Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1996. évi CXXII. törvény

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról1

1999.01.01.

1. §2 A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 225. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(6) Ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a bíróság bármikor, hivatalból pótolhatja. Az itélet hivatalból kiegészítésének helye van akkor is, ha a 259/A. §-ban meghatározott kifogásnak helytadó döntés következtében ez szükséges. A bíróság eljárása során elrendelheti a felek meghallgatását (113. §) is. A (4) és (5) bekezdés rendelkezései ilyen esetben is irányadóak.''

2. §3

3. § A Pp. a következő 300. §-sal egészül ki:

,,300. § (1) Ha a bíróság vértulajdonság vizsgálatot vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti. Ha a bíróság a vizsgálatra az anya férjét, vagy olyan tanút kötelez, aki a per adatai szerint az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, ezt a személyt a bíróság végzésének közlésétől kezdődően a fél jogállása illeti meg.
(2) Ha az érdekelt a kijelölt szakértőnél (orvosnál) vizsgálat vagy vérvétel céljából nem jelenik meg, illetőleg a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg, vele szemben a 185. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy elővezetésnek helye nincs. Ugyanez a rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselőjével szemben is, ha a gyermeket vizsgálat vagy vérvétel végett nem állítja elő, vagy a vizsgálatot, illetve a vérvételt ő nem engedi meg.
(3) Ha a vértulajdonság vizsgálat azon személy apaságának megállapítását alapozza meg, akit az (1) bekezdés értelmében a fél jogállása illet meg, a felperes e személyt alperesként perbe vonhatja akkor is, ha az új alperessel szemben a bíróságnak nincs illetékessége. A bíróság egyúttal az eredeti alperest a perből elbocsátja, és költségeiben – a 80. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a felperest marasztalja.''

4. § (1) E törvény – a 4. § (3) bekezdésének kivételével – 1997. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A 4. § (3) bekezdése hatálybalépésének napja 1997. január 2.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1954. évi VI. törvény 50. §-a és a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény 303. §-a a hatályát veszti.

(3) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A 39–41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 125 000 forint.''
1

A törvényt az Országgyűlés az 1996. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. december 21. A törvényt 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 278. pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.

2

Az 1. §-ának a Pp. 225. §-a (6) bekezdésének második mondatát az 1997: LXXII. törvény 38. §-ának n) pontja hatályon kívül helyezte 1999. január 1. napjával. Az 1998: LXXI. törvény 4.§-a a módosító rendlkezést annak hatálybalépése előtt hatálytalanította.

3

A 2. §-t az 1997: LXXII. törvény 38. §-ának n) pontja hatályon kívül helyezte 1999. január 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás