Kifejezéskereső
151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet
az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről1
Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet szabályozza az állam által – jogszabályban vagy szerződésben – vállalt kezesség (garancia, helytállás) előkészítésének eljárási rendjét, az egyszerű kezesség esetén a jogosult által a kezessel szembeni jogérvényesítés feltételeit, továbbá – ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik – a kezesség beváltásának módját.
(2) E rendelet alkalmazásában
a)2 kezes: az államot képviselő Kormány nevében eljáró, a kezesi megállapodást (szerződést) aláíró vagy a kiállítási garanciát tartalmazó kötelezvényt kibocsátó pénzügyminiszter;
b) kezességvállalás:
1. az Áht. 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyedi kezességvállalás (a továbbiakban: egyedi kezességvállalás),
2. az Áht. 33. §-ának (2) bekezdése szerinti törvényen alapuló kezességvállalás, illetve
3. az Áht. 42. §-ának (6) és (7) bekezdésében – ide nem értve a (1) bekezdésben említett eltérő rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat a kezesség beváltása tekintetében, valamint
4. az Áht. és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 117. §-ának (1) bekezdésében jelölt garancia, kezességvállalás vagy állami helytállás (a továbbiakban: a 2–4. alattiak együtt: jogszabályi kezességvállalás);
c)3 jogosult: az a természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, akinek/amelynek – az egyéb jogszabályok figyelembevételével létrejött – a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelése biztosítékaként a kezes kezességet vállal, illetve aki/amely a 10/A–10/E. §-ok alkalmazásában a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult;
d) kötelezett: az a természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, akinek/amelynek a jogosulttal – az egyéb jogszabályok figyelembevételével létrejött – fennálló jogviszonyából származó kötelezettsége teljesítésének biztosítékául a kezes – helytállási kötelezettségként – kezességet vállal;
e) kötelezettség: a jogosult és a kötelezett között fennálló jogviszonyból származó, a kezességgel biztosított követelésen alapuló teljesítési kötelezettség;
f) esedékessé válás: a kötelezettség szerződés vagy jogszabály szerinti teljesítésének napját követő naptári nap;
g) beváltás: a kezességgel biztosított teljesítési kötelezettség érvényesítésének érdekében a jogosult által a kezessel szemben alkalmazott jogcselekmény, illetve jognyilatkozat;
h)4 kiállítási garancia: Az Áht. 33/B. §-ának (1) bekezdése szerinti önálló kötelezettségvállalás.
2. § (1) Egyedi kezességvállalás érdekében a kötelezett tevékenysége, illetve a kezességvállalással biztosítandó jogviszony tartalma szerint illetékes – kormány-előterjesztés benyújtására jogosult – szerv vagy személy – a pénzügyminiszterrel együttesen – előterjesztést nyújt be a Kormányhoz.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a Pénzügyi Közlönyben pénzügyminisztériumi közlemény formájában közzétett ,,Adatlap a Kormány központi költségvetés terhére történő egyedi kezességvállalásaihoz'' című – kitöltött – adatlapot;5
b) készfizető kezességvállalásra irányuló javaslat esetén részletes indokolást;
c) a kötelezett javára korábban történt esetleges kezességvállalás tényéről és körülményeiről szóló tájékoztatást;
d) minden egyéb olyan tényt, adatot, amely a kezesség szempontjából jelentős, ideértve a beváltás valószínűségéről, illetve ehhez kapcsolódóan az adók módjára történő behajtás valószínűsíthető eredményéről szóló tájékoztatást.
3. § (1) A Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé. Amennyiben a határozat nem ad nevesítetten felhatalmazást készfizető kezesség vállalására, a kezes és a jogosult között csak egyszerű kezességvállalásról szóló megállapodás jöhet létre. A határozat a kezesség vállalásához kapcsolódóan – a jogosult, illetve a kötelezett vonatkozásában – feltételeket is megállapíthat, ideértve a 8. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenő feltételeket is.
(2) Amennyiben a jogosult pénzintézet, a Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatában feltételként előírja, hogy a kezesség alapjául szolgáló szerződéshez kapcsolódóan a kötelezett köteles a hitel nyújtására nyilvános pályázatot kiírni, vagy legalább három pénzintézet hitelajánlatát bekérni. A Kormány e feltételek meghatározásától kivételesen, indokolt esetben eltérhet (így különösen, ha a jogosult nemzetközi szervezetek pénzügyi intézménye stb.).
(3) A Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatában felhatalmazza a kezest a kötelezettel szemben kezességvállalási díj kikötésére, a kezességvállalási díj mértékének meghatározásával. A kezességvállalási díj megfizetésének idejéről és módjáról a Kormány határozatának figyelembevételével a kötelezettel kötött szerződésben a kezes állapodik meg.
(4) A (3) bekezdésben szabályozott kezességvállalási díj kikötésére irányuló felhatalmazástól a Kormány kivételesen, indokolt esetben eltekinthet.
(5) A Kormány a határozatában feltételül írhatja elő, hogy az egyedi kezességvállalásra vonatkozó szerződés aláírására csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett a kezesnek – külön szerződésben – megfelelő biztosítékot ajánl fel a kezesség beváltása esetére.
4. § Az egyedi kezességvállalásra vonatkozó szerződést a jogosult kezdeményezését követően, a kormányhatározatnak megfelelően a kezes készíti elő, amelynek érdekében a jogosult a szükséges adatokat haladéktalanul köteles a kezes rendelkezésére bocsátani. A kezesség a kezességvállalásra vonatkozó szerződés hatálybalépésével jön létre.
5. § A jogszabályi kezességvállalás alapját képező jogszabályról szóló – a pénzügyminiszterrel együttesen benyújtandó – előterjesztésnek számadatokkal kimunkálva tartalmaznia kell a jogszabály alapján vállalásra kerülő kezesség várható összegét, beváltásának valószínűségét, ennek központi költségvetésre gyakorolt hatását, illetve az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében jelölt behajtás valószínűsíthető eredményét, éves ütemezésben, valamint a jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy a kezesség egyszerű kezességnek vagy készfizető kezességnek minősül.
6. § A kezességvállalást kezdeményező előterjesztésben tájékoztatni kell a Kormányt az adott évi költségvetési törvényben meghatározott mérték igénybevételének naprakész helyzetéről.
7. § (1)6 Mind az egyedi, mind a jogszabályi kezességek esetében – ha törvény másként nem rendelkezik – a jogosult külön felhívás nélkül köteles a negyedévet követő hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatni a Magyar Államkincstárt a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelés adatairól és a kezességbeváltást valószínűsítő számításairól. Külföldi székhelyű jogosult esetén e tájékoztatási kötelezettséget a jogosult és a kötelezett külön megállapodása alapján, a kezes egyidejű értesítése mellett a kötelezett teljesíti. Legkésőbb az első adatszolgáltatási kötelezettség határidejét megelőző 20 napig a Magyar Államkincstártól kérni kell az adatszolgáltatóként történő nyilvántartásba vételt. A Magyar Államkincstár 5 munkanapon belül megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez az azonosítót és útmutatót.
(2) Az egyedi kezességvállaláshoz kapcsolódó beváltás várható időpontjáról és mértékéről, továbbá a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatairól (adószám, név, cím) a jogosult a beváltás időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően a kezest tájékoztatni köteles.
(3) Egyszerű kezesség esetén a (2) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettséggel egyidejűleg a jogosultnak igazolnia kell a kötelezettel szembeni igényérvényesítéssel kapcsolatban tett, a 8. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti jogcselekményeit. A kezesség beváltását ezen igazolás benyújtásának elmulasztása esetén a kezes megtagadja.
(4) A jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter – amennyiben törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, illetve amennyiben e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályba lépett jogszabályoknak megfelelő megállapodásban a felek másképpen nem állapodtak meg –, a kezest a várható beváltást megelőzően legalább 15 nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejűleg értesíteni köteles.
7/A. §7 (1) A (2)–(6) bekezdés szerinti kezességérvényesítési eljárás alkalmazandó
a) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. §-ának (1) bekezdése,
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78/A. §-ának (1) bekezdése,
c) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 50/C. §-ának (3) bekezdése,
d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 115/A. §-ának (1) bekezdése,
e) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 119/A. §-ának (1) bekezdése,
f) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121/A. §-ának (1) bekezdése,
g) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 126/A. §-ának (1) bekezdése
szerinti lakáscélú állami készfizető kezességvállalásból származó beváltásokra.
(2) Az adós nem teljesítése esetén a hitelintézet a hitel felmondását megelőzően belső szabályai szerint felszólítja az adóst a tartozás rendezésére.
(3) Amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül, vagy a véglejáratkor a kölcsönt az adós még nem fizette teljesen vissza, a hitelintézet a felmondást követő 31. naptól érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (a továbbiakban: APEH). A hitelintézet az állami kezesség beváltását az adóhatóságnál kezdeményezheti e rendelet melléklete szerinti igénylőlap felhasználásával a 10032000-01907003 APEH Állami kezesség beváltás folyósítási számla ellenében.
(4) Az állami kezesség beváltásánál az APEH az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. A beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a hitelintézet eljárása a kölcsönnyújtásnál nem felelt meg a külön törvényekben meghatározott feltételeknek.
(5) A beváltott kezesség – figyelemmel a külön törvényekben foglaltakra – a hitelfelvevő állammal szembeni kötelezettségévé válik, erről az érintettet az APEH határozatban értesíti.
(6) Az érvényesített kezességekről az APEH a Magyar Államkincstárt félévente tájékoztatja.
8. § (1) Egyszerű kezesség esetén a jogosult a kötelezettel szemben minden olyan, a jogérvényesítésre irányuló jognyilatkozatot és jogcselekményt köteles megtenni a beváltást megelőzően, amely nem jár a jogosult érdekeinek súlyos sérelmével.
(2) Az (1) bekezdést figyelembe véve a jogosult köteles
a) a kötelezettel fennálló szerződésben meghatározott módon a kötelezettség teljesítése érdekében a kötelezettel szemben fellépni,
b) ennek sikertelensége esetén követelését fizetési meghagyással érvényesíteni. A 7. § (3) bekezdése szempontjából igazolásnak a jogerős fizetési meghagyás, illetve ellentmondás esetén a jogerős ítélet minősül.
9. § A jogosultnak a 7. § (3) bekezdésében és a 8. §-ban foglalt kötelezettsége felróható megszegéséből eredő káráért a kezes nem felel.
10. § (1) A kezes az egyedi kezesség beváltásáról – a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatainak és a jogosult részére kifizetett összegnek a közlésével – értesíti az állami adóhatóságot.
(2) Az állami adóhatóság a kezesség beváltása miatt keletkezett, állammal szembeni tartozás behajtásáról – a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatainak és a behajtott összegnek a közlésével – értesíti a kezest.
10/A. §8 (1) Az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, illetve kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (a továbbiakban: NKÖM) a kiállítási garancia igénybevételének tervezett kezdő időpontját megelőző év július 31. napjáig jelenti be igényét (előzetes bejelentés).
(2) Az előzetes bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a kiállító és a jogosult neve,
b) a kiállítás tervezett helye és ideje,
c) a garanciavállalás igényelt mértéke és időtartama,
d) az igény indokolása.
(3) Az előzetes bejelentést a NKÖM megvizsgálja és – ha megfelel az Áht. 33/B. §-a (2), illetve (3) bekezdésében foglalt feltételeknek – nyilvántartásba vétel céljából továbbítja a Pénzügyminisztériumnak.
(4) A nyilvántartásba vétel a pénzügyminisztert nem kötelezi a garancia vállalására.
10/B. §9 (1) A kiállítási garanciavállalás érdekében a kiállító a garancia igénybevételének tervezett kezdő időpontja előtt legkésőbb 3 hónappal kérelmet nyújt be a NKÖM-höz.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a Kulturális Közlönyben a NKÖM közleményeként közzétett „Adatlap a központi költségvetés terhére történő kiállítási garanciavállaláshoz” című – kitöltött – adatlapot,
b) a kiállítás tervét, a kérelem részletes indokolását,
c) állapotfelmérési dokumentációt, amely részletesen bemutatja a kiállító által nyújtott biztonsági feltételeket, körülményeket, ideértve a kiállítótér és az épület környezeti adottságait, technikai, biztonsági és biztonság-felügyeleti jellemzőit,
d) a kiállítási tárgyak biztosítási értékéről készült tételes kimutatást,
e) a kiállító és a jogosult által aláírt kölcsönszerződést,
f) a kiállító és a jogosult által – a kiállítási tárgyakban esetlegesen bekövetkező károsodás esetére az értékcsökkenés mértékének vagy a helyreállítás költségének megállapításához – igénybe vehető független, nemzetközileg elismert szakértő(k) nevét, szakterületét,
g) a jogosult arról szóló nyilatkozatát, hogy elfogadja a kiállítási garanciavállalására vonatkozó feltételeket,
h) minden olyan tényt, adatot, amely a garancia szempontjából jelentős, ideértve a meglévő biztosításról, érvényes garanciáról szóló tájékoztatást is.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdés f) pontja szerinti szakértő igénybevételének rendjét.
(4) A kiállítási tárgyak biztosítási értéke nem haladhatja meg a kiállítási tárgy valóságos értékét, amelyet a NKÖM a kérelem elbírálása során jogosult vizsgálni.
(5) A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmet a nemzeti kulturális örökség minisztere – a garanciavállalásra vonatkozó javaslatával együtt – továbbítja a pénzügyminiszternek, aki a rendelkezésre álló keret figyelembevételével dönt a garanciavállalásról.
(6) A pénzügyminiszter a kötelezettségvállalásáról – a nemzeti kulturális örökség minisztere egyidejű értesítése mellett – az Áht. 33/B. §-a (4) bekezdése szerinti kötelezvényt bocsát ki a jogosult részére. A kiállítási garancia a kötelezvény kibocsátásával jön létre, a kötelezvényben megjelölt időtartamra.
10/C. §10 (1) A kiállító köteles a tőle elvárható mértékben a kár megelőzéséről, illetve a kár enyhítéséről gondoskodni. Káresemény bekövetkezése esetén a kiállító haladéktalanul értesíti a NKÖM-öt, a kezest, valamint a kölcsönszerződés alapján a jogosultat. Az értesítés magában foglalja a károsodást szenvedett tárgyakról és a károsodás mértékéről szóló részletes kimutatást, valamint a kiállító által elismert kár összegét.
(2) A kiállító köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni az értesítés és a felvilágosítás tartalmának a NKÖM és a kezes általi ellenőrzését.
10/D. §11 (1) Ha a káresemény bekövetkezése során a kiállítási tárgy elvész vagy megsemmisül (teljes kár), a kötelezvényben megállapított biztosítási értéket kell kifizetni. Amennyiben a kiállítási tárgy később előkerül, a kifizetett kártérítést haladéktalanul vissza kell fizetni.
(2) Részleges kár esetén a kártérítés alapja a kiállító és a jogosult megállapodása a helyreállítás (restaurálás) költségeiben. Amennyiben a kiállítási tárgy maradéktalanul nem állítható helyre, a kiállító és a jogosult megállapodnak az értékcsökkenés mértékében is. A helyreállítás költsége az esetleges értékcsökkenés mértékével együttesen sem haladhatja meg a kiállítási tárgy biztosítási értékét. A megállapodásról a NKÖM-öt haladéktalanul értesíteni kell.
(3) A NKÖM a kártérítés összegének megállapítása és a garancia teljesítése érdekében felhívhatja a kiállítót és a jogosultat a 10/B. § (2) bekezdés f) pontja szerinti szakértő(k) igénybevételére.
(4) Az (1)–(3) bekezdések alapján megállapított kártérítés összegéről – a kártérítés mértékére és a kifizetésre vonatkozó jóváhagyással együtt – a NKÖM értesíti a kezest.
(5) A kezes az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik a kártérítés jogosult részére történő kifizetéséről. A kezes Áht. 33/C. §-a (4) bekezdése szerinti megtérítési igénye a kártérítés kifizetését nem érinti.
10/E. §12 (1) A kiállítási garancia időtartamának lejártát követő 30 napon belül a kiállító tájékoztatja a NKÖM-öt, hogy bekövetkezett-e olyan körülmény, amely a garancia beváltására okot adott, és ezzel egyidejűleg a kiállításról részletes szakmai beszámolót nyújt be.
(2) A NKÖM a kiállítótól kapott tájékoztatást továbbítja a Pénzügyminisztériumnak.
11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit az állam által a hatálybalépést követően vállalt kezességek esetén kell alkalmazni, a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével.
(2) A 7. § (1), (2) és (4) bekezdésének rendelkezéseit az állam által a rendelet hatálybalépését megelőzően vállalt kezességek esetén is alkalmazni kell.
(3) A 7. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségnek 1996. évben október 31-ig kell eleget tenni.
(4)13
Melléklet a 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelethez14
A rendeletet a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet 22. §-a hatályon kívül helyezte 2006. május 25. napjával.
Az 1. § (2) bekezdésének a) pontja a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a pénzügyminiszter által a 2005. február 16-át követően vállalt kiállítási garanciák esetén kell alkalmazni.
Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a pénzügyminiszter által a 2005. február 16-át követően vállalt kiállítási garanciák esetén kell alkalmazni.
Az 1. § (2) bekezdésének h) pontját a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a pénzügyminiszter által a 2005. február 16-át követően vállalt kiállítási garanciák esetén kell alkalmazni.
Lásd a Pénzügyi Közlöny 1996/14. számában közzétett közleményt.
A 7. § (1) bekezdése a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. február 16-át megelőzően vállalt kezességek esetén – a már érvényben lévő kezesi szerződések külön, erre vonatkozó módosítása nélkül – is alkalmazni kell.
A 7/A. §-t a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 4. § (4) bekezdése alapján rendelkezéseit valamennyi törvényen alapuló állami készfizető kezességvállalás beváltásánál alkalmazni kell.
A 10/A. §-t a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, e módosító rendelet 4. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a pénzügyminiszter által a 2005. február 16-át követően vállalt kiállítási garanciák esetén kell alkalmazni.
A 10/B. §-t a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, e módosító rendelet 4. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a pénzügyminiszter által a 2005. február 16-át követően vállalt kiállítási garanciák esetén kell alkalmazni.
A 10/C. §-t a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, e módosító rendelet 4. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a pénzügyminiszter által a 2005. február 16-át követően vállalt kiállítási garanciák esetén kell alkalmazni.
A 10/D. §-t a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, e módosító rendelet 4. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a pénzügyminiszter által a 2005. február 16-át követően vállalt kiállítási garanciák esetén kell alkalmazni.
A 10/E. §-t a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, e módosító rendelet 4. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a pénzügyminiszter által a 2005. február 16-át követően vállalt kiállítási garanciák esetén kell alkalmazni.
A 11. § (4) bekezdését a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. §-ának d) pontja hatályon kívül helyezte.
A mellékletet a 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.