2/1996. (I. 12.) NM rendelet
a klinikai szakápoló (gyermek intenzív terápiás szakápoló), az egészségügyi szakasszisztens (gyógyfoglalkoztató szakasszisztens) és az egészségőr-fertőtlenítő szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról1
1999.08.21.
1. § A népjóléti ágazatba tartozó klinikai szakápoló (gyermek intenzív terápiás szakápoló), az egészségügyi szakasszisztens (gyógyfoglalkoztató szakasszisztens) és az egészségőr-fertőtlenítő szakképesítések szakmai követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Melléklet a 2/1996. (I. 12.) NM rendelethez2
JEGYZÉK
az állam által elismert — a népjóléti miniszter3 ágazatához tartozó — szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről
|
Sor-
szám |
OKJ azonosító
száma |
Szakképesítés
megnevezése |
Bevezetésének
kezdő napja |
Alkalmazásának
utolsó napja |
Vizsga szervezője |
Szakképesítés
központi
programjának
engedélyszáma |
Megjegyzés |
|
34. |
61 9 3210 12 1 0 41 |
Klinikai szakápoló
(gyermek intenzív
terápiás szakápoló) |
A rendelet
hatálybalépésének időpontja |
Visszavonásig |
Egészségügyi
Szakképző és
Továbbképző
Intézet |
|
Egyidejűleg érvényét veszti az újszülött-csecsemő-gyermek intenzív terápiás szakápoló másodfokú szakosító képzés 20.638/1990/II/3. számú tanterve és az újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakápoló másodfokú szakosító képzés 21.453/1977. számú tanterve. |
|
35. |
61 9 3232 12 1 0 47 |
Egészségügyi
szakasszisztens
(gyógyfoglalkozta-
tó szakasszisztens) |
A rendelet
hatálybalépésének időpontja |
Visszavonásig |
Egészségügyi
Szakképző és
Továbbképző
Intézet |
|
Egyidejűleg érvényét veszti a gyógyfoglalkoztató szakasszisztens másodfokú szakosító képzés 21.382/1979. számú tanterve és a gyógyfoglalkoztató segédasszisztens alsófokú szakképzés 21.303/1980. számú tanterve. |
|
36. |
60 2 3249 14 9 0 03 |
Egészségőr-
fertőtlenítő |
A rendelet
hatálybalépésének időpontja |
Visszavonásig |
Egészségügyi
Szakképző és
Továbbképző
Intézet |
|
Egyidejűleg érvényét veszti az egészségőr-fertőtlenítő alsófokú szakképesítés 21.694/1977. számú tanterve. |
A Jegyzék 34. sorszáma szerint kiadott klinikai szakápoló (gyermek intenzív terápiás szakápoló) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3210 12 1 0 41
(gyűjtő)
2. A szakképesítés megnevezése: Klinikai szakápoló (gyermek intenzív terápiás szakápoló)
Egyedi azonosító szám: 61 4 3210 12 1 0 50
3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A vizsgázott gyermek intenzív terápiás szakápoló
— kórházak, klinikák perinatális intenzív osztályain, általános csecsemő- gyermekintenzív osztályain,
— gyermeksebészeti, szívsebészeti, gyermektraumatológiai osztályokon, gyermekidegsebészet és egyéb intenzív ellátást igénylő műtétes osztályokon,
— gyermekkardiológiai osztályokon,
— gyermek művese állomásokon
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok
A gyermek intenzív terápiás szakápoló önállóan végzi az intenzív ellátásra szoruló gyermek (intenzív) megfigyelését és ápolását, részt vesz az intenzív terápiás beavatkozásokban.
Elkészíti az ápolási tervet rövid és hosszú távon, ami alapján a szükséges ápolási teendőket és az ezekhez szükséges eszközöket előkészíti.
— a gyermekek pszichés és testi szükségleteinek felmérését és biztosítja azok kielégítését,
— az alapvető vitális funkciók folyamatos megfigyelését, ellenőrzését, dokumentálását,
— az életveszélyes állapotok azonnali felismerését,
— az intenzív osztály műszereinek, eszközeinek, gépeinek előkészítését, kezelését az asepsis-antisepsis szabályainak betartásával.
A gyermek intenzív szakápoló feladatait az ápolási folyamat elve alapján tudja végrehajtani.
Ismerje a gyermek intenzív osztály működésének követelményrendszerét:
Ismerje és/vagy legyen képes alkalmazni:
— a gyermek intenzív hálózat szervezeti felépítését, annak kapcsolatait az országos intézetekkel,
— mindazon preventív feladatokat, amelyek a kórházba kerülő beteg gyermek egészséges testi és szellemi fejlődését szolgálják,
— a biztonságot szolgáló építészeti berendezéseket,
— a legfontosabb közegészségügyi és járványügyi előírásokat.
— az osztályra vonatkozó hatályos törvényeket, rendeleteket, módszertani leveleket és a műszaki dokumentációt,
— intézetének szervezeti és működési szabályzatát és a reá vonatkozó munkaköri leírást,
— a szakmai folyóiratokból nyert tapasztalatokat, melyek munkájához segítséget adnak,
— a tematikus megfigyelést a legkisebb állapotváltozás felismerésére, értékelésére, elemzésére, dokumentálására.
— a szülőkkel való együttműködést,
— szervező és megfigyelő készségével munkatársait és az osztály munkáját, egyben gondoskodni az optimális munkahelyi légkör kialakításáról.
— összehangolni a különböző munkaterületeken dolgozó munkatársak (technikus, kisegítő személyzet) munkáját,
— alkalmazni lélektani ismereteit a beteg gyermekkel, és a munkatársakkal való kapcsolattartás, bánásmód során,
— kivédeni a túlterheltség negatív hatásait, következményeit,
— elősegíteni az új munkatársak beilleszkedését,
— véleményezni és javaslatot tenni azokon a területeken, amelyeken kellő ismeretanyaggal és szakmai gyakorlattal rendelkezik,
— képviselni a beteg gyermek érdekeit és érte felelősséget vállalni,
— bekapcsolódni az osztály oktatási, képzési, továbbképzési munkájába,
— elsajátítani és alkalmazni az új gépek, műszerek, eszközök használatát, ezen ismereteket az orvostechnikai előadásokon megszerezni.
— legyen képes a könyvtár használatában ismerni a bibliográfia katalógusrendszer jelentőségét, a témakeresés lehetőségét, a célzott segédanyagok alkalmazását,
— legyen képes a kutatási és módszertani munkák lényegét ismerni és azokat gyakorlatban alkalmazni,
— legyen képes a hazai és külföldi szakirodalom eredményeit ismerni és ezeket munkájában is hasznosítani.
A gyermek intenzív terápiás szakápoló legyen képes önállóan elvégezni az alábbi tevékenységeket:
Orvosi utasításra végzett tevékenységek:
Laboratóriumi vizsgálatok:
— vért venni, vénából, artériából, köldökcsonkból stb.,
— ionokat (Na, K. Ca) ágy mellett mérni,
— haematokritot, haemoglobint meghatározni,
— szérum-bilirubint meghatározni,
— testváladékot vizsgálni.
Intravénás és artériás beavatkozások:
— intravénás injekciót beadni,
— vénás és artériás kanülöket kezelni,
— infúziós oldatokat utasítás szerint összeállítani,
— vér és vérkészítmények transzfúzióját, csepp és túlnyomásos módszerrel vagy infúziós pumpával végezni,
— előkészíteni centrális véna szúráshoz, vénapreparáláshoz, köldökkatéterezéshez, ágy melletti szívkatéterezéshez és mindezeknél asszisztálni,
— parenterális táplálást kivitelezni,
— centrális vénásnyomást mérni.
— betegellenőrző készülékeket használni és rendben tartani (őrzőmonitor, apnoe-alarm, pulse-oxymonitor, capnográf transcutan pO2 mérés),
— vitális paramétereket és egyéb fontos folyamatokat ellenőrizni, értékelni és dokumentálni,
— EKG-t készíteni (standard, mellkasi és dorzális elvezetések),
— életveszélyes ritmuszavarokat felismerni.
Légzési elégtelenségben szenvedőkkel kapcsolatos feladatokat ellátni:
— oxigént adni (inkubátor, bura, sátor, maszk, orrkatéter, intratrachealis tubus),
— hyperoxia tesztet kivitelezni,
— kilégzés végi, pozitív nyomású lélegeztető (CPAP) terápiát végezni orrkanülön keresztül,
— előkészíteni az átjárható légutak biztosításához,
— intubációs módszereket ismerni, alkalmazni,
— a beteget lélegeztetni Ambu-ballonnal,
— lélegeztetőgépeket összeállítani, kezelni, működtetni, ellenőrizni,
— a lélegeztetés hatékonyságát megítélni (tubus helyzetét, állapotát folyamatosan ellenőrizni),
— a lélegeztetett beteget ápolni,
— a beteget előkészíteni tracheostomia végzéséhez,
— tracheostomizált beteget ápolni (kanültisztítás, leszívás).
Életmentő beavatkozásokban segédkezni és szükség szerint elvégezni:
— újraélesztési készenlétet biztosítani, gyógyszeres, műszeres készenlétet folyamatosan ellenőrizni,
— az újraélesztést megkezdeni, végezni,
— segédkezni defibrillálásnál.
Különböző beavatkozásokat előkészíteni, asszisztálni:
— előkészíteni és segédkezni peritoneális katéter bevezetésénél,
— peritoneális dialízist folyamatosan végezni és dokumentálni,
— hasűri öblítést végezni és dokumentálni,
— előkészíteni és segédkezni hemodialízisnél, plazmaferezisnél és egyéb extracorporális méregtelenítő eljárásoknál,
— tartós mellkasi szíváshoz előkészíteni, asszisztálni, ápolási feladatokat végezni mellkasi szívás során,
— előkészíteni kutacs punkcióhoz, koponyaűri drének bevezetéséhez, tartósan bevezetett dréneket kezelni,
— ágy mellett végzett sürgős, kis műtéteknél és beavatkozásoknál (vénapreparálás, sebfeltárás stb.) segédkezni, műszerelni,
— alkalmazni az intenzív betegellátáshoz szükséges alapvető aneszteziológiai ismereteket.
Újszülöttek-koraszülöttek speciális ápolási feladatait elvégezni:
— légzési elégtelenségben szenvedő betegeket fogadni, ápolni: Idiopathias respiratoricus distress syndroma (IRDS), Hyalin membran betegség (RDS), meconiumaspiráció, intrauterin infekciók, fejlődési rendellenességek (rekeszsérv), vitiumok, koanális atresia,
— sebészeti betegeket fogadni, pre- és postoperatív ápolási feladatoka végezni,
— szeptikus állapotban lévő betegeket fogadni, ápolni,
— bármely életveszélyes állapotban lévő újszülöttet, koraszülöttet ellátni.
Egyéb speciális feladatokat ellátni:
— műtétre előkészíteni (beteget és környezetét),
— postoperatív betegeket fogadni, ápolni (kötözés, sebellátás, különböző drének ellenőrzése és kezelése),
— égett beteget fogadni, ápolni (fájdalomcsillapítás, sokktalanítás, sebellátás),
— eszméletlen beteget fogadni, ápolni (tartósan behelyezett szondák, katéterek használatával kapcsolatos ápolási feladatok),
— decubitust megelőző módszereket alkalmazni,
— mérgezett beteget fogadni, ápolni,
— polytraumatizált beteget fogadni, ápolni,
— sokkos beteget fogadni, ápolni (agyoedema kezelésében közreműködni),
— bármely súlyos, életveszélyes állapotú beteget fogadni, ápolni,
— részt venni a kora-újszülött intenzív szállításban.
A gyermek intenzív terápiás szakápoló legyen képes a gyakorlati tevékenységeket maximális biztonsággal az asepsis-antisepsis betartásával végezni, ismerni a gépek, műszerek, eszközök legújabb fertőtlenítési eljárásait, és ezt a munkája során rendszeresen alkalmazni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).
— csecsemő- és gyermekápolói szakképesítés, valamint
— transzfúziós tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás.
b) Szakmában eltöltött gyakorlat: csecsemő és gyermekápolói szakképesítés megszerzésétől számított 2 év klinikai előgyakorlat, ebből a pályaalkalmasság részeként gyermek intenzív osztályon legalább 1 éves alapápolási gyakorlat.
c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlati követelmények teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon.
d) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és a gyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézménynek kell megküldeni.
Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
GYAKORLATI IGAZOLÁS
a gyermek intenzív terápiás szakápoló képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)
Név: ....................
Képzési hely: ...................
------------------------------------
A gyakorlat Intézmény Dátum Igazoló
------------------------------------
A vizsgázó — felkészültségétől függően — töltsön el annyi időt a megjelölt gyakorlóhelyeken, hogy a szakmai követelményrendszerben foglaltaknak megfeleljen.
Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek a saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium, a Gyermekaneszteziológiai és Intenzívterápiás Társaság és a Gyermekintenzív Szakápolók Szakcsoportja által összeállított, a szakmai gyakorlatra javasolt gyakorlóhelyek listáját.
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Azonosak a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.
4. A szakmai vizsga részei
4.1. Szakmai gyakorlati vizsga
A szakmai gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) 20 gyakorlati napig tartó, értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat)
A vizsgázónak a betegágy mellett (vagy bármilyen klinikai környezetben) kell számot adni arról, hogy a gyakorlati követelményeknek megfelel-e.
A vizsgázó a 4 hét alatt ápolási tervet készít egy adott betegről az ápolási folyamat elve alapján, ahhoz standardokat készít, és dokumentálja is azt.
A vizsgázó vizsgafeladatát két szakdolgozó megfigyelése mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.
b) A vizsgabizottság előtti vizsga
Egy adott gyakorlati vizsgafeladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatokra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni.
Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.
4.2. Szakmai elméleti vizsga
Az alábbi szakmai elméleti tantárgyakból történik:
— Intenzív ellátás alapjai újszülött-, koraszülött-, csecsemő- és gyermekkorban,
— Intenzív ellátás elmélete, gyakorlata, szakápolástana,
— Intenzív betegellátás gyógyszertana.
A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg.
A szóbeli vizsga során a vizsgázó a fenti tantárgyak következő témaköreiből ad számot tudásáról:
Intenzív ellátás alapjai újszülött-, koraszülött-, csecsemő- és gyermekkorban
— Újszülött, csecsemő és gyermek intenzív ellátás fogalma, jelentősége, sajátosságai.
— Etika és jog az intenzív betegellátásban.
— Intenzív ellátásban használt legfontosabb laboratóriumi vizsgálatok.
— Legfontosabb diagnosztikus képalkotó eljárások.
— Iatrogén ártalmak, nosocomialis fertőzések fogalma, jelentősége, elkerülésének lehetőségei. Asepsis, antisepsis. Sterilezés formái, fertőtlenítőszerek.
— Sav-bázis háztartás és zavarai.
— Folyadékháztartás és zavarai.
— Oxigén toxicitás ismerete, jelentősége.
— Csecsemő- és gyermekkori érzéstelenítés.
— Agyorientált-cardiopulmonalis reanimatio.
— Csecsemők és gyermekek respirációs terápiája.
— Az újszülött állapotának megítélése.
Intenzív ellátás elmélete, gyakorlata, szakápolástana
— Újszülöttek, koraszülöttek jellemzői, adaptációs zavarok.
— Újszülöttek kardiopulmonalis eredetű légzési zavarai, vérkeringési zavarok után kialakuló utóképek és betegségek.
— Intenzív ellátást igénylő szívfejlődési rendellenességek.
— Újszülöttsebészeti kórképek intenzív ellátása.
— Koraszülöttek, újszülöttek, kritikus állapotú gyermekek szállítása.
— Felsőlégúti megbetegedések, légzészavarok ellátása.
— Alsó légutak megbetegedései, ellátásuk.
— Anyagcserezavarok okozta katasztrófa állapotok.
— Sepsis, sokszervi elégtelenség kezelése.
— Sokk szindróma fogalma, formái, ellátása.
— Intenzív ellátást igénylő véralvadási zavarok.
— Az elektrokardiogram jellemzői újszülött-, csecsemő- és gyermekkorban.
— A központi idegrendszer katasztrófa állapotai.
— Akut hasi katasztrófák.
— Polytraumatizált betegek kezelése.
— Súlyos gyermekkori mérgezések ellátása.
— Aneszteziológiai alapismeretek.
— Mesterséges táplálás javallatai és lehetőségei.
— Invazív és noninvazív vizsgálatok az intenzív osztályon.
— Invazív és noninvazív betegmegfigyelés és dokumentáció.
Az intenzív betegellátás gyógyszertana
— Gyógyszerek sorsa a szervezetben.
— A vegetatív idegrendszer gyógyszertana.
— A szívműködés gyógyszeres támogatása.
— Kórokozókra ható szerek.
— Diuretikumok, plazmapótlók.
A vizsgázók szóbeli feleletük során térjenek ki az orvosi diagnózisra alapozott ápolási-gondozási folyamat egészére, ezen belül:
— fiziológiás és kóros állapotokra (tünet, ok, kórlefolyás, ápolás, szakápolás),
— a gondozásra, az egészséggondozásra,
— a megbetegedések okainak feltárására, különös tekintettel az egyének és környezetük, valamint az ápolás összefüggéseire és kölcsönhatására.
A szóbeli vizsga tükrözze az egy-egy témáról elhangzott előadások, legújabb kutatási eredmények és az elolvasott szakirodalom anyagát. Szükség szerint a vizsgához egy-egy gyakorlati példa elemzése is kapcsolódjon, amely a téma valódi alkalmazásának képességét illusztrálja.
A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximum 30 perc fordítható.
5. A vizsgázó teljesítményének értékelése
A gyakorlati vizsga megfigyelési értékelési szempontjai:
— munkaszervezés (folyamatos, a részfeladatok lépésének sorrendje logikus, a vizsgázó a beteg érdekét és az adott intézmény munkarendjét figyelembe vette),
— tevékenység kivitelezése (szakszerű, az ápolási folyamat lépései alapján végezte, arányos volt az időráfordítás, a higiénés szabályokat és eljárásokat betartotta a vizsgázó),
— ismeretek alkalmazása (a vizsgázó a tudását integrálta, helyesen döntött, és tevékenysége a feladathoz adaptív volt, munkáját ellenőrizte, értékelte, a feladattal azonosult),
— teamben való munkavégzés képessége,
— a kommunikációs tevékenységek hatékonysága,
— dokumentációs tevékenység,
— a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,
— megjelenés, viselkedés.
Elégtelen a gyakorlati vizsga, ha
— a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,
— elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
— önálló tevékenységre nem képes,
— a feladatait irányítás mellett sem képes ellátni,
— higiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, és azokat a gyakorlatban sem képes korrigálni,
— az emberi életet veszélyezteti.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
— az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázók klinikai szakápoló (gyermek intenzív terápiás szakápoló) szakképesítést kapnak, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.
A Jegyzék 35. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (gyógyfoglalkoztató szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47
2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (gyógyfoglalkoztató szakasszisztens)
Egyedi azonosító száma: 61 4 3239 12 1 0 23
3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
3232 Szakasszisztens (orvosi)
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gyógyfoglalkoztató szakasszisztens intézmények fekvőbeteg osztályain, foglalkoztató és rehabilitációs részlegein, valamint egyéb gyógyfoglalkoztató munkaterületen tevékenykedik.
A gyakorlati tevékenységet — a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok betartásával — a gyógyító team tagjaként végzi.
A gyógyfoglalkoztató szakasszisztens a betegekből álló csoportot vezeti a különböző tevékenységek felhasználásával:
— szocioterápiás programot szervezni,
— a terápiás tevékenységet irányítani,
— a résztvevő betegek gyógyulását előmozdítani és figyelemmel kísérni,
— a csoport minden jelenségét észlelni és dokumentálni,
— a csoporttagok testi és lelki épségét őrizni,
— a rehabilitáció alapelveit munkájában követni,
— mint a csoport vezetője ellátni a vezető feladatokat és a tevékenységben a partneri szerepeket,
— a munkája során alkalmazni a társaslélektani, a személyiség- és ápoláslélektani ismereteit,
— a gyógyító team tagjaként mind a gyógyítási folyamatokban, mind a személyzet képzésében és továbbképzésében közreműködni,
— a saját ismereteit állandóan gyarapítani és a kívánt szinten tartani.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
A gyógyfoglalkoztató szakasszisztens önállóan vezeti a betegek csoportját az adott tevékenység felhasználásával, a gyógyítás érdekében.
— a csoport tagjainak megfelelő programot szervezni,
— a csoportot úgy vezetni, hogy a lehető legtöbb terápiás hatás érvényesülhessen a csoport tagjaira nézve,
— a csoport életét és dinamikáját úgy szervezni és irányítani, hogy a végzett tevékenység elősegítse a betegek készségeinek helyreállítását és kibontakoztatását,
— észlelni és értelmezni a csoport dinamikáját mind az együttes, mind pedig a tagok szempontjából,
— elhárítani a csoportfejlődés előtt álló akadályokat és biztosítani a folyamat biztonságát, a módszertani elveket és szakmai követelményeket érvényesíteni,
— a csoporttagokat előkészíteni a rehabilitációra,
— elsősegélyben részesíteni a csoport tagjait,
— közreműködni a csoporttagok rendszeres megfigyelésében és szükség szerinti beavatkozások segítésében,
— ismereteit alkalmazni és minden tevékenységben a betegek iránti empátiás magatartást megvalósítani,
— a végzett munkájáról és a betegekről pontos és megbízható információt adni, a teamben a terápiás szempontokat képviselni,
— a munkáját a szakmai és etikai normák szerint végezni,
— a terápiás munkahely szervezését, kialakítását ellenőrizni, az eredményeket értékelni,
— a munkahelyi közösségében gyógyfoglalkoztatói szerepét a konfliktusok ellenére is vállalni,
— a vonatkozó törvényeket naprakészen alkalmazni,
— a csoportban folyó tevékenységek közül az alábbiakat [a beteg(ek) állapotát figyelembe véve] szakirányítás mellett megtanítani:
= a munkaterápia területén:
= a foglalkoztatásterápia területén:
– képzőművészeti terápiát,
= a közösségi terápia területén:
– intézeti információ szervezését,
– a nagycsoportban terapeuta szerepet,
– a személyzeti csoporton koterapeuta-szerepet,
— a csoportban folyó tevékenységek közül az alábbiakat [a beteg(ek) állapotát figyelembe véve] gyakoroltatni:
= a munkaterápia területén:
– agyagozást, korongozást,
– a gépen varrást és a kézi varrást,
– az alapvető fém- és famunkákat,
– a kertészeti és mezőgazdasági alapmunkákat,
= a foglalkoztatásterápia területén:
– a festést, rajzolási eljárásokat,
– a csoportos művészeti terápiát,
– a biblioterápiás technikát,
– a zeneterápiás eljárást,
– az asztali társasjátékokat,
– az ügyességi játékokat,
– a segédeszközök használatát,
= a közösségi terápia területén:
– önkormányzat szervezését,
– a nagycsoporton koterapeuta szerepet,
– a rendezvények szervezését,
— a beteg megfigyelésében segédkezni és az állapotváltozások felismerésében közreműködni:
= a különböző elmekórtani és veszélyeztető állapotoknál
– a depressziós állapotban,
– az autisztikus betegnél,
– a zavartság, tájékozatlanság, ködös állapotnál,
– a veszélyeztető állapotnál,
– a gyógyszeres mellékhatások esetén (parkinzonizmus, izomgörcsök, ataxiás nyugtalanság),
– a pszichiátriai állapotképeknél,
— a beteg ellátásában közreműködni és azt megfelelően dokumentálni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
1.1. Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).
Szakmai előképzettség (az alább felsoroltak valamelyike):
— általános betegápoló 1979 előtt,
— pszichiátriai ápoló és gondozó,
— segédápoló (felnőtt, gyermek) 1995 előtt,
— gyógyfoglalkoztató segédasszisztens 1995 előtt,
— pedagógiai vagy egészségügyi főiskolai végzettség,
— általános ápoló és általános asszisztens.
1.2. Szakmában eltöltött gyakorlat
2 év egészségügyi intézmény fekvőbeteg osztályán, ebből legalább 1 év a pályaalkalmasság részeként gyógyfoglalkoztató munkaterületen végzett gyakorlat.
1.3. A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése
A szakmai követelményekben felsorolt gyakorlati tevékenységet a következő ,,Gyakorlati igazolás''-on kell dokumentálni és igazoltatni.
GYAKORLATI IGAZOLÁS
a gyógyfoglalkoztató szakasszisztens képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)
Név: .......................
Munkahely: ......................
-------------------------------------------------
Sor- A gyakorlat Intézmény Dátum Igazoló
szám témája/szakterülete aláírás
-------------------------------------------------
1. Felvételes osztályon elmekórtani és veszélyeztető állapotok megfigyelése (3 hét)
2. Krónikus betegellátó osztályon szocioterápiás módszerek gyakorlása (3 hét)
3. Központi foglalkoztató szocioterápiás módszerek gyakorlása (2 hét)
4. Átmeneti intézmény, a rehabilitációs intézményen kívüli és belüli módszerek alkalmazása (2 hét)
Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Pszichiátriai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Azonosak a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.
4. A szakmai vizsga részei
4.1. Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
4.1.1. Megelőző vizsgafeladat: hat önálló vagy koterapeutaként végzett szocioterápiás kiscsoportos ülés levezetése, a csoport tapasztalatainak feldolgozása.
A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végezheti, akik egyben a vizsgabizottság tagjai is. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.
4.1.2. A vizsgabizottság előtti vizsga
A munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.
4.2. Szakmai elméleti vizsga
— A gyógyfoglalkoztatás alkalmazott pszichológiai alapjai,
— Szocioterápiás és rehabilitációs alapismeretek, jogi és etikai vonatkozások,
— Veszélyeztető állapotok és elmekórtani alapismeretek, jogi és etikai vonatkozások.
A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyakból.
A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni.
A gyógyfoglalkoztatás alkalmazott pszichológiai alapjai
— az egészséges ember pszichológiai alapjelenségei (intelligencia, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd, érzelmek, motivációk, értékek, személyiség tulajdonságok, empátia, extraverzió-introverzió, neuroticizmus, szorongás, aktivációs nívó),
— a beteg ember pszichológiai alapjelenségeinek sajátosságai, a normáltól eltérő jelenségek egyes rehabilitációs betegcsoportoknál (elmebetegek, szorongó betegek, geriátriai betegek, mozgásszervi betegek, beteg gyermekek, krónikus beteg gyermekek),
— a beteg ember pszichológiai állapotának, viselkedésének figyelembevétele a rehabilitáció során,
— a foglalkozások pedagógiai pszichológiai aspektusa, határterületi kérdések,
— a gyógyfoglalkoztató szakasszisztens tervszerű felkészülésének pedagógiai szempontjai,
— a foglalkozások elemző értékelésének és az egyének értékelésének pedagógiai szempontjai,
— a szocioterápia megtervezése pedagógiai elemek alapján,
— a spontaneitás, az önálló kezdeményezések kialakítása,
— az érdeklődésfokozás módszerei,
— a tevékenységek megtervezése — az egyszerűtől a bonyolultig — elv alapján,
— a sikerélmény mint az önbizalomfokozás eszköze,
— a csoportdinamika alapfogalmai, az egyén és a csoport, az interakciók, a csoportstruktúra, a csoportfolyamatok, konfliktusok, a konfliktusok hatásai, a frusztráció,
— tanulási folyamat a csoportban,
— érzelmi folyamatok, helyzetek és szerepek,
— státus, tekintély, hatalom, vezetés,
— az attitűd mérése, befolyásolása,
— a kommunikációs és a metakommunikációs kapcsolatok,
— a kommunikáció és a munkakapcsolat teljesítménye,
— a szocializálódás alapfogalmai,
— saját magunk és viselkedésünk a szociális térben, társadalomban,
— a személyiség és a környezet kölcsönhatásai,
— a személyiségalakulás folyamata, az énkép kialakulása,
— a csoport, az elsődleges és a másodlagos csoport,
— a szociális kapcsolatok hatása az egyénre,
— a csoportstruktúra vizsgálata,
— a csoporthatás felhasználása a csoportterápiában,
— a csoport vezetési módjai, vezetői módszerek, típusok ismerete,
— a szociometria fogalma, a mérés módszerei,
— a munkatevékenység pszichológiai leírása, elemzése,
— a munka megfigyelése, a munka pszichés követelményeinek leírása,
— a munkaeredmény mérése,
— egyéni eltérések a teljesítményben,
— az energetikai igénybevétel hatása az egyénre és a teljesítményre,
— a fáradtság, és a fáradás hatása a munkateljesítményre és a hibázásokra,
— a munka és a pihenési rend kérdései,
— a munkahelyi (külső) környezeti tényezők és hatásuk a munkavégzőkre,
— a vezetési tevékenység jellemzői,
— az emberismeret szerepe a vezetési módszerek megválasztásában,
— a vezetési tulajdonságok legismertebb vezetési típusai.
Szocioterápiás és rehabilitációs alapismeretek, jogi és etikai vonatkozások
— szocioterápia rövid története és főbb területei,
— szocioterápiás programok szervezésének elmélete,
— foglalkoztató programok
= ráhagyó foglalkoztatás,
= terápiás céllal végzett munka,
= szakmai munkára képzés,
= mozgás-, sportterápiák,
= az érdeklődési körnek megfelelő ,,hobbi'' terápiák és a klubterápiák,
— a környezeti terápiák elmélete,
— a szocioterápia alapelvei,
— a gyógyfoglalkoztatók (foglalkoztató terapeuták) szerepe a szocioterápiában,
— a szocioterápia mint pedagógiai, pszichológiai gyógymód,
— a szocioterápia (foglalkoztatási terápia) hazai helyzete,
— a gyógyfoglalkoztató szakasszisztens (foglalkoztató terapeuta) speciális feladatai,
— a terápia célja, feladata,
— a csoportterápia alkalmazásának területei,
— a csoportterápia és a csoport-pszichoterápia fogalma, különbözőségei,
— a csoportterápia technikái,
— a résztvevő betegek kiválasztási szempontjai: nem, kor, betegségtartam, betegségtípus, pszichopatológiai kép a pszichológiai vizsgálatok alapján,
— a csoporttagok számának meghatározása,
— a terápiás közösség kialakítása,
— a nagycsoportülés mint a terápiás közösség alapja,
— a rokkantság és a megállapításával kapcsolatos eljárások,
— a rehabilitáció fogalma, jelentősége,
— a rehabilitációs folyamat összetevői,
— a rehabilitáció alapelvei,
— a rehabilitáció szintjei,
— a beteg testi, lelki és adminisztratív felkészítése a rehabilitációra,
— az egyes betegségekben szenvedő betegek rehabilitációja a különféle betegségcsoportokban
= mozgásszervi károsultak, mozgáskorlátozottak,
= idegrendszeri károsodottak,
— a rehabilitáltak gondozása.
Veszélyeztető állapotok és elmekórtani alapismeretek, jogi és etikai vonatkozások
— a normál és kóros lelki működések általános jellemzői és tünetei,
— az érzelmi és hangulati élet zavarai,
— a tudatvesztés és tudatborulás formáinak felismerése,
— a lelki egészség és betegség kérdése,
— a deviáns viselkedés szociálpszichológiai háttere,
— az értelmi képességek és kóros formáik,
— a gyengeelméjűség tünetei és formái,
— az epilepszia mint tünet és mint betegség,
— a szkizofréniás megbetegedés tünetei és komplex gyógykezelése,
— a mániás és depressziós kedélybetegség tünetei,
— az öngyilkosságok különféle okai és megelőzése,
— a szenvedélybetegségek kialakulása,
— az alkoholizmus és a kábítószer-szenvedély,
— különféle elvonókúrák, az utógondozás jelentősége,
— a személyiség különféle torzulásai, a kezelés szempontjai,
— a neurotikus és a pszichopátiás betegek jellemzői,
— az intézmények hospitalizációs ártalmai.
5. A vizsgázók teljesítményének értékelése
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feldat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.
Megfigyelési és értékelési szempontok:
— a tevékenység kivitelezése,
— az ismeretek alkalmazása,
— a teamben való munkavégzés képessége,
— a kommunikációs tevékenységek hatékonysága,
— a dokumentációs tevékenység,
— a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,
— megjelenés, viselkedés.
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha
— a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,
— elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
— önálló tevékenységre nem képes,
— feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni,
— higiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak és azokat a gyakorlatban sem képes korrigálni,
— az emberi életet veszélyezteti.
Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
— az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó ,,Egészségügyi szakasszisztens (gyógyfoglalkoztató szakasszisztens)'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.
A Jegyzék 36. sorszáma szerint kiadott egészségőr-fertőtlenítő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 60 2 3249 14 9 0 03
2. A szakképesítés megnevezése: Egészségőr-fertőtlenítő
3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
I. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
3249 Egészségőr-fertőtlenítő
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid jellemző leírása
Az egészségőr-fertőtlenítő az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keretében, illetve egészségügyi intézményekben — a felügyeletet ellátó szakember szakmai irányítása alapján — közegészségügyi-járványügyi gyakorlati feladatokat lát el, egészségügyi szolgáltatás keretében pedig fertőtlenítési és kártevőirtási tevékenységet folytat.
Gyakorlati tevékenysége során egészségnevelési feladatokat is végez.
Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
— közegészségügyi tevékenység végzése,
— járványügyi-fertőtlenítő tevékenység végzése,
— egészségügyi kártevők elleni védekezés végzése,
— egészségnevelési tevékenység végzése.
Az egészségőr-fertőtlenítő legyen képes
— teljes felelősséggel betartani a szakmai, etikai és jogi normákat,
— a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,
— megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelelni,
— a szakmai munkája során az esetleges szabályszegést vagy hiányosságot észlelni, és azt hatósági ellenőrzés és intézkedés céljából munkahelyi vezetőjének jelenteni,
— gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési és munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.
Közegészségügyi tevékenysége során legyen képes
— figyelemmel kísérni, bejárással szemlézni a higiénés szempontból ellenőrzendő létesítményeket, területeket és helyeket,
— a fentiekkel kapcsolatban önállóan végezni egyes tevékenységeket:
= adott település higiénés viszonyait (utak, piacok tisztántartása, szemétszállítás, állattartás, temetők, dögkutak, szállások, táborok, játszóterek) szemlézni,
= élelmezési létesítményekben és gyermekintézményekben a higiénés szabályok betartását (takarítás, fertőtlenítés, mosogatás, rovarmentesség) figyelemmel kísérni,
= vízminta vételelézését végezni.
Járványügyi-fertőtlenítő tevékenysége során legyen képes
— a fertőző beteg elkülönítésével, szállításával, a fertőző góc felszámolásával kapcsolatos szabályokat alkalmazni, és az ezzel kapcsolatos teendőket elvégezni,
— fertőző beteg környezetében bemutatni és ellenőrizni a folyamatos fertőtlenítést,
— elvégezni a zárófertőtlenítést,
— személyi fertőtlenítést végezni,
— a kórokozó ellenállóképességének és a fertőtlenítési technológiának ismeretében különböző anyagok, tárgyak, objektumok és területek fertőtlenítését végezni,
— a gőz-, hőfertőtlenítőgépek, valamint a fertőtlenítő oldatok kijuttatására alkalmazott gépek működtetésének ismeretében azokat a gyakorlatban alkalmazni,
— részt venni a sterilizáló berendezések ellenőrzésében,
— a fertőtlenítő oldatokat elkészíteni,
— laboratóriumi vizsgálati célra fertőzött anyagból, váladékból mintát venni, és biztonságos módon a laboratóriumba szállítani.
Egészségügyi kártevők elleni védekezés során legyen képes
— felismerni a fontosabb kártevőket,
— az egyes kártevők elleni védekezésre szolgáló eljárásokat kiválasztani, az eljárásokat végrehajtani,
— tetvességi szűrővizsgálatot és személykezelést végezni,
— a fertőtlenítő-rovarirtó gépeket üzemeltetni,
— a rágcsálóirtáshoz szükséges szerelvényeket alkalmazni,
— a fertőzöttség mérése alapján kapott eredmények ismeretében a megszüntetésére legalkalmasabb lehetőséget kiválasztani,
— az4 Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatókban leírtakat a gyakorlatban alkalmazni.
Egészségnevelési tevékenység során legyen képes
— szakmai ismereteire támaszkodva meggyőzően érvelni a lakosság körében — különös figyelemmel az ifjúságra — a higiénés szabályok betartásának szükségességéről és a kártevőmentesség előnyeiről az egészség megóvása érdekében [szórólapok terjesztése; hulladékok (veszélyes hulladék) gyűjtése].
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
a) Iskolai végzettség: általános iskolai végzettség (alapvizsga).
b) A szakmaterületen eltöltött gyakorlat: a vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületek mindegyikén a III/2. pontban felsorolt követelmények teljesítése 6 hónap időtartamban a közegészségügy, járványügy-fertőtlenítés, egészségügyi kártevők elleni védekezés és egészségnevelés területén.
c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Közegészségügyi, járványügyi, sugáregészségügyi Szakmai Kollégium és a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.
d) A szakmai vizsgára jelentkezés egyéb feltételei:
— munkaköri (egészségügyi) alkalmasság.
e) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az előgyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézetnek kell megküldeni.
GYAKORLATI IGAZOLÁS
az egészségőr-fertőtlenítő képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt
gyakorlati vizsgára bocsátható)
Név: .........................
-------------------------------------
Intézmény Időtartam Dátum Igazoló
-------------------------------------
* A gyakorlat teljesítése az intézményben előírt munkarend szerint folyik.
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Azonosak a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.
4. A szakmai vizsga részei
4.1. Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) 10 napig tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat)
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.
A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember (tisztiorvos, biológus, közegészségügyi-járványügyi felügyelő) megfigyelése mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.
b) A vizsgabizottság előtti vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeldat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.
4.2. Szakmai elméleti vizsga
— Közegészségtan-járványtan.
— Egészségügyi kártevők elleni védekezés.
— Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek.
A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.
A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:
Közegészségtan-járványtan
= az egészségügy és ezen belül az ÁNTSZ szervezeti felépítése, működése; a tevékenységi és irtószer-felhasználás engedélyezési eljárás menete,
= a különböző munkahelyekre (ÁNTSZ, eü. intézmény, vállalkozás) vonatkozó kötelezettségek, feladatok,
= a gyakorlati tevékenységet szabályozó jogszabályok átfogó alkalmazása; a5 Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatók használata,
= az egészségőri munka alapvető etikai szabályai,
= a mértékegységek és számítások használata és alkalmazása a gyakorlatot érintő feladatokban.
— Mikrobiológiai, parazitológiai, mikológiai ismeretek
= mikrobiológiai, parazitológiai, mikológiai alapismeretek, a különböző mikroorganizmusok felépítése, csoportosítása és a parazita férgek legfontosabb biológiai tulajdonságai,
= a vizsgálati anyagok levétele és szállításának szabályai, a laboratóriumi átvétel, csoportosítás,
= a vizsgálati anyag feldolgozásának menete (laboratóriumi munkafázisok, táptalajok, eredmények kiadása),
= a laboratóriumi mosogatás menete.
— Általános és részletes járványtani ismeretek
= az általános járványtan keretében: a fertőzés fogalma, a fertőzési kapuk, a fertőzés sorsát eldöntő tényezők, a járványfolyamat elsődleges és másodlagos mozgató tényezői, valamint az immunrendszer működésével kapcsolatos alapfogalmak,
= az epidemiológiai vizsgálatok lényege, specifikus megelőzési lehetőségei és az egyes fertőző betegségcsoportok általános ismérvei,
= a járványtanban használt viszonyszámok,
= a részletes járványtan kertében a súlyos és/vagy gyakran előforduló, illetve közismert fertőző betegségek,
= a kórokozók csoportjai, fertőző betegségek csoportosítása, lappangási idők, terjedési módok, jellemző tünetek, a megelőzés lehetőségei,
= a nem fertőző betegségek epidemiológiai jellemzői,
= az egészségügyi ellátás járványtana (nosocomiális infekciók),
= a járványtani térképek, grafikonok,
= a járványügyi határozat felépítése, a surveillance fogalma, figyelőszolgálat,
= a fertőzőbeteg-nyilvántartás, a be- és kijelentő lapok, valamint a fertőző anyag kísérő iratainak kitöltése,
= az egészségőri munkalap, illetve munkanapló vezetése,
= a nemzeti egészségvédelmi program közegészségügyi-járványügyi programja.
— Élelmezés-egészségtani ismertek
= élelmezés-egészségtani alapfogalmak,
= az élelmiszerek előállítása, tárolása, szállítása, forgalmazásának alapvető higiénés szabályai,
= a közélelmezéssel szemben támasztott közegészségügyi követelmények,
= az egészséges táplálkozás alapelvei, a vitaminok és nyomelemek jelentősége,
= élelmiszer- és ételminta vétel szabályai,
= a piaci árusítás szabályainak betartását biztosító ellenőrzés menete, annak hiányosságai,
= élelmiszert árusító üzlet ellenőrzésének szempontjai, az előforduló hiányosságok és a megszüntetésük lehetőségei,
= a közélelmezést végző konyha, étterem ellenőrzése, az előforduló hiányosságok áttekintése, megszüntetésük lehetőségei.
— Település-egészségtani ismeretek
= a település-egészségtani alapfogalmak, a települések általános higiénés kérdései,
= a személyi higiénét ellátó iparágak (fodrászat, kozmetika), közegészségügyi-járványügyi kérdései (tetvesség, rühösség, gombás fertőzések),
= a levegő, a víz és azok legjelentősebb szennyező anyagainak élettani hatásai,
= a talajszennyezés kérdései,
= a levegő, a víz és a talaj védelmét szolgáló alapvető közegészségügyi előírások,
= a fürdők, sátortáborok, munkásszállók alapvető higiénés előírásai,
= a halottakkal kapcsolatos feladatok és az állati hullák elhelyezésének szabályai,
= a különböző vizsgálati célra vehető vízmintavétel szabályai,
= vízkivételi mű, hidrofor ház, szennyvíztelep, szeméttelep ellenőrzésének szempontjai, az előforduló hiányosságok és a megszüntetésük lehetőségei,
= adott kút vagy vízvezeték-hálózat fertőtlenítésének módja,
= a veszélyes hulladékok kezelésének, szállításának és ártalmatlanításának alapvető szabályai.
= a különböző fertőtlenítőszer csoportok és a forgalomban lévő fertőtlenítőszerek,
= a fertőtlenítő eljárások és technológiák, és az ezek során használható fertőtlenítőszerek, azok koncentrációja és behatási ideje, hatásfokozatok,
= a sterilizálással kapcsolatos ismeretek,
= a veszélyes hulladékok fertőtlenítésének szabályai,
= a fertőtlenítő mosás menete,
= a különböző fertőtlenítő berendezések működésének alapelvei,
= a különböző fertőtlenítőszerekből felhasználási célra készíthető munkaoldatok,
= a fertőtlenítőgépek, eszközök használatának szabályai,
= különböző anyagok, váladékok, felületek fertőtlenítésének szabályai,
= a különböző anyagok és felületek fertőtlenítőszerekkel szembeni ellenállóképessége.
Egészségügyi kártevők elleni védekezés
= a kártevők közegészségügyi-járványügyi és gazdasági jelentősége,
= az egyes kártevők életmódja és biológiai sajátosságai,
= az eredményes védekezés szakmai feltételei,
= a védekezésre alkalmas módszercsoportok kiválasztásának szempontjai,
= a védekezésre alkalmas eljárások felhasználási lehetőségei,
= a védekezési módszerekhez szükséges irtószer hatóanyagcsoportok és formulációk jellemzői,
= a védekezésre vonatkozó fontosabb jogszabályok (járványügyi rendelet, irtószer rendelet, óvórendszabály),
= az ÁNTSZ alapfeladatai a kártevők elleni védekezésben.
= a toxikológiai alapfogalmak (méreg, mérgezés, viszonyszámok),
= a méreg szervezetbe jutási lehetőségei és a mérgezés folyamata,
= a mérgező hatású anyagok (irtószer, fertőtlenítőszer, növényvédő szer, háztartási vegyi anyagok) toxikológiai tulajdonságai, mérgezési veszélyei és az ártalom megelőzésének lehetőségei,
= a munkatársi elsősegélynyújtás lehetőségei mérgezés esetén (tünet, teendők, ellenméreg).
— Környezetvédelem, rezisztencia
= az ökológiai egyensúly lényege, az ember és a természet kapcsolata, egymásra hatása,
= a hasznos, szabadban élő rovarok és háziállatok védelmének lehetősége és szabályai,
= a veszélyes hulladékok kezelése,
= a rezisztencia fogalma, a kialakulását elősegítő helytelen irtási gyakorlat, a rezisztencia kialakulását késleltető munkavégzés alkalmazási lehetőségei,
= a legfontosabb ökotoxikológiai vizsgáló módszerek, a fertőtlenítő/irtószerek ökotoxikológiája.
Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek
— A munkavédelmi (munkabiztonsági, munkaegészségügyi) alapfogalmak.
— Az egyéni védőeszközök, használatuk és karbantartásuk.
— Az egészségőri munkavégzéshez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje.
— Az általános, alapvető munkavédelmi előírások (elektromos berendezések, nyomás alatt üzemelő gépek).
— Az egészségügyben alkalmazott egyes speciális munkavédelmi szabályok.
— A munkavédelmi törvény és a végrehajtását szolgáló népjóléti minisztériumi rendeletek, az intézeti és vállalati munkavédelmi szabályzatok egészségőrökre-fertőtlenítőkre vonatkozó előírásai.
— A munkakörével összefüggő, az egészségkárosító ténykedésekre vonatkozó alapvető jogszabályok és a szankcionálási lehetőségek.
— A polgári védelem szervezete és az egészségőri ismeretek polgári védelmi célú hasznosítása.
— Az általános elsősegélynyújtás alapjai, az egyszerű fogások elvégzése
= teendő a mérgezettel (növényvédő szer, sav, lúg),
= az újraélesztési ABC alkalmazása.
5. A vizsgázók teljesítményének értékelése
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.
Megfigyelési és értékelési szempontok:
— tevékenység kivitelezése,
— munkacsoportban való munkavégzés képessége,
— a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,
— megjelenés, viselkedés.
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha
— a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,
— elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
— önálló tevékenységre nem képes,
— vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,
— a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.
Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1—5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
— az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó egészségőr-fertőtlenítő szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.