1059/1996. (V. 30.) Korm. határozat

a) rendelkezzen a magyar lobogó viseléséből eredő jogokról és kötelezettségekről, a hatályos bilaterális kormányközi egyezményben rögzített fuvarkvótához való hozzájutásról, valamint rendkívüli helyzetben a stratégiai szállításokban való részvétel kötelezettségéről; a hajózási engedély jelenlegi rendszerét váltsa fel egy EU-konform tevékenység engedélyezési rendszerrel;

b) tartsa meg a belvízi hajózás tekintetében az Európában még meglévő kabotázs-szabályokat;

c) záró rendelkezéseiben állapítson meg a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter számára a belvízi hajózásra vonatkozó kormányközi egyezményben rögzített, az ország határát átlépő hajózás (kölcsönös forgalom) tarifái tekintetében árhatósági jogkört;

d) rendelkezzen a tankhajók, valamint az új építésű hajók (beleértve az átépítést is) kötelező osztályozásáról;

e) az Európa-szerte (az EU országokban) elfogadott formának, mértéknek és felelősségi rendszernek megfelelően tegye kötelezővé a biztosítást a kereskedelmi hajózás vonatkozásában, beleértve az összeütközési kárfelelősséget is;

f) határozza meg az EU-gyakorlat figyelembevételével a magyar hajólajstromba történő bejegyzéshez szükséges minimális nemzeti tulajdonosi hányadot;

g) rendelkezzen az átkelő járatok, kompok és révek közszolgáltatási feladatairól, tekintettel azok közútpótló jellegére;

h) szabályozza a hajók jelzáloggal terhelését, írja elő annak a hajólajstromba való bejegyeztetését;

i) határozza meg a hajók, úszó munkagépek hatósági megállításának eseteit (feltartóztatás, lefoglalás, vesztegzár stb.) és az ezekre vonatkozó eljárások rendjét;

j) szabályozza a hajók általánostól eltérő tulajdonjogi előírásait, ezen belül határozza meg a különleges tulajdonszerzés módjait;

k) tartalmazzon előírásokat a roncsokról, a mentésről, a segítségnyújtásról és a közös hajókárról;

l) rendelkezzen a hajók személyzetéről, a személyzet képzéséről, képesítéséről, egészségügyi alkalmasságáról, valamint a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek alapján a más hazai jogszabályokban nem szabályozott hazautaztatásáról, szociális ellátásáról (pl. munkakörülmények, lakhatási körülmények, élelmezési feltételek stb.), továbbá a hajó vezetőjének jogállásáról, a hajónaplókról;

m) rendelkezzen a hajózás biztonságáról és a hajózási eredetű szennyezés és annak továbbterjedése megakadályozásáról, az okozott környezeti károk felszámolásáról a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek figyelembevételével;

n) a nemzetközi egyezmények alapján, a nemzeti érdekek és a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével szabályozza a fuvarozó felelősségét;

o) teremtse meg a magyar hajózási tevékenység biztosítási jogi környezetét (a határátlépő forgalomra vonatkozóan a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően), és határozza meg az utas- és poggyászfuvarozás alapvető felelősségi szabályait, ideérte a közegészség- és járványügyi előírásait;

p) rendelkezzen a tengeri sport és kedvtelési célú hajók számára a hajózási zónák megállapításáról, illetve a kereskedelmi hajókra megállapított zónák kivételes átlépésének feltételeiről;

q) szabályozza a konzulok hajózási hatósági jogkörét, és rendelkezzen az idegen kikötőkben és a nyílt tengeren tartózkodó hajók számára a követendő eljárásról;

r) a törvény rögzítse a víziközlekedéssel összefüggő (hajózási, hatósági, rendőrhatósági, közegészségügyi) hatósági tevékenységi kört, állapítsa meg és különítse el a hatásköri szabályokat, rendelkezzen a víziközlekedési balesetek és rendkívüli események bekövetkezte esetére vonatkozó eljárások rendjéről;

s) szabályozza a víziközlekedési hatóság (beleértve a magyar tengerészeti hatóságot is) felügyeleti és működési rendjét;

t) rendelkezzen a víziközlekedés közegészségügyi hatósági felügyeletéről;

u) határozza meg a hajózási tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazható szankciókat.

a) rendelkezzen a víziúttá minősítés és a zónába sorolás feltételeiről;

b) szabályozza a víziutakon a hajóút kijelölésével és kitűzésével kapcsolatos kötelezettségeket;

c) rendelkezzen a belvízi víziutak használati jogosultságáról, valamint a hajózás korlátozhatósága feltételeiről;

d) rendelkezzen a víziutak jelezéseiről, a közlekedésrendészeti szabályokról;

e) szabályozza a hajóúttal, kikötői vízterületet érintő vízhasználattal vízimunka végzésével, vízilétesítmény létesítésével, a víziutakon a hajóút kijelölésével és kitűzésével kapcsolatos hajózási hatósági jogköröket;

f) rendelkezzen a víziutak nyilvántartásáról, az ENSZ EGB víziút osztályozási normák alapján határozza meg a magyar víziutak osztályait;

g) rendelkezzen a nemzetközi víziút európai megállapodásokban rögzített paramétereinek a víziút magyar szakaszán történő érvényesítéséről, figyelembe véve a vízbázisvédelem követelményeit.

a) állapítsa meg a kikötő fogalmát a hatályos rendelkezések megtartásával;

b) rendelkezzen a kikötők létesítésének, működtetésének és megszüntetésének alapvető szabályairól; állapítsa meg az országos közforgalmú kikötők koncessziós szerződés keretében való működtetésének rendjét;

c) rendelkezzen az országos közforgalmú kikötők kedvezményi rendszeréről; határozza meg a szabadkikötővé nyilvánítás feltételeit;

d) teremtsen a vállalkozások számára vonatkozó üzemeltetési feltételeket (pl. teljes körű közlekedési kiszolgálás, vámszabad övezeti jogok engedélyezése) a decentralizált kikötőgazdaságban, amelynek pillérei az állami felelősségi körben kiépítendő országos közforgalmú kikötőhálózat infrastruktúra elemei;

e) rendelkezzen az EU-gyakorlat figyelembevételével a piacralépés személyi és tárgyi feltételeiről;

f) szabályozza a vízi határátlépést biztosító kikötők tulajdonjogát, rendelkezzen az országos közforgalmú kikötők létesítéséről és fenntartásáról.