Kifejezéskereső
151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet
az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről
Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet szabályozza az állam által – jogszabályban vagy szerződésben – vállalt kezesség (garancia, helytállás) előkészítésének eljárási rendjét, az egyszerű kezesség esetén a jogosult által a kezessel szembeni jogérvényesítés feltételeit, továbbá – ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik – a kezesség beváltásának módját.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) kezes: az államot képviselő Kormány nevében eljáró, a kezesi megállapodást (szerződést) aláíró pénzügyminiszter;
b) kezességvállalás:
1. az Áht. 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyedi kezességvállalás (a továbbiakban: egyedi kezességvállalás),
2. az Áht. 33. §-ának (2) bekezdése szerinti törvényen alapuló kezességvállalás, illetve
3. az Áht. 42. §-ának (6) és (7) bekezdésében – ide nem értve a (1) bekezdésben említett eltérő rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat a kezesség beváltása tekintetében, valamint
4. az Áht. és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 117. §-ának (1) bekezdésében jelölt garancia, kezességvállalás vagy állami helytállás (a továbbiakban: a 2–4. alattiak együtt: jogszabályi kezességvállalás);
c) jogosult: az a természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, akinek/amelynek – az egyéb jogszabályok figyelembevételével létrejött – a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelése biztosítékaként a kezes kezességet vállal;
d) kötelezett: az a természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, akinek/amelynek a jogosulttal – az egyéb jogszabályok figyelembevételével létrejött – fennálló jogviszonyából származó kötelezettsége teljesítésének biztosítékául a kezes – helytállási kötelezettségként – kezességet vállal;
e) kötelezettség: a jogosult és a kötelezett között fennálló jogviszonyból származó, a kezességgel biztosított követelésen alapuló teljesítési kötelezettség;
f) esedékessé válás: a kötelezettség szerződés vagy jogszabály szerinti teljesítésének napját követő naptári nap;
g) beváltás: a kezességgel biztosított teljesítési kötelezettség érvényesítésének érdekében a jogosult által a kezessel szemben alkalmazott jogcselekmény, illetve jognyilatkozat.
2. § (1) Egyedi kezességvállalás érdekében a kötelezett tevékenysége, illetve a kezességvállalással biztosítandó jogviszony tartalma szerint illetékes – kormány-előterjesztés benyújtására jogosult – szerv vagy személy – a pénzügyminiszterrel együttesen – előterjesztést nyújt be a Kormányhoz.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a Pénzügyi Közlönyben pénzügyminisztériumi közlemény formájában közzétett ,,Adatlap a Kormány központi költségvetés terhére történő egyedi kezességvállalásaihoz'' című – kitöltött – adatlapot;
b) készfizető kezességvállalásra irányuló javaslat esetén részletes indokolást;
c) a kötelezett javára korábban történt esetleges kezességvállalás tényéről és körülményeiről szóló tájékoztatást;
d) minden egyéb olyan tényt, adatot, amely a kezesség szempontjából jelentős, ideértve a beváltás valószínűségéről, illetve ehhez kapcsolódóan az adók módjára történő behajtás valószínűsíthető eredményéről szóló tájékoztatást.
3. § (1) A Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé. Amennyiben a határozat nem ad nevesítetten felhatalmazást készfizető kezesség vállalására, a kezes és a jogosult között csak egyszerű kezességvállalásról szóló megállapodás jöhet létre. A határozat a kezesség vállalásához kapcsolódóan – a jogosult, illetve a kötelezett vonatkozásában – feltételeket is megállapíthat, ideértve a 8. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenő feltételeket is.
(2) Amennyiben a jogosult pénzintézet, a Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatában feltételként előírja, hogy a kezesség alapjául szolgáló szerződéshez kapcsolódóan a kötelezett köteles a hitel nyújtására nyilvános pályázatot kiírni, vagy legalább három pénzintézet hitelajánlatát bekérni. A Kormány e feltételek meghatározásától kivételesen, indokolt esetben eltérhet (így különösen, ha a jogosult nemzetközi szervezetek pénzügyi intézménye stb.).
(3) A Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatában felhatalmazza a kezest a kötelezettel szemben kezességvállalási díj kikötésére, a kezességvállalási díj mértékének meghatározásával. A kezességvállalási díj megfizetésének idejéről és módjáról a Kormány határozatának figyelembevételével a kötelezettel kötött szerződésben a kezes állapodik meg.
(4) A (3) bekezdésben szabályozott kezességvállalási díj kikötésére irányuló felhatalmazástól a Kormány kivételesen, indokolt esetben eltekinthet.
(5) A Kormány a határozatában feltételül írhatja elő, hogy az egyedi kezességvállalásra vonatkozó szerződés aláírására csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett a kezesnek – külön szerződésben – megfelelő biztosítékot ajánl fel a kezesség beváltása esetére.
4. § Az egyedi kezességvállalásra vonatkozó szerződést a jogosult kezdeményezését követően, a kormányhatározatnak megfelelően a kezes készíti elő, amelynek érdekében a jogosult a szükséges adatokat haladéktalanul köteles a kezes rendelkezésére bocsátani. A kezesség a kezességvállalásra vonatkozó szerződés hatálybalépésével jön létre.
5. § A jogszabályi kezességvállalás alapját képező jogszabályról szóló – a pénzügyminiszterrel együttesen benyújtandó – előterjesztésnek számadatokkal kimunkálva tartalmaznia kell a jogszabály alapján vállalásra kerülő kezesség várható összegét, beváltásának valószínűségét, ennek központi költségvetésre gyakorolt hatását, illetve az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében jelölt behajtás valószínűsíthető eredményét, éves ütemezésben, valamint a jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy a kezesség egyszerű kezességnek vagy készfizető kezességnek minősül.
6. § A kezességvállalást kezdeményező előterjesztésben tájékoztatni kell a Kormányt az adott évi költségvetési törvényben meghatározott mérték igénybevételének naprakész helyzetéről.
7. § (1) Az egyedi kezességvállalás esetén – a kezes és a jogosult eltérő megállapodása hiányában – a jogosult a tárgyév június 30-áig külön felhívás nélkül köteles a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelés adatairól és a kezességbeváltást valószínűsítő számításairól a kezest tájékoztatni. Külföldi székhelyű jogosult esetén e tájékoztatási kötelezettséget a jogosult és a kötelezett külön megállapodása alapján, a kezes egyidejű értesítése mellett – értelemszerűen – a kötelezett is teljesítheti.
(2) Az egyedi kezességvállaláshoz kapcsolódó beváltás várható időpontjáról és mértékéről, továbbá a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatairól (adószám, név, cím) a jogosult a beváltás időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően a kezest tájékoztatni köteles.
(3) Egyszerű kezesség esetén a (2) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettséggel egyidejűleg a jogosultnak igazolnia kell a kötelezettel szembeni igényérvényesítéssel kapcsolatban tett, a 8. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti jogcselekményeit. A kezesség beváltását ezen igazolás benyújtásának elmulasztása esetén a kezes megtagadja.
(4) A jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter – amennyiben törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, illetve amennyiben e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályba lépett jogszabályoknak megfelelő megállapodásban a felek másképpen nem állapodtak meg –, a kezest a várható beváltást megelőzően legalább 15 nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejűleg értesíteni köteles.
8. § (1) Egyszerű kezesség esetén a jogosult a kötelezettel szemben minden olyan, a jogérvényesítésre irányuló jognyilatkozatot és jogcselekményt köteles megtenni a beváltást megelőzően, amely nem jár a jogosult érdekeinek súlyos sérelmével.
(2) Az (1) bekezdést figyelembe véve a jogosult köteles
a) a kötelezettel fennálló szerződésben meghatározott módon a kötelezettség teljesítése érdekében a kötelezettel szemben fellépni,
b) ennek sikertelensége esetén követelését fizetési meghagyással érvényesíteni. A 7. § (3) bekezdése szempontjából igazolásnak a jogerős fizetési meghagyás, illetve ellentmondás esetén a jogerős ítélet minősül.
9. § A jogosultnak a 7. § (3) bekezdésében és a 8. §-ban foglalt kötelezettsége felróható megszegéséből eredő káráért a kezes nem felel.
10. § (1) A kezes az egyedi kezesség beváltásáról – a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatainak és a jogosult részére kifizetett összegnek a közlésével – értesíti az állami adóhatóságot.
(2) Az állami adóhatóság a kezesség beváltása miatt keletkezett, állammal szembeni tartozás behajtásáról – a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatainak és a behajtott összegnek a közlésével – értesíti a kezest.
11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit az állam által a hatálybalépést követően vállalt kezességek esetén kell alkalmazni, a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével.
(2) A 7. § (1), (2) és (4) bekezdésének rendelkezéseit az állam által a rendelet hatálybalépését megelőzően vállalt kezességek esetén is alkalmazni kell.
(3) A 7. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségnek 1996. évben október 31-ig kell eleget tenni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 34. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következőkkel:
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
