102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet
a veszélyes hulladékokról
1996.09.01.
1. § (1) A rendelet hatálya
a) a veszélyes hulladékokra, valamint az azokkal kapcsolatos tevékenységekre;
b) a veszélyes hulladékok tulajdonosaira és birtokosaira terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a radioaktív hulladékokra.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) hulladék: a termelő, szolgáltató vagy fogyasztói tevékenységek során, vagy ezek következtében keletkező – tulajdonosa által rendeltetése szerint fel nem használt, illetve a keletkezés folyamatába vissza nem vezetett, vagy adott formájában arra alkalmatlan – maradékanyag, elhasználódott, illetve selejtté vált termék;
b) veszélyes hulladék: az a hulladék, amely vagy amelynek bármely összetevője, illetve átalakulásterméke az e rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki;
c) veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek:
ca) kezelés: a veszélyes hulladék veszélyeztető hatásának csökkentésére, a környezet szennyezésének és károsításának megelőzésére, kizárására irányuló tevékenység (előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás), a kezelést megvalósító eljárás és technológia alkalmazása,
cb) előkezelés: a veszélyes hulladék gyűjtését, tárolását, szállítását, további kezelését elősegítő, illetőleg ezek biztonságát növelő, illetve a veszélyes hulladék környezeti veszélyességét csökkentő tevékenység (pl. előkészítés, fizikai, kémiai vagy biológiai kezelés),
cc) ártalmatlanítás: a veszélyes hulladék, illetve veszélyes összetevői környezetszennyező hatásának megszüntetése, környezetkárosító hatásuk kizárása vagy megszüntetése a környezet elemeitől történő elszigeteléssel, vagy anyagi minőségük megváltoztatásával,
cd) hasznosítás: veszélyes hulladéknak vagy valamely veszélyes komponensének termék előállításában, illetve a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása tulajdonságainak megváltoztatása nélkül (újrahasználat), vagy tulajdonságainak fizikai, kémiai, biológiai kezeléssel történő megváltoztatásával (újrafelhasználás),
ce) gyűjtés: a veszélyes hulladéknak a tárolást, kezelést megelőző, a környezet szennyezését kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen történő, a tervezett tárolásnak vagy kezelésnek megfelelő összeszedése,
cf) begyűjtés: e rendeletben meghatározott anyagi minőségű és mennyiségű veszélyes hulladékok több termelőtől begyűjtőjárattal történő összeszedése és a gyűjtőhelyre (hulladékgyűjtő-udvar), tároló, előkezelő vagy kezelő telepre való szállítása,
cg) tárolás: a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon kialakított és üzemeltetett tárolótelepen történő elhelyezése, ha a veszélyes hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása igénybevehető technológia vagy kapacitás hiányában nem oldható meg,
ch) szállítás: a veszélyes hulladék telephelyen kívüli mozgatása;
d) veszélyes hulladékkal kapcsolatos létesítmények:
da) gyűjtőhely: a termelési, a szolgáltatási, a fogyasztási és a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok tárolását, kezelését megelőzően elhelyezésükre szolgáló terület vagy létesítmény,
db) tároló-előkezelő telep (a továbbiakban: tároló telep): a veszélyes hulladékoknak – hasznosításuk, illetve ártalmatlanításuk megoldásáig – a környezet szennyezését kizáró módon történő tárolására épített létesítmény,
dc) kezelő telep: a veszélyes hulladékok előkezelésére, hasznosítására illetve ártalmatlanítására kialakított létesítmény (pl. lerakótelep, égetőmű),
dd) lerakótelep: veszélyes hulladékok lerakással történő, környezetvédelmi szempontból biztonságos ártalmatlanítására szolgáló komplex létesítmény,
de) monodeponia: közelítőleg azonos összetételű, III. veszélyességi osztályba sorolt hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló, műszaki védelemmel rendelkező lerakótelep,
df) égetőmű: az 1000 kg/óránál nagyobb teljesítményű, veszélyes hulladékok égetéssel, környezetvédelmi szempontból biztonságosan történő ártalmatlanítására szolgáló létesítmény,
dg) égetőberendezés: az 1000 kg/óránál kisebb teljesítményű, veszélyes hulladékok égetéssel, környezetvédelmi szempontból biztonságosan történő ártalmatlanítására szolgáló létesítmény;
e) veszélyes hulladék tulajdonosa: a termelő vagy az a személy vagy szervezet, aki vagy amely, a termelőtől vagy más tulajdonostól veszélyes hulladékot begyűjt, kezelésre vagy tárolásra átvesz;
f) termelő: az a személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezik;
g) szállító: az a szállító vagy fuvarozó személy vagy szervezet, aki vagy amely a veszélyes hulladékot a keletkezés, a kezelés, a tárolás helyszínei között szállítja;
h) egyedi beszállító: az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a begyűjtéssel átadható veszélyes hulladékát saját maga szállítja a begyűjtő telephelyére;
i) begyűjtő: az a személy vagy szervezet, aki vagy amely meghatározott anyagi minőségű és mennyiségű veszélyes hulladékot begyűjtőjáratok működtetésével, illetve egyedi beszállítótól saját telephelyén átvehet.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) környezetszennyezés a külön törvényben meghatározottakon túl a veszélyes hulladék környezetbe való juttatása is;
b) szennyezettnek tekintendő bármilyen anyag, illetve termék, amelybe, illetve amelynek felületére veszélyes hulladék vagy ennek valamely veszélyes összetevője, vagy e rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkező anyag került, és olyan koncentrációban van jelen, hogy veszélyes hulladékként veszélyt jelent a környezetre;
c) hulladék-kezelési technológia: a hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos és hatékony kezelésére alkalmazott, a hulladék összetételét, fizikai és kémiai tulajdonságait és ezek által környezeti veszélyességet figyelembe vevő, műszaki, gazdaságossági szempontok szerint célszerűen kialakított műveletrendszer, illetve megvalósításukra szolgáló berendezések.
3. § (1) A veszélyes hulladékok összetevőik környezeti veszélyessége alapján, eredetüket is figyelembe véve az 1. számú mellékletben felsorolt veszélyességi jellemzők, illetve ezekből következően a környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelésükhöz szükséges védelem mértéke alapján különösen veszélyes (I.), fokozottan veszélyes (II.) vagy mérsékelten veszélyes (III.) veszélyességi osztályba tartoznak. A veszélyeshulladék-jegyzéket a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkező, de a veszélyeshulladék-jegyzékben nem szereplő ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességi osztályának megállapításáig (a továbbiakban: minősítés) I. veszélyességi osztályúnak kell tekinteni és az e besorolásnak megfelelő szabályokat kell alkalmazni.
(3) A veszélyeshulladék-jegyzékben szereplő, de veszélyességi osztályba nem sorolt hulladékot – minősítéséig – a legnagyobb környezeti veszélyt jelentő összetevőjének megfelelő veszélyességi osztályúnak kell tekinteni és az e besorolásnak megfelelő szabályokat kell alkalmazni.
(4) A veszélyeshulladék-jegyzéket a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente felülvizsgálja, és szükség szerint javaslatot tesz a módosításra.
4. § (1) A minősítésre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a tulajdonos kérelme alapján kerül sor.
(2) A minősítést a kérelmező által elvégeztetett megalapozó vizsgálatokkal kell alátámasztani. A megalapozó vizsgálatokat és a minősítendő hulladékból történő mintavételt – külön jogszabály alapján – a hulladékok vizsgálatára akkreditált szervezet végezheti. A hulladékminősítést megalapozó vizsgálatok körét és a mintavétel rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) A minősítésről a miniszter határozatban dönt.
(4) A miniszter a (3) bekezdésben meghatározott döntését a környezetvédelmi felügyelőségnek (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz (a továbbiakban: minisztérium) továbbított javaslata és az általa felkért szakértői testület szakvéleménye alapján hozza meg. A szakértői testület működési rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) A minősítő határozatnak tartalmaznia kell a minősített hulladék termelőjének nevét, a hulladék megnevezését, keletkezésének körülményeit, összetételét, veszélyeztető tulajdonságait, veszélyességi osztályát és azonosító számát.
(6) A minősítések eredményét a miniszter rendszeresen közzéteszi a minisztérium hivatalos lapjában és a minősítések alapján évente felülvizsgálja a veszélyeshulladék-jegyzéket, szükség szerint javaslatot tesz a Kormánynak annak módosítására.
(7) A minősítési eljárás költségeinek fedezetére a kérelmezőnek hulladékminősítési díjat kell fizetnie. A díj összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.
5. § A hulladék tulajdonosa kérheti a veszélyeshulladék-jegyzékben felsorolt veszélyes hulladékának más veszélyességi osztályba történő sorolását (a továbbiakban: átsorolás), vagy veszélytelenségének megállapítását. Az átsorolásra irányuló eljárásban a 4. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
A veszélyes hulladék keletkezésének ellenőrzése
6. § (1) A veszélyes hulladék tulajdonosának meg kell akadályoznia, hogy a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vízbe, a levegőbe jutva a környezetet szennyezze vagy károsítsa.
(2) Minden tevékenységet, amely veszélyes hulladékot eredményezhet, úgy kell megszervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék
a) keletkezését lehetőleg ne eredményezze,
b) mennyiségének, illetve veszélyességének csökkenését eredményezze,
c) termelésben történő felhasználását minél nagyobb arányban segítse elő,
d) keletkezésének, kezelésének és forgalmának ellenőrzését, mennyiségének meghatározását lehetővé tegye.
(3) A veszélyes hulladék tulajdonosa köteles a veszélyes hulladék kezeléséről gondoskodni.
7. § (1) A termelő – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles 3 évre szóló hulladékgazdálkodási tervet készíteni a veszélyes hulladékai keletkezésének megelőzésére, veszélyességének és mennyiségének csökkentésére, hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozóan.
(2) A veszélyes hulladék termelője – ha jogszabály másként nem rendelkezik – minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről köteles anyagmérleget készíteni.
(3) A Környezetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: KFf) – kérelemre – engedélyezheti az anyagmérleg egyszerűsített formában történő elkészítését.
(4) A tulajdonos az anyagmérleg, illetőleg más dokumentumok alapján köteles a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységének megkezdését követő 60 napon belül, majd évente – a tárgyévet követő év március 1. napjáig – a 4. számú melléklet szerinti bejelentést tenni a környezetvédelmi hatóságnak.
(5) A tulajdonos köteles minden birtokában lévő veszélyes hulladékról az 5. számú melléklet szerinti nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásba a veszélyes hulladék keletkezésének, tárolásának és kezelésének változását a változást követően azonnal be kell jegyeznie. A nyilvántartás a veszélyes hulladék másnak történő átadását követő 10 évig nem selejtezhető.
(6) A tulajdonos köteles a veszélyes hulladékot kezelő és tároló létesítményeinek és berendezéseinek üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni. Az üzemnapló nem selejtezhető.
(7) A keletkező, a kezelt illetve tárolt, vagy a szállítandó veszélyes hulladék környezeti veszélyessége vagy mennyisége alapján – ha az környezetbiztonsági okból indokolt – a környezetvédelmi hatóság tájékoztatja a termelés, a kezelés, a tárolás, a rendszeres szállítások útvonala szempontjából illetékes megyei Polgári Védelmi Parancsnokságokat.
(2) A 7. § (1) és (2) bekezdésében előírt kötelezettségek nem vonatkoznak arra a termelőre, akinek az évente keletkező veszélyes hulladék mennyisége
I. veszélyességi osztályú hulladék esetében 50 kg-ot,
II. veszélyességi osztályú hulladék esetében 100 kg-ot,
III. veszélyességi osztályú hulladék esetében 1000 kg-ot
nem haladja meg.
(3) A nyilvántartás vezetése, illetve a bejelentés megtétele egyszerűsített formában is megtehető (4. és 5. számú melléklet), ha a termelőnél évente keletkező veszélyes hulladék mennyisége a (2) bekezdésben megadott mértéket nem haladja meg.
A veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése és tárolása
9. § (1) A tulajdonos – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles az átvett, illetőleg a tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékot a további tárolásnak és kezelésnek megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen összegyűjteni.
(2) A gyűjtőhelyen – ha a környezetvédelmi hatóság rövidebb időt nem állapít meg – legfeljebb az egy év alatt keletkezett veszélyeshulladék-mennyiség gyűjthető össze.
(3) Veszélyes hulladékot eredményező és azzal kapcsolatos tevékenység – kivéve a tárolást – megfelelően kialakított gyűjtőhely nélkül nem kezdhető és nem végezhető.
(4) A lakossági fogyasztás során keletkező tisztított növényvédőszer-csomagolóburkolatok gyűjtésére, begyűjtésére és tárolására a külön jogszabály rendelkezései vonatkoznak.
10. § (1) A több termelőnél vagy egy termelő több telephelyén keletkező, azonos típusú veszélyes hulladékok begyűjtésére és ártalmatlanításának vagy hasznosításának előkészítésére gyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő-udvarok), tároló telepek – a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – alakíthatók ki.
(2) A tároló telepen a veszélyes hulladék az átvételt követő 3 évnél hosszabb ideig nem tárolható. Ezen idő alatt a tulajdonos köteles a tárolt veszélyes hulladékra vonatkozó kezelési tervet elkészíteni és legkésőbb a három év leteltével a veszélyes hulladék hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról a tervnek megfelelően gondoskodni.
(3) A rendelet 6. számú mellékletében meghatározott típusú és mennyiségű, több termelőnél keletkező veszélyes hulladékok összegyűjtése érdekében – a környezetvédelmi hatóság engedélyével – begyűjtő járatok szervezhetők.
(4) A (3) bekezdés szerinti veszélyes hulladékokat a gyűjtőhely (hulladékgyűjtő-udvar), illetve tároló telep üzemeltetője egyedi beszállítóktól is átvehet.
11. § A gyűjtőhelyek és tároló telepek, valamint a kezelő telepek környezeti biztonságára, kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat e rendelet 10. és 11. számú melléklete tartalmazza.
A veszélyes hulladékok szállítása
12. § (1) Veszélyes hulladékot úgy kell szállítani, hogy a szállítás során környezetszennyezés ne következzék be.
(2) Veszélyes hulladék – az egyedi beszállítás esetét kivéve – a KFf e tevékenységre vonatkozó engedélyével szállítható.
(3) Az engedélynek tartalmaznia kell a szállítandó veszélyes hulladék megnevezését, azonosítószámát, összetételét, veszélyességi jellemzőit, a csomagolás módját [kivéve az (5) bekezdés alá tartozó esetekben], valamint a szállító járművek tisztításának módját és a szállítás során betartandó egyéb feltételeket.
(4) Veszélyes hulladékot a 4. számú mellékletben foglaltak szerint kitöltött kísérőjeggyel kell szállítani.
(5) Azokat a veszélyes hulladékokat, amelyekre a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodások, illetve az azok végrehajtására vonatkozó szabályok kiterjednek az ADR, COTIF-CIM-RID, IMDG-kódex, ICAO-TI, ADN1 előírásainak megfelelően kell szállítani.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott engedély megadása – a külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi feltételekhez köthető.
Veszélyes hulladék tulajdonjogának átruházása
13. § (1) Veszélyes hulladékot csak annak begyűjtésére, valamint tárolására és kezelésére a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vagy szervezet vehet át. Az átadó köteles meggyőződni az engedély meglétéről.
(2) Az átvétellel az átvevő megszerzi a veszélyes hulladék tulajdonjogát.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadása – a külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi feltételekhez köthető.
A veszélyes hulladékok kezelése
14. § (1) A veszélyes hulladék tulajdonosa a veszélyes hulladékok kezelését csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezheti.
(2) A környezetvédelmi hatóság jogosult a kezelési technológia ellenőrzésére és a kezelési engedélyben foglaltaktól történő jelentős eltérés esetén a kezelés folytatását határozatban felfüggeszteni.
(3) A tulajdonos a kezelésre feljogosított, mobil berendezéssel, illetve ideiglenesen telepíthető eljárással rendelkező kezelőt megbízhat veszélyes hulladékának helyszíni vagy külön e célra kijelölt helyen történő kezelésével. Ebben az esetben a kezelő nem válik a veszélyes hulladék tulajdonosává.
15. § (1) A veszélyes hulladék kezelési technológia tulajdonosa berendezésének vagy eljárásának alkalmazását – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a miniszter technológiai minősítő okiratban engedélyezi (a továbbiakban: technológiai-minősítés).
(2) A minősített technológia vagy berendezés az ország területén bárhol alkalmazható a környezetvédelmi hatóság helyi alkalmazási engedélye alapján. A technológiai minősítéseket a miniszter rendszeresen közzéteszi a minisztérium hivatalos lapjában.
(3) A technológiai-minősítés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a berendezésben, illetve az eljárással kezelhető veszélyes hulladékok megnevezését, azonosító számát, összetételét, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait;
b) részletes technológiai és üzemeltetési leírást, beleértve a kezelendő veszélyes hulladék előkezelésének és gyűjtésének módját, valamint a kezelésből származó anyagok összetételét és további kezelési igényeit;
c) a technológia kapacitását, alkalmazásának, kiépítésének környezeti, egészségügyi, munka- és tűzvédelmi előírásait, illetőleg a technológiai leírás szerinti üzemeltetésből eredő emissziókat;
d) legalább egy, hazai, vagy OECD2 referenciával rendelkező technológia ismertetését, a kezelési technológiára, a kezelt veszélyes hulladékra, a kezelés hatékonyságára – és anyagmérleg alapján – az emissziókra jellemző adatokat.
(4) A technológia minősítéséről a miniszter – az általa felkért szakértői testület szakvéleménye alapján – dönt.
(5) A technológia-minősítésről szóló okiratnak tartalmaznia kell a kérelmező nevét, a technológiával kezelhető veszélyes hulladékok megnevezését, azonosító számát, összetételét, a technológia alkalmazásának környezeti, biztonsági és közegészségügyi feltételeit, az üzemeltető által végzendő ellenőrző méréseket, a nyilvántartandó üzemviteli adatokat, azok végzésének módját és idejét.
(6) A minősített technológia alkalmazása során keletkezett hulladék a minősítő okiratban megadott veszélyes hulladék besorolásával megegyező.
16. § (1) A minősített technológiával a technológiai leírásnak megfelelően végzett veszélyes hulladék kezelésből származó hulladékok összetételét, veszélyességét a kezelő köteles az alkalmazásra vonatkozó engedélyben meghatározottak szerint rendszeresen ellenőrizni.
(2) A környezetvédelmi hatóság jogosult a technológia alkalmazásának ellenőrzésére, és az engedélyben foglaltaktól történő jelentős eltérés esetében a technológia alkalmazását felfüggeszteni.
(3) A technológia minősítés költségeinek fedezetére a kérelmezőnek – külön jogszabályban megállapított – minősítési díjat kell fizetnie.
17. § (1) A veszélyes hulladékot – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – annak gyűjtése, begyűjtése, szállítása, tárolása során bármilyen anyaggal, illetve bármilyen hulladékkal tilos összekeverni.
(2) A környezetvédelmi hatóság a tulajdonos, a birtokos kérelmére, indokolt esetben, a környezetveszélyeztető hatás csökkentése érdekében az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól felmentést adhat. Az felmentést a rendelet 1. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell megadni.
18. § (1) A veszélyes hulladék ártalmatlanításra vagy hasznosításra történő előkészítése, szállításának vagy tárolásának egyszerűbbé, biztonságosabbá tétele érdekében végzett mechanikai, fizikai előkezelése (pl. tömörítése, darabolása, bontása, víztelenítése, ülepítése, szűrése) során vagy következtében keletkező előkezelt veszélyes hulladékot az eredeti veszélyes hulladék besorolásával megegyezőnek kell tekinteni.
(2) Mikrobiológiailag szennyezett veszélyes hulladék (1) bekezdés szerinti előkezelése tilos.
(3) A veszélyes hulladék különböző összetevőinek szétválasztásán, veszélyes összetevői veszélyességének csökkentésén alapuló előkezelés (pl. keverés, befoglalás, biológiai, kémiai kezelés) során vagy következtében keletkező előkezelt veszélyes hulladékot az eredeti veszélyes hulladék besorolásával megegyezőnek kell tekinteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti előkezelést követően a tulajdonos kérheti a veszélyes hulladék 4. § szerinti minősítését.
19. § (1) A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a veszélyes hulladék összetétele alapján történhet:
aa) veszélyes hulladék lerakótelepen végzett végleges lerakással,
ab) közelítőleg azonos összetételű veszélyes hulladékok esetében monodepóniában;
b) kémiai kezelő eljárásokkal, ezen belül
ba) égetéssel vagy más termikus eljárással,
bb) fizikai-kémiai eljárással;
20. § (1) E rendelet előírásait kell alkalmazni a veszélyes hulladékra mindaddig, amíg termelési folyamatban való felhasználását, illetve – a külön jogszabályban foglaltak szerint – termékként történő forgalombahozatalát nem engedélyezték.
(2) A veszélyes hulladék felhasználásával előállított termék, illetve ennek hulladéka nem jelenthet a környezetre nagyobb veszélyt, mint a hasonló rendeltetésű, hulladék felhasználása nélkül előállított termék, illetve ennek hulladéka.
(3) Az (1) bekezdés szerinti termékként történő forgalombahozatal engedélyezésében a minisztérium szakhatóságként működik közre.
A veszélyes hulladékoknak az ország területére való behozatala, kivitele és tranzit-szállítása
21. § A veszélyes hulladékok behozatala, kivitele és tranzit-szállítása során a külön rendelettel kihirdetett „a veszélyes hulladékok országhatárokon át történő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról” szóló Bázeli Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján, e rendelet szerint kell eljárni.
22. § A veszélyes hulladékok behozatala, kivitele és tranzit-szállítása tekintetében az e rendeletben és az Egyezmény 1. Cikkének 1. és 2. pontjában meghatározott, ellenőrizendő hulladékokon túl a szállítással érintett más államok jogszabályai szerint veszélyesnek minősülő más hulladékokra is alkalmazni kell az Egyezmény előírásait. Az Egyezmény Titkársága által megküldött nemzeti veszélyes hulladék meghatározásokat a miniszter a kézhezvételtől számított három hónapon belül a minisztérium hivatalos lapjában közzé teszi.
Veszélyes hulladékok behozatala
23. § (1) Tilos az ország területére – hasznosítás kivételével – veszélyes hulladékot külföldről behozni.
(2) Kísérleti és próbaüzemi hasznosításra az országba nem hozható be veszélyes hulladék.
(3) Veszélyes hulladék hasznosításra történő behozatalához a KFf engedélye szükséges. Az engedély iránti kérelmet a veszélyes hulladék importálója (átvevője) a 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: kérelem) nyújtja be a KFf-nek.
(4) A veszélyes hulladék behozatalának engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell a környezetvédelmi hatóságnak a hasznosításra kiadott engedélyét és a rendelkezésre álló szabad kapacitásra vonatkozó igazolását.
(5) Ha a hasznosítás során olyan hulladék keletkezik, amelynek ártalmatlanítása vagy hasznosítása az országban nem megoldott, a veszélyes hulladék behozatala csak akkor engedélyezhető, ha a keletkező anyagoknak az exportálóhoz való visszaszállítására az exportáló és az exportáló ország illetékes hatóságának nyilatkozata rendelkezésre áll.
(6) A vámszabadterületre, bérmunkára történő veszélyes hulladék behozatal környezetvédelmi szempontból azonos megítélés alá esik bármely más veszélyes hulladék behozatallal.
(7) A vámszabadterületen végzett termelő tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok magyarországi kezelése – környezetvédelmi szempontból – nem minősül veszélyes hulladék behozatalnak.
(8) Külföldi megbízó részére végzett bérmunka során keletkező veszélyes hulladékokat – a KFf által külön engedélyezett hasznosításuk kivételével – a létrehozott termékekkel együtt maradéktalanul vissza kell szállítani a megbízónak.
(9) A veszélyes és nem veszélyes összetevőket tartalmazó hulladékok szétválasztása, tisztítása nem tekinthető hasznosításnak.
Veszélyes hulladékok tranzit-szállítása
24. § (1) A veszélyes hulladékok országon át történő szállításához a KFf hozzájárulása szükséges. A KFf a 7. számú melléklet szerinti előértesítés alapján a hozzájárulást, az esetleges különleges szállítási feltételeket, illetőleg a hozzájárulás megtagadását és annak indokait az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi az exportáló ország illetékes hatóságának és az exportálónak.
(2) Nem léptethető be az ország területére olyan veszélyes hulladék szállítmány, amelynél az Egyezményben foglalt előírások bármelyike nem teljesül, ha a szállítással érintett államok illetékes hatóságainak bármelyike nem járult hozzá a szállításhoz, illetőleg a 7. számú melléklet szerinti szállítási bizonylatot nem tudja felmutatni.
(3) Az ország területén – beleértve a vámszabadterületeket is – veszélyes hulladék tranzit-szállítmány ki-, illetve átrakodása, átcsomagolása csak a KFf külön engedélye alapján – baleset-, illetve szennyezésmegelőzési, vagy szállítási mód váltási okból – történhet.
Veszélyes hulladékok kivitele
25. § (1) Veszélyes hulladéknak az ország területéről történő kiviteléhez a KFf engedélye szükséges. Az engedély iránti kérelmet a veszélyes hulladék tulajdonosa a 7. számú melléklet szerinti értesítéssel nyújtja be a KFf-nek.
(2) A veszélyes hulladék kivitele csak akkor engedélyezhető, ha a szállítással érintett államok illetékes hatóságai a behozatalhoz és a tranzit-szállításhoz előzetesen hozzájárultak, és az importáló állam illetékes hatósága a tervezett kezeléshez hozzájárult és azt igazolta.
(3) A vámszabadterületről külföldre történő veszélyes hulladék kivitel környezetvédelmi szempontból azonos megítélés alá esik bármely más, az ország területéről történő veszélyes hulladék kivitellel.
Veszélyes hulladékok országhatárt átlépő
szállítása
26. § (1) Magyarországi illetékességű szállító, illetve fuvarozó veszélyes hulladék ki-, be- és tranzit-szállítását csak a 12. §-ban meghatározottak alapján végezheti.
(2) A veszélyes hulladék szállítása során be kell tartani a szállítással érintett országok, valamint a hatályos nemzetközi megállapodások veszélyes áruk és veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó előírásait.
(4) A veszélyes hulladékok országhatáron történő be- és kiléptetése csak a vámúttá nyilvánított határátkelőhelyek jegyzékében megadott határátkelőhelyeken történhet (8. számú melléklet).
Veszélyes hulladékok országhatárt átlépő szállításának engedélyezése
27. § (1) A veszélyes hulladékok Magyarország államhatárát átlépő behozatalának, kivitelének engedélyezésére irányuló kérelmet a 7. számú mellékletnek megfelelően – magyar és angol nyelven – kell benyújtani a KFf-nek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez a KFf-nek meg kell kérnie – a kérelem angol nyelvű másolatának megküldésével – a szállítással érintett államoknak a tervezett veszélyes hulladék szállításra és kezelésre vonatkozó állásfoglalását.
(3) A kérelem elbírálása érdekében a KFf kiegészítő információkat kérhet, és indokolt esetben szakértői vizsgálatok elvégzését írhatja elő. A vizsgálatok költségei a kérelmezőt terhelik.
(4) A KFf a kérelem átvételét 3 munkanapon belül visszaigazolja az értesítés küldőjének, majd az azt követő 30 napon belül a kérelmet elbírálja. Erről – határozatának egy példányával – értesíti a külkereskedelmi hatóságot és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot.
Veszélyes hulladék kivitelének, behozatalának, tranzit-szállításának ellenőrzése
28. § (1) A veszélyes hulladék szállítmány határállomásra érkezésekor a vámszervek ellenőrzik a szállítóeszközön alkalmazott azonosító jelek, a vámzár sértetlenségét és a szükséges bizonylatok meglétét, valamint tartalmát. A szállítás szabálytalansága vagy annak gyanúja esetén értesítik a határállomás helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságot. A szállítmány átmeneti őrzéséről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) gondoskodik mindaddig, amíg a környezetvédelmi hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket.
(2) A környezetvédelmi hatóság a szabálytalanság jellegétől függően előírhatja annak megszüntetését, helyszíni vagy laboratóriumi vizsgálat érdekében felnyittathatja, indokolt esetben a vámszervekkel feltartóztattathatja a szállítmányt, majd haladéktalanul értesíti a KFf-et és kezdeményezi a szállítmány visszafordíttatását az exportálóhoz.
(3) A veszélyes hulladék behozatalakor a határállomáson megfelelőnek ítélt szállítmány felbontása a hasznosító telephelyén, csak a vámhatóság és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság jelenlétében történhet.
(4) A (3) bekezdés szerinti veszélyes hulladék vámkezelésére azután kerülhet sor, hogy a környezetvédelmi hatóság a veszélyes hulladékot azonosította az engedélyben foglaltakkal. Szabálytalanság esetén a szállítmányt lezáratja és értesíti a KFf-et, amely a 29. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.
Veszélyes hulladék országhatárt átlépő
jogellenes szállítása
29. § (1) Jogellenes az Egyezményben ilyennek minősítetteken túl:
a) a KFf engedélye nélküli veszélyes hulladék szállítás;
b) a megfelelően kitöltött kísérőjegy és más kísérő dokumentumok nélküli veszélyes hulladék szállítás;
c) minden olyan országhatárt átlépő szállítmány (anyag vagy termék), amelyről a szállítás során vagy azt követően bebizonyosodik, hogy veszélyes hulladékként kellett volna kezelni. Kivételt képez az az eset, ha a szállított anyag vagy termék baleset vagy elemi csapás következtében válik veszélyes hulladékká.
(2) Ha a határállomáson a vámhatóság, illetve a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a veszélyes hulladék szállítmány jogellenes, akkor az az országhatáron nem léptethető át, azt vissza kell fordítani az exportálóhoz.
(3) Veszélyes hulladék jogellenes szállítása esetén a magyarországi illetékességű exportálóval, illetve importálóval szemben bírságot kell kiszabni.
(4) Veszélyes hulladék jogellenes behozatala esetén a KFf kötelezi az importálót a veszélyes hulladéknak az exportálóhoz történő visszaszállítására, az esetleg okozott környezetszennyezés felszámolására, illetve – ha a visszaszállítás nem valósítható meg – a veszélyes hulladék ártalmatlanítására a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
(5) Veszélyes hulladék jogellenes kivitele esetén a KFf kötelezheti az exportálót a veszélyes hulladék visszavételére és ártalmatlanítására.
(6) Veszélyes hulladék jogellenes kivitele, illetve behozatala esetén az exportáló, illetve az importáló a (3) bekezdés szerinti bírságon túl köteles a hatósági eljárás során felmerült költségek megfizetésére is.
30. § (1) A külön jogszabály szerinti, tevékenységi, valamint forgalmi engedély iránti kérelemhez csatolni kell a KFf e rendelet alapján kiadott engedélyét.
(2) Veszélyes hulladék keletkezésével járó bérmunka tevékenységi, valamint forgalmi engedélye a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával adható meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó döntéséről a külkereskedelmi hatóság értesíti a KFf-et és a vámszerveket. Az értesítés alapján a KFf a döntésről tájékoztatja a tervezett szállítással érintett államok illetékes hatóságait, a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot és megteszi a szükséges intézkedéseket.
(4) Az e rendelet szerinti engedély nem helyettesíti a behozatalhoz, kivitelhez, tranzithoz, felhasználáshoz és forgalmazáshoz szükséges, más jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyeket.
Intézkedések a veszélyes hulladék környezetszennyező
és károsító hatásainak megelőzésére
31. § (1) A környezetvédelmi hatóság, ha e rendelet másként nem rendelkezik, kérelemre engedélyezi a veszélyes hulladékok
b) kezelés, tárolás céljából történő átvételét,
c) kezelésének üzemi és félüzemi kísérleteit, meghatározza ezek feltételeit, módját, idejét és helyét,
d) összekeverési tilalom alóli felmentést.
(2) A KFf kérelemre engedélyezi a veszélyes hulladékok:
b) egyszerűsített anyagmérlegének készítését,
g) tranzit-szállítmány ki-, illetve átrakodását, átcsomagolását.
(3) A környezetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos gyűjtőhelyek kezelő, tároló létesítmények építési engedélyezési eljárása során.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélynek tartalmaznia kell az engedélyes nevét, KSH azonosító számát, telephelyének címét, az átvehető, szállítható, begyűjthető, kezelhető vagy tárolható veszélyes hulladék megnevezését, azonosító számát, összetételét és mennyiségét, az engedélyezett technológia lényeges környezetvédelmi jellemzőit, az üzemeltetés feltételeit, valamint az engedély érvényességi idejét és érvényességi területét.
(5) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
aa) megnevezését, azonosító számát, összetételét, környezeti veszélyességi jellemzőit,
ac) kezelési technológiáját, illetve a szállítás módját;
b) a kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, a kibocsátások számszerű adatait;
c) a telepítés, üzemeltetés helyét;
d) a környezetbiztonságra vonatkozó terveket.
(6) A tervek végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit, ideértve a finanszírozáshoz szükséges források meglétét.
32. § (1) A veszélyes hulladékok szállítására, begyűjtésére, kezelésére, tárolására, átvételére kiadott engedélyeket a környezetvédelmi hatóságnak 3 évenként felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatot a kötelezett a 31. § (5) bekezdésében előírt dokumentumok benyújtásával köteles kérni. Ha a kötelezett körülményeiben a 3 év alatt változás nem következett be, a felülvizsgálatot az erről szóló nyilatkozat benyújtásával is kérheti. A meg nem hosszabbított engedélyek hatályukat vesztik.
a) változatlan formában további három évre meghosszabbítható;
b) meghosszabbítása feltételekhez köthető;
c) meghosszabbítása megtagadható.
(3) Engedély nélkül végzett veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság veszélyes hulladék bírságot szab ki.
(4) Az engedély meghosszabbításának megtagadása esetén a tulajdonos köteles a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeit beszüntetni, a birtokában lévő veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról gondoskodni, és az esetleg okozott környezetszennyeződést vagy fennmaradó környezetveszélyeztető forrást megszüntetni.
33. § (1) Ha üzemzavar vagy más rendkívüli esemény következtében a környezet veszélyes hulladékkal szennyeződhet, vagy veszélyes hulladék képződés lehetősége áll fenn, akkor a veszélyes hulladék tulajdonosának azonnal intézkednie kell a veszélyhelyzet megszüntetéséről. Az eseményről, a tett intézkedésekről és azok eredményéről értesítenie kell a környezetvédelmi hatóságot.
(2) A környezetvédelmi hatóság – az érdekelt hatóságok bevonásával – haladéktalanul megvizsgálja a veszélyhelyzet bekövetkezésének okait, körülményeit, a megtett intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén további kötelezettségeket ír elő a környezet szennyeződésének, illetve károsodásának elhárítása érdekében.
(3) Ha üzemzavar vagy más rendkívüli esemény a környezetre és az emberi egészségre közvetlen veszélyt jelent, a környezetvédelmi hatóság – az érdekelt hatóságok állásfoglalása alapján – elrendelheti a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek, valamint azon létesítmények üzemeltetésének korlátozását vagy felfüggesztését, amelyek tevékenysége következtében veszélyes hulladék keletkezik.
(4) A környezet veszélyes hulladékkal való jelentős szennyeződése esetén a környezetvédelmi hatóság a helyszínen elrendeli a tevékenység szüneteltetését és erről azonnal végrehajtható határozatot ad ki.
(5) A környezetvédelmi hatóság az (3) és a (4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szabálytalanság teljes megszüntetése előtt, továbbá ha a veszélyhelyzet egyébként elmúlt – indokolt esetben – az érdekelt hatóságok állásfoglalásának figyelembevételével feloldhatja.
34. § A környezetszennyeződés és károsodás elhárítása érdekében a környezetvédelmi hatóság elrendelheti más alkalmas megoldás hiányában – az okozó terhére – egyes veszélyes hulladékoknak az átvételükre alkalmas tárolóval, illetve ártalmatlanító eljárással rendelkező személy vagy szervezet által történő átvételét, amennyiben az a kérdéses hulladék átvételére, kezelésére, illetve tárolására szabad kapacitással rendelkezik.
A veszélyeshulladék-bírság
35. § A tulajdonos, a szállító, ha az e rendeletben, illetőleg a hatósági határozatban előírt,
a) anyagmérleg készítésére, bejelentés megtételére, kísérőjegy alkalmazására, hulladékgazdálkodási terv készítésére, veszélyes hulladékok minősítésére,
b) nyilvántartásra, üzemnapló vezetésre,
c) gyűjtésre, szállításra, előkezelésre,
d) átadásra-átvételre, begyűjtésre,
e) hasznosításra, ártalmatlanításra, tárolásra,
f) behozatalra, kivitelre és tranzit-szállításra
vonatkozó kötelezettségeinek nem tesz eleget, illetőleg e rendeletben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez, akkor az e rendeletben meghatározottak szerint a környezetvédelmi hatóság, illetve a KFf kötelezi ezek betartására, valamint e kötelességekkel kapcsolatos hiányosságok megszüntetésére.
36. § (1) A tulajdonos vagy a szállító, ha a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos – a 35. §-ban foglalt – kötelezettségeinek nem tesz eleget veszélyeshulladék-bírságot (a továbbiakban: bírság) kell kiszabni.
(2) A kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó kötelezést a kötelezett nem – vagy hiányosan – hajtja végre, akkor a bírságot ismételten ki kell szabni.
(3) A bírság összegét a kötelezettségszegés jellegének, a veszélyes hulladék mennyiségének és veszélyességi osztályának figyelembevételével kell megállapítani. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettség megszegésével előidézett veszély súlyát (ismétlődését, helyét).
38. § (1) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi hatósági eljárásokban be kell szerezni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakhatósági állásfoglalását (közegészségügyi állásfoglalás).
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos ügyekben a közegészségügyi állásfoglalást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei intézete, illetőleg a KFf hatáskörébe tartozó ügyekben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adja meg.
39. § E jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos ügyekben az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a KFf, illetve a minisztérium azon felügyelősége gyakorolja, amelynek illetékességi területén a veszélyes hulladék keletkezik, azt gyűjtik, tárolják vagy kezelik, átvétel esetén az átvétel helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség.
40. § (1) Ez a rendelet 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A 7. § (1) bekezdésben előírt hulladékgazdálkodási tervet első alkalommal 1997. június 30. napjáig kell elkészíteni.
(4) A rendelet 32. §-ának előírásait első ízben az 1996. december 31. napjánál három évvel korábban kiadott engedélyekre kell alkalmazni.
(5) A veszélyes hulladékok szállítására kiadott engedélyek 1996. december 31-ig érvényesek.
(6) A növényvédő szerek hulladékait a 4. § szerinti minősítésig II. osztályúnak kell tekinteni.
(7) A veszélyes hulladéknak minősülő állati hulladékok begyűjtését, ártalmatlanítását és feldolgozását a hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint kell végezni.
(8) A technológiai minősítésekre vonatkozó rendelkezéseket 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.
(9) A környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 85. szám alatti megnevezése helyébe a következő lép: ,,veszélyes hulladék tároló-előkezelő telep''.
a) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási, anyagmérleg készítési, üzemnapló vezetési, hulladékgazdálkodási terv készítési, illetve kísérőjegy alkalmazási, besorolási és minősítési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) a veszélyes hulladék gyűjtésére, begyűjtésére, átvételére tárolására, szállítására, előkezelésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
c) engedély nélkül veszélyes hulladékot külföldről behoz vagy külföldre szállít
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.''
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
A VESZÉLYESSÉGI JELLEMZŐK JEGYZÉKE3
U: 1 K: H1 Robbanóanyagok
Robbanó anyag, illetve hulladék az a szilárd, illetve folyékony anyag vagy hulladék (illetve ezen anyagok vagy hulladékok keverékei), amelyek önmagukban kémiai reakciók révén gázokat fejlesztenek olyan hőmérsékleten és nyomáson és olyan sebességgel, hogy kárt okoznak a környezetükben.
U: 26 K: H 2 Sűrített, cseppfolyósított, nyomás alatt oldott vagy mélyhűtött gázok
U: 3 K: H3 Gyúlékony folyadékok
Gyúlékony folyadékok azok a folyadékok vagy folyadékelegyek, továbbá azok a folyadékok, amelyek szilárd anyagokat tartalmaznak oldatban vagy szuszpenzió formájában (pl. festékek, mázanyagok, lakkok, stb., de nem tartoznak ide azok az anyagok, illetve hulladékok, amelyeket veszélyes tulajdonságaik miatt más osztályba soroltak be), amelyek gyúlékony gőzt bocsátanak ki 60,5 °C-nál nem nagyobb hőmérsékleten (zárttéri lobbanáspont), illetve 65,6 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten (nyílttéri lobbanáspont). (Mivel a nyílt- és a zárttéri lobbanáspont vizsgálat eredményei nem hasonlíthatók össze egyértelműen, és ugyanazon vizsgálatok egyedi eredményei gyakran egymástól is különböznek, a fenti számszerű adatoktól eltérő szabályozás, tekintettel e különbségekre, összeegyeztethető a jelen meghatározás szellemével).
U: 4.1. K: H4.1 Gyúlékony szilárd anyagok
Szilárd anyagok, illetve hulladékok (kivéve azokat, amelyeket robbanóanyagként soroltak be), amelyek a szállítás során fellépő körülmények között könnyen meggyulladhatnak vagy súrlódás következtében tűzet okozhatnak vagy hozzájárulhatnak tűz keletkezéséhez.
U: 4.2 K: H4.2 Öngyulladásra hajlamos anyagok, illetve hulladékok
Anyagok vagy hulladékok, amelyek normál szállítási körülmények között önmelegedésre hajlamosak vagy levegővel érintkezve hajlamosak felmelegedni és meggyulladni.
U: 4.3 K: H4.3 Anyagok vagy hulladékok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek
Anyagok vagy hulladékok, amelyek vízzel való kölcsönhatásuk következtében öngyulladásra hajlamossá válhatnak, illetve gyúlékony gázokat fejlesztenek veszélyes mennyiségben.
U: 5.1 K: H5.1 Oxidáló anyagok
Anyagok, illetve hulladékok, amelyek önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, de általában oxigént fejleszthetnek és ezáltal más anyagok égését előidézhetik vagy azt elősegíthetik.
U: 5.2 K: H5.2 Szerves peroxidok
Szerves anyagok vagy hulladékok, amelyek a két- vegyértékű -0-0- atomcsoport miatt termikusan instabil anyagok, ennélfogva exoterm, öngyorsuló bomlásra képesek.
U: 6.1 K: H6.1 Mérgezőanyagok (akut)
Anyagok vagy hulladékok, amelyek egyaránt képesek halált vagy súlyos sérülést okozni, illetve károsítani az emberek egészségét lenyelés, belélegezés, illetve a bőrrel való érintkezés révén.
U: 8 K: H8 Maró (korrozív) anyagok
Anyagok vagy hulladékok, amelyek kémiai reakciók révén súlyos károsodást okoznak, amikor érintkezésbe kerülnek élő szövettel, vagy kifolyás esetében árukat vagy szállítóeszközöket tesznek tönkre vagy más veszélyt is okozhatnak.
U: 9 K: H10 Toxikus gázok felszabadulása levegővel vagy vízzel való érintkezés során
Anyagok vagy hulladékok, amelyek levegővel vagy vízzel való kölcsönhatásuk során veszélyes mennyiségben toxikus gázokat fejleszthetnek.
U: 9 K: H11 Toxikus anyagok (késleltetett vagy krónikus hatás)
Anyagok, illetve hulladékok, amelyek belélegezve, lenyelve vagy a bőrön át behatolva késleltetett vagy krónikus hatásokat okoznak, beleértve a karcinogén hatásokat is.
U: 9 K: H12 Ökotoxikus anyagok
Anyagok, illetve hulladékok, amelyek a környezetbe jutva bioakkumuláció és/vagy toxikus hatás révén a biotikus rendszerekben azonnali vagy késleltetett káros hatásokat okozhatnak.
U: 9 K: H13 Olyan anyagok, amelyekből ártalmatlanításuk után bármely módon olyan anyag képződik (pl. kioldásból származó oldat), amely e jegyzékben felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkezik.
Az UN 7 osztály a radioaktív anyagokat tartalmazza. Ezek az anyagok, illetve veszélyes hulladékaik nem tartoznak sem a Bázeli Egyezmény, sem e rendelet hatálya alá.
2. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
A VESZÉLYES HULLADÉKOK JEGYZÉKE7
A V+++++ jelölés esetén a veszélyes szennyezőösszetevő ismeretében a veszélyes hulladék jegyzék szerinti, annak megfelelő veszélyes hulladék azonosító számot kell megadni.
Ha az adott veszélyes hulladék szerepel a jegyzékben, akkor ahhoz az azonosítószámhoz kell besorolni, más esetekben a gyűjtő elnevezésnek megfelelően (pl. 3.5.1.-3.5.4. pont).
A hulladék szennyezettsége: a nem veszélyes hulladék veszélyes hulladékkal vagy veszélyes anyaggal való szennyeződés révén veszélyes hulladékká válik akkor, ha szennyező komponens(ek) oly koncentrációban van(nak) jelen, hogy a hulladékrendszer e rendelet 1. mellékletében megadott legalább egy veszélyességi jellemzővel rendelkezik. (OECD Council Decision C(92)39/Final, 91/689/EEC Council Directive meghatározása alapján). E jegyzékben szereplő veszélyes hulladékok országhatáron keresztül történő szállításának ellenőrzése az OECD Council Decision C(92)39/Final, illetve az EU Council Regulation 259/93/EEC szerinti „piros listán” szereplő hulladékoknak megfelelően és azzal összhangban történik.
________________________________
A veszélyes hulladék megnevezése
________________________________
1. NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOK
1.1 ÉLELMISZEREK ÉS ÉLVEZETI CIKKEK HULLADÉKAI
1.1.1 Élelmiszeripari hulladékok
V 11104 ecetgyártási iszap | III.
1.2 NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI EREDETŰ ZSIRADÉKKÉSZÍTMÉNYEK HULLADÉKAI
1.2.1 Növényi eredetű olajok hulladékai
V 12102 romlott és elhasznált növényi olajok | II.
V 12103 éterolajok | III.
1.2.3 Növényi és állati eredetű zsiradékok hulladékai
V 12303 növényi olajalapú kenőanyagok | III.
V 12304 zsírsavak, elhasznált zsíradékok | II.
1.3 ÁLLATTARTÁSI ÉS VÁGÓHÍDI HULLADÉKOK
1.3.1 Vágóhídi hulladékok
V 13102 csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte és szőr | II.
V 13107 paraffinos toll | III.
V 13108 leölt állatok gyomor- és béltartalma | II.
V 13109 vadon élő állatok feldolgozásából származó hulladékok | II.
V 13110 állati zsírok | II.
V 13111 állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok | II.
1.3.4 Állati hullák és testrészek
V 13401 gyógyszer-, biokémiai és mikrobiológiai kísérletekhez használt állatok tetemei és testrészei | I.
V 13402 fertőzött állatok tetemei és testrészei | I.
V 13403 nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei és testrészei | II.
V 13404 egyéb, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra alkalmatlan állati testrészek | II.
V 13705 fertőzött állatoktól származó trágya, alom, váladék | I.
V 13706 gyógyszer-, biokémiai és mikrobiológiai kísérletekhez használt állatok trágyája, alomja, váladékai | I.
1.4 NYERSBŐR ÉS BŐRKIKÉSZÍTÉSI HULLADÉKOK
1.4.1 Nyersbőr és állati szőr (prém) hulladékok
V+++++08 szennyezett bőr és szőr | ***
V 14101 bőrenyv, húslási maradékok | II.
1.4.4 Bőrcserzési hulladékok (a cserzéshez használt vegyi anyagok kivételével)
V 14401 bőr-meszezési iszap | II.
V 14402 cserzőüzemi iszap | I.
1.4.7 Bőrkikészítési és felhasználási hulladékok
V 14701 krómcserzett bőr | II.
V+++++01 szennyezett fűrészpor, forgács, fa | ***
1.8 CELLULÓZ-, PAPÍR- ÉS KARTONHULLADÉKOK
1.8.7 Papír- és kartonhulladék
V +++++03 szennyezett cellulóz, szűrőpapír, papír, karton | ***
1.9 EGYÉB NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOK
1.9.9 Egyéb növényi és állati eredetű hulladék
V 19905 bélhúrgyártási iszap | II.
V 19906 szappangyártás lúgos maradéka | II.
V 19907 szappanfőzés üstmaradéka | III.
V 19908 szappanfőzési iszap | III.
V 19909 bélhulladékok (szappanfőzéshez használt zsírtartalmú bélből) | II.
3. ÁSVÁNYI EREDETŰ HULLADÉKOK
3.1 ÁSVÁNYI EREDETŰ HULLADÉKOK (FÉMHULLADÉKOK KIVÉTELÉVEL)
3.1.1 Kohászati és öntödei törmelékek, tűztér-javítások bontási maradékai
V 31108 fémkohászati kemencék bontási maradékai nehézfém-, nehézfém vegyület-, fluorid- vagy cianid-szennyezéssel | I.
3.1.2 Kohászati salakok és porok
V 31201 öntödei homok és kohászati segédanyagok | ***
V 31202 fémek olvasztásából származó salakok | ***
V 31203 ólomfölözék (salak) | I.
V 31210 sósalak (Al és alkáli-klorid tartalmú) | II.
V 31211 sósalak (Mg és alkáli-klorid tartalmú) | II.
V 31216 színesfém-tartalmú porok (fémfeldolgozásból és porleválasztókból) | ***
3.1.3 Tüzelőberendezésekből származó égetési maradékanyagok
V 31301 olaj-, olajszármazék- és széntüzelésű erőművek és távhő szolgáltató művek salakja | ***
V 31302 olaj-, olajszármazék- és széntüzelésű erőművek és távhő szolgáltató művek füstgáztisztítási maradékai (pl. pernye) | ***
V 31308 települési hulladékok üzemszerű égetéséből származó salakok | ***
V 31309 települési hulladékok üzemszerű égetéséből származó egyéb maradékanyagok (pl. pernye) | ***
V 31310 veszélyes hulladékok égetéséből származó salakok | ***
V 31311 veszélyes hulladékok égetéséből származó egyéb maradékanyagok (pl. pernye, por) | ***
3.1.4 Egyéb szilárd ásványi eredetű hulladékok
V +++++10 elhasznált aktívszén | ***
V +++++15 hulladékká vált, szennyezett talaj | ***
V +++++19 hulladékká vált, szennyezett föld, kő, kavics | ***
V +++++04 szennyezett üveg- és kerámia | ***
V +++++09 elhasznált szűrő- és itatómasszák, felitatóanyagok (pl. kovaföld, szűrőföld, homok, perlit, zeolit), egyéb szennyezett ásványi anyagok | ***
V 31420 zománcsalakok | ***
V 31429 azbeszt-tartalmú, nem porlódó, darabos hulladékok | III.
V 31430 azbesztet por és szálak formájában tartalmazó hulladékok | I.
3.1.6 Ásványi eredetű iszapok
V 31609 zománciszap | ***
V +++++11 gipsziszapok | ***
V 31625 színesfémek előállításából és feldolgozásából származó iszapok | ***
V 31627 edzőüzemi cianid-tartalmú iszapok | I.
V 31628 edzőüzemi nitrát- ill. nitrit-tartalmú iszapok | I.
V 31629 bárium-karbonát iszapok | I.
V 31631 klóralkáli elektrolízis üzemek higany-tartalmú iszapjai | I.
V 31636 foszfátozó fürdők iszapjai | II.
V 31637 kalcium-szulfit iszapok | II.
V 31638 cink-tartalmú iszapok | II.
V 31639 ólom-tartalmú iszapok | I.
V 31640 fúrásoknál használt, hulladékká vált fúróiszapok | ***
3.5 FÉMEK- ÉS VEGYÜLETEIK HULLADÉKA
3.5.1. Vas- és acélhulladékok
V +++++02 szennyezett vas, acél és ötvözeteik | ***
3.5.2. Színes- és könnyűfémhulladékok
V +++++18 Szennyezett színesfémek, könnyűfémek és ötvözeteik | ***
3.5.3 Nehézfémek- és vegyületeik hulladéka
V 35302 ólom és ólom-vegyületek | I.
V 35307 berillium és berillium-vegyületek | I.
V 35309 cink-vegyületek | I.
V 35319 higany és higany-vegyületek | I.
V 35320 arzén és arzén-vegyületek | I.
V 35321 szelén és szelén-vegyületek | I.
V 35322 kadmium és kadmium-vegyületek | I.
V 35323 antimon és antimon-vegyületek | I.
V 35324 tellúr és tellúr-vegyületek | I.
V 35325 tallium és tallium-vegyületek | I.
V 35326 tórium-vegyületek | I.
V 35327 bárium és bárium-vegyületek (kivéve bárium-szulfát) | I.
V 35328 nikkel-vegyületek | I.
V 35330 kobalt-vegyületek | I.
V 35331 ón-vegyületek | I.
V 35332 króm(VI) vegyületek | I.
V 35333 réz-vegyületek | I.
V 35334 vanádium-vegyületek | I.
V 35335 mangán-vegyületek | ***
3.5.4 Alkáli- és alkáli-földfém hulladékok
3.5.5 Akkumulátorok, szárazelemek
V 35501 akkumulátorok | I.
V 35502 szárazelemek | I.
V 35503 elekronikai hulladékok | ***
5. KÉMIAI ÁTALAKÍTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
5.1 OXIDOK, HIDROXIDOK, SÓK GYÁRTÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
V 51101 cianid-tartalmú galvániszapok | I.
V 51102 króm(VI)-tartalmú galvániszapok | I.
V 51103 króm(III)-tartalmú galvániszapok | II.
V 51104 rézvegyületet tartalmazó galvániszapok | I.
V 51105 cinkvegyületet tartalmazó galvániszapok | II.
V 51106 kadmium-vegyületet tartalmazó galvániszapok | I.
V 51107 nikkelvegyületet tartalmazó galvániszapok | I.
V 51108 kobaltvegyületet tartalmazó galvániszapok | I.
V 51109 nemesfémvegyületet tartalmazó galvániszapok | I.
V 51110 vegyes galvániszapok | I.
5.1.3 Egyéb oxid-, hidroxidhulladékok
V 51302 cink-hidroxid | II.
V 51304 mangán-dioxid (barnakő) | III.
V 51306 króm(III)-oxid | II.
V 51307 réz(I, II)-oxid | II.
5.1.5 Sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
V 51501 bőrök sózásából visszamaradt sók | ***
V 51502 nátrium- és kálium-foszfát | III.
V 51503 impregnálósók | ***
V 51504 bőrkikészítési vegyszerek, cserzőanyagok | ***
V 51506 hamuzsír (kálium-karbonát) | III.
V 51507 ammónium-klorid | II.
V 51509 vízoldható fluoridok (kivéve a kalcium-fluorid) | II.
V 51510 arzén-trioxid | I.
V 51511 arzén-triszulfid | I.
V 51515 nátrium-bromid | II.
V 51523 alkáli- és alkáliföldfém-szulfidok | II.
V 51524 nehézfém-szulfidok | I.
V 51528 cianid-tartalmú edzősó | I.
V 51529 nitrát- és nitrit-tartalmú edzősó | I.
5.2 SAVAK, LÚGOK ÉS EGYÉB TÖMÉNY OLDATOK GYÁRTÁSÁBÓL, FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
V 52101 hulladék savak, savkeverékek, savas pácok (erősen savas kémhatás, pH<2) | I.
V 52102 hulladék savak, savkeverékek, savas pácok (pH>2) | II.
V 52103 egyéb savas kémhatású hulladékok | II.
V 52401 hulladék lúgok, lúgkeverékek, lúgos pácok (erősen lúgos kémhatás, pH>12,5) | I.
V 52402 hulladék lúgok, lúgkeverékek, lúgos pácok (pH<12,5) | II.
V 52403 egyéb lúgos kémhatású hulladékok | II.
5.2.7 Tömény oldatok hulladékai
V 52701 hipoklorit-szennylúg | II.
V 52702 elhasznált fixíroldatok | II.
V 52703 szulfit-szennylúg | II.
V 52704 cserzőfolyadékok | ***
V 52705 elhasznált, szulfid-tartalmú fürdők | I.
V 52706 elhasznált, króm(VI)-tartalmú tömény oldatok | I.
V 52707 elhasznált, cianid-tartalmú tömény oldatok | I.
V 52708 cianid-tartalmú öblítő- és mosóvizek | I.
V 52709 elhasznált, fehérítő fürdők | ***
V 52710 elhasznált, nehézfémsókat tartalmazó oldatok (nitrát-oldatok, rozsdátlanító, barnítófürdő, stb.) | ***
V 52711 nehézfémsókat tartalmazó öblítő- és mosóvizek | ***
V 52712 réz-klorid oldat | II.
V 52713 vas-klorid oldat | III.
V 52714 elhasznált előhívófürdő | II.
5.3 NÖVÉNYVÉDŐSZEREK, ROVARÍRTÓSZEREK, FAANYAGVÉDŐSZEREK, ÉGÉSKÉSLELTETŐK, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK HULLADÉKAI
5.3.1 Növényvédőszerek, rovarírtószerek hulladékai
V 53101 lejárt szavatosságú és minősítése alapján fel nem használható növényvédőszerek, növényvédőszer maradékok | ***
V 53102 növényvédőszerek előállítása során keletkező hulladékok | ***
V 53103 növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszközök | ***
V 53104 növényvédőszerek tárolása során keletkező és felhasználásából származó egyéb hulladékok | ***
V 53105 rovarírtószerek felhasználásából, tárolásából származó hulladékok | ***
5.3.2 Faanyagvédőszerek és égés késleltetőszerek hulladékai
V 53201 faanyagvédőszerek előállítása, tárolása során keletkező és felhasználásából származó hulladékok (beleértve a csomagolóeszközöket is) | ***
V 53202 lejárt szavatosságú és minősítése alapján fel nem használható faanyagvédőszerek, faanyagvédőszer maradékok | ***
V 53203 égés késleltetőszerek előállítása, tárolása során és felhasználásából származó hulladékok (beleértve a csomagolóeszközöket is) | ***
V 53204 lejárt szavatosságú égés késleltetőszerek, égés késleltetőszer maradékok | ***
5.3.5 Gyógyszerkészítmények hulladékai
V 53501 lejárt szavatosságú gyógyszerek | II.
V 53502 gyógyszergyártásból származó hulladékok | ***
V 53504 gyógynövény-feldolgozásból származó maradékok | III.
5.4 ÁSVÁNYOLAJIPARI ÉS SZÉNFELDOLGOZÁSI HULLADÉKOK
5.4.1 Ásványolajipari és szénfeldolgozási termékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
V 54101 savas olajok | II.
V 54102 fáradt olaj | II.
V 54103 szennyezett üzemanyagok | II.
V 54104 halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-, hőközlő-olajok | II.
V 54105 halogénvegyületet tartalmazó trafó-, hőközlő-olajok | I.
V 54106 szennyezett fűtőolaj | II.
V 54107 fúráshoz,vágáshoz, csiszoláshoz használt olajok | II.
V 54108 halogénvegyületet nem tartalmazó hidraulikaolajok | II.
V 54109 halogénvegyületet tartalmazó hidraulikaolajok | I.
5.4.2 Ásványolaj eredetű zsírok és viaszok hulladékai
V 54201 olajok paraffinmentesítéséből származó iszapok (gacs) | II.
V 54202 ásványolaj-alapú zsírok | III.
V 54207 ásványolaj eredetű zsírsavak | III.
5.4.4 Ásványolaj termékekből készült elegyek és diszperziók hulladékai
V 54401 szintetikus hűtő- és kenőanyagok | II.
V 54402 fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók | II.
V 54403 hónolóolaj (dörzsolaj) | II.
V 54404 kompresszor-kondenzátumok | II
V 54405 viasz-diszperziók | III.
V 54406 bitumen-diszperzió | III.
5.4.7 Ásványolajat vagy ásványolaj terméket tartalmazó iszapok
V 54701 homokfogóban leválasztott ásványolaj- és más szénhidrogén-maradékok | II.
V 54702 olaj- és benzinleválasztás maradékai | II.
V 54703 olajleválasztó berendezések iszapjai | II.
V 54704 tartálytisztításból, hordómosásból származó iszapok | II.
V 54705 ásványolaj-közegű iszapok | II.
V 54707 petróleum-közegű iszapok | II.
V 54708 hónolóiszap (dörzsiszap) | II.
V 54709 leppolóiszap (fémmegmunkálásból) | II.
V 54710 olaj-közegű, csiszolóanyag-iszapok | II.
V 54711 fémmegmunkálásból származó ásványolaj-közegű iszapok | II.
5.4.8 Ásványolaj-finomítás hulladékai
V 54801 ásványolaj-tartalmú fehérítőföld | II.
V 54802 savgyanta- és savas bitumenmaradékok | II.
V 54803 ásványolaj-finomítási maradékok | II.
V 54805 ásványolaj-tartalmú savak | I.
5.4.9 Ásványolajipar és szénfeldolgozás, felhasználás egyéb hulladékai
V 54901 fenol-tartalmú iszapok és maradékok | I.
V 54902 merkaptánokat tartalmazó iszapok | I.
V 54903 antracén-tartalmú maradékok | I.
V 54904 naftalin-tartalmú maradékok | I.
V 54905 olajgázosításból származó pelletek | II.
V 54906 kokszolók és gázművek gázainak nedves portalanításából származó iszapok | II.
V 54907 kátránygyártási hulladékok | II.
V 54908 bitumen, aszfalt, bitumenkoksz | II.
V 54910 brikettszurok | II.
V 54911 kátrányolajgyártás desztillációs maradéka | II.
V 54912 kőszénkátrány | II.
V 54914 fenol-tartalmú víz | I.
V 54915 petrolkoksz | ***
V 54917 szén-olaj keverékek | II.
V 54918 kokszolókból, gázművekből származó cianid-tartalmú iszapok | I.
V 54919 kokszolókból, gázművekből származó egyéb, cianid-vegyületet nem tartalmazó iszapok | II.
V 54920 petrolkémiából származó egyéb iszapok | II.
V 54922 bontásból származó aszfaltmaradékok | III.
5.5 SZERVES OLDÓSZEREK, FESTÉKEK, LAKKOK, RAGASZTÓK, GYANTÁK GYÁRTÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
5.5.2 Halogén-tartalmú (de PCB-t vagy PCT-t nem tartalmazó) szerves oldószerek és oldószer-keverékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
V 55201 etilén-klorid | I.
V 55202 klór-benzolok | I.
V 55204 klór-fenolok | I.
V 55205 hűtőanyagként használt halogénezett szénhidrogének | I.
V 55206 metilén-klorid | I.
V 55208 klórozott paraffinok | I.
V 55209 perklór-etilén | I.
V 55211 szén-tetraklorid | I.
V 55212 triklór-etilén | I.
V 55213 triklór-etán | I.
V 55214 halogénvegyületet tartalmazó hidegtisztítók maradékai | I.
V 55215 halogén-tartalmú oldószer-keverékek | I.
V 55216 epiklór-hidrin | I.
V 55219 allil-klorid | I.
5.5.3 Halogénmentes szerves oldószerek és oldószer-keverékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
V 55303 etilén-glikol | I.
V 55307 butil-acetát | I.
V 55308 ciklohexanon | I.
V 55309 dekahidro-naftalin (dekalin) | I.
V 55311 dimetil-formamid | I.
V 55312 dimetil-szulfid | I.
V 55313 dimetil-szulfoxid | I.
V 55316 metil-acetát | I.
V 55317 metil-etil-keton | I.
V 55318 metil-butil-ketonok | I.
V 55319 metil-fenolok (krezolok) | I.
V 55322 tetrahidro-furán | I.
V 55323 tetrahidro-naftalin | I.
V 55324 terpentinolaj | I.
V 55326 mosóbenzin, petroléter, egyéb benzinmaradékok | I.
V 55329 alifás aminok | I.
V 55330 aromás aminok | I.
V 55334 halogénvegyületet nem tartalmazó hidegtisztítók maradékai | I.
V 55338 propanol(ok) | I.
V 55339 halogénmentes oldószer-keverékek | I.
V 55341 akril-nitril | I.
V 55343 dimetil-szulfát | I.
5.5.4 Szerves oldószer-közegű szuszpenziók
V 55401 halogén-tartalmú szerves oldószerközegű iszapok | I.
V 55402 halogénmentes szerves oldószerközegű iszapok | I.
5.5.5 Festékek, lakkok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
V 55501 lakk maradékok | II.
V 55502 lejárt szavatosságú festékek és lakkok | II.
V 55503 lakk- és festékiszapok | II.
V 55504 festék maradékok | II.
V 55505 mázolóanyag maradékok | II.
V 55506 nyomdafesték maradékok | II.
5.5.9 Ragasztóanyagok, kittek és gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
V 55903 polimerizált, megszilárdult gyantamaradékok | III.
V 55904 folyékony gyantamaradékok | ***
5.7 MŰANYAG- ÉS GUMIHULLADÉKOK
5.7.1 Polimerizált, megszilárdult műanyagipari hulladékok
V 57103 öntőgyanta | III.
V 57104 impregnálógyanta | III.
V 57122 epoxigyanta | III.
V +++++12 ioncserélő gyanták | ***
V +++++16 egyéb műgyanták | ***
V +++++06 szennyezett halogéntartalmú műanyagok | ***
V +++++05 szennyezett halogénmentes műanyagok | ***
5.7.2 Műanyagipari, nem polimerizált hulladékok
V 57201 halogénezett szerves vegyületet tartalmazó lágyítóanyagok | I.
V 57202 PVC lágyítók maradékai | ***
5.7.7 Polimer-diszperziók és polimer-oldatok hulladékai
V 57702 latex diszperziók | II.
V 57703 kaucsuk-oldatok | II.
V +++++17 szennyezett gumi, gumiőrlemény | ***
5.8.1 Textilhulladékok és iszapok
V 58105 műszálgyártási hulladékok (pl. akril-nitril) | II.
V 58115 textilfestödei iszapok | II.
V 58116 textilkikészítési iszapok | II.
V 58117 gyapjúmosásból származó iszapok | II.
V 58118 mosodai iszapok | II.
5.8.2 Szennyezett textilanyagok
V +++++07 szennyezett textilanyagok | ***
5.9 EGYÉB VEGYIPARI HULLADÉKOK
5.9.1. Robbanóanyag-hulladékok
V 59101 pirotechnikai anyagok | I.
V 59102 robbanóanyagok és lőszerek | I.
V 59103 molekulánként több nitro-csoportot tartalmazó vegyianyagok | I.
V 59104 peroxidok, klorátok, perklorátok és azidok | I
5.9.3 Laboratóriumi vegyszermaradékok és -hulladékok
V 59301 finomvegyszerek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok | ***
V 59302 laboratóriumi – ismeretlen összetételű – vegyszermaradékok | ***
5.9.4 Felületaktív anyagok és mosószerek hulladékai
V 59401 mosószerek előállításából, tárolásából és felhasználásából származó hulladékok | II.
V 59402 szintetikus felületaktív anyagok | II.
V 59404 kénszappan és szulfonsav | II.
5.9.5 Kimerült katalizátorok
V +++++13 kimerült kontaktmasszák | ***
V +++++14 kimerült katalizátorok | ***
V 59503 egyéb kimerült katalizátorok | ***
V 59504 fém-karbonilok | I.
5.9.7 Desztillációs maradékok (üstmaradékok)
V 59701 oldószermentes desztillációs maradékok | ***
V 59702 halogén-tartalmú szerves oldószert tartalmazó desztillációs maradékok | I.
V 59703 halogénmentes szerves oldószert tartalmazó desztillációs maradékok | I.
5.9.8. Tartályban tárolt felhasználatlan gázok
V 59801 ismeretlen összetételű gázokat tartalmazó patronok | ***
V 59802 ismeretlen összetételű gázokat tartalmazó acélpalackok | ***
V 59809 acetilént tartalmazó gázpalackok | I.
V 59810 ismeretlen összetételű gázokat tartalmazó gáz- és szórópalackok | ***
5.9.9 Egyéb vegyi hulladékok
V 59901 poliklórozott bifenilek és terfenilek | I.
V 59902 szerves foszforvegyületek | I.
V 59903 halogénezett furánok | I.
V 59904 halogénezett dioxinok | I.
V 59906 szerves kén-vegyületek | I.
V 59907 izocianátok, tiocianátok | I.
9. TELEPÜLÉSI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK
9.1 TELEPÜLÉSI ÉS INTÉZMÉNYI SZILÁRD HULLADÉKOK
9.1.1 Háztartási és intézményi hulladékok
V 91101 háztartásokból begyűjtött veszélyes hulladékok | ***
V 91102 intézményekből, lakossági szolgáltatóktól, kisvállalkozóktól begyűjtött veszélyes hulladékok | ***
V 91103 irodatechnikai berendezések szalagjai, patronjai, kazettái | III.
9.4 SZENNYVÍZKEZELÉSBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
V 94101 ipari szennyvizek tisztításából származó iszapok | ***
V 94102 kommunális szennyvizek tisztításából származó iszapok ipari szennyezéssel | ***
9.7 EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK HULLADÉKAI
9.7.1 Kórházak és más egészségügyi intézmények hulladékai
V 97101 fertőző hulladékok, testrészek, szervmaradványok és szövetek, váladékok, laboratóriumi és kórbonctani vizsgálati anyagok | I.
V 97102 fertőtlenített hulladékok | ***
V 97103 betegellátási hulladékok (vérrel, váladékkal szennyezett, egyszer használatos kötszerek, rögzítők, anyagok, ruhaneműk, lepedők, tamponok, katéterek, tasakok) | I.
V 97104 injekciós tűk, fecskendők (tűvel), infúziók, transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök, ampullák, tárgylemezek | I.
V 97105 citosztatikumok, illetve az ezekkel szennyezett anyagok és eszközök | I.
V 97106 fertőzőegységek és elkülönítők összes hulladéka | I.
V 97107 génsebészeti és mikrobiológiai tenyészetek, szűrők, egyéb maradékok | I.
3. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
Szabályzat
a hulladékok minősítéséről
A hulladékminősítés célja az adott hulladéknak a környezetet és az ember egészségét veszélyeztető voltának és mértékének egységes szempontok szerinti megállapítása, valamint annak biztosítása, hogy a hulladék teljes körű kezelése kellő elővigyázatossággal és biztonsággal történjen meg.
1. A hulladékból a mintavételt – külön jogszabályban meghatározottak szerint – akkreditált vizsgálólaboratórium a hulladék tulajdonosának megrendelése alapján végzi el.
2. A mintavevő a vett mintát 3 részre osztja. A kérelmezőnél marad egy mintarész, egy mintarészt a kérelmező által megjelölt laboratóriumnak küldi, egy mintarészt kontroll mintaként megőriz. A kontroll mintát a minősítési eljárás befejezéséig kell megőrizni.
3. A mintavételnél jelen kell lenni a hulladéktulajdonosnak, a mintavevő akkreditált laboratórium, a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóság képviselőjének.
4. A mintavételt a 2. függelékben megadott mintavételi szabvány szerint kell végezni. A mintavétel körülményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A jegyzőkönyv tartalmi követelményei:
4.1. A mintavétel helye (cég neve, címe).
4.2. A mintavétel időpontja.
4.3. A mintavevő szervezet megnevezése, címe.
4.4. A mintavételnél jelenlevő személyek neve, beosztása, a képviselt szervezet neve.
4.5. A minősítendő hulladék keletkezési helye (technológiája), mennyisége, tárolási körülményeinek ismertetése, a veszélyesség egyértelmű megállapításához szükséges vizsgálatok minimális köre.
4.6. A hulladék évente keletkező, és a mintavétel idején tárolt mennyisége, csomagolási módja.
4.7. A hulladékkal kapcsolatos információk ( megjelenési forma, szín, szag, stb.)
4.8. A mintavételi körülmények ismertetése, a mintavétel módja.
4.9. A mintavételi eszközök ismertetése.
4.11. A minták származási helyének egyértelmű leírása.
4.12. A minták azonosítása, számozása, csomagolása, feliratozása.
4.13. A minták tartósítása.
4.14. A minták elosztása.
4.15. A minősítést megalapozó vizsgálatot végző szervezet(ek) megnevezése.
4.16. A mintavételnél jelenlevők aláírása.
B) A minősítést megalapozó vizsgálatok
1. A hulladékmintákból a vizsgálatokat az akkreditált vizsgálólaboratóriumok a hulladék tulajdonosának a megrendelése alapján végzik el.
A vizsgálatnak az 1. függelékben megadott vizsgálatcsoportokra kell kiterjednie. A vizsgálatcsoporton belül csak a minősítendő hulladék jellegének megfelelő vizsgálatokat kell elvégezni.
2. Az 1. függelékben megadott vizsgálatcsoportok közül a fizikai-kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatokat minden esetben el kell végezni. Ha a fizikai-kémiai és az ökotoxikológiai vizsgálatok alapján a hulladékról megállapítható, hogy I. veszélyességi osztályba tartozik, akkor a többi vizsgálatot nem kötelező elvégezni.
3. A mikrobiológiai vizsgálatokat csak abban az esetben kell elvégezni, ha a hulladék – keletkezési technológiájából vagy tárolási körülményeiből adódóan – feltételezhetően fertőző betegséget okozó kórokozókat is tartalmaz.
4. A vizsgálatokat a 2. függelékben megadott nemzeti szabványok szerint kell végezni. Abban az esetben, ha a vizsgálólaboratórium a vizsgálatot a szabványtól eltérő módszerrel akarja végezni, akkor azt csak a Hulladékértékelő Bizottság (szakértői testület) előzetes jóváhagyásával teheti meg.
5. Abban az esetben, ha valamely hulladékkomponens vizsgálatára vonatkozóan nemzeti szabvány nincs, akkor a vizsgálatot az adott komponensre alkalmazott, nemzetközileg elfogadott vizsgálati módszerrel kell elvégezni. A vizsgálati módszer alkalmazását a Hulladékértékelő Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.
6. A vizsgálati eredmények alapján az akkreditált vizsgálólaboratórium szakértői véleményt készít, amelyben javaslatot tesz a hulladék veszélyességi osztályára vagy veszélytelenségére. A javaslatot a a 3. függelék, illetve a „Hulladékok minősítése és veszélyességi osztályba való besorolása” c. műszaki irányelvben foglaltak figyelembevételével kell megadni.
A szakértői vélemény tartalmi követelményei:
6.1. A szakértői véleményt készítő szervezet neve, címe, akkreditálási okiratának másolata.
6.2. A megbízó neve, címe.
6.3. A minősítendő hulladék származási helye, a technológia átfogó ismertetése.
6.4. A hulladékminta előkészítésének ismertetése.
6.5. A hulladékminősítést megalapozó vizsgálatok, a vizsgálati módszerek ismertetése:
– szabvány szerint végzett vizsgálatnál a szabvány száma és címe,
– más vizsgálati módszer esetén a módszer részletes ismertetése és használatának indoklása, a Hulladékértékelő Bizottság írásos jóváhagyása a módszer elfogadásáról.
6.6. A vizsgálati eredmények részletes értékelése.
6.7. Javaslat a hulladék besorolására (veszélyességi osztály).
6.8. A hulladékkal kapcsolatos egyéb információk, ajánlások (ártalmatlanítás, hasznosítási lehetőségek).
6.9. Ajánlás a hulladéknak a veszélyes áruk szállítási szabályai szerinti besorolására.
6.10. A szakértői véleményhez csatolni kell a mintavételi jegyzőkönyvet.
6.11. A szakértői véleményt készítő aláírása.
C) A Hulladékértékelő Bizottság és működésének
rendje
A Hulladékértékelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) szakértőkből álló testület, amely jogosult a vizsgált hulladékról a rendelkezésre álló adatok alapján állást foglalni a hulladék veszélyességének mértékével, veszélyességi osztályba történő sorolásával, illetve veszélytelenségével kapcsolatban.
1. A Bizottság összetétele és az ülések résztvevői:
1.1. A Bizottságot a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hozza létre.
1.2. A Bizottság elnökből, elnök-helyettesből és öt tagból álló testület. A Bizottság elnöke a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselője, elnök-helyettese a Népjóléti Minisztérium képviselője. A tagok olyan szakértők lehetnek, akiknek sem termelő, sem kezelő cégnél nincs érdekeltségük, szakirányú felsőfokú végzettséggel és hulladékgazdálkodási szakértői engedéllyel rendelkeznek.
1.3. A Bizottság elnöke, elnök-helyettese és tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek.
1.4. A Bizottság a minősítendő hulladék tulajdonságaitól függően, szükség esetén, külső szakértőket kérhet fel. A külső szakértők az ülésen felszólalhatnak, véleményt nyilváníthatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek.
1.5. A minősítést megalapozó vizsgálatokat és a szakértői véleményt készítő vizsgáló-laboratórium, a hulladék tulajdonosa, képviselője és szakértője, az illetékes környezetvédelmi, valamint közegészségügyi hatóság, a szakmailag érintett minisztériumok, a felkért külső szakértő(k) a Bizottság ülésén – meghívottként – részt vehetnek, véleményt nyilváníthatnak, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.
1.6. A bizottsági tagság a megbízás lejártával, a tag visszahívásával, lemondásával, halálával szűnik meg.
1.7. A Bizottság elnökét, elnök-helyettesét és tagjait a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nevezi ki, három éves időtartamra szóló megbízással. A megbízott bizottsági tagok a minősítést megalapozó vizsgálatokban, valamint a vizsgáló laboratórium javaslatának elkészítésében nem vehetnek részt.
1.8. A Bizottság tagjai tiszteletdíjat kapnak. A Bizottság által felkért külső szakértők szakértői díjazásban részesülnek. A tiszteletdíj és a szakértői díj összegét a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter határozza meg.
2.1. Az adott hulladékról készített minősítést megalapozó vizsgálatok alapján állásfoglalást ad a hulladék veszélyességének mértékéről, veszélyességi osztályba történő sorolásáról vagy veszélytelenségéről.
2.2. A D.1. pontban meghatározott dokumentumokon kívül további adatokat kérhet a hulladék tulajdonosától, amennyiben állásfoglalásának kialakításához további információkat tart szükségesnek.
2.3. Évente felülvizsgálja a veszélyeshulladék-jegyzéket, és ennek alapján javaslatot tesz a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek a jegyzék módosítására vonatkozó kormányelőterjesztés elkészítésére.
– alakilag megvizsgálja a beérkezett dokumentumokat,
– kitűzi a Bizottság ülésének időpontját,
– meghívja az aktuális ülés bizottsági tagokon kívüli résztvevőit, az érdekelt szervezeteket,
– kijelöli a téma előterjesztőjét,
– vezeti a Bizottság ülését,
– az ülés jegyzőkönyve alapján elkészíti a Bizottság állásfoglalását, és továbbítja azt az érdekelteknek.
A Bizottság elnök-helyettese:
– helyettesíti az elnököt annak távolléte esetén.
– az adott témáról véleményt nyilvánítanak, kérdéseket tesznek fel a szakmailag megalapozott állásfoglalás kialakításához,
– a benyújtott dokumentumokat szakmailag felülvizsgálják,
– a hulladék tulajdonos kérésére javaslatot tesznek a szabványtól eltérő vizsgálatok elfogadására,
– ha a rendelkezésre álló információk és vizsgálatok nem elegendők a szakmailag megalapozott állásfoglalás kialakításához, akkor a Bizottság – szótöbbség alapján – kiegészítő vizsgálatokat ír elő és további információkat kér.
– az általa referálandó témát az ülés elé terjeszti, javaslatot tesz a hulladék veszélyességi osztályba sorolására, vagy veszélytelenségére.
3. A Bizottság munkarendje:
3.1. A Bizottság negyedévente ülésezik. Szükség esetén a Bizottság elnöke soron kívüli ülést hív össze.
Az ülés nem nyilvános, azon csak a Bizottság tagjai és az ügyben meghívottak vehetnek részt.
3.2. A Bizottság elnöke legalább 8 nappal az ülés előtt értesíti a Bizottság tagjait és a meghívottakat az ülés időpontjáról, helyéről és témájáról, valamint a témára vonatkozó szakvéleményeket megküldi a Bizottsági tagjainak, az érintett környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságoknak.
3.3. A Bizottság üléseit az elnök, távollétében a helyettese vezeti. A Bizottság határozatképes, ha a tagok közül legalább öten jelen vannak az ülésen.
A szavazás során a Bizottság egyszerű szavazattöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
3.4. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek a tárgyaláson elhangzottakon kívül tartalmaznia kell a Bizottság álláspontját a hulladék minősítéséről és besorolásáról, valamint a kezelésre vonatkozó ajánlásokat. A jegyzőkönyvet – a Bizottság tagjainak egyetértésével – az elnök és a Bizottság egy tagja aláírásával hitelesíti. A tag jogosult eltérő véleményét a jegyzőkönyvben különvéleményként rögzíteni.
3.5. A minősítés eredményéről a jegyzőkönyv alapján a Bizottság állásfoglalást (4. függelék) ad, amelyet megküld a miniszternek, határozat kiadása céljából.
1. A hulladék tulajdonosa a hulladék minősítését – a B. 6. pontnak megfelelő szakértői vélemény alapján – a következő dokumentumok 10 példányban történő benyújtásával kérheti:8
1.1. Kérelem a minősítő eljárás lefolytatására.
1.2. A minősítést megalapozó vizsgálatokról készült szakvélemény.
1.3. Az ügyben keletkezett hatósági kötelezések másolatai.
1.4. Igazolás az eljárási díj befizetéséről (1 példányban).
2. A minősítési kérelem benyújtásakor 100.000 Ft eljárási díjat kell fizetni.
3. A környezetvédelmi hatóság – az 1. pont szerinti dokumentumokat szakmai javaslatával együtt – a kérelem kézhezvételét követő 14 napon belül a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz továbbítja.
4. A Bizottság a D.1. pontban meghatározott dokumentumokon kívül kiegészítő információkat és vizsgálatokat kérhet a hulladék tulajdonosától. Hiányosan benyújtott dokumentáció esetén, a hiányok pótlásának elmaradása esetén a Bizottság a benyújtott dokumentáció alapján alakítja ki állásfoglalását.
5. A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A minősítés eredményéről a jegyzőkönyv alapján a Bizottság állásfoglalást ad ki. Az állásfoglalás tartalmi követelményeit a 4. függelék tartalmazza.
6. Az állásfoglalás alapján a miniszter határozatot ad ki a hulladék veszélytelenségéről, illetve veszélyességi osztályáról. A határozat egy példányát megküldi
– a hulladék tulajdonosának,
– a vizsgálólaboratóriumnak,
– a környezetvédelmi felügyelőségeknek,
– a közegészségügyi hatóságnak.
A hulladékminősítést megalapozó vizsgálatok
1. Fizikai és kémiai vizsgálatok csoportja
A hulladék jellemző összetevői és a mért összetevők összkoncentrációjának meghatározása
pH meghatározás (az 1:9 vizes eluátumban)
Kémiai oxigénigény meghatározás
Szárazanyag-tartalom meghatározás
Lobbanáspont meghatározás
Kioldás vízzel, 4,5 pH-jú ammónium-acetát pufferoldattal, 2 mol/dm3 salétromsavval
Részecskeméret eloszlás (por, iszap hulladékban)
Fém-kationok meghatározása (Pb, Cd, összes króm, Cr(VI), Hg, As, Mn, Cu, V, Ba, egyenértékben kifejezve)
Anionok vizsgálata (szulfid, összes cianid, szabad cianid, fluorid, nitrit, nitrát, stb.)
Szervesanyag-tartalom meghatározás
Olajtartalom meghatározás
PAH-tartalom meghatározás
PCB-tartalom meghatározás
Vezetőképesség meghatározás
2. Ökotoxikológiai vizsgálatok csoportja
4. Mutagenitási vizsgálat
5. Mikrobiológiai (fertőzőképességi) vizsgálatok csoportja
Szükség esetén egyéb patogén baktériumok
Szabványjegyzék
a hulladék minősítést megalapozó vizsgálatokhoz
MSZ 21976-1 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel
MSZ 21976-2 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. A minta előkészítése
MSZ 21976-3 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Nedvességtartalom meghatározása
MSZ 21976-4 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Térfogattömeg meghatározása
MSZ 21976-5 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Hamutartalom meghatározása
MSZ 21976-6 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Az égéshő meghatározása és a fűtőérték kiszámítása
MSZ 21976-7 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Hidrogénkoncentráció meghatározása
MSZ 21976-8 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Összes nitrogén-, foszfor-, káliumtartalom meghatározása
MSZ 21976-9 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Elektromos vezetés meghatározása
MSZ 21976-10 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Kémiailag oxidálható szervesanyag-tartalom meghatározása
MSZ 21976-11 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mechanikai összetétel meghatározása
MSZ 21976-12 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. A vízben oldható sótartalom meghatározása
MSZ 21976-16 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. A kalcium-karbonát tartalom meghatározása
MSZ 21978-1 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Mintavétel
MSZ 21978-2 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Algateszt
MSZ 21978-3 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Halteszt
MSZ 21978-4 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Minta-előkészítés
MSZ 21978-5 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Hidrogénion-koncentráció (pH) meghatározása
MSZ 21978-6 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Szárazanyag-tartalom, izzítási maradék és veszteség meghatározása
MSZ 21978-7 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Szervesoldószer-tartalom meghatározása
MSZ 21978-8 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Csiranövény-teszt
MSZ 21978-9 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Hulladékkivonatok készítése fizikai-kémiai vizsgálatokhoz
MSZ 21978-10 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Hulladékkivonatok készítése ökotoxikológiai vizsgálatokhoz
MSZ 21978-11 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Réz meghatározása fotometriás és polarográfiás módszerrel
MSZ 21978-13 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Daphniateszt
MSZ 21978-14 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A kémiai oxigénigény meghatározása
MSZ 21978-16 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Fűtőérték meghatározása
MSZ 21978-17 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Cianid-tartalom meghatározása
MSZ 21978-18 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Krómtartalom meghatározása
MSZ 21978-19 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Ólomtartalom meghatározása
MSZ 21978-20 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Mangántartalom meghatározása
MSZ 21978-21 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Higanytartalom meghatározása
MSZ 21978-22 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Nikkeltartalom meghatározása
MSZ 21978-23 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Arzéntartalom meghatározása
MSZ 21978-24 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Fenol-tartalom meghatározása
MSZ 21978-25 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A formaldehid-tartalom meghatározása
MSZ 21978-26 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Cink meghatározása fotometriás és polarográfiás módszerrel
MSZ 21978-28 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Kadmium-tartalom meghatározása
MSZ 21978-29 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Réztartalom meghatározása
MSZ 21978-30 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Azotobacter agile teszt
MSZ 21978-31 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Vanádium-tartalom meghatározása
MSZ 21978-32 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Benzo(a)pirén-tartalom meghatározása
MSZ 21976-33 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A szulfidtartalom meghatározása
MSZ 21978-34 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Ammónium-ion tartalom meghatározása
MSZ 21978-35 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A cinktartalom meghatározása
MSZ 21978-36 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A mérgezőképesség meghatározása algatenyészettel
MSZ 21978-37 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A szerves oldószer extrakt meghatározása
MSZ 21978-38 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A nitrit-tartalom meghatározása
MSZ 21978-29 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A nitrát-ion meghatározása
MSZ 21978-40 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A PAH-tartalom meghatározása
MSZ 21978-41 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A PCB-tartalom meghatározása
MSZ 21978-42 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A fluorid-tartalom meghatározása
MSZ 21978-43 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Az óntartalom meghatározása
MSZ 21978-44 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A báriumtartalom meghatározása
MSZ 21978-45 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A vízoldható-anyag tartalom meghatározása
MSZ 21978-46 Veszélyes hulladékok vizsgálata. A nyílttéri lobbanáspont meghatározása
MSZ 21979-1 Veszélyes hulladékok kezelése. Beágyazási technológiával kezelt veszélyes hulladékok vizes kioldása
MSZ 218-18 Szennyvíziszap vizsgálata. Összes nitrogén meghatározása
MSZ 318-19 Szennyvíziszap vizsgálata. Összes foszfor meghatározása
MSZ 318-20 Szennyvíziszap vizsgálata. Cinktartalom meghatározása
MSZ 318-21 Szennyvíziszap vizsgálata. Kadmium-tartalom meghatározása
MSZ 218-22 Szennyvíziszap vizsgálata. Mangán meghatározása
MSZ 318-23 Szennyvíziszap vizsgálata. Kobalt meghatározása
MSZ 318-24 Szennyvíziszap vizsgálata. Higany meghatározása
MSZ 318-25 Szennyvíziszap vizsgálata. Molibdén meghatározása
MSZ 318-27 Szennyvíziszap vizsgálata. Bakteriológiai vizsgálat
MSZ 318-2 Szennyvíziszap vizsgálata. Mintavétel
MSZ 318-3 Szennyvíziszap vizsgálata. Szárazanyag-tartalom, izzítási maradék és izzítási veszteség meghatározása
MSZ 318-4 Szennyvíziszap vizsgálata. pH-meghatározás
MSZ 318-5 Szennyvíziszap vizsgálata. Illó szerves savak meghatározása
MSZ 318-6 Szennyvíziszap vizsgálata. Szerves oldószeres extrakt meghatározása
MSZ 318-7 Szennyvíziszap vizsgálata. Nikkeltartalom meghatározása
MSZ 318-8 Szennyvíziszap vizsgálata. Káliumtartalom meghatározása
MSZ 318-9 Szennyvíziszap vizsgálata. Nátriumtartalom meghatározása
MSZ 318-10 Szennyvíziszap vizsgálata. Ólomtartalom meghatározása
MSZ 218-11 Szennyvíziszap vizsgálata. Krómtartalom meghatározása
MSZ 318-12 Szennyvíziszap vizsgálata. Kalciumtartalom meghatározása
MSZ 318-13 Szennyvíziszap vizsgálata. Magnéziumtartalom meghatározása
MSZ 318-14 Szennyvíziszap vizsgálata. Vastartalom meghatározása
MSZ 318-15 Szennyvíziszap vizsgálata. Réztartalom meghatározása
MSZ 21978-47 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Klorid-tartalom meghatározása
MSZ 21978-48 Vízzel kioldható szulfáttartalom meghatározása
MSZ 21978-49 Kobalttartalom meghatározása
MSZ 21978-50 Ezüsttartalom meghatározása
MSZ 21978-51 Alumínium-tartalom meghatározása
MSZ 21470/77 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Mikrobiológiai vizsgálatok
A veszélyesség mértékének megállapítása
A hulladék veszélyességének mértéke a hulladékban lévő veszélyes tulajdonságokkal rendelkező összetevők sajátságaitól, azok együttes hatásától függ. A hulladék potenciális környezeti veszélyességének megjelölése érdekében a hulladékokat veszélyességi osztályokba kell besorolni.
I. veszélyességi osztály: Különösen veszélyes hulladékok.
II. veszélyességi osztály: Fokozottan veszélyes hulladékok.
III. veszélyességi osztály: Mérsékelten veszélyes hulladékok.
valamint „Nem veszélyes hulladékok”
1. I. veszélyességi osztály: Igen veszélyes hulladékok.
a) a robbanó, a gyúlékony, a fokozottan reakcióképes és a maró (korrozív) hulladékok,
b) a bejelentésre kötelezett betegség kórokozóját potenciálisan tartalmazó hulladékok, kórházak fertőző osztályairól származó hulladékok, fertőző mikroorganizmus-tenyészetek,
c) a bizonyítottan emberi rosszindulatú daganatokat okozó anyagokat tartalmazó és/vagy mutagenitási tesztben erős mutagén hatású (>2000 revertáns/g) hulladékok,
d) azok a hulladékok, amelyeknek a folyadékfázisában lévő, vagy desztillált (ioncserélt) vízzel készített oldatkivonatában akár egy komponens koncentrációja 1000-szeresen haladja meg az ivóvízben megengedett határértéket,
e) azok a hulladékok, amelyek 4,5 pH-jú ammónium-acetát pufferoldattal készített kivonatában akár egy komponens koncentrációja 10000-szeresen haladja meg az ivóvízben megengedett határértéket,
f) azok a hulladékok, amelyek folyadékfázisa vagy desztillált (ioncserélt) vizes, illetve DMSO-oldatkivonata a melegvérű állatok akut, 24 órán belül bekövetkező elhullását okozzák és/vagy 80-szoros vagy ennél nagyobb higításban az emlős sejttenyészetben a sejteket elpusztítják,
g) azok a környezet élő szervezeteit erősen károsító hulladékok, amelyek folyadékfázisának vagy desztillált (ioncserélt) vizes kivonatának első negatív hígítása a Daphnia és csíranövény tesztben >1000, a baktériumtesztben >250, a hal- és algatesztben >100,
h) azok a hulladékok, amelyek veszélyes komponenseinek akár egyike is túllépi – figyelembe véve az adott talaj terhelhetőségét – mezőgazdasági talajokra érvényes határérték 1000-szeresét, vagy a szennyvíziszapokra megállapított határértékek 100-szorosát.
1.1. II. veszélyességi osztály: Fokozottan veszélyes hulladékok.
a) azok a hulladékok, amelyeknek folyadékfázisában vagy desztillált (ioncserélt) vízzel készített oldatkivonatában akár egy szennyező komponens koncentrációja 100-szorosan meghaladja az ivóvízben megengedett határértéket,
b) azok a hulladékok, amelyeknek 4,5 pH-jú ammónium-acetát pufferoldattal készített oldatkivonatában akár egy szennyező komponens koncentrációja 1000-szeresen haladja meg az ivóvízben megengedett határértéket,
c) azok a hulladékok, amelyek akár egy komponensének koncentrációja – figyelembe véve az adott talaj terhelhetőségét – 100-szorosan meghaladja a mezőgazdasági talajokra érvényes határértékeket, vagy a szennyvíziszapokra vonatkozó határértékek 10-szeresét túllépi,
d) azok a hulladékok, amelyek oldatkivonata az egértesztben negatív eredményt mutat, de a sejttenyészetet 40 -szeres higításban pusztítja,
e) azok a fertőző hulladékok, amelyek Salmonellát és/vagy életképes humán parazita bélféreg-petéket, továbbá F. coliform és F. streptococcus baktériumokat (>200 telep/g mennyiségben) tartalmaznak,
f) azok a környezet élő szervezeteit károsító hulladékok, amelyek ioncserélt vizes kivonata a Daphnia és a csíranövény teszben >100-szoros, a baktériumtesztben, a hal- és algatesztben >50-szeres higításban károsító hatású,
g) azok a hulladékok amelyek mutagenitási tesztje közepes mutagén hatást (500–2000 revertáns/g) jelez.
1.2. III. veszélyességi osztály: Mérsékelten veszélyes hulladékok
a) azok a hulladékok, amelyeknek folyadékfázisában vagy desztillált (ioncserélt) vízzel készített kivonatában akár egy komponens koncentrációja >10-szeresen haladja meg az ivóvízben megengedett határértéket,
b) azok a hulladékok, amelyek 4,5 pH-jú ammónium-acetát pufferoldattal készített kivonatában akár egy komponens koncentrációja >100-szorosan haladja meg az ivóvízben megengedett határértéket,
c) azok a hulladékok, amelyek akár egy komponensének koncentrációja – figyelembe véve az adott talaj terhelhetőségét – több, mint 10-szeresen meghaladja a mezőgazdasági talajokra érvényes határértékeket, vagy túllépi a szennyvíziszapra vonatkozó határértéket,
d) azok a környezet élő szervezeteit mérsékelten károsító hulladékok, amelyek folyadékfázisa vagy desztillált (ioncserélt) vizes kivonata a Daphnia és a csíranövény tesztben 10–100-szoros hígításban, a talajbaktériumtesztben, a haltesztben és az algatesztben 10–50-szeres hígításban negatív eredményt mutat,
e) azok a hulladékok, amelyek mutagenitási tesztje enyhe mutagén hatást (100–500 revertáns/g) jelez,
f) azok a hulladékok, amelyek nem tartalmaznak ugyan Salmonella baktériumokat vagy humán parazita bélféregpetéket, de azokban a F.-coliform és/vagy F.-streptococcus baktériumok 10–200 telep/g mennyiségben kimutathatók.
2. NEM VESZÉLYES HULLADÉK
Nem veszélyes az a hulladék,
a) amely nem rendelkezik az 1. mellékletben felsorolt veszélyességi jellemzők egyikével sem, b) amelynek fizikai, kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai, fertőzőképességi és mutagenitási vizsgálati adatai a III. veszélyességi osztályra megadott követelményeknél kedvezőbb eredményt mutatnak,
c) amely veszélyes komponenseinek egyike sem lépi túl – figyelembe véve az adott talaj terhelhetőségét – a mezőgazdasági talajokra érvényes határértékek 10-szeresét, vagy nem éri el a szennyvíziszapokra megállapított határértékeket.
Állásfoglalás
a minősített hulladék osztályba sorolásáról
2. A hulladéktulajdonos neve, címe:
3. A technológia megnevezése, amelyből a hulladék származik
4. A hulladék jellemzői (a minősítést megalapozó vizsgálatok eredményei alapján):
5. A hulladék kezelésére ajánlott megoldások:
6. Évente keletkező mennyisége: ………………………kg
7. Egyéb információk (pl. veszélyes áruk szállítási szabályai szerinti besorolása)
8. Az állásfoglalás indoklása:
4. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
Szabályzat
a veszélyes hulladékok adatszolgáltatási rendjéről
és belföldi forgalmának nyomonkövetéséről (Adatszolgáltatási Szabályzat)
A veszélyes hulladékokkal való mindennemű tevékenység fokozott biztonsági intézkedéseket igényel. Az ellenőrizhetőség érdekében az ilyen tevékenységekről pontos adatszolgáltatás szükséges azért, hogy a hulladék útjának követése megvalósuljon. Ugyancsak erre kötelezik a Magyar Államot az országhatárokat átlépő veszélyes hulladékok esetében a nemzetközi megállapodások, de rendszeresen felmerült az adatigény a hulladékkezelő létesítményeket tervezők részéről is.
Ennek érdekében kell bejelentést tenni a veszélyes hulladékok keletkezéséről és kezeléséről, átadásáról és átvételéről, és kísérőjegyet alkalmazni a veszélyes hulladék szállításához.
1.1. A veszélyeshulladék-forgalomban résztvevőknek a Rendelet hatálybalépésétől kezdődően a jelen szabályzat (a továbbiakban: Adatszolgáltatási Szabályzat) részét képező kísérőjegyeket és formanyomtatványokat kell használniuk az országhatárokon belül a hazai hulladékmozgások követésére.
1.2. Az adatszolgáltatók által kitöltött és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságoknak (a továbbiakban: felügyelőség) megküldött nyomtatványokat a felügyelőségek ellenőrzik, az esetleges hibákat és hiányosságokat az adatszolgáltatókkal együtt kijavítják, pótoltatják. A hibátlan adatközléseket számítógépes adatrendszerben rögzítik, feldolgozzák, összesítik és május 1-ig megküldik a KTM Központi Hulladék-adatfeldolgozó Egysége számára, ahol azokról országos összesítések készülnek.
1.3. A veszélyes hulladékok azonosítására a Rendelet 2. számú mellékletében található azonosító számok szolgálnak. Az Adatszolgáltatási Szabályzat 7. függeléke a potenciálisan veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek meghatározásához nyújt segítséget, a kezelési módok azonosítása az Adatszolgáltatási Szabályzat 6. függeléke szerint történik.
1.4. A veszélyes hulladékok forgalmában a következő nyomtatványokat9 kell használni és azokat – az „A” bejelentőlap kivételével – 10 évig megőrizni:
1.41. „Bejelentőlap veszélyes hulladék keletkezéséről” (a továbbiakban: „VHB”): a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekről a veszélyes hulladék tulajdonosának kitöltenie és minden év lezárását követően március 1. napjáig a felügyelőségnek megküldenie (1. függelék). Új, veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység megkezdését követő 60 napon belül a bejelentőlap első lapját (vállalkozásra vonatkozó információk) kell beküldeni. 1.42. „Veszélyes hulladék átvételi bejelentőlap” (a továbbiakban: „A”): az átvevők számára előírt formanyomtatványt naptári negyedévenként kell kitölteni, és a negyedév lezárását követő 8 napon belül megküldeni a felügyelőségnek (2. függelék). 1.43. „Egyszerűsített bejelentőlap veszélyes hulladékról” (a továbbiakban: „BA”): a kis mennyiségben keletkező hulladékok esetében használható a „VHB” bejelentőlap helyett, amelyet évente március 1-ig kell megküldeni a felügyelőségnek (3. függelék). 1.44. „Kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához” (a továbbiakban: „SZ”): a veszélyes hulladék átadója tölti ki, és ezzel a kísérőjeggyel szállít(tat)ja a hulladékot (4. függelék). 1.45. „Kísérőjegy begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékhoz” (a továbbiakban: „K”): a begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok szállítására használatos kísérőjegy, amelyet a begyűjtő tölt ki (5. függelék).
1.5. Export, import szállítmányok esetén az „SZ” kísérőjegy helyett a Rendelet 7. számú melléklete (Szabályzat a veszélyes hulladékok országhatárt átlépő szállításáról) szerinti nyomtatványokat kell használni.
1.6. Átadó az a személy vagy szervezet, aki vagy amely veszélyes hulladékot telephelyéről más telephelyre szállít vagy szállíttat.
1.7. Átvevő az a veszélyes hulladék átvételére engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet, aki vagy amely telephelyére szállított veszélyes hulladékot vesz át.
2.1. A veszélyeshulladék-termelőnek a tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladékairól a „VHB” formanyomtatványon kell bejelentést tennie. (A „VHB” bejelentőlap „K” lapján az exportált hulladékot is fel kell tüntetni.) Az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha az adatokban az előző bejelentéshez képest nem történt változás.
2.2. A veszélyes hulladék kezelőjének is a termelők számára előírt „VHB” formanyomtatványon kell megtennie adatszolgáltatását.
2.3. Veszélyes hulladék exportja esetén a veszélyeshulladék-szállítmány(ok) adatait az SZ/I lapon fel kell tüntetni.
2.4. „VHB” bejelentőlap helyett a „BA” egyszerűsített bejelentőlapon teljesítheti adatszolgáltatási kötelezettségét az a termelő, akinek egy év alatt, egy telephelyén nem keletkezik több (kis mennyiség) veszélyes hulladéka, mint
I. veszélyességi osztályú hulladékok esetében 50 kg,
II. veszélyességi osztályú hulladék esetében 100 kg,
III. veszélyességi osztályú hulladék esetében 1000 kg.
2.5. A bejelentés(eke)t évente kell elkészíteni, első alkalommal az 1996. évről az év lezárását követően március 1-ig.
2.6. Ha valamely termelő – amelynek már volt bejelentése – az adott évben nem tesz bejelentést, akkor ez az adatszolgáltatás szempontjából megszűnt telephelynek számít. Ha a hatósági ellenőrzés során a felügyelőség feltárja, hogy a telephelyen keletkezik veszélyes hulladék és erről a termelő nem tett bejelentést, ezt úgy kell tekinteni, hogy megszegte bejelentési kötelezettségét, és a Rendeletnek a veszélyeshulladék-bírságról szóló 9. számú melléklete szerint kell eljárni.
2.7. A termelő és a kezelő a bejelentés(eke)t a felügyelőséggel történő előzetes egyeztetés alapján elektronikus adathordozók (floppylemezek) segítségével is megteheti március 1-ig. A bejelentő azonosítását lehetővé tevő és az adatközlésért való felelősségvállalást dokumentáló „borítólapot” ez esetben is ki kell tölteni és a felügyelőségnek megküldeni.
3.1. Az átadó a Rendelet hatálybalépésétől kezdődően köteles minden veszélyeshulladék-szállítmányt az „SZ” négypéldányos, általa kitöltött kísérőjeggyel ellátni.
3.2. A kísérőjegy végigkíséri útján a szállítmányt. A kísérőjegy negyedik példánya az átadónál marad, az 1–3. példányokat a szállító magával viszi. Az átvevő a veszélyes hulladék átvétele után a 3. példányt visszaküldi az átadónak, ezzel igazolja a veszélyes hulladék átvételét az átadó számára.
3.3. Az átadó köteles az átvevő számára az „SZ” kísérőjegyen kért adatokon túl további adatokat szolgáltatni a veszélyes hulladékok keletkezésének körülményeiről és veszélyességi jellemzőiről, amennyiben ezek az átvevő környezetének, személyének és berendezéseinek védelme, illetve a veszélyes hulladék szakszerű kezelése érdekében szükségesek. Ezen szolgáltatandó adatok körét a két fél szerződésben határozza meg.
3.4. Az átadó köteles nyilatkozni arról, hogy a szállítmány átvételének meghiúsulása esetén a veszélyeshulladék-szállítmányt visszafogadja, illetőleg más – vele szerződésben lévő – átvevőhöz átirányítja.
3.5. Az átadó csak olyan átvevőnek adhat át veszélyes hulladékot, amely a felügyelőségtől engedéllyel rendelkezik az adott veszélyes hulladék(ok) átvételére és kezelésére.
3.6. Az átadónak a veszélyes hulladékot tartalmazó csomagon vagy göngyölegen jól láthatóan fel kell tüntetnie a kísérőjegy számát és el kell látnia „veszélyes hulladék” felirattal.
3.7. Az átadónak a kezelésre átadott veszélyes hulladékait nyilvántartásában fel kell tüntetnie, továbbá a „VHB” bejelentőlapon szerepeltetnie kell.
3.8. Amennyiben a kísérőjegy azon másolata, amely az átvételt igazoló aláírást tartalmazza, a szállítmány útnak indítását követő 30 napon belül nem kerül vissza az átadóhoz, akkor azt az átadónak jelentenie kell a felügyelőségnek.
4.1. A szállítónak veszélyeshulladék-szállításra tevékenységi engedéllyel kell rendelkeznie a Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől.
4.2. A szállító csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja. A szállító a veszélyes hulladék szállítását csak akkor kezdheti meg, ha az átadótól megkapta a kitöltött „SZ” kísérőjegyet és ellenőrizte, hogy a rá vonatkozó adatok helytállóak.
4.3. A szállító csak az „SZ” kísérőjegyen feltüntetett átvevőnek adhatja át a veszélyeshulladék-szállítmányt.
4.4. A szállító az „SZ” kísérőjegy 1–3. példányait a szállítás során az egyéb szükséges dokumentumokkal együtt magával viszi. Az átvevővel az átadás tényét a kísérőjegyen igazoltatja, és a 2. példányt igazolásként megőrzi, az 1. és a 3. példányt pedig az átvevőnél hagyja.
4.5. Amennyiben a szállító a veszélyes hulladékot valamilyen oknál fogva nem tudja átadni a tervezett átvevőnek, a szállítmány csak akkor szállítható tovább, ha az átadó a továbbításról intézkedett, és intézkedésének megfelelően kitöltött új kísérőjegyet csatolt a szállítmányhoz. (Az átadó intézkedhet a visszaszállításról vagy más belföldi átvevőhöz történő továbbításról.)
4.6. Az átadó 4.5. pont szerinti intézkedéséig – az átadó költségére – az átvevő és a szállító közösen köteles a szállítmány biztonságos megőrzéséről gondoskodni.
4.7. Amennyiben az átadó három napon belül nem intézkedik a szállítmány továbbításáról, vagy megtagadja a hulladék visszavételét, akkor a szállító köteles az esetet az átadó telephelye szerint illetékes felügyelőségnek haladéktalanul bejelenteni.
4.8. Sikertelen szállítások esetén az eredeti kísérőjegyet – feltüntetve rajta az átadás meghiúsulásának okát – vissza kell küldeni az átadónak. Az átadónak a kísérőjegyet meg kell őriznie, de a sikertelen szállítmány adatait sem az „A” , sem a „VHB” formanyomtatványon nem kell feltüntetnie.
4.9. A begyűjtési engedéllyel is rendelkező, illetve az ilyen átvevővel szerződésben álló szállító az engedély szerint begyűjtéssel átvehető hulladékok esetében az „SZ” kísérőjegy helyett a „K” kísérőjegyet használhatja szállítási bizonylatként. (A begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok szállítására a 6. fejezetben foglaltak az irányadók.)
5.1. Veszélyes hulladékot az átvevő csak abban az esetben vehet át, ha annak átvételére és kezelésére a felügyelőségtől engedéllyel rendelkezik, és ha a veszélyes hulladékot azonosította a kísérőjegyen feltüntetettel.
5.2. Az átvevőnek telephelye beléptető pontján a veszélyeshulladék-szállítmány okmányain szereplő adatokat egyeztetnie kell az engedélyében lévő felhatalmazással és a két fél közötti szerződésben szereplő adatokkal. Ugyancsak egyeztetni kell az okmányokban szereplő adatokat a szállítójárművön ténylegesen megtalálható hulladékkal. Az átvevőnek (telephelyén) meg kell győződnie arról is, hogy a szállított veszélyes hulladék minőségi jellemzői megegyeznek a szerződésben foglaltakkal.
5.3. Az átvevőnek az átvételt a kísérőjegy valamennyi példányán cégszerű aláírásával igazolnia kell és a kísérőjegy 3. példányát az átadóhoz meg kell küldenie. A kísérőjegy 1. példányát bizonylatként meg kell őrizni, a 2. példányt pedig a szállítónak átadni.
5.4. Az átvevőnek joga van megtagadni a veszélyes hulladék átvételét akkor, ha az nem egyezik a szerződésben, illetve a kísérő dokumenrumokban foglaltakkal. Lehetősége van arra is, hogy az okmányoktól eltérő minőségű hulladékot átvegyen akkor, ha az engedélyében foglaltak erre felhatalmazzák, de ezt a tényt fel kell tüntetni a kísérőjegyen.
5.5. Amennyiben az átvevő nem veszi át a veszélyes hulladékot, a szállítmány csak akkor irányítható tovább, ha az átadó a továbbításról intézkedett, és intézkedésének megfelelően kitöltött új kísérőjegyet csatolt a szállítmányhoz. (Az átadó intézkedik a visszaszállításról vagy más belföldi átvevőhöz történő továbbításról.) Az átvétel megtagadásáról haladéktalanul értesíteni kell az átadót.
5.6. Az átadó 5.5. pont szerinti intézkedéséig – az átadó költségére – az átvevő és a szállító közösen köteles a szállítmány biztonságos megőrzéséről gondoskodni.
5.7. Amennyiben az átadó három napon belül nem intézkedik a szállítmány továbbításáról, akkor az átvevő köteles az esetet az átadó telephelye szerint illetékes felügyelőségnek haladéktalanul bejelenteni.
5.8. Az át nem vett veszélyes hulladékokra vonatkozó kísérőjegyet – azon az átvétel megtagadásának okát feltüntetve – az átadóhoz vissza kell küldeni.
5.9. Az átvevőnek az átvett veszélyes hulladékokról és annak kezeléséről bejelentést kell tennie a felügyelőségnek az „A” bejelentőlapon, minden naptári negyedévet követő 8 napon belül. Az „A” bejelentőlapon a begyűjtéssel átvett és az importból származó veszélyes hulladékot is fel kell tüntetni. A bejelentőlap nem selejtezhető.
5.10. Az átvevő az „A” formanyomtatványon történő adatszolgáltatását a felügyelőséggel történt előzetes egyeztetés alapján, elektronikus adathordozók segítségével is megteheti.
A bejelentő azonosítását lehetővé tevő és az adatközlésért való felelősségvállalást dokumentáló „borítólapot” ez esetben is ki kell tölteni és a felügyelőségnek megküldeni.
6. A begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok
6.1. „Begyűjtéssel átvehető” veszélyes hulladékok esetében átadó lehet bárki, – akinek a Rendelet 6. számú melléklete szerinti veszélyes hulladéka keletkezik – a megadott mennyiségi értékekig. A begyűjtőnek átadott hulladék tulajdonosára vonatkozó kötelezettségek a begyűjtőnek való átadással az átvevőre szállnak át.
6.2. Amikor a begyűjtő vagy saját maga, vagy a vele szerződésben álló szállító az átadótól a veszélyes hulladékot átveszi, a veszélyes hulladék tulajdonosára vonatkozó kötelezettségek is átszállnak rá.
6.3. A begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok szállítása a Rendelet hatálybalépésétől kezdődően az átadóktól az átvevőkhöz egyszerűsített „K” kísérőjeggyel történhet (az „SZ” kísérőjegy alkalmazása helyett). A „K” kísérőjegyet a begyűjtő vagy szállító tölti ki, azon a hulladék átadója aláírásával igazolja az átadott hulladék mennyiségét, minőségét, illetve az átadás tényét.
6.4. Egyszerűsített „K” kísérőjeggyel egy átadótól csak e rendelet 6. számú melléklete szerinti veszélyes hulladékok, és egyszerre csak a mellékletben feltüntetett (illetőleg engedélyezett) mennyiségi határértékig szállíthatók el.
6.5. Egyszerűsített kísérőjeggyel csak az gyűjthet be veszélyes hulladékot, akinek a felügyelőségtől a begyűjtési tevékenységre, a szállításra és a veszélyes hulladék kezelésére, illetve tárolására, átvételére engedélye van, illetve az a szállító, amely az arra feljogosított átvevővel a szállításra szerződést kötött.
6.6. Ha a hulladék átadója a begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékot maga szállítja az átvevőhöz, akkor azt „K” kísérőjegy nélkül megteheti. Ebben az esetben az átvevő köteles az átvételkor a „K” kísérőjegyet kitölteni és azt az átadóval igazoltatni.
6.7. Az átvevőnek a „K” kísérőjegyek alapján átvett veszélyes hulladékokat az „A” formanyomtatványon szerepeltetnie kell és a „VHB” bejelentőlapon bejelentést kell tennie.
6.8. Egyszerűsített „BA” bejelentőlapot használhat a „VHB” bejelentőlap helyett az a termelő,
– amely K kísérőjegyen adta át a begyűjtőnek veszélyes hulladékait, és ezen hulladékok éves mennyisége nem haladta meg a 2.3. pontban szereplő mértékeket,
– amelynél az egyes hulladékokból keletkező éves mennyiség nem haladta meg a 2.3. pontban szereplő mértéket.
7. A hatóságok feladatai az adatszolgáltatásban
7.1. A környezetvédelmi felügyelőségek az általuk a veszélyes hulladékok kezelésével, tárolásával és átvételével kapcsolatosan kiadott engedélyekről, az engedélyek visszavonásáról nyilvántartást vezetnek.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
– az engedélyes nevét, címét, KSH azonosító számát,
– a veszélyes hulladék azonosító számát, megnevezését,
– a kezelés módját, azonosító számát,
– a kezelhető, tárolható, átvehető mennyiséget,
– az engedély számát, kiadásának, illetve jogerőre emelkedésének időpontját,
– az engedély érvényességének időtartamát, érvényességi területét.
7.2. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség tartja nyilván a veszélyes hulladékok szállítására, begyűjtésére, exportjára, importjára, valamint egyéb országos vagy regionális hatályú tevékenységi engedélyekre vonatkozó adatokat.
7.3. A felügyelőségek feladata a kitöltött „VHB”, „A” és „BA” formanyomtatványok fogadása, formai és szakmai ellenőrzése, számítógépes feldolgozása a környezetvédelmi miniszter által meghatározott egységes elektronikai feldolgozó (HAWIS) program alkalmazásával.
7.4. A felügyelőségek az adatszolgáltatóval egyeztetve kötelesek a nem megfelelően kitöltött adatlapok javíttatásáról gondoskodni.
7.5. A felügyelőségeknek az adatszolgáltatások alapján készített adatállományokat adatbázisban kell feldolgozniuk és minden év május 1-ig elektronikus adathordozón meg kell küldeniük a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Központi Hulladék-adatfeldolgozó Egységének.
7.6. A felügyelőségek a hatósági ellenőrzések során a nyilvántartások vezetését, a formanyomtatványok, a bejelentőlapok alkalmazását, valamint az azokban feltüntetett adatok helyességét vizsgálni kötelesek.
7.7. A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő forgalmával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat a Környezetvédelmi Főfelügyelőség látja el.
8. Az adatok hozzáférhetősége és az adatszolgáltatásért fizetendő térítés
8.1. A kísérőjegyeken, formanyomtatványokon szolgáltatott és a környezet állapotára, a környezet terhelésére, a környezet szennyezésére, valamely környezeti elem igénybevételére, veszélyes hulladék kibocsátására, valamint a kiadott, visszavont és módosított engedélyekben foglaltak tartalmára vonatkozó feldolgozott adatokhoz a törvényben, illetve jogszabályban meghatározottak szerint bárki hozzáférhet.
8.2. A 8.1. pont szerinti adatokba a betekintés ingyenes, a külön adatszolgáltatásért és az adatok különböző, meghatározott szempontok szerinti lehívásáért, válogatásáért, feldolgozásáért a szolgáltatás mértékének függvényében díjat kell fizetni.
„VHB” BEJELENTŐLAP VESZÉLYES HULLADÉK KELETKEZÉSÉRŐL10
„A” VESZÉLYES HULLADÉK ÁTVÉTELI BEJELENTŐLAP11
„BA” EGYSZERŰSÍTETT BEJELENTŐLAP VESZÉLYES HULLADÉKRÓL12
„SZ” KISÉRŐJEGY A VESZÉLYES HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁHOZ13
„K” KISÉRŐJEGY (GYŰJTŐÍV)BEGYŰJTÉSSEL ÁTVEHETŐ VESZÉLYES HULLADÉKHOZ14
Veszélyes hulladékok kezelésére,
tárolására használt eljárások15
A) Ártalmatlanítási, előkezelési eljárások,
tárolási tevékenységek
(A jegyzékben a gyakorlatban alkalmazott ártalmatlanítási, előkezelési eljárásokat, tárolási tevékenységeket soroltuk fel, függetlenül attól, hogy környezetvédelmi szempontból elfogadhatók-e vagy nem)
D1 lerakás (rendezetlen) a föld felszínén vagy a felszín alá (pl. rendezetlen lerakó)
- 01 lerakás meddőhányókon, pernyehányókon
- 02 lerakás vörösiszap-„tárolókban”
- 03 lerakás vadlerakókon
- 04 lerakás dögtéren, dögkútban
D2 talajban történő kezelés (pl. folyékony vagy iszap hulladékok talajban történő biológiai lebomlása)
- 01 szennyvíz „elhelyezése” mezőgazdaságilag művelt területen,
- 02 szennyvíziszapok „elhelyezése” mezőgazdaságilag művelt területen,
D3 „mélyinjektálás” (pl. szivattyúzható hulladékoknak kutakba, sódómokba, illetve a természetben levő mélyedésekbe)
D4 felszíni tározás (pl. folyékony, illetve iszap- hulladékoknak gödrökben, mesterséges kistavakban, illetve lagúnákban való elhelyezése)
D5 műszaki védelemmel kialakított lerakók (pl. műszaki védelemmel kialakított, fedett, egymástól és a környezettől elszigetelt cellákban történő elhelyezés)
- 01 végleges lerakás műszaki védelemmel kialakított veszélyes hulladék lerakótelepen,
- 02 lerakás monodepóniában,
- 03 lerakás műszaki védelemmel kialakított települési szilárd hulladéklerakóban,
D6 a víztestbe való beengedés kivéve tengereket/óceánokokat
- 01 élővízbe való beengedés,
- 02 lerakás mederfenékre,
D7 tengerekbe/óceánokba való beengedés, beleértve a tengerfenéken való lerakást is
D8 e jegyzékben más helyen nem ismertetett biológiai kezelés, amely olyan végtermékeket, illetve vegyületeket eredményez amelyek a jegyzék D1–D12 pontjában felsorolt bármely művelet révén hulladékként kerülnek ki
- 03 mesterséges biológiai lebontás,
D9 e jegyzékben más helyen nem ismertetett fizikai-kémiai kezelés, amely olyan végtermékeket, illetve vegyületeket eredményez amelyek a jegyzék D1–D12 pontjában felsorolt bármely művelet (pl. bepárlás, szárítás, kalcinálás) révén hulladékként kerülnek ki
- 02 fázis szétválasztás (pl. emulzióbontás, ülepítés),
D10 szárazföldön végzett égetés
- 01 égetés veszélyeshulladék-égetőműben,
- 02 égetés veszélyeshulladék-égetőberendezésben,
- 03 égetés települési szilárd hulladék égetőműben,
- 04 égetés cementgyári klinker-kemencében,
- 07 égetés plazmaégetőben,
- 09 égetés hagyományos energiatermelő kazánban,
D11 tengeren végzett égetés
D12 tartós (permanens) tárolás(pl. konténerek elhelyezése bányákban)
- 01 tárolás a termelő tároló-kezelő telepén,
- 02 tárolás a kezelő tároló-kezelő telepén,
- 03 átmeneti tárolóban*,
* Az átmeneti tárolók felszámolása után megszűnnek ezek a tárolási módok.
D13 különböző hulladékok, illetve hulladékok és más anyagok összekeverése a jegyzékben felsorolt D1-D12 műveletekbe való bevitel előtt
- 04 fizikai befoglalás (pl. azbeszt por, szálak cementbe való beágyazása),
D14 átcsomagolás a jegyzékben felsorolt D1–D12 műveletekbe való bevitel előtt
D15 tárolás a jegyzékben felsorolt D1–D12 műveletek elvégzéséig
- 01 gyűjtés a termelőnél a keletkezés helyén,
- 02 gyűjtés a termelőnél a keletkezés telephelyén épített gyűjtőhelyen,
- 03 gyűjtés a termelőnél a keletkezés telephelyén kívül épített gyűjtőhelyen,
- 04 gyűjtés a kezelőnél a kezelés telephelyén,
- 05 gyűjtés a kezelőnél a telephelyén kívül épített gyűjtőhelyen,
- 06 gyűjtés hulladékudvarokon,
- 07 tárolás a kezelés telephelyén a kezelés megkezdéséig,
- 04 kémiai befoglalás („chemical fixation and solidification” értelemben)
B) Hasznosítási eljárások
(A jegyzékben hasznosítási eljárásokat soroltunk fel olyan anyagokra vonatkoztatva, amelyek veszélyes hulladékok vagy a jog szerint veszélyes hulladéknak tekintendők és amelyeket egyébként az A jegyzékben felsorolt eljárásokkal kellene ártalmatlanítani)
R1 fűtőanyagként (kivéve a közvetlen égetést), vagy más módon energia előállítására történő felhasználás
R2 oldószer kinyerés/regenerálás
R3 szerves anyagok visszaforgatása/kinyerése oldószerek kivételével
R4 fémek és fémvegyületek visszaforgatása/kinyerése
R5 egyéb szervetlen anyagok visszaforgatása/kinyerése
R6 savak, illetve lúgok regenerálása
R7 szennyeződések eltávolítására használt anyagok összetevőinek visszanyerése (recovery)
R8 komponensek visszanyerése katalizátorokról
R9 fáradt olaj újrafinomítása, régebbi fáradtolajok más hasznosítása
R10 mezőgazdasági hasznot, illetve ökológiai javulást eredményező talajkezelés
R11 az R1–R10 pontban felsorolt bármely műveletből származó maradékanyagok hasznosítása
R12 a hulladék tulajdonságainak megváltoztatása az R1–R11 pontokban felsorolt eljárások bármelyikébe való bevitele érdekében
R13 anyag felhalmozás (accumulation) a jegyzékben felsorolt R1–R12 eljárás elvégzése céljából
M1R Egyéb hasznosítási eljárások.
C) Egyéb műveletek a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban
- 03 átadás belföldi átvevőnek
POTENCIÁLISAN VESZÉLYES HULLADÉKOKAT EREDMÉNYEZŐ TEVÉKENYSÉGEK
OECD SZERINTI BESOROLÁSA16
Mezőgazdaság – Farmergazdaság
A100 mezőgazdaság, erdőgazdaság
A103 erdőgazdálkodás és fakitermelés
A110 élelmiszeripari állati és növényi termékek előállítása
A111 húsipar, vágóhidak, mészárszékek
A113 állati és növényi olaj- és zsíripar
A121 alkohol- és szeszdesztillálás
A123 egyéb italok előállítása
A130 állati takarmányok készítése
A151 szén és széntermékek termelése és előkészítése
A152 kokszolási műveletek
A161 ásványolaj- és földgáz-kitermelés
A162 ásványolaj-finomítás
A163 olaj- és földgáz-finomításából származó termékek tárolása
A170 elektromos áram termelése
A172 központi vízierőművek
A173 központi nukleáris erőművek
A174 egyéb központi elektromosáram-termelő erőművek
Fémkohászat – Gép- és Villamosipar
A200 fémércek kitermelése
A213 elsődleges acél-feldolgozás (hengerelés)
A223 ólom- és cink-kohászat
A225 egyéb, nem-vasfémek kohászata
A230 öntési és fémmegmunkálási műveletek
A233 fémmegmunkálás (a gépi megmunkálás kivételével)
A240 mechanikai, elektromos és elektronikus berendezések
A245 összeszerelés, huzalozás
A246 akkumulátorok és szárazelemek gyártása
A247 elektromos vezetékek és kábelek gyártása (bevonás, galvanizálás, szigetelés)
A248 elektronikai alkatrészek gyártása
Nem-fémes ásványok – Építőanyagok – Kerámiák – Üveg
A260 nem-fémes ásványok bányászata, fejtése
A270 építőanyagok, kerámiák, üveg
A271 mész-, cement- és gipszgyártás
A272 kerámiatermékek gyártása
A273 azbeszt-cement tartalmú termékek gyártása
A274 egyéb építőanyagok gyártás
A280 építés, építési telekkialakítás, tájrendezés
A300 elsődleges vegyianyagok és vegyialapanyagok termelése
A401 egyéb, szervetlen ipari vegyianyagok gyártása
A501 alapvető műanyagok gyártása
A551 egyéb, szerves vegyianyagok gyártása
A601 zsírok kémiai kezelése; alapanyagok gyártása mosószerekhez
A651 gyógyszerek, növényvédőszerek, biocidek, gyomirtószerek gyártása
A669 egyéb, vegyianyag-végtermékek gyártása
Elsődleges vegyianyag-alapú termékeket gyártó ipar
A700 tinták, lakkok, festékek, ragasztók gyártása
A710 fényképészeti termékek gyártása
A711 fényérzékeny lemezek gyártása
A712 fényképészeti tevékenységekhez használt termékek gyártása
A720 illatszeripari-, szappan- és mosószer-termékek gyártása
A721 szappan-termékek gyártása
A722 mosószer-termékek gyártása
A723 illatszer-termékek gyártása
A730 gumi- és műanyag-végtermékek
A740 azbeszt-alapú termékek gyártása
A750 lőporok és robbanóanyagok gyártása
Textil- és bőripar – Fa alapanyagokat feldolgozó
és bútoripar
A760 textil- és ruházati ipar
A761 textilrostok fésülése és kártolása
A762 cérnázás, fonás, szövés
A763 fehérítés, színezés, nyomás
A770 kikészítő és nyersbőripar
A771 cserzőüzemek, cserzés
A773 cipő- és más bőrtermék-gyártás
A781 fűrésztelepek, fa-panelek gyártása
A782 fatermék- és bútorgyártás
A790 más kapcsolódó ipari tevékenységek
Papír – Karton – Nyomdaipar
A800 papír- és kartonipar
A801 rostszuszpenzió (paper pulp) készítése
A802 papír- és kartongyártás
A803 papír- és karton-végtermékek gyártása
A810 nyomdai, kiadói tevékenységek, fényképészeti laboratóriumok
A801 nyomdai, kiadói tevékenységek
A802 fényképészeti laboratóriumok
Kereskedelmi szolgáltatások
A820 mosodák, fehérítés, textilfestés
A830 üzleti vállalkozások
A840 szállítás, gépjármű-kereskedelmi és -javító létesítmények
A841 gépjármű-kereskedelmi és gépjárműjavító létesítmények
A850 szállodák, kávéházak, éttermek
A861 egészségügy (kórházak, egészségügyi központok, szanatóriumok, laboratóriumok)
A871 kutatás (beleértve a kutatólaboratóriumokat is)
A880 ügyviteli tevékenységek, hivatalok
Szennyeződés-ellenőrzés –
Hulladék-ártalmatlanítás
A900 közterületek tisztítása és karbantartása
A910 települési vízkezelő létesítmények
A920 települési hulladékok kezelése
A930 ipari folyékony kibocsátások és hulladékok kezelése
A932 fizikai-kémiai kezelés
A934 hulladékok befoglalása (solidification)
A935 hulladékok gyűjtése és/vagy előkezelése
A936 a föld felszínén vagy felszín alatt történő ártalmatlanítás
Regenerálás – Hasznosítás
A940 regenerálási tevékenységek
A942 oldószerek hasznosítása
A943 ioncserélő gyanták regenerálása
A950 hasznosítási tevékenységek
5. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
Szabályzat
a veszélyes hulladékok nyilvántartásáról
1. A veszélyes hulladék termelője, tárolója, kezelője a tevékenységének nyilvántartására kötelezett az alábbiak szerint:
1.1. A veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység megnevezése és sorszáma,
– A technológiai folyamatábra (melyen fel van tüntetve a bemenő és kimenő anyagok minősége).
– Technológiai és kezelési utasítások.
1.2. A technológia/tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése (fantázia név esetén fő összetevőinek megadása), mennyisége (havonta), ha a technológia/tevékenység veszélyes hulladék kezelés, akkor a technológiába bevitt veszélyes hulladékok mennyiségét, származási helyét naprakészen kell nyilvántartani.
1.3. A keletkezett veszélyes hulladékok megnevezése technológiánként, tevékenység szerint, veszélyességi osztálya, azonosító száma, keletkezett mennyisége (naprakészen).
1.5. A veszélyes hulladék telephelyen belül történő kezelése, további sorsa.
1.6. A nyilvántartásban a telephelyen belüli mozgást (pl. az üzemből, ahol keletkezett gyűjtőhelyre történő átadást stb.) fel kell tüntetni, az átvevő szervezet aláírásával igazolja az átvételt.
1.7. A telephelyen belüli tárolók (gyűjtőhelyek) típusai, ezekben a tárolókban (gyűjtőhelyeken) található veszélyes hulladékok megnevezése, azonosító száma, veszélyességi osztálya, mennyisége, származási helye, sorsa.
1.8. A telephelyről történő kiszállítás, átvevő megnevezése, kisérőjegy száma. A kisérőjegyeket meg kell őrizni és a nyilvántartás mellé kell csatolni.
2. A Rendelet 8. § (2) bekezdés szerinti, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok nyilvántartására a 4.7. pont szerinti egyszerűsített nyilvántartást lehet alkalmazni.
3. A hatósági ellenőrzés során az alábbi dokumentumokat is be kell mutatni:
3.1. A telephelyről helyszínrajz, amelyen a veszélyes hulladék tárolóhelyek is fel vannak tüntetve.
3.2. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések jegyzőkönyvei, határozatok, engedélyek, kötelezések, bírságok.
3.3. Anyagmérleg; szennyvízvizsgálatok és levegőtisztaság-védelmi vizsgálatok mérési eredményei.
3.4. Termelési adatok ( termékek fajtái, mennyisége stb.).
4. A veszélyes hulladékok nyilvántartása a keletkezés helyén
(Az adatokat évente összesíteni kell. A nyilvántartások formája eltérhet a következőktől, de tartalmaznia kell legalább ezeket az információkat).
4.1. A veszélyes hulladékot eredményező technológia/tevékenység megnevezése, sorszáma.
4.2. A technológia/tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, mennyisége (havonta)
[A kitöltendő táblázat oszlopai a következők:]
4.3. A technológia/tevékenység során keletkezett veszélyes hulladékok
[A kitöltendő táblázat oszlopai a következők:]
Keletkezett mennyiség, kg
4.4. A tárolt veszélyes hulladékok
[A kitöltendő táblázat oszlopai a következők:]
4.5. A kezelési technológia során kezelt veszélyes hulladékok
A kezelési technológia megnevezése, sorszáma, kezelési kódja:
[A kitöltendő táblázat oszlopai a következők:]
Kezelt hulladék azonosító száma
Veszélyes hulladék megnevezése
Kezelés igazolása aláírással
4.6. A kezelésre átvett veszélyes hulladékok
[A kitöltendő táblázat oszlopai a következők:]
Átvett hulladék azonosító száma
Veszélyes hulladék megnevezése
4.7. A kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok esetében használható az alábbi, egyszerűsített nyilvántartás
[A kitöltendő táblázat oszlopai a következők:]
Keletkezett veszélyes hulladék megnevezése
Keletkezett veszélyes hulladék azonosító száma
Keletkezett veszélyes hulladék mennyisége, kg
6. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
Begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok azonosító száma, megnevezése és mennyisége
__________________________________
Veszélyes hulladék azonosító száma
__________________________________
1. AZOKNAK A VESZÉLYES HULLADÉKOKNAK A LISTÁJA,
AMELYEK 100 KG ALATTI MENNYISÉGÉNEK ÁTADÁSÁHOZ, SZÁLLÍTÁSÁHOZ,
FAJTÁNKÉNT TÖRTÉNŐ GYŰJTÉSÉHEZ A „K” KÍSÉRŐJEGY HASZNÁLHATÓ:
Növényi sütő-főző (ét)olajok
V 12102 romlott és elhasznált növényi olajok-ból
Növényi sütő-főző zsiradékok (margarin, halvarin, stb.)
V 12304 zsírsavak, elhasznált zsíradékok-ból
Kereskedelmi tevékenységekből, vágóhidak, mészárszékek, konyhák állatok feldolgozásából származó hulladékok
V 13102 csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte és szőr-ből
V 13107 paraffinos toll-ból
V 13108 leölt állatok gyomor- és béltartalma-ból
V 13109 vadon élő állatok feldolgozásából származó hulladékok-ból
V 13110 állati zsírok-ból
V 13111 állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok-ból
V 13403 nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei és testrészei
V 13404 egyéb, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra alkalmatlan állati testrészek
Elhasznált olajszűrők és olajfelitató anyagok
V +++++ 01 szennyezett fűrészpor, forgács, fa-ból
V +++++ 03 szennyezett cellulóz, szűrőpapír, papír, karton-ból
V +++++ 09 elhasznált szűrő- és itatómasszák, felitató anyagok, egyéb szennyezett ásványi anyagok-ból
V +++++ 07 szennyezett textilanyagok-ból
Olajjal szennyezett csomagolóeszközök
V +++++ 01 szennyezett fűrészpor, forgács, fa-ból
V +++++ 03 szennyezett cellulóz, szűrőpapír, papír, karton-ból
V +++++ 04 szennyezett üveg és kerámia-ból
V +++++ 02 szennyezett vas, acél és ötvözeteik-ből
V +++++ 18 szennyezett színesfémek, könnyűfémek és ötvözeteik-ből
V +++++ 06 szennyezett halogéntartalmú műanyagok-ból
V +++++ 05 szennyezett halogénmentes műanyagok-ból
V +++++ 17 szennyezett gumi, gumiőrlemény-ből
Higanyos hőmérő és nyomásmérők, higanygőzlámpa, amalgám
V 35319 higany és higany-vegyületek-ből
Elhasznált fotovegyszerek
V 52702 elhasznált fixíroldatok-ból
V 52714 elhasznált előhívófürdő-ből
V 53101 lejárt szavatosságú és minősítése alapján fel nem használható növényvédőszerek, növényvédőszer maradékok
V 53104 növényvédőszerek tárolása során keletkező és felhasználásából származó egyéb hulladékok
V 53103 növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszközök
V 53202 lejárt szavatosságú és minősítése alapján fel nem használható faanyagvédőszerek, faanyagvédőszer maradékok
Faanyag-védőszeres csomagolóeszközök
V 53201 faanyagvédőszerek előállítása, tárolása során keletkező és felhasználásából származó hulladékok (beleértve a csomagolóeszközöket is)
V 53501 Lejárt szavatosságú gyógyszerek
V 55303 etilén-glikol-ból
Festék, mázolóanyag, lakk, ragasztó, kitt hígítók, oldószerek
V 55324 terpentinolaj-ból
V 55326 mosóbenzin, petroléter, egyéb benzinmaradékok-ból
Festék, mázolóanyag, lakk, ragasztó, kitt hígítók, oldószerek csomagolóeszközei
V +++++ 01 szennyezett fűrészpor, forgács, fa-ból
V +++++ 03 szennyezett cellulóz, szűrőpapír, papír, karton-ból
V +++++ 04 szennyezett üveg és kerámia-ból
V +++++ 02 szennyezett vas, acél és ötvözeteik-ből
V +++++ 18 szennyezett színesfémek, könnyűfémek és ötvözeteik-ből
V +++++ 06 szennyezett halogéntartalmú műanyagok-ból
V +++++ 05 szennyezett halogénmentes műanyagok-ból
Lakk, festék és mázolóanyag maradékok
V 55501 lakk maradékok-ból
V 55502 lejárt szavatosságú festékek és lakkok-ból
V 55504 festék maradékok-ból
V 55505 mázolóanyag maradékok-ból
V 55506 nyomdafesték maradékok-ból
Ragasztóanyag-, kitt- és gyantamaradékok
V 55903 polimerizált, megszilárdult gyantamaradékok-ból
V 55904 folyékony gyantamaradékok-ból
Festékek, mázolóanyagok, lakkok, ragasztók, kittek, gyanták csomagolóeszközei
V +++++ 01 szennyezett fűrészpor, forgács, fa-ból
V +++++ 03 szennyezett cellulóz, szűrőpapír, papír, karton-ból
V +++++ 04 szennyezett üveg és kerámia-ból
V +++++ 02 szennyezett vas, acél és ötvözeteik-ből
V +++++ 18 szennyezett színesfémek, könnyűfémek és ötvözeteik-ből
V +++++ 06 szennyezett halogéntartalmú műanyagok-ból
V +++++ 05 szennyezett halogénmentes műanyagok-ból
Háztartási tisztítószerek, kozmetikumok és egyéb vegyszerkészítmények maradékai
V 52103 egyéb savas kémhatású hulladékok-ból
V 52403 egyéb lúgos kémhatású hulladékok-ból
V 55209 perklór-etilén-ből
V 55211 széntetraklorid-ból
V 55212 triklór-etilén-ből
V 55317 metil-etil-keton-ból
V 59401 mosószerek előállításából, tárolásából és felhasználásából származó hulladékok-ból
V 59402 szintetikus felületaktív anyagok-ból
V 59810 ismeretlen összetételű gázokat tartalmazó gáz- és szórópalackok-ból
Háztartási tisztítószerek, kozmetikumok és egyéb vegyszerkészítmények szennyezett csomagolóeszközei
V +++++ 01 szennyezett fűrészpor, forgács, fa-ból
V +++++ 03 szennyezett cellulóz, szűrőpapír, papír, karton-ból
V +++++ 04 szennyezett üveg és kerámia-ból
V +++++ 02 szennyezett vas, acél és ötvözeteik-ből
V +++++ 18 szennyezett színesfémek, könnyűfémek és ötvözeteik-ből
V +++++ 06 szennyezett halogéntartalmú műanyagok-ból
V +++++ 05 szennyezett halogénmentes műanyagok-ból
V +++++ 17 szennyezett gumi, gumiőrlemény-ből
V +++++ 07 szennyezett textilanyagok-ból
V 59503 egyéb kimerült katalizátorok-ból
Kiürült illetve leselejtezett gázpalackok
V 59801 ismeretlen összetételű gázokat tartalmazó patronok-ból
V 59802 ismeretlen összetételű gázokat tartalmazó acélpalackok-ból
V 59809 acetilént tartalmazó gázpalackok-ból
V 59810 ismeretlen összetételű gázokat tartalmazó gáz- és szórópalackok-ból
Hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések, halonnal töltött tűzoltókészülékek
V 55205 hűtőanyagként használt halogénezett szénhidrogének-ből
V 91101 háztartásokból begyűjtött veszélyes hulladékok-ból
V 91102 intézményekből, lakossági szolgáltatóktól, kisvállalkozóktól begyűjtött veszélyes hulladékok-ból
Vákumtechnikai készülékek, képcsövek, fénycsövek, izzók, lámpák
V +++++ 04 szennyezett üveg és kerámia-ból
Elektromos háztartási gépek, irodatechnikai berendezések és ezek tartozékai
V 91101 háztartásokból begyűjtött veszélyes hulladékok-ból
V 91102 intézményekből, lakossági szolgáltatóktól, kisvállalkozóktól begyűjtött veszélyes hulladékok-ból
V 35503 elekronikai hulladékok-ból
V 91103 irodatechnikai berendezések szalagjai, patronjai, kazettái-ból
Fertőtlenített egészségügyi hulladékok
V 97102 fertőtlenített hulladékok-ból
Fertőzésveszélyes egészségügyi hulladékok
V 97103 betegellátási hulladékok-ból
V 97104 injekciós tűk, fecskendők (tűvel), infúziók, transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök, ampullák, tárgylemezek-ből
2. AZ ALKALMANKÉNT 200 KG ALATTI MENNYISÉGBEN ÁTVEHETŐ
VESZÉLYES HULLADÉKOK:
V 52101 hulladék savak, savkeverékek, savas pácok (erősen savas kémhatás, pH<2)
V 52102 hulladék savak, savkeverékek, savas pácok (pH>2)
V 52103 egyéb savas kémhatású hulladékok
V 52401 hulladék lúgok, lúgkeverékek, lúgos pácok (erősen lúgos kémhatás, pH>12,5)
V 52402 hulladék lúgok, lúgkeverékek, lúgos pácok (pH<12,5)
V 52403 egyéb lúgos kémhatású hulladékok
Fúráshoz, vágáshoz, csiszoláshoz használt olajok és emulziók
V 54107 fúráshoz, vágáshoz, csiszoláshoz használt olajok-ból
V 54402 fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók-ból
V 54202 Ásványolaj alapú zsírok
V 54401 Szintetikus hűtő- és kenőanyagok
V 54404 Kompresszor-kondenzátumok
V 54701 homokfogóban leválasztott ásványolaj- és más szénhidrogén-maradékok-ból
V 54702 olaj- és benzinleválasztás maradékai-ból
V 54703 olajleválasztó berendezések iszapjai-ból
V 54704 tartálytisztításból, hordómosásból származó iszapok-ból
Bitumen, aszfalt, bitumenkoksz
V 54908 bitumen, aszfalt, bitumenkoksz-ból
V 54922 bontásból származó aszfaltmaradékok-ból
3. AZ ALKALMANKÉNT TÖMEGTŐL FÜGGETLENÜL, DARABONKÉNT
ÁTVEHETŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK:
100 kg-ot meghaladó tömegű, nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei
V 13403 nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei és testrészei-ből
V 91101 háztartásokból begyűjtött veszélyes hulladékok-ból
V 91102 intézményekből, lakossági szolgáltatóktól, kisvállalkozóktól begyűjtött veszélyes hulladékok-ból
Hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések, halonnal töltött tűzoltókészülékek
V 55205 hűtőanyagként használt halogénezett szénhidrogének-ből
V 91101 háztartásokból begyűjtött veszélyes hulladékok-ból
V 91102 intézményekből, lakossági szolgáltatóktól, kisvállalkozóktól begyűjtött veszélyes hulladékok-ból
7. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
Szabályzat
a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításáról
1. A veszélyes hulladékok exportjára, illetve importjára irányuló kérelmet az 1. függelékben meghatározott bejelentőlapon kell benyújtani magyar és angol nyelven.
2. Veszélyes hulladékoknak Magyarország területéről kiinduló vagy oda irányuló minden egyes szállítása esetén a 2. függelékben meghatározott kísérőjegyet kell magyar és angol nyelven kitölteni. A kísérőjegyet a szállító a szállítás során köteles a szállítmánnyal együtt tartani és az ellenőrzésre feljogosított szerveknek bemutatni.
3. A szállításra vonatkozó engedélyben foglaltaknak megfelelően kitöltött 4 példányos kísérőjegy 1. példányát a veszélyes hulladék exportálója (az átadó) magánál tartja, a további három példányt a szállítás megkezdésekor átadja a szállítónak. A szállító a szállítás befejezésekor a kísérőjegy 23–24. pontját igazoltatja az átvevővel (a kezelővel), és magánál tartja a 2. példányt. A további két példányt átadja az átvevőnek. Az átvevő a teljesen kitöltött kísérőjegy 3. példányát megtartja, a 4. példányt pedig az átvételt követő három napon belül megküldi az exportálónak.
4. Ha az exportáló a szállítás megkezdését követő 60 napon belül az átvételt igazoló 4. példányt nem kapja meg, akkor ezt köteles az exportáló és az importáló ország illetékes hatóságának haladéktalanul bejelenteni.
ORSZÁGHATÁROKON ÁT TÖRTÉNŐ VESZÉLYES HULLADÉK-SZÁLLÍTÁS
Bejelentőlap17
ORSZÁGHATÁROKON ÁT TÖRTÉNŐ VESZÉLYES HULLADÉK-SZÁLLÍTÁS
Kisérőjegy18
8. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
Vámúttá nyilvánított határátkelőhelyek jegyzéke
A VESZÉLYES HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSÁRA KIJELÖLT HATÁRÁTKELŐHELYEK
Kis-Jugoszlávia Tompa-Kelebia
Szlovénia nincs vasúti átkelőhely
9. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
A veszélyes hulladék bírság kiszámításának módja
1. A veszélyes hulladék bírság (a továbbiakban: bírság) összegének kiszámításakor a következő képletet kell alkalmazni:
2. Az 1. pont szerinti képletben
a) B a bírság forintban fizetendő összege, de legalább 10.000 Ft,
b) bf a fajlagos bírság Ft/t-ban,
c) S a veszélyes hulladék tömege tonnában,
d) V a veszélyes hulladék veszélyességének mértékét kifejező tényező,
e) M a kötelezettségszegés jellegét kifejező minősítő tényező.
3. A Rendelet 35. §-a c), d), e) pontjaira vonatkozó kötelezettségek megszegése esetén a bírságot a fenti képlettel a következőképpen kell meghatározni: ____________________________________
A veszélyes hulladék tömegtartománya
____________________________________
100–1000 tonnáig 0,50 1000
1000 tonna fölött 1,00 1000
– I. veszélyességi osztályú hulladék esetén 10
– II. veszélyességi osztályú hulladék esetén 2
– III. veszélyességi osztályú hulladék esetén 1
ca) a gyűjtési kötelezettség elmulasztása, a gyűjtés, szállítás, előkezelés szabályainak
megszegése esetén 2.000
cb) az átadás-átvételi, begyűjtési szabályok megszegése esetén 3.000
cc) a hasznosítással, ártalmatlanítással, tárolással kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén 5.000
4. A Rendelet 35. §-a a), b) pontjaira vonatkozó kötelezettségek megszegése esetén a bírságot a következőképpen kell meghatározni: ____________________________________
A veszélyes hulladék tömegtartománya
____________________________________
1000 tonna fölött 50 1000
ba) az anyagmérleg készítési, bejelentési, kísérőjegy alkalmazási, hulladékkezelési terv készítési, veszélyes hulladék besorolási kötelezettség elmulasztása esetén:
– ha egyéb kötelezettségszegés nem történt 0,1
– a 4.bb) kötelezettség megszegésével együtt 0,5
– a 3.ca) kötelezettség megszegésével együtt 0,5
– a 3.cb) kötelezettség megszegésével együtt 0,75
– a 3.cc) kötelezettség megszegésével együtt 0,75
– a 4.bb), 3.ca), 3.cb), 3.cc) kötelezettségek közül legalább kettő megszegésével együtt 1
bb) a nyilvántartási, üzemnapló vezetési kötelezettség elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén:
– ha egyéb kötelezettségszegés nem történt 0,2
– a 4.ba) kötelezettség megszegésével együtt 0,5
– a 3.ca) kötelezettség megszegésével együtt 1
– a 3.cb) kötelezettség megszegésével együtt 1,5
– a 3.cc) kötelezettség megszegésével együtt 1,5
– a 4.bb), 3.ca), 3.cb), 3.cc) kötelezettségek közül legalább kettő megszegésével együtt 2
c) V értéke megegyezik a 3. pontban megadottakkal.
5. Veszélyes hulladék bármilyen anyaggal, illetve hulladékkal történt keverése esetén „S” tényezőként a keveréssel veszélyessé tett teljes anyagmennyiséget, „V” tényezőként a legveszélyesebb bekevert hulladék veszélyességi osztályát kell figyelembe venni.
6. A bírság 1–5. pontoknak megfelelően megállapított összegét súlyosbító szorzókkal lehet növelni, amelyek értéke:
a) ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén 2
b) ugyanazon kötelezettség harmadszori és minden további megszegése esetén 5
c) jogszabályban vagy jogszabály alapján védetté nyilvánított területen – a természetvédelmi terület kivételével – elkövetett kötelezettségszegés esetén 3
d) természetvédelmi területen elkövetett kötelezettségszegés esetén 5
Az a) vagy a b) pont, illetőleg a c) vagy a d) pont szerinti súlyosbító szorzók együttesen is alkalmazhatók.
7. A veszélyes hulladékok országhatárt átlépő szállítására – a Rendelet 35. § f) pont – vonatkozó előírások megszegése esetén a szállított veszélyes hulladék minden megkezdett tonnája – veszélyességi osztálytól függetlenül – után 250 000 Ft bírságot kell kiszabni. 10. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
Szabályzat
a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, tárolásáról
és lerakással történő ártalmatlanításáról
E szabályzat előírásait kell alkalmazni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban gyűjtőhelyeken (hulladékgyűjtő-udvarokon), tároló-előkezelő telepeken, valamint végleges lerakással történő ártalmatlanításukra létesített lerakótelepeken végzendő tevékenységekre és létesítményekre (e létesítmények berendezéseinek tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére).
1. Hulladékgyűjtő-udvar a termelőktől begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok elhelyezésére szolgáló gyűjtőhely, amelyen elhelyezhetők a háztartásokból begyűjtött veszélyes hulladékok is.
2. A gyűjtőhely kialakítható nyílttéri vagy fedett módon az 1. Függelék 1.1 és 1.2 pontjaiban meghatározottak szerint.
3. A környezetvédelmi hatóság engedélyt adhat a gyűjtőhelynek a technológiai épületben való kialakítására és üzemeltetésére – egyedi esetként vizsgálva – annak a gazdálkodó szervezetnek, amely egy telephelyen öt vagy ennél kisebb állandó létszámmal működik.
4. A gyűjtőhely kialakítása és üzemeltetése során az egyes veszélyes hulladékfajták elkülönített gyűjtését abban az esetben kell biztosítani, ha a termelő a veszélyes hulladékot hasznosítani kívánja, illetve ha a keveredés következtében az eredetinél nagyobb környezeti veszélyességgel rendelkező, magasabb veszélyességi osztályba tartozó hulladék keletkezne, továbbá ha műszakilag nehezebbé és költségesebbé válna az ártalmatlanítás vagy a hasznosítás.
5. A gyűjtőhely kialakítása és működtetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés és a tárolás ideje alatt a veszélyes hulladékok ne szennyezzék a környezetet.
6. A gyűjtőhely kialakítása során legalább a következő szempontokat kell figyelembe venni:
– a gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakított közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal kell ellátni,
– a tárolást a veszélyes hulladékok kémiai hatásainak ellenálló, teherbíró és folyadékzáró aljzaton kell megoldani,
– a gyűjtőhelyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon kell körülkeríteni,
– vízelvezetési rendszer létesítésével meg kell akadályozni a külső csapadékvíznek a gyűjtőhelyre való jutását,
– a gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a tárolás során esetleg megsérülő csomagoló- eszközből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon környezetszennyezést,
– a veszélyes hulladék csomagolóeszközével érintkező csapadékvizet össze kell gyűjteni és azt csak ellenőrzés – szükség esetén kezelés – után lehet befogadóba juttatni.
7. A gyűjtés során esetleg bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar, illetve baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására intézkedési tervet kell készíteni.
7.1. A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek az üzemeltetési szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzat végrehajtására felelős személyt kell kijelölni. A szabályzat egy példányát a környezetvédelmi hatóságnak – az üzembehelyezési eljárást megelőzően – jóváhagyás végett meg kell küldeni.
7.2. A gyűjtőhely működéséről üzemnaplót kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az ott tárolt veszélyes hulladékok összetételére és mennyiségére vonatkozó adatokat, a hasznosításra, illetve ártalmatlanításra átadott veszélyes hulladékot átvevő adatait, az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, a hatósági ellenőrzések megállapításait és az ezek hatására tett intézkedéseket.
7.3. A gyűjtőhely működtetése során különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:
– a veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben kell gyűjteni,
– illékony komponenseket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése során meg kell akadályozni, hogy ezek az összetevők a környezetbe kerülhessenek,
– az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint „A” tűzveszélyességi osztályba sorolt, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves anyagokat tartalmazó veszélyes hulladékokat a környezetvédelmi hatóság, valamint a közegészségügyi és a tűzvédelmi szakhatóságok által jóváhagyott mennyiségben és módon kell gyűjteni,
– a gyűjtés során használt csomagolóeszközök és tárolóterek (utak, térburkolatok) állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell.
8. A gyűjtőhelyeken tovább nem tartható és igénybevehető kapacitás, illetve alkalmazható technológia miatt nem hasznosítható vagy nem ártalmatlanítható veszélyes hulladékok meghatározott időre engedélyezett tárolását e Szabályzat szerint épített és üzemelő tároló-előkezelő telepen (a továbbiakban: tároló telep) kell elvégezni.
8.1. A tároló telep engedélyezéséhez környezeti hatástanulmányt kell készíteni, amely alapján a szükségessé váló védőtávolság nagyságát a környezetvédelmi hatóság határozza meg. Tároló telep létesítése és üzemeltetése csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével történhet.
8.2. A tároló telepen a veszélyes hulladék legfeljebb három évig tárolható.
8.3. A tároló telepen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint „A” tűzveszélyességi osztályba sorolt, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szervesanyagokat tartalmazó veszélyes, valamint fertőző hulladékok nem tárolhatók.
8.4. A tároló telep kialakítása és üzemeltetése során az egyes veszélyes hulladékfajták elkülönített tárolását abban az esetben kell biztosítani, ha a veszélyes hulladékot hasznosítani kívánják, illetve ha a keveredés következtében az eredetinél magasabb veszélyességi osztályú hulladék keletkezne vagy jóval költségesebbé válna az ártalmatlanítás. A későbbiekben égetéssel, illetve lerakással ártalmatlanítandó veszélyes hulladékokat környezetvédelmi, közegészségügyi és tűzvédelmi szempontból biztonságosan és az ártalmatlanítás tervezett módjának megfelelően kell tárolni.
8.5. Tároló telep kizárólag rendezési terv alapján külterületen, illetve ipari övezetben létesíthető.
Tároló telep nem létesíthető:
– árvíz- és belvízveszélyes, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező területen,
– vízmű, illetve potenciális vízbázis területén, víztermelő kút, illetve gyógyforrás esetében a hatásterületre korlátozott védőidomon,
– karsztos vagy karsztosodásra hajlamos területen,
– erdőművelési ágú területen, valamint védett természeti területen.
8.6. Tároló telep létesítése során figyelembe kell venni az adott területen érvényes vízminőségvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, táj- és természetvédelmi, élővilág-védelmi, földvédelmi, termőföld-védelmi, közegészségügyi, tűzrendészeti, ásványvagyon-védelmi, valamint területgazdálkodási követelményeket és előírásokat.
8.7. A tároló telep működtetéséhez jóváhagyott tárolási és előkezelési, továbbá az üzemeltetéshez előírt technológiáknak olyanoknak kell lenniük, hogy rendeltetésszerű működés esetén környezetszennyezés ne következhessen be. Az esetleg bekövetkező baleset környezetszennyező hatásainak kivédésére megelőzési-kárelhárítási tervet kell készíteni.
9. A tároló telepen ellenőrző laboratóriumot kell létesíteni a beszállított hulladékok összetételének, az alkalmazott technológiák, valamint az esetleg szennyeződött környezeti elemek állapotának ellenőrzése céljából.
10. A tároló telepen kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyben meghatározott veszélyeshulladék-kezelési eljárások alkalmazhatók.
10.1. A tároló telepen a tárolás történhet nyílttéri vagy fedett formában az 1. Függelék 2.1 és 2.2 pontjaiban meghatározottak szerint. Mindkét esetben a veszélyes hulladékot úgy kell tárolni, hogy környezeti és egészségügyi veszélyhelyzetben a tárolóterek a lehető legrövidebb időn belül kiüríthetők legyenek.
10.2. A tároló telep kialakítása során a következő feltételeket is teljesíteni kell:
– gondoskodni kell a tároló telep őrzéséről (illetéktelenek behatolása elleni védelemről),
– üzembiztos távközlési kapcsolatot kell kialakítani és fenntartani.
11. A tároló telep üzemeltetése során az üzemeltetőnek a következőket is be kell tartani:
11.1. Veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben szabad tárolni.
11.2. Nyílttéri tárolás esetén a veszélyes hulladék vízzáró takarásáról is gondoskodni kell.
11.3. Az alkalmazott csomagoló- és takaróeszközök épségéről rendszeres ellenőrzéssel meg kell győződni. A sérült csomagoló- és takaróeszközt épre kell cserélni.
11.4. A tároló telepen tárolt veszélyes hulladékkal, továbbá annak csomagoló- és takaróeszközeivel érintkező, illetve a veszélyes hulladék szállítására, tárolására szolgáló felületekről származó csapadékvizet és a tisztítási műveletekből származó szennyezett vizet össze kell gyűjteni és azt – összetételének ellenőrzése után – csak abban az esetben szabad a befogadóba juttatni, ha megfelel a befogadóra megállapított vízminőségi követelményeknek. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor az üzemzavarok elhárítására vonatkozó terv előírásai szerint kell kezelni.
11.5. A tároló telep biztonságos működésének ellenőrzéséhez monitoring rendszert kell kiépíteni.
11.6. A tároló telepen a tárolandó veszélyes hulladék mennyiségének meghatározásához hídmérleget kell alkalmazni.
12. A tároló telepen végzett kezelési eljárások során mind a veszélyes hulladékokról, mind a kezeléshez felhasznált anyagokról teljes körű nyilvántartást kell készíteni. A dokumentáció nem selejtezhető.
Ártalmatlanítás végleges lerakással
13. Jelen Szabályzat a veszélyes hulladékoknak a föld felszínén, továbbá a felszín közelében kialakított, illetve kialakítandó lerakóhelyen lerakással történő végleges ártalmatlanítására vonatkozik.
13.1. Lerakótelepnek minősül a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását biztosító technológiai építmények és berendezések (tárolóterek-műtárgyak), valamint a hozzájuk kapcsolódó, az üzemeltetéshez szükséges járulékos építmények és berendezések összessége.
13.2. Az I. és II. veszélyességi osztályúnak minősített veszélyes hulladékok kizárólag rendezett, a környezetre veszélyt nem jelentő, több, egymástól függetlenül is hatékony elemekből álló védelmi rendszerrel kialakított lerakótelepen ártalmatlaníthatók.
13.3. A lerakótelep a lerakással ártalmatlanítandó veszélyes hulladék anyagi minőségének megfelelően kialakított monodepónia is lehet, kialakításának eleget kell tennie legalább az 1. Függelék 3.3. pontjában meghatározott követelményeknek. A monodepónia az egyértelműen meghatározott, azonos vagy hasonló anyagi tulajdonságokkal rendelkező veszélyes hulladékok lerakására szolgáló létesítmény (építmény és technológiai berendezések).
14. Lerakótelepen kizárólag nem hasznosítható, továbbá más módszerrel (pl. égetéssel) nem ártalmatlanítható veszélyes hulladékok rakhatók le.
15. Lerakással nem ártalmatlanítható
– az „A” tűzveszélyességi osztályba sorolt,
– az egymással vagy önmagukban reakcióképes,
– a gyorsan bomló, továbbá biológiailag lebomló szerves anyagokat tartalmazó veszélyes hulladékok,
– a fertőző, kivéve az egyéb jogszabályban meghatározott állatbetegségek esetében, valamint
– a vizes, illetve folyékony szerves közegű veszélyes hulladékok.
16. A lerakótelep helyének kiválasztása során a hatályos jogszabályokat kell alkalmazni és figyelembe kell venni
– a terület ökológiai adottságait, továbbá
– a levegőtisztaság-védelmi,
– a tájvédelmi követelményeket,
– az erdő és fásítás rendeltetésszerű használatának követelményeit,
– a közegészségügyi előírásokat,
– ásványvagyon-védelmi előírásokat,
– a területfejlesztési szempontokat,
– a településrendezési terv önkormányzati rendeleteit, és az OÉSZ általános érvényű előírásait, valamint a
17. A lerakótelep telekhatára és a meglévő vagy a település általános rendezési tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület(ek), tavak, folyóvizek, országos főútvonalak és autópályák, vasútvonalak, védett természeti területek között a védőtávolság legalább 500 méter. A környezeti hatásvizsgálat értékelése alapján a környezetvédelmi hatóság – a helyi körülményeket mérlegelve – ettől nagyobb védőtávolságot is előírhat.
17.1. A védőtávolságot a telep működésének megszüntetése után is biztosítani kell. A szükségessé váló építési tilalmat a rendezési tervnek kell tartalmaznia.
17.2. A lerakótelep körül, üzemi területnek minősülő, 30 méter szélességű, fásított védősávot kell kialakítani.
18. Amennyiben a lerakótelep közvetlen környéke mezőgazdaságilag művelt terület, akkor az üzemeltetőnek a talajvédelmi hatóság által a környezeti hatás-vizsgálathoz, valamint az üzemeltetési engedélyhez adott állásfoglalásában, illetve hozzájárulásában meghatározott mérőrendszert kell működtetnie, illetve az üzemeltetést úgy kell végezni, hogy a fásított védősávon kívül a mezőgazdasági művelést továbbra is folytatni lehessen. A lerakótelep védőtávolságán belül az üzemeltetőnek a Földművelésügyi Minisztérium által meghatározott alapállapot felvételt, rendszeres talajvizsgálatokat, illetve növényanalízist kell végeztetnie.
19. A lerakótelep létesítéséhez részletes környezeti hatástanulmányt kell készíteni.
19.1. A környezeti hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a kibocsátások leírására, a változások előrejelzésére, a lerakóból esetleg kikerülő szennyezőanyagok értékelésére a bezárást követő 30 éves időtartamra vonatkozóan is.
19.2. Az érintett települések lakosságát a lerakótelep létesítésének munkáiról folyamatosan tájékoztatni kell.
20. A lerakótelep kötelező technológiai építményei és berendezései a következők:
– aljzatszigetelési rendszer (1. Függelék 3.1. pont),
– csapadék- és szivárgóvíz gyűjtő, ellenőrző és kezelő rendszer,
– az üzemeltetés biztonságát szolgáló létesítmények (kár- és baleset-megelőzési, továbbá kárelhárítási létesítmények, illetve berendezések, kerítés, védőerdősáv, telefon- és telefax kapcsolat, helyszíni ellenőrző laboratórium, számítógépes veszélyeshulladék- nyilvántartási rendszer),
– a megtelt lerakó lezáró szigetelési és vízelvezetési rendszer (1. Függelék 3.1. pont),
– a folyamatos ellenőrzést biztosító monitoring rendszer.
20.1. A technológiai építmények és berendezések tervezésénél és megvalósításánál a szükséges és elégséges biztonság mértékének meghatározása érdekében a környezeti hatástanulmányt kell készíteni.
20.2. A lerakótelep járulékos építményei: a közlekedési terület, a közművek, az iroda és a szociális helyiségek, a karbantartást és a javítást szolgáló műhelyek.
21. A lerakótelep technológiai építményeinek és berendezéseinek kivitelezésénél kizárólag a jogszabályok és az érvényes szabványok által előírt elsőosztályú anyagok alkalmazása és elsőosztályú minőségű munka fogadható el.
21.1. A beruházó a tervezési időszakban kivitelezési minőségtanúsítási tervet köteles készíteni. A tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését a tervezőtől, a beruházótól és a kivitelezőtől független szervezetre kell bízni.
21.2. A lerakótelep üzembehelyezési eljárásakor a minőségtanúsítást, a mérések és ellenőrzések jegyzőkönyveit a beruházónak a használatbavételi engedélyre vonatkozó kérelemhez kell mellékelnie.
21.3. A beruházásban közreműködők szerződéseiben a garanciavállalások feltételeit és tartalmát részletesen rögzíteni kell.
21.4. A lerakótelep megfelelő üzemeltetéséhez az üzembehelyezést megelőzően, a következő terveket és szabályzatokat kell elkészíteni:
– a monitoring rendszer kialakítási és mérési rendje,
– balesetelhárítási és intézkedési terv a környezetet veszélyeztető üzemzavar, baleset megelőzésére, illetve bekövetkezése esetén, továbbá következményeinek mérséklésére és elhárítására,
– munkavédelmi szabályzat,
– szervezeti és működési szabályzat,
– őrzés-védelmi szabályzat,
– a bezárt lerakótelep tájba illesztésének terve,
– utógondozási terv, valamint
21.5. A balesetelhárítási és intézkedési tervnek tartalmaznia kell az esetleges üzemzavarból, továbbá a rendkívüli külső hatásokból eredő környezetszennyezés megelőzéséhez és az így bekövetkező károk elhárításához szükséges intézkedéseket, a felhasználható anyagokat és felszereléseket, valamint a védekezés rendjét. A tervet meg kell küldeni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak jóváhagyás; a polgári védelemnek, a közegészségügyi hatóságnak, a vízügyi igazgatóságnak, a természetvédelmi hatóságnak, a tűzoltóságnak, a Területi Főépítészi Hivatalnak véleményezésre, valamint a rendőrségnek, a Megyei Közigazgatási Hivatalnak, továbbá az érintett települések polgármesteri hivatalának tájékoztatás céljából.
22. A lerakótelepre veszélyes hulladék csak veszélyeshulladék-kisérőjeggyel szállítható.
23. A lerakótelep üzemeltetője rendszeresen köteles ellenőrizni az engedélyekben foglaltak betartását, különös tekintettel az alábbiak:
– az elsődleges technológiai építmények és berendezések (tárolóterek, műtárgyak) műszaki állapotát és állapotváltozását;
– a tárolóterek szivárgásának megfigyelésére szolgáló eszközök, berendezések működőképességét;
– a lerakótelep védőtávolságán belül a felszín alatti vizek minőségét;
– a lerakótelep területéről elvezetett felszíni vizek minőségét;
– a levegőszennyező anyagok emisszióját;
– a lerakótelep hatásterületen belül az élő szervezetek állapotát és annak változásait;
– a biztonsági célokat szolgáló létesítmények és berendezések, vízelvezető és vízkezelő rendszerek működőképességét.
24. Az ellenőrzések eredményét folyamatosan értékelni kell. Az ellenőrzések adatait és azok értékelését évente, a tárgyévet követő 30 napon belül meg kell küldeni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. A mérési adatokat tartalmazó jelentések nem selejtezhetők.
25. A lerakótelep bezárását megelőzően az üzemeltetőnek el kell készítenie a lerakó utógondozásának – amely a szükséges karbantartási és ellenőrzési tevékenységet jelenti – részletes műszaki dokumentációját. A dokumentációt és a bezárási szándékot tartalmazó nyilatkozatot jóváhagyás céljából meg kell küldeni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.
25.1. A bezárt lerakótelep és környéke utógondozásáról, a környezeti állapotának ellenőrzéséhez szükséges monitoring rendszer működtetéséről és az ellenőrző vizsgálatok elvégzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. A költségeknek a bezárást követő 30 évig történő fedezésére – a működés első évétől kezdve a külön elfogadott pénzügyi ütemtervnek megfelelően – az éves bevétel pénzügyi ütemtervben meghatározott százalékából e célra elkülönített alapot kell létrehozni.
25.2. Az utógondozás az üzemeltető kötelezettsége, amelyről gondoskodhat más szervezettel is írásbeli megállapodás alapján. A megállapodást ellenjegyeztetni kell a környezetvédelmi hatósággal.
25.3. A lerakótelep bezárását követő 30 év után felmerülő ellenőrzési és állagmegóvási feladatok ellátása és a költségek fedezése állami feladat.
25.4 A lerakótelep végleges bezárása előtt az üzemeltető az utógondozási terv részletes műszaki dokumentációjának megfelelően gondoskodik a lerakók lefedéséről, a lerakó területének tájba illesztéséről és az utógondozásról.
25.5. A bezáráskor az üzemeltetőnek el kell készítenie a lerakótelep bezáráskori műszaki állapotát tartalmazó dokumentációt, amelyet a lerakótelep üzemeltetése során keletkezett összes dokumentáció másolatával együtt át kell adnia a környezetvédelmi hatóságnak.
25.6. A lerakótelep utógondozása különösen a következő feladatokat foglalja magában: a közlekedési utak fenntartása, a vízelvezető rendszerek karbantartása, az ellenőrző- megfigyelő rendszerek működtetésével a környezeti elemek állapotában esetleg bekövetkező változások értékelése, az illetéktelen behatárolások elleni védelem kialakítása és megbízhatóságának ellenőrzése.
Lerakás települési szilárdhulladék-lerakó telepen
26. III. veszélyességi osztályú veszélyes hulladékok műszaki védelemmel rendelkező települési szilárdhulladék-lerakótelepen is ártalmatlaníthatók. A lerakás és az üzemeltetés – a 26.1. pontban foglaltak kivételével – a települési hulladéktól elkülönítve, önálló medencében, környezetvédelmi szempontból biztonságosan kialakított műszaki védelemmel történhet. Az elkülönítés, valamint a műszaki védelem módjáról és környezeti biztonsági feltételekről; a helyi körülményeket figyelembe véve, a környezetvédelmi hatóság dönt.
26.1. Az olaj-, olajszármazék- és széntüzelésű erőművek és távhő szolgáltató művek salakja, valamint a települési hulladékok üzemszerű égetéséből származó salakok – ha a minősítési eljárás során III. veszélyességi osztályba kerültek besororlásra – műszaki védelemmel ellátott települési szilárdhulladék-lerakótelepen napi takarásra felhasználhatóak.
26.2. A vegyes használatú lerakótelep létesítésének feltételeit – a települési hulladékokra nézve – a települési szilárdhulladék-lerakótelepre vonatkozó műszaki irányelvek határozzák meg; a veszélyes hulladék ártalmatlanítására alkalmas elkülönített rész kialakítására és üzemeltetésére e szabályzat 19–24. pontjaiban foglaltak vonatkoznak.
26.3. A III. veszélyességi osztályba tartozó hulladékok lerakására szolgáló rész szigetelési rendszerének eleget kell tennie az 1. Függelék 3.3 pontjában meghatározott követelményeknek.
A veszélyes hulladékok gyűjtésénél, tárolásánál
és lerakásánál alkalmazandó műszaki védelem szerkezeti elemei
1. A gyűjtőhely szigetelési rendszere
1.1. Nyílt téren történő kialakítás
A gyűjtendő veszélyes hulladékok a térburkolat anyagával való esetleges kémiai kölcsönhatásait a térburkolat anyagának (felületi kezelésével) megtervezésekor figyelembe kell venni.
1.2. Fedett helyen történő kialakítás
2. A tároló-előkezelő telep szigetelési rendszere
2.1. Nyílttéri kialakítás
Térburkolat: kialakításának szempontjai azonosak az 1.1. pontban ismertetettekkel.
Szivárgórendszer: szivárgópaplan min. 10-es átmérőjű perforált dréncsővel.
A gyűjtőcsöveket zárt, vízzáró minőségű betonaknába kell bekötni. Az aknák belső felületét – szükség szerint -vegyszerálló felületi bevonattal kell elkészíteni. A szivárgórendszer a térburkolat teljes felülete alatt készítendő el.
A fedett tárolók funkcionális, épületszerkezeti és épületgépészeti kialakítására vonatkozó követelményeket – a helyi körülmények és a hulladék környezeti veszélyességét mérlegelve – az engedélyben szükséges rögzíteni.
3. Lerakótelep szigetelési rendszerének kialakítása
Az 1. szivárgóréteg a csurgalékvízgyűjtő és elvezető rendszer, a 2. szivárgóréteg az ellenőrzés célját szolgálja.
Épített természetes anyagú szigetelőréteg esetén a beépítési jellemzőket (víztartalom, tömörség, szivárgási tényező) előzetes laboratóriumi vizsgálatokkal kell meghatározni, majd a helyszínen ellenőrizni.
A szigetelőréteg és a csurgalékvíz kompatibilitását laboratóriumi vizsgálatokkal igazolni kell.
A szigetelő műanyaglemez típusának kiválasztásakor figyelembe kell venni a hulladékkal való fizikai, kémiai és biológiai kölcsönhatásokkal szembeni ellenállóképességet (kompatibilitás-vizsgálat). A műanyaglemez szükséges vastagságát a mechanikai igénybevétel alapján kell meghatározni. A minimális vastagság 2,5 mm.
3.2. Felső (lezáró) szigetelés
A 3.1. pontban leírt, az egyes rétegekre vonatkozó megjegyzések értelemszerűen itt is érvényesek.
Monodepónia létesítésénél az aljzatszigetelési rendszerből a 2. szivárgóréteg és az alsó HDPE műanyaglemez szigetelőréteg elhagyható. A felső (lezáró) szigetelés azonos a 3.2. pontban ismertetettel.
A LERAKÓTELEP HELYKIVÁLASZTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VEENDŐ SZEMPONTOK
1. Lerakótelep nem létesíthető
– erősen erózióveszélyes domboldalon,
– felszíni mozgásveszélyes területen,
– karsztos vagy karsztosodásra hajlamos helyen vagy olyan helyen, ahonnan szennyeződés juthat a karsztba,
– erősen tört szerkezetű, tagolt kőzetösszleten,
– olyan földrengésveszélyes területen, ahol a várható földrengés maximális erőssége VI. a Marcalli-CancaniSieberg skálán,
– működő vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén belül, ha a mozgások még nem konszolidálódtak, ill. művelésre kerülő terület fölött,
– meglévő vízmű, potenciális vízbázis területén, gyógyvíz-termelőkút, gyógyforrás, kiemelt vízmű védelmi területek esetén a hatásterületre korlátozott védőidomon. Hatásterületen kívül, de a hidrogeológiai védőterületen belül csak egyedi hatásvizsgálat alapján kerülhet lerakó (a mértékadó idő 100 év),
– árvíz-, belvízveszélyes, illetve ármentesítéssel nem rendelkező területen,
– magas talajvízállású területen. A lerakó szigetelőrendszerének fenékszintje alatt a maximális talajvízszint, illetve annak nyomásszintje legalább 1,0 m-re legyen,
– a maximális talajvízszintet a területen végzett mérések alapján kell meghatározni, illetve ha mért adatok erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, akkor meghatározandó a mértékadó talajvízszint,
– kiemelten védett levegőtisztaságú területen,
– természetvédelmi területen,
– olyan területen, ahol a lerakótelep határa természetvédelmi területet, érzékeny természeti területet, zöldfolyosó rendszerhez tartozó területet érint,
– olyan területen, ahol a lerakótelep a termőföld minőségét, illetve a mezőgazdasági művelést, vagy a rajta termelt növények minőségét veszélyezteti,
– erdőművelési ágú területen.
2. A lerakó területén lévő altalajjal szemben támasztott követelmények
– földtani kutatással kell megalapozni a számításba vett terület geológiai alkalmasságát,
– a lerakó nagy adszorpciós kapacitású altalaja legalább 3,0 m vastag legyen. A természetes településű altalajoknál az agyagásvány-tartalom érje el legalább a 10%-ot,
– ha az előző pontban ismertetett minőségű természetes altalaj nem áll rendelkezésre, akkor vizsgálatokkal alátámasztva – azzal egyenértékű, természetes anyagú, épített réteg is megfelel. Az egyenértékűség feltétele: az épített természetes anyagú szigetelőrétegen a 30 év alatt átjutó csurgalékvíz komponenseinek koncentrációja nem lehet nagyobb, mint az egyébként szükséges 3,0 m vastag természetes réteg esetén,
– a természetes vagy épített altalaj vízre vonatkozó szivárgási tényezőjét laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokkal kell meghatározni, amelynek megkívánt értéke k ≤ 10–8 m/s.
A szivárgási tényező meghatározásához használandó módszer:
– laboratóriumban: változó víznyomás mellett triaxiális cellában (i ≤ 30),
– helyszínen: csőinfiltrometer (átmérő ≥ 100 mm) alkalmazásával.
11. számú melléklet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelethez
Szabályzat
a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításáról
E szabályzat előírásait alkalmazni kell minden olyan létesítmény, illetve berendezés tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére ahol, illetve amelyben veszélyes hulladékot önmagában vagy más anyagokkal keverve, illetve hagyományos, kereskedelmi minőségű tüzelőanyagokkal együtt égetnek el. A veszélyes hulladékokat elsősorban külön e célra tervezett és létesített égetőműben kell égetéssel ártalmatlanítani.
Égetőmű az 1000 kg/óránál nagyobb, égetőberendezés az 1000 kg/óránál kisebb teljesítményű, veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására szolgáló létesítmény.
1. Veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítását végző égetőmű (továbbiakban: égetőmű) csak ipari övezetben, illetve a rendezési terv alapján külterületen létesíthető. Az égetőmű telekhatára és a meglévő vagy a település általános rendezési tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület(ek), védett természeti területek, mezőgazdasági területek között a védőtávolságot a környezeti hatásvizsgálat értékelése alapján a környezetvédelmi hatóság állapítja meg.
2. Égetőberendezések esetében a védőtávolságot a környezeti hatásvizsgálat értékelése alapján a környezeti biztonság mérlegelésével az illetékes környezetvédelmi hatóság állapítja meg.
3. Égetőmű és égetőberendezés a vonatkozó rendeleti előírások szerint elkészített környezeti hatásvizsgálatot követően, a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyben foglaltaknak megfelelően létesíthető.
4. Az égetőmű létesítésével kapcsolatos hatástanulmánynak ki kell terjednie a veszélyes hulladékok szállítása, fogadása, tárolása, előkezelése levegőtisztaság-védelmi és vízvédelmi kérdéseire, továbbá az égetési maradékanyagok ártalmatlanítására, valamint az égetőmű lehetséges üzemzavarainak, az esetleges balesetek következményeire és azok elhárítására is.
5. A környezetvédelmi hatóság az üzemeltetéshez szükséges engedélyt csak akkor adhatja ki, ha az égetőmű ellenőrzött próbaüzemelése sikeresen zárult, a füstgázemissziók kielégítik a levetőtisztaság-védelmi előírásokat, továbbá ha az égetésből származó maradékanyagok ártalmatlanítása és a keletkező szennyvíz kezelése megoldott.
6. Égetéssel ártalmatlaníthatók a szerves vegyületeket tartalmazó veszélyes hulladékok, amelyeknek környezeti veszélyessége az égetés hatására nagymértékben csökken vagy határesetben megszűnik.
6.1. Egészségügyi intézményekben keletkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása esetében is az égetőmű, illetve az égetőberendezés üzemeltetője köteles a e szabályzat előírásait betartani.
6.2. A környezetvédelmi hatóság engedélyt adhat veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására más rendeltetésű létesítményekben is (pl. cementgyári klinkerégető kemence, erőművi kazán, települési szilárd hulladék égetőmű). A veszélyes hulladékok e bekezdés szerinti égetéssel történő ártalmatlanítása esetében az égetendő veszélyes hulladék és az égetőberendezésbe vele együtt adagolt tüzelőanyag tömege arányát meg kell adni a környezetvédelmi hatóság engedélyében.
7. A 3 tömeg%-nál nagyobb – szerves vegyületekhez kötött – halogén-koncentrációjú veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása legalább 1250 °C +- 50 °C tűztérhőmérsékleten és legalább 2 másodperc füstgáz-tartózkodási idő, valamint oxidáló atmoszféra mellett lehetséges. A nagy hőstabilitással rendelkező szerves vegyületek égetéssel történő ártalmatlanítása esetében eltérő – az érvényesnél szigorúbb – körülményeket írhat elő a környezetvédelmi hatóság.
8. Veszélyes hulladékok bármilyen nyílt téri, továbbá nem e szabályzat előírásainak megfelelően végzett égetése tilos. Kivétel ez alól a tűzoltóság veszélyes hulladék tüzek oltásának gyakorlását szolgáló kiképzés céljaira történő, a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett és a Függelékben meghatározott feltételek betartásával megvalósított égetés.
9. Az égetőműnél ellenőrző laboratóriumot kell létesíteni a beszállított veszélyes hulladékok összetételének, az alkalmazott technológiák, valamint az esetleg szennyeződött környezeti elemek állapotának ellenőrzésére.
9.1. Az égetőműben keletkező salak, valamint a füstgázokból eltávolított szilárd anyagok (együttesen: szilárd égetési maradékanyagok) éghetőanyag tartalmát az MSZ 17500/4 sz. szabvány 4. és 14.4. pontjában leírtaknak megfelelően kell meghatározni azzal, hogy az éghető anyag koncentrációja nem haladhatja meg a szilárd égetési maradékanyagokban a 3 tömeg%-ot.
9.2. Az égetőmű hatékony működésének ellenőrzése érdekében, teljesítménytől függetlenül, folyamatosan mérni és regisztrálni kell a tűztér hőmérsékletét, továbbá a füstgázoknak szabadba történő lépését megelőzően azok legalább szén-monoxid-, oxigén-koncentrációját és más jogszabályban meghatározott kibocsátási jellemzőket, valamint a füstgáz hőmérsékletét az utolsó égéslevegő bevezetése után. Csőkemence alkalmazása esetében a fordulatszámot is.
9.3. Az égetőműben évente legalább egy alkalommal – az anyagmérleg elkészítésével összehangolva – meg kell méretni a kibocsátott füstgáz és szennyvíz szennyezőanyag-koncentrációját az üzemeltetőtől független, akkreditált laboratóriummal. Hasonló módon kell elvégeztetni a szilárd égetési maradékanyagoknak a hulladékok minősítési rendjéről szóló szabályzatban előírt fizikai-kémiai vizsgálatait. A méréseket az üzemeltetési engedélyben rögzített égetési teljesítmény és az előforduló, környezetvédelmi szempontból legkedvezőtlenebb hulladékösszetétel mellett kell elvégezni. A mérések költségei az üzemeltetőt terhelik.
10. A környezetvédelmi hatóság a 9. pontban előírt anyagok mérési kötelezettségén túl, indokolt esetben az égetőmű üzemeltetőjét más veszélyes anyagok koncentráció-mérésére is kötelezheti.
11. Az égetőmű üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. A naplóban, műszakonként az legalább az alábbi adatokat kell rögzíteni:
– üzemelési idő (óra), csőkemence esetében a fordulatszám,
– az elégetett hulladékok fajtánkénti mennyisége és összetétele (kg/óra vagy t/óra),
– az emissziót folyamatosan mérő műszerek 30 perces átlagértékei,
– a szilárd égetési maradékanyagok mennyisége és éghetőanyag- tartalma (kg/műszak vagy kg/nap, valamint tömeg%),
– az elvégzett lényegesebb javítómunkák, üzemzavar-elhárítások,
– az előfordult rendkívüli események és azok kivizsgálásának eredményei. A leállást is e redményező üzemzavarokról, illetve rendkívüli eseményekről, maximum 24 órán belül értesíteni kell az illetékes környezetvédelmi hatóságot.
12. A szilárd égetési maradékanyagok éghetőanyag-tartalmát az 1000 kg/h-nál kisebb teljesítményű égetőberendezések esetében naponta egy alkalommal – az üzemeltetési engedélyben rögzített mintavételi és vizsgálati módszerek szerint – kell meghatározni.
12.1 Égetőberendezés üzemeltetése esetében az üzembehelyezési eljárás során meghatározott tartalmú üzemnaplót kell vezetni.
A tűzoltóság kiképzési céljait szolgáló, éghető veszélyes hulladékok nyílt téren történő elégetésének feltételei
1. Az éves tűzoltási tervben meghatározott gyakorlat megtartásához, a helyszín kiválasztásához a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
2. Az éves tűzoltási tervet egyeztetni kell a környezetvédelmi hatósággal, a tervben rögzíteni kell az égetendő veszélyes hulladékokra vonatkozó információkat (összetétel, mennyiség).
3. A gyakorlat színhelye lakott területtől vagy védett létesítménytől legalább 1 km távolságban lehet. A gyakorlat színhelyét nem lehet kijelölni védett természeti területen, valamint erdő művelési ágú területen.
4. A gyakorlat helyét olyan műszaki védelemmel kell ellátni, amely a talaj szennyeződését megakadályozza.
5. A gyakorlatot olyan meteorológiai körülmények között kell elvégezni, amikor a lakott terület levegőjének szennyezése kizárt.
6. A tűz eloltását követően megmaradó éghető anyagot, valamint az égetési maradékanyagokat továbbra is veszélyes hulladéknak kell tekinteni és így kell kezelni.
7. A gyakorlat során a felhasznált veszélyes hulladékokkal, illetve égetési maradékanyagokkal esetleg szennyeződött területet (talajt) a tűzoltóságnak meg kell tisztítania.
8. A gyakorlat alkalmával elégetett veszélyes hulladék származására, minőségére, mennyiségére vonatkozó, valamint az égetés körülményeit rögzítő adatokat 5 éven át meg kel őrizni.
9. Az engedélyezési kérelemben ismertetni kell az elégetendő veszélyes hulladékok mennyiségét, valamint összetételét.
