203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet
1997.01.01.
2. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,7. § A bedolgozó biztosítása szünetel arra az időtartamra, amely alatt díjazásban nem részesül, kivéve azt az időtartamot, amely alatt a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,
b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,
c) katonai szolgálatot teljesít.''
3. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,8. § (1) A megbízási, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében munkát végző személyek biztosítási idejét a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig kell megállapítani. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosítás nem áll fenn az alatt az időtartam alatt, amelyre díjazást nem fizettek, kivéve azt az időtartamot, amikor az említett személy a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,
b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,
c) katonai szolgálatot teljesít.''
,,(3) E rendelet alkalmazásánál katonai szolgálat alatt a polgári szolgálatot is érteni kell.''
5. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,18. § Nem jár betegségi és anyasági ellátás a biztosítás szünetelésének időtartamára.'' ,,– a sorkatonai szolgáltatot teljesítők az 50 százalékot meghaladó rágóképesség-csökkenés esetén elrendelt fogpótlásra.''
,,19/D. § (1) Az orvosi rehabilitációs ellátás keretében – külön jogszabályban meghatározott orvos által – rendelhető gyógyfürdőellátások: a) termál gyógymedence (ideértve a hévizi tófürdőt is),
c) iszappakolás, iszapfürdő,
g) víz alatti vizsugármasszázs,
h) víz alatti csoportos gyógytorna,
i) komplex gyógyfürdőellátás
j) csoportos gyógyúszás 18 éves kor alatt.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatása az OEP által elfogadott, és évente felülvizsgált ÁFÁ-val növelt ár 50 százalékának megfelelő összeg. (3) Az orvos a gyógyfürdőellátásokat gyógyfürdőutalványon (a továbbiakban: utalvány) rendeli. Az utalvány az ellátás igénybevételének megkezdésétől számított 8, csoportos gyógyúszás esetén 12 hétig érvényes.
(4) Az (1) bekezdés szerinti gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatással kizárólag kúraszerűen rendelhetők és az ellátás nyújtására a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósággal (a továbbiakban együtt: MEP) szerződést kötött szolgáltatónál (a továbbiakban: gyógyfürdő) vehetők igénybe. (5) A MEP gyógyfürdőellátásra azzal a gyógyfürdővel köt szerződést, amely
a) az (1) bekezdés a)–h) pontjaiban felsorolt gyógyfürdőellátások közül legalább négy fajta, vagy szolgáltatására alkalmas.
(6) A gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatásának utólagos elszámolása a gyógyfürdő és a MEP között létrejött szerződés alapján történik. Társadalombiztosítási támogatás csak szabályosan kitöltött és érvényes utalvány alapján számolható el.
(7) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy az orvosi rehabilitáció keretében történő gyógyfürdőellátások rendelésének részletes szabályait, valamint az ellátásokhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolásának rendjét rendeletben meghatározza.''
,,(11) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített utazási utalványon havonta (hetente) igazolja.
(12) A fogyatékos gyermek és kísérője részére a közforgalmú személyszállítási, utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. rendeletben biztosított kedvezményt meghaladó része téríthető meg utazási költség címén, ha az utazás közforgalmú közlekedési eszköz igénybevételével történt.'' ,,(3) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.''
,,(3) A munkaterápiás intézeti gyógykezelés alatt álló alkoholistának az intézeti gyógykezelés időtartamára táppénz nem jár. Ha a beutalt a kezelés ideje alatt munkaterápiás intézeten kívül részesül kórházi ápolásban, erre az időre a táppénz az általános szabályok szerint illeti meg.''
,,(1) A táppénz összegének megállapításánál a figyelembe vehető jövedelem naptári napi összege 3300 forintnál több nem lehet.''
12. § Az R. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,41. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában és a gazdasági társaságnál rendszeresen munkát végző segítő családtag napi táppénzét a T. 103/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jövedelem harmincad része alapján kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a segítő családtag táppénzét a keresőképtelenség kezdő napját megelőző hónapban az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani, ha a T. 103/A. § (4) bekezdése alapján választott magasabb összeg után a járulékot már legalább 365 napra megfizették.'' 13. § Az R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,47. § (1) A táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakban figyelembe vehető jövedelmet el kell osztani az ebben az időszakban a biztosításban töltött napoknak a (2) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztószám). (2) A biztosításban töltött napokat csökkenteni kell az igazolt távollét (pl. fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség időtartama) napjaival, ha a biztosítottnak erre az időre keresete nem volt.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jutalom, a 13. havi illetmény – ideértve a köztisztviselő külön juttatását –, továbbá a prémium naptári napi átlagának kiszámításánál az osztószámot a (2) bekezdés szerinti időtartam naptári napjaival csökkenteni nem lehet.'' ,,75/B. § Az 1997. január 1-je előtt korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett személyek öregségi nyugdíjkorhatára – függetlenül az igényérvényesítés időpontjától – nő esetében az 55., férfi esetében pedig a 60. betöltött életév.'' ,,(1) Ha az öregségi nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 11 500 forint.''
,,(4) A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időre eső nyugdíjjárulék-köteles keresetet, az 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31-e utáni időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag ezen keresetekre eső összegével. Az 1996-ban és 1997-ben elért keresetekre eső személyi jövedelemadó képzett összegét a munkáltató, a bér kifizetője által történt adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. Az 1988. január 1-je és 1995. december 31-e közötti időre eső keresetekből az adó számításánál naptári évenként''
,,(1) Ha a rokkantsági nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege
a III. rokkantsági csoportban havi 11 500 forint,
a II. rokkantsági csoportban havi 12 100 forint,
az I. rokkantsági csoportban havi 12 500 forint.''
,,(1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként biztosításban töltött idő, valamint az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot megfizette.''
,,126/B. § (1) A T. 54. §-ának (6) bekezdése szerinti arányos szolgálati időt az egyéni nyilvántartó lap kiállítására és vezetésére kötelezett számítja ki. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) – a biztosítási jogviszony időtartamára – úgy kell kiszámítani, hogy a) meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és az erre az időszakra – a (2) bekezdés szerint – számított minimálbér összegét, b) ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd
c) az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. Ha az így kapott szám nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett időtartamok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál – ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama alatt fennállt – naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt, vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme).'' ,,126/C. § A T. 54. § (7) bekezdésében említett szolgálati idő szempontjából elismerhető tevékenységnek tekinthető a szerzői jogról szóló jogszabályok szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művek közül a T. 54. § (7) bekezdésének a), c), d) e), f), g) pontjaiban nem említett művek [így különösen számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver), építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei] létrehozása, valamint a T. 54. § (7) bekezdés b) pontjában és a 126/E. § (2) bekezdésében meghatározott kivételek közé nem tartozó előadások megtartása.'' a) a szerzői jogvédelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében az 1996. december 31-e utáni időpontban kötött felhasználási szerződés alapján kifizetett, nyugdíjjárulékalapot képező díj minden 3300 forintja után – a töredék maradványösszeg figyelmen kívül hagyásával – egy naptári napot, de naptári évenként – függetlenül a felhasználási szerződések számától – legfeljebb 365 napot,
b) a T. 54. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerinti, a 126/C. § hatálya alá eső előadások esetében – ha az előadás megtartására 1996. december 31-e utáni időpontban kötöttek szerződést – előadásonként egy napot, de naptári évenként legfeljebb 365 napot kell szolgálati időként figyelembe venni.''
b) a mű bármilyen hordozón rögzített példánya a felhasználónál rendelkezésre áll, és a Szerzői Jogvédő Hivatalnál történt nyilvántartásba vétellel vagy más módon bizonyítható, hogy a mű a felhasználás megkezdésekor már létezett, valamint
c) a mű felhasználási szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján a művet legalább 500 példányban kiadták, vagy legalább 10 példányban közkönyvtárban a mű bárki számára hozzáférhetővé vált.
b) az előadás szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján az előadás bárki számára hozzáférhetővé vált.''
23. § Az R. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,182. § (1) Ha az állandó özvegyi nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 10 700 forint. (2) Ha az 1996. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő állandó özvegyi nyugdíj öregségi, illetőleg rokkantsági résznyugdíjon alapul, annak összege a T. 65. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeget akkor sem haladhatja meg, ha az az özvegyi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el.'' ,,(3) Az árvaellátásra jogosultságot nem érinti, ha a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói, illetőleg a középiskola tanulójának tanulói jogviszonya szünetel.''
25. § Az R. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,189. § Ha az árvaellátást 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 9800 forint.'' ,,(1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege havi 10 600 forint, illetőleg havi 11 400 forint. Ha a házastársak mindegyike jogosult öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, havi 10 300 forint, illetőleg havi 10 600 forint összegű járadék illeti meg azt a házastársat, aki igényét később terjeszti elő.''
27. § Az R. 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,202. § Az özvegyi járadék összege havi 10 500 forint.'' 28. § Az R. 208. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,208. § A növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 10 800 forint, illetőleg havi 11 400 forint. A járadék összege a tíz éven felüli növelt összegű járadékra jogosító minden év után az alapösszeg három százalékával emelkedik.'' 29. § Az R. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,211. § A növelt összegű özvegyi járadék a növelt összegű öregségi járadék fele, de legalább havi 10 500 forint.'' ,,(2) Az egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított baleseti táppénzének alapjaként a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelmet, legfeljebb a 39. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig lehet figyelembe venni. (3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett jövedelmet lehet figyelembe venni.'' ,,(1) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege
a III. rokkantsági csoportban havi 11 600 forint,
a II. rokkantsági csoportban havi 12 200 forint,
az I. rokkantsági csoportban havi 12 600 forint.''
,,250/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogosult a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ) igazoló okmány bemutatásával egyidejűleg a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolja. (2) A TAJ-t az állampolgár kezdeményezésére a lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási hely) szerint illetékes MEP Hatósági Igazolványon igazolja. A TAJ kiadását erre a célra rendszeresített nyomtatvány kiállításával lehet kezdeményezni.
(3) A TAJ-t igazoló okmány megrongálódása, illetve elvesztése esetén az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási díj megfizetése után a MEP másodlatot állít ki.''
33. § Az R. a következő 250/B. §-sal egészül ki:
,,250/B. § (1) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult deviza jogszabályok szerint külföldinek minősülő személy (a továbbiakban: külföldi) jogosultságát az ,,Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról (a továbbiakban: Igazolás) elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja.
(2) A (1) bekezdésben említett Igazolást a biztosításra kötelezett külföldi állampolgár és eltartott hozzátartozója részére a munkáltató állítja ki és negyedévenként igazolja a járulékfizetés tényét, a jogosultság megszűnésekor az Igazolásra rávezeti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének időpontját.
(3) Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi állampolgár részére az Igazolást a vele megállapodást kötő MEP állítja ki. A külföldi állampolgár a járulékbefizetését havonta a befizetés teljesítésének helyén az igazolás lebélyegzésével igazoltatja.''
(Az igényelbíráló szervnek határozatot kell hoznia)
,,255/A. § (1) Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj megállapítása után és a reá irányadó öregségi korhatár betöltését követő naptól – annál, aki az öregségi korhatárt 1997. január 1-je előtt betöltötte: 1997. január 1-jétől – számítva és legalább 365 napi újabb szolgálati idő hiányában nyugdíjat igényel, illetőleg mégis a rögzített nyugdíj folyósítását kéri, a kérést (igényt) új igénybejelentésnek tekintve azt az általános szabályok szerint kell elbírálni. A határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni. (2) A rögzített nyugdíj megállapítása után meghalt személy hozzátartozóinak igényét a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) bírálja el, illetőleg hoz határozatot az általános szabályok szerint. Határozatából ki kell tűnnie, hogy a meghalt személy választhatott volna-e két nyugdíj között. Ha igen, a folyósítás megindításakor az özvegy is választhat [T. 38. § (1) bekezdés]. A nyugdíjfolyósító szerv erről határozatot hoz.'' ,,(1) A táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosítottnak a biztosítás fennállása alatt és megszűnése után a munkáltatójánál kell bejelentenie.
(2) A táppénzigény előterjesztésekor a keresőképtelenséget külön jogszabály rendelkezései szerint kiállított orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást a kórház (klinika) által kiállított igazolással, a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással vagy terhesgondozási könyvvel, a szülést pedig születési anyakönyvi kivonattal vagy kórházi igazolással kell igazolni.''
,,(6) Ha biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a lakóhely szerint illetékes MEP-nél kell bejelentenie.''
,,257/A. § Az utazási költség megtérítése iránti igényt a jogosult a lakóhelye szerint illetékes MEP-hez, vagy a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez nyújthatja be. A kifizetőhelyhez benyújtott igényt 8 napon belül az illetékes MEP-hez kell továbbítani. Az igényt a MEP bírálja el, és az utazási költséget az igény benyújtását követő 30 napon belül kifizeti.'' ,,(1) A táppénzt és a terhességi-gyermekágyi segélyt
a) kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
b) ha az igény elbírálására a TÁKISZ (FÁKISZ) az illetékes, akkor a TÁKISZ (FÁKISZ),
c) egyéb esetekben a munkáltató székhelye (telephelye), illetőleg a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP bírálja el, és folyósítja.''
,,(10) A táppénzfolyósító szerv köteles a biztosított keresőképtelensége 180. napját – ide nem értve a gyermekápolási táppénz folyósításának időtartamát – követő nyolc napon belül annak lakóhelye szerint illetékes OOSZI I. fokú orvosi bizottságánál a munkaképesség-változás mértékének előzetes megállapítását kezdeményezni. A 180 nap számításánál az előzményt figyelembe kell venni.''
,,260/B. § (1) Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és folyósítani, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás az egészségügyi hozzájárulást fizető munkáltatónál történik. Ennek hiányában a T. 10. § (1) bekezdés a) pontjában említett jogviszonyt létesítő munkáltató székhelye szerint illetékes MEP-nél kell az igényt elbírálni. Az igény elbírálásához a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani. (2) A táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani. A több jogviszony alapján megállapításra kerülő táppénz alapja együttesen napi 3300 forintnál több nem lehet. A T. 103. § (3) bekezdésének alkalmazása érdekében a több jogviszony alapján táppénzt folyósító társadalombiztosítási kifizetőhely az illetékes MEP-et értesíti a további munkáltatónál fennálló jogviszony alapján megállapított táppénz összegéről.'' 40. § Az R. 262. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,262. § A kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónak a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, baleseti táppénz, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás, a családi pótlék, a keresetkiegészítés, valamint az átmeneti keresetkiegészítés megállapításánál, folyósításánál és elszámolásánál az OEP által jóváhagyott ,,Útmutató''-ban foglaltak szerint kell eljárni.''
,,263/A. § (1) A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására illetékes szerv határozattal bírálja el abban az esetben is, ha baleseti táppénzigényt a biztosított nem nyújtott be. A határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy mikor történt az üzemi baleset és az milyen egészségkárosító következményekkel járt. A határozatot a kezelőorvosnak, továbbá a biztosítottnak meg kell küldeni. (2) Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalához az üzemi baleset egészségkárosító következményeiről az elsődleges orvosi ellátást nyújtó orvos – egészségügyi intézmény – tájékoztatja a baleseti táppénz folyósítására jogosult szervet. (3) Az üzemi balesettel összefüggésben baleseti egészségügyi szolgáltatás csak az (1) bekezdésben említett határozat bemutatása esetén rendelhető.'' 42. § Az R. 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,265. § (1) Az igényelbíráló szervtől legkorábban az 50. életév betöltésekor kérhető annak közlése, hogy a kérelmezőnek – a kérelem elbírálásakor érvényben levő jogszabályok szerint – mennyi szolgálati ideje van. (2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló igazolásokat, illetőleg egyéb okmányokat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában az igényelbíráló szerv határozatot hoz. A határozatban meg kell jelölni azokat a naptári időtartamokat, amelyeket szolgálati időként elismert, továbbá – megfelelő indokolással – azokat az időtartamokat, amelyeket szolgálati időként nem ismert el. (4) Az (1) bekezdésben említett életkortól függetlenül közölni kell a szolgálati idő tartamát, ha azt a kérelmező korkedvezményre hivatkozva kéri. Ebben az esetben a figyelembe vehető, valamint a figyelembe nem vehető szolgálati idő, továbbá a korkedvezményre jogosító idő tartamáról kell a határozatot meghozni.'' ,,(2) Ha a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata során a bíróság a keresetet elutasította ugyan, de a munkaképesség-csökkenésnek utóbb bekövetkezett, a rokkantsági fokot elérő változását, illetőleg a rokkantság fokát vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét az ítélet indokolásában tényként rögzítette, akkor az újabb igénybejelentés alapján megismételt eljárásban az (1) bekezdés szerinti orvosi véleményt már nem kell beszerezni.'' ,,273/A. § A nyugellátásnak a szociálpolitikai egyezmény alapján történő megállapításáig a magyar nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által – a kizárólag Magyarországon szerzett szolgálati idő és kereset alapján – megállapított és folyósított nyugellátás összegét előlegként kell kezelni, és be kell számítani az egyezmény szerinti nyugellátás összegébe.'' ,,(3) A megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást a nyugdíjfolyósító szerv a Pénzintézeti Központ Bank Rt.-hez, illetőleg a nyugdíjasnak az első folyósítást követően előterjesztett kérésére egyéb – a nyugdíjfolyósító szervvel az ellátások utalására szerződéses kapcsolatban álló – pénzintézethez utalja. Ugyanígy kell eljárni, ha külföldön élő személy az ország elhagyását megelőző időponttól megállapított nyugellátásának, baleseti nyugellátásának folyósítását kéri.''
,,Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a közreműködő pénzintézettel megállapodást köthet.''
,,(2) A devizabelföldi nyugdíjas külföldi tartózkodása estén – a reá irányadó devizajogszabályok szerint – kérheti ellátása külföldre utalását azzal, hogy ebben az esetben is alkalmazni kell az R. 279. § (3) bekezdésének rendelkezéseit.'' 47. § Az R. 284. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,284. § Az átmenetileg külföldön tartózkodó személyre az adategyeztetési kötelezettség abban az esetben terjed ki, ha a külföldi tartózkodás időtartama előreláthatóan az egy évet meghaladja. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a közreműködő pénzintézettel megállapodást köthet. A külföldi tartózkodás miatt ki nem fizetett nyugellátást, baleseti nyugellátást a jogosult – hazaérkezését követő egy éven belül előterjesztett – igénybejelentésére ki kell fizetni.'' 48. § Az R. 294. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,294. § Az ösztöndíjas szakmunkástanuló után fizetendő havi 480 forint (napi 16 forint) összegű társadalombiztosítási járulék az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot is magában foglalja.'' 49. § Az R. 295. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,295. § A T. 103/B. §-ának (4)–(5) bekezdésében említett biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, amíg nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatása együttesen elérte a napi 3300 forint naptári évre számított összegét. A biztosítottól levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegéről a munkáltatók kötelesek a V. és VI. számú mellékletekben meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezetni.'' 50. § Az R. 296. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,296. § (1) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a T. 103/B. § (2) bekezdésében, a T. 103/B. § (4)–(5) bekezdésében, a T. 103/D. § (4)–(6) bekezdésében, a T. 103/E. § (4)–(6) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a munkáltatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll. Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a munkáltatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál – a naptári éven belül – az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. A T. 103/B. § (5) bekezdésében, a T. 103/D. § (6) bekezdésében, valamint a T. 103/E. § (6) bekezdésében említett igazolást a biztosítottnak ahhoz a munkáltatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A munkáltató az igazolás kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon feltüntetni, valamint a V–VI. számú melléklet szerint vezetett nyilvántartásba bejegyezni. (2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a munkáltatóra előírt kötelezettségek az illetékes MEP-et terhelik.'' ,,(4) Amennyiben az egyéni vállalkozó [T. 103/D. § (1) bekezdés] egy teljes naptári éven át táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesít, illetőleg szabadságvesztés büntetést tölt – ezt követően a T. 103/D. § (7) bekezdésben meghatározott időpontig – tevékenységet kezdőnek minősül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, illetőleg az ápolási díj folyósításának időtartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.'' ,,(6) A T. 103/D. §-ának (1) bekezdés c) pontjában említett egyéni szabadalmi ügyvivő a társadalombiztosítási járulékot az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot Szabadalmi Ügyvivői Kamarai tagságának kezdetétől annak megszűnéséig fizet, kivéve azt az időtartamot, amely alatt a szabadalmi ügyvivői tevékenységét szünetelteti.'' 52. § Az R. 317. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,325/A. § (1) Ha a társadalombiztosítási igazgatási szerv az általa tartott ellenőrzése során feltárt mulasztások miatt járulék, késedelmi pótlék, rendbírság, járulékbírság vagy mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a munkáltatót, egyéb szervet, illetőleg személyt, akkor a fizetésre kötelezett a mulasztása miatt felmerült eljárás költségeit is köteles megtéríteni. (2) Az eljárási költség a mulasztás feltárását követően minden megkezdett órára ellenőrönként 500 forint.
(3) Az eljárási költség nem számítható fel, ha a mulasztásból eredően kirovásra került járulékok, vagy a felszámított késedelmi pótlék, rendbírság, járulékbírság, mulasztási bírság, illetve együttes összegük az 10 000 forintot nem éri el. Az eljárási költség a kirovásra került járulékok, vagy a felszámított késedelmi pótlék, rendbírság, járulékbírság, mulasztási bírság, illetve ezek együttes összegét nem haladhatja meg.
(4) Az eljárás időtartamát a jegyzőkönyvnek, a felszámított eljárási költséget pedig a fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell.''
,,A megtérítendő összeget az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) kell befizetni.''
,,351/A. § (1) A T. 119. § (2) bekezdésében említett személy az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének előírása érdekében az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kiállítja és a lakóhelye szerint illetékes MEP-hez az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség kezdetét követő hónap 10. napjáig benyújtja. A bevallást az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség kezdetét és megszűnését követő hónap 10. napjáig kell benyújtani. (2) Ha az (1) bekezdésben említett személynek adóköteles jövedelme van jövedelembevallást kell benyújtania. (3) Az adóköteles jövedelemmel járó tevékenység folytatása esetén az adóköteles jövedelem után fizetendő 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulék összegébe be kell számítani a tárgyi időszakban a minimálbér után már befizetett egészségbiztosítási járulékot.
(4) A T. 119. § (2) bekezdésén alapuló egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség megszűnését az ezt követő hónap 10. napjáig kell bejelenteni.'' ,,434/D. § Külföldi szerv vagy személy biztosításban töltött idő igazolásával, vagy nyugellátással kapcsolatos megkeresésére, illetőleg kérelmére a választ, határozatot – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – közvetlenül az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adja (küldi) meg az érdekelt részére.'' 58. § Az R. 436. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Nyilvántartó lapot kell kiállítani és vezetni a T. 103/B. §-a (7)–(8) bekezdésében említett feltételek fennállása esetén a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban és a gyermekgondozási segélyben részesülő személyről. (3) Nyilvántartó lapot kell kiállítani és vezetni a T. 103/C. §-a (1)–(4) bekezdésében említett feltételek fennállása esetén a munkanélküli járadékban, keresetpótló juttatásban részesülő személyről, továbbá a T. 103/C. §-a (5) bekezdésében említett feltételek fennállása esetén az egyházi személyről és a szerzetesrend tagjáról. (4) Nem kell nyilvántartó lapot kiállítani és vezetni a T. vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjban, (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is), továbbá a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő személyről, ha biztosítással járó jogviszonyban áll.'' 59. § Az R. 437. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,437. § (1) A nyilvántartó lapot a biztosítás kezdetétől számított 3 napon belül köteles kiállítani: a) az összesítő elszámolás benyújtására kötelezett munkáltatónál foglalkoztatott biztosítottról a munkáltató (foglalkoztató),
b) a szakmunkástanulóról a szakmunkástanuló gyakorlati oktatását biztosító, illetőleg az ösztöndíj folyósítására kötelezett szerv,
c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóról a gyakorlati képzésről gondoskodó gazdálkodó szervezet,
d) a szolgálati idő szerzésére megállapodást kötő személyről a megállapodást megkötő MEP,
e) a gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyről a támogatást, a díjat folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben részesülő személyről a segélyt folyósító munkáltató, vagy MEP,
f) a munkanélküli járadékban, keresetpótló juttatásban részesülő személyről a járadékot, juttatást megállapító és folyósító szerv,
g) az egyházi személyről, a szerzetesrend tagjáról az illetékes egyházi szerv,
h) az egyéni vállalkozókról [T. 10. § (2) bekezdés a) pontja], továbbá a személy szerinti bejelentésre kötelezett munkáltatók által foglalkoztatott biztosítottakról az illetékes MEP, i) a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenységet folytató személyről [T. 54. §-ának (7) bekezdése] a mű felhasználója, j) a biztosítás megszűnését követően táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személyről az ellátást megállapító és folyósító MEP, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha az ellátást megállapította és folyósítja.
(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben a nyilvántartó lapot az illetékes MEP a tudomásra jutástól, illetőleg a bejelentéstől számított 15 napon belül, az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt gyermekgondozási segély és j) pontja szerinti esetben pedig, ha az ellátásnak biztosítási előzménye nincs, a folyósítás megszűntetésétől számított 15 napon belül állítja ki. (3) A nyilvántartó lap kiállítására és vezetésére vonatkozó tájékoztatást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ,,Útmutató"-ja tartalmazza. Az ,,Útmutató''-t az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság – a nyilvántartás kiállítására, vezetésére kötelezettek rendelkezésére bocsátja és a Társadalombiztosítási Közlönyben is közzétételre kerül.
(4) A nyilvántartó lap kiállításának és vezetésének eltérő rendjére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a TÁKISZ-szal (FÁKISZ-szal) megállapodást köthet.''
60. § Az R. 438. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,438. § (1) A nyilvántartó lapot a tárgyévre vonatkozóan, első alkalommal 1997. évre kell kiállítani és vezetni. (2) A nyilvántartó lapot a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kell zárni és a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben a tárgyévet követő év április 30. napjáig a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni. A bizonylatokról két példányban jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia: sorszám, biztosított neve, anyja neve, születési dátum, születési hely, TAJ-szám. A jegyzéket a munkáltatónak cégbélyegzővel és cégszerű aláírásával kell záradékolnia.
(3) A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni, és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni, ha
a) a biztosított a nyugdíj megállapítására igényt terjeszt elő,
b) a biztosított jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elő,
c) a nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) kéri,
d) a nyilvántartó lap vezetésére kötelezett munkáltató jogutód nélkül megszűnik.
(4) A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett, a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósággal (kirendeltséggel) kötött megállapodás alapján a nyilvántartó lapok adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített és a kötelezett részére rendelkezésre bocsátott számítógépes programmal is előállíthatja, és adatszolgáltatási kötelezettségét számítógépes adathordozón is teljesítheti.
(5) A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a tárgyévet követő év január hónap 10. napjáig a nyilvántartó lap hiteles másolatát a biztosított részére köteles kiadni. A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyilvántartó lap hiteles másolatát a biztosítás megszűnésekor soron kívül köteles a biztosított részére kiadni.
(6) A MEP-ek által teljesítendő adatszolgáltatás eltérő rendjére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köthet.''
,,(2) Az egyéni vállalkozó köteles bejelenteni azt a szakmunkástanulót, akinek ösztöndíjat folyósít, továbbá a szakképző iskolának azt a tanulóját, akivel szerződést kötött.''
,,441/A. § (1) A munkáltató köteles az általa foglalkoztatott biztosítottakat a foglalkoztatás megkezdését követő hónap 10-éig a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez bejelenteni. A bejelentést az erre a célra rendszeresített ,,Bejelentés a biztosítottakról'' elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni. (2) A munkáltató a biztosított bejelentésével egyidejűleg a biztosított nagykorú eltartott hozzátartozóit is bejelenti, a ,,Bejelentés a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról'' elnevezésű nyomtatványon. Az eltartott hozzátartozó bejelentéséhez a biztosítottnak és a nagykorú eltartottnak együttes írásbeli nyilatkozatot kell benyújtani, mely tartalmazza a közös háztartásban történő eltartás tényét.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a munkáltatónak a tárgyhónapot követő hónap 10-ig be kell jelentenie a biztosítás szünetelésének időtartamát és a biztosítás alapját képező jogviszony megszűnését. (4) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok az (1)–(2) bekezdésben előírt bejelentés teljesítésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral megállapodást kötnek.'' ,,441/B. § (1) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője jelenti be a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, továbbá a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyeket és ezek nagykorú eltartott hozzátartozóit az ellátás megállapítását követő hónap 10-éig. Az eltartott hozzátartozó bejelentéséhez a 441/A. § (2) bekezdésében említett együttes eltartói nyilatkozatot csatolni kell. Bejelentést kell teljesíteni az említett ellátások megszüntetése esetén is a megszüntetést követő öt munkanapon belül. (2) A települési önkormányzat jegyzője köteles bejelenteni azt a személyt is, akinek a szociális rászorultságát a polgármester megállapította, és részére kiadta az egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolványt. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolványt milyen időtartamra állították ki.''
a) egyházi felekezeti nyugdíjban részesülők és eltartott hozzátartozóik esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyósító szerv,
b) bányászati keresetkiegészítésben részesülők és eltartott hozzátartozóik esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv,
c) biztosítási jogviszonyban nem álló sorkatonai szolgálatot teljesítők esetén a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság,
d) polgári szolgálatot teljesítők esetén az illetékes munkaügyi központ,
e) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményben elhelyezettek esetén – az a) pontban említett személyek kivételével – az intézmény vezetője,
f) középfokú nevelési-oktatási, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár esetén az intézmény vezetője,
g) fogvatartottak esetén, a fogvatartást foganatosító szerv.
(2) Az (1) bekezdésben említett szervek a bejelentést, a felsorolt jogcímek kezdetét vagy megszűnését követő hónap 10. napjáig a ,,Bejelentés a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról'' elnevezésű nyomtatványon teljesítik. (3) A nyugellátásban – ideértve a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket is –, előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, továbbá az öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban, valamint Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén a nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettségének teljesítésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt.''
,,441/D. § (1) A 441/A–441/C. §-okban említett szervek (személyek) az 1997. április 30-i állapotnak megfelelően kötelesek valamennyi egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy adatait 1997. június 10-ig az előírt nyomtatványon, vagy mágneses adathordozón bejelenteni. (2) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a bejelentési kötelezettségre megállapodást kötnek.
(3) A nettó elszámolási rendszerbe tartozó munkáltatók helyett a biztosítottak (1) bekezdés szerinti bejelentését a TÁKISZ (FÁKISZ) teljesíti. A biztosított eltartott hozzátartozóit a munkáltató köteles bejelenteni a TÁKISZ (FÁKISZ) folyószámlaszámán.'' ,,(2) A társas vállalkozás [T. 103/E. § (1) bekezdés] köteles a főfoglalkozású tagjairól az V. számú mellékletben foglaltak szerint a havi társadalombiztosítási, illetőleg az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék összegét, továbbá a főfoglalkozású és a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő tagjairól az 1996. évi LXXXVIII. törvény alapján fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét nyilvántartani. (4) A 441. §-ban említett munkáltatók az általuk foglalkoztatott biztosítottakról nem kötelesek a (3) bekezdésben foglalt nyilvántartást vezetni. A személy szerinti bejelentésre kötelezett munkáltatók által foglalkoztatott biztosítottakról a VI. melléklet szerinti járulékelszámolási adatokat az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) köteles nyilvántartani.'' ,,(1) A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett munkáltató minden naptári hónapra vonatkozóan összesítő elszámoláson köteles kimutatni
a) a társadalombiztosítási a baleseti járulék, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját, továbbá társadalombiztosítási, a baleseti, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, továbbá az 1996. évi LXXXVIII. törvény alapján fizetendő egészségügyi hozzájárulás, b) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség által a 318. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint befizetett járulékok (2) A T. 103/C. §-ának (3) bekezdésében említett folyósító szerv minden naptári hónapra összesítő elszámoláson köteles kimutatni a társadalombiztosítási, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját, továbbá a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét, továbbá az 1996. évi LXXXVIII. törvény alapján fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét.'' ,,c) Az egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő, ha az ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel vagy megszűnt a tagság szünetelésétől, illetve megszűnésétől számított 15 napon belül,''
,,(1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a bejelentési és a bevallási kötelezettség teljesítésére, az adatszolgáltatásra, nyilvántartások vezetésére, az igény érvényesítésére nyomtatványt rendszeresíthet, amelynek használata kötelező. A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által meghatározott módon, az általa kiadott programmal készített számítógépes adathordozón is teljesíthető. A számítógépes adathordozón teljesített bevallás esetén a MEP kinyomtatja a mágneses adathordozók adatait és a kinyomtatott nyomtatványon igazolja az adathordozó átvételét. A nyomtatványokról, azok formájáról és tartalmáról az OEP és ONYF tájékoztatót ad ki, melyet a Társadalombiztosítási Közlönyben tesz közzé.''
,,484. § A járulékfizetési és bevallási kötelezettség teljesítése, továbbá, a társadalombiztosítási kifizetőhelyi, valamint a 437. § (4) bekezdése szerinti megállapodásból eredő feladatok ellátása ideértve az ezekkel kapcsolatos felelősségi szabályokat is, a nettófinanszírozási rendszerhez tartozó munkáltatók esetén a TÁKISZ-t (FÁKISZ-t) terheli.'' Záró és átmeneti rendelkezések
72. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1. napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 6. §-a, 11. §-a, a 19/A. § (1) bekezdés bc) pontjának második francia bekezdéséből az ,,– ideértve az akut esemény által indokolt gyógyfürdőellátásokat is'' szövegrész, a 31. § (1) bekezdés b) pontja, 32. § (1) bekezdés második mondata, a 45. § (3) bekezdése, 106. §-a, 259. §-a, 266. §-ának (4) bekezdéséből az ,,öregségi'' szó a 313/A. § (3) bekezdésében a 103/D. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozás, a 319/B. § második mondata, a 441. § (3) bekezdéséből ,,– a háztartási alkalmazott kivételével –'' szövegrész, a 442. §-ának (5)–(7) bekezdése, a 443. §, a 444. §-ból ,,illetőleg a bejelentőlapnak'' szövegrész, a 445. § (1) bekezdés c) pontja, a 446. § (1) bekezdés f) pontja és (3) bekezdésének e) és g)–h) pontja, 464. §-ának (3) bekezdése, 465. §-ának (2) bekezdése, 472. §-a, a III. és IV. számú melléklete, továbbá a Társadalombiztosítási Igazolványról szóló 184/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(2) Az R. 45. § (1) bekezdésében a ,,személyi jellegű kifizetéseket'' szövegrész ,,jövedelmeket'', a 45/A. § harmadik mondatában ,,a tárgyévet megelőző év utolsó napján'' szövegrész ,,a tárgyhónapot megelőző hónap első napján'', a 96 § (6) bekezdésében a ,,T. 119/D §-a (2) bekezdésének a)–c) pontja'' szövegrész a ,,T. 119/D §-ának (1) bekezdése'', a 166 § (4) bekezdésében a ,,[T. 119/D § (2) bekezdés a)–c) pont]'' szövegrész a ,,[T. 119/D (1) bekezdés]'', a 205. § a) pontjában és az R. 209. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a ,,[T. 39 §-ának (1) bekezdése]'' szövegrész a ,,[T. 39 §-ának (1)–(3) bekezdése]'', a 223. § (2) bekezdésében a ,,T. 103/A. § (1)–(2) bekezdésben'' szövegrész a ,,T. 103/A. § (1) bekezdésben'', a 291. §-ban ,,a T. 103/A. §-ának (12) bekezdésében'' szövegrész a ,,T. 103/A. §-ának (4) bekezdésében'', a 296. § (1) bekezdésében a ,,T. 103/B. §-ának (5) bekezdésében'' szövegrész ,,T. 103/B. § (2) bekezdésben'', a 313/A. § (1) bekezdésében a ,,[T. 103/D. § (7) bekezdése]'' szövegrész ,,[T. 103/D. § (10) bekezdése]'' szövegrészre változik.
A 307/A. §-ában a ,,T. 103/C. § (6)'' bekezdésre hivatkozás ,,T. 103/C. § (5)'' bekezdésre, a 316. § (2) bekezdésében a hivatkozás ,,484. § b) pontja'' helyett ,,T. 11/A. § a) pontjára, a 318. § (2) bekezdésében a ,,T. 103. § (3)'' bekezdésére hivatkozás ,,T. 103/E. § (4)'' bekezdésre, a 323. § c) pontjában a ,,T. 103/B. §-ának (2) és (4)–(5)'' bekezdésre hivatkozás ,,T.103/B. §-ának (1)'' bekezdésre, a 350/C. §-ában a hivatkozás a ,,a T. 118. § (1) bekezdés v)'' pontjáról ,,T. 118. § (1) bekezdés p)'' pontjára változik. A 437. § (2) bekezdésében a ,,törzsszám'' helyébe ,,folyószámlaszám'' lép. A 439. § (4) bekezdésében a ,,T. 103/C. §-ának (6)'' bekezdésére való hivatkozás ,,T. 103/C. §-ának (5)'' bekezdésre változik. A 442. § (3) bekezdésében a ,,T. 10. §-a (1) bekezdésének a), b) pontjában, továbbá a (3) bekezdésben'' szövegrész helyébe a ,,T. 10. §-a (1) és (3) bekezdésében'', a 446. § (1) bekezdés bevezető szövegében a ,,T. 103/D. §-ának (7) bekezdésében'' szövegrész helyébe a ,,T. 103/D. §-ának (9) bekezdésében'', a 446. § (1) bekezdés a) pontjában a ,,személyi azonosító jelét'' szövegrész helyébe ,,TAJ-számát'' szövegrész lép.
(3) A 9. és a 13. § rendelkezései az 1996. december 31-ét követően kezdődött keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.
(4) Az R.-nek1996. december 31-ig hatályos rendelkezései alapján rendszeresített, IV. számú melléklete szerinti társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapot, az V. számú melléklete szerinti járulékelszámolási lapot, valamint a VI. számú melléklete szerinti járulékelszámolási nyilvántartó lapot az említett nyilvántartások vezetésére kötelezettek kötelesek lezárni és megőrizni. Az említett nyilvántartások begyűjtéséről az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és területi igazgatási szervei, a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság 1997. július 1. és 1998. december 31. napja között intézkednek. A nyilvántartások beküldésének – az előírt időszakon belüli – konkrét határidejét az említett szervek határozzák meg és erről írásban értesítik a kötelezetteket. A nyilvántartásokat (bizonylatokat) a biztosítottak neve szerinti ábécésorrendben kell átadni. A bizonylatokról két példányos jegyzéket kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a sorszámot, a biztosított nevét, anyja nevét és a születési dátumát, születési helyét. A jegyzéket a munkáltatónak cégbélyegzővel és cégszerű aláírásával kell záradékolnia. Az adatszolgáltatás – a járulékelszámolási lap, illetőleg a járulékelszámolási nyilvántartó lap esetében – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendelkezésre bocsátott számítógépes programmal is teljesíthető.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kötelezett a lezárt járulékelszámolási lapot, illetőleg járulékelszámolási nyilvántartó lapot a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) soron kívül köteles megküldeni, ha azt az említett szerv kéri, illetőleg, ha a kötelezett munkáltató jogutód nélkül megszűnik.
(6) A MEP-ek által teljesítendő adatszolgáltatásnak (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendjére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köthet.
(7) A 20. §-ban említett szerzői díj után az 1996. december 31-ét követően kötött felhasználói szerződés alapján kell nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni.
(8) Az 59. §-ban említett nyilvántartó lapot a kötelezett 1997. évben legkésőbb március 31-ig köteles kiállítani és ezt követően folyamatosan vezetni. Az említett időpontot követően – az 1997. évben – kezdődő biztosítás esetén a nyilvántartó lapot a biztosítás kezdetétől számított 3 napon belül ki kell állítani.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelethez
,,A gazdasági társaság a tagjairól személyenként a következő járulékelszámolási adatokat köteles nyilvántartani:
1. a biztosított tag (kiegészítő tevékenységet folytató tag) TAJ-száma,
2. név, leánykori név, anyja neve, születési helye, születési ideje,
3. a munkáltató folyószámlaszáma (törzsszáma),
4. az adott tárgyhónapra megállapított minimum járulékalap(ok) összegét, az adott tárgyhavi és az előző hónap(ok) minimum járulékalapjának együttes, halmozott összegét, (a havi minimum járulékalapok megállapításánál, figyelemmel kell lenni a 6. pontban említett időtartamokra),
5. a biztosított tag egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségének felső határát, azaz a napi 3300 forint naptári évre vagy a naptári év időarányos részére számított összegét,
6. a legalacsonyabb és a legmagasabb járulékalapot azzal az időtartammal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a biztosított tag az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesült, katonai, polgári szolgálatot teljesített, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, ügyvéd esetében az ügyvédi kamarai tagságának szüneteltetése időtartamával, a jogcím pontos megjelölésével. Ki kell mutatni a tárgyhónapban kifizetett tényleges jövedelem összegét, továbbá az adott tárgyhavi és a már előző hónap(ok)ban a személyes közreműködés alapján kifizetett tényleges jövedelem együttes, halmozott összegét,
7. a fizetendő társadalombiztosítási járulék havi és halmozott összegét,
8. a fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék havi és halmozott összegét,
9. a fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét.''
2. számú melléklet a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelethez
,,A munkáltató az általa foglalkoztatott biztosítottakról a következő járulékelszámolási adatokat köteles nyilvántartani:
1. a biztosított TAJ-száma,
2. név, leánykori név, anyja neve, születési helye, születési ideje,
3. a munkáltató folyószámlaszáma (törzsszáma),
a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének felső határát, a napi 3300 forint naptári évre vagy a naptári év időarányos részére számított összegét, illetőleg annak csökkentett összegét, a naptári évi összeghatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időtartamnak a naptári napjait, amely alatt a biztosítottnak társadalombiztosítási járulékalapot képező adóköteles jövedelme nem volt, pl. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült, katonai, polgári szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, fizetés nélküli szabadságon van stb.,
a tárgyhónapra vonatkozóan az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapot képező juttatásokat részletezve, a kifizetett juttatásokat jogcím szerinti megbontásban,
5. a fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét az adott tárgyhónapra, továbbá az adott tárgyhavi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetve az előző hónapban levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes, halmozott összegét, a fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét.
3. számú melléklet a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelethez
--------------------------
Év 1997. évi megállapítás
--------------------------
