Kifejezéskereső
146/1996. (IX. 19.) Korm. rendelet
a szerzői és a szomszédos jogok közös kezeléséről
Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 90. §-ának (3) bekezdésében és 91/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint az egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok közös kezelésének szabályozása céljából a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésére terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában szerzői jogokon a szerzőket és a jogutódjaikat a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) és az annak végrehajtásáról szóló 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet (a továbbiakban: Vr.) alapján megillető jogokat, szomszédos jogokon az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, valamint a rádió- és a televízió-szervezeteket az Szjt. és a Vr. alapján megillető jogokat kell érteni.
(3) E rendelet alkalmazásában közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez (a továbbiakban: előadások), a hangfelvételekhez, valamint a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt jogszabály írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.
A közös jogkezelés feltételei
2. § (1) A szerzői és a szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő közös jogkezelést végző szervezetekről a művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba közös jogkezelést végző szervezetként csak egyesület (Ptk. 61–64. §) vehető fel.
(2) Országosan csak egy-egy egyesület vehető nyilvántartásba a következő művekkel, illetve teljesítményekkel kapcsolatos szerzői, illetve szomszédos jogok közös kezelésére:
a) irodalmi és zenei művek,
b) egyéb alkotóművészeti alkotások,
c) előadások,
d) hangfelvételek.
(3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2) bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba vehető, de ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére csak egy egyesület vehető nyilvántartásba.
3. § (1) A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az egyesület milyen jogkezelési tevékenységet folytat. Más szervezetnek történő díjfizetés, illetve más szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében a nyilvántartásba vett egyesület és az érintett jogosultak irányában nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.
(2) A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.
4. § (1) Az az egyesület vehető nyilvántartásba,
a) amelyhez valamennyi érintett jogosult – megbízást adva az egyesületnek a közös jogkezelésre – csatlakozhat az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;
b) amelynek tagja, vagy amelyhez csatlakozni kíván az egyesület által megjelölt jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős része;
c) amely – munkavállalói révén – rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;
d) amely felkészült a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;
e) amely az érintett külföldi jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos szervezetekkel kölcsönös képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló kölcsönös szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;
f) amelynek alapszabálya rendelkezik arról, hogy az egyesület
1. célja az érintett jogosultak jogainak közös kezelése, valamint e jogosultak érdekeinek védelme, különösen a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok saját nevében történő gyakorlása és érvényesítése a bíróság és a hatóságok előtt,
2. nyilvántartást vezet a közös jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, előadásokról és hangfelvételekről, illetve jogosultakról,
3. a közös jogkezelést nem gazdasági-vállalkozási tevékenységként végzi, és – ha van ilyen – kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét csak költségeinek csökkentésére használja fel,
4. működésének költségeit a befolyó jogdíjakból kezelési költség címén levont összegekből, valamint – ha az alapszabály ezt egyébként előírja – a tagdíjakból fedezi,
5. a közös jogkezeléssel elért és a kezelési költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem.
(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesületnek tagja-e vagy ahhoz csatlakozni kíván-e az érintett jogosultak jelentős része, a jogosultak létszámát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha biztosítani tudja az érintett jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó művek, előadások vagy hangfelvételek, valamint a különböző felhasználások olyan nyilvántartását, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.
A nyilvántartásba vételre irányuló eljárás
5. § (1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésére vonatkozó nyilvántartásba történő felvételre irányuló eljárás kérelemre indul meg.
(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges – a 4. § (1) bekezdésében meghatározott – feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban csak azoknak a tagoknak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultaknak a személyes adatai közölhetők, akik ehhez hozzájárultak.
(3) A miniszter a nyilvántartásba vételt a Magyar Közlönyben közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a miniszter közleményt jelentet meg a Magyar Közlönyben.
(4) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületekről vezetett nyilvántartás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésének általános szabályai
6. § (1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint jogkezelésre jogosult, rendszeres időközönként megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében – minden felhasználóra egyformán vonatkozó jogdíjakat és a felhasználás egyéb – szintén különbségtétel nélkül érvényesülő – feltételeit.
(2) Ha a jogdíjak és egyéb feltételek megállapításához az Szjt. alapján a miniszter jóváhagyása szükséges, a miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekképviseleti szervezeteitől. A jóváhagyás a jogdíjak és egyéb feltételek alkalmazásásának és a Magyar Közlönyben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a jogdíjak és az egyéb feltételek tekintetében.
(3) A jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza.
(4) A díjszabást a felhasználókkal szemben megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.
7. § (1) Ha a közös jogkezelést végző – a 2–5. §-ok alapján nyilvántartásba vett – egyesület valamely felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult az egyesület által végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult – közös jogkezelés alá tartozó – azonos műfajú műveinek, előadásainak, illetve hangfelvételeinek felhasználására is, az ezekre a művekre, előadásokra, illetve hangfelvételekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a közös jogkezelést végző egyesület által végzett jogkezelés szempontjából érintett jogosult az egyesülethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei, előadásai vagy hangfelvételei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést jogszabály írja elő.
8. § (1) A 2–5. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület a közös jogkezelés körébe tartozó igényeket bíróság előtt saját nevében, saját igényeként érvényesíti.
(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a megfizetett (beszedett) díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a 2–5. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület rendelkezik.
A közös jogkezelés ellenőrzése
9. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban – gyakorolt felügyelet körében a miniszter ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e e rendelet előírásaiba vagy a szerzői jogi jogszabályokba.
(2) A közös jogkezelést végző – a 2–5. §-ok alapján nyilvántartásba vett – egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek
a) alapszabályát;
b) szervezeti és működési szabályzatát;
c) felosztási szabályzatát;
d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak;
e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát;
f) évi beszámolóját;
g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.
(3) A miniszter a felügyelet körében – ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli –, megteszi a következő intézkedéseket:
a) írásban figyelmezteti a közös jogkezelő egyesület ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a rendelet előírásainak és a szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;
b) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából;
c) ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el, vagy a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle eredmény, törli a közös jogkezelést végző egyesületet a nyilvántartásból, és a törlést a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Intézkedés a közös jogkezelés folyamatosságának megőrzésére
10. § Ha a közös jogkezelést végző egyesület megszűnik vagy azt törlik a nyilvántartásból és másik egyesületet azonos jogkezelésre vonatkozóan egyidejűleg nem vesznek nyilvántartásba, az érintett jogkezelésre vonatkozó következő nyilvántartásba vételig a közös jogkezelést a minisztertől kapott megbízás alapján a 11. §-ban szabályozott közalapítvány látja el.
Közalapítvány a szerzői és a szomszédos jogokkal kapcsolatos egyes közfeladatok ellátására
11. § (1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésével kapcsolatos egyes állami feladatok ellátásának folyamatos biztosítása céljából a Kormány közalapítványt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában állami feladat:
a) az e rendeletnek megfelelő közös jogkezelés megkezdéséhez szükséges anyagi feltételek biztosítása az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok védelmére vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében;
b) a Szerzői Jogi Szakértői Testület működési feltételeinek biztosítása;
c) egyes műfajok esetében a művek, illetve a műpéldányok nyilvántartása;
d) a közös jogkezelés folyamatosságának megőrzése;
e) a szerzői álnevek és a jogutódok nyilvántartása; valamint
f) a szerzői és a szomszédos jogokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben történő közreműködés, továbbá az ilyen együttműködéssel járó költségek fedezéséhez való hozzájárulás.
Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések
12. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésekor közös jogkezelést végző szervezetek e tevékenységüket a korábbi jogszabályok alapján mindaddig folytathatják, amíg a tevékenységi körükbe tartozó közös jogkezelésre vonatkozóan a miniszter más szervezetet nem vesz nyilvántarásba, illetve – a 14. § (3) bekezdésében szabályozott esetben – amíg a nyilvántartásba vett egyesület közös jogkezelési tevékenységét meg nem kezdi.
13. § (1) A nyilvántartásba vételre irányuló eljrárás csak e rendelet hatálybalépését követő három hónap elteltével kezdhető meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontig benyújtott – azonos jogkezelési tevékenységre vonatkozóan – kérelmeket egyidejűleg kell elbírálni.
14. § (1) A 11. §-ban szabályozott közalapítványt a Kormány azt követően hozza létre, hogy az irodalmi és zenei művekkel kapcsolatban a Szerzői Jogvédő Hivatal (a továbbiakban: SZJH) feladatkörébe tartozó közös jogkezelést folytató egyesület nyilvántartásba vétele tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per megindítására nyitva álló határidő eredménytelenül eltelt, vagy a bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálatáról hozott – az eljárást befejező – határozata jogerőre emelkedett. Ha a bíróság a minisztert új eljárásra kötelezi, az előző rendelkezést az új eljárásra kell alkalmazni.
(2) A Kormány az SZJH-t megszünteti. Az SZJH-t a közalapítvány bírósági nyilvántarásba vételének napjával kell törölni a költségvetési szervek nyilvántartásából.
(3) Az SZJH feladatkörébe tartozó közös jogkezelést az erre vonatkozóan nyilvántartásba vett egyesület csak a (2) bekezdésben megjelölt időpontban kezdheti meg.
(4) Az SZJH jogutódja – az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a közalapítvány.
(5) Az SZJH jogutódja a következő jogok és kötelezettségek tekintetében az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatban az SZJH feladatkörébe tartozó közös jogkezelést végző – a 2–5. §-ok alapján nyilvántartásba vett – egyesület:
a) az SZJH számára jogszabályban a közös jogkezeléssel kapcsolatban megállapított jogok és kötelezettségek;
b) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződésekből, valamint egyedi műfelhasználások tárgyában kötött szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek;
c) a felhasználókkal szemben a jogutódlás időpontjában folyamatban lévő eljárásokban érvényesített igények;
d) a felhasználók által az SZJH-nak megfizetett, a jogosultaknak még fel nem osztott jogdíjak;
e) a jogosultaknak még fel nem osztott jogdíjak terhére beszerzett eszközök;
f) az SZJH közalkalmazottaival fennálló jogviszonyok és az e jogviszonyokkal összefüggő költségek fedezete.
(6) Ahol jogszabály SZJH-t vagy a szerzői jogok védelmére hivatott szervet említ, azon az SZJH megszűnését követően azt az egyesületet kell érteni, amely az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatban az SZJH feladatkörébe tartozó közös jogkezelésre jogosult. A 10. §-ban szabályozott esetben és időtartamig az SZJH alatt közalapítványt kell érteni.
15. § Felhatalmazást kap a művelődési és közoktatási miniszter, hogy a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.
Hatályukat vesztő és módosuló rendelkezések
16. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szerzői Jogvédő Hivatal létesítéséről szóló 106/1952. (XII. 31.) MT rendelet, valamint az azt módosító 24/1954. (IV. 4.) MT rendelet és a 65/1992. (IV. 8.) Korm. rendelet, valamint a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése. A hatályukat vesztő rendelkezéseket azonban az e rendelet 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontig alkalmazni kell.
17. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 47/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(2) Az R. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
A miniszterelnök helyett:
Kuncze Gábor s. k.,
belügyminiszter
