15/1996. (III. 13.) IKM rendelet
a Piaci Intervenciós Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól
A piaci folyamatok fejlődését tartósan vagy időszakosan gátló körülmények elhárítása, a piaci folyamatokban jelentkező átmeneti zavarok mérséklése és a lakossági áruellátás zavartalansága érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának o) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Piaci Intervenciós Célelőirányzat (a továbbiakban: Célelőirányzat) felhasználásáról és kezeléséről – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A Célelőirányzatból az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) az alábbi célokra adhat támogatást – elszámolási kötelezettséggel –, illetve állami megrendelést (a továbbiakban: jogcímek):
a) az országos vagy helyi piaci zavarok megelőzésére, megszüntetésére,
b) a fogyasztók érdekvédelmét is elősegítő intézkedések finanszírozására, amennyiben azok a tisztességes piaci magatartás, a fogyasztók alapvető tájékoztatása és védelme érdekében válnak szükségessé,
c) az ipari és mezőgazdasági termelésben váratlanul keletkező és a lakosság alapvető fogyasztási cikkekkel történő ellátását veszélyeztető problémák megelőzésére, feloldására,
d) a nemzetközi segélyprogramokhoz kapcsolódó társfinanszírozásra,
e) a lakosság egészségét, életét veszélyeztető termékek forgalmazásának korlátozására történő intézkedésekből eredő kötelezettségek teljesítésére,
f) az átmeneti vagy tartós készletek beszerzésének finanszírozására, ha ezzel a várható piaci zavar megelőzhető,
g) a lakosság alapellátását szolgáló termékek gyártásának, importjának finanszírozása, ha ezzel a piaci zavar megszüntethető vagy megelőzhető,
h) az Alkotmányban rögzített minősített időszakban keletkező piaci zavarok levezetésére,
i) a Célelőirányzat kezelésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével és az elemi költségvetési beszámoló hitelesítésével kapcsolatos költségek fedezésére.
(2) A Célelőirányzat felhasználása során a gazdasági verseny korlátozását tiltó jogszabályok érvényesülését biztosítva és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kell eljárni.
2. § (1) A Célelőirányzat bevételeinek és kiadásainak tervezett összege az éves költségvetési törvényben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezetben e célra jóváhagyott előirányzat. A Célelőirányzat bevételét képezi:
a) az 1996. január 1. előtt működtetett Piaci Intervenciós Alapból kihelyezett támogatások visszafizetései, kamatai, járulékai,
b) a Célelőirányzatból évente kihelyezett támogatások visszafizetése, annak kamatai és járulékai, valamint
c) az 5. § (3) bekezdés alapján befizetett kezelési költség.
(2) A Célelőirányzat pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.
(3) A minisztérium a Célelőirányzat felhasználásáról és gazdálkodásáról az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 32–33. §-a előírásai szerint évközi (féléves) és éves beszámolót készít. A beszámoló összeállításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló mindenkori jogszabályokat.
(4) A minisztérium a Célelőirányzatról szóló elemi költségvetési beszámolót az általa megbízott könyvvizsgálóval hitelesítteti.
3. § (1) A Célelőirányzat terhére alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, gazdasági társaság nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.
(2) A Célelőirányzat követelése fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.
(3) Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével elégíthető ki, azokat a lehető legrövidebb időn belül a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet részére kizárólag készpénzes értékesítésre vagy – az értékesítésig – további hasznosításra át kell adni.
(4) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet egyetértésével jön létre.
4. § A Célelőirányzatból belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók részesülhetnek visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásban.
5. § (1) Az 1. § szerinti jogcímekre nyújtható
a) árat közvetlenül nem befolyásoló, bevételt növelő, illetve költségeket csökkentő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),
b) szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett, nem végleges – a kedvezményezettnél a kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint elszámolható – juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás).
(2) A visszatérítendő támogatás – a minisztérium döntésétől függően – nyújtható kamatmentesen, kedvezményes kamatozással és jegybanki alapkamattal.
(3) A Célelőirányzat igénybevételéért a támogatottnak – függetlenül a támogatás formájától – 3% kezelési költséget kell fizetnie.
(4) Visszatérítendő támogatás csak érvényes, visszavonhatatlan bankgarancia mellett nyújtható.
(5) A Célelőirányzatból támogatás 1 éves időtartamra, de legfeljebb a piaci zavar megszűnéséig nyújtható.
6. § (1) Támogatás a (2) bekezdésben foglaltak kivételével pályázat útján nyerhető.
(2) Országos, regionális vagy egyéb nagy horderejű piaci zavar, illetőleg rendkívüli helyzet esetén az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) – írásbeli kérelem alapján – pályázat nélkül is nyújthat támogatást.
7. § (1) A pályázatot a miniszter írja ki, melyet az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben tesz közzé.
(2) A pályázó által benyújtott pályázatnak és a 6. § (2) bekezdése szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a pályázó (kérelmező) nevét, címét és telefax számát,
b) a megoldandó piaci zavar keletkezésének körülményeit, a zavar okát és a megoldási módot, valamint a levezetésre vonatkozó pénzügyi, üzleti elképzeléseket a jogcímeknek megfelelően,
c) a piaci zavar elhárítása érdekében igényelt pénzeszköz nagyságát, a támogatás időtartamát,
d) a támogatás az 5. § (1) bekezdése szerinti formáját (vissza nem térítendő vagy visszatérítendő kamatos, kedvezményes kamatozású, kamatmentes),
e) a pályázó (kérelmező) nyilatkozatát, hogy
1. a támogatás elnyerése esetén a visszatérítendő támogatás összege és járulékai visszafizetésének biztosítékául visszavonhatatlan bankgaranciát biztosít,
2. a költségvetés alrendszereiből juttatott támogatásra vonatkozó más szerződésekben vállalt kötelezettségét teljesítette.
8. § (1) A pályázati úton elnyerhető támogatásokat pályázati bizottság (a továbbiakban: Bizottság) értékeli, és tesz javaslatot a döntésre.
(2) A Bizottságban a következő intézmények képviselői vesznek részt:
a) a minisztérium,
b) a területileg illetékes önkormányzatok,
c) országos gazdasági kamarák,
d) a Pénzügyminisztérium és a tevékenységi köre miatt érintett szakminisztérium,
e) szakmai jellegtől függően meghívott érdekképviseleti szervezetek vagy szakmai szövetségek.
(3) A pályázatokról a Bizottság javaslata alapján a minisztérium dönt.
(4) A pályázatokat a benyújtástól számított 60 napon belül – súlyos piaci zavar esetén soron kívül – kell elbírálni, s annak eredményéről a pályázót írásban kell értesíteni.
9. § (1) A Célelőirányzatból nyújtott támogatás igénybevételére a minisztérium szerződést köt.
(2) A szerződés megkötésének, illetve a támogatás folyósításának feltétele – a 6. § (2) bekezdése szerinti esetek kivételével –, hogy a támogatott bocsássa a minisztérium rendelkezésére
a) az általa beszerzett, érvényes, hiteles és ellenőrzött, a nyújtandó támogatást és járulékait fedező, a visszafizetési kötelezettség lejárati időpontját követő legalább 15. napig szóló bankgaranciát,
b) a minisztérium részére biztosított, bank által ellenjegyzett azonnali beszedési megbízási jogról szóló nyilatkozatot,
c) bírósági nyilvántartását igazoló hiteles okirat egy példányát (pl. cégkivonat), egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát,
d) 30 napnál nem régebbi társadalombiztosítási, vámhatósági és adóhatósági igazolást, amely szerint a támogatottnak ilyen tartozása nincs,
e) számlaszámait és a számlái felett rendelkezők banki bejelentőlapjának bank által hitelesített másolatát.
10. § A 9. § (1) bekezdése szerinti szerződésnek rendelkeznie kell:
a) a támogatás felhasználási feltételeiről,
b) a támogatás folyósításáról, annak ütemezéséről, visszafizetésének időpontjáról és időtartamáról,
c) a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó előírásokról,
d) a szerződés megszegésének jogkövetkezményeiről.
11. § (1) A támogatás folyósítása utólag a számlákon és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás alapján történhet.
(2) A Célelőirányzat terhére indokolt esetben az 1. § (1) bekezdésének d) és i) pontjaiban foglalt jogcímek kivételével, a miniszter döntése alapján a piaci zavarok elhárításához szükséges összeg, utólagos elszámolási kötelezettséggel, előlegként is folyósítható. Az ezzel kapcsolatos döntésekről külön nyilvántartást kell vezetni.
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
