Kifejezéskereső
144/1996. (IX. 17.) Korm. rendelet
az egyetemi és főiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről
A Kormány a felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 30. §-ának (2) bekezdésében, a 31. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 72. §-ának k) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) az állami felsőoktatási intézményekben, továbbá az erre adott megbízás alapján nem állami felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint első szakirányú továbbképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra,
b) az állami felsőoktatási intézmények a jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján az a) pont szerinti hallgatókkal azonos elbírálás alá eső hallgatóira.
(2) A rendelet hatálya az államilag finanszírozott
a) esti vagy levelező tagozatos alapképzésben, kiegészítő alapképzésben tanulmányokat folytató, továbbá
b) a képzés formájára tekintet nélkül az alapképzésben, kiegészítő alapképzésben második vagy további alapképzettséget szerző
hallgatókra csak e rendelet kifejezett rendelkezése esetén, az ott megfogalmazott eltérésekkel terjed ki.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) az akkreditált felsőfokú szakképzésben tanulmányokat folytató hallgatókra,
b) a doktori képzésben részt vevő hallgatókra,
c) az államilag nem finanszírozott, költségtérítéses képzésben [Ftv. 7. § (6) bekezdés, 9/H. § (1) bekezdés] részt vevő hallgatókra. A költségtérítés mértékét az állami felsőoktatási intézmény az Ftv. 9/G. §-ában foglaltak alapján önmaga állapítja meg, és külön szabályzatban rendelkezik e képzés során biztosított intézményi támogatásokról és fizetendő egyéb díjakról, térítésekről,
d) katonai és rendészeti felsőoktatási intézmények hallgatóira,
e) az államilag finanszírozott kiegészítő alapképzésben a honvédség hivatásos állományú tagjaként részt vevő hallgatókra,
f) az Ftv. 82. és 83. §-aiban szabályozott felvételi eljárás során fizetendő díjakra.
2. § (1) Az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi tanács a hallgatói támogatások és fizetendő díjak egységes intézményi rendszerét szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg. A nem állami felsőoktatási intézmény csak a megbízás alapján folytatott, államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók tekintetében köteles e rendelet szerinti Szabályzat megalkotására.
(2) A Szabályzatban rendelkezni kell különösen
a) a hallgatói támogatások megállapításának elveiről, az odaítélés módjáról és eljárási szabályairól, továbbá a támogatások időtartamáról, jogcíméről, valamint a pénzügyi források és más támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszeréről,
b) a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, mentességekről és kedvezményekről, a díjak befizetésének, kezelésének szabályairól, a díjakból és térítésekből származó bevételek felhasználásának elveiről, valamint a pénzügyi források felhasználásának ellenőrzési rendszeréről,
c) a képesítési követelményeket meghaladó időtartamú felsőfokú szakemberképzésben részt vevő hallgatói jogviszonyú személyek, továbbá a szünetelő, illetve megszűnt hallgatói jogviszonyú személyek támogatásairól, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről az a), b) pontban részletezett módon.
(3) A felsőoktatási intézmények által a hallgatók részére nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások, továbbá a fizetendő díjak és térítések jogcímeit, feltételeit és mértékét egy tanévre (oktatási időszakra) kell megállapítani, és azokat a hivatalos felvételi tájékoztatóban, továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni. Egy tanév tíz hónapos oktatási időszakot jelent.
(4) Az egyes hallgatók számára a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti támogatásokat, valamint a tandíjat egy tanulmányi félévre (oktatási időszakra) kell megállapítani. Egy tanulmányi félév öt hónapos időszakot jelent.
(5) A 3. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti pénzbeli szociális támogatást két tanulmányi félévre (oktatási időszakra) is meg lehet állapítani.
A felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatások
3. § (1) A felsőoktatási intézmények hallgatói részére [az Ftv. 30. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel]:
a) állami támogatás az Ftv. 9/A. §-ában meghatározott hallgatói előirányzat,
b) egyéb támogatás a központi költségvetésen kívüli források
felhasználásával adható.
(2) A hallgatói előirányzat részét képező hallgatói normatívából a (3) bekezdésben meghatározott jogcímeken a képesítési követelményekben, illetve a szakmai követelményekben előírt tanulmányi időszakra az 1. § (1) bekezdésében meghatározott hallgatói kör részesülhet.
(3) A hallgatói normatíva felhasználásának jogcímei:
a) a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíj,
b) pénzbeli szociális támogatás,
c) a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíj,
d) az intézményi szabályzat által meghatározott más, egyszeri juttatás.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt jogcímekre a hallgatói normatívának a Szabályzat által meghatározott keretösszegeit lehet felhasználni.
(5) A hallgatói normatívából a hallgató csak egy – a választása szerinti – intézmény (kar, szak) szabályzata alapján részesülhet, függetlenül attól, hogy hány intézménybe (karra, szakra) iratkozott be.
(6) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott hallgatói kör a hallgatói előirányzat hallgatói normatíván kívüli forrásai felhasználásából – e rendelet keretei között, a Szabályzat által meghatározott feltételekkel és módon – részesülhet, továbbá
a) köztársasági ösztöndíjban,
b) tankönyv- és jegyzettámogatásban,
c) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezésben természetbeni juttatásként, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatásban.
(7) A felsőoktatási intézmény a Szabályzatban határozza meg az (1) bekezdés b) pontjában említett és a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával biztosított egyéb intézményi támogatások formáit és feltételeit, illetve az ebben részesíthető hallgatók körét.
4. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy félév (oktatási időszak) időtartamára adható. A tanulmányi ösztöndíj összegét az előző félév (oktatási időszak) tanulmányi eredménye alapján úgy kell megállapítani, hogy az a hallgató által elért tanulmányi eredménynek megfelelően ösztönző legyen. Ha az oktatás nem félévekre tagozódik, az eltérő oktatási időszakra eső ösztöndíjat a félévi ösztöndíjhoz igazodó, arányos összegben kell megállapítani.
(2) Az első évfolyam első félévére (oktatási időszakára) beiratkozott hallgató a 3. § (3) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott jogcímen kaphat támogatást, tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.
(3) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülők körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetők és a megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek.
(4) A más felsőoktatási intézményből (karról, szakról) átvett hallgató tanulmányi eredményének megállapításáról a fogadó felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában kell rendelkezni.
5. § (1) Pénzbeli szociális támogatás a hallgató szociális helyzete alapján, a hallgató által beadott pályázat útján igényelhető, és egy tanév (tíz hónapos oktatási időszak) időtartamára is adható. A pénzbeli szociális támogatás odaítélésének részletes szabályait, a pályázat beadásának feltételeit az intézményi Szabályzatban kell meghatározni.
(2) A 3. § (3) bekezdésének c) pontjában említett ösztöndíj odaítélésének feltételeit és módját az intézményi Szabályzatban kell megállapítani. Az ösztöndíj hallgatói pályázat alapján adható egy tanulmányi félév időtartamára.
(3) Az intézményi Szabályzat a hallgatók részére más, egyszeri támogatási formákat is megállapíthat. Ezek igénybevételének (pályázat) és odaítélésének feltételeit a Szabályzatban kell meghatározni.
6. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter kiemelkedő tanulmányi eredményű és tudományos diákkörben, illetve szakmai területen kimagasló munkát végző hallgató részére – egy tanév időtartamára – köztársasági ösztöndíjat adományoz.
(2) Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos, első alapképzésben részt vevő hallgatóinak 1%-a részesülhet két lezárt félév (egy tanévnek megfelelő oktatási időszak) után.
(3) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázat általános feltételeit a művelődési és közoktatási miniszter minden év március 31-éig, a pályázat intézményi elbírálásának rendjét és feltételeit a felsőoktatási intézmény a Szabályzatban határozza meg.
(4) A köztársasági ösztöndíj havi összege a mindenkori minimálbér összege.
7. § (1) A 3. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatásban az állami felsőoktatási intézmények első alapképzésben, továbbá doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatói részesülnek.
(2) A 3. § (6) bekezdésének b) pontjában említett tankönyv- és jegyzettámogatás maximum 30%-a tankönyv- és jegyzet-előállításra, minimum 70%-a tankönyv- és jegyzetvásárlás közvetlen támogatására szolgál. A felsőoktatási intézményi szabályozásnak kell biztosítani, hogy a közvetlen vásárlási támogatás csak hallgatói tankönyv- és jegyzetvásárlásra legyen felhasználható.
(3) A tankönyv- és jegyzettámogatás intézményi keretösszegének felosztásáról, felhasználásáról a Szabályzat rendelkezik.
8. § Az állami felsőoktatási intézmények rendelkezésére álló kollégiumi (diákotthoni) férőhelyek szorgalmi és vizsgaidőszakban csak az első alapképzésben és első kiegészítő alapképzésben részt vevő nappali tagozatos, valamint az első doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók elhelyezésére szolgálhatnak. Ettől eltérni csak a hallgatói önkormányzat egyetértésével lehet. A kollégiumi (diákotthoni) férőhelyek elosztási rendjéről, a kollégiumi (diákotthoni) felvételi eljárásról a Szabályzat rendelkezik.
9. § A hallgatói előirányzat Szabályzat által megállapított keretösszegeinek felhasználásáról – a Szabályzatban meghatározott módon és formában – az intézmény rendszeres és részletes írásbeli tájékoztatást ad a hallgatói önkormányzat részére.
A hallgatók által fizetendő díjak és térítések
10. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésében említett államilag finanszírozott oktatásban részt vevő hallgatók – e rendelet keretei között, a Szabályzat szerint – tandíjat, egyéb díjakat és térítéseket fizetnek.
(2) Az első évfolyamra beiratkozott hallgatók az első két félévben havi tandíjként a hallgatói normatíva 3%-át, de legalább 2000 forintot fizetnek.
(3) A tandíjat az előző félévi tanulmányi eredmény alapján differenciáltan – a tanulmányi ösztöndíj megállapításával egyidejűleg – féléves oktatási időszakonként kell megállapítani. Ha az oktatási időszak nem félévekre tagozódik, a tandíjat az oktatási időszakra eső – félévi tandíjakhoz igazodó, arányos – összegben kell megállapítani.
(4) A hallgatók tandíjának összegét – e rendelet keretei között – a Szabályzat határozza meg.
11. § (1) Az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató hallgató egy hónapra (ezzel arányos oktatási időszakra) megállapított tandíja a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva összegének 10%-át nem haladhatja meg, kivéve a 13. § (2) bekezdésében foglalt esetet.
(2) A felsőoktatási intézmény a Szabályzatban meghatározott feltételekkel tandíjmentességet biztosíthat, illetve tandíjkedvezményt adhat.
(3) A tandíj összegét, a tandíjmentességben részesítettek körét, valamint a tandíjkedvezmény mértékét és az abban részesülők körét a Szabályzatban úgy kell megállapítani, hogy a felsőoktatási intézmény havi tandíjbevétele elérje azt az összeget, amely a tandíjfizetésre kötelezhető hallgatók [1. § (1) bekezdés] és a hallgatói normatíva 3%-ának szorzatából adódik.
12. § (1) A Szabályzat tandíjmentességet határozhat meg
a) a köztársasági ösztöndíjban részesülő, továbbá
b) a tantervi követelményeken túlmenő szakmai, tudományos és közéleti tevékenység alapján adományozott ösztöndíjban [3. § (3) bekezdés c) pont] részesülő hallgatók számára,
c) a legrászorultabb hallgatók részére legalább közepes (2,51) tanulmányi eredmény esetén,
d) a Szabályzatban meghatározott tanulmányi eredményt elért hallgatóknak.
(2) A Szabályzat – a tantervi előírások teljesítésével összefüggésben – tandíjkedvezményt biztosíthat a legalább közepes (2,51) tanulmányi átlageredményt elérő hallgatóknak.
(3) A Szabályzatban rendelkezni kell a tandíjmentesség és tandíjkedvezmény igénybevételének és odaítélésének módjáról, feltételeiről, mértékéről és időtartamáról.
13. § (1) A felsőoktatási intézmény a Szabályzatban az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint első szakirányú továbbképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató hallgató egy hónapra (ezzel arányos oktatási időszakra) megállapított tandíját
a) a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva maximum 20%-áig, vagy
b) a költségvetési törvényben az adott szakra megállapított képzési normatíva 50%-áig
terjedő összegben határozhatja meg. Ha az a) és b) pontban meghatározott tandíjmaximum összege eltérő, úgy a hallgatók számára kedvezőbb értéket kell alkalmazni.
(2) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdésben meghatározott tandíjat akkor szabhatja ki, ha azzal egyidejűleg a felsőoktatási intézmény a 11. § (1) bekezdése szerinti maximális tandíjat meghaladó többletnek megfelelő értékben saját (nem költségvetési) forrásból munkalehetőség formájában fedezetet biztosít az érintett hallgatók számára. E munkalehetőséget a Szabályzatban kell meghatározni.
(3) A Szabályzatban rendelkezni kell a kompenzálás formájához igazodóan a kompenzációs forrásoknak az érintett hallgatók által történő igénybevétele feltételeiről és módjáról.
14. § (1) Az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben esti vagy levelező tagozaton tanulmányokat folytató hallgatók, továbbá a képzés formájától függetlenül azok a hallgatók, akik nem az első alapképzettséget, kiegészítő alapképzettséget kívánják államilag finanszírozott képzésben megszerezni, az intézmény döntése alapján a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 20%-áig terjedő tandíj fizetésére kötelezhetők havonta.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kör által fizetendő tandíj mértékét, a tandíjkedvezmény feltételeit és mértékét a Szabályzatban kell meghatározni.
15. § A félévre megállapított tandíjat a hallgató választása alapján havonta egyenlő részletben, vagy félévenként egy összegben kell megfizetni. A tandíj befizetésének módját a Szabályzat határozza meg.
16. § (1) A rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében említett hallgatók a kollégiumi (diákotthoni) férőhely igénybevétele esetén térítési díjat fizetnek.
(2) A kollégiumi (diákotthoni) térítési díj összegét tanévenként az intézmény tanácsa állapítja meg.
(3) A kollégiumi (diákotthoni) térítési díj összege – figyelembe véve a kollégiumok (diákotthonok) eltérő szolgáltatásait – kollégiumonként (diákotthononként), férőhelyenként eltérő lehet, de havi összege nem haladhatja meg a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 5%-át.
17. § A rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdésében említett hallgatók az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában, illetve más szabályzatában rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén – a Szabályzat szerint – díjakat fizetnek. A díjak összege esetenként nem lehet nagyobb a költségvetési törvényben az adott évben megállapított hallgatói normatíva 3%-ánál.
18. § Az állami felsőoktatási intézmények külön jogszabályban, valamint e rendeletben szabályozott díjakon felül egyéb szolgáltatásokért, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez – a hallgatói önkormányzat egyetértésével, a szolgáltatás igénybevétele esetén –, a Szabályzatban más díjakat is megállapíthatnak.
19. § Téves díjmegállapítás miatt a hallgató (volt hallgató) – 15 munkanapon belül – fellebbezéssel élhet a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez. A fellebbezést az intézmény vezetője 8 napon belül bírálja el.
20. § (1) Az a hallgató, aki a tandíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és a felsőoktatási intézménytől a Szabályzatban megállapítottak szerint fizetési haladékot nem kap, a következő tanulmányi félévre nem iratkozhat be.
(2) Az (1) bekezdés alapján hozott intézményi döntés ellen jogorvoslattal élhet a hallgató a 19. §-ban meghatározottak szerint.
21. § (1) A hallgatók által befizetett tandíjból, továbbá a 17. § szerinti díjakból befolyt összeget a Szabályzat által megállapított keretek között a felsőoktatási intézmény működési kiadásaira, fejlesztésekre, továbbá az ösztöndíjkeret növelésére, valamint az intézmény kulturális, művészeti, sport és diákszociális tevékenységének támogatására, fejlesztésére, illetve a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátására lehet fordítani. A felhasználás módját a Szabályzatban rögzíteni kell.
(2) A kollégiumi (diákotthoni) térítési díj, továbbá a 18. § szerinti díjak és térítések a felsőoktatási intézmény működési bevételét képezik.
Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések
22. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 1997. január 1-jén lép hatályba. Az 1996/97. tanév első félévére változatlanul alkalmazni kell a 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet alapján elfogadott felsőoktatási intézményi Szabályzat rendelkezéseit.
(2) E rendelet 11. és 14. §-a 1997. szeptember 1-jén lép hatályba, és rendelkezései – felmenő rendszerben – az 1997/98. tanévre felvett hallgatókra alkalmazhatók először 1998. szeptember 1-jétől.
(3) E rendelet 13. §-a alapján a megállapítandó tandíj kiszabására csak a 13. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén kerülhet sor – felmenő rendszerben – a Szabályzat erre vonatkozó rendelkezéseinek elfogadását követő tanévtől.
(4) A rendelet hatálybalépésekor tanulmányaikat folytató, hallgatói jogviszonyban álló hallgatók által fizetendő tandíjra az érintettek folyamatban lévő felsőfokú tanulmányai befejezéséig a 23–25. §-ok rendelkezéseit kell átmenetileg alkalmazni.
23. § (1) Az 1997. január 1-jén hallgatói jogviszonyban álló és államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók havi tandíja a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 3%-a, de legalább 2000 forint.
(2) A Szabályzat ezen hallgatók számának 20%-áig a legrászorultabbak részére, kiemelkedő tanulmányi eredmény esetében tandíjfizetési mentességet vagy tandíjfizetési kedvezményt határozhat meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kereten belül, a Szabályzat rendelkezései szerint tandíjmentességet, illetve tandíjkedvezményt kaphat az a hallgató,
a) aki köztársasági ösztöndíjban részesül,
b) akinek tanulmányi eredménye a Szabályzatban meghatározott értéket eléri, vagy azt meghaladja,
c) akinek életkörülményei ezt indokolják,
d) aki kiemelkedő tudományos, művészeti, kulturális, közéleti és sportteljesítménye (tevékenysége) folytán erre érdemes (pl. demonstrátor).
24. § (1) Az 1997. január 1-jén hallgatói jogviszonyban álló és államilag finanszírozott esti vagy levelező tagozaton alapképzésben, kiegészítő alapképzésben részt vevő, továbbá a képzés formájától függetlenül második vagy további alapképzettséget szerző hallgató számára a 23. § (1) bekezdésében megállapított tandíjon túl a felsőoktatási intézmény Szabályzatában kiegészítő tandíjat állapíthat meg.
(2) A kiegészítő tandíj havi összege nem haladhatja meg a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 12%-át.
(3) A kiegészítő tandíj megállapításával egyidejűleg a Szabályzatban rendelkezni kell az adható tandíjmentesség, tandíjkedvezmény feltételeiről és módjáról.
25. § (1) Évhalasztás, évkihagyás, évismétlés, valamint a tanulmányok más módon történő megszakítása esetén a 23. és 24. §-ok hatálya alól kieső hallgatók a jelen rendelet 11. és 14. §-a alapján megállapított új tandíjat kötelesek fizetni, kivéve, ha a Szabályzat ettől – méltányosságra tekintettel – eltérő szabályt állapít meg.
(2) Nem fizet tandíjat az a hallgató, akinek tandíjmentességét jogszabály vagy nemzetközi megállapodás határozza meg.
26. § (1) A felsőoktatási intézmények a 22–25. §-okban foglaltakra figyelemmel 1997. január 31-ig kötelesek Szabályzatukat értelemszerűen módosítani, kiegészíteni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet, továbbá az azt módosító 129/1995. (X. 25.) Korm. rendelet hatályát veszti.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
