Kifejezéskereső
1048/1996. (V. 22.) Korm. határozat
az új nyugdíjrendszer bevezetésének feltételeiről
A Kormány az új nyugdíjrendszer bevezetéséről a következőket határozta:
1. Egyetért azzal, hogy az időskori gondoskodás új intézményrendszere több pillérű legyen, aminek keretében az új nyugdíjrendszernek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
1.1. a nyugdíjrendszer átalakítása az öngondoskodás intézményrendszerének is helyet hagyva, növelje az időskori megélhetés biztonságát,
1.2. a kötelező nyugdíjak színvonala elfogadható arányban álljon az állampolgár (és munkáltatója) által befizetett járuléktömeggel és a járulékfizetés időtartamával, s ezáltal az állampolgárokat kellően ösztönözze a társadalombiztosításban való részvételre, az előírt mértékű járulékok befizetésére,
1.3. érvényesüljön a generáción belüli és generációk közötti szolidaritás, de az egyéni érdekeltséget és szolidaritást szét kell választani úgy, hogy az a mindenkori aktív generációkra még elfogadható terhet rójon, s egyben az idősebb generációk számára megfelelő ellátási szintet biztosítson,
1.4. a nyugdíjrendszer álljon összhangban a nemzetgazdaság lehetőségeivel, ne növelje a költségvetés, illetve szélesebb értelemben a nemzetgazdaság elkötelezettségeit, sőt tegye lehetővé az élőmunka terhelésének már középtávon történő csökkentését.
2. Mindezek érdekében egy olyan többelemű nyugdíjrendszert kell kidolgozni, amely jótékony hatással van a tartós megtakarításokra, a belföldi tőkepiac bővülésére, s amelyben
2.1. az első elem kötelező felosztó-kirovó elven működjön, foglalja magába a rokkantnyugdíjazás rendszerét bizonyos szolidarisztikus, de a jelenlegihez képest szigorúbb jogosultsági feltételekkel (korhatáremelés, járulékfizetésen alapuló szolgálati évek, a rokkantsági alrendszer csak a végleges munkaképesség-csökkenést fogadja be),
2.2. a második elem tőkefedezeti elven működő kötelező mértékű egyéni megtakarításon alapuljon. Az egyéni megtakarításokat elismert nyugdíjpénztárak gyűjtsék, s a szolgáltatás a törvény által szabályozott módon örökölhető legyen,
2.3. az első két elem együttesen, megfelelő járulékfizetés esetén a mindenkori nyugdíjaknak az átlagkeresethez viszonyított aránya a maihoz közel alakuljon, azon belül legalább 1/3 legyen a tőkefedezeti szolgáltatás aránya,
2.4. azok számára, akik a két elemből nem szereztek egy minimális megélhetést biztosító ellátást, azt a rászorultsági elven alapuló szociális járadék teremtse meg,
2.5. a harmadik elem a kiegészítő nyugdíjpénztárak, illetve az üzleti biztosítók által nyújtott szolgáltatás legyen,
2.6. meg kell határozni azt a korhatárt, amely alatt az új nyugdíjrendszerbe való belépés kötelező, illetve azt, amely fölött nem kötelező, de választható.
3. Fontos követelmény, hogy az új nyugdíjrendszer a fenti elveket úgy valósítsa meg, hogy
3.1. a már nyugdíjban lévők helyzete a nyugdíjreform miatt ne romoljék, annak fenntartását kellő állami garancia kísérje, s a már megállapított nyugdíjakat az adórendszer esetleges változásai se érintsék,
3.2. az átalakítás úgy menjen végbe, hogy a megszerzett jogosultságok ne sérülhessenek,
3.3. minél szélesebb társadalmi rétegek szerezhessenek nagyobb biztonságot és jobb öregkori ellátást, a mai nyugdíjrendszer által kínált lehetőségekhez képest,
3.4. a hosszú távon érvényesítendő azonos helyettesítési rátán belül a nyugdíjak eloszlása változzon,
3.5. a kötelező társadalombiztosításban a jövedelméhez képest mindenki azonos arányú járulékterhet viseljen, és a mindenkori nyugdíjak arányosak legyenek a mindenkori befizetésekkel,
3.6. a rendszer bevezetését és az átmenetet, a megvalósítás ütemezését modellezéssel, makro- és mikroszintű számításokkal alapozzák meg,
3.7. kerüljön kiépítésre az az átfogó garanciarendszer, amely megfelelően szavatolja a befizetett járulékokkal való gazdálkodás gondosságát.
4. Az új nyugdíjrendszer kidolgozására vonatkozó munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy a javaslatot
– a részletes számításokkal és a társadalmi hatások lehetséges felmérésével megalapozottan és az intézményrendszer kiépítésére, működtetésére vonatkozó elképzelésekkel, valamint
– a szükséges törvénymódosítások téziseivel együtt a Kormány legkésőbb 1996. július végén újra tárgyalhassa, és döntést hozhasson annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer reformjáról a törvénytervezeteket legkésőbb 1996. szeptember közepéig az Országgyűlés elé terjeszthesse.
5. A döntés további megalapozása érdekében
5.1. rendszeresen párbeszédet kell folytatni a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal és az Egészségbiztosítási Önkormányzattal, továbbá az érintett érdekképviseleti és civil szervezetekkel,
5.2. 1996. május végéig ki kell alakítani egy olyan megfelelően differenciált tájékoztatást szolgáló programtervet, amely következetesen kíséri a munkát egészen a végrehajtásig,
5.3. 1996. június végén a Kormányt tájékoztatni kell a 4–6. pontokban megfogalmazott feladatok kidolgozásának helyzetéről, az elért eredményekről.
6. A Kormány felkéri a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot és az Egészségbiztosítási Önkormányzatot, hogy vegyen részt a munkában, és segítse elő annak eredményességét.
Felelős: népjóléti miniszter; igazságügy-miniszter a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat felkérésével
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
