,0% A

20% felett

5,0% R

Nyersfehérje-tartalom

10%-ig

1,0% A

10–20% között

10,0% R

20% felett

2,0% A

Emészthető nyersfehérje-tartalom

10%-ig

2,0% A

10–20% között

20,0% R

20% felett

4,0% A

Energiatartalom

10 MJ/kg

10,0% R

10 MJ/kg

1,0% A

Nyerszsírtartalom

 8%-ig

0,8% A

 8–15% között

10,0% R

15% felett

1,5% A

Nyersrosttartalom

 6%-ig

1,5% A

 6–12% között

25,0% R

12% felett

3,0% A

Keményítőtartalom

 

3,0% A

Nyershamutartalom

 5%-ig

0,8% A

 5–10% között

16,0% R

10% felett

1,6% A

Sósavban oldhatatlan hamu-(homok-)tartalom

 4%-ig

0,6% A

 4–10% között

15,0% R

10% felett

1,5% A

Kálium-, magnézium-, nátriumtartalom

0,2%-ig

0,06% A

0,2–1,0% között

30,0% R

1,0–2,0% között

0,3% A

2,0% felett

15,0% R

Calcium-, foszfortartalom

1%-ig

0,3% A

1–2% között

30,0% R

2–5% között

0,6% A

5% felett

12,0% R

Réz-, kobalt-, vas-, mangán-, cinktartalom

 30 mg/kg-ig

15,0 mg/kg A

 30 mg/kg– 50 mg/kg között

50,0% R

 50 mg/kg–100 mg/kg között

25,0 mg/kg A

100 mg/kg felett

25,0% R

Szeléntartalom

 0,5 mg/kg-ig

70,0% R

 0,5 mg/kg– 1,0 mg/kg között

0,35 mg/kg A

 1,0 mg/kg–10,0 mg/kg között

35,0% R

10,0 mg/kg–14,0 mg/kg között

3,50 mg/kg A

14,0 mg/kg felett

25,0% R

Jódtartalom

 

40,0% R

Lizin-, Metionin-, Treonintartalom

 

15,0% R

Cisztin-, Triptofántartalom

 

20,0% R

A-vitamin-tartalom

 10 000 NE/kg-ig

40,0% R

 10 000 NE/kg– 20 000 NE/kg között

4000 NE/kg A

 20 000 NE/kg–100 000 NE/kg között

20,0% R

100 000 NE/kg–125 000 NE/kg között

20 000 NE/kg A

125 000 NE/kg között

16,0% R

D-vitamincsoport-tartalom

  3 000 NE/kg-ig

60,0% R

  3 000 NE/kg–  6 000 NE/kg között

1 800 NE/kg A

  6 000 NE/kg– 60 000 NE/kg között

30,0% R

 60 000 NE/kg–100 000 NE/kg között

18 000 NE/kg A

100 000 NE/kg felett

18,0% R

E-vitamin-tartalom

150 mg/kg-ig

30,0% R

150 mg/kg–180 mg/kg között

450 mg/kg A

180 mg/kg–400 mg/kg között

25,0% R

400 mg/kg–800 mg/kg között

100,0 mg/kg A

800 mg/kg felett

12,5% R

K-vitamin-(Menadion-)tartalom

100 mg/kg-ig

40,0% R

100 mg/kg–200 mg/kg között

40,0 mg/kg A

200 mg/kg felett

20,0%

Egyéb vitamintartalom

150 mg/kg-ig

40,0% R

150 mg/kg–250 mg/kg között

60,0 mg/kg A

250 mg/kg felett

24,0% R

Gyógyszerhatóanyag-tartalom

  5 mg/kg-ig

40,0% R

  5 mg/kg– 10 mg/kg között

2,0 mg/kg A

 10 mg/kg–100 mg/kg között

20,0% R

100 mg/kg–125 mg/kg között

20,0 mg/kg A

125 mg/kg–500 mg/kg között

16,0% R

500 mg/kg–800 mg/kg között

80,0 mg/kg A

800 mg/kg felett

10,0% R


Kutya és macska takarmányainak garantált értékétől való megengedhető eltérései

Vizsgált paraméterek

Értékhatárok

Megengedhető eltérések

Nedvességtartalom

20,0%-ig

1,5% A

20,0–40,0% között

7,5% R

40,0% felett

3,0% A

Nyersfehérje-tartalom

12,5%-ig

2,0% A

12,5%–20,0% között

16,0% R

20,0% felett

3,2% A

Nyerszsírtartalom

 

2,5% A

Nyersrosttartalom

 

3,0% A

Nyershamutartalom

 

4,5% A


1. A ,,Megengedhető eltérések'' oszlopban az ,,A'' jelölés a garantált értéktől való abszolút értékben történő eltérést, az ,,R'' jelölés pedig a relatív eltérést jelenti.
2. A minimalizált garantált értékek esetében ,,mínusz'' (–) irányban; maximalizált garantált értékek esetében ,,plusz'' (+) irányban; garantált pontértékek esetében pedig ,,mínusz'' (–) és ,,plusz'' (+) irányban egyaránt kell elvégezni az értékelést.

12. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


A hazai előállítású új takarmány minősítése iránti kérelem

ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÍTŐ
INTÉZET
TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY
1024 Bp., Keleti Károly u. 24.
1525 Bp. 114, Pf. 30, 93

Az 1995. évi XCII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet 21. §-ának (2) bekezdése alapján, az alábbi feltételeknek megfelelő hazai előállítású új takarmány minősítését és forgalomba hozatalának engedélyezését kérem:

A takarmány megnevezése:

Fogalmi meghatározása:

A termék előállítója:

A termék előállítójának címe, telephelye:

A termék első forgalmazójának neve, címe, telephelye:

…………………… 199… év ………………… hó …… nap

P. H.

…………………………………………………

kérelmező, illetve költségviselő
neve és postacíme

A kérelemhez mellékelni kell:
– a takarmány összetételének részletes leírását,
–29 a nyilatkozatot arról, hogy a takarmány tartalmaz-e géntechnológiával módosított szervezetet, illetve abból előállított terméket (csatolva a géntechnológiával módosított szervezetről, illetve abból előállított termékről a vizsgáló központ tanúsítványát, illetve a földművelésügyi géntechnológiai hatóság engedélyét)
– a takarmány előállításának részletes technológiai leírását,
– a takarmány érzékszervi, fizikai, kémiai, mikrobiológiai minőségi jellemzőit,
– a takarmány rendeltetését, felhasználási módját, a tárolási előírásokat,
– a minőségmegőrzés időtartamát, a kiszerelés és forgalmazás módját,
– munka-, élelmezés- és közegészségügyi előírásokat,
– a takarmány azonosíthatóságát biztosító vizsgálati módszert (kimutathatóság előkeverékekből, tápokból stb.),
– a toxikológiai vizsgálati adatokat (szükség esetén e rendelet 13. számú melléklete szerinti adatlap),
– a takarmány esetleges kölcsönhatásait más anyaggal, illetve a takarmánnyal szemben,
– a biológiai hatékonyság megállapítására lefolytatott állatetetési kísérletek eredményeit.

13. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


Adatlap a takarmány-kiegészítőanyagok, takarmány-adalékanyagok engedélyezéséhez

1. Az anyag megnevezése, E-száma:
2.30 Összetétele [hatóanyagok részaránya, tartalmaz-e géntechnológiával módosított szervezetet, illetve abból előállított terméket (csatolva a géntechnológiával módosított szervezetről, illetve abból előállított termékről a vizsgáló központ tanúsítványát, illetve a földművelésügyi géntechnológiai hatóság engedélyét)] :
3. Az engedélyt kérő neve, címe (telephelye):
4. A gyártó cég neve, címe:
5. A forgalmazó neve és címe:
6. A csomagolás, illetve kiszerelés módja:
7. A tárolás módja, az adalékanyag eltarthatósági ideje:
8. Fizikai, kémiai tulajdonságok:
8.1. A hatóanyag kémiai és fizikai tulajdonságai (kémiai megnevezés, szerkezeti képlet, halmazállapot, szín, szag, oldhatóság, kémhatás stb.):
8.2. Az adalékanyag mikrobiológiai és kémiai tisztaságára és azonosságára vonatkozó adatok (hatóanyag-tartalom, melléktermékek és szennyező anyagok megnevezése és mennyisége):
9. Az alkalmazásra vonatkozó adatok:
9.1. Az adalékanyag rendeltetése (pl. színezék, ízfokozó stb.).
9.2. Az anyag alkalmazásának technológiai indoklása.
9.3. A felhasználás módja.
9.4. Tervezett felhasználási koncentráció.
10. Az adalékanyag ártalmatlanságát igazoló adatok:
10.1. Heveny toxicitási vizsgálatok.
10.1.1. orális LD50
10.1.2. dermális LD50
10.1.3. intraperitoneális LD50
10.1.4. inhalációs LD50
10.1.5. szem-irritáció
10.1.6. bőr-irritáció
10.1.7. egyéb adatok
10.2. Félheveny toxicitási vizsgálatok.
10.2.1. orális
10.2.2. dermális
10.2.3. inhalációs
10.2.4. bőrszenzibilizáció
10.3. Idült toxicitási vizsgálatok.
10.3.1. orális
10.3.2. inhalációs (a félheveny vizsgálat alapján)
10.4. ,,Késői'' toxikus hatások.
10.4.1. genotoxikus hatás 3 végpontra, in vivo
10.4.2. reprodukciós hatás
10.4.3. embriotoxikus és teratogén hatás
10.4.4. karcinogén hatás
10.4.5. egyéb kései hatás

…………………… 199… év ………………… hó …… nap

Az adatlapot kitöltötte:

…………………………………………………

P. H.

Ellenőrizte:

…………………………………………………

14. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


Import fehérje takarmány-alapanyag behozatalának, forgalomba hozatalának és takarmányozási célú felhasználásának engedélyezése iránti kérelem

ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÍTŐ
INTÉZET
TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY
1024 Bp., Keleti Károly u. 24.
1525 Bp. 114, Pf. 30, 93

Az 1995. évi XCII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet 22. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján, az alábbi import fehérje takarmány-alapanyag takarmányozási célú felhasználásának, illetve e célból történő behozatalának és forgalomba hozatalának engedélyezését kérem:

A takarmány megnevezése:
Származási helye:
Előállító, illetve szállító neve, címe:

Importőr neve, címe:

Importőr telephelye:

Forgalmazó neve, címe:

Forgalmazó telephelye, illetve az első tárolási hely:
A behozni kívánt mennyiség:

A behozatal célja:

…………………… 199… év ………………… hó …… nap

P. H.

…………………………………………………

kérelmező, illetve költségviselő
neve és postacíme

A kérelemhez mellékelni kell
– a takarmány összetételének részletes leírását, beltartalmát, hatóanyagtartalmát,
– 31 a nyilatkozatot arról, hogy a takarmány tartalmaz-e géntechnológiával módosított szervezetet, illetve abból előállított terméket (csatolva a géntechnológiával módosított szervezetről, illetve abból előállított termékről a vizsgáló központ tanúsítványát, illetve a földművelésügyi géntechnológiai hatóság engedélyét)
– az előállító, illetve a szállító által aláírt és lepecsételt eredeti certifikációt, vagy hiteles másolatát, ennek magyar nyelvű fordítását,
– az állategészségügyi, illetve a növényegészségügyi certifikáció másolatát (adott termékre és előállítóra, illetve szállítóra vonatkoztatva),
– a gyártástechnológia leírását,
– a felhasználási javaslatot,
– a kiszerelési, tárolási, raktározási előírásokat,
– a minőségmegőrzési határidőt,
– 1 kg mintát (az előállító vagy a szállító által lepecsételt).

15. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


Import előkeverék, takarmánykeverék, táp, tápszer behozatalának, forgalomba hozatalának és takarmányozási célú felhasználásának engedélyezése iránti kérelem

ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÍTŐ
INTÉZET
TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY
1024 Bp., Keleti Károly u. 24.
1525 Bp. 114, Pf. 30, 93

Az 1995. évi XCII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet 22. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján, az alábbi import előkeverék*, takarmánykeverék*, táp*, tápszer* takarmányozási célú felhasználásának, illetve e célból történő behozatalának, forgalomba hozatalának engedélyezését kérem:

A takarmány megnevezése:

Fogalmi meghatározása:

A termék előállítója:

A termék importőre:

Az importőr telephelye:

Az első tárolási hely:

A termék hazai forgalmazója:

A behozni kívánt mennyiség:

A behozatal célja:*
– saját felhasználás
– további forgalmazás
– kezelés
– kísérlet
– egyéb, megnevezve:

…………………… 199… év ………………… hó …… nap

P. H.

…………………………………………………

kérelmező, illetve költségviselő
neve és postacíme

A kérelemhez mellékelni kell:
– a takarmány összetételének részletes leírását,
– 32 a nyilatkozatot arról, hogy a takarmány tartalmaz-e géntechnológiával módosított szervezetet, illetve abból előállított terméket (csatolva a géntechnológiával módosított szervezetről, illetve abból előállított termékről a vizsgáló központ tanúsítványát, illetve a földművelésügyi géntechnológiai hatóság engedélyét)– a takarmány összetevőinek fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzőit,
– a takarmány garantált beltartalmát, illetve a hatóanyagtartalmat,
– a takarmány gyári certifikációját,
– a takarmány állategészségügyi certifikációját,
– a takarmány élelmezés-egészségügyi várakozási idejét,
– a gyártó nyilatkozatát, hogy a termék előállítása során felhasznált komponensek, azok minősége és felhasználásának mértéke az EU előírásoknak megfelel-e,
– részletes felhasználási útmutatót, illetve a javaslatot,
– a termék kiszerelésére, tárolására, illetve minőségmegőrzési idejére vonatkozó adatokat,
– a gyártó által lezárt és pecséttel ellátott 1 kg termékmintát vizsgálati célra,
– gyógyszeres takarmány esetén igazolás a gyógyszer előállítójától.

____
* A megfelelő szó aláhúzandó.

16. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


Import takarmány-alapanyag, takarmány-kiegészítőanyag, takarmány-adalékanyag behozatalának, forgalomba hozatalának és takarmányozási célú felhasználásának engedélyezése iránti kérelem

ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÍTŐ
INTÉZET
TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY
1024 Bp., Keleti Károly u. 24.
1525 Bp. 114, Pf. 30, 93

Az 1995. XCII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet 23. §-ának (3) bekezdésének c) pontja alapján, az alábbi import takarmány-alapanyag*, takarmány-kiegészítőanyag*, takarmány-adalékanyag*, takarmányozási célú felhasználásának és e célból történő behozatalának, forgalomba hozatalának engedélyezését kérem:

A takarmány megnevezése:

Fogalmi meghatározása:

A termék előállítója:

A termék importőre:

Az importőr telephelye:

A termék hazai forgalmazója:

A behozni kívánt mennyiség:

A behozatal célja:*
– saját felhasználás
– forgalmazás
– kezelés
– kísérlet
– egyéb, megnevezve:

…………………… 199… év ………………… hó …… nap

P. H.

…………………………………………………

kérelmező, illetve költségviselő
neve és postacíme

A kérelemhez mellékelni kell:
– a takarmány összetételének részletes leírását,
– 33 a nyilatkozatot arról, hogy a takarmány tartalmaz-e géntechnológiával módosított szervezetet, illetve abból előállított terméket (csatolva a géntechnológiával módosított szervezetről, illetve abból előállított termékről a vizsgáló központ tanúsítványát, illetve a földművelésügyi géntechnológiai hatóság engedélyét)
– a takarmány összetevőinek fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzőit,
– a takarmány gyári certifikációját, garantált beltartalmi értékeit, illetve hatóanyagtartalmát,
– a takarmány állategészségügyi certifikációját,
– a takarmány esetleges közös-piaci engedélyszámát,
– a takarmány kiszerelésére, tárolására, minőségmegőrzési idejére vonatkozó adatokat, valamint
– kvalitatív és kvantitatív vizsgálati módszereket a termékre, illetve a bedolgozásával készült takarmányra,
– részletes felhasználási útmutatót, illetve javaslatot,
– szükség esetén e rendelet 13. számú melléklete szerinti adatlapot,
– az előállító által lezárt és pecséttel ellátott termékmintát vizsgálati célra.

____
* A megfelelő szó aláhúzandó.

17. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


A hazai takarmányozási gyakorlatban ismeretlen,
de az Európai Unió tagállamaiban már engedéllyel rendelkező import takarmányok behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és takarmányozási célú felhasználásának engedélyezése iránti kérelem

ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÍTŐ
INTÉZET
TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY
1024 Bp., Keleti Károly u. 24.
1525 Bp. 114, Pf. 30, 93

Az 1995. évi XCII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet 23. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai alapján az alábbi elnevezésű, a hazai takarmányozási gyakorlatban ismeretlen, de az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett, illetve engedélyezés alatt álló új takarmány behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és takarmányozási célú felhasználásának engedélyezését kérem:

A takarmány megnevezése:

A takarmány fogalmi meghatározása:

A takarmány előállítója:

A takarmány importőre:

A takarmány magyarországi forgalmazója:

…………………… 199… év ………………… hó …… nap

P. H.

…………………………………………………
a kérelmező, illetve költségviselő
cégszerű aláírása neve és postacíme

A kérelemhez mellékelni kell:
– a termék részletes leírását, a gyártástechnológia rövid leírását,
– 34 a nyilatkozatot arról, hogy a takarmány tartalmaz-e géntechnológiával módosított szervezetet, illetve abból előállított terméket (csatolva a géntechnológiával módosított szervezetről, illetve abból előállított termékről a vizsgáló központ tanúsítványát, illetve a földművelésügyi géntechnológiai hatóság engedélyét)
– a termék certifikációját (állategészségügyi is),
– a termék vizsgálati metodikáját,
– a termék vizsgálatához szükséges anyagokat,
– a termék gyári kiszerelésű mintáját,
– a termék felhasználási javaslatát,
– a termék felhasználásával kapcsolatos egzakt kutatási eredmények összefoglalóit,
– a termék stabilitására vonatkozó adatokat,
– a termék tárolási javaslatát, a minőségmegőrzési időt,
– a termék kompatiblitására, illetve inkompatibilitására vonatkozó egzakt vizsgálati adatokat,
– a termék biztonságtechnikai adatlapját,
– a termék kiszerelését,
– a termék külföldi engedély-okiratának másolatait, illetve EU besorolását és számait.

18. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


A hazai takarmányozási gyakorlatban ismeretlen,
de az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett, illetve engedélyezés alatt álló hasznos mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és takarmányozási célú felhasználásának engedélyezése iránti kérelem

ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÍTŐ
INTÉZET
TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY
1024 Bp., Keleti Károly u. 24.
1525 Bp. 114, Pf. 30, 93

Az 1995. évi XCII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet 23. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján, a mellékelt dokumentáció szerinti, a hazai takarmányozási gyakorlatban ismeretlen, de az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett, illetve engedélyezés alatt álló új takarmány behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és takarmányozási célú felhasználásának engedélyezését kérem.

…………………… 199… év ………………… hó …… nap

P. H.

…………………………………………………
kérelmező, illetve költségviselő
neve és postacíme

A kérelemhez mellékelni kell a következőket:

1. Termék ismertetése, leírása.
1.1.Termék megnevezése.
1.2. A termékben aktív komponensként jelenlévő mikroorganizmusok megnevezése, rendszertani besorolása.
1.3. Nevezett mikroorganizmusok törzsgyűjteményének letéti helye, EU-száma, illetve a származási ország regisztrációs száma.
1.4. 35 Genetikai stabilitás, génsebészeti beavatkozások ismertetése, a nemzetközi nómenklatúra indexhez képest.
1.5. Az azonosításhoz és későbbiekben a felhasználáshoz szükséges tulajdonságok ismertetése (vegetatív spórás mikroorganizmusok).
1.6. Telepképző egység ismertetése (CFU/g). Összetett termék esetén az egyes komponensek telepképző egységének ismertetése.
1.7. Nevezett mikroorganizmusoknak a gyógyszerekkel szembeni rezisztenciája.
1.8. Egyéb takarmánykomponensekkel szembeni kompatibilitás, illetve inkompatibilitás vizsgálati adatai.
1.9.36 A termék tartalmaz-e géntechnológiával módosított szervezetet, illetve abból előállított terméket (csatolva a géntechnológiával módosított szervezetről, illetve abból előállított termékről a vizsgáló központ tanúsítványát, illetve a földművelésügyi géntechnológiai hatóság engedélyét)
2. Előállító megnevezése, címe, telephelye.
3. Importőr megnevezése, címe, telephelye (a gyártó magyarországi képviseletének címe, telephelye).
4. Hazai forgalmazó megnevezése, címe, illetve telephelye.
5. Termék rendeltetése.
6. Termék tulajdonságai, hatásmechanizmusa.
7. Termék használatának előnyei (kísérleti adatokkal alátámasztva).
8. Az alkalmazással kapcsolatos előírások (felhasználási útmutató).
9. A felhasználás során betartandó munka-, élelmezés és közegészségügyi előírások.
10. Technikai információ.
10.1. Tárolásra vonatkozó előírások.
10.2. Minőségmegőrzési határidő.
10.3. Termék stabilitása a takarmány-előállítás során.
10.4. Termék stabilitása a premixekben és keveréktakarmányokban.
11. Gyártástechnológia ismeretése, az előállítás során alkalmazott minőségbiztosítási módszerek leírása.
12. A termék kiszerelése.
13. Vizsgálati módszer és termékminta. Vizsgálati módszer a termék vizsgálatán túlmenően terjedjen ki a terméknek az előkeverékekből és tápokból való kimutathatóságára.
14. A vizsgálati mintán kívül szükséges liofilizált letéti minta beadása az OMMI-hez mint a hazai letéti bank kezelőjéhez.

19. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


A hazai takarmányozási gyakorlatban ismeretlen,
de az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett, illetve engedélyezés alatt álló enzimkészítmények behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és takarmányozási célú felhasználásának engedélyezése iránti kérelem

ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÍTŐ
INTÉZET
TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY
1024 Bp., Keleti Károly u. 24.
1525 Bp. 114, Pf. 30, 93

Az 1995. évi XCII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet 23. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján, a mellékelt dokumentáció szerinti, a hazai takarmányozási gyakorlatban ismeretlen, de az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett, illetve engedélyezés alatt álló új takarmány behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és takarmányozási célú felhasználásának engedélyezését kérem.

…………………… 199… év ………………… hó …… nap

P. H.

…………………………………………………

kérelmező, illetve költségviselő
neve és postacíme

A kérelemhez mellékelni kell a következőket:

1. A termék ismertetése, leírása.
1.1. Termék megnevezése.
1.2. 37 Aktív hatóanyag-tartalom, összetétel [tartalmaz-e géntechnológiával módosított szervezetet, illetve abból előállított terméket (csatolva a géntechnológiával módosított szervezetről, illetve abból előállított termékről a vizsgáló központ tanúsítványát, illetve a földművelésügyi géntechnológiai hatóság engedélyét)].
1.3. Vivőanyag megnevezése és minőségi jellemzői.
1.4. Tisztasági fok (szennyező és mérgező anyagtartalom max. értékei).
2. Megjelenési forma (por, folyadék vagy mikrogranulátum).
3. Előállító megnevezése, címe, illetve telephelye.
4. Importőr megnevezése, címe és telephelye (a gyártó magyarországi képviseletének telephelye).
5. Hazai forgalmazó megnevezése és címe, illetve telephelye.
6. Az aktív hatóanyag-tartalomra vonatkozó specifikáció.
6.1. A termék EU regisztrációs száma, illetve a származási ország regisztrációs száma (IUB Nr.), (CAS Nr.).
6.2. Biológiai eredet, amennyiben az enzimek mikrobiológiai eredetűek, úgy a baktériumkultúra megnevezése, származási helye, letéti hely száma.
6.3. A termék rendeltetése.
6.4. Elfogadott teszt-szubsztrátumokkal szembeni aktivitás (aktivitási egység).
7. A termék tulajdonságai (optimális pH-érték, optimális hőmérséklet stb.) hatásmechanizmusa.
8. A termék használatának előnyei (kísérleti adatokkal alátámasztva).
9. A termék alkalmazásával kapcsolatos előírások (felhasználási útmutató).
10. A termék kompatibilitására, illetve inkompatibilitására vonatkozó egzakt vizsgálati adatok.
11. A felhasználással kapcsolatos élelmezés- és közegészségügyi előírások, biztonságtechnikai adatlap.
12. Technikai információ.
12.1. Tárolásra vonatkozó előírások.
12.2. Minőségmegőrzési határidő.
12.3. A termék stabilitása a takarmány előállítása során.
12.4. A termék stabilitása premixekben és keveréktakarmányokban.
13. Gyártástechnológia ismertetése.
14. A termék kiszerelése.
15. Vizsgálati metodika ismertetése és termékminta. A vizsgálati metodika foglalja magában a terméknek az előkeverékekből, illetve a tápokból való kimutathatóságát.
16. A vizsgálati mintán kívül szükséges letéti és standard minta beadása az OMMI-hez mint a hazai letéti bank kezelőjéhez.

20. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


A mintavétel szabályai

1. A hatósági minősítési, engedélyezési eljárás, a hatósági takarmányellenőrzés, a laboratóriumi ellenőrzés keretében, valamint az üzem engedélyezési és felülvizsgálati eljárás keretében a takarmányfelügyelő, az Állomás, az OMMI, valamint az ÁOGYTI erre felhatalmazott dolgozója vehet a takarmányból mintát.
2. A hatósági minősítési, engedélyezési eljárás, valamint a takarmányellenőrzés keretében tételmintát kell venni. A tételminta az ugyanabból a tételből vett részminták összessége.
3. A részminta a tétel egy helyéről vett minta.
4. A tételminta:
a) előkeverékek, takarmánykeverékek, tápok és tápszerek zsákos, dobozos, tartályos, illetve ömlesztett kiszerelése esetén 1000 kg tétel nagyságig minimum 3 db, egyenként minimum 1 kg tömegű részmintából áll. Az 1000 kg-nál nagyobb tétel nagyság esetén 5000 kg-ig minimum 4 db, további 5000 kg-onként 1-1 db, de összességében maximum 10 db, minimum kg tömegű részmintából áll. Három vagy annál kevesebb számú zsák, doboz, tartály esetén mindegyik zsákból, dobozból, tartályból kell 1-1 db részmintát venni a tételminta kialakításához;
b) takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok, valamint takarmány-adalékanyagok zsákos, tartályos, illetve ömlesztett kiszerelése esetén 5000 kg tétel nagyságig minimum 3 db, egyenként minimum 1 kg tömegű részmintából áll. Az 5000 kg-nál nagyobb tétel nagyság esetén 10 000 kg-ig minimum 4 db, további 10000 kg-onként 1-1 db, de összességében maximum 10 db, minimum 1 kg tömegű részmintából áll. Három vagy annál kevesebb számú zsák, doboz, tartály esetén az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni.
c) szálas- és tömegtakarmányok esetében 5000 kg-ig minimum 3 db, 5000–10 000 kg között minimum 4 db, további 10 000 kg-onként 1-1 db, de összesen maximum 10 db részmintából áll. A részminták súlya szálastakarmányból minimum 1/2 kg, tömegtakarmányból minimum 1 kg.
5. A tételmintából homogenizálással egyenként minimum 1 kg tömegű laboratóriumi mintákat kell képezni.
6. A laboratóriumba vizsgálatra 1 db laboratóriumi mintát kell eljuttatni.
7. Az üzem kérésére további laboratóriumi mintát lehet ellenmintaként az üzemben hagyni.
8. Mikrobiológiai vizsgálatra külön tételmintát kell képezni. A tételminta képzésének szabályai megegyeznek a 4. pontban foglaltakkal.
9. A mikrobiológiai vizsgálatra vett tételmintából homogenizálás útján 1 db, minimum 1,5 kg tömegű laboratóriumi mintát kell képezni, amit a vizsgáló laboratóriumba kell küldeni. Az üzemben a mikrobiológiai vizsgálatra szánt mintából ellenmintát nem kell hagyni.
10. A másodfokú eljárás lefolytatására, ha ehhez mintára van szükség, csak a takarmányelőállító üzemben hagyott ellenminta használható fel. A takarmányelőállító üzem köteles az ellenmintát a termékre előírt tárolási feltételek közt tárolni, amit a takarmányfelügyelő köteles ellenőrizni. Mikrobiológiai kifogással kapcsolatos másodfokú eljárás lefolytatásához laboratóriumi minta, illetve üzemben hagyott ellenminta nem használható fel.
11. Az új takarmányelőállító üzem engedélyezési eljárása, valamint a takarmányelőállító üzem felülvizsgálatakor végzett homogenitási vizsgálat esetén a laboratóriumi mintát a kijelölt mintavételi helyekről vett minimum 1 kg tömegű részminta képezi. Zsákos kiszerelés esetén a kijelölt zsákok belső részéből mintavevő lapáttal megkevert és kivett 1 kg tömegű minta ömlesztett kiszerelés esetén a takarmányelőállító üzem késztermék kifolyónyílásánál meghatározott időegységenként vett 1 kg tömegű minta képezi a laboratóriumi mintát.
12. A laboratóriumi ellenőrzés keretében az ellenőrzéssel megbízott személy az ellenőrzött laboratórium által már levizsgált minta megmaradt teljes tömegét vagy ennek hiányában az érintetlen laboratóriumi ellenmintát szállítja el ellenőrző vizsgálatra. Az elvitt mintáról jegyzőkönyvet vesz fel.
13. A hatósági minősítési, illetve engedélyezési eljárás, valamint a hatósági ellenőrzés keretében végzett mintavételt jól tisztítható peremes, lapos lapáttal, illetve mintavevő tőrrel kell elvégezni.
14. A szilárd halmazállapotú laboratóriumi mintát kétrétegű, belülről nedvességgel, zsírral, olajokkal szemben impregnált mintazacskóba kell tölteni.
15. A nem szilárd halmazállapotú laboratóriumi mintát a minta mennyiségének megfelelő, jól zárható üvegedénybe kell tölteni.
16. A mintazacskót, illetve az üvegedényt úgy kell lezárni, hogy a mintázott termék a külső környezettől hermetikusan el legyen zárva.
17. A mintazacskót, illetve az üvegedényt úgy kell lezárni, és lepecsételni, hogy a mintához a pecsétlenyomat sérülése nélkül hozzáférni, ahhoz hozzátenni, illetve a mintából elvenni ne lehessen.
18. A mintazacskón a következő adatokat kell feltüntetni:
– a minta sorszámát, illetve azonosítóját,
– a mintázott termék megnevezését, azonosítóját, tételszámát,
– a mintázott termék előállításának, gyártásának, származásának helyét, idejét; import takarmányok esetén az üzembe, illetve a tárolóhelyre érkezésének időpontját,
– a mintavétel helyét és időpontját,
– a mintavevő nevét és bélyegzőjét,
– a mintázott tétel mennyiségét.
19. A takarmányelőállító üzemben vett laboratóriumi minták mellé minden esetben mellékelni kell a mintázott termék címkéjének, ömlesztett termék esetén minőségi bizonyítványának egy példányát.
20. A mintázás tényéről mintavételi jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:
– a minta sorszámát, illetve azonosítóját,
– a mintázott termék megnevezését, azonosítóját, tételszámát,
– a mintázott termék előállításának, gyártásának, származásának helyét, idejét; import takarmányok esetén az üzembe, illetve a tárolóhelyre érkezésének időpontját,
– a mintavétel helyét és időpontját,
– a mintavevő nevét és pecsétjét,
– a mintázott tétel mennyiségét,
– az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok tételsorolását,
– az üzemben hagyott ellenminták számát,
– a mintázott tétellel, a mintavétellel kapcsolatos egyéb információkat, megjegyzéseket,
– a termék nagykereskedelmi árát.
21. A laboratóriumi mintákat a mintavételtől számítva 4 napon belül – a mikrobiológiai vizsgálat céljára vett mintákat 24 órán belül – kell a vizsgáló laboratóriumba juttatni.
22. A laboratóriumi mintákat a laboratóriumba való érkezésig a mintavevő köteles a termékre előírt tárolási előírásoknak megfelelően tárolni, illetve szállítani.

21. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez


Megengedett eltérések ellenőrző vagy laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatokban

Vizsgált paraméterek

Méréstartomány

Eltérés

Nedvesség

<= 15%

 +- 0,3% A

> 15%

 +- 2,0% R

Nyersfehérje

<= 16%

 +- 0,4% A

> 16 <= 32%

 +- 2,5% R

> 32%

 +- 0,8% A

Emészthető nyersfehérje

<= 16%

 +- 0,8% A

> 16 <= 50%

 +- 5% R

> 50%

 +- 2,5% A

Nyerszsír

<= 10%

 +- 0,4% A

> 10 <= 20%

 +- 4,0% R

> 20%

 +- 0,8% A

Nyersrost

<= 10%

 +- 0,4% A

> 10%

 +- 4,0% R

Nyershamu

<= 10%

 +- 0,4% A

> 10 <= 15%

 +- 4,0% R

> 15 <= 20%

 +- 0,6% A

> 20%

 +- 3,0% R

Sósavban oldhatatlan hamu
=homok

<= 10%
> 10%

 +- 0,3% A
 +- 3,0% R

Oldhatósági index

 

 +- 10% R

Só

<= 1,5%

 +- 0,2% A

> 1,5 <= 5%

 +- 0,4% A

> 5,0%

 +- 0,5% A

Ca

<= 0,5%

 +- 0,05% A

P

> 0,5 <= 6%

 +- 10% R

> 6 <= 10%

 +- 0,6% A

> 10%

 +- 6% R

K

<= 16/

 +- 0,02% A

Mg

> 0,16 <= 8%

 +- 12,5% R

Na

> 8%

 +- 1,0% A

Összes foszfor, citromsavban, semleges és alkálikus ammónium-citrátban oldható foszfor

<= 5%

az átlag 3%-a R

> 5%

 +- 0,20% A

Karbonáttartalom

<= 5%

 +- 0,1% A

> 5 <= 25%

 +- 0,2% A

> 25%

 +- 0,5% A

Mikroelemek
Cu, Co, Fe, Mn, Zn, Ni, B
V

<= 30 mg/kg
> 30 <= 50 mg/kg
> 50 <= 100 mg/kg
> 100 mg/kg

 +- 9 mg/kg A
 +- 30% R
 +- 15 mg/kg A
 +- 15% R

Se

<= 0,5 mg/kg

 +- 40% R

> 0,5 <= 1 mg/kg

 +- 0,2 mg/kg A

> 1 <= 10 mg/kg

 +- 20% A

> 10 <= 20 mg/kg

 +- 2 mg/kg A

> 20 mg/kg

 +- 10% R

Jód

 

 +- 25% R

Összes cukortartalom
Redukáló cukor, tejcukor

<= 25%
> 25 <= 50%
> 50%

 +- 2% A
 +- 8% R
 +- 4% A

Keményítőtartalom

<= 12%

 +- 0,6% A

> 12 <= 20%

 +- 5% R

> 20%

 +- 1% A

Karbamidtartalom

<= 2%

 +- 0,3% A

> 2%

 +- 10% R

Aminósav-tartalom
Cisztin
Metionin, Lizin, egyéb, Triptofán

 

 +- 15% R
 +- 10% R

Nitrát-nitrit tartalom

 

 +- 10% R

Karotin

 

 +- 20% R

Xantophyll-tartalom

 

 +- 20% R

Olajos magvak és darák ITC- és VTO-tartalma

 

 +- 20% R

Szója és szójakészítmények tripszininhibitor aktivitása

 

 +- 10% R

A-vitamin

<= 10 000 NE/kg

 +- 25% R

> 10 000 <= 20 000 NE/kg

 +- 2500 NE/kg A

> 20 000 <= 100 000 NE/kg

 +- 12,5% R

> 100 000 <= 125 000 NE/kg

 +- 12 500 NE/kg A

> 125 000 NE/kg

 +- 10% R

D-vitamin

<= 3 000 NE/kg

 +- 50% R

> 3 000 <= 6 000 NE/kg

 +- 1 500 NE/kg A

> 6 000 <= 40 000 NE/kg

 +- 25,0% R

> 40 000 <= 100 000 NE/kg

 +- 10 000 NE/kg A

> 100 000 NE/kg

 +- 10% R

E-vitamin

<= 150 mg/kg

 +- 20% R

> 150 <= 200 mg/kg

 +- 30 mg/kg A

> 200 <= 500 mg/kg

 +- 15% R

> 500 <= 750 mg/kg

 +- 75 mg/kg A

> 750 mg/kg

 +- 10% R

K3-vitamin (Menadion)

<= 100 mg/kg

 +- 25% R

> 100 <= 250 mg/kg

 +- 25 mg/kg A

> 250 mg/kg

 +- 10% R

Egyéb vitaminok

<= 150 mg/kg

 +- 20% R

> 150 <= 200 mg/kg

 +- 30 mg/kg A

> 200 mg/kg

 +- 15% R

Antioxidáns-tartalom

 

 +- 25% R

Gyógyszertartalom

<= 5 mg/kg

 +- 30% R

> 5 <= 10 mg/kg

 +- 1,5 mg/kg A

> 10 <= 100 mg/kg

 +- 15% R

> 100 <= 125 mg/kg

 +- 15 mg/kg A

> 125 <= 500 mg/kg

 +- 12% R

> 500 <= 750 mg/kg

 +- 60 mg/kg A

> 750 mg/kg

 +- 8% R

Növényvédőszer-maradék

<= 1 mg/kg

 +- 50% R

> 1 <= 2,5 mg/kg

 +- 0,5 mg/kg A

> 2,5 mg/kg

 +- 20% R

Aflatoxin B1

<= 4mg/kg

 +- 50% R

> 4 <= 10 mg/kg

 +- 2 mg/kg A

> 10 mg/kg

 +- 20% R

Mikotoxinok

<= 0,1 mg/kg

 +- 60% R

> 0,1 <= 0,3 mg/kg

 +- 0,06 mg/kg A

> 0,3 <= 1,0 mg/kg

 +- 20% R

> 1,0 <= 2,0 mg/kg

 +- 0,2 mg/kg A

> 2,0 mg/kg

 = 10% R

Toxikus elemek

 

 

As

<= 1 mg/kg

 +- 50% R

> 1 <= 2,5 mg/kg

 +- 0,5 mg/kg A

> 2,5 <= 15 mg/kg

 +- 20% R

> 15 <= 30 mg/kg

 +- 3,0 mg/kg A

> 30 mg/kg

 +- 10% R

Hg

<= 0,06 mg/kg

 +- 50% R

> 0,06 <= 0,1 mg/kg

 +- 0,03 mg/kg A

> 0,1 <= 0,2 mg/kg

 +- 30% R

> 0,2 <= 0,3 mg/kg

 +- 0,06 mg/kg A

> 0,3 mg/kg

 +- 20% R

Cd

<= 0,2 mg/kg

 +- 50% R

> 0,2 <= 0,4 mg/kg

 +- 0,1 mg/kg A

> 0,4 <= 1,0 mg/kg

 +- 25% R

> 1,0 <= 2,5 mg/kg

 +- 0,25 mg/kg A

> 2,5 mg/kg

 +- 10% R

Pb

<= 3 mg/kg

 +- 50% R

> 3 <= 5 mg/kg

 +- 1,5 mg/kg A

> 5 <= 10 mg/kg

 +- 30% R

> 10 <= 20 mg/kg

 +- 3 mg/kg A

> 20 <= 40 mg/kg

 +- 15% R

> 40 <= 60 mg/kg

 +- 6 mg/kg A

> 60 mg/kg

 +- 10% R

F

<= 60 mg/kg

 +- 12 mg/kg A

> 60 <= 500 mg/kg

 +- 20% R

> 500 <= 1000 mg/kg

 +- 100 mg/kg A

> 1000 mg/kg

 +- 10% R

Glükozinolát-tartalom (Palládium-kloridos módszer)

 

 +- 5 mm/g A

Csillagfürt alkaloidatartalom

 

 +- 20% R

Ureáz aktivitástartalom

 

 +- 20% R

Peroxidszám, savszám

 

 +- 15% R

Savfok

 

 

– tejpor

 

 +- 5° SH A

– visszaállított tej

 

 +- 0,2° SH A

Szabad zsírsavak

 

 +- 10% R

Megjegyzés: Tehnikai okok miatt a „mikro” jel helyett a táblázatban m szerepel.

22. számú melléklet a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelethez38


Előkeverékek, takarmánykeverékek, tápok, tápszerek hibaérték-táblázata

 

Nedvesség

Energia

Nyers
fehérje

Nyers rost

Amino-
savak
amino-
savanként

Ca

P

Na

Eszenciális nyomelemek nyomelemenként

Többlet

Hiány

Hiány

Hiány

Többlet

Hiány

Hiány

Hiány

Hiány

Többlet

Hiány

Toxikus szint

Tenyészsüldő, koca, kan

5

6

13

 

 

10

10

10

5

–

8

60

Malac 30 kg-ig

5

6

15

 

 

12

8

8

6

8

9

60

Hízósertés 30–60 kg-ig

5

6

10

 

 

9

6

6

5

–

8

60

Hízósertés 60 kg felett

5

6

8

 

 

7

6

6

5

–

7

60

Egyéb sertés

6

6

6

 

 

7

6

6

5

–

7

60

Baromfi (szárnyas), indító, nevelő (hizlaló)

6

13

15

 

 

12

8

8

6

6

7

60

Baromfi (szárnyas) befejező

6

10

10

 

 

9

6

6

5

6

5

60

Baromfi (szárnyas), jérce, tojó előkészítő

6

6

8

 

 

8

10

9

5

6

6

60

Baromfi (szárnyas) tojó

6

6

8

 

 

8

13

9

5

7

6

60

Egyéb baromfi (szárnyas)

6

8

10

 

 

8

8

8

5

6

6

60

Borjú, bárány indító

4

6

10

5

0

7

6

6

5

–

5

60

Kérődző növendék, hízó

4

5

6

0

0

0

6

6

5

–

5

60

Tehén, egyéb kérődző
tenyészállat

4

5

6

0

0

0

8

8

5

–

6

60

Egyéb kérődző

4

5

6

0

0

0

6

6

5

–

5

60

Nyúl, egyéb prémes állat

4

5

7

10

0

6

6

6

5

–

5

60

Ló

5

5

7

5

0

0

6

6

5

–

5

60

Hal

0

0

10

0

0

8

6

6

5

–

5

60

Hobbi állatok

4

0

8

5

5

7

8

8

5

–

5

60

Egyéb állatok

5

5

8

5

5

7

6

6

5

–

5

60

 

Karbamid

Vitaminok vitami-
nonként

Gyógyszer- hatóanyagonként

Mikro-
biológia

Avasság

Salmonella

Nem kívánatos, mérgező, valamint tiltott anyagok anyagonként

Összetételben nem szereplő, nem mérgező idegen anyagok anyagonként, 10%-onként

Hiány

Többlet

Hiány

Hiány

Többlet

Kifogásolt

Kifogásolt

Kifogásolt

Toxikus

Kifogásolt

Tenyészsüldő, koca, kan

0

25

10

13

15

15

10

60

60

10

Malac 30 kg-ig

0

30

15

15

15

15

10

60

60

15

Hízósertés 30–60 kg-ig

0

25

10

10

10

10

8

60

60

10

Hízósertés 60 kg felett

0

25

7

10

10

10

8

60

60

10

Egyéb sertés

0

25

7

10

10

10

8

60

60

10

Baromfi (szárnyas), indító,
nevelő (hizlaló)

0

30

15

15

20

20

15

60

60

15

Baromfi (szárnyas) befejező

0

30

10

10

10

15

15

60

60

15

Baromfi (szárnyas), jérce,
tojó előkészítő

0

30

10

10

15

15

10

60

60

15

Baromfi (szárnyas) tojó

0

30

8

10

15

15

10

60

60

15

Egyéb baromfi (szárnyas)

0

30

8

10

15

15

10

60

60

15

Borjú, bárány indító

6

10

8

10

10

10

8

60

60

10

Kérődző növendék, hízó

7

6

5

8

8

8

7

60

60

5

Tehén, egyéb kérődző
tenyészállat

7

6

5

8

8

8

7

60

60

8

Egyéb kérődző

6

6

5

8

8

8

7

60

60

5

Nyúl, egyéb prémes állat

0

25

6

10

10

10

8

60

60

8

Ló

0

20

6

15

15

15

10

60

60

10

Hal

0

20

8

15

15

5

8

60

60

5

Hobbi állatok

0

30

10

15

15

10

15

60

60

10

Egyéb állatok

0

30

8

10

10

10

8

60

60

8


Takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok, takarmány-adalékanyagok, szálas- és tömegtakarmányok hibaértékei

Vizsgálati paraméterek

 

Hibaértékek

Szárazanyag

hiány

7

Nyersfehérje

hiány

15

Emészthető nyersfehérje

hiány

15

Nyerszsír

hiány
többlet

7
5

Nyersrost

hiány
többlet

5
8

Nyershamu

többlet

6

Sósavban oldhatatlan hamu, homok

többlet

7

Oldhatósági index

kifogásolt

5

Na, K

hiány
többlet

6
8

Ca, Mg

hiány
többlet

9
5

P

hiány

9

Savfok

kifogásolt

10

Esszenciális nyomelemek elemenként

hiány
toxikus

10
60

Karbamid

hiány
többlet

5
15

Lizin, Metionin, Cisztin, aminosavanként

hiány

15

Egyéb aminósavak, aminosavanként

hiány

10

Vitaminok, vitaminonként

hiány

15

Gyógyszer-hatóanyagok, hatóanyagonként

hiány
többlet

15
20

Avasság

kifogásolt

25

Mikrobiológiai állapot

kifogásolt

25

Szalmonella

kifogásolt

60

Ureáz aktivitás

kifogásolt

25

Káros, mérgező, toxikus anyagok határérték feletti jelenléte, toxikus anyagonként

toxikus

60

Nem káros, nem mérgező, nem toxikus idegen anyag jelenléte, anyagonként, 10%-onként

 

15

Jellemző összetevők hiánya 10%-onként

 

15
1

A törvényt az Országgyűlés az 1995. október 24-i ülésnapján fogadta el. Kihirdetés napja: 1995. november 4. A törvényt a 2001: CXIX. törvény 17. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2002. június 1. napjával.

2

A Vhr. 8. § (2) bekezdése a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A Vhr. 9. § (1) bekezdése a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 9. § (1) bekezdésének b) pontját a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 12. § (1) bekezdése alapján 2001. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

5

A Vhr. 9. § új (2) bekezdését a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a 9. § (2) bekezdését 2001. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

6

A Vhr. 9. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 2. §-a (3) bekezdésre változtatta.

7

A Vhr. 9. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 2. §-a (4) bekezdésre változtatta.

8

A Vhr. 11. §-a (4) bekezdésének b) pontja a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

9

A Vhr. 11. §-a (4) bekezdésének c) pontja a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

10

A Vhr. 19. §-a a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

11

A Vhr. 19. § (2) bekezdésének a) pontját a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 12. § (1) bekezdése alapján 2001. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

12

A Vhr. 26. § (4) bekezdése a) pontjának 3. alpontja a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján harmadik francia bekezdését 2001. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

13

A Vhr. 26. § (9) bekezdése a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A Vhr. 41. § (1) bekezdése a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

15

A Vhr. 45/A. §-át a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.

16

A Vhr. 46. § (2) bekezdésének b) pontja a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A Vhr. 46. § (2) bekezdésének d) pontja a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A Magyar Közlöny 1996. évi 77. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

19

A Vhr. 51. §-át a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe.

25

A Vhr. 6. számú melléklete a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

26

A Vhr. 8. számú mellékletét a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 12. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

29

A 12. számú melléklet második francia bekezdését az 1/1999. ( I. 14.) FVM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének c) pontja iktatta a szövegbe.

30

A 13. számú melléklet 2. pontja az 1/1999. ( I. 14.)FVM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének d) pontjával megállapított szöveg.

31

A 14. számú melléklet második francia bekezdését az 1/1999. ( I.14.) FVM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének e) pontja iktatta a szövegbe.

32

A 15. számú melléklet ,,a kérelemhez mellékelni kell'' szövegrész utáni második francia bekezdését az 1/1999. ( I.14.) FVM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének f) pontja iktatta a szövegbe.

33

A 16. számú melléklet ,,a kérelemhez mellékelni kell'' szövegrész utáni második francia bekezdését az 1/1999. ( I.14.) FVM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének g) pontja iktatta a szövegbe.

34

A 17. számú melléklet második francia bekezdését az 1/1999. ( I. 14.) FVM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének h) pontja iktatta a szövegbe.

35

A 18. számú melléklet 1.4. pontja az 1/1999. ( I. 14.) FVM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének i) pontjával megállapított szöveg.

36

A 18. számú melléklet 1.9. pontját az 1/1999. ( I. 14.) FVM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének j) pontja iktatta a szövegbe.

37

A 19. számú melléklet 1.2. pontja az 1/1999. ( I. 14.) FVM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének k) pontjával megállapított szöveg.

38

A 22. számú melléklet a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet 11. §-ának és 12. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás