Kifejezéskereső
1/1996. (I. 12.) NM rendelet
az egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus szakasszisztens), mentőápoló, röntgenasszisztens szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról1
1999.08.21.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A népjóléti ágazatba tartozó egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus szakasszisztens), mentőápoló, röntgenasszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Melléklet az 1/1996. (I. 12.) NM rendelethez2
JEGYZÉK
az állam által elismert — a népjóléti miniszter3 ágazatához tartozó — szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről
az állam által elismert — a népjóléti miniszter3 ágazatához tartozó — szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről
|
Sor- |
OKJ azonosító száma |
Szakképesítés megnevezése |
Bevezetésének kezdő napja |
Alkalmazásának |
Vizsga szervezője |
Szakképesítés |
Megjegyzés |
|
31. |
61 9 3232 12 1 0 47 |
Egészségügyi |
A rendelet |
Visszavonásig |
Egészségügyi |
|
Egyidejűleg érvényét veszti a szakgondozó szakosító kép- |
|
32. |
60 4 3210 12 1 0 37 |
Mentőápoló |
A rendelet |
Visszavonásig |
OMSZ |
20382/95. |
Egyidejűleg érvényét veszti |
|
33. |
60 4 3232 12 1 0 46 |
Röntgenasszisztens |
A rendelet |
Visszavonásig |
Egészségügyi |
20031/95. |
Egyidejűleg érvényét veszti |
I.
A Jegyzék 31. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus) szakasszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)
2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus szakasszisztens)
Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 44
3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3232 Szakasszisztens (orvosi)
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
- -
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A pulmonológus-allergológus szakasszisztens pulmonológiai-allergológiai szakrendelőkben, tüdőgondozó állomásokon, kórházi pulmonológiai, allergológiai, klinikai immunológiai osztályokon foglalkoztatható.
A pulmonológus-allergológus szakasszisztens
a) önállóan végzi:
— a pulmonológiai szakrendelők, tüdőgondozó állomások, kórházi osztályok pulmonológiai-allergológiai vizsgálatait, valamint az ehhez kapcsolódó laboratóriumi kiértékeléseket, alapápolási feladatokat;
b) az orvosi beavatkozásokban segít, asszisztál:
— intenzív ellátáshoz előkészít,
— bronchológiai vizsgálatokhoz előkészít;
c) a korszerű technikai eszközöket és eljárásokat alkalmazza a diagnosztikában, a terápiákban és a dokumentációban;
d) a pulmonológiai, allergológiai és tbc-s betegek szűrővizsgálatát, a tbc-s beteg kontaktjainak felderítését, környezettanulmány elkészítését, a tbc-s betegek gondozását, egészségnevelő, tanácsadó tevékenységet végez;
e) rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
a) pulmonológiai-allergológiai vizsgálatok előkészítése, kivitelezése;
b) pulmonológiai-allergológiai terápiás eljárások elvégzése;
c) pulmonológiai-allergológiai intenzív ellátás előkészítése, asszisztálás, gondozási és prevenciós feladatok ellátása.
2. Követelmények
— Legyen képes önállóan, saját felelősségére, az ellátás szakembereivel együttműködve a pulmonológiai és allergológiai területén:
a) A pulmonológiai-allergológiai vizsgálatok előkészítésére, kivitelezésére, azaz
— a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedők kivizsgálását előkészíteni,
— laborvizsgálatokat (vérvétel, immunológiai és allergológiai enzimmetodikai vizsgálatok) elvégezni, laboratóriumi anyagokat (váladékmintákat) levenni és elküldeni,
— bronchológiai műszerek ismerete alapján azokat sterilizálni, tárolni, előkészíteni,
— videoberendezéseket, kamerákat, monitorokat, képmagnókat kezelni, alapvető hibáikat elhárítani,
— szövettani vizsgálati anyagokat kezelni,
— bőrpróbáknál allergéneket felhelyezni, és a beteg állapotát figyelni,
— tbc-s és kontakt betegeket felderíteni, a védőoltási tervet elkészíteni, a tuberkulin katasztert karbantartani, tuberculin ic. próbát végezni, BCG-oltást elvégezni utasításra, BCG-heget értékelni,
— légzésfunkciós vizsgálatokat (alap- és provokációs vizsgálatok) elvégezni,
— krónikus légzőszervi betegek ambuláns ellátásánál és utókezelésénél asszisztálni,
— alapfokú számítástechnikai ismeretek alapján személyi számítógépeket működtetni, azokon szövegszerkesztést, alapfokú adatbázis-kezelést végezni, az egészségügyi programok használatát megtanulni, és alkalmazni,
— kommunikációs, információs, dokumentációs feladatokat elvégezni.
b) A pulmonológiai-allergológiai terápiás eljárások elvégzésére, azaz
— inhalátorokat alkalmazni, speciális gyógyszerek (insufflator, spinhaler, aerosol) használatát betanítani a betegnek,
— elsősegélyt nyújtani, ennek keretében szükség esetén mentőt hívni, heveny rosszulléteket, baleseteket, sérüléseket, vérzéseket, mérgezéseket, sokkos állapotokat elsődlegesen ellátni, újraélesztést megkezdeni.
c) A pulmonológiai-allergológiai intenzív ellátás előkészítésére, asszisztálásra, gondozási és prevenciós feladatok ellátásra, azaz
— intenzív ellátás eszközeit előkészíteni (Ambu-ballon, laryngoscop, oxigénpalack, szívó), immunterápiához előkészíteni,
— biztonságos, higiénés környezetet megteremteni, munka- és balesetvédelmi előírásokat alkalmazni,
— a betegeket megfigyelni, és a területi munka keretében a szakgondozásukat ellátni (beteg-, illetve családlátogatás).
Legyen képes a fenti feladatokat korszerű elméleti ismeretei alapján biztonságosan és önállóan elvégezni. Ismerje a legfontosabb élettani folyamatokat, időben ismerje fel a kóros állapotokat és veszélyhelyzeteket, legyen képes dönteni az intézkedés módjáról, és az orvos megérkezéséig biztosítani a sürgősségi ellátást. Legyen képes a betegekkel és a hozzátartozókkal etikusan kommunikálni, valamint egészségnevelő és életvezetési tanácsokat adni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
a) Középiskolai végzettség, érettségi és szakmai előképzettség:
— általános betegápolói (1979 előtt), vagy
ápolói (1979-től), vagy
— csecsemő- és gyermekápolói 1989-től, vagy
gyermekápolói, vagy
— felnőtt szakápolói, vagy
— légzésfunkciós és sportegészségügyi asszisztens
(1995 előtt), vagy
(1995 előtt), vagy
— szakgondozói (tüdőbeteg szakgondozói)
(1995 előtt), vagy
(1995 előtt), vagy
— röntgen asszisztens.
b) A szakterületen eltöltött legalább egy év munkaviszonnyal igazolt gyakorlat (kórházi osztályon vagy szakrendelőben).
c) A szakképesítés szakmai követelményeiben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon a következő területeken:
— allergológiai vizsgálatok: bőrpróba (Prick-teszt), 20 vizsgálat önálló végzése,
— légzésfunkciós vizsgálatok (zárt, nyílt, terhelés): 20 vizsgálat önálló végzése,
— bronchológiai vizsgálatokhoz asszisztálás (előkészítés, műszerek kezelése): 5 asszisztálás önállóan,
— tuberkulin szűrés, BCG-oltás: 5 vizsgálat önálló végzése,
— laborvizsgálatok (váladékminták vétele, IgE-Quick metodika, enzim-metodika): 5 vizsgálat önálló végzése,
— intenzív ellátás: gyógyszer-előkészítés, műszerhasználat, Ambu-babán újraélesztés.
Két évnél régebbi igazolás nem fogadható el.
Ha a jelölt a fenti követelményeknek a saját intézményében nem tud eleget tenni, akkora vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Pulmonológiai Szakmai Kollégium és az Allergológiai és Klinikai Immunológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.
e) ,,Az Asztmás Gyermekek Korszerű Kezeléséért'' Alapítvány által szervezett ,,pulmonológus-allergológus szakasszisztens'' tanfolyam keretében 1995 előtt felkészített és sikeres záróvizsgát tett hallgatók a IV. 1. a) és IV. 1. b) igazolása mellett a IV. 1. c) követelmény alól mentesülve jelentkezhetnek szakmai vizsgára a vizsgát szervező intézménynél.
f) A ,,Gyakorlati Igazolás'' című nyomtatvány alakja az alábbi:
GYAKORLATI IGAZOLÁS
a pulmonológus-allergológus szakasszisztens képzéshez
a pulmonológus-allergológus szakasszisztens képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)
Név: ....................
Munkahely: ..............
.........................
----------------------------------------
Gyakorlat Intézmény Dátum Igazoló
(szakterület) aláírása
P. H.
----------------------------------------
Allergológia
Légzésfunkció
Bronchológia
Tuberculin szűrés,
BCG-oltás
Laborvizsgálatok
Intenzív ellátás
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Az egészségügyi főiskolán szerzett diplomás ápolói és védőnői oklevéllel rendelkezők kérvényezhetik a korábban folytatott tanulmányaik beszámítását a szakmai követelmények teljesítésébe a vizsgát szervező intézmény vezetőjétől, hivatkozással a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-ára.
A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés csak a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ában foglaltak szerint adható.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Azonosak a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei'' pontban meghatározottakkal.
4. A szakmai vizsga részei
4.1. Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei'' pontban meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) 10 napig tartó, értékelt szakmai feladat elvégzése (megfelelő vizsgafeladat)
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e. A vizsgázó a vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.
b) A vizsgabizottság előtti vizsga
A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga során a vizsgázónak valamely gyakorlati feladat megoldási módjáról (módjairól), annak kivitelezéséről, az esetlegesen felmerülő problémákról, és azok megoldásáról, mérési eredmények kiértékeléséről kell számot adni.
4.2. Szakmai elméleti vizsga
Tantárgyak:
— Pulmonológiai-allergológiai betegségek anatómiai, élettani és kórtani alapjai,
— Pulmonológiai-allergológiai betegségek vizsgálati eljárásai,
— Pulmonológiai-allergológiai betegségek intenzív ellátása, gondozása, prevenciója.
Írásbeli vizsga
A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga során a vizsgázónak a megadott tantárgyak mindegyikéből egy-egy kérdést kell megválaszolnia:
a) Pulmonológiai-allergológiai betegségek anatómiai, élettani és kórtani alapjai
Anatómiai, élettani témakör
— a légutak és a tüdő struktúrája és funkciója (anatómiai, élettani, kórélettani ismeretek),
— a légutak és a tüdő fejlődési rendellenességei,
— a bőr anatómiája, élettana, patofiziológiája.
Tüdőbetegségek témakör
— a tüdőbetegségek tünetei és diagnosztikája (köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom stb.),
— a légutak gyulladásos megbetegedései (akut gyulladás, bronchitis, rhinitis), tüdőgyulladások, tályog, pleuritis, emphysema,
— egyéb tüdőbetegségek (daganatok, tüdőkeringési betegségek, a mellhártya, mediastinum, rekesz és mellkasfal betegségei),
— a tüdőn kívüli szervek betegségeinek pulmonológiai szövődményei,
— krónikus aspecifikus légúti betegségek (krónikus bronchitis, asztma bronchiale, emphysema),
— a tüdő intersticiális megbetegedései (környezeti ártalmak és foglalkozási betegségek, sarcoidosis, fibrosis),
— a tüdőbetegségek és az AIDS kapcsolata,
— a betegek kórházi ápolása (a különböző tüdőbetegségek speciális ellátása, pl. asztmás betegnél az aerosolok használatának betanítása, inhalátorok alkalmazása, megfelelő légzőtechnika megtanítása),
— ambuláns betegek ellátása szakrendelőben.
Tuberkulózis témakör
— a tuberkulózis tünetei, diagnózis, kezelés,
— a gyermekkori tuberkulózis, a fertőzés módjai, epidemiológiája,
— a felnőttköri tuberkulózis,
— BCG-oltás kivitelezése, ellenőrzése és szövődményei,
— védőoltásokra vonatkozó jogszabályi előírások,
— a tuberkulin szűrés módjai és jelentősége, tuberkulin próba elvégzése, hibalehetőségek kiszűrése,
— kontakt betegek felkutatása, gondozása, tbc-s betegek gondozása.
Allergológia témakör
— allergiás betegségek patológiai, patofizilógiai elváltozásai,
— légúti, bőr- és tápanyag-allergiák,
— különböző típusú immunreakciók,
— bőrbetegségek immunológiai háttere,
— allergiás betegségek kialakulása csecsemő- és gyermekkorban,
— autoimmun betegségek (szervspecifikus és szisztémás autoimmun megbetegedések kórformái, jellemzése),
— rovarcsípés- és gyógyszerallergiák,
— allergológiai vizsgáló módszerek (in vivo, in vitro metodikák),
— allergizáló pollenek, pollenkalendárium, pollencsapdák,
— bőrpróbák végzése, allergének felhelyezése, a beteg megfigyelése,
— IgE-Quick, IgG-Quick metodika.
b) Pulmonológiai-allergológiai betegségek vizsgálati eljárásai
Légzésfunkciós témakör
— légzésfunkciós vizsgálatok kivitelezése,
— a tüdő statikus és dinamikus paraméterei,
— az obstruktív légzészavarok jellemző paraméterei,
— a restriktív légzészavarok jellemző paraméterei,
— alap- és provokációs vizsgálatok végzése orvosi felügyelettel,
— egyszerű nyílt rendszerű spirometriás vizsgálatok végzése,
— teljes testpletismograph használata, számítógépes adatfeldolgozás,
— diffúziós kapacitás meghatározása,
— terheléses vizsgálatok.
Bronchológiai témakör
— a légcső és hörgők fejlődési rendellenességei, a krónikus légzőszervi betegségekben való szerepük,
— bronchoscopia, bronchographia, biopsziák, tűbiopszia, laser, BAL, stent behelyezés, after loading kezelés elméleti ismerete,
— bronchológiai műszerek, videoberendezések, monitorok, kamerák, képmagnók kezelése,
— bronchológiai vizsgálatokhoz műszerek előkészítése, asszisztálás vizsgálatnál,
— bronchológiai műszerek sterilizálása, tárolása,
— szövettani vizsgálati anyagok kezelése.
Laboratóriumi vizsgálatok és képalkotó eljárások témakör
— mikrobiológiai, Koch-, egyéb bakteriológiai, szerológiai vizsgálatok, cytológiai vizsgálatok, anyagvételi technika,
— biokémia, izotóp- és enzimvizsgálatok,
— röntgenvizsgálatok, computertomographia, scintigraphia, mágneses rezonancia vizsgálat,
— immunológiai és allergológiai vizsgálatok,
— laboratóriumi anyagok (vér, váladékminták) levétele és elküldése.
c) Pulmonológiai-allergológiai betegségek intenzív ellátása, gondozása, prevenciója
Intenzív ellátás témakör
— légzésszabályozás, légzési elégtelenség,
— sürgősségi teendők életveszélyes állapotokban (status asthmaticus, anaphylaxiás shock, pneumothorax),
— intenzív ellátáshoz előkészítés,
— Ambu-ballon, laryngoscop, oxigénpalack, szívó előkészítése, használata,
— immunterápiához előkészítés,
— akut életveszély elhárításához szükséges gyógyszerek előkészítése.
Gondozás és prevenció témakör
— tüdőbetegségek járványtana,
— tüdőbetegségek prevenciója, veszélyeztetettek szűrése,
— tüdőbetegek gondozása, rehabilitációja, betegoktatás,
— fizioterápiás eljárások krónikus tüdőbetegségekben.
5. A vizsgázó teljesítményének értékelése
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtti vizsgarészre adott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.
A megfigyelési és értékelési szempontok:
— a beteggel való bánásmód, megjelenés, viselkedés,
— a technikai eszközök és gyógyszerek, gyógyeljárások ismerete, alkalmazása,
— a szakmai feladatok megoldásának szintje (önállóság, biztonság, gyorsaság),
— a munkaeszközök előkészítése, szakszerű használata, együttműködési készség.
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgajegye, ha
— a fenti szempontoknak nem felel meg,
— elméleti ismereteit nem képes a gyakorlatban alkalmazni,
— bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell végezni és egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni a következők szerint:
— az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani;
— eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
V. Egyéb tudnivalók
A vizsgázó az eredményes szakmai vizsga után ,,Egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus szakasszisztens)'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.
A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.
* * *
II.
A Jegyzék 32. sorszáma szerint kiadott mentőápoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 60 4 3210 12 1 0 37
2. A szakképesítés megnevezése: Mentőápoló
II. A szakképesítés munkaterületei
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3210 Mentőápoló
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
— —
3. A munkaterület rövid jellemző leírása
A mentőápoló
— a sürgősségi betegellátás területén tevékenykedik,
— munkáját hivatásként gyakorolja, betartja annak etikai normáit,
— megfelelő kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik,
— betegmegfigyelést, szükség esetén betegvizsgálatot végez,
— team tagjaként, orvos vagy mentőtiszt irányításával, illetve önállóan vesz részt a betegek mentésében és ellátásában,
— szakszerűen alkalmazza a beteg vizsgálatához, acut ellátásához és mentéséhez szükséges eszközöket és berendezéseket,
— felhatalmazás birtokában önálló indikáció alapján, gyógyszerrel, intravénás folyadékpótlást végez,
— beteget szállít,
— segítséget nyújt a beteg élettani szükségleteinek kielégítésében,
— elősegíti, biztosítja a sürgősségi ellátás optimális feltételeit,
— mentésszervezési, irányítási feladatokat lát el.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
— kommunikáció a munkatársakkal, a beteggel és környezetével,
— betegmegfigyelés, betegvizsgálat,
— a beteg szakszerű mentése, mozgatása, szállítása,
— szakszerű elsősegélynyújtás,
— orvosi engedély alapján gyógyszerbeadás, infúzió bekötése,
— részvétel a sürgősségi betegellátásban,
— közreműködés a tömeges baleset, katasztrófák felszámolásában,
— a beteg élettani szükségleteinek segítése,
— szervezési, irányítási feladatok ellátása,
— fertőtlenítés, előkészítés sterilizáláshoz,
— dokumentáció,
— az információtárolás és -továbbítás eszközeinek alkalmazása,
— laikus elsősegélynyújtók oktatása
— önképzés.
2. Követelmények
A mentőápoló szakképesítéssel rendelkező legyen képes:
Szervezés — irányítás
— saját munkáját és a vezetésére bízott mentőegység tevékenységét megszervezni,
— az egészségügy, valamint a szociális ellátó- és irányítórendszer feladatainak az ismertetésére,
— az egészségügy, ezen belül az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) és a sürgősségi ellátórendszer bemutatására,
— a betegelhelyezés és az ügyeleti rendszer specifikációinak jellemzésére,
— a sürgősségi ellátásban, a katasztrófa felszámolásában részt vevő szervezetek feladatainak az ismertetésére,
— a szolgálati szabályzat utasításainak a betartására, esetenkénti betarttatására,
— a Büntető Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv az egészségügyi ellátására és a mentésre vonatkozó cikkelyeinek a betartására,
— a Munka- és Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak az ismertetésére, alkalmazására,
— a mentőmunka a manaegmentjével kapcsolatos feladatok leírására
= = a szolgálatvezető feladatainak az ismertetésére,
= = a főápolói teendők felsorolására,
— a munkájával kapcsolatos dokumentumok vezetésére.
Kommunikáció
— az információk gyűjtésére a betegtől és környezetétől,
— egyértelmű, tömör és pontos információk átadására,
— az egészségügyi szaknyelv (orvosi latin) olvasási és írási szabályainak a betartására,
— az írott szakanyag értelmezésére,
— az interperszonális kommunikáció eszközeinek a használatára,
— az irányított beszélgetés elemeinek beépítésére a napi gyakorlatba,
— idegen nyelv alapfokú ismeretére,
— számítógép és perifériáinak a használatára,
— az adatok rögzítésére szolgáló szoftverek futtatására,
— írott információk távközlés útján történő továbbítására,
— mobil és fix telepítésű rádiók szakszerű használatára,
— a rádióforgalmazás szabályainak betartására.
Betegvizsgálat
— az anamnézis felvételére a betegtől és környezetétől,
— az alapvető életjelenségek vizsgálatára,
— eszmélet és tudatzavarok felismerésére,
— az életveszélyt jelentő tünetek és tünetegyüttesek felismerésére,
— feltűnő idegrendszeri eltérések felismerése,
— a kóros testséma észlelésére,
— testváladékok megfigyelésére és értékelésére,
— cardinális tünetek megfigyelésére és regisztrálására,
— sebek és sérülések osztályozására,
— baleseti mechanizmus felismerésére,
— a magzat méhen belüli elhelyezkedésének és életjelenségeinek megítélésére,
— a beteg állapotváltozásainak az észlelésére,
— a segélykérés indikációinak a meghatározására,
— a helyszíni diagnosztikát segítő eszközök és gyorstesztek használatára.
Újraélesztés
— az újraélesztés elméleti alapjainak és lépéseinek az ismertetésére,
— eszköz nélküli és eszközös légútbiztosításra,
— lélegeztetési eljárások felsorolására,
— eszközös és eszköz nélküli újraélesztés kivitelezésére,
— az újraélesztés során előforduló hibák és szövődmények felismerésére, elhárítására.
Betegellátás
— sebek elsődleges ellátására,
— vérzéscsillapításra,
— kötözésre, sérülések rögzítésére,
— termikus sérülés első ellátására,
— szükség esetén helyszíni szülés vezetésére,
— újszülött ellátására szülés után,
— mérgezések alapfokú ellátására,
— belgyógyászati balesetek alapfokú ellátására,
— a klinikumi területeket érintő heveny kórképek ismertetésére,
— asszisztálásra a sürgősségi ellátásban.
Gyógyszerelés
— gyógyszerek szakszerű tárolására, felhasználhatóságának elbírálására,
— oxigén inhaláltatására,
— infúzió szakszerű összeállítására,
— perifériás vénába krisztaloid infúzió bekötésére,
— injekció szakszerű felszívására,
— gyógyszerelésre önálló indikáció alapján,
— a sürgősségi ellátásban rendszeresített orális, inhalációs és muszkuláris készítmények beadására.
Mentéstechnika
— a mentőgépjármű felszerelésének és berendezésének bemutatására,
— a baleseti helyszín biztosítására,
— kimentési technikák alkalmazására,
— speciális műfogások kivitelezésére,
— a megkülönböztető jelzés használatának elbírálására,
— a légi mentésből és szállításból adódó feladatok ellátására,
— műszaki mentés legfontosabb eszközeinek bemutatására, használatára,
— betegrögzítő és mozgató eljárások alkalmazására.
Tömeges baleset, katasztrófa
— a katasztrófahelyzet és a tömeges baleset jellemzőinek meghatározása,
— a tömeges baleset, katasztrófa helyszínén tájékozódásra,
— a helyszínre érkező első mentőegység feladatainak ellátására,
— a kárhely szervezési, koordinációs feladatainak ellátására, magasabb képesítésű személy megérkezéséig,
— veszélyes hulladékkal szennyezett kárhely felismerésére,
— a sugárvédelem és a vegyvédelem szabályainak betartására.
Ápolás
— a beteg szükségleteinek a segítésére,
— alapápolási feladatok önálló végzésére,
— az anatómiai-élettani és klinikai ismeretek alkalmazására az ápolási munka során,
— a beteg szakszerű mozgatására, szállítására,
— újszülött, csecsemő és kisgyermek öltöztetésére, pelenkázására,
— a beteg atraumatikus öltöztetésére és vetkőztetésére,
— a beteg fürdetésére, higiéniájának biztosítására,
— váladékok vételére, váladékfelfogó eszközök használatára.
Higiéné
— a fertőzések terjedésének és lefolyásának jellemzésére,
— a leggyakoribb fertőző betegségek jellemzésére,
— az izolációs eljárások bemutatására,
— az egyéni védőeszközök használatára,
— a fertőtlenítő eljárások és fertőtlenítőszerek használatára,
— a sterilizáló eljárások ismertetésére, eszközök előkészítésére sterilizáláshoz,
— a steril eszközök szakszerű használatára.
Etika
— a másság elfogadására,
— a hivatásához kapcsolódó etikai normák megtartására,
— az orvosi titoktartásra vonatkozó szabályok betartására,
— a beteg személyiségjogainak a figyelembevételére,
— kegyeleti szempontok tiszteletben tartására.
Pedagógia
— az egészségvédő és megelőző programok bemutatására,
— az önképzés technikáinak elsajátítására,
— a didaktika alapelveinek a használatára,
— az oktatástechnikai eszközök használatára és beépítésükre az oktatásba,
— a laikus elsősegélynyújtók képzésére.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
4.1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
A Népjóléti Minisztérium által kiadott központi feladatlap (zárt és nyílt rendszerű feladatok) megoldásából áll, mely felöleli:
Anatómia-élettan,
Belgyógyászat,
Traumatológia-sebészet,
Oxyológia,
Szülészet-nőgyógyászat,
Kisklinikumi ismeretek,
Gyermekgyógyászat,
Ápolástan-gondozástan,
Gyógyszertan,
Reanimatológia,
Toxicológia,
Tömeges baleset, katasztrófa medicin
témaköreit.
Értékelését a központi megoldókulcs alapján kell végezni.
A megoldásra 180 perc áll a tanulók rendelkezésére.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
A szóbeli vizsgán a vizsgázó komplex feleletet ad az alábbi tantárgyakból:
— Ápolástan-gondozástan, Egészségügyi szervezés, irányítás,
— Klinikumok szakterületei (Belgyógyászat, Gyermekgyógyászat), Traumatológia-sebészet, Toxicológia, Szülészet-nőgyógyászat),
— Oxyológia.
Szóbeli vizsga témakörei
1. a) Az ember alapvető szükségletei a Maslowi hierarchia szerint.
b) A magzat méhen belüli elhelyezkedése, vizsgálata.
c) A fejfájás elkülönítő diagnosztikája, a sürgősségi ellátás szemszögéből.
2. a) Az ápolási folyamat és ápolási dokumentáció részei.
b) Politraumatizált beteg ellátásának oxyológiai szempontjai.
c) A hirtelen látásromlás, látásvesztés oxyológiai jelentősége.
3. a) Az EKG és a defibrillátor működése és használata.
b) Az akut hasi katasztrófa ellátásával kapcsolatos mentőápolói feladatok.
c) A mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikája.
4. a) Az egészségügyi és szociális ellátó rendszer felépítése.
b) A légzőrendszer allergiás megbetegedései. Tünetek, szövődmények, a sürgősségi ellátás főbb elvei.
c) A végtagfájdalmak elkülönítő diagnosztikája.
5. a) A fájdalomcsillapítás lehetőségei a mentőápolói gyakorlatban.
b) Gázmérgezések.
c) A dyspnoe okai mentőápolói ellátása.
6. a) A beteg pihenési szükséglete, fekvési és fektetési módok a hospitalis és a praehospitalis gyakorlatban.
b) A szülésvezetés specifikumai a mentőellátásban. Szülésvezetés a helyszínen és a mentőgépkocsiban.
c) A bőr megfigyelése. A bőrön látható tünetek oxyológiai jelentősége.
7. a) Fertőtlenítő eljárások és a leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszerek.
b) Az asphyxiás újszülött és ellátása.
c) A convulsióval járó eszméletvesztések felosztása és ellátása.
8. a) Az egészséges újszülött ellátása.
b) A szív ischaemiás betegségei. Tünetek, szövődmények, a sürgősségi ellátás főbb elvei.
c) A légzésfrekvencia kóros változásai, ellátási lehetőségek az oxyológiai gyakorlatban.
9. a) A folyadékpótlás.
b) Az atóniás vérzés okai, ellátása.
c) A tudatzavarok oxyológiai jelentősége.
10. a) Az AIDS-es beteg szállításával kapcsolatos mentőápolói feladatok.
b) A shock folyamatok felosztása, tünetei. Shocktalanítás.
c) A vérnyomás kóros változásai, okai és ellátása.
11. a) A pulzus kóros változásainak a felismerése és jelentősége.
b) Terhességi toxicosisok.
c) Az átmeneti eszméletvesztés okai, ellátása.
12. a) A hányinger, hányás oxyológiai jelentősége.
b) Altató-, nyugtatószerek okozta mérgezések csoportosítása, tünetei és ellátása.
c) Convulsióval nem járó eszméletvesztések felosztása, okai és ellátása.
13. a) A kora- és újszülött szállításának szabályai.
b) Kábítószerek, hallucinogének okozta mérgezések.
c) A szállítási trauma, szállíthatóság megítélésének mentőápolói aspektusai.
14. a) A testhőmérséklet megfigyelése, elváltozások, okok és ellátás.
b) Ipari oldószerek okozta mérgezések.
c) Paraesisek, bénulások oxyológiai jelentősége.
15. a) A vizelet és a széklet megfigyelése és kóros elváltozásai.
b) A heveny életveszélyt jelentő szívritmuszavarok felosztása és sürgősségi ellátása.
c) A szédülés oxyológiai jelentősége.
16. a) A légzés megfigyelése. Kóros légzéstípusok.
b) A női vérzés okai, ellátása.
c) A köhögés, köpet és a lehelet megfigyelése és oxyológiai jelentősége.
17. a) A sürgősségi ellátórendszer felépítése.
b) Homeosztázis zavarai a kora- és újszülöttkorban.
c) Respirátorok felosztása, lélegeztetési módok az oxyológiai gyakorlatban.
18. a) A beteg tudatállapotának és hangulati jellemzőinek a megfigyelése.
b) Növényvédő szerek okozta mérgezések.
c) A légútbiztosítás lehetőségei. Előkészület intubációhoz, az eszközök karbantartása.
19. a) Gyógyszerelés lehetőségei az oxyológiai ellátásban.
b) A fej- és koponyasérülések, és ellátásuk.
c) Az újraélesztés indikációi, a reanimátió algoritmusa.
20. a) Képalkotó eljárások felosztása és lényege.
b) Harántfekvés és szövődményei, oxyológiai ellátása.
c) Convulsioval járó eszméletvesztések okai, ellátása.
21. a) A fizikális betegvizsgálat lehetőségei az oxyológiai gyakorlatban.
b) Hő okozta sérülések ellátása.
c) A hasi fájdalom elkülönítő diagnosztikája.
22. a) Sürgősségi ellátás jogi vonatkozásai.
b) A légzési elégtelenség leggyakoribb okai gyermekkorban. Felosztás, tünetek, ellátás.
c) Inhalátorok és használatuk.
23. a) A szolgálatvezető feladatai.
b) Az embólia. Kialakulásának helyei, okai, tünetei és ellátása.
c) A helyszíni pacemaker-terápia indikációi, eszközei és kivitelezése.
24. a) A mentő főápoló feladatai.
b) Marószer-mérgezések.
c) A tömeges baleset fogalma, ellátásának szervezése.
c) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:
1. Megelőző vizsgafeladat
a) 10 gyakorlati képzési napig tartó kivonuló mentőmunka végzése.
b) 5 képzési napig tartó értékelt szakmai gyakorlat, ambulancián, sürgősségi, illetve felvételi osztályon.
c) 5 képzési napig tartó gyakorlat a mentésirányítás területén.
A jelöltek teljesítményét orvos vagy oktató mentőtiszt ellenőrzi.
A megelőző vizsgafeladatot a szakmai gyakorlat terhére kell megszervezni és a tanuló utolsó összefüggő gyakorlati osztályzatától függetlenül kell értékelni.
A megelőző vizsgafeladat érdemjegyére a vizsgabizottság munkáját segítő mentőtiszt, illetve orvos tesz javaslatot.
2. A vizsgabizottság előtt elvégzett feladat
A vizsgabizottság előtt végzett feladat öt részből tevődik össze, melyek a következők:
1. feladat: komplex reanimáció (eszköz nélkül vagy eszközzel, egy vagy két elsősegélynyújtóval).
2. feladat: maszkos, ballonos lélegeztetés.
3. feladat: intubáció.
4. feladat: vénabiztosítás, infúzió bekötése.
5. feladat: szituációs feladat a megadott témakörök alapján
— bokasérült vizsgálata és ellátása,
— combcsonttörött vizsgálata és ellátása,
— combnyaktörött vizsgálata és ellátása,
— csuklótörött vizsgálata és ellátása,
— medencesérült vizsgálata és ellátása,
— vállsérült vizsgálata és ellátása,
— gerincsérült vizsgálata és ellátása,
— nyakcsigolyasérült vizsgálata és ellátása,
— tompa hasi sérült vizsgálata és ellátása,
— bordatörött vizsgálata és ellátása,
— politraumatizált vizsgálata és ellátása,
— teendők tömeges kárhelyen (egy életveszélyes, egy súlyos, három könnyűsérült),
— szolgálatvezetői teendők tömeges balesetnél,
— infarktusos beteg vizsgálata és ellátása,
— eszméletlen (gyógyszermérgezett) beteg vizsgálata és ellátása,
— hemiparetikus beteg vizsgálata és ellátása,
— hipertóniás krízis vizsgálata és ellátása,
— sokkos beteg vizsgálata és ellátása,
— gépkocsiba szorult eszméletlen komplett lábszártörött beteg vizsgálata és ellátása,
— felsőlégúti szűkület (aspiráció) vizsgálata és ellátása,
— csecsemő reanimáció,
— pszichotikus beteg vizsgálata és ellátása,
— csuklótáji metszett sebből vérző beteg vizsgálata és ellátása.
A vizsga során a szituáció felvázolása után a jelölt a beteget/sérültet játszó személyt kikérdezi, megvizsgálja és mentéstechnikai eszközök igénybevételével ellátja. Közben eleget tesz a feladathoz szükséges szervezési, munkavédelmi szabályoknak.
Az értékelés szempontjai:
— a beteggel való kommunikáció,
— az anamnézis felvétele,
— a betegvizsgálat,
— az ellátás szakszerűsége.
4.2. A vizsgázó teljesítményének értékelése
A 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szabályozza.
4.3. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
— Érettségi bizonyítvány.
— A mentőápoló szakképesítés 20382/1995. számú központi programjában meghatározott beszámolók és gyakorlatok sikeres teljesítése.
— A gyakorlati követelmények teljesítése.
4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl, a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
V. Egyéb tudnivalók
5.1. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20382/95. engedélyszámmal ellátott központi programjának használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben pedig ajánlott. A központi oktatási program alapján helyi tanterv készíthető.
5.2. Az átmeneti időszakban a korábban szerzett és hitelesen igazolt tananyagtartalmak — amennyiben nem mutatnak jelentős eltérést a központi oktatási programban foglaltaktól — a szakmai vizsga kivételével, beszámíthatók a képzésbe.
Elfogadásáról és az esetleges különbözeti vizsgáról a képzési programok összevetése alapján az oktatásszervező dönt.
5.3. A mentőápoló szakképesítés központi oktatási programjának megjelenésével egyidejűleg érvényét veszti a mentőápolói szakosító képzés 1982-ben kiadott tanterve, valamint az 1989-ben kiadott szakosított mentőápoló-képzés tanterve.
5.4. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzés intézményein túl csak az OMSZ megyei mentőszervezeteit jogosítja fel a vizsga megszervezésére.
III.
A Jegyzék 33. sorszáma szerint kiadott röntgenasszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 60 4 3232 12 1 0 46
2. A szakképesítés megnevezése: Röntgenasszisztens
3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3232 Szakorvosi asszisztens
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
— —
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A röntgenasszisztens
— munkáját hivatásként gyakorolja, betartja etikai normáit,
— a hivatásához szükséges kommunikációs készséggel rendelkezik,
— segíti az ellátásra kerülő egyén szükségletkielégítését,
— prevenciós feladatokat lát el,
— egészségnevelő és -tanító tevékenységet végez,
— indikáció alapján előírt, diagnosztikus és therápiás eljárásokra a beteget előkészíti,
— adminisztrációs és dokumentációs feladatokat végez,
— a készenléti gyógyszereket, eszközöket, kontrasztanyagokat ellenőrzi, hiány esetén orvosi útmutatás alapján pótolja,
— fertőtlenítő eljárásokat alkalmaz,
— a higiénés előírásokat betartja,
— betegmegfigyelést végez, az észlelteket pontosan közli a vizsgáló team tagjaival,
— koordináló és szervezési feladatokat lát el saját munkája és a vizsgáló team, valamint a beteg vonatkozásában,
— a beteget kikérdezi a vizsgálattal összefüggő anamnestikus adatokról, valamint saját állapotáról,
— a beteget tájékoztatja a vizsgálat menetéről,
— a beteget előkészíti a vizsgálatra,
— rtg.-képi diagnosztikai tevékenységet lát el, részben önállóan, részben orvosi utasításra.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
— a beteg előkészítése radiológiai vizsgálatra,
— a beteg segítése a vizsgálatoknál,
— a felvételek önálló készítése és kidolgozása,
— a kontrasztanyagok előkészítése,
— asszisztálás a kontrasztanyagok beadásánál,
— a röntgenberendezések és egyéb technikai eszközök tisztán tartása,
— vegyszerkészítés,
— leletírás,
— archiválás,
— az osztály jelentési kötelezettségével kapcsolatos statisztikai kimutatások elkészítése,
— selejtezés,
— önképzés, ismeretek átadása,
— a saját, a beteg és a környezet részére biztosított sugárvédelmi előírások betartása és betartatása.
2. Követelmények
A szakképesítéssel rendelkező röntgenasszisztens az alábbiakra legyen képes:
a) Radiológiai, diagnosztikus és therápiás eljárásokban együttműködni a vizsgáló és gyógyító teammel:
— felismerni a munkája során előforduló szövődményeket, szakszerűen tudjon segédkezni megelőzésükben és ellátásukban,
— alapápolást végezni,
— alapfokú elsősegélynyújtást adni,
— a beteget tájékoztatni a vizsgálatokról,
— ellátni a vizsgálatokkal kapcsolatos adminisztrációs, képkidolgozási és archiválási feladatokat,
— az orvosi szakmai kifejezéseket értelmezni és alkalmazni,
— a berendezések működési alapelveit, a sugárvédelem elveit, eszközeit alkalmazni,
— a felvételtechnika szabályai szerint önállóan készíteni röntgenfelvételeket, és azok minőségét megítélni,
— a kontrasztanyagos és eszközös vizsgálatokban részt venni a teammunkában,
— a komplex emlődiagnosztikában ellátni az orvos által meghatározott feladatokat,
— a filmkidolgozást önállóan végezni,
— szakszerűen archiválni,
— az osztály jelentési kötelezettségével kapcsolatos statisztikai kimutatásokat elkészíteni,
— a képalkotó diagnosztikához tartozó adminisztrációs feladatokat ellátni,
— az ultrahangos vizsgálatokban az orvos által rábízott feladatokat ellátni,
— az angiographyas laboratóriumban előforduló hagyományos röntgendiagnosztikai feladatokat elvégezni,
— CT- és MR-laboratóriumban operátorként tevékenykedni.
b) Szervezési feladatokat elvégezni:
— a munkaterületének megfelelően saját munkáját megszervezni,
— a beteg vizsgálatát megszervezni,
— a szükséges kapcsolatokat koordinálni,
— a technikai eszközök működtetését biztosítani a higiénés követelmények betartásával,
— a sürgősségi betegellátás szervezésében részt venni,
— az egészségügyi biztosítási rendszer előírásait alkalmazni.
c) Prevenciós feladatokat végezni az egyén és a társadalom egészségének megőrzése érdekében:
— saját lelki-testi egészségét megőrizni,
— az egészségfelfogás megváltoztatásában segítséget nyújtani,
— szűrési vizsgálatokban aktívan közreműködni.
d) A helyzetnek megfelelően, pozitív módon kommunikálni:
— egyértelmű információt adni szóban, írásban,
— meghallgatni,
— hívójeleket venni,
— segítőszolgálatot hívni,
— írott anyagot értelmezni,
— idegen nyelven alapszinten információt gyűjteni és adni, szóban és írásban,
— számítógépet használni,
— a betegre vonatkozó adatokat regisztrálni, adminisztrálni.
e) Az általános és a röntgenasszisztensi hivatásnak megfelelő viselkedési normákat alkalmazni:
— cselekedeteiért felelősséget vállalni,
— titkokat tartani,
— az embert tisztelni az élet minden szakaszában,
— a másságot elfogadni,
— etikai problémákat megoldani,
— a szakmai utasításokat az etika szabályai szerint betartani,
— feladatait pontosan és szakszerűen elvégezni,
— a munkakörével kapcsolatos előírásokat betartani,
— szakmáját etikusan képviselni,
— a társas érintkezés szabályait betartani,
— a betegellátás során a beteggel szemben együttérző magatartást tanúsítani,
— kegyeletteljes viselkedést tanúsítani a halottal és hozzátartozóival,
— a beteg értéktárgyait az utasításnak megfelelően kezelni,
— külső megjelenésével a munkakörének megfelelni.
f) Önmagát továbbképezni:
— önirányított és szervezett képzési formában részt venni.
g) Ismereteket átadni:
— teamtagként oktatni, nevelni,
— ismereteket átadni munkahelyén kívül is, az egészség megőrzése érdekében.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).
b) Szakmában eltöltött gyakorlat: legalább kétéves, a szakmában eltöltött, munkaviszonnyal igazolt szakmai gyakorlat.
c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati Igazolás'' című nyomtatványon.
GYAKORLATI IGAZOLÁS
a röntgenasszisztens képzéshez
a röntgenasszisztens képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)
Név: ......................
Munkahely: .................
------------------------------------------------
Sor- A gyakorlat/óraszám Intézmény Dátum Igazoló
szám témája/szakterülete aláírás
P. H.
------------------------------------------------
1. Adatrögzítés,
archiválás (160 ó.)
2. Leletezés (160 ó.)
3. Sötétkamra (80 ó.)
4. Felvételezés, át-
világítás (480 ó.)
5. CT, MR (320 ó.)
6. UH (160 ó.)
7. Angiográfia (80 ó.)
8. Intenzív osztály (160 ó.)
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
Azonosak a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.
4. A szakmai vizsga részei
— írásbeli,
— szóbeli,
— gyakorlati.
a) Írásbeli vizsga
A vizsgázók komplex feladatot oldanak meg az alábbi témakörökből:
— Anatómia-élettan,
— Fizika,
— Latin,
— Sugárvédelem, sugárbiológia,
— Röntgen fototechnika elmélet,
— Egészségügyi klinikai alapismeretek,
— Képalkotó berendezések,
— Alkalmazott anatómia és képalkotó módszerek.
Időtartama: 180 perc.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a vizsgázó komplex feleletet ad a kijelölt tantárgyakból.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
— Sugárvédelem, sugárbiológia,
— Röntgen fototechnika elmélet,
— Képalkotó berendezések,
— Alkalmazott anatómia és képalkotó módszerek,
— Egészségügyi klinikai alapismeretek.
A szóbeli vizsga témakörei:
1. a) A röntgensugárzás keletkezése és fizikai jellemzői.
b) Az agykoponya felületi és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.
c) A röntgenvizsgáló szerkezetek felépítése, felhasználási területei és csoportosításuk.
d) Akut hasi kórképek.
2. a) A röntgensugárzás tulajdonságai és kölcsönhatásai az élő és élettelen anyaggal.
b) A koponyaalap röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.
c) A röntgenberendezések általános felépítése.
d) Akut izületi megbetegedések.
3. a) A röntgensugár orvosi felhasználásának alapja, a sugár-relief keletkezése.
b) Az arckoponya felületi és röntgenanatómiája, az orrmelléküregek, vizsgálómódszerek.
c) Az ernyőfényképező berendezések és működési elvük.
d) A gerinc degeneratív elváltozásai.
4. a) A kemény- és lágysugártechnika, ezek alkalmazási területei.
b) A központi idegrendszer burkai, az agy és liquor-terek röntgenanatómája, CT- és MR-vizsgálata.
c) A thermographia, lemez-thermographia.
d) Anaemiák, leukaemia.
5. a) A röntgenkép keletkezésének sajátosságai és centralis projekció következményei.
b) A csontos mellkas felületi és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.
c) A röntgencsövek működése, felépítése és típusai.
d) A keringési elégtelenség.
6. a) A röntgenkép minőségjellemzői, a röntgenkép feketedését befolyásoló és meghatározó tényezők.
b) Az agy vérellátása, röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.
c) Az ultrahang készülékek típusai, működési elvük.
d) A garat és gége megbetegedései.
7. a) Az expozíciós paraméterek és befolyásuk a kép minőségére, egymásba válthatóság, átszámítások.
b) A sziklacsont, a fül röntgenanatómiája és felvételei.
c) Digitális radiographia, képmátrix, DSA.
d) Krónikus izületi megbetegedések.
8. a) A röntgenkép kontrasztosságát befolyásoló tényezők.
b) A mellüreg, a mellüregi szervek röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.
c) Szcintillációs kamerák működési elve, izotópdiagnosztikai detektorok.
d) A csont gyulladásos eredetű elváltozásai.
9. a) A röntgenkép rajzolatai élességét (felbontását) meghatározó tényezők.
b) A szív és nagyerek röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.
c) A röntgencsövek terhelhetősége.
d) A csontdaganatok, metastasisok.
10. a) A szórtsugárzás.
b) A csigolyák általános jellemzése, a gerincoszlop szerkezeti felépítése, analóg és digitális rétegvizsgálata.
c) A röntgengenerátorok felépítése és típusai.
d) A tüdő gyulladásos eredetű betegségei.
11. a) Az ún. felvételi tényezők gyakorlati jelentősége.
b) A nyaki gerinc röntgenanatómiája és felvételei.
c) A képerősítők működési elve, műszaki paraméterei és felhasználási területeik.
d) A csontok, izületek traumás eltérései.
12. a) A röntgenátvilágítás és -felvételezés összevetése.
b) A háti gerinc röntgenanatómiája és felvételei.
c) Számítástechnikai és informatikai alapismeretek (definíciók, alapfogalmak eszközök).
d) Nyelőcső betegségei.
13. a) A röntgenasszisztens feladatai a hagyományos röntgendiagnosztikában.
b) Az ágyéki gerinc röntgenanatómiája és vizsgálata.
c) Digitális képrögzítő eljárások és rendszerek.
d) Avascularis necrosisok.
14. a) Az analóg és digitális subtractiós angiographia összevetése.
b) A hasüreg és vizsgálata akut hasi kórképek esetében.
c) Számítógépes páciens adat- és képfeldolgozó rendszerek.
d) A tüdődaganatok.
15. a) A rétegvizsgálat elméleti alapja és gyakorlati alkalmazása.
b) A nyelőcső, a gyomor, a duodenum röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.
c) Haemodinamikai vizsgálóeszközök és szerkezetek.
d) A tüdőtuberkulózis.
16. a) A CT működésének elvi alapja, a CT-vizsgálat helye a képalkotó diagnosztikában.
b) A vékonybél röntgenanatómiája és vizsgálata.
c) Az automata lapfilmelőhívó berendezések működése és üzemeltetése.
d) A gerinc fejlődési rendellenességei.
17. a) Az MR képalkotás elvi alapja, alkalmazási területe.
b) A vastagbél röntgenanatómiája és vizsgálata.
c) Expozíciós automaták.
d) Ischaemiás szívbetegségek.
18. a) A vízben nem oldódó kontrasztanyagok, alkalmazási területük.
b) A máj, az eperendszer, a hasnyálmirigy röntgenanatómiája, UH- és röntgenvizsgálata.
c) Az átvilágító berendezések felépítése.
d) A fekélybetegség.
19. a) Az UH képalkotás elvi alapjai, az UH-diagnosztika jellemzői.
b) A kiválasztórendszer röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.
c) Mammographiás röntgenberendezések.
d) Az emésztőrendszer daganatai.
20. a) A vízoldékony kontrasztanyagok alkalmazásának veszélyei, a szövődmények elhárítása.
b) Az érrendszer és vizsgálómódszerei.
c) Hordozható röntgenkészülékek.
d) A vesekőbetegségek.
21. a) A kettőskontrasztos vizsgálatok és alkalmazási területei.
b) A női genitáliák röntgenanatómiája, szülészeti-nőgyógyászati képalkotó eljárások.
c) A digitális képtároló és képtovábbító rendszerek.
d) A máj, az eperendszer és a hasnyálmirigy betegségei.
22. a) Vízoldékony kontrasztanyagok, alkalmazási területük.
b) A vállöv felszíni és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.
c) A zárt tv-lánc, a tv működési elve.
d) Az emlő betegségei.
23. a) A felvételezés során és a sötétkamrában elkövetett hibák képrontó hatása.
b) A könyökizület felszíni és röntgenanatómiája, felvételei.
c) Az MR-berendezések működése és típusai.
d) Nőgyógyászati daganatok.
24. a) Intervenciós radiológia.
b) A csukló, a kéz felszíni és röntgenanatómiája, felvételei.
c) Neuroradiológiai vizsgálószerkezetek.
d) A középfülgyulladás.
25. a) A FFT, a FTT fogalma, távolsági szabály és gyakorlati alkalmazása.
b) A medence felszíni és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.
c) A mágneses képrögzítők működési elve, készüléktípusok.
d) Az orrmelléküregek kóros eltérései.
26. a) A felvétel előkészítése, a segédeszközök alkalmazása, a traumás, az ittas és eszméletlen betegek röntgenvizsgálata.
b) A comb, a térd felszíni és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.
c) Spot-kamerák működési elve, kameratípusok.
d) Intracranialis térszűkítő folyamatok.
27. a) A röntgenasszisztens teendői az UH-diagnosztikában.
b) A boka, a láb felszíni és röntgenanatómiája, felvételei.
c) Dozimetriai fogalmak.
d) A koponya traumás eltérései.
28. a) Irány- és helyzetmeghatározások a röntgentechnikában.
b) Komplex emlődiagnosztika.
c) Fogászati röntgenberendezések, hagyományos és modern készülékek.
d) Agyi vascularis megbetegedések.
29. a) A csecsemők és a gyermekek röntgenvizsgálatának sajátosságai.
b) Arteriographiák, phlebographiák.
c) A CT-vizsgálat alapja, vizsgálószerkezet fő részei, generációs típusok.
d) Alapvető ápolási ismeretek.
30. a) A sugárvédelem jelentősége és gyakorlati alkalmazása.
b) A fogak röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.
c) A röntgen-xerographia (elektronröntgenographia).
d) Az érrendszer gyakoribb betegségei.
31. a) A lágyrészek képalkotó vizsgálómódszerei.
b) A kismedence felszíni és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.
c) Röntgenképalkotó és átviteli rendszerek (RAR).
d) Szívbillentyű hibák.
32. a) Speciális felvételi technikák és különleges vizsgálómódszerek.
b) A helyszíni vizsgálat sajátosságai, a combnyak felvételei.
c) SPECT és PET ismertetése.
d) Higiénés követelmények a képalkotó diagnosztikában.
c) Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsgát szervező által kijelölt intézményben történik.
A gyakorlati vizsga munkafeladatai a röntgenasszisztensi munka alapvető munkafolyamatait (munkaműveleteit) magában foglaló feladatok megoldása. A beteg érkezésétől távozásáig történő röntgenasszisztensi feladatok elvégzése. A vizsgázó a vizsgafeladatát a vizsgabizottság folyamatos megfigyelése mellett végezheti.
Megfigyelési szempontok:
— a beteggel való bánásmód,
— a kommunikációs tevékenységek hatékonysága,
— a figyelem koncentráltsága, pontosság munkaszervezés,
— a képalkotó munkahelyek műszereinek, berendezéseinek és az alkalmazott kontrasztanyagoknak az ismerete és használata,
— a gyakorlati feladatok megoldásának szintje (önállóság, biztonság, időfaktor),
— szakmai tájékozottság, felismerő-, döntő-, cselekvőképesség,
— a dokumentáció kivitelezése,
— a tevékenység elméleti alapjainak ismerete,
— megjelenés, viselkedés.
5. A vizsgázó teljesítményének értékelése
A 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelete szabályozza.
V. Egyéb tudnivalók
Az iskolarendszeren kívüli képzésben a Népjóléti Minisztérium 20031/95. engedélyszámmal ellátott központi oktatási programjának használata ajánlott. A központi oktatási program alapján helyi tanterv készíthető. A röntgenasszisztensi szakképesítés központi programjának megjelenésével egyidejűleg érvényét veszti az 1986-ban kiadott röntgenasszisztensi tanterv.
1
A rendeletet a 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet 2. § (4) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte 2008. augusztus 15. napjával. Lásd e rendelet 2. § (3) bekezdését.
2
A melléklet a 33/1999. (VIII. 13.) EüM rendelet 1. §-a, illetve a melléklet 1. pontjának d) alpontja szerint kiegészített szöveg.
