Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

2/1996. (I. 19.) MKM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet módosításáról

1996.01.22.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló — többször módosított — 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében az állam által elismert — a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó — szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményeket tartalmazó jegyzék (a továbbiakban: jegyzék) helyébe az e rendelet mellékleteként kiadott jegyzék lép, továbbá a melléklet az e rendelet mellékletével kiadott szakmai (vizsgáztatási) követelményekkel egészül ki.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet mellékletének a jegyzékre, valamint az R. módosítására kiadott 19/1994. (X. 29.) MKM rendeletnek, a 4/1995. (IV. 27.) MKM rendeletnek és a 10/1995. (IX. 22.) MKM rendeletnek a jegyzék kiegészítésére vonatkozó előírásai.

Dr. Magyar Bálint s. k.,
művelődési és közoktatási miniszter

Melléklet a 2/1996. (I. 19.) MKM rendelethez


Jegyzék
az állam által elismert — a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó — szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről

Sor-
szám

OKJ azonosító szám

Szakképesítés megnevezése

Bevezetésének
kezdő napja

Alkalmazásának utolsó napja

Vizsga szervezője
az iskolarendszeren kívüli oktatásban

A központi tantárgyi
program
engedélyszáma

Megjegyzés

1.

47 4 3139 13 2 0 03

számítástechnikai szoftverüzemeltető

1994. május 25.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, gimnáziumok

2733/1/95*

2.

47 1 3139 13 9 0 03

számítógépkezelő

1994. május 25.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, gimnáziumok

2733/2/95*

3.

47 5 3132 13 2 0 02

számítástechnikai programozó
(szint megjelölésével)

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

2733/3/95*

képzési szint:
– felsőfokú

4.

47 5 3139 13 2 0 04

számítógép rendszerprogramozó
(szint megjelölésével)

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

képzési szint
– felsőfokú

5.

47 5 3139 13 3 0 04

információrendszer szervező
(szint megjelölésével)

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

képzési szint:
– felsőfokú

6.

43 4 3139 13 1 0 01

gazdasági informatikus
(szint megjelölésével)

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

2733/6/95*

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú

7.

89 2 5320 12 1 0 11

dajka

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
területi pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok

2733/7/95*

8.

86 4 3412 12 3 0 01

gyermek- és ifjúsági felügyelő

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
területi pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok

2733/8/95*

9.

89 4 3910 10 2 0 01

gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
területi pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok

2733/9/95*

10.

85 5 3419 12 3 0 02

gyógypedagógiai asszisztens
(szint megjelölésével)

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
területi pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok

2733/10/95*

képzési szint:
– felsőfokú

11.

89 4 4199 10 9 0 02

iskolatitkár
(óvodatitkár)

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
területi pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok

 

12.

86 5 3419 13 3 0 07

oktatásszervező
(szint megjelölésével)

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
területi pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok

 

képzési szint:
– felsőfokú

13.

86 4 3419 12 9 0 01

oktatástechnikus

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
területi pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok

2733/13/95*

14.

86 4 3413 12 3 0 07

pedagógiai asszisztens

1994. szeptember 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
területi pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok

2733/14/95*

15.

49 2 4199 10 1 0 04

gépíró és szövegszerkesztő

1995. március 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége,
gimnáziumok

2733/15/95*

16.

49 2 4192 10 1 0 03

gépíró és gyorsíró

1995. március 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége,
gimnáziumok

2733/16/95*

17.

49 4 4191 10 1 0 07

ügyintéző titkár
(szint megjelölésével)

1995. március 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége,
gimnáziumok

2733/17/95*

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú

18.

89 4 4199 10 9 0 09

szerkesztőségi ügyintéző-titkár

1995. március 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége,
gimnáziumok

 

19.

49 5 3910 09 8 0 11

menedzser asszisztens
(szint megjelölésével)

1995. március 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége,
gimnáziumok

2733/19/95*

képzési szint:
– felsőfokú

20.

53 4 5315 08 5 0 06

házvezető (nő)

1995. március 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

2733/20/95*

 

21.

89 4 5112 08 1 0 02

antikváriumi szakeladó

1995. március 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

 

22.

41 4 5112 08 1 0 13

könyvesbolti eladó

1995. március 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

 

23.

87 4 3729 15 4 0 21

könyvkiadói és kottakiadói szerkesztő

1995. március 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

 

24.

87 4 7522 15 4 0 22

ötvös
(anyag és tevékenység megjelölésével)

1995. március 1.

visszavonásig

 

 

25.

87 4 7522 15 4 0 29

vésnök
(tevékenység megjelölésével)

1995. március 1.

visszavonásig

 

 

26.

88 9 5344 11 9 0 05

mozigépkezelő

1995. március 1.

visszavonásig

Optikai- Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület

 

27.

88 4 5342 11 9 0 04

mozgókép forgalmazó és üzemeltető
(szint megjelölésével)

1995. március 1.

visszavonásig

Optikai- Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület

 

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú

28.

88 9 5341 15 9 0 08

mozgóképgyártó
(tevékenység megjelölésével)

1995. március 1.

visszavonásig

Optikai- Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület

 

29.

89 4 7527 15 9 0 01

cimbalomkészítő és javító

1995. június 1.

visszavonásig

 

 

 

30.

89 4 7527 15 9 0 02

fafúvós hangszerkészítő és javító

1995. június 1.

visszavonásig

 

 

 

31.

89 4 7527 15 9 0 10

orgonaépítő és javító

1995. június 1.

visszavonásig

 

 

 

32.

89 4 7527 15 9 0 03

rézfúvós hangszerkészítő és javító

1995. június 1.

visszavonásig

 

 

 

33.

89 4 7527 15 9 0 13

ütőhangszer-készítő és javító

1995. június 1.

visszavonásig

 

 

 

34.

89 4 7527 15 9 0 14

vonós és pengetős hangszerkészítő és javító

1995. június 1.

visszavonásig

 

 

35.

89 4 7527 15 9 0 16

zongorakészítő és javító

1995. június 1.

visszavonásig

 

 

 

36.

89 2 3729 15 9 0 15

zongorahangoló

1995. június 1.

visszavonásig

 

 

 

37.

96 9 5369 13 3 0 01

biztonságszervező
(szint megjelölésével)

1995. június 1.

visszavonásig

BKE Közgazdasági Továbbképző Intézet

 

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú

38.

49 4 3910 09 8 0 01

általános menedzser
(szint megjelölésével)

1995. június 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

képzési szintek:
– operatív
– középfokú
– felsőfokú

39.

89 4 3719 15 9 0 06

kiadványszerkesztő

1995. június 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

 

40.

89 4 3719 11 9 0 06

multimédia fejlesztő
(szint megjelölésével)

1995. június 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

képzési szint:
– felsőfokú

41.

89 2 3729 11 9 0 02

hangosító

1995. június 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

 

42.

89 5 3729 11 9 0 01

hangmester

1995. június 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

 

43.

89 2 5342 11 9 0 11

világosító

1995. június 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

 

44.

89 2 5343 11 9 0 08

színházi díszítő, zsinóros, berendező és alsógépezet kezelő

1995. június 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

45.

89 4 4123 10 2 0 07

levéltári iratkezelő és irattáros
(szint megjelölésével)

1995. június 1.

visszavonásig

Magyar Országos Levéltár Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú

46.

89 4 3711 10 2 0 06

könyvtáros asszisztens

1995. június 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

 

47.

89 4 3719 15 4 0 18

könyv- és papírrestaurátor
(szint megjelölésével)

1995. június 1.

visszavonásig

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

képzési szint:
– felsőfokú

48.

89 2 3719 15 9 0 09

múzeumi preparátor

1995. június 1.

visszavonásig

Magyar Természettudományi Múzeum

 

 

49.

89 4 3719 10 2 0 08

múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő

1995. június 1.

visszavonásig

Magyar Nemzeti Múzeum

 

 

50.

89 2 3729 15 3 0 01

artista
(szint és tevékenység megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

Állami Artistaképző Intézet,
Magyar Cirkusz és Varieté

 

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú

51.

89 4 3719 15 3 0 07

pantomimes
(szint megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

Állami Artistaképző Intézet

 

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú

52.

88 4 3729 15 2 0 06

zenész
(műfaj, szak és hangszer megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

53.

88 4 3729 15 2 0 03

énekes
(műfaj megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

54.

88 4 3729 15 2 0 02

egyházzenész
(tevékenység megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

Központi Kántorképző Intézetek

 

55.

89 4 3723 15 2 0 04

népzenész
(hangszer és szak megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

56.

88 2 3724 15 2 0 05

szórakoztató zenész
(szint, műfaj és hangszer megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete

 

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú

57.

88 4 3729 15 3 0 10

táncos
(műfaj és szak megjelölésével

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

58.

88 4 5341 15 1 0 01

alkalmazott fotográfus

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

59.

87 4 3729 15 4 0 01

grafikus
(tevékenység megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

60.

87 4 3729 15 4 0 04

bőrműves

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

61.

87 4 3729 15 4 0 05

bronzműves és szoboröntő

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

62.

87 4 3729 15 4 0 06

bútorműves

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

63.

87 2 3729 15 4 0 09

díszműkovács

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

64.

87 4 3729 15 4 0 15

játék- és animációfilm készítő

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

65.

87 4 7523 15 4 0 17

keramikus

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

66.

87 4 3729 15 4 0 19

könyvműves

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

67.

87 4 3729 15 4 0 08

szobrász
(anyag és tevékenység megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

68.

87 4 3729 15 4 0 07

festő
(tevékenység megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

69.

87 2 7529 15 4 0 23

porcelánfestő
(tevékenység megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

70.

87 2 7523 15 4 0 26

tűzzománcozott-dísztárgy készítő

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

71.

87 4 3729 15 4 0 28

üvegműves

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

72.

87 4 7319 15 4 0 14

textilműves

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

73.

87 4 7319 15 4 0 25

textilrajzoló és -tervező asszisztens

1995. augusztus 1.

visszavonásig

 

 

 

74.

89 4 3713 12 3 0 05

közművelődési szakember
(szint és tevékenység megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete,
Magyar Művelődési Intézet,
Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú

75.

89 5 3719 09 8 0 09

kulturális menedzser
(szint megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete,
Magyar Művelődési Intézet,
Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda

 

képzési szintek:
– felsőfokú

76.

89 9 2616 15 9 0 12

újságíró
(szint és tevékenység megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

Magyar Újságírók Országos Szövetsége,
Bálint György Újságíró Iskola

 

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú

77.

89 2 3729 15 3 0 05

kaszkadőr
(szint és tevékenység megjelölésével)

1995. augusztus 1.

visszavonásig

Kaszkadőr Szövetség

 

képzési szintek:
– középfokú
– felsőfokú


* A tantárgyi program az 1995/96-os tanévtől alkalmazható.
Beszerezhető az Országos Közoktatási Szolgáltató Irodában (1054 Budapest, Báthory u. 10.)

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
50. sorszáma alatt kiadott artista szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 2 3729 15 3 0 01
2. A szakképesítés megnevezése: artista (szint és tevékenység megjelölésével)
a) artista (középfokú)
artista (akrobata)
artista (légtornász)
artista
(drót-egyensúlyozó,
egykerekű-egyensúlyozó
golyó-egyensúlyozó
görgő-egyensúlyozó
kard-egyensúlyozó
kerékpár-egyensúlyozó
kéz-egyensúlyozó
perzs-egyensúlyozó
szabadlétra-egyensúlyozó)
artista (zsonglőr)
artista (bohóc)
artista (bűvész)
artista (asszisztens)
artista (állatidomár)
artista (egyéb zsánerek)
b) artistaművész (felsőfokú)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3725 cirkuszművész artista

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások kaszkadőr
3729 egyéb művészeti foglalkozások pantomimes

3. A munkaterület rövid jellemző leírása
a) Artista
Az artista olyan művészi alapképzettséggel rendelkező szakember, aki a cirkuszban, illetve varietében a szakképesítésének megfelelő feladatokat lát el.
Az artista az előadóművészet rokon területein: színház-, tánc-, film-, pantomimművész, kaszkadőr is vállalhat képzettségének, képességeinek megfelelő feladatokat.
Széles körű szakmai tudása képessé teszi feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, továbbá a felsőfokú szakképesítés megszerzésére.
b) Artistaművész
Az artistaművész rendelkezik az artista munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel.
Mélyebb és kiterjedtebb tudásanyaga birtokában képes produkciója folyamatos fejlesztésére, új produkciók, számok megalkotására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakképzésben való részvétel feltétele

A képzésre a növendéket felvételi vizsgán szakmai testület választja ki, szakmai felkészültsége, illetve a képzéshez szükséges alkati és egészségügyi alkalmassága alapján.

Szakmai elmélet

1. Cirkusztörténet
Ismerje:
– az ókori és újkori cirkusz történetének főbb állomásait,
– a magyar cirkusz kialakulásának történetét napjainkig,
– saját szakterülete kialakulásának történetét,
– a mai modern cirkuszművészet főbb stílusirányzatait,
– a cirkuszélet sajátosságait.

2. Gazdasági és jogi ismeretek
– Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
– ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
– legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
– ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
– ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

Szakmai gyakorlat

Általános követelmények

Rendelkezzen megfelelő mozgáskultúrával, mely illeszkedik a produkció karakteréhez, azzal harmonizál.
Ismerje és megfelelően alkalmazza az előadás hatását segítő eszközöket: kosztüm, smink, zene, fény.

Legyen képes:
– művészi tudását rendszeresen, naponta több alkalommal azonos színvonalon bemutatni,
– képzettségének megfelelő produkcióba rövid idő alatt bekapcsolódni,
– partnereivel megfelelő munkakapcsolatot kialakítani,
– a próbák, illetve az előadások bemutatására alkalmas helyszínek megítélésére (helység méretei, a padlózat minősége, eszközök rögzítéséhez megfelelő teherbírásúak-e a rögzítési pontok stb.),
– a műfajához tartozó feladatokat az adott követelményekhez igazodva végrehajtani,
– munkáját mindig kellő körültekintéssel végezni.
Ismerje a műfajának megfelelő feladatok elvégzéséhez szükséges munkavédelmi előírásokat, a munkája során használt rekvizitumok, felszerelések ellenőrzésének szabályait, a balesetek megelőzésének alapvető eszközeit (pl. biztonsági kötél, szivacsbála használata).
Rendelkezzen a produkciójához szükséges alapszintű táncművészeti ismeretekkel (klasszikus balett, modern technika).

A tevékenységtől függő követelmények

1. Akrobata
A produkció bemutatása csoportosan történik.
1.1. Obermann (fölső, forgó, repülő ember)
Dinamikus akrobata:
Legyen képes szaltós és egyéb repülő elemek végrehajtására.
Statikus akrobata:
Legyen képes a társ kezében, vállán, fején stb. egyensúlyelemek végrehajtására (kézállás, fejállás).
1.2. Untermann (tartó, dobó ember)
Legyen képes:
– az elemek végrehajtásához szükséges magasság és irány meghatározásával a társak dobására,
– az érkezések fogására (vállra, fejre, kézre stb.),
– a társ tartására különböző helyzetekben (több személyt igénylő gyakorlatoknál is),
– a társ szaltókból egyéb elemekből történő érkezésének biztosítására.
1.3. Mittermann (középső ember)
Legyen képes:
– az untermann és az obermann feladatainak ötvözetére,
– több személyt igénylő produkcióknál az untermann vállán állva az obermann dobására, elkapására,
– egyszerűbb szaltós elemek végrehajtására,
– a társ szaltókból, egyéb elemekből történő érkezésének biztosítására,
– gúlákban közreműködni.

2. Légtornász
Legyen képes:
– különböző típusú függőszereken (trapéz, vertikális kötél, nyújtó stb.) statikus és dinamikus gyakorlatok szóló, illetve csoportos végrehajtására,
– a csoportos produkcióknál a untermann, a mittermann vagy az obermann feladatainak a levegőben történő ellátására,
– a biztonságtechnikai ismeretek megfelelő alkalmazására, a rekvizitumok különböző helyszíneken történő biztonságos felszerelésére.

3. Zsonglőr
Legyen képes szólistaként vagy csoportban közreműködve különböző eszközök (karika, buzogány, kard, bot, labda, pohár) kézzel, fejjel, lábbal történő dobására, gurítására, egyensúlyozására állványon, létrán, állva vagy haladással.

4. Egyensúlyozó
Legyen képes különböző rekvizitumokon (drótkötélen, létrán, görgőn, kerékpáron, golyón és egyéb eszközökön):
– történő egyensúlyozásra (ülésben, állásban, kézállásban stb.),
– akrobatikus és zsonglőr elemek végrehajtására.

5. Bohóc, zenebohóc
Legyen képes:
– a produkciók közötti szünetekben humoros betétekkel a közönség szórakoztatására,
– az előadás koncepciójába illő műsorvezetésre,
– egy hosszabb 8–10 perces entrében önálló produkció bemutatására,
– önálló színpadi műsor szerkesztésére, illetve bemutatására.
Rendelkezzen alapfokú komikai, pantomim, akrobatikus, zsonglőr, kaszkadőr készséggel.
Ismerje az egyszerűbb bűvész- és illúzió trükköket.
Ismerje és alkalmazza a közönséggel való kontaktus kialakításának eszközeit.
5.1. A zenebohóc
A fentieken kívül rendelkezzék alapvető zeneelméleti ismeretekkel (pl. kotta olvasása).
Tudjon legalább 4–5 féle hangszeren alapfokon játszani.

6. Bűvész
Legyen képes:
– a manipulációs műfajban alap bűvésztechnikai ismeretek biztos alkalmazására (kínai karika, chicagói-golyók, kártyatrükkök, egyéb technikai elemek),
– az általános bűvészetben mikromágia és bűvésztechnikai elemek alkalmazására,
– az illúzió műfajában a trükkök bemutatásán túl a műsor megszerkesztésére, a koreográfiai elemek alkalmazására.
Rendelkezzen jó megjelenéssel, biztos színpadi mozgással, előadókészséggel.

7. Állatidomár (vadállat, ló, kisállat)
Ismerje az adott állatfaj megfelelő életszükségleteit, egészségügyi körülményeit, és tudja alkalmazni azt az utaztatás alatt, illetve az előadás színhelyén.
Ismerje és tudja alkalmazni:
– a megfelelő idomítási módszereket,
– a próbán és előadásokon a különleges biztonsági előírásokat.
Ismerje:
– az idomítás eszközeinek megengedett típusait,
– az állatokkal szemben tiltott, kegyetlen eszközök tilalmi szabályát.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A vizsgára bocsátás feltételei
a) Artista
A vizsgára bocsátás nincs feltételhez kötve.
b) Artistaművész
Artistaművész szakképesítést az a jelölt kaphat, aki cirkuszban vagy varietében legalább 6 hónapos szakmai gyakorlatot szerzett és érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik.
A jelöltnek a vizsgát szervező intézmény által meghatározott témában szakdolgozatot kell készítenie, melyet a gyakorlati vizsgát megelőzően 30 nappal korábban kell benyújtania a vizsgát szervező intézménynek.
A szakdolgozat készülhet cirkusztörténeti vagy cirkusztechnikai témában, mely lehet egy választott produkció megtervezése, kivitelezéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek meghatározása (pl. biztonsági előírások).
Egy szakdolgozat elkészítésében legfeljebb két vizsgázó vehet részt.
Formai követelmények:
– A dolgozat írásos anyagát gépelve és köttetve kell benyújtani.
– Alkalmazni kell lapszámozást, fejléceket.
– A felhasznált irodalom jegyzékét és a tartalomjegyzéket, fel kell tüntetni.
– Méretek: 25 sor x 50 leütés oldalanként.
– Terjedelme: minimum 15 oldal ábrák, képek, illusztrációk nélkül.

2. A szakmai vizsga részei

a) Artista
A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatsorát központi tételsor tartalmazza, amelyet a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium ad ki.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
– Cirkusztörténet
– Gazdasági és jogi ismeretek

Gyakorlati vizsga
A vizsga anyaga egy előre begyakorolt produkció bemutatása. A produkciónak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

Akrobata:
1. Excentrikus és kómis akrobatika:
– szaltók előre-hátra,
– fusz-knót variációk.
2. Páros emelő akrobatika:
– handstand, kopfstand, einhand, japán-forgás.
3. Statikus akrobatika (gúla):
– a páros emelő akrobatika elemeiből építkező gúla variációk.
4. Kézben akrobatika:
– szaltók előre-hátra, korbettek, fusz-knót variációk, dupla szaltó.
5. Deszka duett:
– szaltók, handstand, kopfstand variációk, ölbe duplaszaltó.
6. Deszka csoport:
– 1–7 főből álló csoport esetén: 3 emberre szaltó, 2 emberre duplaszaltó, 1 emberre csavartszaltó,
– 7 főnél nagyobb létszámú csoportok esetén: 4 emberre szaltó, perzzsel. 2 deszkával váltó trükk.
7. Hinta szám:
– földre tripla szaltó, vállra, rúdra, székre stb. kombinálva duplaszaltó.
8. Ikária:
– alacsony kozsinettben: tempó szaltók, átszaltók, földre duplaszaltó,
– magas kozsinett, deszkával kombinálva: deszkáról duplaszaltó társ talpára érkezve,
9. Gumiasztal:
– hagyományos formában: tripla szaltó, szaltók, csavarszaltók társ vállára érkezve,
– kiegészítő szerrel (kosárral, kozsinettel, deszkával) kombinálva: ki- és visszaszaltók, ugrások.
10. Rúd akrobatika:
– rúdra vissza duplaszaltó.
11. Lovas akrobatika:
– visszaszaltó, lóról-lóra szaltó.
12. Óriáskerék (rhönrád):
– földre duplaszaltó, vállra szaltók.
13. Nyújtó akrobatika:
– földre duplaszaltó, nyolcas.

Légtornász:
1. Szóló trapéz:
– lengésben fecskéből félfordulattal abfalt.
2. Balansz-trapéz:
– talpon, féltérden egyensúlyozás lengés közben.
3. Washington-(kopf-)trapéz:
– fejenállás lengés közben.
4. Duett-Trió trapéz:
– hengeperzs motorral vagy anélkül: erőmunkák, propeller, karusszel.
5. Kötél balett:
– forgatás bokán vagy csuklón függve.
6. Baltni:
– Balansz-trapéz, kopf-trapéz, szóló trapéz ötvözete, egyik oldalon stucnis handstand.
7. Sitz:
– visszaszaltó a társ kezébe, monté.
8. Dupla sitz:
– átszaltók kombinálva voltizs munkával, duplaszaltó kézből kézbe.
9. Fliegende akrobatika:
– duplaszaltó trapézról a társ kezébe.
10. Luftrekk:
– Nyújtóról nyújtóra, nyújtóról fogóhoz szaltók, nyolcas, hosszú cviszt.

Egyensúlyozó:
1. Drótszámok:
– Feszes, alacsony:
= tánclépés-variációk fordulattal, szökkenéssel,
= egyensúly vagy ügyességi eszközökkel variációk (pl. egykerekű, zsonglőr) ugrások.
– Feszes, magas:
= szóló: bicikli,
= csoport: gúla átvivés.
– Laza:
= zsonglőr, görgő, egykerekű, lengés.
– Feszeskötél gumival:
= duplaszaltó ülésbe.
2. Szabadlétra:
– szóló: talpas létráról szaltó a földre,
– csoport: zsonglőreszközökkel közös trükk bemutatása, áthidalóval letartások, stucnis handstand.
3. Görgő:
– 4 görgő építés.
4. Perzs:
– handstand, kopfstand.
5. Kerékpár:
– szóló: egyensúlyozás piedesztálon vagy haladással,
– duett, csoport: tartások, gúlák.
6. Egykerekű:
– szólóban forgások, kerülések alacsony és magas egykerekűn,
– csoportban: akrobatikus elemekkel, tartásokkal, szinkronmozgásokkal kombinálva (szaltók, gúlák).
7. Golyón:
– zsonglőreszközökkel összeszórások,
– akrobatikával kombinálva földre szaltók.
8. Kézegyensúlyozás:
– jobb-bal einhand, kopfstand.

Zsonglőr:
1. Villámzsonglőr:
– szólóban:
5 labda variációk
6 karika
5 buzogány
3 buzogány variációk
– csoportban: összeszórás variációk személyenként 3 buzogánnyal.
2. Kalap, kocka, labda zsonglőr:
– kalappal gurítások, dobások egyensúlyi helyzetbe, 3 labda variációk, 3 kocka variációk.
3. Football zsonglőr:
– 3 labda variációk fejen, kézen, lábon, vállon, 5 labda.
4. Lábzsonglőr:
– szólóban henger futtatása vertikálisan,
– csoportban: átdobások.
5. Tányér zsonglőr:
– asztalon vagy pálcán legalább 8 tányér forgatása.
6. Késdobáló:
– biztos eszközhasználat.
7. Kardbalansz:
– czangebizben tartott tőrhegyen kard egyensúlyozása.

Bohóc:
Egy entré, két passage.

Zenebohóc: entré.

Bűvész:
Hagyományos, az üzletekben megvásárolható trükkökön kívül manipulációban vagy mikromágiában készség bemutatása, 10–12 perces zenére vagy szöveges kísérettel előadott műsor.
Illúzió: a technikai megoldásokon túl látványos show jellegű műsor bemutatása.

Állatidomár:
Legalább egy, minden állatot szerepeltető elem bemutatása.

Egyéb zsánerek:
– Görkorcsolya: a társ forgatása a nyakon strabátlival rögzítve. Legalább egy forgó trükk bemutatása a csoport teljes létszámával.
– Páros korlát: szertorna elemekből összeállított humoros produkció bemutatása, szaltós elem szerepeltetésével.

Asszisztens:
A bűvész, egyensúlyozó és zsonglőr számoknál.
Mozgáskultúrája harmonizáljon a szám zsánerével, és bizonyítsa, hogy a közreműködése elengedhetetlenül szükséges a szám végrehajtásához.

A fenti követelményektől el lehet tekinteni abban az esetben, ha a felsorolt zsánerektől eltérő, vagy újszerű a produkció, melyet esetenként külön-külön értékel a bizottság.

b) Artistaművész
A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

Gyakorlati vizsga
A jelölt két különböző zsánerű magas, művészi szintű szám bemutatásával ad számot tudásáról.
A gyakorlati vizsga anyaga megfelel a középfokon támasztott követelményeknek.

Szóbeli vizsga
A vizsgázó által készített szakdolgozat megvédése.

3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli, illetve írásbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.
A szakmai gyakorlati osztályzatot az előadott produkció érdemjegye adja.
a) Artista
A szakmai elméleti osztályzatot az írásbeli vizsgarész tantárgyaira kapott érdemjegyek átlaga adja.
b) Artistaművész
A szakmai elméleti osztályzatot a benyújtott szakdolgozat és a szóbeli vizsga érdemjegyének átlaga adja.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható cirkusztörténet és gazdasági jogi ismeretek tantárgyakból.
A gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak az Állami Artistaképző Intézetben, illetve a Magyar Cirkusz és Varietében szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
51. sorszáma alatt kiadott pantomimes szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3719 15 3 0 07
2. A szakképesítés megnevezése: pantomimes (szint megjelölésével)
a) pantomimes (középfokú)
b) pantomimművész (felsőfokú)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások pantomimes

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3725 cirkuszművész artista
3721 segédszínész segédszínész
3729 egyéb művészeti foglalkozások bábszínész
3729 egyéb művészeti foglalkozások táncos

3. A munkaterület rövid leírása
a) Pantomimes
A pantomimes olyan művészi alapképzettséggel rendelkező szakember, aki pantomimtársulat tagjaként közreműködik pantomimműsorban, színházban, táncszínházban, bábszínházban, cirkuszban és varietében, fotó és videofelvételen, több művészeti ágat felölelő összművészeti produkcióban.
Ellátja a társulat produkciójával kapcsolatos ügyintézői, szervezői feladatokat.
b) Pantomimművész
A pantomimművész rendelkezik a pantomimes munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel.
Mozgásművészként önálló pantomimműsor szerkesztője és előadója, mint szólista.
A pantomim koreográfia megalkotója és betanítója.
A közművelődés területén műsorszerkesztői feladatokat is ellát.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Általános követelmények
a) Pantomimes
A jelölt:
Rendelkezzék hatásos, élményt adó, ,,testbeszéddel'', előadóművészi képességgel, technikai felkészültséggel, a művészeti munkához szükséges emberi magatartással.
Legyen képes a mozgást, mint absztrakt, szimbolikus, leíró és kifejező mozgások rendszerét értelmezni:
– absztrakt mozgások: a stilizált mozgások ("hullám, ostorozó, spirális") ismerete,
– szimbolikus mozgások: gesztusok mímes megformálása (tág, pontos, lezárt),
– leíró mozgások (felület és tárgyalkotás),
– kifejező mozgások: biztos karakterformáló és karakterváltó pantomim színészi játék.
Legyen képes pantomimművészként, illetve előadóként közönség elé lépni.
Ismerje a művészeti ág lehetőségeit és határait.
Ismerje a produkció művészi hatását segítő eszközöket (kosztüm, zene, fény, smink).
Legyen képes instrukciók fogadására és azok következetes végrehajtására.
b) Pantomimművész
A pantomimművész a fentieken felül legyen képes:
– klasszikus témák önálló feldolgozására és bemutatására, illetve önálló szerzői koreográfia alkotására,
– a témák új megközelítésére, új formanyelvi megoldásokra,
– saját stílusának és gyakorlási módszerének kialakítására,
– a pantomimművészetre jellemző térbeli elrendezés, dramaturgia, tempó, ritmus és dinamika magas színvonalú alkalmazására.
Ismerje és tudja alkalmazni a produkció művészi hatását segítő eszközöket: kosztüm, zene, fény, smink, és legyen képes a színpadtechnikai eszközök megválasztásával a stiláris egység megteremtésére.
Rendelkezzen a színpadtechnikai ismeretekkel, melyek az előadás sikeres bemutatását biztosítják.
Legyen képes:
– ápolni a műfaj hagyományait, és új jelenségek értékeit felismerni,
– adottságai szerint más mozgásművészeti területek (tánc, akrobatika) elemeit szabadon használni.

Szakmai elmélet
1. Szaktörténet
A pantomimművészet kialakulásának története:
– Az őskori és szakrális megjelenési formák.
– Az ázsiai színház hatása a modern pantomimművészet kialakulására.
– A commédia dell arte.
– A XVIII. századi angol pantomim.
– A német kifejező tánc.
– A modern pantomim: Etienne Decroux, Jean Louis Barrault, Marcel Marceau iskola.
(A különböző stílusirányzatok: populáris, absztrakt, maszkos játékok.)
2. Gazdasági és jogi ismeretek
– Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten,
– ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
– legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
– ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
– ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

Szakmai gyakorlat

1. Gimnasztika – analitikus gimnasztika
Rendelkezzen alapfokú anatómiai ismeretekkel.
Ismerje és tudja alkalmazni az általános gimnasztika alapjait.
Ismerje a feszítések, lazítások, függetlenítések sorára épülő (Etienne Decroux iskola szerinti) analitikus gimnasztikát.

2. Pantomimtechnika
A klasszikus (Etienne Decroux szerinti) iskola gyakorlatai.
2.1. Leíró mozgások (felület és tárgyalkotás)
Statikus gyakorlatok
– Bot; bordásfal; függőleges rúd; vízszintes rúd; függőleges síkfelület; vízszintes síkfelület; tetszőleges felületek, ferde síkok, nem síkfelületek (henger, gömb). Elmozduló felületek, elmozduló tárgyak.
Elmozdulás a felületek mellett
– Járás a vízszintes rúd, a vízszintes sík, a függőleges sík felület mellett.
– Külső falsarok, belső falsarok; tömb körüljárása kívülről, tömb körüljárása belülről.
– Folyamatosan járás a függőleges síkfelület mellett, a henger mellett.
2.2. Ellensúly gyakorlatok (testközéppont indításra épülő mozgások)
– Súly felemelése oldalról, lentről; középről-lentről.
– Rugósgyűrű húzása oldalról, vállmagasságból, fentről; szemből.
– Kötélhúzás oldalról, fentről.
– Húzatás oldalról.
– Tömbeltolás.
2.3. Lokomóciós elemek (testhullámra épülő gyakorlatok)
– Pantomimes járás, pantomimes dinamikus járás.
– Pantomimes futás, pantomimes váltott-lábú futás.
– Járás a lépcsőn felfelé, járás a lépcsőn lefelé.
– Felfelé haladás létrán, kötélmászás.
– Csónakázás, a révész.

3. Mímes improvizációs gyakorlatok
A jelölt legyen képes:
– megadott témára vagy zenére, pantomim etűd rögtönzésére,
– az absztrakt, szimbolikus, leíró és kifejező mozgások arányával a választott stílus egyértelmű megjelenítésére.

4. Kondicionálás
Legyen képes fizikai felkészültsége és koncentráló képessége alapján a műsor teljes időtartama alatt azonos művészi színvonalon előadni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A vizsgára bocsátás feltétele
Egy hónapnál nem régebbi általános orvosi vizsgálatról szóló igazolás.

2. A szakmai vizsga részei
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szóbeli vizsga témakörei:
Szaktörténet
Gazdasági és jogi ismeretek

Gyakorlati vizsga:
a) Pantomimes
A gyakorlati vizsga két részből áll.

Pantomimtechnika:
Felületek, tárgyalkotás, ellensúly gyakorlatok és lokomóciós elemek bemutatása.
Improvizáció:
A vizsgabizottság által megadott témára vagy zenére, pantomim etűd rögtönzése.

b) Pantomimművész
A gyakorlati vizsga három részből áll.

Pantomimtechnika:
Felületek, tárgyalkotás, ellensúly gyakorlatok és lokomóciós elemek bemutatása.
A vizsga időtartama: 10 perc.

Improvizáció:
A vizsgabizottság által megadott témára vagy zenére, pantomim etűd rögtönzése.
A vizsga időtartama: 5–10 perc.

Önálló produkció bemutatása:
A jelölt ismertesse művészi elképzeléseit: a témaválasztás, a játéktér, a közönség-kapcsolat és a színháztechnikai lehetőségek alkalmazása tekintetében.

Egyéni vagy csoportos produkcióban (szólistaként) pantomimjáték bemutatása:
– tartalma szerint az előadás ismert pantomimjáték átirata vagy önálló szerzői koreográfia,
– formája szerint etűdök sora vagy folyamatos (összefüggő) előadás.
A vizsga időtartama: 10–15 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.
a) Pantomimes
A szakmai gyakorlat osztályzatot a gyakorlati vizsgarész tantárgyaira (pantomimtechnika, improvizáció) kapott érdemjegyek átlaga adja.
b) Pantomimművész
A szakmai gyakorlat osztályzatot 50%-ban az előadott produkció, 25%-ban a pantomimtechnika, 25%-ban az improvizáció gyakorlati vizsgarész tantárgyaira kapott érdemjegyek adják.
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész átlaga adja.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható szaktörténet, valamint gazdasági és jogi ismeretek tantárgyakból.
A gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése
A jelöltek számára az Állami Artistaképző Intézetben szervezhető vizsga.

* * *

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
52. sorszám alatt kiadott zenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 2 0 06
2. A szakképesítés megnevezése: zenész (műfaj, szak és hangszer megjelölésével)
a) Klasszikus műfaj
1. Hangszeres szak
klasszikus zenész (fuvola)
klasszikus zenész (blockflöte)
klasszikus zenész (oboa)
klasszikus zenész (klarinét)
klasszikus zenész (fagott)
klasszikus zenész (kürt)
klasszikus zenész (trombita)
klasszikus zenész (harsona)
klasszikus zenész (tuba)
klasszikus zenész (baritonkürt)
klasszikus zenész (tenorkürt)
klasszikus zenész (ütőhangszer)
klasszikus zenész (hárfa)
klasszikus zenész (gitár)
klasszikus zenész (zongora)
klasszikus zenész (cimbalom)
klasszikus zenész (orgona)
klasszikus zenész (harmonika)
klasszikus zenész (hegedű)
klasszikus zenész (mélyhegedű)
klasszikus zenész (gordonka)
klasszikus zenész (gordon)
2. Zeneelmélet-szolfézs szak:
klasszikus zenész (zeneelmélet-szolfézs szak)
3. Zeneszerzés szak:
klasszikus zenész (zeneszerzés szak)
b) Jazz műfaj
jazz zenész (gordon)
jazz zenész (harsona)
jazz zenész (gitár)
jazz zenész (billentyűs hangszerek)
jazz zenész (szaxofon, klarinét)
jazz zenész (trombita)
jazz zenész (dob)
jazz zenész (zongora)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás, szakképesítés
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások zenész

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások és szakképesítések
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3724 vendéglátóhelyi zenész szórakoztató zenész
3723 népzenész népzenész
3729 egyéb művészeti foglalkozások egyházzenész
3729 egyéb művészeti foglalkozások énekes
3719 egyéb kulturális foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A zenész képzettségű muzsikus – a képesítésében megjelölt szakterületen – mint hangszeres szólista, zenekarok, énekkarok képzett tagja, zongorakísérő, kontínuó játékos aktívan működhet közre kisebb vagy nagyobb közösségek – városok, községek, falvak, egyházak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek – zenei életében. Végezhet zeneszerzői jellegű feladatokat, feldolgozásokat, átiratokat, hangszereléseket készíthet. A közművelődés terén betölthet műsorszerkesztői, zenei műsorszervezői, ügyintézői munkaköröket. Közreműködhet hangversenyeken, zenés egyházi szertartásokon, táncegyüttesek kíséretének ellátásában, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban.
A zenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

a) Klasszikus műfaj

1. Hangszeres szak

1.1. Hangszerjáték
A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei

Rendelkezzék:
– a hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,
– hangszeréhez, szakágához kapcsolódó repertoárral.
Legyen képes ezt a repertoárt állandóan bővíteni. Tudja repertoárjának nagy részét kotta nélkül is előadni.
Biztos kottaolvasási készsége, stílusismerete, elméleti és technikai felkészültsége alapján legyen képes a zeneművek önálló megtanulására és hozzáértő megszólaltatására.
Rendelkezzék:
– saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,
– koncentráló és kontrolláló képességekkel.
Ismerje és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.
Ismerje hangszere hagyományát, repertoárját és az újabb törekvéseket.
Rendelkezzék a hangszere és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.

Fuvola
Tudja a rekeszizom helyes használatát a legato- és staccato-játéknál egyaránt.
Legyen képes:
– a szükséges mennyiségű levegő halk belégzésére,
– a levegővétellel tagolni az előadott darabokat,
– a pergőnyelv helyes használatára (szimpla, dupla és tripla nyelvindítás),
– a gyors tételek és tánctételek karakterisztikus előadására.
Tudja:
– a skálafutamokat élénk tempóban, egyenletesen, teljes hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani,
– az etűdöket megfelelő tempóban egyenletesen, hiba nélkül előadni.
Tudja a darabokat szép hangon, alkalmanként vibrálva is, mindhárom oktávban kiegyenlítve előadni, legyen igénye a kifejező előadásmódra.
Legyen képes gyors tempóban, staccato-játéknál is a szép hangzás megvalósítására.
Tudjon műveket önállóan is elsajátítani.
Legyen képes a művészi kifejezésmód és a megfelelő stílusismeretek birtokában zenei élményt nyújtani.
Tudja az előadási darabok többségét emlékezetből játszani.
Legyen képes a technikailag és művészileg igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni.

Oboa
Legyen képes tisztán intonálni.
Tudjon a hangszerén a kis ,,b''-től a háromvonalas ,,f''-ig játszani.
Ismerje:
– az egyenletes ujjtechnikát,
– a vibratóra való áttérés módjait,
– a romantikus előadásmódot, tudja a vibratót differenciáltan alkalmazni.
Legyen képes a sima kötés, a kiegyenlített regiszterek, a fürge szimpla nyelvtechnika megvalósítására.
Tudja:
– a nyelv és az ujjak összerendezett használatát,
– a kettős nyelvütés használatát,
– az előadási darabokat korhű díszítésekkel, a lassú tételeket stílusos variációkkal gazdagítani.
Ismerje a nádkészítés alapfogásait.
Legyen képes:
– a művészi kifejezésmód és a megfelelő stílusismeretek birtokában zenei élményt nyújtani,
– a technikailag és művészileg igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni.

Klarinét
Tudjon különböző hangnemekben, a kis ,,e''-től a háromvonalas ,,a''-ig skálázni.
Ismerje a skálajáték variációit.
Legyen képes tudatos légzéstechnikával a staccatotól a tenutoig különböző hosszúságú hangokat képezni.
Tudjon kielégítő intonáció mellett a hangszer különböző regisztereiben kiegyenlített hangon, szélesebb dinamikai skálán játszani.
Ismerje a különböző előadási jeleket, legyen képes azokat hangszerén alkalmazni.
Legyen igénye az előadási darabok ideális megformálására.
Tudja az előadási darabok többségét kotta nélkül játszani.
Alakuljon ki játékában az egyéni és művészi képességek összhangja.
Tudjon a különböző művészi kifejezésmód és stílusismeret birtokában zenei élményt nyújtani.
Tudjon biztosan transzponálni.
Legyen képes technikailag és művészileg igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni.

Fagott
Ismerje:
– a hangszer hangterjedelmét kontra ,,b''-től a kétvonalas ,,c''-ig,
– a dúr és moll skálákat a teljes kvintkörben.
Tudja az egészhangú és kromatikus skálát (az előbbiek terceit is).
Legyen képes
– a kiegyenlített hangzás,
– az ellenőrizhető, kifejező vibrato
megvalósítására.
Ismerje:
– a nádkészítés alapelemeit,
– a tudatos légzéstechnikát,
– a duplanyelv-játék alapjait.
Legyen képes a duplanyelves indításmód megvalósítására.
Tudja az előadási darabok többségét kotta nélkül játszani.
Alakuljon ki az egyéni és a művészi képességek összhangja.
Tudjon a kamarazenében technikai fejlettségének megfelelő fokon közreműködni.

Kürt
Ismerje:
– a hangszer hangterjedelmét a nagy ,,C'' és a háromvonalas ,,é'' között,
– a hangképzés folyamatát,
– a ritmikai rendszert,
– az ütembeosztás funkcióját,
– a lüktetés és hangsúlyviszonyokat.
Tudja tiszta intonációval:
– a C-, Á-, H-, illetve a B-dúr skálát kilencven változatban,
– az á-, fisz-, gisz-, illetve g-moll skálát kilencven változatban,
– a G-, D-, É-, Disz-, Cisz-, illetve F-, Esz-, Ász-dúr skálát negyvennyolc változatban, a h-, cisz-, disz-, áisz-, illetve d-, c-, f-moll skálát negyvenkét változatban,
– az akadálytalan teljes légzést gazdaságosan alkalmazni, és a teljes légzést kifogástalanul használni.
Legyen képes a teljes belégzést játék közben is gyorsan elvégezni.
Tudja az egyenletesen változó sebességű légvezetést a művészi (nem természetes) dinamikákra is alkalmazni.
Tudja alkalmazni az irányított ajaktechnikát.
Legyen képes az ajaktrilla alaptanulmányainak megvalósítására.
Tudjon a különböző mértékben torlódó levegővel hangot indítani.
Legyen képes a nyelvtechnika tudatos alkalmazására.
Legyen képes a szaggatott játékmódok között színes zenei átmenetek megvalósítására.

Trombita
Legyen képes az alapvető funkciók állandó gyakorlására, helyes alkalmazására.
Rendelkezzen megfelelő állóképességgel.
Ismerje a hangképzés folyamatát.
Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására.
Ismerje a virtuóz hangszerjátékhoz szükséges alapelemeket.
Tudja:
– az ajak-, nyelv-, manuális technika alapjait,
– az alapvető funkciókat magas szinten megvalósítani.
Tudjon 7 kereszt, 7b előjegyzésig a kétoktávos rendszer 7 képletében emlékezetből (az első képletben melodikus és harmonikus moll) skálákat játszani.
Ismerje:
– a ritmikai rendszert,
– az ütembeosztás funkcióját,
– a lüktetés és hangsúlyviszonyokat.
Legyen képes
– az alapvető funkciók magasabb szinten való állandó gyakorlására és helyes alkalmazására,
– a különböző korok zenéjét tiszta intonációval, igényesen és stílusosan megszólaltatni és önállóan megformálni.

Harsona
Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására.
Ismerje:
– a hangszer hangterjedelmét a kontra E–f''-ig,
– a hangképzés folyamatát,
– a ritmikai rendszert,
– az ütembeosztás funkcióját,
– a lüktetés és hangsúlyviszonyokat.
Tudja a skálákat 7 kereszt, 7b előjegyzésig, kotta nélkül.
Tudja:
– a kar- és nyelvtechnikát fejlettebb fokon alkalmazni,
– a B és A pedálhangokat megszólaltatni. Hangterjedelem: minimum kontra B (A)–c''.
Tudjon:
– legatot több felhang kihagyásával,
– kromatikát gyorsabb tempóban
játszani.
Legyen képes a segédfekvéseket önállóan és logikusan alkalmazni.
Tudjon váltakozóan basszus-, tenor- és altkulcsban gyorsabb tempóban folyamatosan játszani.
Legyen képes kombinált artikulációk megvalósítására.
Tudja a különböző korok zenéjét stílusosan és igényesen megszólaltatni, és legyen képes a zeneileg és technikailag igényesebb darabokat megformálni.

Tuba
Legyen képes:
– a tudatos légzéstechnika alkalmazására,
– az F-tuba tökéletes elsajátítására.
Ismerje:
– a hangképzés folyamatát,
– a hangszer hangterjedelmét kontra C-től g'-ig.
Tudjon legatot játszani:
– a természetes felhangsoron és ventilekkel,
– több felhang kihagyásával.
Tudja a nyelv- és manuális technikát fejlettebb fokon alkalmazni.
Legyen képes kombinált artikulációk megvalósítására.
Ismerje:
– a ritmikai rendszert,
– az ütembeosztás funkcióját,
– a lüktetés és hangsúlyviszonyokat.
Tudjon gyorsabb tempóban kotta nélkül 7 kereszt, 7b előjegyzésig skálákat, tört hármashangzatokat, domináns szeptimakkordokat és kromatikát játszani.
Ismerje a B-tubát.
Legyen képes különböző korok műveit technikailag, stílushűen megszólaltatni, és legyen képes azok önálló megformálására.

Ütőhangszerek
Ismerje:
– a helyes elhelyezkedés ,,hozzáállás'' előírásait, módjait,
– a helyes verőfogást,
– a megszólaltatás összes módját, technikáját, a díszítések kivitelezését.
Legyen képes a különböző verők használatára, rendelkezzék megfelelő ütéstechnikával.
Ismerje a három és négy timpanis játék technikáját.
Tudjon a különböző dallamhangszereken és kisdobon az összes létező dinamikai variánssal tremolózni.
Legyen képes:
– a megfelelő hangképzésre, a ritmikai fegyelem és a tempók pontos betartására.
– 7#–7b előjegyzésig a dallamhangszereken skálát terc-, kvart- és szexthangközöket, akkordokat, akkordfelbontásokat és glisszandókat játszani,
– violin- és basszuskulcsban 5#–5b-ig lapról játszani,
– a timpani gyors, pontos hangolására.
Ismerje a hangszeréhez kapcsolódó zene irodalmát.
Ismerje az együttes játékban előforduló összes ütő dallamhangszereket és ezek helyes megszólaltatásának módját (xilofon, vibrafon, harangjáték, harangsor, marimba, crotal és tubafon stb.).
Legyen képes kamaraegyüttesben, zenekarban ütőhangszere stílushű megszólaltatására.

Hárfa
Legyen képes a dallamképzésre, a vezető szólam kiemelésére, a kísérettől való elválasztásra.
Ismerje a legato-játék alapjait az egyenletes skála-, nyolcad- és triolajátékot.
Legyen képes erősebb, teltebb hangzás képzésére, egyenletes játékra.
Ismerje a hangzatfelbontást és akkordjátékot.
Legyen képes a virtuózabb játékmódra, a nagyobb dinamikai különbségek kifejezésére.
Tudja a zeneirodalom különböző műveit stílusosan megszólaltatni.
Ismerje a modern zene effektusait és azok technikai kivitelét.
Legyen képes a pedáltechnika szakszerű használatára.
Tudjon a kamarazenében technikai felkészültségének megfelelő fokon közreműködni.

Gitár
Tudjon 40 darabot (arányosan a különböző stílusokból) és 15 etűdöt emlékezetből játszani.
Legyen képes:
– a darabok hibátlan megszólaltatására, azok formai és harmóniai elemzésére, a szólamvezetések pontos megvalósítására,
– a klasszikus formák előadására.
Ismerje:
– a barokk szvitet, fantáziát, fúgát,
– a klasszikus szonáta, a romantikus, folklorista, impresszionista és modern szerzők műveinek önálló előadásmódját,
– a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját (staccato, vibrato, üveghang stb.).
Legyen képes a különböző korok zenéjének kifejezésére, a XX. századi kompozíciók előadására.

Zongora
Rendelkezzék:
– művészi szándékú kifejezést lehetővé tevő, fejlett elméleti tudásra támaszkodó alkotó képzelőerővel, stílusismerettel, előadói és formáló készséggel,
– a művek megfelelő tempóban és egzakt ritmusban történő megvalósítását lehetővé tevő virtuozitással, célszerű hangszeres mozgásokkal, biztos, folyamatos és szövegszerű előadást eredményező memorizálási szokásokkal, koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,
– igényességet és önfegyelmet tanúsító fejlett hallási kontrollal, a hangzási és időbeli tényezők folyamatos ellenőrzési képességével.
Rendelkezzék hangszeréhez kapcsolódó stílus- és anyagismerettel, megfelelő repertoárral.
Ismerje hangszere múltját, történetét, irodalmát (szonáták, versenyművek, fúgák, rondók, variációk, szvitek, etűdök stb.), a jelentősebb alkotó- és előadóművészeket.
Rendelkezzék a legfontosabb zenei műszavak ismeretével.
Legyen tisztában az ujjrendek fontosságával, értse logikájukat, saját kézalkatának megfelelően tudja azt alkalmazni.
Technikaképzés terén minden hangnemben otthonosan mozgó biztonsággal sajátítsa el a zongorajáték alapformáit (skálák, gyakorlatok, etűdök).
Legyen képes különböző hangszínek létrehozására, árnyalt frazeálásra.
Rendelkezzék az együttes zenélés alapkövetelményeinek ismeretével, legyen képes fejleszteni együttműködési és alkalmazkodási képességét (négykezes és két zongorás művek, kamarazene, zongorakíséret stb.).
Rendelkezzen lapról olvasási készséggel, legyen képes könnyebb zongoraművek (vagy kíséretek) első látásra történő vázlatos, de folyamatos eljátszására és a lényeg megragadására (tempó, karakter, hangzás, zenei történések).
Legyen képes a metrumérzet, jellegzetes ritmusok és kísérettípusok kivitelezésének megvalósítására, az artikuláció értelmezésére.
Legyen képes:
– a különböző játékformákat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni,
– az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására,
– a megtanult műveket a zenei-érzelmi tartalom kifejezésének igényével előadni,
– a barokk zenében a tiszta szólamvezetésre, ismerje és tudja alkalmazni a díszítések különböző fajtáit.
Ismerje:
– a művek különböző formai és harmóniai szerkezetét,
– a szonátaformát és a szonátát mint többtételes művet.
Legyen képes a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani.
Tudjon pontosan kottát olvasni a zenei karakter, a hangok, ritmus, dinamika, ujjrend figyelembevételével.
Legyen képes:
– a természetes hangszerkezelésre,
– a tudatos elemző gyakorlásra,
– a tanár által megadott előadási darabok önálló feldolgozására és bemutatására,
– a barokk zenében a polifon szólamszerkesztés meghallására és a játékban való megvalósítására.
Ismerje és tudja megvalósítani:
– a barokk tánctételek tempó- és karaktersajátosságait,
– a bécsi klasszikus variációknál a stílus, a hangulat, a karakterbeli, valamint a technikai követelményeket.
Legyen képes a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságaiban elmélyedni, és e műveket gazdag fantáziával előadni.
Ismerje az impresszionista művek hangzásvilágát, törekedjék azok megszólaltatására.
Legyen igénye a XX. századi művek megismerésére és előadására.
Tudjon a zenei anyagnak megfelelő hangszíneket, billentésmódokat önállóan alkalmazni.

Cimbalom
Ismerje:
– az összes dúr, moll skálát, a kromatikus és egészhangú skálát,
– a hármas- és négyeshangzatokat felbontásokkal.
Tudjon hangközláncokat játszani (kvart-, kvint-, terc-skála)
– a tercmenetes és oktávmenetes skálákat,
– a tremolót, a kettősütéseket, az arpeggió-játékot, a repetíciót,
– a díszítéstechnikát, a staccato-legato-játékot, a különböző ütésmódokat,
– a pedálkezelési technikát.
Tudjon mindkét verőtípussal játszani és hangzásigényének, adottságainak megfelelően választani.
Rendelkezzen improvizatív készséggel.
Tudjon nehezebb műveket lapról olvasni és transzponálva játszani.
Rendelkezzen sokoldalú, alapos stílusismerettel.
Tudja a műveket hitelesen előadni.
Tudjon:
– gyakorlatokat rögtönözni a művek szellemében,
– népdalokhoz harmóniákat rögtönözni,
– könnyebb műveket lapról olvasni és transzponálva játszani.
Legyen képes:
– más hangszer-összeállítású kamarazenében is részt venni,
– az előadási darabokat önállóan feldolgozni és hitelesen előadni.

Orgona
A jelölt tudjon legalább:
– Bach előtti mesterektől 3 művet,
– Bach: Prelúdium és fúgából 3 művet,
– Bach: 5–6 korálelőjátékot,
– Bach: 1 trió-tételt,
– 4 romantikus és újabb művet.
Ismerje a pedáljáték alapjait, valamint a zongora- és orgonajáték közötti különbséget.
Legyen képes
– a manuál- és pedálösszjáték virtuózabb műveken történő megvalósítására,
– a nagyobb művek önálló megformálására, tudja azt az önálló regisztrálás alkalmazásával kifejezésre juttatni.

Harmonika
Ismerje:
– a bariton balkezes koncertharmonika zenei és technikai sajátosságait,
– a B. B. manuál használatát,
– a diskant, valamint a B. B. manuál akkordtechnikájának alapjait,
– a gyors kéztechnika alapjait; a kéz tizenhatod mozgású egyenletes vezetését, az ujjak alacsony, aktív, pontos munkáját.
Legyen képes a pontos levegőgazdálkodásra, az egyenletes légszekrényvezetésre, a pontos, gyors, törésmentes légszekrényváltásra, valamint az egyenletes crescendo, decrescendo ívek megvalósítására.
Tudja a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani.
Ismerje a repetíciós (shake) technikát, valamint a művek karakterének megfelelő regisztrálás szempontjait.
Tudjon a művek karakterének megfelelően regisztrálni.
Legyen képes a két-, három-, illetve négyszólamú művek előadására, a több szólamú művekben a tiszta szólamvezetésre, a pontos tagolásra, a világos, érthető megformálásra.
Ismerje a hangszere koncertirodalmát.
Tudjon nagyobb terjedelmű műveket előadni, valamint kamarazenében – elsősorban más zenekari hangszerekkel – közreműködni.

Hegedű
A jelölt legyen képes uralni a teljes fogólapot.
Legyen gyors helyezkedő készsége a különböző fekvések játékában és biztonsága a gyors fekvésváltásokban.
Billentése legyen oldott és rugalmas, fekvésváltása legyen könnyed és folyamatos, amely képessé teszi az egyenletesen ritmikus pergőjátékra a különböző fekvésen belül.
Legyen képes tudatosan előkészíteni és végrehajtani a húr- és vonóváltó műveleteket.
Legyen képes az alapvonások hajlékony, szép hangon történő megszólaltatására.
Legyen tudatos vonóbeosztása és tudjon önállóan vonásokat készíteni.
Ismerje és tudja alkalmazni a virtuóz vonótechnikához vezető alapvonásokat; spiccato, staccato stb.
Legyen képes gyors reagálásra a kombinált vonások és a váltott vonásnemek játékában kifejezve az adott zenei karaktert.
Tudja a különböző skálákat és az akkordfelbontásokat a metrum, a ritmus és a tiszta intonáció követelményeit szem előtt tartva eljátszani.
Tudjon kötött formában, élénk tempóban kettősfogás meneteket: terc, szext, oktáv skálákat játszani.
Ismerje:
– a váltott oktáv és a decimajátékhoz szükséges tág kézhelyzeteket,
– gyors tempójú, egyenletes futamokat,
– folyékony pergő trillát, valamint ritmikailag pontos díszítéseket játszani.
Tudjon intenzíven és folyamatosan vibrálni.
Ismerje a játszott művek harmóniai, formai struktúráját és e művek stílusának jegyeit.
Legyen képes az éneklő hang megőrzése mellett dinamikai váltások játékára.
Hangképzése legyen mindenkor kifejező és dinamikailag árnyalt.
Ismerje és legyen képes alkalmazni a legfontosabb zenei karaktereket: dolce, cantabile, espressivo, risoluto.
Legyen képes:
– hangszeres műveleteit – a zenei kifejezés szolgálatába állítva – a játék folyamata alatt is tudatosan irányítani, szabályozni,
– a játszott zeneművek érzelmi tartalmát átélni,
– a szubjektív zenei élményt esztétikailag igényesen kifejezni.
Alkalmazza tudatosan a különböző stílusok játékához szükséges zenei-technikai elemeket (billentésmódok, vonásfajták, díszítések, vibrato).
Legyen képes olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudását és képzelőereje fejlettségét, a hangszeres felkészültségét, valamint az előadókészsége érettségét.

Mélyhegedű (kötelező tárgy a hegedű szakos jelöltek számára)
Ismerje az altkulcsban való kottaolvasást, és legyen képes azt a folyamatos játékban alkalmazni.
Legyen képes:
– a tiszta intonáció érdekében a fogólapon tudatos helyezkedő műveletekre,
– a tiszta fekvésváltásokat alkalmazni és azokat a zenei folyamatokba beilleszteni,
– az alapvonások hajlékony, szép hangon történő megszólaltatására,
– tudatosan végrehajtani a húrváltó és vonóváltó műveleteket,
– folyamatosan és szép hangon vibrálni.
Ismerje és tudja alkalmazni a zenei alapkaraktereket: dolce, cantabile, espressivo, risoluto.

Mélyhegedű
A jelölt legyen képes uralni a teljes fogólapot.
Legyen gyors helyezkedő készsége a különböző fekvések játékában és biztonsága a gyors fekvésváltásokban.
Billentése legyen oldott és rugalmas, fekvésváltása legyen könnyed és folyamatos, amely képessé teszi az egyenletesen ritmikus pergőjátékra a különböző fekvésen belül.
Legyen képes tudatosan előkészíteni és végrehajtani a húr- és vonóváltó műveleteket.
Legyen képes az alapvonások hajlékony, szép hangon történő megszólaltatására.
Legyen tudatos vonóbeosztása és tudjon önállóan vonásokat készíteni.
Ismerje és tudja alkalmazni a virtuóz vonótechnikához vezető alapvonásokat; spiccato, staccato stb.
Legyen képes gyors reagálásra a kombinált vonások és a váltott vonásnemek játékában kifejezve az adott zenei karaktert.
Tudja a különböző skálákat és az akkordfelbontásokat a metrum, a ritmus és a tiszta intonáció követelményeit szem előtt tartva eljátszani.
Tudjon kötött formában, élénk tempóban kettősfogás meneteket: terc, szext, oktáv skálákat játszani.
Ismerje:
– a váltott oktáv és a decimajátékhoz szükséges tág kézhelyzeteket,
– gyors tempójú, egyenletes futamokat,
– folyékony pergő trillát, valamint ritmikailag pontos díszítéseket játszani.
Tudjon intenzíven és folyamatosan vibrálni.
Ismerje a játszott művek harmóniai, formai struktúráját és e művek stílusának jegyeit.
Legyen képes az éneklő hang megőrzése mellett dinamikai váltások játékára.
Hangképzése legyen mindenkor kifejező és dinamikailag árnyalt.
Ismerje és legyen képes alkalmazni a legfontosabb zenei karaktereket: dolce, cantabile, espressivo, risoluto.
Legyen képes:
– hangszeres műveleteit – a zenei kifejezés szolgálatába állítva – a játék folyamata alatt is tudatosan irányítani, szabályozni,
– a játszott zeneművek érzelmi tartalmát átélni,
– a szubjektív zenei élményt esztétikailag igényesen kifejezni.
Alkalmazza tudatosan a különböző stílusok játékához szükséges zenei-technikai elemeket (billentésmódok, vonásfajták, díszítések, vibrato).
Legyen képes olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudását és képzelőereje fejlettségét, a hangszeres felkészültségét, valamint az előadókészsége érettségét.

Gordonka
A jelölt tudjon tisztán:
– 4 oktáv terjedelemben gyors tempóban egyenletesen skálákat és hármashangzatokat,
– terceket, sexteket kettősfogással,
– tartalmas alaphangon, elég széles dinamikai skálával, megbízható intonációval, élő ritmusban,
– p és f dinamikákban kantilénaíveket
játszani.
Tudjon:
– magasabb fekvésekben is tartalmas hangot képezni,
– kifejezően, minden ujjal vibrálni.
Ismerje az egyes fekvések és fogásmódok topográfiáját, és az váljon játékában fokozatosan ösztönössé.
Legyen képes:
– gördülékeny fekvésváltások végrehajtására,
– mérsékelten gyors tempóban egyenletes pergő játékra,
– a zenei agogikák helyes kivitelezésére.
Ismerje:
– az abszolút intonáció fogalmát szemben a temperálttal,
– a különböző vonásnemeket és azok kombinációit.
Legyen képes:
– a ritmikus zenei problémák megoldása érdekében a jobb és bal kéz könnyed mozgásainak, játszómechanizmusának összehangolására,
– a dinamikai árnyalatokat kiterjeszteni intenzív pp felé, valamint jól hangzó meleg forte, szükség esetén risoluto ff hangzásig.
Sajátítsa el a zenei alapkaraktereket (dolce, espressivo, risoluto).
Ismerje a barokk zene díszítéseinek kivitelezését.
Legyen képes a barokk zenében előforduló különböző vonásnemeket alkalmazni.
Ismerje a játszott művek formai felépítését, és legyen tisztában a frazeálási pontokkal.
Legyen képes a zenei mondanivaló világos értelmezésére.

Gordon
Legyen képes:
– a helyesen beállított bal kéz billentő műveletének alkalmazására,
– a fekvésváltás tudatos előkészítésére és végrehajtására,
– 7 kereszt és 7b előjegyzésig a dúr és moll skálákat élénk tempóban, hüvelykujjfekvés alkalmazásával 12 fekvésben játszani,
– az előadási darabokat megfelelő ujjrend alkalmazásával, tiszta intonálással, szép hangon bemutatni.
Tudjon:
– vibrálni, és alkalmazásával gazdagítani a zenei kifejezésmódot,
– jól kivitelezett vonóvezetéssel és vonóváltással játszani.
Ismerje a különböző vonásnemeket (staccato, tremolo, piccicato), és legyen képes a különböző vonásnemek gyors tempóban való alkalmazására.
Alakuljon ki a hüvelykujj-fogás.
Ismerje a tenorkulcsot.
Legyen képes:
– a kifejező és dinamikailag árnyalt hangképzésre,
– a díszítéseket alkalmazni és pontosan kivitelezni.
Tudjon kamarazenei és zenekari együttesben önállóan közreműködni.

1.2. Zongora (kötelező zongoratudás a zongora és orgona szakos növendékek kivételével)
Legyen képes:
– természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre zenei intelligenciát, muzikalitást és formálókészséget tükröző előadásra,
– a zenei elméleti tárgyak eredményes műveléséhez szükséges játékformák (pl. akkordok különböző formában és fekvésben történő), akkordok létrehozására, megszólaltatására,
– a különböző hangnemekben és a hangszeren való biztos tájékozódásra.
A jelölt tudjon legalább 3 kereszt 3b előjegyzésben 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legáto és non legáto fokozatosan gyorsuló tempóban skálákat játszani.
Tudjon:
– hármas- és négyeshangzat felbontásokat (futam szerűen is négy oktávon keresztül), oktáv meneteket, két oktáv terjedelemben eljátszani,
– Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. füzetéből játszani.
Tudjon:
– különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kis preludiumok, Mozart szonatinák, Schumann: Jugend-album, Bartók: Mikrokozmosz III. füzet szintjén).

1.3. Szolfézs
Rendelkezzék kiművelt zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával, stílusérzékkel.
Legyen jártas (legyen gyakorlata):
– Bertalotti solfeggionak kétszólamú megszólaltatásában, éneklő társsal, illetve egyik szólamát énekelve, a másik szólamát zongorán (szintetizátoron) játszva (40 tanult mű alapján),
– a reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus műzene kisebb kórusműveinek, dalainak, duettjeinek, recitatívóinak, áriáinak hangszerkíséretes vagy társas ének formájában való megszólaltatásában (15–20 megtanult mű),
– a romantikus szerzők zongorakíséretes vagy más hangszerrel kísért dalainak, együtteseinek előadásában (10–12 kompozíció, ebből 3–4 dal saját zongorakísérettel, kotta nélkül is),
– Kodály nehezebb pedagógiai műveinek (55, 44, kétszólamú énekgyakorlat), könnyebb és középnehéz kórusműveinek társakkal együtt való éneklésében,
– a XX. századi zeneszerzők alkotásainak megszólaltatásában (8–10 kompozíció).
Legyen képes hallás után lejegyezni szólamokat, homofón és polifón zenei részleteket a fentebb körvonalazott zenei alkotásokból, legyen képes dallamokat, szólamokat lapról leénekelni.
Tudjon műveket kotta nélkül is elénekelni vagy hangszeren megszólaltatni.

1.4. Zeneelmélet
Ismerje a barokk és a bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágát.
Rendelkezzen általános ismeretekkel az európai zenetörténet más stíluskorszakainak zeneelméleti probléma körében is (középkor, gótika, reneszánsz, XIX. és XX. század zenéje).
Legyen tisztában a legfontosabb skálaelméleti és hangrendszer-elméleti alapfogalmakkal (pentatónia, diatónia, heptatonia secunda, hangrendszerek és módusaik kapcsolata stb.).
Ismerje a XX. század zenéjének legfontosabb stílusirányzatait, ezek stílusjegyeit.
Legyen birtokában az ismeretei gyakorlati alkalmazásához szükséges készségeknek.
A harmóniai ismeretek terén ismerje fel a feldolgozott fordulatokból álló példák, figurált idézetek harmóniáit, tonalitáson belüli funkciós vonzatait, és tudja azokat hallás után négyszólamú vázlat vagy számozott basszus formájában leírni.
Legyen képes:
– mintapéldákat különféle hangnemekben, legalább 4 kereszt, 4b előjegyzésig (zongora tanszakosok minden hangnemben) eljátszani,
– a feldolgozott fordulatokból összetett, számozott basszussal vagy fokszámmal megadott példákat a fenti előjegyzéshatárokon belül zongorázni.
Legyen képes kottakép alapján zongoramű, saját hangszerére írt mű, vagy saját hangszerére és zongorakíséretre írt mű harmóniai elemzésére.
A forma elemzés terén:
– legyen képes hallás után és kottából a XVIII. századból kikristályosodott formatípusokat elemezni (két- és háromtagú formák, triós forma, kisrondó, szonáta, szonátarondó, szonatina, variációs forma),
– tájékozódjék a barokk zenei formálás különféle megvalósulásaiban, ismerje a legfontosabb szerkesztési formákat (kánon, fúga, invenció),
– legyen képes a tanultakat a gyakorlati muzsikálásban hasznosítani.

1.5. Zeneirodalom
Ismerje az európai zenetörténet legfontosabb stíluskorszakait, az egyes stíluskorok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, ismerje az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát.
Legyen birtokában a legfontosabb zenei alapfogalmaknak.
Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.
Legyen képes eligazodni a korunk fő stiláris irányzataiban, legyen áttekintése ezek szerepéről a XX. század történeti, társadalmi, emberi küzdelmeiben, azok tudati, érzelmi tükröződésében.
Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket, az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel. Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskorszakaira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.
Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és integrálni.

1.6. Népzene
Tudjon fejből legalább 25 magyar népdalt a régi rétegekből válogatva (kvintváltó, recitáló, sirató típusúak) és 25 új stílusú magyar népdalt. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit.
Legyen képes a népdalok egyszerű, stílusos előadására.
Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján népdalt elemezni.
Legyen képes népdalt hallás után lejegyezni.
Legyen általános ismerete:
– az általános néprajz (életmód, vallás, szokások),
– a népzenetörténet (vándorlások kora, letelepedés, társadalmi változások vonzata a népzenében),
– a népzenekutatás (Bartók és Kodály kutatásai, elődeik és követőik munkássága),
– a népzene továbbélése a jelenlegi társadalomban (falvak, városok népzenei élete)
témakörökben.

2. Zeneelmélet-szolfézs szak

Általános követelmény
Rendelkezzék kiművelt zenei ízléssel, hallással, memóriával, elméleti készültséggel, zenei műveltséggel.
Játsszon zeneileg kifejezően és jó technikával zongorán. Lehetőség szerint tanuljon más hangszeren, hangszereken is játszani.
Tudjon műveket transzponálni, hangszereseket, énekeseket zongorán kísérni.
Legyen képes elméleti készültségét az aktív muzsikálásban (zenei megformálásban) is hasznosítani.

2.1. Zeneelmélet
Ismerje középszinten a reneszánsz, a barokk, a klasszikus és a romantikus zene harmónia- és formavilágát.
Legyenek ismeretei műveltségi szinten a 12 fokú hangrendszer strukturális sajátosságairól, a tengelyrendszerről, dodekafoniáról, distanciális és egyéb skálákról, különféle akkordtípusokról (kvart-akkordok, alfa-akkordok, szekundhalmazok).
Legyen képes kottakép alapján a szakágának megfelelő irodalomból zongoraművek, zongorakíséretes hangszeres művek, kórusművek, dalok harmóniai és formai elemzésére.
A harmóniai ismeretek terén ismerje fel feldolgozott fordulatokból álló példák, figurált idézetek harmóniáit, tonalitáson belüli funkciós vonzatait, és tudja azokat hallás után négyszólamú vázlat vagy számozott basszus formájában leírni főtárgyi igényeknek megfelelő pontossággal.
Ismerje és ismerje fel a romantika harmóniavilágának legfontosabb jelenségeit és fordulatait.
Tudja:
– a mintapéldákat minden hangnemben (7 kereszt, 7b előjegyzésig) zongorázni,
– a feldolgozott fordulatokból összetett, számozott basszussal vagy fokszámmal megadott példákat a fenti előjegyzéshatárokon belül eljátszani.
Legyen képes kottakép alapján zongoramű, saját hangszerére írt mű, vagy saját hangszerére és zongorakíséretre írt mű harmóniai elemzésére.
A formai ismeretek terén:
– ismerje a tanult stílusokra jellemző formatípusokat és szerkesztési elveket (két- és háromtagúság, rondóforma különböző típusai, szonáta, szonatina, kánon, invenció, fúga, madrigál, motetta, ricercál),
– legyen képes tanult formákat és szerkesztési módokat kottából vagy hallás után elemezni,
– ismerje a XX. század zenéjének legfontosabb stílusirányzatait, ezek ismérveit és legjellemzőbb stílusjegyeit.

2.2. Szolfézs
Rendelkezzék a főtárgyi igényeknek megfelelő kiművelt zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.
Legyen jártas (legyen gyakorlata):
– Bertalotti solfeggionak kétszólamú megszólaltatásában, éneklő társsal, illetve egyik szólamát énekelve, a másik szólamát zongorán vagy szintetizátoron játszva (40 tanult mű alapján),
– a reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus műzene kisebb kórusműveinek, dalainak, duettjeinek, recitatívóinak, áriáinak hangszerkíséretes vagy társas ének formájában való megszólaltatásában (20–30 megtanult mű),
– a romantikus szerzők zongorakíséretes vagy más hangszerrel kísért dalainak, együtteseinek előadásában (10–12 kompozíció, ebből 3–4 dal saját zongorakísérettel, kotta nélkül is),
– Kodály nehezebb pedagógiai műveinek (55, 44, 33 kétszólamú gyakorlat, Tricinia), könnyebb és középnehéz kórusműveinek társakkal együtt való éneklésében, illetve zongorakísérettel Kodály: Megkésett melódiák és Énekszó c. művének előadásában,
– a XX. századi zeneszerzők alkotásainak megszólaltatásában (8–10 kompozíció, pl. Bartók-kórusmű).
Legyen képes hallás után lejegyezni szólamokat, homofón és polifón zenei részleteket a fentebb körvonalazott zenei alkotásokból, legyen képes dallamokat, szólamokat lapról leénekelni.
Tudjon műveket kotta nélkül is elénekelni vagy hangszeren megszólaltatni.

2.3. Zongora (kötelező zongoratudás a zongora és orgona szakos növendékek kivételével)
Legyen képes:
– természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,
– könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas kivitelezésére.
A jelölt tudjon legalább 7 kereszt 7b előjegyzésben 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legáto és non legáto fokozatosan gyorsuló tempóban skálákat játszani.
Tudjon:
– hármas- és négyeshangzat felbontásokat (futamszerűen is négy oktávon keresztül),
– oktáv meneteket, kromatikus skálát, glisszandót, tremolót
eljátszani,
– Czerny: A kézügyesség iskolája III–IV. füzetéből játszani.
Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (Bach: Kétszólamú invenciók, Könnyebb bécsi klasszikus szonáta, Chopin: Mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV–V. füzet szintjén).

2.4. Zeneirodalom
Legyen birtokában a legfontosabb zenei alapfogalmaknak.
Rendelkezzék középfokon elvárható zenetörténeti és művészettörténeti ismeretekkel, és legyen képes a főbb zenetörténeti és művészeti korszakokban megbízhatóan tájékozódni.
Ismerje:
– a zenetörténet legfontosabb stíluskorszakait, az egyes stíluskorok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, a műfajok és formatípusok kialakulásának folyamatát,
– az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát,
– a vokális irodalmat, az énekhang és a kórushangzás jellemzőit.
Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.
Tudjon különböző stílusú zenei szemelvényeket emlékezetből idézni.
Legyen képes eligazodni a korunk fő stiláris irányzataiban.
Legyen áttekintése a XX. századi társadalmi változásokról, ezek hatásáról, szerepéről.
Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket, az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel.
Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskoraira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.
Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és integrálni.

2.5. Népzene
Tudjon fejből legalább 30 magyar népdalt a régi rétegekből válogatva (kvintváltó, recitáló, sirató típusúak) és 30 új stílusú magyar népdalt. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit.
Legyen képes a népdalok egyszerű, stílusos előadására.
Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján elemezni.
Legyen képes a népdalt hallás után lejegyezni.
Legyen általános ismerete:
– az általános néprajz (életmód, vallás, szokások),
– népzenetörténet (vándorlások kora, letelepedés, társadalmi változások vonzata a népzenében),
– népzenekutatás (Bartók és Kodály kutatásai, elődeik és követőik munkássága),
– a népzene továbbélése a jelenlegi társadalomban (falvak, városok népzenei élete)
témakörökben.

2.6. Hangképzés
A jelölt intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni.
Legyen tiszta és érthető a szövegmondása.
Legyen képes alkalmazni az alapvető zenei előírásokat, s tudja érzelmeit ezek keretén belül kifejezni.
Legyen képes az adott skálagyakorlatot és a zenei anyagot helyes légzéstechnikával és levegővezetéssel, lágy hangadással, egészséges hangon stílusosan előadni.
Rendelkezzék alapfokon elvárható énekes repertoárral.

2.7. Karvezetés
A jelölt ismerje a helyes test- és kéztartást, illetve a gyakoribb ütemfajták vezénylését, és ezeket tudja a gyakorlatban készség szinten alkalmazni.
Tudjon – egy meghatározott szólamot énekelve – középnehéz háromszólamú, illetve könnyebb négyszólamú kartételeket hangszeren előadni.
Legyen képes két-, illetve háromszólamú középnehéz kórusművek vezénylésére, kisebb hangszeres kísérő apparátus irányítására.
Tudjon két-, illetve háromszólamú középnehéz kórusműveket betanítani.

3. Zeneszerzés szak

Általános követelmény
Legyen kiművelt ízlésű és kifejezőképességű, kreatív muzsikus.
Rendelkezzék:
– gazdag alkotófantáziával,
– az alkotói gyakorlathoz szükséges kiművelt zenei hallással és memóriával.
Rendelkezzék kifejező zenei készséggel, tudjon kiművelt technikával zongorázni.
Legyen képes partitúrák olvasására, zongorázására.
Tudjon műveket transzponálni, hangszereseket, énekeseket, kórust zongorán kísérni, kontínuót játszani.

3.1. Zeneszerzés

Elméleti ismeretek
Legyen tisztában a zeneszerzés-technika alapfogalmaival (összhangzattan, ellenponttan, hangszerelés).
Legyenek megbízható ismeretei az európai zenetörténet különböző korszakainak zenei stílusában, nyelvezetében, zeneszerzés-technikájában (gregorián, a polifónia kezdetei, reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus zene, a XX. század zenéjének különféle irányzatai).
Uralja biztosan a klasszikus összhangzattant. Ismerje és alkalmazza a számozott basszus technikáját, legyen képes minden hangnemben mintapéldákat játszani, önállóan modulálni, bonyolult harmóniai folyamatokat felismerni, és hallás után lejegyezni. Ismerje a barokk és a klasszikus zenében kikristályosodott zenei műfajokat, szerkesztési technikákat, kis- és nagyformákat. Legyen képes a barokk és a klasszikus zenét kottakép vagy hallás alapján elemezni.
Ismerje a XVI. századi modális zene szólamvezetési és harmóniafűzési technikáit, a vokális ellenpont szabályait és a legfontosabb vokális műfajokat, valamint legyen képes azok elemzésére.
Ismerje a XIX. századi zene hangnemkezelési, harmóniai és formai újításait. Tudjon mintapéldákat játszani különleges romantikus harmóniafordulatokra.
Legyenek ismeretei a XX. század zenéjének főbb irányzatairól (zenei impresszionizmus, esszpesszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, dodekafónia, szerializmus, aleatória, bruitizmus, konkrét zene, elektronikus zene, hangművészet, computer-zene).
Konkrétabban:
A harmóniai ismeretek terén:
Ismerje fel a feldolgozott fordulatokból álló példák, figurált idézetek harmóniáit, tonalitáson belüli funkciós vonzatait, és tudja azokat hallás után négyszólamú vázlat vagy számozott basszus formájában leírni.
Ismerje és ismerje fel a romantika harmóniavilágának legfontosabb jelenségeit és fordulatait.
Tudja:
– a mintapéldákat minden hangnemben (7 kereszt, 7b előjegyzésig) lejátszani,
– a feldolgozott fordulatokból összetett, számozott basszussal vagy fokszámmal megadott példákat a fenti előjegyzéshatárokon belül zongorázni.
Legyen képes:
– hallás után harmóniai mintapéldákat négyszólamú harmóniai vázlat vagy számozott basszus formájában lejegyezni,
– kottakép alapján zongoramű, saját hangszerre írt mű vagy saját hangszerre és zongorakíséretre írt mű harmóniai elemzésére.
Ismerje:
– a XX. századi zene jellemző akkordtípusait (kvart-akkordok, alfa-akkordok, szekundhalmazok),
– a 12 fokú hangrendszer strukturális sajátságait, a rendszerben képezhető distancia skálákat, tengelyrendszert,
– a hangrendszer hatását a zene dallami, harmóniai és formai sajátosságaira.
A formai ismeretek terén:
Ismerje a tanult stílusokra jellemző formatípusokat és szerkesztési elveket (két- és háromtagúság, rondóforma különböző típusai, szonáta, szonatina, kánon, invenció, fúga, madrigál, motetta, ricercar).
Legyen képes tanult formákat és szerkesztési módokat kottából vagy hallás után elemezni.

Gyakorlat
Legyen képes:
– Palestrina stílusban tanulmányként kétszólamú motettát írni,
– korált harmonizálni,
– bécsi klasszikus (vagy barokk) stílustanulmányokat komponálni (variációs forma, triós forma, kisrondó, esetleg szonáta forma),
– népdalfeldolgozásokat készíteni,
– XX. századi hangvételű művet komponálni,
– egyszerű hangszerelési feladatokat megoldani.
Rendelkezzen 5, pontosan lekottázott saját hangvételű kompozícióval, 2-2 stílustanulmánnyal a tananyagot képező klasszikus formákban (triós forma, kisrondó, szonáta vagy szonatina).

3.2. Szolfézs
Rendelkezzék a szolfézs főtárgyi igényeket megközelítő kiművelt zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.
Legyen jártas (legyen gyakorlata):
– Bertalotti solfeggionak kétszólamú megszólaltatásában, éneklő társsal, illetve egyik szólamát énekelve, a másik szólamát zongorán (szintetizátoron) játszva (40 tanult mű alapján),
– a reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus műzene kisebb kórusműveinek, dalainak, duettjeinek, recitatívóinak, áriáinak hangszerkíséretes vagy társas ének formájában való megszólaltatásában (20–30 megtanult mű),
– a romantikus szerzők zongorakíséretes vagy más hangszerrel kísért dalainak, együtteseinek előadásában (10–12 kompozíció, ebből 3–4 dal saját zongorakísérettel, kotta nélkül is),
– Kodály nehezebb pedagógiai műveinek (55, 44, 33 kétszólamú gyakorlat, Tricinia), könnyebb és középnehéz kórusműveinek társakkal együtt való éneklésében, illetve zongorakísérettel Kodály: Megkésett melódiák és Énekszó c. művének előadásában,
– a XX. századi zeneszerzők alkotásainak megszólaltatásában (8–10 kompozíció, pl. Bartók-kórusmű),
Legyen képes hallás után lejegyezni szólamokat, homofón és polifón zenei részleteket a fentebb körvonalazott zenei alkotásokból, legyen képes dallamokat, szólamokat lapról leénekelni.
Tudjon műveket kotta nélkül is elénekelni vagy hangszerén megszólaltatni.

3.3. Zongora (kötelező zongoratudás a zongora és orgona szakos növendékek kivételével)
Legyen képes természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre.
A jelölt tudjon legalább 7 kereszt 7b előjegyzésben 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legáto és non legáto fokozatosan gyorsuló tempóban skálákat játszani.
Tudjon:
– hármas- és négyeshangzat felbontásokat (futamszerűen is négy oktávon keresztül),
– oktáv meneteket, kromatikus skálát, glisszandót, tremolót
eljátszani,
– Czerny: A kézügyesség iskolája III–IV. füzetéből játszani.
Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (Bach: Háromszólamú invenciók, Közepesen nehéz bécsi klasszikus szonáta, könnyebb Chopin: keringők, nocturnök, Bartók: Mikrokozmosz IV–V. füzet szintjén).

3.4. Hangszerismeret és partitúra-játék
Ismerje a különböző típusú zenekarokban leggyakrabban használt vonós-, fúvós- és ütőhangszereket (hangterjedelem, lejegyzésmód, hangszín, hangerőbeli sajátosságok), a különböző játékmódokat, az akusztikai jelenségeket, a különleges hangszerkezelési eljárásokat (hangtorzítások, effektusok), azok lejegyzésmódját.
Ismerje a leggyakoribb elektromos és elektronikus hangszereket (pl. elektromos orgona, szintetizátor stb.).
Legyen képes:
– énekhangra írott háromsoros c-kulcsos partitúrák játszására,
– háromsoros, transzponáló hangszeres partitúrák játszására, zongorázására.

3.5. Zeneirodalom és művészettörténet
Rendelkezzék középfokon elvárható zenetörténeti és művészettörténeti ismeretekkel, és legyen képes a főbb zenetörténeti és művészeti korszakokban megbízhatóan tájékozódni.
Ismerje:
– az európai zenetörténet legfontosabb stíluskorszakait, az egyes stíluskorok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, a műfajok és formatípusok kialakulásának folyamatát,
– a vokális irodalmat, az énekhang és a kórushangzás jellemzőit.
Ismerje az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát.
Legyen birtokában a legfontosabb zenei alapfogalmaknak.
Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.
Tudjon különböző stílusú zenei szemelvényeket emlékezetből idézni.
Legyen képes eligazodni a korunk fő stiláris irányzataiban, legyen áttekintése XX. századi társadalmi változások hatásáról, ezek szerepéről a történeti, társadalmi folyamatokban, azok tudati, érzelmi tükröződésében.
Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket, az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel. Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskoraira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.
Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és integrálni.

3.6. Népzene
Tudjon fejből legalább 40 magyar népdalt a régi rétegekből válogatva (kvintváltó, recitálo, sirató típusúak) és 40 új stílusú magyar népdalt. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit.
Legyen képes a népdalok egyszerű, stílusos előadására.
Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján elemezni.
Legyen képes hallott népdalt hallás után lejegyezni.
Legyen általános ismerete:
– az általános néprajz (életmód, vallás, szokások),
– népzenetörténet (vándorlások kora, letelepedés, társadalmi változások vonzata a népzenében),
– népzenekutatás (Bartók és Kodály kutatásai, elődeik és követőik munkássága),
– a népzene továbbélése a jelenlegi társadalomban (falvak, városok népzenei élete)
témakörökben.

b) Jazz műfaj

Hangszerjáték
A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei:
Ismerje saját hangszerének meghatározó fontosságú irodalmát, mind a technikaképzés, mind a jazz standardek előadása és lejegyzése tekintetében.
Ismerje a jazz játékgyakorlatának főbb elemeit, improvizációs technikáját.
Rendelkezzék megfelelő áttekintéssel a jazz főbb stíluskorszakairól és kapcsolatáról a zene egyéb területeivel.
Ismerje a kortárs jazz főbb irányzatait.
Legyen kapcsolata a klasszikus zenével, legyen képes kreatívan felhasználni jazzdarabok előadásában a klasszikus zenei készségeket.
Rendelkezzék kiművelt zenei hallással, megbízható felismerési, reprodukáló és memória képességgel.
Legyen képes kisebb, combo-jellegű együttesek hangszerelésére.
Feleljen meg szólistaként és zenekari muzsikusként a jazz előadói és improvizációs követelményeinek.
Legyen képes kisebb, combo-jellegű és nagyobb, big band és egyéb nagyzenekari, öntevékeny együttesekbe beilleszkedni, partnerei felfogásához, irányításához alkalmazkodni.

Jazz-zongora
Kadenciális improvizációs gyakorlatok, szekvenciális patternek, diatonikus, alterált és kromatikus patternek.
Játékforma-gyakorlatok, a tanult összes játékforma bemutatásával.
Néhány afro-amerikai dallam (ballada, spirituálé és folklór blues) stílusos frazirozással és harmonizációval.
8–10 jazz-blues egyszerűbb és összetettebb harmonizációval. Dúr és moll bluesok, pentaton és másfajta improvizációkkal.
25 közismert jazz standard stílusos témabeállítással és improvizációkkal. A darabok tempóban, karakterben, előadásmódban, játéktechnikában minél inkább különbözzenek egymástól.

Jazz-bőgő
Az összes dúr és moll skála és egyéb skálák (egészhangú, fél-egész, kromatikus skála) több tempóban való biztos tudása, helyes ujjrenddel.
Gyakorlatok, etűdök, pizzicato játékkal.
Jazz akkordismeret és az akkordok bontásainak ismerete.
Harmóniabontások, szekvenciák. Különböző dúr és moll blues-sémák.
A rögtönzött kísérés különböző formái, stílusai (Walking bass, harmóniabontás, ellenpontozás, ritmikai differenciálás stb.).
8–10 jazz-blues kísérés és szólózás. Blues-sémák, patternek, turn backek egyszerű és harmóniabontásos basszusvezetéssel.
Kadenciális és periódus-gyakorlatok.
Egy beállított darab, önálló rögtönzéssel.
20 közismert jazz standard repertoárszerű ismerete, kisérés.

Jazzdob
Jó verőtartás és verőkezelés, irányított és elengedett ütőformák.
Váltottkezes, páros és paradiddle I. kézrendek pontos játéka.
Két- és négyütemes rögtönzések.
A kötelező kottaanyag pontos, egyenletes lapról játéka és alkalmazása improvizációs szinten, hallás utáni lejegyzése.
Nyolc- és tizenkét ütemes ad libitum szólók játéka.
Alapfokú stílusismeret, zenekari játékkészség, a tanult stíluscsoportok kísérő- és szólójátékának gyakorlati ismerete. Fejlett tempó- és periódusérzék.
Swing, afro-cuban és rock stílusú kíséretek és szólók alkalmazása jazzegyüttesben; alapfokú zenekari játékkészség.

Jazzgitár
Joe Pass akkordgyűjtemény.
Harmóniák felépítése, funkcionális csoportosításuk.
Négyeshangzatok kiterjesztése, díszítőhangok, alterált akkordok.
Patternek, kandenciális fordulatok, szekvenciák.
Harmóniai improvizációs gyakorlatok. Rögtönzött variációk adott patternekre. Akkordvezetési gyakorlatok.
Motívumok rögtönzése, leírása.
Joe Pass: The Guitar Style.
Akkordok és a velük kapcsolatos diatonikus és alterált skálák.
Bonyolultabb patternek és turn backek harmóniai és dallami megoldásai.
Leírt szólók, transzkripciók.
8 blues játéka (moll és dúr bluesok, különböző harmonizációs megoldásokkal). Különböző rögtönzéstechnikák.
25 közismert standard repertoárszerű ismerete (téma, akkordkíséret, szóló).

Jazz-szaxofon, klarinét
Alapvető technikai gyakorlatok (hangindítás és -zárás, vibrato stb.). Skálák, akkordbontások.
Skálák biztos tudása a hangszer egész terjedelmében.
Leírt szólók elemzése, transzkripciók készítése.
8 blues játéka (dúr és moll bluesok, különböző harmonizációkkal), rögtönzés.
II–V–I körökre való rögtönzés, különböző tempóban és hangnemekben.
Jettel I. füzet a 15. gyakorlatilag és The Technique of the Saxophone II. füzet.
25 közismert jazz standard repertoárszerű játéka (téma és improvizáció).

Jazz-trombita
Technikai gyakorlatok, hangképzés, helyes be- és kilégzés.
Valamennyi dúr, összhangzatos és melodikus skála, valamint speciális skála (fél-egész, egészhangú, kromatikus skála) biztos játéka minden hangnemben. Skálákkal való rögtönzésgyakorlatok.
Kadenciális improvizációs gyakorlatok, szekvenciális gyakorlatok.
Leírt szólók, transzkripciók készítése.
8 különböző stílusú blues játéka (dúr és moll bluesok egyszerűbb és összetettebb harmóniasorokkal), téma és rögtönzés.

Jazz-harsona
Technikai gyakorlatok.
Dúr és moll skálák biztos tudása minden hangnemben, különböző előadásmódokban.
Stílustanulmányok.
Transzkripciók készítése és elemzése.
Music minus one elvű, rájátszásos játékgyakorlatok.
Kadenciális és szekvenciális rögtönzésgyakorlatok.
8 különböző harmonizációjú és tempójú blues, improvizációval.
25 közismert jazz standard repertoárszerű tudása (téma, harmóniasor kívülről, szólózás az improvizációs harmóniasorra).

Billentyűs hangszerek
Az elektronikus-digitális billentyűs hangszerek kezelése, alapvető technikai működési elvek.
Skálák minden hangnemben, technikai gyakorlatok.
Kadenciális improvizációs gyakorlatok, diatonikus, alterált és kromatikus patternek.
Kísérési játékformák szintetizátoron.
8 jazz-blues egyszerűbb és összetettebb harmonizációval (téma, akkordkíséret, szólózás).
,,Akkordterítési'' technika.
Komputer működési elvek. Hangszerelési és egyéb elvek. Egyszerű programozási gyakorlatok.
25 közismert jazz standard repertoárszerű ismerete (téma, harmóniasor kívülről, szólójáték).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei a szakmai követelményeken alapulnak.

1. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

2. A szakmai vizsga tantárgyai

a) Klasszikus műfaj

1. Hangszeres szak

Írásbeli vizsga
Szakmai elmélet
Szolfézs:
– Egy barokk vagy klasszikus stílusú kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
– Egy XX. századi egyszólamú zeneműrészlet lejegyzése hallás után.
Zeneelmélet:
– Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel.
– Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.
Zeneirodalom:
– Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.
– Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása.

Szóbeli vizsga
Szakmai elmélet
Szolfézs:
– 5 kétszólamú mű éneklése éneklő társsal.
– Lapról éneklés.
– 15 választott mű különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.
Zeneelmélet:
– Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után.
– Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Gyakorlati vizsga
Hangszerjáték:
– A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen min. 20, max. 30 perces műsorban ad számot tudásáról.
– Különböző (barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi) stílusú és nehézségi fokú művek előadása kotta nélkül. A vizsga anyaga előre kijelölt. A műsort végig kell játszani.

2. Zeneelmélet-szolfézs szak

Írásbeli vizsga
Szakmai elmélet
Szolfézs:
– Egy barokk vagy klasszikus stílusú kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
– Egy XX. századi egyszólamú zenemű részlet lejegyzése hallás után.
Zeneelmélet:
– Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel.
– Egy összhangzattan példa lejegyzése 4 szólamban, szűk fekvésben.
Zeneirodalom:
– Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.
– Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása.

Szóbeli vizsga
Szakmai elmélet
Szolfézs:
– Egyszólamú dallam lapról éneklése.
– Többszólamú dallam lapról éneklése éneklő társsal.
– 5–6 két- vagy háromszólamú mű éneklése (éneklő társsal vagy előadása ének – zongorával).
– 10 különböző stílusú mű éneklése saját zongorakísérettel.
– Többszólamú művek kamaraéneklése.
Zeneelmélet:
– Harmóniasor zongorázása négy szólamban diktálás után. A példák a reneszánsz vagy a barokk vagy a bécsi klasszikus, illetve a romantikus stílus tanult fordulatait tartalmazzák.
– Memorizált vagy rögtönzött példa zongorázása a tanár által kijelölt harmóniai jelenségekre.
– Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Gyakorlati vizsga
Karvezetés:
3 különböző stílusú két-, illetve háromszólamú középnehéz kórusmű vezénylése, kisebb hangszeres kísérő apparátus irányítása.
Zongora:
– Két különböző stílusú zongoramű előadása.
– Egy barokk vagy egy klasszikus szonáta, illetve egy romantikus előadási darab (Bach: Kétszólamú invenciók, Chopin: mazurkák nehézségi szintjének megfelelően).

3. Zeneszerzés szak

Írásbeli vizsga
Szakmai elmélet
Zeneszerzés:
– Egy koráldallam harmonizálása.
– Egy kétszólamú motettarészlet írása klasszikus latin szövegre, kadenciával.
Szolfézs:
– Egy XX. századi kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
– Egy háromszólamú Palestrina-idézet lejegyzése (az egyik szólam C-kulcsban írandó).
Zeneirodalom:
– Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.
– Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása.

Szóbeli vizsga
Szakmai elmélet
Szolfézs:
– Egyszólamú kulcsváltó dallam lapról éneklése.
– Két- vagy háromszólamú művek éneklése éneklő társsal vagy előadása ének-zongorával.
Zeneelmélet:
– A teljes klasszikus összhangzattan ismerete, példák zongorázás diktálás után, illetve hallás utáni felismerés.
– A bécsi klasszikus zeneszerzők gyakorlatára jellemző moduláció-típusok zongorázása és felismerése hallás után.
– Egy bécsi klasszikus mű formai és harmóniai elemzése kottából.

Gyakorlati vizsga
Zeneszerzés:
Előzetesen elkészített stílusgyakorlatok (triós forma, Couperin vagy bécsi kisrondó, esetleg szonatina) és saját kompozíció, népdalfeldolgozás bemutatása. A bemutatásra kerülő darabok kottáját a vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal be kell mutatni.
Zongora:
– Két különböző stílusú zongoramű előadása.
– Egy barokk vagy egy klasszikus szonáta, illetve egy romantikus előadási darab (Bach: Két-, illetve Háromszólamú invenciók, Chopin-keringők nehézségi szintjének megfelelően).

b) Jazz műfaj

1. Hangszeres szak

Írásbeli vizsga
Szakmai elmélet
Szolfézs:
– Egy barokk vagy klasszikus stílusú, kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
– Egy XX. századi, egyszólamú zenemű részlet lejegyzése hallás után.
– Hármashangzatok és fordításaik hallás utáni leírása, egyszeri eljátszás alapján.
– Jazzben gyakori négyeshangzatok (major, moll major, domináns, moll, félszűkített és szűkített szeptimek) hallás utáni leírása, kétszeri eljátszás alapján.
– A dúr, összhangzatos moll, melodikus moll és valamennyi modusának (összesen 21 skála), valamint a fél-egész, egész-fél és az egészhangú skála hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.
– Közepes nehézségű, jazzes ritmus hallás utáni lejegyzése.
– Négyütemes, egyszerűen moduláló, jazzes dallam leírása hallás után, hatszori eljátszás alapján.
– Jazzes, tágfekvésű, de meg nem fordított akkordok (dom76, dúr69, moll69, dom7b10, m79) hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.
Zeneelmélet:
– Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése, harmóniai jelöléssel.
– Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.
Zeneirodalom:
– Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése. (A hagyományos kifejezések mellett a jazzben használatos fontosabb kifejezések – beat, off beat, swing, medium tempó, drive stb. – értelmezése.)
– Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása kottából.
– Egy hangfelvételen rögzített, nemzetközileg ismert jazzdarab elemzése.

Szóbeli vizsga
Szakmai elmélet
Szolfézs:
– Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.
– Lapról éneklés.
– 15 mű különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.
Zeneelmélet:
– Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázással diktálás után.
– Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
– Jazzelmélet: a jazz harmóniai alapkészlete (jazz szextakkordok, szeptimek, jazz 9, 11, 13-as akkordok, összetett jazzakkordok, egyszerű jazz-fordítások).
– A jazz alapvető skálaállománya (pentaton modusok, a dúr, az összhangzatos moll és melodikus moll modusai, egész-fél, fél-egész és egészhangú skálák. Improvizációs skálák, skála–akkord kapcsolat.
– Kadenciális harmóniasorok, szekvenciák. Jazzes akkordbehelyettesítések, belső és egyéb harmóniai bővítések.
– Egyszerű, 12-ütemes dúr és moll blues harmóniasorok zongorázása és elemzése.
– Három, nemzetközileg ismert jazz standard darab harmóniasorának zongorázása egyszerű jazzakkordokkal és azok elemzése.

Gyakorlati vizsga a hangszeres főtárgyból két részből áll:
Nyilvános vizsgahangverseny:
A jelölt min. 15, max. 25 perces műsorban ad számot tudásáról. Három különböző stílusú, karakterű és tempójú, kidolgozott vizsgadarabot kell előadni, a nemzetközilegi ismert standard-irodalomból. A három darab közül egy önálló kompozíció is lehet. (A vizsgadarabok előadása: beállított téma, horizontálisan kidolgozott rögtönzés, esetleg önállóan kidolgozott bevezetés, átvezetés és befejezés.) Zongora és gitár esetében a három darab közül egy szólóban, a másik kettő ritmusszekcióval (dob, bőgő vagy basszusgitár) játszandó. A többi hangszer esetében mindhárom darab kísérettel játszandó.
Vizsga a vizsgabizottság előtt:
a) Klasszikus anyag:
A jelölt a következő zeneművek nehézségi szintjén ad számot hangszertudásáról:
– zongora – Bach: Kétszólamú invenciók
– gordon – Marcelló: e-moll szonáta
– dob – Rimszkij-Korszakov: Seherezade
– klarinét – Dimler: B-dúr koncert
– trombita – Ballay: Andante e Scherzo
– harsona – Calme: Pieces
b) Jazz anyag:
– Dúr és moll blues-játék (téma – rögtönzés).
– 15 ismert jazz standard stílusos előadása kívülről (téma, rögtönzés és általánosan elfogadott akkordsorok alapján).
– Rögtönzés a vizsgán megadott dúr és moll jellegű, kadenciális akkordsorokra, különböző hangnemekben.
– Lapról játék – jazz, esetleg klasszikus anyagból.

3. A vizsga értékelése
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként – szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, zeneszerzés elmélet – külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet vagy gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható – a szakágnak megfelelően – az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.
Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a zeneművészeti szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
53. sorszám alatt kiadott énekes szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adata

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 2 0 03
2. A szakképesítés megnevezése: énekes (műfaj megjelölésével)
a) klasszikus magánénekes
b) jazzénekes

I. A szakképesítés munkaterülete:

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör:
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások énekes

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3724 vendéglátóhelyi zenész szórakoztató zenész
3723 népzenész népzenész
3729 egyéb művészeti foglalkozások egyházzenész
3729 egyéb művészeti foglalkozások zenész

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az énekes képzettségű muzsikus mint énekes szólista, kamaraegyüttesek, vokálegyüttesek, népi énekegyüttesek vagy énekkarok képzett tagja, szólamvezetője vagy vezetője aktívan működhet közre kisebb vagy nagyobb közösségek – városok, községek, falvak, egyházak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek – zenei életében. A közművelődés terén betölthet klasszikus, illetve szórakoztató zenei műsorszerkesztői, zenei műsorszervezői, ügyintézői munkaköröket. Közreműködhet zenei ismeretterjesztésben, hangversenyeken, zenés egyházi szertartásokon, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű és szórakoztató zenei produkciókban.
Az énekes képesítés elősegíti más zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, és felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.

III. Szakmai követelmények

1. Általános követelmények

1.1. Ének
Klasszikus magánének és jazzénekes széleskörűen ismerje a társművészetek különböző stílusait, jelentős műalkotásait, kiemelkedő fontossággal az irodalmat.
Rendelkezzen a szakágához kapcsolódó zeneelméleti, zeneirodalmi és művészettörténeti ismeretekkel. Ismerje és alkalmazza a vokális irodalom zenei előírásait.
A megszerzett ismereteket legyen képes használni és integrálni.
Ismerje az éneklés művészetének hagyományait, repertoárját és az újabb törekvéseket.
Behatóan ismerje a vokális irodalom stílusait, a legjelentősebb dal-, oratórium-, operaszerzőket és jelentősebb műveiket.
Legyen a művek előadásában előadói tapasztalata. A művek előadásában legyen tudatos, stílushű, művészileg kidolgozott, érzelmileg kifejező.
Rendelkezzen színvonalas zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.
Ismerje és alkalmazza a hangversenypódium és színpad speciális viselkedési hagyományait, szokásait.
Klasszikus magánének
A jelölt rendelkezzen megfelelő előadói és technikai képességekkel, készséggel.
Intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni, és legyen tiszta és érthető a szövegmondása.
Legyen képes alkalmazni a leglényegesebb zenei előírásokat, s tudja érzelmeit ezek keretén belül kifejezni.
Legyen képes az adott skálagyakorlatot és a zenei anyagot helyes mélylégzéssel, levegővezetéssel, lágy hangadással előadni.
Rendelkezzen középszinten elvárható énekes repertoárral. Legyen képes ezt a repertoárt állandóan bővíteni. Repertoárjának nagy részét kotta nélkül is tudja előadni.
Biztos kottaolvasási készsége, stílusismerete és technikai felkészültsége alapján legyen képes a megtanulandó művek önálló kidolgozására.
Rendelkezzen saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel.
Ismerje és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit. Rendelkezzen a figyelem megosztásának képességével, megfelelő térhallással.
Rendelkezzen koncentráló és kontrolláló képességekkel.
Tudjon:
– 20–25 zongorakíséretes népdalfeldolgozást (ebből legalább 10 Kodály-feldolgozás),
– 20 preklasszikus vagy barokk dalt vagy áriát,
– 7–10 bécsi klasszikus dalt,
– 2–3 klasszikus áriát,
– 20 romantikus dalt (ebből 10 Schubert-dal),
– 2–5 romantikus áriát,
– 2–3 kései romantikus dalt,
– 2–3 olasz dalt,
– 5–10 XX. századi művet (ebből 3–5 magyar mű).
Jazzének
Énektechnikai alapgyakorlatok. Intonációs harmóniai gyakorlatok.
A hangterjedelem kifejlesztése. Légzésgyakorlatok.
Egy hanggal, több hanggal, hangközökkel való rögtönzésgyakorlatok.
Kadenciális improvizációs gyakorlatok, kadenciális motívumok rögtönzése.
Ritmikai és hangsúlygyakorlatok.
Patternek és turnbackek ismerete, ezek improvizatív kibontása.
5 jazz-blues ismerete (különböző harmonizációjú dúr és moll bluesok), téma szöveggel, improvizáció.
Néhány tradicionális afro-amerikai dallam (ballada, spirituálé és folklór blues) előadása stílusos frazírozással, lehetőleg saját zongorakísérettel.
20 közismert jazz standard ismerete kívülről (téma szöveggel, improvizáció). Esetleg egy-két standard saját kísérettel való előadása. Scat-rögtönzések.
Ismerje művészeti ága történetét, hagyományait, kapcsolatait a zene egyéb területeivel.
Ismerje művészeti ága speciális irodalmát mind a zeneművek előadása, mind a technikaképzés tekintetében.
Rendelkezzék a meghatározott kötelező repertoárral.

1.2. Zongora (kötelező zongoratudás a zongora és orgona szakos növendékek kivételével)
Legyen képes:
– természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre zenei intelligenciát, muzikalitást és formálókészséget tükröző előadásra,
– a zenei elméleti tárgyak eredményes műveléséhez szükséges játékformák (pl. akkordok különböző formában és fekvésben történő), akkordok létrehozására, megszólaltatására,
– a különböző hangnemekben és a hangszeren való biztos tájékozódásra.
A jelölt tudjon legalább 3 kereszt 3b előjegyzésben 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legáto és non legáto fokozatosan gyorsuló tempóban skálákat játszani.
Tudjon:
– hármas- és négyeshangzat felbontásokat (futam szerűen is négy oktávon keresztül),
– oktáv meneteket, két oktáv terjedelemben
eljátszani,
– Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. füzetéből játszani.
Tudjon:
– különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kis preludiumok, Mozart szonatinák, Schumann: Jugend-album, Bartók: Mikrokozmosz III. füzet szintjén).

1.3. Szolfézs
Rendelkezzék kiművelt zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával, stílusérzékkel.
Legyen jártas (legyen gyakorlata):
– Bertalotti solfeggionak kétszólamú megszólaltatásában, éneklő társsal, illetve egyik szólamát énekelve, a másik szólamát zongorán (szintetizátoron) játszva (40 tanult mű alapján),
– a reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus műzene kisebb kórusműveinek, dalainak, duettjeinek, recitativóinak, áriáinak hangszerkíséretes vagy társas ének formájában való megszólaltatásában (15–20 megtanult mű),
– a romantikus szerzők zongorakíséretes vagy más hangszerrel kísért dalainak, együtteseinek előadásában (10–12 kompozíció, ebből 3–4 dal saját zongorakísérettel, kotta nélkül is),
– Kodály nehezebb pedagógiai műveinek (55, 44, kétszólamú énekgyakorlat), könnyebb és középnehéz kórusműveinek társakkal való együtt éneklésében,
– a XX. századi zeneszerzők alkotásainak megszólaltatásában (8–10 kompozíció).
Legyen képes hallás után lejegyezni szólamokat, homofon és polifon zenei részleteket a fentebb körvonalazott zenei alkotásokból, legyen képes dallamokat, szólamokat lapról énekelni.
Tudjon műveket kotta nélkül is elénekelni vagy hangszeren megszólaltatni.

1.4. Zeneelmélet
Ismerje a barokk és a bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágát.
Rendelkezzen általános ismeretekkel az európai zenetörténet más stíluskorszakainak zeneelméleti probléma körében is (középkor, gótika, reneszánsz, XIX. és XX. század zenéje).
Legyen tisztában a legfontosabb skálaelméleti és hangrendszer-elméleti alapfogalmakkal (pentatónia, diatónia, heptatonia secunda, hangrendszerek és módusaik kapcsolata stb.).
Ismerje a XX. század zenéjének legfontosabb stílusirányzatait, ezek stílusjegyeit.
Legyen birtokában az ismeretei gyakorlati alkalmazásához szükséges készségeknek.
A harmóniai ismeretek terén ismerje fel a feldolgozott fordulatokból álló példák, figurált idézetek harmóniáit, tonalitáson belüli funkciós vonzatait, és tudja azokat hallás után négyszólamú vázlat vagy számozott basszus formájában leírni.
Legyen képes:
– mintapéldákat különféle hangnemekben, legalább 4 kereszt, 4b előjegyzésig (zongora tanszakosok minden hangnemben) eljátszani,
– a feldolgozott fordulatokból összetett, számozott basszussal vagy fokszámmal megadott példákat a fenti előjegyzéshatárokon belül zongorázni.
Legyen képes kottakép alapján zongoramű, saját hangszerére írt mű vagy saját hangszerére és zongorakíséretre írt mű harmóniai elemzésére.
A formaelemzés terén:
Legyen képes elemezni hallás után és kottából a XVIII. századból kikristályosodott formatípusokat (két- és háromtagú formák, triós forma, kisrondó, szonáta, szonátarondó, szonatina, variációs forma).
Tájékozódjék a barokk zenei formálás különféle megvalósulásaiban, ismerje a legfontosabb szerkesztési formákat (kánon, fúga, invenció).
Legyen képes a tanultakat a gyakorlati muzsikálásban hasznosítani.

1.5. Zeneirodalom
Ismerje az európai zenetörténet legfontosabb stíluskorszakait, az egyes stíluskorok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, ismerje az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát.
Legyen birtokában a legfontosabb zenei alapfogalmaknak.
Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit, különös tekintettel a dal-, oratórium- és operairodalomra.
Legyen képes eligazodni korunk fő stiláris irányzataiban, legyen áttekintése ezek szerepéről a XX. század történeti, társadalmi, emberi küzdelmeiben, azok tudati, érzelmi tükröződésében.
Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket, az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel. Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskorszakaira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.
Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és integrálni.

1.6. Népzene
Tudjon fejből legalább 25 magyar népdalt a régi rétegekből válogatva (kvintváltó, recitálo, sirató típusúak) és 25 új stílusú magyar népdalt. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit.
Legyen képes a népdalok egyszerű, stílusos előadására.
Tudjon a forma, a sor-záróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján népdalt elemezni.
Legyen képes hallott népdalt lejegyezni.
Legyen általános ismerete az alábbi témakörökben:
– általános néprajz (életmód, vallás, szokások),
– népzenetörténet (vándorlások kora, letelepedés, társadalmi változások vonzata a népzenében),
– népzenekutatás (Bartók és Kodály kutatásai, elődeik és követőik munkássága),
– a népzene továbbélése a jelenlegi társadalomban (falvak, városok népzenei élete).

1.7. Egészségtani és hangegészségtani ismeretek:
Ismerje a hangadó szervek biológiai felépítését, a hangadás fizikai törvényeit.
Legyen képes életmódjával elősegíteni működőképességének megőrzését.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga
A vizsgáztatás során először az írásbeli vizsgát kell lebonyolítani.
Az írásbeli vizsgák feladatsorát a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga műsorát a képző intézmény állítja össze és terjeszti fel jóváhagyásra a vizsgabizottság elnökének.

a) Klasszikus magánénekes

Írásbeli vizsga
Szolfézs:
– Egy barokk vagy klasszikus stílusú kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
– Egy XX. századi egyszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
Zeneelmélet:
– Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel.
– Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.
Zeneirodalom:
– Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.
– Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása a pedagógiai programnak megfelelően.

Szóbeli vizsga
Szolfézs:
– Lapról éneklés.
– Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.
– 15 mű előadása különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a másik szólamot zongorázva.
Zeneelmélet:
– Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után.
– Négy harmóniából álló hangzatfűzés hallás utáni felismerése és vokális felbontása.
– Egy barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kézbe adott kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt 2–3 periódusnyi részlet).

Gyakorlati vizsga
Ének:
A vizsgázó nyilvános vizsgahangversenyen min. 20, max. 30 perc alatt ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt. A jelölt a vizsgán különböző stílusú – barokk, klasszikus, romantikus, valamint XX. századi – és nehézségi fokú műveket ad elő kotta nélkül, zongora- vagy hangszeres kísérettel.

b) Jazzénekes

Írásbeli vizsga
Szolfézs:
– Egy barokk vagy klasszikus stílusú, kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
– Egy XX. századi, egyszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
– Hármashangzatok és fordításaik hallás utáni leírása, egyszeri eljátszás alapján.
– Jazzben gyakori négyeshangzatok (major, moll major, domináns, moll, félszűkített és szűkített szeptimek) hallás utáni leírása, kétszeri eljátszás alapján.
– A dúr, összhangzatos moll, melodikus moll és valamennyi modusának (összesen 21 skála), valamint a fél-egész, egész-fél és az egészhangú skála hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.
– Közepes nehézségű, jazzes ritmus hallás utáni lejegyzése.
– Négyütemes, egyszerűen moduláló, jazzes dallam leírása hallás után, hatszori eljátszás alapján.
– Jazzes, tágfekvésű, de meg nem fordított akkordok (dom76, dúr69, moll69, dom7b10, m79) hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.
Zeneelmélet:
– Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése, harmóniai jelöléssel.
– Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.
Zeneirodalom:
– Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése. (A hagyományos kifejezések mellett a jazzben használatos fontosabb kifejezések – beat, off beat, swing, medium tempó, drive stb. – értelmezése.)
– Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása.
– Egy hangfelvételen rögzített, nemzetközileg ismert jazzdarab elemzése.

Szóbeli vizsga
Szolfézs:
– Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.
– Lapról éneklés.
– 15 mű előadása különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.
Zeneelmélet:
– Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázással diktálás után.
– A pedagógiai programban meghatározott barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
Jazzelmélet: a jazz harmóniai alapkészlete (jazz szextakkordok, szeptimek, jazz 9, 11, 13-as akkordok, összetett jazzakkordok, egyszerű jazz-fordítások).
– A jazz alapvető skálaállománya (pentaton modusok, a dúr, az összhangzatos moll és melodikus moll modusai, egész-fél, fél-egész és egészhangú skálák. Improvizációs skálák, skála–akkord kapcsolat.
– Kadenciális harmóniasorok, szekvenciák. Jazzes akkord-behelyettesítések, belső és egyéb harmóniai bővítések.
– Egyszerű, 12-ütemes dúr és moll blues harmóniasorok zongorázása és elemzése.
– Három, nemzetközileg ismert jazz standard darab harmóniasorának zongorázása egyszerű jazzakkordokkal és azok elemzése.

Gyakorlati vizsga
Nyilvános vizsgahangverseny:
A jelölt min. 20, max. 30 perces műsorban ad számot tudásáról. Három különböző stílusú és tempójú, kidolgozott vizsgadarabot kell előadni, a nemzetközileg ismert standard-irodalomból (téma bemutatás eredeti nyelven, egyszerű rögtönzés, zenekari vagy ritmusszekció kísérettel).
Vizsgabizottság előtt:
a) Klasszikus anyag
– Két klasszikus vagy barokk dal.
– Egy romantikus műdal.
– Egy népdal.
b) Jazz anyag
– Egy néger folklór darab (afro-amerikai blues, spirituálé, munkadal, ballada) előadás saját zongorakísérettel.
– Egy song (nem kötött tempójú dal vagy musical betétszám) előadása, lehetőleg saját zongorakísérettel.
– Három különböző tempójú és jellegű (ballada, latin, swing, páros és páratlan metrum) jazz standard előadása angol nyelven; téma után scat rögtönzéssel, zenekari kísérettel.
– Jazz repertoár: 10 jazz standard stílusos előadása kotta nélkül. A téma eredeti nyelven éneklendő.
– Scat-rögtönzés egyszerű harmóniasorokra, patternekre, esetleg saját zongorakísérettel.

2. A vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatot az írásbeli és a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlat osztályzatot a gyakorlati vizsga érdemjegye, illetőleg a gyakorlati vizsgák érdemjegyeinek átlaga adja.
Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet vagy gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható – a szakágnak megfelelően – az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.
Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

4. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a zeneművészeti szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
54. sorszáma alatt kiadott egyházzenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 2 0 02
2. A szakképesítés megnevezése: egyházzenész (tevékenység megjelölésével)
a) kántor-énekvezető
b) kántor-kórusvezető
c) kántor-orgonista

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások egyházzenész

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások zenész
3729 egyéb művészeti foglalkozások énekes

3. A munkaterület rövid jellemző leírása
Az egyházzenész gyülekezetének zenei életében alakítólag részt vesz, s azt szakterületének megfelelően irányítja.
a) kántor-énekvezető
Ellátja a felekezetének megfelelő istentiszteleti alkalmakon az egyházzenei szolgálatot, az egyházi ének tanítását, vezetését, kíséretét; egyszerűbb orgonista szolgálatot végez; szükség esetén kisebb kórusokat, szkólát vezet.
b) kántor-kórusvezető
A kórussal rendszeres istentiszteleti tevékenységet végez, gyülekezetében az egyházzenét tanítja, irányítja; alkalmanként egyházzenei hangversenyeken kórusával közreműködik.
c) kántor-orgonista
Az istentiszteleti alkalmakon (alkalmanként egyházzenei hangversenyeken) a gyülekezet énekét és az énekkart kíséri, és azt a liturgikus szabályoknak megfelelő önálló orgonajátékkal gazdagítja.

III. Szakmai követelmények

a) kántor-énekvezető

Szakmai elmélet tantárgyi követelményei

1. Hittan
Ismerje felekezete alapvető tanítását, vázlatos történetét, életét.
Legyen jártas a biblia ismeretében és a hitvallási iratokban.

2. Liturgikus ismeretek
A jelölt legyen jártas a következő témakörökben:
Katolikusoknak:
– a liturgia fogalma, részei, a római katolikus egyház tanítása a liturgiáról (az Éneklő egyház liturgikus bevezetőinek alapján),
– az egyház jelei,
– az egyházi év felépítése, szerkezete, a fő ünnepek, a liturgikus színek,
– a mise felépítése, részeinek tartalmi ismerete,
– a nagyhéti liturgia áttekintő ismerete,
– a zsolozsma hóráinak elsorolása, a laudes, vesperás és kompletórium ismerete a plébániai gyakorlat szintjén,
– a szentségek liturgiája,
– az egyéb szertartások (gyertyaszentelő, temetés stb.) liturgiája,
– a népájtatosságok,
– a zsoltármagyarázat alapelvei (különösen a krisztológiai értelmezés módja),
– az énekrend összeállításának alapelvei,
– az ordinarium missae magyar szövegei fejből, a Kyrie, a Glória, a Sanctus, a Pater noster és az Agnus Dei latinul is,
– az 50. és 109. zsoltár és a Magnificat szövege magyarul, fejből,
– az énekkari és a szkóla-szolgálat szokásai, szabályai; korálás misén és a fenti három zsolozsmahórában.
Protestánsoknak:
– a legfontosabb liturgiai fogalmak ismerete: az istentisztelet helye, a szolgálattevők, az istentisztelet ideje,
– istentiszteleti típusok és egyéb szertartások (esketés, temetés) rendje,
– az ének jelentősége a közösségi istentiszteleten,
– a bibliai hagyomány és a protestáns istentisztelet,
– az egyházi év,
– a liturgia történetének csomópontjai,
– az istentisztelet elemeinek elnevezései (magyarul és latinul); az ordinárium tételek párhuzamai a protestáns és a katolikus egyház liturgiájában,
– a hazai protestáns énekeskönyvek tartalma, beosztása és használata.

3. Népének; gyülekezeti ének
– a magyarországi népének történetének vázlatos ismerete szemléltető példákkal, a legfontosabb történeti források (a felekezeti jellegnek megfelelően),
– a magyarországi népének európai háttere (pl. középkori cancio, német korál, genfi zsoltár),
– a népének-szövegek megértése, magyarázata, az ének liturgiai alkalmazása,
– a népénekek hangnemének és versszak-képletének elemzése,
– a népének és az élő néphagyomány kapcsolata (elvileg).
Tudjon:
– 100 (a protestánsoknál 140) népéneket fejből, saját felekezetének anyagából,
– 20 népéneket fejből, más felekezetek repertoárjából.
Tudja saját felekezetének énektárából az összes népéneket kottából elénekelni.

4. Gregorián
A saját felekezet énekeskönyvében szereplő gregorián eredetű tételek, illetve párhuzamok ismerete.
A gregorián ének műfajai, hangnemei (modusai).
A gregorián ének és a gregorián hangjegyírás vázlatos története, a kvadrát írás és a mai magyar írásmód ismerete, olvasása.
A gregorián előadásmódjára vonatkozó legjelentősebb elméletek.
Fejből:
– 1 zsidó liturgikus ének,
– a Magnificat recitálása (magyar nyelven) tetszés szerinti zsoltártónusban,
– a ,,Missa mundi'' (=Liber Usualis XVIII. mise) Sanctusa,
– ,,Veni Redemptor gentium'', ,,Veni Creator Spiritus'' himnuszok első versszaka,
– egy pünkösdi alleluja-refrén (pl. ,,Veni Sancte Spiritus'', vö. V. oszt. zenei általános iskolai tankönyv),
– 5 rövid antifóna magyarul,
Kottából:
– további 15 dallam,
– egyszerűbb antifónák, himnuszok vezénylése.
A közös anyagon felül a protestánsoknak:
Fejből:
– 5 magyar graduál dallam.
Kottából:
– 10 magyar graduál dallam.
Hasonló dallamok lapról éneklése, vezénylése.
Ezeken felül az evangélikusoknak:
– a doxológia (Dicsőség) vagy megadott zsoltárrészlet recitálása az evangélikus énekeskönyvben található tónusokon (kotta használatával),
– az Ágenda énekes tételei kottából.
A közös anyagon felül a katolikusoknak:
Fejből:
– a 8 zsoltártónus (a doxológiára vagy egy megadott zsoltárrészletre alkalmazva),
– a ,,Missa mundi'' Kyrie, Glória, Agnus tétele magyarul,
– a ,,Missa mundi'' Kyrie (XVI.), illetve Sanctus és Agnus (XVIII.) tétele latinul,
– a ,,Missa de Angelis'' Kyrie, Glória, Sanctus, Agnus tétele és a III. Credo,
– a Népénektár legfontosabb antifona típusdallamaiból 8 mintadarab,
– 3 melizmatikus alleluja-refrén,
– további 10 dallam.
Kottából:
– a Népénektár valamennyi magyar és latin szövegű gregorián darabja,
– a 3 responzórium-breve tónus alkalmazása a Népénektár bármely szövegére,
– az Olvasmányok könyvének válaszos zsoltárai és allelujái,
– az általános (évközi) laudes, vesperás és kompletórium a Népénektárból,
– további 100 magyar vagy latin szövegű dallam (zömmel antifonák a Népzsolozsma nehézségi szintjén, kisebb részben melizmatikus dallamok).
Középnehéz gregorián dallamok lapról éneklése és vezénylése.

5. Orgonaismeret
Ismerje:
– az orgonaépítészet történetét,
– az orgona fő részeit, a regiszterek neveit és lábszámozását, a különböző szélláda- és traktúra-rendszereket.
Legyen jártas a különböző játszóasztal típusok kezelésében.
Legyen tájékozott az orgona karbantartási és műemlékvédelmi kérdéseiben.

6. Egyházi zeneirodalom
Ismerje:
– az egyházzene történetének legfontosabb stílusait,
– a legjelentősebb egyházzene-történeti folyamatokat és azok liturgiai vonatkozásait,
– az énekes és a hangszeres egyházi zene legjellegzetesebb műfajait és azok formai sajátosságait,
Készítsen elő 10 közepes nehézségű kórusművet kamaraegyüttesben való vizsgaéneklésre (főként XIII–XVIII. századi művekből), a csoport felekezeti és szólamösszetételének megfelelő válogatásban.
Ismerjen az előzőeken kívül 20 különféle stílusú egyházi kórusművet zenetörténeti és liturgiai magyarázatokkal.

7. Szolfézs-zeneelmélet
Ismerje:
– a diatonikus összhangzattan alapjait (írásban, hangszeren, hallás után felismerve),
– elemző szinten a reneszánsz ellenpont alapvető törvényszerűségeit.
Tudjon:
– közepes terjedelmű népdalt, barokk vagy klasszikus dallamot (egyszerű modulációval) lapról énekelni és hallás utáni lejegyezni,
– egyszerű barokk vagy klasszikus kétszólamú idézetet hallás után lejegyezni,
– egyszerű reneszánsz és barokk imitációkat elemezni.
Legyen képes lapról énekelni könnyű két- vagy háromszólamú mű megfelelő szólamát kamaraegyüttesben.

Szakmai gyakorlat tantárgyi követelményei

1. Orgonajáték

A katolikusoknak:
Tudja eljátszani:
– a népénekanyagban megadott 100 tétel kíséretét kottából orgonán vagy harmóniumon, rövid intonációval,
– a magyar ,,Missa mundi'' ordináriumot, szolgálatszerűen,
– az Éneklő Egyház mise antifonáinak és zsoltárainak kíséretét (az orgonakönyv szerint, majd lehetőleg saját kísérettel is),
– a gregorián tantárgy keretében tanult zsolozsma anyag énekkíséretét, a zsoltár- és himnusz-versszakokhoz lehetőleg kétféle harmonizálással,
– legalább 5, a népénekanyagban szereplő korált Bach (és más szerzők) feldolgozásaiból,
– 20 különböző stílusú és terjedelmű – a hallgató tudásszintjének megfelelő – előadási darabot.

Protestánsoknak:
Legyen képes eljátszani:
– a korálkönyvből az összes gyülekezeti ének kíséretét orgonán vagy harmóniumon, rövid intonációval.
– 15 korálelőjátékot és 10 szabad művet, különböző nehézségi fokokon,
– a fentieken felül 5 nehezebb pedálos korálelőjátékot (Orgelbüchlein) és 3 közepes nehézségű művet különféle stíluskörből, különböző ünnepkörökhöz kapcsolva.

2. Karvezetés
Ismerje a helyes test- és kéztartást, illetve a leggyakoribb ütemfajták vezénylését, avizókat és leintéseket. Ezeket gyakorlatban is tudja készség szinten alkalmazni.
Legyen jártas a kóruséneklésben és tájékozott a különböző hangfajok sajátosságainak megítélésében, tudjon alkalmazni egyszerű beéneklési gyakorlatokat.
Tudjon középnehéz kétszólamú, illetve könnyebb három- és négyszólamú kórustételeket hangszeren előadni, valamely szólamát énekelve.
Tudjon könnyebb két-, illetve háromszólamú karműveket betanítani és vezényelni.

b) kántor-kórusvezető

Szakmai elmélet tantárgyi követelményei
1–5. pont megegyezik az a) kántor-énekvezető szakképesítés 1–5. pontjával.
6. Egyházi zeneirodalom tantárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:
Készítsen elő további 15 közepes nehézségű kórusművet kamaraegyüttesben való vizsgaéneklésre a csoport felekezeti és szólamösszetételének megfelelő válogatásban, a XIX–XX. századi anyaggal együtt a stílusok közötti arányosság figyelembevételével.
Ismerjen a fentieken kívül további 15 különféle stílusú egyházi kórusművet zenetörténeti és liturgiai magyarázatokkal.
7. pont megegyezik az a) kántor-énekvezető szakképesítés 7. pontjával.

Szakmai gyakorlat tantárgyi követelményei

1. Orgonajáték
Megegyezik az a) kántor-énekvezető szakképesítés szakmai gyakorlat 1. pontjával.

2. Karvezetés főtárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:
Tudjon nehezebb három-, illetve négyszólamú kartételeket hangszeren előadni, valamely szólamot énekelve.
Legyen képes legalább négyszólamú középnehéz polifon kórusművek vezénylésére, betanítására; kisebb hangszeres kísérő apparátus irányítására.
Legyen képes a különböző tempók, dinamikák és karakterek érzékeltetésére.
Legyen tájékozott az alapvető hangképzési kérdésekben, legyen gyakorlata a kórushangszín alakításában.
Legyen tájékozott az egyházi kórusok belső életének és szervezésének kérdéseiben.

c) kántor-orgonista

Szakmai elmélet tantárgyi követelményei
Az 1–7. pont megegyezik az a) kántor-énekvezető szakképesítés 1–7. pontjával.

Szakmai gyakorlat tantárgyi követelményei

1. Orgonajáték főtárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:
Katolikusoknak:
Tudja eljátszani:
– az egész népénektár kíséretét, nagyrészt pedállal,
– valamennyi tanult (magyar és latin nyelvű) ordinárium kíséretét (lehetőleg pedállal), szolgálatszerűen, az I., VIII., IX. misék kíséretét, legalább a Cantus Cantorum szerint,
– az Éneklő Egyház antifonáit, himnuszait, zsoltárait, lehetőleg 2-3 változattal a versszakokhoz,
– 10 nehezebb korálfeldolgozást az Éneklő Egyházban szereplő dallamokra,
– további 10 különböző stílusú és terjedelmű előadási darabot (nagyrészt pedálos művek).
Protestánsoknak:
Legyen képes kísérni az énekeskönyv valamennyi darabját korálkönyvből, pedállal, saját készítésű intonációkkal.
Tudjon további 10 nehezebb pedálos korálelőjátékot különböző korokból, valamint különféle stíluskörökből még 5 hosszabb és nehezebb szabadon választott művet, különböző ünnepkörökhöz kapcsolódva.
Az evangélikusoknak ezenkívül:
Tudja az énekeskönyv liturgikus részének és a zsoltároknak kíséretét a korálkönyv szerint.

2. Karvezetés
Megegyezik az a) kántor-énekvezető szakképesítés szakmai gyakorlat 2. pontjával.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A vizsgára bocsátás feltételei
Legalább három hónap hospitálás a saját felekezete kijelölt egyházzenésze mellett.
A hospitálási gyakorlat végén egy teljes istentisztelet zenei szolgálatának ellátása (szükség esetén két jelölt között megosztva) a hospitálást vezető tanár jelenlétében.
A szakképesítésre jelentkező jelöltnek a vizsga előtt 2 héttel kell benyújtania a hospitálást vezető egyházzenésznek egy meghatározott istentisztelet zenei tervezetét. (A hospitálást vezető egyházzenész a végzett munkát írásban röviden értékeli, értékelését a vizsgabizottságnak átadja.)
A b) kántor-kórusvezető szakképesítésre jelentkező jelöltnek rendelkeznie kell legalább 2 éves egyházi kórusban töltött énekesi gyakorlattal.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatsorát a különböző felekezetek javaslata alapján a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli vizsga tárgyai:
– hittan,
– liturgiai ismeretek,
– egyházi zeneirodalom,
– orgonaismeret.

2.2. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnökének a szakmai vizsga megkezdése előtt 30 nappal jóváhagyásra megküldi. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szóbeli vizsga tárgyai:
– egyházi zeneirodalom,
– népének,
– gregorián ének,
– szolfézs és zeneelmélet.

2.3. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga tárgyai:
– karvezetés,
– orgonajáték.
A jelölt vizsgaműsora mindkét tárgyból legalább két, különböző stílusú kompozíciót tartalmaz.
A vizsga időtartama orgonajáték és karvezetés tantárgyakból: 10–15 perc.
A b), c) szakképesítéshez szükséges a jelöltnek a főtárgy vizsgaanyagát nyilvános hangversenyen bemutatni.

3. A vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatot az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Amennyiben a jelölt valamely elméleti tárgyból elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati érdemjegy megállapításánál az karvezetés, illetve orgonajáték tantárgyakat a) szakképesítés esetén 50–50%-kal, b) és c) szakképesítés esetén 25%, illetve 75%-kal kell figyelembe venni, a jelölt szakjának megfelelően.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Felmenthető az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól az a jelölt, aki a fenti vizsgakövetelményt teljesítő valamelyik szakképesítő bizonyítvánnyal már rendelkezik.
A főtárgy gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.
Ha a jelölt zeneművészeti szakközépiskolai képzésben szerzett szakképesítő bizonyítvánnyal vagy zeneművészeti főiskolán vagy tanárképző főiskolán (ének-zene szak) szerzett diplomával rendelkezik, felmenthető szolfézs-zeneelmélet tantárgyból.
Ha a jelölt teológiai hallgató, vagy teológiai diplomával rendelkezik, felmenthető a hittan tantárgy alól.

5. A szakmai vizsga szervezése
Az egyházzene tanszakkal rendelkező zeneművészeti szakközépiskolákban és az egyes felekezetek által felhatalmazott központi kántorképző intézet által szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
55. sorszáma alatt kiadott népzenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai:

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3723 15 2 0 04
2. A szakképesítés megnevezése: népzenész (hangszer és szak megjelölésével)
a) Hangszeres szakok
népzenész (hegedű)
népzenész (brácsa)
népzenész (cselló, nagybőgő, ütőgardon)
népzenész (citera, tamburák, koboz, tekerő)
népzenész (furulyák, tilinkó, nádsípok)
népzenész (duda, töröksíp, furulyák)
népzenész (duda, klarinét, tárogató)
népzenész (cimbalom)
b) Énekes
népzenész (népi ének)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betöltendő munkakör, foglalkozás:
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3723 népzenész népzenész

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek):
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3724 szórakoztató zenész szórakoztató zenész
3729 zenész zenész
3729 énekes énekes

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A népzenész képzettségű muzsikus mint előadó (hangszeres szólista, zenekarok, énekkarok képzett tagja) közreműködik kisebb vagy nagyobb közösségek – városok, községek, falvak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek – zenei életében.
Közreműködik önálló népzenei műsorokban, hangversenyeken, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban.
Közreműködik népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokon, azokat összeállítja és vezeti.
Néptánckoreográfiák, színpadi táncalkotások kíséretét összeállítja és előadja.
Kötetlen formában – táncház, tánctanítás, klub – tartott rendezvények kíséretét megszerkeszti, előadja.
Vezeti a népzenei együtteseket, közreműködik azokban.
Zenekarvezetői, szakkörvezetői feladatokat lát el művelődési intézményekben.
Népzenei gyűjtést, lejegyzést végez.
A népzenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.

A felvétel feltételei
A zeneiskola 6. évfolyamának megfelelő szintű hangszeres és zeneelméleti felkészültség, melyről a jelölt a felvételi vizsgán ad számot.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A népzenész hangszeres szakok és énekes szak jelöltjei számára közös kötelező tantárgyak:

1. Zongora (kötelező zongoratudás)
Legyen képes természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre.
A jelölt tudjon legalább 3 kereszt 3b előjegyzésben 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legáto és non legáto fokozatosan gyorsuló tempóban skálákat játszani.
Tudjon:
– hármas- és négyeshangzat felbontásokat (futam szerűen is négy oktávon keresztül),
– oktáv meneteket, két oktáv terjedelemben
eljátszani,
– Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. füzetéből játszani.
Tudjon:
– különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kis preludiumok, Mozart szonatinák, Schumann: Jugend-album, Bartók: Mikrokozmosz III. füzet szintjén).

2. Szolfézs
Rendelkezzék kiművelt zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával, stílusérzékkel.
Legyen jártas (legyen gyakorlata):
– Bertalotti solfeggionak kétszólamú megszólaltatásában, éneklő társsal, illetve egyik szólamát énekelve, a másik szólamát zongorán (szintetizátoron) játszva (40 tanult mű alapján),
– a reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus műzene kisebb kórusműveinek, dalainak, duettjeinek, recitatívóinak, áriáinak hangszerkíséretes vagy társas ének formájában való megszólaltatásában (15–20 megtanult mű),
– a romantikus szerzők zongorakíséretes vagy más hangszerrel kísért dalainak, együtteseinek előadásában (10–12 kompozíció, ebből 3–4 dal saját zongorakísérettel, kotta nélkül is),
– Kodály nehezebb pedagógiai műveinek (55, 44, kétszólamú énekgyakorlat), könnyebb és középnehéz kórusműveinek társakkal együtt való éneklésében,
– a XX. századi zeneszerzők alkotásainak megszólaltatásában (8–10 kompozíció).
Legyen képes hallás után lejegyezni szólamokat, homofón és polifón zenei részleteket a fentebb körvonalazott zenei alkotásokból, legyen képes dallamokat, szólamokat lapról leénekelni.
Tudjon műveket kotta nélkül is elénekelni vagy hangszeren megszólaltatni.

3. Zeneelmélet
Ismerje a barokk és a bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágát.
Rendelkezzen általános ismeretekkel az európai zenetörténet más stíluskorszakainak zeneelméleti probléma körében is (középkor, gótika, reneszánsz, XIX. és XX. század zenéje).
Legyen tisztában a legfontosabb skálaelméleti és hangrendszerelméleti alapfogalmakkal (pentatónia, diatónia, heptatonia secunda, hangrendszerek és módusaik kapcsolata stb.).
Ismerje a XX. század zenéjének legfontosabb stílusirányzatait, ezek stílusjegyeit.
Legyen birtokában az ismeretei gyakorlati alkalmazásához szükséges készségeknek.
A harmóniai ismeretek terén ismerje fel a feldolgozott fordulatokból álló példák, figurált idézetek harmóniáit, tonalitáson belüli funkciós vonzatait, és tudja azokat hallás után négyszólamú vázlat vagy számozott basszus formájában leírni.
Legyen képes:
– mintapéldákat különféle hangnemekben, legalább 4 kereszt, 4b előjegyzésig (zongora tanszakosok minden hangnemben) eljátszani,
– a feldolgozott fordulatokból összetett, számozott basszussal vagy fokszámmal megadott példákat a fenti előjegyzéshatárokon belül zongorázni.
Legyen képes kottakép alapján zongoramű, saját hangszerére írt mű, vagy saját hangszerére és zongorakíséretre írt mű harmóniai elemzésére.
A forma elemzés terén:
Legyen képes elemezni hallás után és kottából a XVIII. századból kikristályosodott formatípusokat (két- és háromtagú formák, triós forma, kisrondó, szonáta, szonátarondó, szonatina, variációs forma).
Tájékozódjék a barokk zenei formálás különféle megvalósulásaiban, ismerje a legfontosabb szerkesztési formákat (kánon, fúga, invenció).
Legyen képes a tanultakat a gyakorlati muzsikálásban hasznosítani.

4. Zeneirodalom
Ismerje az európai zenetörténet legfontosabb stíluskorszakait, az egyes stíluskorok legfontosabb sílusjegyeit, műfajait, ismerje az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát.
Legyen birtokában a legfontosabb zenei alapfogalmaknak.
Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.
Legyen képes eligazodni a korunk fő stiláris irányzataiban, legyen áttekintése ezek szerepéről a XX. század történeti, társadalmi, emberi küzdelmeiben, azok tudati, érzelmi tükröződésében.
Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket, az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel. Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskorszakaira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.
Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és integrálni.

5. Népzene
Tudjon fejből legalább 25 magyar népdalt a régi rétegekből válogatva (kvintváltó, recitálo, sirató típusúak) és 25 új stílusú magyar népdalt. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit.
Legyen képes a népdalok egyszerű, stílusos előadására.
Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján népdalt elemezni.
Legyen képes hallott népdal hallás után lejegyezni.
Legyen általános ismerete az alábbi témakörökben:
– általános néprajz (életmód, vallás, szokások),
– népzenetörténet (vándorlások kora, letelepedés, társadalmi változások vonzata a népzenében),
– népzenekutatás (Bartók és Kodály kutatásai, elődeik és követőik munkássága),
– a népzene továbbélése a jelenlegi társadalomban (falvak, városok népzenei élete).

6. Népzeneelmélet
– A népzene fogalma, műfajai.
– A népzenekutatás története (nemzetközi és magyar).
– A népzenegyűjtés, lejegyzés, rendszerezés, feldolgozás kérdései.
– A hangszerek osztályozása. A népi hangszerek és történetük.
– Különféle zenekari összeállítások.
– A népdalelemzés szempontjai.
– A népzene és néptánc kapcsolata.
– A tánctípusok zenekísérete.
– Népzenei dialektusok.
– Népzene és műzene kapcsolata és egymásrahatása.
– A harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban.
– Az énekes és hangszeres népzene díszítőelemei, előadásmódja.
– Énekes népszokások, jeles napok.
– A népzene színpadi megszólaltatásának elve, gyakorlata.
A jelölt
– rendelkezzen alapvető néprajzi, népzenei és színpadi ismeretekkel,
– tudjon népdalt és hangszeres népzenét lejegyezni, elemezni és rendszerezni.

Szakmai gyakorlat

a) Hangszeres szak
Rendelkezzen hangszerének megfelelő repertoárral. Repertoárjának nagy részét legyen képes kotta nélkül is előadni.
Tudjon:
– stílusosan a különféle dialektusok népzenéjéből idézni,
– fejből játszott dallamokból hangnem-, tempó- és ritmusváltozásokkal rögtönözve táncrendet szerkeszteni és azt folyamatosan – tánckíséretként is – eljátszani,
– zenei programot, színpadi tánc zenei kíséretét összeállítani és előadni.
Legyen a megtanult műsorok előadásában középfokon elvárható előadói tapasztalata.
Ismerje hangszerének irodalmát.
Legyen képes saját hangszerét karbantartani, tudjon egyszerűbb népi hangszereket elkészíteni és megszólaltatni.
Ismerje az alapvető népi tánctípusokat, alapfokon tudja eltáncolni azokat.
Rendelkezzen alapvető színpadi ismeretekkel.

b) Énekes
Rendelkezzen megfelelő előadói és technikai képességekkel, készséggel.
Intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni.
Legyen képes az adott skálagyakorlatot és a zenei anyagot helyes mélylégzéssel és levegővezetéssel, a dal karakteréhez alkalmazkodó természetes hangadással előadni.
Legyen tiszta, érthető a szövegmondása.
A művek előadásában legyen tudatos, biztonságos, stílushű, művészileg és érzelmileg kifejező.
Legyen képes alkalmazni a leglényegesebb zenei előírásokat, s tudja a dalok tartalmát saját egyéniségére formálva kifejezni.
Rendelkezzen az öt fő dialektus dalaiból válogatott, középszinten elvárható énekes repertoárral, legyen képes azt állandóan bővíteni. Tudja repertoárjának nagy részét kotta nélkül előadni.
Biztos kottaolvasási készsége alapján tudjon lapról olvasni.
Legyen képes kottaképből újraalkotni, élővé tenni a népdalokat, balladákat.
Rendelkezzen saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel.
Ismerje és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.
Ismerje az éneklés művészetének hagyományát, építse be repertoárjába az újabb kutatások eredményeinek konkrét példáit.
Széleskörűen ismerje a klasszikus vokális irodalmat, valamint a népzenei gyűjtések, kiadványok vokális irodalmát.
Ismerje az alapvető népi tánctípusokat, tudja alapfokon eltáncolni azokat.
Rendelkezzen egészségtani és hangegészségtani ismeretekkel, hogy életmódjával is képes legyen működőképességét hosszú ideig megőrizni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A vizsgára bocsátás feltételei
A népzenész jelöltnek vizsgamunkát kell elkészítenie.
A választható vizsgamunka feladatokat a képző intézmény állítja össze.
A megoldandó feladatok a jelölt saját szakterületének specifikumait képviselik.
A jelölt az alábbi három feladat közül választhat:
– Önálló népzenei gyűjtés, annak lejegyzése, feldolgozása.
– Mások által gyűjtött hangzóanyag lejegyzése, feldolgozása.
– Tánckíséret, színpadi tánc összeállítása.
A vizsgamunkát a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgák feladatsorát a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Hangszeres és énekes szak
Szakmai elmélet
Szolfézs:
– Egy barokk vagy klasszikus stílusú kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
– Egy XX. századi egyszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
Zeneelmélet:
– Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel.
– Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.
Zeneirodalom:
– Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.
– Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása.
Népzeneelmélet:
– Eredeti népzenei szemelvény lejegyzése hallás után felvételről.
– Népzenei összeállítás készítése megadott szempontok szerint (tájegység, szövegkapcsolat, tartalmi összefüggés, tempók stb.), egy adott táncdarab (koreográfia) kísérőzenéjének összeállítása.
– Ismeretlen népdal, táncdallam elemzése.

Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
Szakmai elmélet
Szolfézs:
– Lapról éneklés.
– Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.
– 15 mű előadása különböző stíluskorszakokból, saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.
Zeneelmélet:
– Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után.
– Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen min. 20, max. 30 perces műsorban ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt. A műsort végig kell játszani, illetve énekelni.
Hangszerjáték:
Egy adott néprajzi tájegység teljes táncrendjének előadása hangversenyszerűen és tánckíséretként, kotta nélkül.
Ének:
Egy adott néprajzi tájegység népdalkincséből válogatott műsor:
– klasszikus ballada,
– kíséret nélküli csokor,
– hangszerkíséretes csokor hangversenyszerű előadása kotta nélkül.

3. A vizsga értékelése
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként – szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzeneelmélet és a vizsgamunka – külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak és a vizsgamunka érdemjegyeinek átlaga adja.
A gyakorlati vizsga érdemjegyét (hangszer, illetve ének) a szakmai gyakorlat osztályzata adja.
Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet, illetve gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható – a szakágnak megfelelően – az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a zeneművészeti szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban szervezhető vizsga.

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
56. sorszám alatt kiadott szórakoztató zenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 2 3724 15 2 0 05
2. A szakképesítés megnevezése: szórakoztató zenész (szint, műfaj és hangszer megjelölésével)
a) Szórakozató zenész (középfokú)
b) Szórakozató zenész (felsőfokú)
tánczene – bőgő
tánczene – basszusgitár
tánczene – gitár
tánczene – klarinét
tánczene – szaxofon
tánczene – trombita
tánczene – harsona
tánczene – dob
tánczene – zongora
tánczene – billentyűs hangszerek
tánczene – harmonika
tánczene – ének
rockzene – basszusgitár
rockzene – gitár
rockzene – szaxofon
rockzene – trombita
rockzene – harsona
rockzene – dob
rockzene – zongora
rockzene – billentyűs hangszerek
rockzene – ének
népi – cigányzene – brácsa
népi – cigányzene – cimbalom
népi – cigányzene – cselló
népi – cigányzene – bőgő
népi – cigányzene – hegedű
népi – cigányzene – klarinét
népi – cigányzene – ének
szalonzene – brácsa
szalonzene – cimbalom
szalonzene – cselló
szalonzene – bőgő
szalonzene – hegedű
szalonzene – klarinét

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3724 vendéglátóhelyi zenész szórakoztató zenész

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások zenész
3729 egyéb művészeti foglalkozások énekes

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
a) Szórakoztató zenész (középfokú)
A szórakoztató zenész képzettségű muzsikus, mint hangszeres, mint énekes, elsősorban zenekarok, együttesek tagja, aki aktívan működhet közre különböző nyilvános, a képzettségnek megfelelő műfajú előadásokon, rendezvényeken, valamint vendéglátóhelyeken.
Közreműködhet zenés előadásokon, táncos és egyéb szórakoztató műsorok kíséretének ellátásában, audiovizuális és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban.

b) Szórakoztató zenész (felsőfokú)
Rendelkezik a fenti szórakoztató zenész munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel.
Mélyebb és kiterjedtebb tudásanyaga birtokában művészi szinten képes a szóló feladatok ellátására hangszeres zenészként és énekes előadóként is.

III. Szakmai követelmények

Általános követelmények
A szórakoztató zenész rendelkezzék:
– megfelelő előadói képességgel, technikai felkészültséggel,
– hangszeréhez, műfajához kapcsolódó átfogó repertoárral,
– kiművelt zenei hallással, megbízható felismerési, reprodukáló és memória képességgel.
Legyen képes a művek önálló kidolgozására biztos kottaolvasási készsége, stílusismerete és technikai felkészültsége alapján.
Rendelkezzen a művek bemutatásában előadói tapasztalattal.
Legyen az előadásra kerülő művek technikai kivitelezése tudatos, biztonságos, stílushű művészileg és érzelmileg kifejező.
Legyen képes kisebb (combo-jellegű) és nagyobb (big-band és egyéb nagyzenekari) együttesekbe beilleszkedni, partnerei felfogásához, irányításához alkalmazkodni.
Rendelkezzék:
– megfelelő koncentráló és kontrolláló képességgel, valamint zenei memóriával,
– saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel.
Tudásanyagának nagy részét tudja kotta nélkül is előadni.
Ismerje:
– az együttes zenélés alapkövetelményeit,
– a műfaj legfontosabb korszakait, stílusait, szerzőit és előadóit,
– ,,munkaeszköze'' (hangszere) folyamatos karbantartásának módszereit és az ezzel összefüggő munkavédelmi és biztonsági szabályokat.

Szakmai elmélet

Minden szakon, minden műfajban, mindkét szinten közös tantárgyak

1. Szolfézs
A jelölt rendelkezzék:
– színvonalas zenei hallással,
– zeneírási és -olvasási készséggel, megfelelő zenei memóriával.
Legyen képes hallás után lejegyezni:
– egyszólamú zeneirodalmi idézeteket,
– a műfajban gyakori hármas- és négyeshangzatokat,
– közepes nehézségű tánczenei ritmusképletet,
– harmóniai mintapéldákat, négyszólamú harmóniai vázlat vagy számozott basszus alapján.
Ismerje és tudja alkalmazni a transzponálás szabályait.

2. Zeneelmélet
Rendelkezzék általános, valamint műfajához kapcsolódó zeneelméleti ismeretekkel.
Ismerje a zeneelmélet alapjait és összefüggéseit (skála-és hangköztan, akkordelmélet: a tánczenei akkordok felépítése és jelölése, az általános és tánczenei jelölések, rövidítések, kifejezések, tánczenei ritmusok).
Ismerje a klasszikus és más zenei műfajokat.
Rendelkezzék kottaolvasási készséggel.
A megszerzett tudását legyen képes használni és integrálni.

3. Zeneirodalom és zenetörténet
Ismerje műfaja hangszeres, illetve énekes irodalmát.
Legyen képes az alapvető zenei szakkifejezések ismerete mellett, a műfajban használatos fontosabb kifejezések értelmezésére.
Ismerje a műfajával kapcsolatos stílusokat, a szórakoztató zenei irodalom kiemelkedő alkotásait, a különböző korok jelentős zeneszerzőit, előadóit.

4. Idegen nyelv
Rendelkezzen alapszintű – a szakma gyakorlásához szükséges – angol vagy német nyelvismerettel, valamint ismerje a műfajban előforduló angol nyelvű zenei szakkifejezéseket.

5. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten.
Ismerje:
– a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit,
– az adózási alapfogalmakat,
– az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, adó- és társadalombiztosítási jog), legfontosabb elemeit, alapvető államigazgatási szabályokat.
Csak a rock és tánczenei műfajban

6. Stúdió- és számítástechnika (rock és tánczenei műfajban)
Ismerje:
– az elektromos és elektronikus hangszerek működésének alapjait,
– az elektromos és elektronikus effektek használatát,
– az erősítéstechnika és az elektroakusztika alapjait,
– a hangrögzítő rendszereket (analóg és digitális),
– a számítástechnika alapjait,
– a számítógép zenei alkalmazásának területeit,
– a MIDI berendezések használatának lehetőségeit,
– a zenei rendezés technikai és esztétikai követelményeit.
Legyen képes:
– egyszerűbb hibafeltárási és karbantartási műveletek (huzalozás, tisztítás, alkatrészcsere stb.) elvégzésére,
– az elektromos és elektronikus zenei berendezések rendeltetésszerű használatára,
– kisebb hangtechnikai rendszerek (erősítő, hangszóró) összeállítására,
– a számítógép és az elektronikus hangszerek összekapcsolására,
– zenei szerkesztőprogramok, non-lineáris editálórendszerek, sequencerek, MIDI vezérlőprogramok használatára.

7. Munkavédelem
Ismerje:
– az általa használt elektrotechnikai berendezésekre vonatkozó munkavédelmi és biztonsági előírásokat, ügyeljen azok betartására,
– az alapvető érintésvédelmi tudnivalókat.

Szakmai gyakorlat

1. Hangszerjáték

Tánczenész és rockzenész (közös)
Legyen képes az alábbi klasszikus zeneműveknek megfelelő nehézségi szinten hangszerén játszani.
a) középfokon
zongora és billentyűs hangszerek – Chopin: cisz-moll keringő, Bartók: Medvetánc
dob – Knauer: Dobiskola
bőgő – Simandl: Nagybőgőiskola VII–VIII.
basszusgitár – Storch: Etűdök I.
gitár – Dénes–Lányi: Hegedűiskola 3.
klarinét – Weber: f-moll klarinétverseny II. tétel, Weber: Esz-dúr concertino
szaxofon – Jettel: Szaxofonetűdök I., Jeanjean: Klarinétetűdök I.
trombita – Arban: Trombitaiskola I–II., Gedicke: Koncert B trombitára
harsona – Koprasch: Gyakorlatok I.
harmonika – Offenbach: Orfeusz az alvilágban-nyitány, Suppé: Könnyűlovasság-nyitány
b) felsőfokon
zongora és billentyűs hangszerek – Liszt: II. magyar rapszódia, Gershwin: Rhapsody in Blue
dob – Knauer: Dobiskola
bőgő – Storch: Etűdök II.
basszusgitár – Storch: Etűdök II.
gitár – Dénes–Lányi: Hegedűiskola 3–4.
klarinét – Mozart: A-dúr klarinétverseny I. tétel, Hidas: Klarinétfantázia
szaxofon – Jettel: Szaxofonetűdök II., Jeanjean: Klarinétetűdök II.
trombita – Arban: Trombitaiskola II. és III. (1–14. etűd), Rimszkij-Korszakov: A dongó
harsona – Koprasch: Gyakorlatok II.
harmonika – Rossini: Tell Vilmos-nyitány, Strauss: Denevér-nyitány

Csak tánczenész (középfokú és felsőfokú)
Valamennyi hangszeres szakon a dob kivételével.
A jelölt tudjon szólistaként, együttes tagjaként vagy hangszeres kísérőként legalább 120 művet előadni.
Repertoárja ölelje fel a tánczene különböző zenei irányzatainak és korszakainak legjellemzőbb darabjait [swing, slow, cha-cha-cha, rumba, bossa nova, begin, mambo, samba, tangó, bécsi és angol keringő, slow rock, rock and roll, rock-pop, régi és új magyar slágerek, nemzetközi dalok (német, olasz), közismert operett és musical dalok].

Dob hangszeres szakon
a) középfokon
Ismerje és tudja szólistaként, együttes tagjaként vagy hangszeres kísérőként előadni az előzőekben jelzett tánczenei irányzatok és stílusok ritmusait, továbbá legyen képes ezeken belül – a swing és a rock zenében – rövidebb szólók előadására, négyezésre.
Legyen képes az alábbi nehézségi szinten hangszerén játszani:
Chet Doboe: Work Book I., II., III., IV.
David Garibaldi: Future Sound dobiskola
b) felsőfokon
Gary Shaffe: Rythm Book I–II.
Jim Chapin: Swing Schoole szintjén

Rockzenész (középfokú és felsőfokú)
Valamennyi hangszeres szakon a dob kivételével:
Tudjon szólistaként vagy együttes tagjaként legalább 40 művet előadni.
Repertoárja ölelje fel a tánczene egyes zenei irányzatainak (pl. swing, slow, bossa nova, slow rock) legjellemzőbb egy-egy darabját, a rockzene műfajának megfelelő magyar (ez lehet saját alkotás is) és külföldi zeneművet.
Legyen képes ezeket zenekari előadásként is bemutatni.

Dob hangszeres szakon
a) középfokon
Ismerje és tudja szólistaként vagy együttes tagjaként előadni az előzőekben jelzett tánczenei irányzatok darabjait, különösen a rockzene ritmusait, továbbá legyen képes ezeken belül – a swing és a rock zenében – rövidebb szólók előadására.
Legyen képes az alábbi nehézségi szinten hangszerén játszani:
Chet Doboe: Work Book I., II., III., IV.
David Garibaldi: Future Sound dobiskola
b) felsőfokon
Gary Shaffe: Rythm Book I–II.

Népi – cigányzenész és szalonzenész
Legyen képes az alábbi klasszikus zeneműveknek megfelelő nehézségi szinten hangszerén játszani:
a) középfokon
hegedű – Brahms: VI. magyar tánc, Weiner: Divertimento – Rókatánc,
brácsa – Országh: Brácsaiskola 32., 34., 36., 48., 51., 56. gyakorlat, hegedű előadási darabok brácsaszólamai
cselló – Gounod: Ave Maria, Schumann: Álmodozás
bőgő – Montag: Nagybőgőiskola II., Simandl: Bőgőiskola VI.
cimbalom – Allaga: Cimbalomiskola III.
klarinét – Jeanjean: Klarinétetűdök I., Weiner: Peregi verbunk
b) felsőfokon
hegedű – Liszt: II. magyar rapszódia,
brácsa – Országh: Brácsaiskola 62., 67., 72., 78., 81., 83. gyakorlat, a hegedű előadási darabok brácsaszólamai
cselló – Saint-Saëns: A hattyú, Schubert: Ave Maria
bőgő – Montag: Nagybőgőiskola III/a., Simandl: Bőgőiskola VII.
cimbalom – Allaga: Cimbalomiskola IV.
klarinét – Mozart: A-dúr klarinétverseny I. tétel, Jeanjean: Klarinétetűdök II.

Népi – cigányzenész (középfokú és felsőfokú)
Valamennyi hangszeres szakon
A jelölt tudjon szólistaként, együttes tagjaként vagy hangszeres kísérőként legalább 200 művet előadni, amely tartalmazzon nótacsokrot (hallgató, andalgó, lassú és gyors csárdás) és a műfajnak megfelelő és stílusú (népdal, népies műdal, magyarnóta, csárdás, cigánydal, virágének, kurucnóta, operettrészlet) műveket.

Szalonzenész (középfokú és felsőfokú)
Valamennyi hangszeres szakon
Tudja szólistaként, együttes tagjaként vagy hangszeres kísérőként előadni a tánczene műfajában előírt – a jelzett stílusoknak és irányzatoknak megfelelő – legalább 50 művet, továbbá a szalonzene legalább 50 műből álló legjellemzőbb repertoárját (klasszikus előadási darabok, nyitányok, bécsi keringők, nemzetközi dalok, operett- és musical részletek).

2. Ének főtárgy (középfokú és felsőfokú szórakoztató énekes)

A tánczene műfajában:
Rendelkezzen legalább 40 műből álló repertoárral, mely ölelje fel a magyar és külföldi tánczene különböző zenei irányzatainak (pl. swing, slow, bossa nova, begin, samba, slow rock, rock) és korszakainak hagyományos és a modern műfajú darabjait.

A rockzene műfajában:
Tudjon előadni legalább 40 művet, amely ölelje fel a tánczene egyes zenei irányzatainak (pl. swing, slow, bossa nova, slow rock) legjellemzőbb egy-egy darabját és a rockzene műfajának megfelelő magyar (ez lehet saját alkotás is) és külföldi művet.
A népi – cigányzene műfajában:
Tudjon előadni legalább 100 művet, amelyek között szerepeljen nótacsokor (hallgató, andalgó, lassú és gyors csárdás) és a műfajnak megfelelő és stílusú (népdal, népies műdal, magyar nóta, csárdás, cigánydal, virágének, kurucnóta, operett részlet) mű.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
A vizsgáztatás során először az írásbeli vizsgát kell lebonyolítani.

1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztárium központilag adja ki.

Szakmai elmélet

1.1. Szolfézs – zeneelmélet
a) középfokon
– Egy közismert szórakoztató zenei idézet melódiájának lejegyzése harmóniai jelöléssel.
– Egy szórakoztató zenei idézet melódiájának és akkordjainak transzponálása.
– Hármashangzatok és fordításaik, illetve az alap négyeshangzatok hallás utáni lejegyzése.
– Közismert tánczenei alapritmusok hallás utáni lejegyzése.
b) felsőfokon
– Egy közismert szórakoztató zenei idézet melódiájának lejegyzése harmóniai jelöléssel.
– Tánczenei akkordok ötvonalas rendszerben történő kidolgozása betűjelzés alapján.
– Egy szórakoztató zenei idézet melódiájának és akkordjainak transzponálása.
– Hármashangzatok és fordításaik, illetve az alap négyeshangzatok
= közismert tánczenei alapritmusok,
= közepes nehézségű ritmusok,
= nyolcütemes dallam lejegyzése hallás után.

1.2. Zeneirodalom – zenetörténelem
a) középfokon
A műfajnak megfelelő alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.
b) felsőfokon
Az adott műfaj legfontosabb korszakai, művei, szerzői és előadói.

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.

2. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

2.1. Szolfézs – zeneelmélet

a) középfokon
– Lapról éneklés.
– Tánczenei akkordok ötvonalas rendszerben történő kidolgozása betűjelzés alapján.
b) felsőfokon
– A szórakoztató zenében gyakran előforduló négyeshangzatok (alap- és fordításaik; major, moll major, domináns, moll, félszűkített és szűkített szeptimek) hallás utáni lejegyzése.
– Improvizációs gyakorlatok megadott szempont alapján.

2.2. Munkavédelmi ismeretek (tánczene és rockzene műfajban)
– Az alapvető munkavédelmi, biztonsági szabályok.
– A jelölt hangszerének használatára vonatkozó alapvető technikai ismeretek.

2.3. Számítástechnika (tánczene és rockzene műfajban)
– A számítástechnikai ismeretek alkalmazási lehetőségei a szórakoztató zene műfajaiban és hangszerei esetében.

3. Gyakorlati vizsga
A jelölt a gyakorlati vizsgán a vizsgabizottság előtt legalább 15, legfeljebb 30 perc alatt ad számot tudásáról.

3.1. Hangszer (a dob hangszer kivételével)

a) középfokon
– A klasszikus és a műfajnak megfelelő vizsgaműsor bemutatása, melyek közül legalább egyet a jelölt kotta nélkül játszik.
– Különböző stílusú mű bemutatása az általánosan elfogadott akkordsorokkal, melyet a vizsgabizottság választ ki a vizsgázó által benyújtott, a műfajnak megfelelő repertoárból.
– Lapról olvasás klasszikus és szórakoztató zenei anyagból.
– Hangszerjáték vagy énekes hangszerkísérete kottából.

A dob hangszer esetében:
– A klasszikus és a műfajnak megfelelő vizsgaműsor bemutatása.
– A műfajnak megfelelő ritmusok bemutatása a vizsgabizottság választása alapján.
– Lapról olvasás klasszikus és szórakoztató zenei anyagból.
– Szólista, illetve együttes hangszerkísérete.
– 4–8–16 ütemes, a műfajnak megfelelő szóló, négyezés.

b) felsőfokon
A középfokú szint vizsgakövetelményein felül:
– A klasszikus és a műfajnak megfelelő vizsgaműsor bemutatása, melyek közül legalább hármat a jelöltnek kotta nélkül kell előadnia.
– 5 különböző stílusú mű bemutatása az általánosan elfogadott akkordsorokkal, melyet a vizsgabizottság választ ki a vizsgázó által benyújtott, a műfajnak megfelelő repertoárból.
– A jelölt műsorából a vizsgabizottság által kiválasztott egy mű
= transzponálása,
= egy mű vagy dúr és moll blues-játék (tánczene és rockzene műfajban) rögtönzése.
– Lapról olvasás klasszikus és szórakoztató zenei anyagból.
– Hangszerjáték vagy énekes kísérése kottából.
A dob hangszer esetében önálló, legalább 32 ütemes, a műfajának megfelelő szóló bemutatása.

3.2. Ének főtárgy (középfokú és felsőfokú szint)
A jelölt vizsgaműsorának bemutatása kotta nélkül.
A jelölt által benyújtott, a műfajnak megfelelő repertoárból 1 vagy több mű bemutatása kotta nélkül, a vizsgabizottság választása alapján.

A vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatot az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlat osztályzatot a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegyek átlaga adja.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetve tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és vizsgarészből egyaránt megfelelt.

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Felmenthető az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól az a jelölt, aki a fenti követelményeknek megfelelő szakirányú hivatásos előadóművészi működési engedéllyel vagy bizonyítvánnyal, illetve a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
57. sorszáma alatt kiadott táncos szakképesítés
szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 3 0 10

2. A szakképesítés megnevezése: táncos (műfaj és szak megjelölésével)
táncos (klasszikus balett-táncos)
táncos (színházi táncos)
táncos (modern-táncos)
táncos (néptáncos)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások táncos

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
– – szórakoztató táncos

3. A munkaterület leírása
A táncos olyan egyetemes műveltséggel, magas fokú mozgáskultúrával, technikai tudással és előadói képességgel bíró szakember, aki alkalmas színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok igényes megvalósítására, előadására.
A táncos tevékenységét a klasszikus balett, a néptánc és a modern tánc területén fejti ki és gyakorolja.
Közreműködik balett-társulatoknál, táncegyütteseknél, színházaknál.
A táncos feladatát a munkaadó szakmai vezetőjének irányításával végzi, vagy vállalt feladatait a megbízó elvárásai szerint önálló tevékenység keretein belül látja el.
Tudása alapján képes tanulmányai folytatására táncművészeti főiskolán, illetve egyetemes műveltsége alapján más főiskolán, egyetemen.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános alapismeretek:

1.1. Zenetörténet – zeneelmélet
A jelölt ismerje:
– az egyes zenetörténeti stíluskorszakokat, azok legfőbb jellemzőit,
– a különböző műfajokat az adott stíluskorszakokon belül, az egyes műfajok előadó apparátusát,
– a zene és a többi művészeti ág kapcsolatát és egymásra való hatását,
– a zene és tánc kapcsolatát és egymásra gyakorolt hatását,
– a zenei hang tulajdonságait,
– az énekhang fajtáit,
– a különböző hangeffektusokat, hangszereket,
– a különböző ritmusképleteket, ütemfajtákat,
– a zenei szakkifejezéseket.

1.2. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
– ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
– legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
– ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
– ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

2. Szakmai elmélet

2.1. Művészettörténet
A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát kezdetektől a jelenig. A tantárgy mintegy keretét és integrációját adja annak az egészben való látás és tudás kialakításának, mely a tánc- és zenetörténeti ismeretekben való elmélyülést szolgálja.
A jelölt ismerje:
– a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
– a műalkotásokban rejlő gondolatiság, a művészeti üzenet lényegét, ennek összefüggéseit az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
– a művészeti alapfogalmakat,
– az alapvető esztétikai kategóriákat, törvényeket, az alkotás és befogadás folyamatát,
– kezdetektől napjainkig született jelentősebb alkotásokat, művészeti eredményeket.

2.2. Tánctörténet
A szakági képzés alapját a tánctörténet nyújtja, mely a tánc fejlődéstörténetét, a különböző korszakokban való szerepét, egyes népek táncainak legfőbb jellemzőit mutatja be.
A jelölt ismerje:
– a tánc kialakulásának történetét,
– a tánc fejlődését,
– a balettművészet kialakulását és körülményeit, a balett fejlődésének útját,
– a táncművészet egyetemes és hazai irányzatait, kiemelkedő reprezentánsait,
– a tánc stíluskorszakait és azok legfőbb jellemzőit az adott korszakon belül (néptánc, történelmi társastánc),
– a tánc és a zene kapcsolatát, valamint a táncművészetnek a többi művészeti ágakhoz való viszonyát,
– a tánc és a színház kapcsolatát, különösen a balettművészet történetét, kialakulásától napjainkig,
– napjaink táncművészetének jelentős eseményeit.
A fentieken felül a néptáncos rendelkezzen:
– néprajzi alapismeretekkel,
ismerje:
– a néptánc történetét,
– a magyar néptánc táji, történeti tagozódását,
– a néptánc hagyományait,
– a tánctípusokat és a táncdialektusokat,
– a mozdulatelemzés alapfogalmait.
A tánctörténeti ismereteken felül a színházi táncos ismerje a történelmi korok táncainak jellegzetességeit.
Rendelkezzék a különböző műfajokhoz (opera, operett, musical, jazz) tartozó stílusjegyek ismeretével.

2.3. Balettelmélet
A jelölt ismerje:
– a balett szakkifejezéseit, tudja azok jelentését, leírását, kiejtését,
– a gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztésének módszereit, és legyen képes azok koordinált bemutatására,
– a helyes zenei beosztást,
– a lépések helyes végrehajtásához szükséges alapszabályokat.

3. Szakmai gyakorlat

Általános ismeretek
A jelölt rendelkezzék magas fokú tánctechnikai tudással és jó előadóművészi képességgel.
Ismerje:
– a klasszikus balett alaplépéseit,
– a lépéskombinációk végrehajtásának szabályait,
– a folyamatos koordináció megvalósításának feltételeit,
– a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait,
– a művészi kifejezőeszközök felhasználási lehetőségeit,
– a szerepformálás táncszínpadi alaphelyzeteit,
– a magyar és más népek táncainak alaplépéseit,
– a történelmi korok táncainak alaplépéseit, térformáit és jellemző stílusjegyeit,
– az új szakmai törekvéseket.

3.1. Klasszikus balett
A balett-táncos a megszerzett ismereteit legyen képes használni, alkalmazni és integrálni.
Legyen képes:
– a klasszikus balett lépésanyagának kombinációs, gyakorlatsorokká fűzött formájának önálló bemutatására,
– hosszabb gyakorlatsorok, könnyed, biztos végrehajtására,
– a nehezebb technikai elemek és a plasztikus koordináció összehangolására,
– a partnerrel vagy a csoportos munka résztvevőivel való együttműködésre,
– a zene és a tánc összhangjának betartására,
– előadói képességével, mozgásstílusával önálló színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok végrehajtására.

3.2. Pas de deux (emeléstan)
Ismerje:
– a pas de deux lépésanyagát, a pas de deux par terre-t (a földön), a forgásokat, a folyamatos és lendületes emeléseket,
– a partnerrel való együtt táncolás szabályait.
Legyen képes a nő-férfi tánckettős etűdökké fűzött feladatsorainak esztétikus előadására.

3.3. Színpadi tánc
Ismerje a tánc különböző ágazatainak klasszikus, karakter és modern technikára épülő megjelenését, valamint a történelmi korok táncait és ezek leggyakrabban használt stilizált formáit.
Legyen képes a tánc meggyőző színpadi megjelenítésére.

3.4. Színpadi-színészi játék
Rendelkezzen alapvető színjátszási készséggel.
Legyen képes:
– egyszerű szituációkban különböző hangulatok megjelenítésére,
– jól artikulált kiejtéssel és megfelelő előadással különböző szerepek megtanulására,
– színpadi jelenet egységének tudatosítására, dramaturgiai ívének megteremtésére,
– a műfaji különbségek és jellegzetességek felismerésére és alkalmazására.

3.5. Néptánc
A jelölt legyen képes:
– a néptánc formanyelvén komponált, illetve az autentikus táncnyelvezetre épülő koreográfiák előadására,
– magyarországi táncok, tánctípusok, eredeti táncfolyamatok elsajátítására,
– magyarországi nemzetiségi táncok, táncdialektusok, stílusrétegek megismerésére.
Ismerje más népek táncainak jellegzetes eltéréseit, legyen képes ezek alkalmazására.

3.6. Eltérő gyakorlati követelmények
A színházi táncos a fentieken felül:
Tudja történelmi korok táncainak alaplépéseit, etűdbe foglalt alkalmazását, a reneszánsz, a barokk, a XIX. századi európai táncok, a XIX. századi magyar úri táncok motívumainak felhasználásával.
Legyen képes:
– a tánc különböző ágazatainak klasszikus, karakter és modern technikákra épülő koreográfiák előadására,
– szólistaként, kartáncosként az adott műfaj komplex feladatainak megoldására.
A modern-táncos:
Ismerje a XX. században megjelenő és önálló műfajként kiteljesedő tánc formanyelvét, mozdulatelemeit, irányzatait.
Legyen képes:
– a mai élet jellemző tánc- és mozdulatszférájából a meghatározó, jellemző elemek kiválasztására,
– a műfaj új esztétikai értékekeinek bemutatására.
A néptáncos rendelkezzék:
– a tanult tájegység lépésanyagának, táncrendjének ismeretével.
Legyen képes:
– a kijelölt táncanyagból és a feldolgozott néptánc-anyagból koreográfia vagy koreográfiai részlet bemutatására,
– az előírt tananyagból egy részlet szabadon variált, stílusos előadására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
– Művészettörténet
– Tánctörténet
– Balettelmélet
A vizsga időtartama: 10 perc.
A felkészülési idő: tételenként 20–25 perc.

Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga feladatait a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és tudása.
Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A gyakorlati vizsga két részből áll:

1. Iskolagyakorlatok
A vizsga anyaga előre kijelölt és betanított iskolagyakorlatokból áll, melyeket a jelöltek önállóan mutatnak be.
1.1. Klasszikus balett és színpadi tánc
Klasszikus balett lépésanyagának ismerete
A bemutatandó gyakorlatok:
– technikailag emelkedő nehézségi fokú, több gyakorlatsorból álló, egymást követő gyakorlategységek a rúdnál,
– különböző karakterű, dinamikájú és zenei beosztású, jellegzetes elemekből álló, középen végrehajtható gyakorlategységek,
– kisugrás-kombinációkat felhasználó gyakorlatok,
– nagyugrás-kombinációkat alkalmazó gyakorlatok,
– forgáskombinációk lehetőségei középen és különböző térformákban,
– gyakorlatkombinációk spicc-technika alkalmazásával (csak lányoknak).
1.2. Pas de deux (emeléstechnika): női-férfi tánckettős, etűdformában megfogalmazott gyakorlatsorok bemutatása.
A női-férfi tánckettős emeléstechnika ismerete, a felsorolt gyakorlatok variációi:
– a földön álló táncosnővel:
= hajlások,
= forgások,
= egyensúlygyakorlatok alkalmazásával,
– folyamatos emelésgyakorlatok lendületi segítség nélkül,
– lendületet igénybe vevő emelésgyakorlatok (emelés ugrás közben, elkapás ugrás közben, dobás ugrás közben) variációinak alkalmazása,
– pózváltás emelés közben.
A vizsga időtartama: 120 perc.

2. Színpadi bemutató (nyilvános vizsga)
A koreográfiákba foglalt etűdök (gyakorlatsorok) bemutatása, szólisztikusan, párosan, csoportosan – irányítás nélkül –, a színpadi előadásformának megfelelően, zenekísérettel.
A vizsga időtartama: 120 perc.
A színházi táncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:
– a történelmi társastáncok lépésanyagából összeállított, legalább két etűdöt,
– a tanár által szerkesztett hosszabb lélegzetű etűdöt, karakter és modern tánctechnikák alkalmazásával.
A vizsga időtartama: 30 perc.
A modern-táncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:
– két etűdöt és egy koreográfiát vagy koreográfiarészletet,
– a modern-tánc technika közül (Graham, Limon, Cunnigham) legalább egyet, stílustiszta előadásban, kombináció vagy etűd formájában.
A vizsga időtartama: 30 perc.
A néptáncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:
– legalább két, tanult motívumokra épített, tanár által összeállított néptáncot,
– kijelölt vagy hozott táncanyagot a tanult tájegységek lépésanyagának, táncrendjének felhasználásával (eredeti táncfolyamat),
– feldolgozott néptánc anyagból koreográfiát vagy koreográfiai részletet,
– a tanult táncanyagból egy részletet szabadon variált, stílusos előadásban (egy tájegységi lépésanyagból válogatva).
A vizsga időtartama: 30 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgarészek érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik táncművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható tánctörténet, balettelmélet, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a táncművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
58. sorszáma alatt kiadott alkalmazott fotográfus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: alkalmazott fotográfus
2. A szakképesítés megnevezése: 88 4 5341 15 1 0 01

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások alkalmazott fotográfus

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
2619 egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások fotoriporter
5341 fényképész,, fotó- és mozgófilmlaboráns fényképész
1344 reklám és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője
1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője
1425 kulturális szolgáltató kisszervezet vezetője

3. A munkaterület rövid leírása
Az alkalmazott fotográfus olyan alkotó gondolkodású szakfényképész, aki magas esztétikai színvonalon képes az iparban, kereskedelemben a nyomtatványokhoz készülő fényképészeti megbízások teljesítésére. Alkalmas a reklám, a divat, a műszaki és műtárgy fényképezésre, valamint könyv-, folyóirat illusztrációk, reprodukciók készítésére. Fotóriporteri feladatokat is ellát.
Elvégzi a különböző célra készült fotók laborálási munkáit.
Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és alkalmazott fotográfiai feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás
A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
– a kompozíció,
– az arány, a méret,
– szerkezet,
– rész és egész,
– kiemelés és elhagyás,
– ritmusok,
– a tér,
– a fény és árnyék összefüggéseit.
A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:
– síklapot különböző rálátásban,
– geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),
– geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,
– csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),
– épületek külső és belső tereit,
– szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,
– fiktív tárgycsoportot,
– szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,
– állatfigurák álló és mozgó karakterét,
– emberi alapmozdulatokat (kroki),
– emberi és állati koponyákat, csontvázakat,
– portrékat,
– ruhás emberi alakokat,
– aktokat,
– emberi figurákat térben.
A festési és színtani ismeretek részeként:
Ismerje a színelméletek alapjait és ismereteit, legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.
Ismerje és alkalmazza:
– a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),
– a fényszínek és a festék különbségeit,
– a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint),
– a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).
A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:
– a tér, a forma, a szín, az anyag, a felületminőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,
– a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
– a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
– a jelöltnek ismerni és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet
A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Ismerje:
– az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,
– az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet …) egy egységben való szemléletének fontosságát,
– a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,
– a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
– a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
– a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,
– az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat (pl. építészet: szakrális, világi, ábrázolóművészetek: mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj …).
Legyen jártas:
– az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus … variánsai),
– egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),
– a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,
– a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,
– a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.
Készségszinten tudjon:
– egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az amit a szakmájába integrál,
– műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet
Ismerje:
– a néprajz fogalmát és történetét,
– a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,
– a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,
– a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.
Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria
Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:
– alapvető síkmértani szerkesztéseket,
– perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,
– különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,
– Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz
Ismerje:
– a betű történetét, az írás kialakulását,
– a legfontosabb betűtípusokat,
– a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.
Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Társadalmi, gazdasági és jogi ismeretek
Legyen áttekintése a minket körülvevő társadalom felépítéséről és főbb problémáiról,
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
– ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
– legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
– ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
– ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet
Készségszinten tudjon egy adott stíluskorszak, fotóművészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit saját szakmai tevékenységébe integrál.
Tudjon fotográfiai alkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).
Ismerje a fotográfiában használt mechanikus, optikai, elektronikus, optoelektronikus eszközök, rendszerek elméleti alapjait, az eszközök felépítését, működését; a fényképezés anyagait, az anyagok kidolgozásának elméleti és gyakorlati alapjait.
Ismerje a munkaterületek (labor, műterem) kialakításához és működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi feltételeket.
Legyen jártas a legkülönbözőbb kiadványok megtervezésében, formai kialakítását megalapozó tipográfiai és képszerkesztési, illusztrátori, tárgy-, reklám- és riportfotós ismeretekben.
A fentieken belül részletes ismeretekkel rendelkezzen az alábbi témakörökben:

3.1. Fotótörténeti és esztétikai ismeretek
– A képalkotás és képrögzítés kialakulása.
– A fényképezés technikai fejlődésének hatása a képi ábrázolásra.
– Az egyes fotográfiai műfajok rövid története.
– A fotográfia történetének kiemelkedő alkotói.
– A legjelentősebb kortárs fotográfusok.
– A napjainkat jellemző fotográfiai tendenciák.

3.2. A fényképezés alapjai
– A fény természete és jellemzői.
– A fénytechnikai mértékegységek és azok származtatása.
– A geometriai optika és a képalkotás (luk, szférikus lencsék és tükrök).
– A leképezési hibák.
– A fényvisszaverődés és a fénytörés. Síktükör, prizmák.
– A látószög fogalma és összefüggése a negatívmérettel és a gyújtótávolsággal.
– A fényerő.
– A képen szereplő perspektíva.
– A fekete-fehér fényérzékeny anyagok felépítése és jellemzői.
– A fekete-fehér kidolgozás. Az előhívó és a rögzítő összetétele.
– A gradációs görbe és az általa hordozott információk. A Goldberg-szabály.
– A téma kontrasztja, a megvilágítás kontrasztja és a téma világosságterjedelme.
– A fénymérés módszerei és eszközei.
– A reprodukciós fényképezés sajátosságai.
– A viszonossági törvény, és az attól való eltérések.
– A színes képvisszaadás elve, és a színes negatív-pozitív és fordítós nyersanyagok felépítése.
– A színes kidolgozás alapelvei.
– A fényképezőgépek és felosztásuk különféle szempontok szerint.
– A világítás eszközei és használatuk.
– A vetítő- és a nagyítógépek felépítése.
– A fotóvegyszerek előállítása és kezelése.
– A fényképi kompozíció alapjai.
– A fénykép jelentéstanának alapjai.
– Az egyes fénykép elemeinek hierarchiája.
– A fényképezéssel és különösen az emberek fényképezésével kapcsolatos jogi és etikai ismeretek.

3.3. A műtermi fényképezés
– A műtermi fényképezés lehetőségei és problematikája.
– A természetes és mesterséges világítás sajátosságai.
– A mesterséges fényforrások üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók.
– A zárszerkezet és a mesterséges világítás összefüggése.
– A műtermi fényképezőgép által biztosított lehetőségek. A scheimpflug effektus.
– A tárgyfényképezés és a perspektíva.
– A tárgyfényképezés kompozíciós lehetőségei.
– A reklámfényképezés szemiotikai alapjai.
– Az emberi test fényképezésével kapcsolatos anatómiai ismeretek.
– Modellvezetés, sminkelés.
– A műtermi portré lehetőségei, sajátosságai.
– Divat- és zsánerfotó műtermi körülmények között.
– A műtermi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalók.

3.4. Fotóillusztrátori ismeretek
– Az illusztráció fogalma.
– Szinkronikus és retorikus illusztráció.
– A szubjektív illusztráció.
– A fényképszerkesztés dramaturgiája.
– A közlemény elemeinek hierarchiája.
– A személyiség ábrázolása, az attribútumok.
– A képes sajtóműfajok.
– Képsortípusok.
– A sajtófotó és egyéb fotográfiai megközelítések.
– Helyzet és környezet.
– A környezet jellegzetességei.
– Környezet és személyek.
– Fotografálási taktikák, stratégiák.

3.5. Kreatív fényképezés
– A szabályok felrúgásával készített felvételek.
– Módosított vagy egyedileg előállított eszközökkel és anyagokkal készített képek.
– Utólag manipulált fotók.
– Kollázsok.
– Montázsok.
– Fotógrammok.
– Kemogrammok.
– Frottázsok.
– A számítástechnika adta lehetőségek.

3.6. Képszerkesztési és tipográfiai ismeretek
– A tónusos fotó nyomtatásának előtörténete, és a nyomtatott fotó megjelenésének jelentősége.
– A tónusos kép nyomtatásának eszközei, és azok sajátosságai.
– A nyomdatechnika és a tördelés kihatása a kép készítésére és kiválasztására.
– A képes sajtó kialakulása, és a társadalomban betöltött szerepének változása.
– Az egyes újságtípusok sajátosságai.
– A szerkesztés és képszerkesztés hatása a kép és az újság egészének mondanivalójára.
– A képes reklámok szerepe a sajtótermékek (vizuális) hatásában.

4. Szakmai gyakorlat
A jelölt készségszinten ismerje az általa a tanulmányai során használt technikai eszközök, fényképezőgépek, nagyítógépek, műtermi eszközök kezelését, és a laboratóriumi munkához szükséges vegyszerek összeállítását, használatát, a fekete-fehér pozitív és negatív laboratóriumi eljárásokat.
A jelölt a gyakorlatban legyen képes a fotográfia adta formanyelvi lehetőségek, a kompozíció, a nézőpont, a perspektíva, a világítás, a tónusok, a kontraszt tudatos alkalmazására egy meghatározott cél érdekében a zsáner-, a riport-, a portré-, a tárgy-, a reklámfotó, az illusztráció és a kreatív fényképezés területén, szabadban és műteremben egyaránt.
A jelölt tudja a feladathoz, illetve a céljaihoz szükséges technikai eszközöket, nyersanyagokat és eljárásokat megválasztani.

Laboratóriumi ismeretek
Legyen képes a fotólaboratórium berendezési tárgyait és eszközeit szakszerűen használni.
Ismerje a vegyszerek készítésének és kezelésének módját.
Ismerje és legyen képes alkalmazni:
– a negatív és pozitív eljárásokat,
– a laboratóriumi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalókat.

A színes technika alapjai
Ismerje:
– a színelméletet,
– az additív és szubtraktív színkeverési eljárást,
– a színszűrést a fekete-fehér, a színes diapozitív és a színes negatív-pozitív eljárásban,
– a színes negatív-pozitív és fordítós anyagok jellemzőit, és eszerinti csoportosításukat,
– a szín hatását a kép jelentésére.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei
A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell készítenie a fotóriport, az illusztráció, az alkalmazott fotó vagy a kreatív fényképezés területéről.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
A vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll, a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján.
A vizsgamunkát (az annak részét képező vázlatokkal, változatokkal, és a megvalósítás folyamatát, valamint a kész munkát leíró-elemző dolgozattal) a jelöltnek az elméleti vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga
a) Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.
A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:

Művészettörténet:
– Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:
– Fotótörténeti és esztétikai ismeretek.
– Képszerkesztési és tipográfiai ismeretek.
– Anyag és technológiai ismeretek.
– Társadalmi, gazdasági és jogi ismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyekre a feleletet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
Felkészülési idő: tételenként 15–20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás, rajz-festés vizsgarész érdemjegyek, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból. A vizsgamunka elkészítése, és a szakelmélet vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
59. sorszáma alatt kiadott grafikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 01
2. A szakképesítés megnevezése: grafikus (tevékenység megjelölésével)
A) alkalmazott grafikus, képgrafikus
B) elektronikus grafikus, képszerkesztő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások grafikus

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
1344 reklám- és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője
1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője
1425 kulturális szolgáltató kisszervezet vezetője
3719 egyéb kulturális foglalkozások kiadványszerkesztő
7359 képfeldolgozó képfeldolgozó
7359 szövegfeldolgozó szövegfeldolgozó
Megjegyzés: az utolsó három rokon munkakör, foglalkozás csak elektronikus grafikus, képszerkesztőre vonatkozik.

3. A munkaterület rövid leírása

A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus
Az alkalmazott grafikus olyan vizuális és rajzi kultúrával rendelkező szakember, aki a grafika különböző szakterületein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas. Képes az előzetesen megbeszélt követelmények, elképzelések rögzítése után önállóan elkészíteni a szakmai feladatok tervvázlatait, azok variációit, majd kivitelezni a kész munkát, birtokolva és alkalmazva a szükséges elméleti és szakmai ismereteket. Ismeri a mai kor követelményeinek megfelelő, a kereskedelemmel és az iparral kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve a kivitelezés szervezésének szakmai kritériumait. Átfogó művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi alkotóművészi feladatok megoldására, tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő
Az elektronikus grafikus, képszerkesztő három fő szakterületen működik: a kiadványszerkesztés, az animáció és a videofilm-készítés területén. Megfelelő gyakorlat után képes e három területen a követelmények, elképzelések megbeszélése, rögzítése után alkotó módon, önállóan elkészíteni a szükséges tervvázlatokat, azok variációit, majd a végleges terv elfogadását, megbeszélését, rögzítését követően a kívánt minőségben elkészíti, kivitelezi a kész munkát akár önálló vállalkozóként is. Mindezt megfelelően magas szakmai színvonalon, esztétikus megjelenítéssel végzi, átfogó művészeti ismeretekkel rendelkezik, mindhárom szakterület technikai eszközeit teljes mértékben ismeri, az alkalmazáshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket birtokolja. Tudása alapján képes tanulmányai folytatására különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés
A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
– a kompozíció,
– az arány, a méret,
– szerkezet,
– rész és egész,
– kiemelés és elhagyás,
– ritmusok,
– a tér,
– a fény és árnyék összefüggéseit.
A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:
– síklapot különböző rálátásban,
– geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),
– geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,
– csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),
– épületek külső és belső tereit,
– szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,
– fiktív tárgycsoportot,
– szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,
– állatfigurák álló és mozgó karakterét,
– emberi alapmozdulatokat (kroki),
– emberi és állati koponyákat, csontvázakat,
– portrékat,
– ruhás emberi alakokat,
– aktokat,
– emberi figurákat térben.
A festési és színtani ismeretek részeként
Ismerje a színelméletek alapjait, és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.
Ismerje és alkalmazza:
– a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),
– a fényszínek és a festék különbségeit,
– a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint),
– a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

1.2. Művészettörténet
A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Ismerje:
– az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,
– az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet …) egy egységben való szemléletének fontosságát,
– a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,
– a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
– a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
– a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,
– az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép …)].
Legyen jártas:
– az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus … variánsai),
– egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),
– a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,
– a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,
– a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,
Készségszinten tudjon:
– egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,
– műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet
Ismerje:
– a néprajz fogalmát és történetét,
– a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,
– a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,
– a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.
Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria
Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:
– alapvető síkmértani szerkesztéseket,
– perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,
– különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,
– Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz
Ismerje:
– a betű történetét, az írás kialakulását,
– a legfontosabb betűtípusokat,
– a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.
Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
– ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
– legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
– ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
– ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus
3.1. Grafikatörténet
– Az írás kialakulása, története.
– Az írás és a könyv az ókorban.
– A középkori kódex.
– A papírkészítés története.
– A magasnyomás története.
– A könyvnyomtatás kezdetei Európában.
– A mélynyomás története.
– A könyvnyomtatás kezdetei Magyarországon.
– A síknyomás története.
– Plakáttörténeti áttekintés.
– A reklám története.
– A szitanyomás története.
3.2. Grafikai alapismeretek
Ismerje:
– a grafikai munkaeszközök, technikák használatát,
– a vonal, a folt, a szín kompozíciós, dekoratív, illusztratív tulajdonságait,
– a színelméleteket és annak kreatív alkalmazását a legkülönbözőbb szakterületeken,
– tipográfiai alapelveket,
– a betűnek, mint kompozíciós és felületképző elemnek alkalmazását,
– a betűritmus, szövegfolt, szövegszerkesztés, tördelés alapelveit,
– a jel (monogram, piktogram, embléma) betűs és tematikus változatait,
– számítógépes szöveg- és képszerkesztő rendszerek felhasználási módjait.
B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő
3.1. Szaktörténet
– A grafika rövid története.
– Az optikai leképezés története.
– A fotó rövid története.
– A számítógép és video rövid története.
– A mozgókép műfajai.
– A film elmélete.
– A dramaturgia elmélete.
– A mozgókép-komponálás alapelvei.
– A montázs elmélete.
– A kísérleti és avantgard film története.
– A televíziós műsorszórás technikája és kialakulása.
– A videoművészet kialakulása.
3.2. Szakelmélet
Ismerje:
– a fény természetét és jellemzőit,
– színelméletek, színrendszerek, színkontrasztok jelentőségét,
– színrebontás, direkt színek, levilágítás, formakészítés eljárásait,
– szabványos papírméreteket, papírfajtákat,
– nyomdaipari mértékrendszereket, montírozási eljárásokat,
– a tipográfia elemeket, a korrektúra szabványos jeleit.

4. Szakmai gyakorlat

A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus
4.1. Alkalmazott grafikai ismeretek (reklám és kereskedelmi grafika) területén legyen képes:
4.1.1. Árureklám
– plakát, poszter, katalógus, embléma, piktogram, arculatterv,
– hanglemez, hang-, video- és CD kazetta borító,
– naptár, telefon és hitelkártya
tervezésére, kivitelezésére.
4.1.2. Könyvtervezés, könyvillusztráció, kulturális kiadványok
– könyvcímlap, folyóirat címlap,
– illusztrációs feladatok,
– katalógus, prospektus, szórólap,
– kulturális plakátok (film, koncert, színház, sport) tervezésére, kivitelezésére.
4.1.3. Csomagolásgrafika
– az iparban és kereskedelemben forgalomban lévő legtipikusabb árucikkek (iparcikkek, élelmiszer, illatszer, italáru) csomagolásának tervezésére, kivitelezésére.
4.1.4. Fotografikai alapismeretek részeként legyen képes:
– reprodukciók készítésére,
– nagyítások, laborálási eljárások elvégzésére.
4.2. Sokszorosított grafika (képgrafika) területén legyen képes:
– a különböző nyomtatási eljárások anyagainak, eszközeinek használatára,
– a nyomtatás technológiai menetének alkalmazására.
4.2.1. Magasnyomás
Legyen képes:
– fametszet,
– linómetszet készítésére.
4.2.2. Mélynyomás
Legyen képes:
– rézkarc,
– aquatinta,
– lágyalap,
– repesztés,
– hidegtű,
– rézmetszet,
– acélmetszet,
– borzolás (mezzotinto) készítésére.
4.2.3. Síknyomás
Legyen képes:
– litográfiai technikák:
= krétarajz,
= tollrajz,
= aszfaltkő (visszakaparásos technika),
= átnyomás preparált papírról,
– szerigráfiai technikák (szitanyomás):
= mechanikus (manuális),
= fotomechanikus,
= a filmkészítés manuális, számítógépes eljárások elvégzésére,
– nyomóforma készítésére.
Legyen képes:
– a munkaterületek (műhely, labor) kialakítására és működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi ismeretek alkalmazására,
– a legkülönbözőbb termékcsoportok, kiadványok tervezésének, formai kialakításának megfelelő képszerkesztési, tipográfiai, illusztrátori és nyomdai kivitelezéshez szükséges elméleti és szakmai ismeretek alkalmazására, felhasználására,
– a különböző szakterületeken vállalt egyedi és komplex feladatok önálló megtervezésére, lebonyolítására,
– az önálló művészi munkát megalapozó, a társművészeteket is magában foglaló, átfogó elméleti és szakmai ismeretek felhasználására a konkrét feladat művészi szintű megoldása során.

B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő
4.1. Számítógép és videotechnika területén ismerje:
– a számítógép felépítését, be- és kimeneti perifériáit, speciális eszközeit,
– az operációs rendszer feladatait, használatát.
Ismerje és legyen képes:
– szöveg- és kiadványszerkesztő,
– festő és rajzoló,
– adatbázis- és táblázatkezelő,
– képfeldolgozó,
– hangkezelő,
– animáció készítő,
– prezentációs programok használatára.
Ismerje:
– segédprogramok szerepét,
– a videofelvétel világítástechnikáját,
– az elektronikus képrögzítés technikáját,
– a videokamera működését és kezelését,
– az elektronikus vágás technikáját,
– a komputeranimáció technikáit (sík és ray tracing animáció),
– a video és a számítógép használatát,
– folyamatos vagy egyes videokép digitalizálását és feldolgozását számítógéppel,
– videokártya használatát,
– animáció beillesztését videofilmbe,
– az élő és elektronikus kép kapcsolási lehetőségének használatát.
Legyen képes:
– interaktív video,
– digitális video,
– elektronikus trükkeljárások alkalmazására.
4.2. Tervezés
– A feladat értelmezése, vázlatkészítés, variációk, tervezés.
– A művészi grafikai elemek tudatos alkalmazása.
– A tipográfiai eszközök, törvényszerűségek használata.
– A rendelkezésre álló technikai eszközök lehetőségeinek kihasználása.
– A vázlatok, tervek, a kész anyag esztétikus megjelenítése.
– A forgatókönyvírás, storyboard írás, rajzolás technikái.
4.3. Kiadványszerkesztés területén ismerje és legyen képes:
– névjegy, meghívó, plakát, alkalmi szórólap, sajtóhirdetés, kiadvány,
– adott szöveg és képanyag alapján termékismertető, katalógus, könyv, könyvborító,
– megadott szempontok alapján cég, termék, termékcsoport, szolgáltatás stb. embléma, logo,
– ismert szempontok alapján termék, termékcsoport csomagolási anyagok,
– megbeszélés alapján az adott cég kisarculatának (embléma, névjegyek, fax- és levélpapír, borítékok, kerek és hosszú bélyegzők, ajtó és fali feliratok, szóróanyagok),
– adott szempontok alapján hivatalos nyomtatvány, bélyeg, telefon- és hitelkártya, óra számlap, naptár tervezése, kivitelezése, levilágít(ta)tása, nyomdai elkészíttetés szervezésére, lebonyolítására,
– napi- és hetilap, folyóirat címlap, belső oldalpár tervezésére, tördelésére,
– együttes, csoport, előadóművész koncert, előadásplakát, hang- és képhordozó anyagok borítóinak (hang és CD kazetta, kis- és nagylemez, videofilm) tervezésére, kivitelezésére, annak levilágít(ta)tására, nyomdai kivitelezés szervezésére, lebonyolítására.
4.4. Video
Kijelölt eseményről tudósítás, riportfilm készítése.
A kijelölt cégről megadott szempontok alapján referenciafilm készítése.
Megadott szempontok alapján cégről vagy termékről reklámfilm készítése.
Megadott szempontok alapján ismeretterjesztő- vagy oktatófilm készítése.
4.5. Animáció
Adott videofilmhez főcímanimáció készítése.
Tudományos, vagy oktatófilmhez valamilyen folyamat vagy esemény ábrázolása animációval.
Reklámfilmbe illeszthető animáció.
Önálló animációs film.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei
A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie szaktanári konzultáció lehetősége mellett az
A) (alkalmazott grafikus, képgrafikus) az alkalmazott grafika területéről kijelölt témakörben,
B) (elektronikus grafikus, képszerkesztő) esetben a kiadványszerkesztés, animáció, videofilm témakörök közül legalább kettőben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
Az alkalmazott grafikus, képgrafikus, illetve elektronikus grafikus, képszerkesztő gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldás(ok) esetleges írásbeli indoklásából, ha szükséges egyéb dokumentációjából (forgatókönyv stb.) és a végleges változat teljes kivitelezéséből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:
a) Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.
A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai
Művészettörténet:
– Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus
– Grafikatörténet.
– Alkalmazott grafikai ismeretek.
– Sokszorosító grafikai ismeretek.
– Gazdasági és jogi ismeretek.
B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő
– Szaktörténet.
– Számítógép- és videotechnikai ismeretek.
– Gazdasági és jogi ismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15–20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
60. sorszáma alatt kiadott bőrműves szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 04
2. A szakképesítés megnevezése: bőrműves

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások bőrműves

2. A szakképzéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
7336 bőrruhakészítő,, -javító bőrruhakészítő
7339 egyéb bőripari foglalkozások bőrtárgykészítő
7333 bőrdíszműves,, bőröndkészítő bőrdíszműves

3. A munkaterület leírása
A bőrműves olyan vizuális képzettségű, rajzi-plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki bőrből készült használati és dísztárgyak, tárgyegyüttesek magas esztétikai színvonalon lévő tervezésével, valamint ezek elkészítésével foglalkozik. A tárgyakat kézműves módszerekkel készíti, de alkalmaz gépi eljárásokat is.
Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a szakma kézműves területén és a rokon szakmákban, valamint a gyári eljárásokat.
Alapos művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, továbbá tanulmányai folytatására különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás
A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
– a kompozíció,
– az arány, a méret,
– szerkezet,
– rész és egész,
– kiemelés és elhagyás,
– ritmusok,
– a tér,
– a fény és árnyék összefüggéseit.
A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:
– síklapot különböző rálátásban,
– geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),
– geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,
– csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),
– épületek külső és belső tereit,
– szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,
– fiktív tárgycsoportot,
– szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,
– állatfigurák álló és mozgó karakterét,
– emberi alapmozdulatokat (kroki),
– emberi és állati koponyákat, csontvázakat,
– portrékat,
– ruhás emberi alakokat,
– aktokat,
– emberi figurákat térben.
A festési és színtani ismeretek részeként
Ismerje a színelméletek alapjait, és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.
Ismerje és alkalmazza:
– a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),
– a fényszínek és a festék különbségeit,
– a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,
– a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).
A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:
– a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,
– a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
– a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
– A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.
1.2. Művészettörténet
A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Ismerje:
– az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,
– az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet …) egy egységben való szemléletének fontosságát,
– a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,
– a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
– a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
– a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,
– az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép …)].
Legyen jártas:
– az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus… variánsai),
– egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),
– a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,
– a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,
– a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,
Készségszinten tudjon:
– egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,
– műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
Ismerje:
– a néprajz fogalmát és történetét,
– a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,
– a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,
– a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.
Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.
1.4. Ábrázoló geometria
Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:
– alapvető síkmértani szerkesztéseket,
– perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,
– különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,
– Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.
1.5. Betűrajz
Ismerje:
– a betű történetét, az írás kialakulását,
– a legfontosabb betűtípusokat,
– a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.
Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
– ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
– legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
– ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
– ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet
3.1. A bőrművesség története
– A bőr felhasználása, a tárgykultúra fejlődése az ősközösségtől kezdődően.
– A bőrművesség helye, szerepe az ókori egyiptomi, mezopotámiai, közel-keleti, távol-keleti, európai, eszkimó, indián kultúrákban.
– A magyar bőrművesség fejlődése, szakosodása.
– A bőrműves mesterségek iparosodása (a céhektől napjainkig).
– A bőrművesség mint művészeti tevékenység a jelenkorban.
– Öltözködéstörténeti áttekintés az ókortól napjainkig (öltözködési és kiegészítő bőrtárgyak kialakulása, fejlődése).
3.2. Anyagismeret
Az elmélet területén a bőrműves ismerje:
– a fizikai és kémiai alapfogalmakat,
– a bőr felépítését, szerkezetét, tulajdonságait,
– a bőrkikészítés történetét, az alapvető bőrkikészítési eljárásokat,
– a bőr minőségére ható tényezőket, bőrhibákat,
– a bőrt kikészítő és feldolgozó mesterségeket,
– a bőr felhasználási területeit,
– a készbőrök csoportosítását, fajta, kikészítés, felhasználás szerint,
– bőripari termékek csoportosítását,
– a bőriparban használatos egyéb nyersanyagokat: textileket, műbőröket, fémeket, egyéb műanyagokat, fonalakat, segédanyagokat,
– bőripari ragasztókat, oldószereket,
– bőripari festékeket, színezékeket.
3.3. Munka- és környezetvédelem
Ismerje a bőripari foglalkozási ártalmakat (vegyi anyagok, oldószerek hatása).
Ismerje és tudja alkalmazni:
– az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
– a bőripari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat,
– a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

4. Szakmai gyakorlat
4.1. Tervezés, szakrajz, mintaszerkesztés
A bőrműves legyen képes a tárgyformálási feladatokhoz kapcsolódó:
– tanulmányrajzok (gyűjtőmunka, forma, motívum rajzolás),
– vázlattervek, variációk,
– formatanulmányok (makettek),
– elkészítendő tárgyak méretezett műhelyrajzainak,
– elkészítendő tárgyak látszati, grafikai ábrázolásának és mintaszerkesztésének elkészítésére.
4.2. Technológiai ismeretek
Ismerje:
– a bőripari anyagok alkalmazási területeit, lehetőségeit,
– a kézműves és ipari technikákat, technológiai eljárásokat.
Legyen képes:
– a bőrtárgy készítéséhez pontos mintát szerkeszteni,
– alapműveleteket (vágás, vékonyítás) elvégezni,
– szabásminta nyomán szabni,
– ragasztási, varrási műveleteket elvégezni,
– díszítő eljárásokat (bőrfestés, batikolás, bőrberakás, domborítás, metszés, bélyegzés, poncolás) alkalmazni.
4.3. Tárgyformálás
A gyakorlatban legyen képes:
– anyag és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni a tárgykészítés területén,
– a tárgyformálás szabályainak ismeretére és alkalmazására,
– a forma és funkció összhangjának megjelenítésére az elkészített tárgyakban,
– új technológiai ismeretek alkalmazására,
– a tárgyformálási módokat a legmegfelelőbben alkalmazni,
– a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei
A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie bőrből használati vagy dísztárgy, tárgyegyüttes témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
A bőrműves tárgy, tárgyegyüttes gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:
a) Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc
b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.
A vizsga időtartama: 360 perc

Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai
Művészettörténet:
– Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
– A bőrművesség története.
– Anyagismeret, technológia.
– Gazdasági és jogi ismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15–20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás, rajz-festés vizsgarész érdemjegyek a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 61. sorszáma alatt kiadott bronzműves és szoboröntő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 05
2. A szakképesítés megnevezése: bronzműves és szoboröntő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások bronzműves és szoboröntő

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások szobrász

3. A munkaterület rövid leírása
A bronzműves és szoboröntő olyan vizuális, rajzi, plasztikai alapképzettséggel rendelkező szakember, aki az ipari színesfém öntészet eljárásaitól sokban különböző speciális technológiával és szemléletmóddal dolgozik.
Egyedi, érzékenyen mintázott képzőművészeti alkotások, (érem, dombormű, körplasztika) bronzöntését végzi, homokformázási és viaszveszejtéses öntési technológiaval.
A cizellálási munka során a nyers öntvényt megtisztítja, a beömlőrendszert levágja, és az öntési hibákat kijavítja. A szobor felületét különböző célszerszámokkal átcizellálja, majd igény szerint patinázza.
Alapos szakmai, művészi, művészettörténeti ismeretei képessé teszik arra, hogy kivitelezési feladatokat önálló vállalkozóként is megoldjon, illetve képes legyen tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-mintázás
A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
– a kompozíció,
– az arány, a méret,
– szerkezet,
– rész és egész,
– kiemelés és elhagyás,
– ritmusok,
– a tér,
– a fény és árnyék összefüggéseit.
A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:
– síklapot különböző rálátásban,
– geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),
– geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,
– csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),
– épületek külső és belső tereik,
– szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,
– fiktív tárgycsoportot,
– szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,
– állatfigurák álló és mozgó karakterét,
– emberi alapmozdulatokat (kroki),
– emberi és állati koponyákat, csontvázakat,
– portrékat,
– ruhás emberi alakokat,
– aktokat,
– emberi figurákat térben.
A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:
– a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,
– a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
– a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
– a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),
– a kisplasztika és szobor mintázását.
A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.
1.2. Művészettörténet
A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Ismerje:
– az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,
– az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet…) egy egységben való szemléletének fontosságát,
– a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,
– a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
– a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
– a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,
– az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép …)].
Legyen jártas:
– az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus… variánsai),
– egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),
– a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,
– a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,
– a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,
Készségszinten tudjon:
– egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,
– műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
Ismerje:
– a néprajz fogalmát és történetét,
– a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,
– a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,
– a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.
Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.
1.4. Ábrázoló geometria
Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:
– alapvető síkmértani szerkesztéseket,
– perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,
– különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,
– Monge rendszerben történő szerkesztéseket.
1.5. Betűrajz
Ismerje:
– a betű történetét, az írás kialakulását,
– a legfontosabb betűtípusokat,
– a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit,
Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
– ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
– legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
– ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
– ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
– a pénzügyi alapfogalmakat,
– a fizetési módokat,
– a pénzkezelés szabályait,
– az adózási alapfogalmakat,
– ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet
3.1. A bronzművesség története
– A bronzművesség kezdetei.
– Az ókori, görög, etruszk, római bronzszobrászat.
– Bizánc és az ókeresztény bronzművesség.
– Románkori bronzművesség.
– Gótikus bronzművesség.
– Reneszánsz bronzszobrok.
– Barokk bronzszobrászat.
– Klasszicista bronzszobrászat.
– Romantikus bronzszobrászat.
– A bronzművesség napjainkban.
3.2. Anyag- és technológiai ismeretek
A bronzműves és szoboröntő ismerje:
– az alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,
– a bronzöntőműhely berendezését, felszerelési tárgyait,
– a rézötvözetek fizikai, mechanikai tulajdonságait, olvadáspontját,
– a rézötvözetek olvadáspont változásait, az ötvözőanyagok hozzáadásának arányában,
– a formázóhomokok fajtáit, összetételét, tulajdonságait,
– a formázómasszák, samottkeverékek tulajdonságait, égetési hőmérsékletét,
– az öntésnél használt eszközöket, szerszámok működését és használatát,
– a formázóviaszok fajtáit, sajátosságait, öntését és ecsetelését,
– a homok és samott öntőformák szárításának, égetésének technikáit,
– a beömlőrendszerek tervezésének alapelveit, logikáját, a levegőelvezetési megoldásokat,
– a bronz olvasztásának technikáit,
– az öntési eljárásokat, a bronz képlékeny alakítását,
– a síkformázási eljárásokat,
– a kisplasztika samottformázásának kérdéseit,
– a héj öntvények készítését, a magkészítést,
– a szilikongumi fajtáit, tulajdonságait felhasználási lehetőségeit,
– az öntvényhibák fajtáit, ezek lehetséges okait,
– az öntvény megmunkálásának technikáit,
– a hiánypótlási, javítási eljárásokat,
– a nyers öntvény tisztításánál, cizellálásánál használatos gépek és szerszámok működését, használatát.
3.3. Munka- és környezetvédelem
Ismerje és tudja alkalmazni:
– az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
– a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait,
– a tűzvédelmi előírásokat.
Ismerje:
– a speciális szakmai védőfelszereléseket és azok használatát,
– az alapvető elsősegélynyújtás szabályait és alkalmazását.

4. Szakmai gyakorlat
4.1. Szoboröntés és cizellálás
A bronzműves és szoboröntő gyakorlatban legyen képes:
– gipsz és szilikongumi sokszorosító formák készítésére,
– homok síkforma elkészítésére (egy és kétoldalas érem formázására),
– az öntőhomok formázhatóságának, mechanikai tulajdonságainak igény szerinti beállítására,
– formázó viaszok szükség szerinti keverésére, a kívánt mechanikai tulajdonságok elérése érdekében,
– viaszminta elkészítésére, magkészítésre,
– a beömlő rendszerek és a levegő elvezetésének biztos tervezésére és önálló elkészítésére, (bokrosítás),
– formázómasszák keverésére, formázási technikák célszerű megválasztására (beöntés, felrakás, magkészítési eljárások),
– samottformázásra,
– a homok- és samottformák szárítására, öntési előkészítésére,
– bronz ötvözésére (érem, kisplasztika, harang ötvözet),
– a bronz önthetőségének, a megfelelő hőfok megállapítására, folyósító anyagok adagolására,
– a nyersöntvény tisztítási, cizellálási eljárásainak elvégzésére, patinázására,
– felületmegmunkáló technikák alkalmazására,
– öntési hibák, hiányok kijavítására,
– cizelláló szerszámok elkészítésére,
– a bronzöntésnél betartandó munkavédelmi óvórendszabályok alkalmazására, védőeszközök szakszerű használatára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei
A bronzműves és szoboröntő jelöltnek vizsgamunkát kell elkészítenie önállóan megmintázott és bronzba öntött plasztika (relief, portré, kisplasztika) témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatot a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
A gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önálló mintázásból, formázásból, öntésből, cizellálásból, patinázásból, mint komplex bronzöntési műveletsorból áll, amely a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:
a) Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.
A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15–20 perc.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

Szakelmélet:
– A bronzművesség története.
– Anyag és technológiai ismeretek.
– Munka és környezetvédelem.
– Gazdasági és jogi ismeretek.

3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolában szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
62. sorszáma alatt kiadott bútorműves szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 06
2. A szakképesítés megnevezése: bútorműves

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások bútorműves

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
7341 bútorasztalos asztalos
7349 egyéb faipari foglalkozások asztalosipari felületkezelő
7349 egyéb faipari foglalkozások asztalosipari szerelő
7349 egyéb faipari foglalkozások faesztergályos
7514 játék-, bazáráru-, sportszerkészítő, -javító fajátékkészítő
7349 egyéb faipari foglalkozások fatömegcikk és eszközgyártó
7349 egyéb faipari foglalkozások műbútorasztalos és restaurátor

3. A munkaterület rövid leírása
A bútorműves olyan sokoldalúan képzett szakember, aki művészi, művészettörténeti, rajzi, színtani ábrázolási és manuális kultúrával rendelkezik, képes belső terek, -téregyüttesek bútorzatának, berendezési, használati tárgyainak tervezésére, ábrázolására, elkészítésére.
Munkaterülete kiterjed mások által régebben készített berendezési tárgyak javítására, melyet munkakörében készítettek el. Ez lehet alkatrészcsere, törés, kopás helyreállítása, bizonyos darabok pótlása, felújítása, felületkezelése.
A bútorműves ismeri a történeti stílusokat, azok jellemző stílusjegyeit, díszítményeit, elkészítésük korabeli technikai lehetőségeit, használt anyagait, valamint a mai kor követelményeinek megfelelő szakipari gyártástechnológiát, a gyártás során használt anyagokat. Ismeri az iparral-kereskedelemmel kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve kivitelezés szervezésének szakmai alapkritériumait.
Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás
A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
– a kompozíció,
– az arány, a méret,
– szerkezet,
– rész és egész,
– kiemelés és elhagyás,
– ritmusok,
– a tér,
– a fény és árnyék összefüggéseit.
A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:
– síklapot különböző rálátásban,
– geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),
– geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,
– csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),
– épületek külső és belső tereit,
– szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,
– fiktív tárgycsoportot,
– szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,
– állatfigurák álló és mozgó karakterét,
– emberi alapmozdulatokat (kroki),
– emberi és állati koponyákat, csontvázakat,
– portrékat,
– ruhás emberi alakokat,
– aktokat,
– emberi figurákat térben.
A festési és színtani ismeretek részeként:
Ismerje a színelméletek alapjait és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.
Ismerje és alkalmazza:
– a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),
– a fényszínek és a festék különbségeit,
– a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,
– a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).
A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:
– a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,
– a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
– a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
– a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),
– a kisplasztika és szobor mintázását.
– A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet
A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Ismerje:
– az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,
– az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet…) egy egységben való szemléletének fontosságát,
– a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,
– a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
– a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
– a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,
– az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép …)].
Legyen jártas:
– az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus… variánsai),
– egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),
– a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,
– a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,
– a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,
Készségszinten tudjon:
– egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,
– műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet
Ismerje:
– a néprajz fogalmát és történetét,
– a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,
– a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,
– a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.
Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria
Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:
– alapvető síkmértani szerkesztéseket,
– perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,
– különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,
– Monge rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz
Ismerje:
– a betű történetét, az írás kialakulását,
– a legfontosabb betűtípusokat,
– a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit,
Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
– ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
– legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
– ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
– ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet
3.1. Bútortörténet és technológia
A bútorműves tudja:
– A bútor- és intarziakészítés általános fogalmát, a bútor, a berendezési, használati tárgy, és az intarzia pontos meghatározását.
A történeti stíluskorszakok tükrében a jelölt ismerje:
– a szakma történetét, az építészet és bútorépítés összefüggéseit különös tekintettel:
= az Egyiptomban kialakult bútortípusok alapformájára,
= a mezopotámiai fémművesség és bútorszervezet alakulására,
= a görög lakóház kialakulásának, berendezési tárgyainak fejlődésére,
= a románkori bútorművesség szerkezet és formaalakjára,
= a gótikus bútorépítés és a fűrészmalom feltalálásának kapcsolatára,
= a reneszánsz dekoratív építőművészeti stílus és a kor bútorépítési formaalakítására,
= a barokk anyagszerűtlen bútorszerkezetek létrejötte és a furnérozás együtthatására,
= a biedermeier bútorok ,,asztalos'' jellegére vonatkozóan.
– Ismerje a jelen kor építészetének a bútorépítésre gyakorolt hatását.
– A bútorművesség történetének részeként ismerje:
= a korszakoknak megfelelő stiláris jegyeket,
= díszítő eljárásokat,
= a felhasznált anyagféleségeket, azok tulajdonságait.
– Ismerje az adott korban használt szerszámokat, technikai megoldásokat, mint:
= az egyiptomi asztalosszerszámokat,
= a bútorok vasalatait,
= a fa gőzölésének, hajlításának menetét,
= a természetes és mesterséges szárítás jelentőségét, eszközeit,
= a faipari alapgépeket, alkalmazási területüket,
= a fa tartósságnövelését és eszközeit,
= a furnérozási eljárásokat,
= a hazai ipari fákat és feldolgozásuk menetét,
= a ma használatos kézigépeket és féltermékeket.
3.2. Munka- és környezetvédelem
Ismerje és tudja alkalmazni:
– az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
– a faipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat,
– a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Tervezés és szakrajz
A bútorműves legyen képes a szakmai feladatokhoz kapcsolódó:
– különböző rajzi, ábrázolási módszerek (képsíkrendszer, axonometria, perspektíva, árnyékszerkesztés),
– bútoripari szerkezettan, szakrajz, szabásjegyzék
– vázlattervek variációk, formatanulmányok,
– elkészítendő tárgyak pontos méretezési szakrajzainak,
– komplett tervdokumentációk rajzanyagainak elkészítésére.
4.2. Gyártástechnológiai ismeretek
A jelölt ismerje és tudjon:
– olvasni és értelmezni műszaki rajzot, tervet, tervdokumentációt,
– tervek alapján elkészíteni a berendezési tárgyakat, bútorokat,
– a tervezési feladat részeként műleírást, költségvetést, és anyagszámolási jegyzéket készíteni,
Ismerje:
– a különböző anyagok megmunkálhatóságának, összeépíthetőségének lehetőségeit,
– a különböző ábrázolási, méretezési, jelölési szabályokat,
– egyedi bútorok (a műhelyrajz elkészítéséig), belső terek(a vázlattervtől a kiviteli tervdokumentációig), tervezésére vonatkozó szakmai elvárásokat,
– a berendezési tárgyak, bútorok szakszerű javításával kapcsolatos szabályokat, elvárásokat,
– a munkavégzéshez használatos kézi és gépi szerszámok működési elvét, szakszerű használatát.
4.3. Bútor- és berendezéskészítés
A jelölt a gyakorlatban legyen képes:
– anyag- és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni a bútorkészítés területén,
– a tárgyformálás szabályainak ismeretére és alkalmazására,
– alapanyagok előkészítésére (szabásjegyzék),
– fakötések,
– szerkezeti összeépítések,
– dobozszerkezetű bútorok,
– állványszerkezetű bútorok készítésére,
– díszítőeljárások,
– felületmegmunkáló technikák szakszerű alkalmazására,
– bútorépítésnél használható egyéb anyagok megmunkálására (fém, üveg, bőr, textil, kő, zománc, mozaik stb.),
– rekonstrukciós javítási, pótlási műveletek szakszerű elvégzésére,
– rokonszakmák eljárási műveleteinek (esztergályozás, fafaragás, intarzia, aranyozás stb.) elvégzésére.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei
A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie belső terek bútorzatának, berendezési, használati tárgyak, díszítmények témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
A bútorműves vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:
a) Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg olymódon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.
A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga témakörei
Művészettörténet:
– Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
– Bútortörténet és technológia.
– Munka- és környezetvédelem.
– Gazdasági és jogi ismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15–20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás, rajz-festés vizsgarész érdemjegyek, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete
63. sorszáma alatt kiadott díszműkovács szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 2 3729 15 4 0 09
2. A szakképesítés megnevezése: díszműkovács

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
3729 egyéb művészeti foglalkozások díszműkovács

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
------------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezés
OKJ megnevezése
------------------------
7426 kovács kovács

3. A munkaterület rövid leírása
A díszműkovács forma- és stílustiszta kovácsoltvas, illetve adott esetekben színesfém egyedi vagy kisszériás használati ill. dísztárgyak tervezését, kivitelezését, restaurálását vagy rekonstrukcióját végzi.
Az általa készített tárgyak és tárgycsoportok
Az építészet területén: épület-kiegészítők, pl. ajtó-kapupántok, vasalatok, rácsok, ajtófogók, kopogtatók, reteszek, kilincsek, zárak, ablak-, erkély-, loggia-, lunetta és kerítésrácsok, vasajtók, cégérek, portálok elemei;
A belsőépítészet területén: kandallórácsok, tűzikutyák, kandallókészletek, csillárok, gyertyatartók, vas- és vasalt ládák, bútorok, kiegészítők;
Az egyházi építészet területén: szentélyrácsok, csillárok, falikarok, kandeláberek, szószékek, áldoztatórácsok, perselyek, keresztek, korpuszok.
Átfogó művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési, kivitelezési feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és feladatcsoportok:
– elkészíti és folyamatosan fejleszti szerszámkészletének kovácsolással megvalósítható szerszámait: kalapácsokat, fogókat, domborító, odorszerszámokat,
– az adott megbízás alapján megtervezi az elkészítendő tárgyat vagy tárgycsoportot,
– az anyagszerűséget figyelembe véve alkalmazza stílusismereteit,
– beszerzi a megfelelő anyagokat, és kiválasztja a megfelelő technológiát,
– elkészíti a feladat által esetleg szükséges kiegészítő szerszámokat,
– elvégzi a kovácsolási, fémmegmunkálási műveleteket,
– a kovácsolás szerszámait és gépeit a technológia követelményeinek megfelelően és balesetmentesen használja és karbantartja.

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-mintázás
A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
– a kompozíció,
– az arány, a méret,
– szerkezet,
– rész és egész,
– kiemelés és elhagyás,
– ritmusok,
– a tér,
– a fény és árnyék összefüggéseit.
A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:
– síklapot különböző rálátásban,
– geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),
– geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,
– csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),
– épületek külső és belső tereit,
– szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,
– fiktív tárgycsoportot,
– szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,
– állatfigurák álló és mozgó karakterét,
– emberi alapmozdulatokat (kroki),
– emberi és állati koponyákat, csontvázakat,
– portrékat,
– ruhás emberi alakokat,
– aktokat,
– emberi figurákat térben.
A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:
– a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,
– a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
– a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
– a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),
– a kisplasztika és szobor mintázását.
A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet
A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Ismerje:
– az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,
– az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet…) egy egységben való szemléletének fontosságát,
– a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,
– a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
– a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
– a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,
– az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép …)].
Legyen jártas:
– az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus… variánsai),
– egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),
– a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,
– a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,
– a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,
Készségszinten tudjon:
– egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,
– műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet
Ismerje:
– a néprajz fogalmát és történetét,
– a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,
– a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,
– a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.
Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria
Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:
– alapvető síkmértani szerkesztéseket,
– perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás