166/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet
a mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnöki szak képesítési követelményeiről1
1996.11.28.
1. § Mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnöki szakon alapképzésben főiskolai végzettség szerezhető.
2. § A szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
3. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Melléklet a 166/1996. (XI. 20.) Korm. rendelethez
Mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnöki szak
Megfelelő szintű jogi, pénzügyi, költségvetés-gazdálkodási, szakigazgatási ismeretekkel rendelkező mezőgazdasági szakemberek képzése, akik mezőgazdasági szakmai ismereteik birtokában képesek az önkormányzatoknál, a mezőgazdasági szakigazgatási és hatósági szerveknél, az agrárgazdasági vállalkozásoknál a mezőgazdasági igazgatási ügyek szakszerű intézésére.
2. A végzettség szintje és a szakképzettség
A főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnök.
nappali tagozaton 6 félévben legalább 2400 tanóra és 400 óra szakmai gyakorlat.
b) Értelmező rendelkezések
E szak képesítési követelményeinek alkalmazásában:
(i) tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő;
(ii) egy félév 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos és egyéb alapismeretek
a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 20%-át alkotják.
b) Mezőgazdasági és rokonterületi alapozó ismeretek
a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 30%-át alkotják.
a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 30%-át alkotják.
d) Jogi és szakigazgatási ismeretek
a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 12%-át alkotják.
e) Szaktanácsadási ismeretek
a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 8%-át alkotják.
Szakigazgatási gyakorlatok a 3. a) pontban foglaltakra tekintettel.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból – kollokvium, tantárgyi záróvizsga, szigorlat, nyelvvizsga –, szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1. Kötelező szigorlatok
A mezőgazdasági szakigazgatás, valamint a költségvetési gazdálkodás tárgyakból tantárgyi záróvizsga, a táj- és környezetgazdálkodás, az állattenyésztés, valamint a növénytermesztés tárgyakból szigorlat kötelező.
Az intézmény által felajánlottak közül választott témából készült írásbeli dolgozat, amely a hazai és nemzetközi szakirodalomban való jártasságon túlmenően azt is tanúsítja, hogy a hallgató képes önállóan megfigyelések végzésére, szakmai, szervezési, irányítási problémák megoldására, adatok gyűjtésére, feldolgozására, értékelésére és mindezekből helyes következtetések levonására, továbbá mérnöki készségei és ismeretei alkotó módon való alkalmazására.
5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség, különösen
– az 5.1. pontban foglaltakra tekintettel legalább három szigorlat és két tantárgyi záróvizsga,
– legalább 30 kollokvium,
– egy idegen nyelvből legalább alapfokú állami – illetve azzal egyenértékű – nyelvvizsga,
5.3.2. A záróvizsga részei:
– a két szóbeli vizsga tárgya a mezőgazdasági szakigazgatás, illetőleg költségvetési gazdálkodás,
– a szakdolgozat megvédése.
5.3.3. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga eredménye annak két szóbeli részére, valamint a szakdolgozatra – a megvédésére is tekintettel – kapott három érdemjegy számtani közepe.
