211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

2. § E rendelet vonatkozásában:

3. § (1) A Kincstár pénzforgalmilag teljesítendő feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett egységes pénzforgalmi számla (KESZ) szolgál.

(2) A kincstári kör szervezeteinek és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) a KESZ-en tényleges pénzmozgást nem jelentő átvezetéssel kell elszámolni.

(3) A Magyar Nemzeti Banknál vezetett Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) felett a Kincstár rendelkezik.

4. § (1) Nem tekintendő a KESZ elszámolási körbe tartozónak az államháztartás alrendszerei költségvetésének végrehajtása során

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontban foglalt pénzügyi műveletekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, és arról a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó jogszabályok alapján, illetve adatszolgáltatás keretében számot kell adni.

5. § A KESZ-hez kapcsolódó nemzetgazdasági számlák megnyitására, megszüntetésére, a számlákon bonyolítható pénzforgalom meghatározására, a számlák feletti rendelkezésre, év végi lezárásukra a pénzügyminiszter jogosult rendelkezni, aki e jogosultságát a Magyar Államkincstár elnöke részére átadhatja.

6. § (1) A letéti pénzkezelés az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtására szolgáló pénzeszközöktől elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelés.

(2) Letéti pénzeszköz elkülönített számlán való kezelését – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –

(3) Pénzeszköz letéti kezelése és letéti pénzforgalom lebonyolítására letéti számla megnyitása és vezetése akkor engedélyezhető, ha

(4) A felügyeleti szerv és az önkormányzati hivatal egy-egy letéti számla vezetésére – külön engedély nélkül – jogosult.

(5) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek a letevő rendelkezése szerint végezhetők.

(6) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv köteles gondoskodni a számlán lebonyolított letéti pénzforgalom analitikus nyilvántartásáról. Az analitikus nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

(7) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv az éves költségvetési beszámolás részeként – a pénzügyminiszter által meghatározott módon – számot ad a letéti számla

7. § A Kincstár az ügyfelei részére előirányzathoz kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet, illetve pénzforgalmi számlát vezethet.

8. § (1) A Kincstár a központi költségvetési szervek felügyeleti szervei részére a következő számlákat vezetheti:

(2) Az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban megjelölt fejezeti számlák megnyitására és megszüntetésére a Pénzügyminisztérium jogosult.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontban megjelölt számlák a fejezeti költségvetési irányítás számlái, operatív gazdálkodás e számlákról nem folytatható. A Kincstár az általa a költségvetési szervek részére megállapított előirányzat-felhasználási kereteket a fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számlájára. A fejezeti maradványelszámolási számlán kell kezelni a fejezetet és költségvetési szerveit meg nem illető maradványokat. A fejezeti befizetési számlára kell a költségvetési szerveknek teljesíteni a költségvetési jogszabályokban meghatározott bevételeiket terhelő kötelezettségeket. A számla egyenlege év végén átvezetésre kerül a központi költségvetés javára.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla a fejezeti kezelésű előirányzatok – külön kormányrendeletben szabályozott – fejezeten belüli és kívüli felhasználására szolgál.

(5) Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt célelszámolási forintszámla a belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyek és adományok elkülönített kezelésére szolgál. A számla csak abban az esetben nyitható, ha az adományozó a külön számlán történő kezelést kikötötte. A fejezet részére több célelszámolási forintszámla is vezethető.

(6) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt fedezetbiztosítási számla a jogszabályban előírt fedezet elkülönítésére szolgál. A fejezet részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető. A fedezetbiztosítási számlára fedezet az előirányzat-felhasználási keretszámla és a célelszámolási számla terhére különíthető el. A számláról kifizetés közvetlenül nem teljesíthető. A fedezetbiztosítási számláról csak az előirányzat-felhasználási keretszámla, illetőleg a célelszámolási forintszámla javára teljesíthető átutalás. A fedezetbiztosítási számlán a lekötés kincstári ügyfél általi megszüntetése nem tartozik a Kincstár felelősségi körébe.

(7) Az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt letéti számla e rendelet 6. §-ában foglaltak szerinti letéti pénzeszközök kezelésére szolgál.

9. § (1) A felügyeleti szerv meghatározott célú, költségvetésen kívüli pénzforgalom lebonyolítására szolgáló letéti számláját kizárólag a Kincstárnál vezetheti.

(2) A fejezeti letéti számla megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata.

10. § (1) A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtása érdekében

(2) Előirányzat-felhasználási keretszámla megnyitására, illetve megszüntetésére – a központi költségvetési szerv létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül – a felügyeleti szerv intézkedni köteles. Az (1) bekezdés szerinti szerv költségvetési előirányzattal nem rendelkező elkülönült szervezeti egysége részére a Kincstárban előirányzat-felhasználási keretszámla nyitását a felügyeleti szervnél kezdeményezheti.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt számlák megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata.

(4) A költségvetési szerv költségvetésén kívüli pénzeszközök kezelésére szolgáló – az (1) bekezdés d) pontjában foglalt – számlák megnyitását és vezetését a pénzügyminiszter engedélyezi. A számlák megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata.

(5) Az előirányzat-felhasználási keretszámla az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerv gazdálkodásának pénzügyi lebonyolítására szolgál. A költségvetéssel rendelkező önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerve részére

(6) A fedezetbiztosítási számla a rendelet 8. § (6) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál. A központi költségvetési szerv részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető.

(7) A célelszámolási forintszámla a rendelet 8. § (5) bekezdésben foglalt pénzeszközök elkülönített számlán történő kezelésére szolgál. A központi költségvetési szerv számára több célelszámolási forint számla is vezethető.

(8) A letéti számla a rendelet 6. §-ában foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál. A központi költségvetési szerv számára több letéti számla is nyitható.

11. § (1) A központi költségvetési szerv a dolgozói lakásépítésének munkáltatói támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására az OTP Rt.-nél Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges.

(2) A számla javára, illetőleg terhére kell elszámolni a költségvetési szerv által az OTP számla javára kezdeményezett átutalásokkal, a dolgozók számára folyósított támogatásokból, kölcsönökből a költségvetési szervet terhelő kezelési költségek elszámolásával, a dolgozók kölcsöntörlesztésével, kamat- és biztosítási díjfizetésével, a dolgozót terhelő kezelési költségek elszámolásával, esetleges késedelmi kamattal, továbbá a számla egyenlege után járó kamatbevétellel kapcsolatos műveleteket.

(3) A központi költségvetési szerv az OTP számlára a kölcsönfolyósítás időpontjához és nagyságához igazodó átutalást kezdeményezhet.

(4) Az OTP számla állományáról, illetve a kölcsönállományról és a munkáltatói lakásépítési támogatásokról a központi költségvetési szerv az éves költségvetési beszámoló szöveges értékelése keretében ad számot.

12. § Az önkormányzatok megbízásából és forrásából származó – a TÁKISZ-ok által végzett – központi illetményszámfejtéssel összefüggő kifizetésekre szolgáló pénzforgalmi letéti számlát 1997. január 1-jétől a Magyar Államkincstár vezeti. A számlaforgalomról a TÁKISZ-ok analitikus nyilvántartást vezetnek.

13. § (1) A központi költségvetési szerv – devizahatósági engedéllyel – devizabetét számlát – a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvényben meghatározott esetekben – belföldön működő kereskedelmi banknál, külföldön működő szervezeti egysége részére pedig annak székhelyén nyithat. A központi költségvetési szerv a bankszámlaszerződésében köteles érvényesíteni, hogy az általa megbízott belföldi kereskedelmi bank a Kincstár részére havonta a tárgyhót követő 10-ig számlánként és devizanemenként számlakivonatot adjon.

(2) A kincstári körbe tartozók belföldi kereskedelmi banknál vezetett devizaszámlájukról történt felhasználásukról forintban a Kincstár által e célra rendszeresített bizonylaton kötelesek adatot szolgáltatni a Kincstár területileg illetékes fiókja részére, a számla terhére történő kifizetést követő 3 munkanapon belül. Az adatszolgáltatásban a devizaszámláról teljesített kiadás összegével a megjelölt bevételi és kiadási jogcímek teljesítési adatait a Kincstár azonos összegben megemeli.

(3) Amennyiben a devizaszámlán kezelt devizabevétel terhére forintban kívánnak kiadást teljesíteni, akkor azt csak az előirányzat-felhasználási keretszámla közbeiktatásával lehet teljesíteni.

14. § (1) Az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: alap) kezelője az alap pénzügyi gazdálkodását a Kincstárban vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlán bonyolítja.

(2) Az alap számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az alapot felügyelő miniszter – az alap létesítésének, működési és lebonyolítási rendje változását, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül az alap kezelője a pénzügyminiszter egyetértésével – gondoskodik.

15. § (1) A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban együtt: TB-alapok) részére a következő pénzforgalmi számla típusokat vezeti:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételi számlák a folyamatosan befizetésre kerülő a járulékok és kapcsolódó bevételek beszedésére és az ezzel kapcsolatos postaköltségek kifizetésére szolgálnak. Elkülönített számlákra kell a behajtás révén beérkező járulékbevételeket fogadni. A számlákat megyénként kell megnyitni. A fegyveres testületek járulékbevételeit szintén elkülönített számlán kell kezelni. A napi bevétel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által kötött megállapodás alapján megosztásra kerül.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti Lebonyolítási számla az ellátás finanszírozására és a TB-alapok költségvetését terhelő valamennyi kiadás fedezetére, illetve a TB-alapokat megillető bevételek összesítésére szolgál.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti Célelszámolási számla a sajátos bevételek és kiadások teljesítésére nyitható.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti Technikai számla a nyugdíjellátással kapcsolatos pénzmozgások kezelésére nyitható.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti Ellátási célú kiadások számlái a TB-alapok éves költségvetési törvényben részletezett előirányzat-csoport és kiemelt előirányzatonkénti kiadások teljesítésére szolgálnak. A TB-alapok ellátási célú kiadásainak megfigyelése az elkülönített számlákon belül Kincstári Tranzakciós Kódok alkalmazásával történik.

(7) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti Megelőlegezési számla a TB-alapok napi likviditását biztosító hitelek felvételére, törlesztésére, kamatok megállapítására szolgálnak. A hitelezés feltételeit az éves költségvetési törvény tartalmazza.

(8) A számlavezetéssel és adatszolgáltatással kell biztosítani az TB-alapok kiadásainak és bevételeinek teljes körű információs rendszerét.

(9) A TB-alapok pénzforgalmi számláinak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az OEP és az ONYF gondoskodik.

16. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint az OEP és ONYF – mint fejezet – a következő számlákat vezetheti:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt Elosztási számla a fejezet működési költségvetésének módosított előirányzati nyilvántartását szolgálja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt Előirányzat-felhasználási számlák az operatív gazdálkodást biztosító számlák.

(4) A társadalombiztosítási költségvetési szerv számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről – a költségvetési szerv létesítésének, működési rendje változásának, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül – az érintett társadalombiztosítási költségvetési szerv közvetlen felettes szerve gondoskodik.

(5) A társadalombiztosítási költségvetési szerv részére – a felügyeleti szerv engedélyével – pénzforgalmi betétkönyv nyitható.

17. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szabadon választja meg számlavezető pénzintézetét.

(2) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási számlát egy pénzintézetnél nyithat, és csak egy elszámolási számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán köteles lebonyolítani.

(3) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat a választott számlavezető pénzintézetet a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében e döntéséről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁKISZ-t az előző év október 31-ig köteles tájékoztatni. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét 8 napon belül értesíti a változásról.

(4) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat megszüntetése esetén a jogutód helyi önkormányzat a megszűnés időpontját követő 15 napon belül kezdeményezni köteles a költségvetési elszámolási számla megszüntetését.

(5) A helyi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit – a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével – bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti.

(6) A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlán kívül, ideértve az alszámlát is

(7) A helyi kisebbségi önkormányzat

(8) A hitellel rendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat a támogatásokkal kapcsolatos pénzforgalmát – a normatív hozzájárulás, állami támogatás és személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belül működési célra átvett pénzeszközt – a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. Az alszámla – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § b) pontja alapján – a helyi önkormányzat részéről hitel fedezetéül nem szolgálhat, illetve alszámláról hiteltörlesztés, kezességbeváltás nem teljesíthető.

18. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit az Áht. 99. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán kezeli, más banknál bankszámlát nem nyithat.

(2) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése – a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül – a helyi önkormányzati hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati hivatal 5 napon belül köteles tájékoztatni a TÁKISZ-t. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét a változásról 8 napon belül értesíti.

(3) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

(4) A költségvetési elszámolási számlával nem rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv, amelynek költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, telephelyén lévő pénzintézet vezeti, a helyi postahivatalnál – külön engedély nélkül – pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A betétkönyv nyitása, illetve megszüntetése az önkormányzati költségvetési szerv feladata.

(5) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlán kívül

19. § (1) A Kincstár a központi költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként a (2)–(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel havi időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keretet (a továbbiakban: keret) nyit. A Kincstár a keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári ügyfelek előirányzat-felhasználási keret számlájára.

(2) A tárgyév januárját követően a Kincstár a központi költségvetési szervek részére a munkaadókat terhelő járulékok fedezetéül a megelőző havi ténylegesen e jogcímen történt teljesítés támogatásarányos részét nyitja meg. Az így megnyitott keretösszeg nem haladhatja meg az időarányos halmozott keretösszeg mértékét. A rendkívüli teljesítés érdekében – a költségvetési szerv javaslatára – a felügyeleti szerv kezdeményezheti a Kincstártól a halmozott időarányos előirányzat-felhasználási keret mértékéig történő kiegészítést.

(3) A Kincstár a felügyeleti szervek adatszolgáltatása alapján automatikusan keretet nyit a 13. havi illetményre és a munkaadókat terhelő járulékra.

(4) Amennyiben a felügyeleti szerv az automatikusan megállapított kereten korrekciót kíván végrehajtani költségvetési szervei között, azt a tárgyhónapot megelőző 4 munkanapnál korábban közli a Kincstárral. Korrekciót csak az (1) bekezdés szerinti éves előirányzat 8%-át meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv korrekciót minden hónapban fejezeti szinten csak 0 egyenleggel hajthat végre.

(5) Az időarányos havi ütemezéstől a (3) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (előrehozást) fejezet összesenben csak a Pénzügyminisztérium engedélyezhet. Az ezzel kapcsolatos jóváhagyó bizonylatot a havi és kincstári ügyfelenkénti bontású előirányzat-felhasználási korrekcióval együtt kell benyújtani. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Pénzügyminisztérium eltérő módon rendelkezik.

(6) A fejezet összes előirányzat-felhasználási keretének megállapítása során a fejezet előirányzatai közül figyelmen kívül kell hagyni a központi beruházások a nemzetgazdasági előirányzatok, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok programfinanszírozásba bevont előirányzatait.

(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a nem programfinanszírozás körébe tartozó fejezeten belüli költségvetési szervek részére előirányzat-módosítással átadott előirányzatok finanszírozása a módosítást követően időarányosan történik az intézmény részére az (1) bekezdésben foglaltak szerint. A fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére történő fejezeten kívüli, valamint a fejezet által közvetlenül teljesített kifizetések előirányzat-felhasználási terv alapján teljesítésarányosan vehetők igénybe. Az igénybevétel fejezeti szinten összességében a halmozott havi időarányos mértéket csak a pénzügyminiszter engedélyével haladhatja meg. Az előirányzat-felhasználási tervet – a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott formában – a felügyeleti szervnek negyedévente a negyedévet megelőző hónap 10. napjáig kell benyújtani a Kincstárhoz.

(8) A fejezeti kezelésű előirányzatok programfinanszírozási körbe vont előirányzatai, valamint a központi beruházások előirányzatai finanszírozása teljesítésarányosan, a tényleges felmerüléskor történik a Kincstárban a központi beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházási kiadások finanszírozásának rendjéről szóló 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletben és a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok megtervezéséről, az ezek felhasználásával megvalósuló kiadások finanszírozásának rendjéről szóló 208/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint.

20. § A központi beruházások és a programfinanszírozási körbe vont fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-felhasználási kerete a Kincstárban megnyitott számlán kerül jóváírásra és abból a kifizetés tényleges felmerüléskor történik.

21. § A központi költségvetési szervek a tervezett bevételek beszedéséről maguk gondoskodnak, azok beérkezése, illetve elmaradása közvetlenül befolyásolja az előirányzat-felhasználási lehetőséget.

22. § (1) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítését megelőzően likviditási és kiemelt előirányzatonkénti (a továbbiakban: előirányzat) fedezetvizsgálatot végez.

(2) A likviditási vizsgálat során vizsgálni kell, hogy a központi és társadalombiztosítási költségvetési szerv terhelendő számláján van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez. A vizsgálat során figyelmen kívül kell hagyni a számlára érkezett nem azonosított bevételeket, amelyeket csak a megfelelő kiemelt előirányzatra történő átvezetést követően lehet bevonni a fedezetvizsgálatba.

(3) A bevételek azonosítása érdekében az Egészségbiztosítási Alap terhére a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek részére történő pénzeszközátadás esetén a fizetési megbízáson fel kell tüntetni a jogosult, bevételi jogcím szerinti Kincstári Tranzakciós Kódját.

(4) A kiemelt előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a központi és társadalombiztosítási költségvetési szerv megfelelő kiadási előirányzatából, a felhasználások alapján rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges szabad keret. A kiemelt előirányzat terhére vállalt – a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó – bejelentett kötelezettségvállalások összege csökkenti az előirányzati szabad keretet.

23. § Az előirányzat-felhasználási keretben év közben bekövetkezett változásokat, a feladatelmaradással összefüggő várható előirányzati megtakarításokat a felügyeleti szerv a Pénzügyminisztériummal és a Kincstárral november 20-ig egyezteti. December hónapban a felügyeleti szerv részére az egyeztetés során megállapított éves várható költségvetési előirányzat-felhasználási keret és az addig folyósított összeg különbözetét kell jóváírni.

24. § A központi költségvetési szervnek a vállalkozási tevékenységből származó eredménye után, továbbá a költségvetési törvényben meghatározott bevételei után a központi költségvetést megillető bevételi részt az előírt határidők szerint kell a Kincstár felé teljesíteni az előirányzat-felhasználási keret terhére.

25. § (1) Az alapok kiadási előirányzat-felhasználási lehetősége a ténylegesen befolyt bevételek és a jóváhagyott támogatásnak megfelelő előirányzat-felhasználási keret együttes összege, kiegészíthető likviditási hitellel. A Kincstár az alapok kiadásait – a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel – az alapok bevételei és előző évi maradványa együttes összegéig teljesíti. A számlára érkezett nem azonosítható bevételeket csak a megfelelő kiemelt előirányzatra történő átvezetést követően veszi figyelembe a kiadások fedezetéül a Kincstár.

(2) Az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter által elkészített előirányzat-felhasználási tervet a pénzügyminiszter hagyja jóvá negyedéves bontásban, melyet az alapok a tárgynegyedév első hónapjának 5. munkanapjáig küldenek meg a Pénzügyminisztériumhoz.

26. § Az alapnak a számára előírt költségvetési befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik – az előirányzat felhasználási tervében figyelembe kell vennie.

27. § (1) A társadalombiztosítási költségvetési szervek működésükre – a jóváhagyott éves költségvetésük, illetve év közben végrehajtott bevételi és kiadási előirányzatok módosítása alapján – az OEP és ONYF intézményenként negyedéves és azon belül havi finanszírozási tervet készít. A finanszírozási terv alapján nyílnak meg a havi előirányzat-felhasználási keretek. Jelen rendelet 19. § (2) bekezdés szerinti munkaadókat terhelő járulékok keretnyitása a társadalombiztosítási szervekre nem vonatkozik.

(2) A finanszírozási tervet a tárgynegyedévet megelőző hó 25-éig kell a Kincstárnak benyújtani, és amennyiben szükséges havonta aktualizálni.

(3) A finanszírozási terv alapján a Kincstár minden hónapban költségvetési előirányzat-felhasználási keretet nyit az intézmények részére.

(4) A társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetési szervei által folyósított, de a központi költségvetést terhelő pénzbeli juttatások költségvetési fedezetét – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kincstár havonta bocsátja az alapkezelő költségvetési szervek rendelkezésére. Megállapodás alapján az előirányzat – egy- vagy kéthavi átalányfizetés után – igazodhat a tényleges kifizetésekhez. Az utolsó havi részletet a várható teljesítés figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A társadalombiztosítási költségvetési szervek fedezeti vizsgálatára a 22. § (1)–(2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

28. § A költségvetési törvényben meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesíthető nem nemzetgazdasági kiadási előirányzatokon az előirányzatot meghaladó kifizetések teljesítése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet automatikusan emeli meg.

29. § (1) A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, az önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb – az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 1/a. és 3/a. számú adatlapja szerint részletezett – központi támogatások, valamint a költségvetési törvényben meghatározott egyéb nettó módon utalandó támogatások, a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek), továbbá az önkormányzatok által a TÁKISZ részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótőke összegével – csökkentett módon kell a helyi önkormányzat részére folyósítani az 1. számú mellékletben meghatározott arányok és időpontok szerint 13 részletben, illetve esedékesség szerint. A következő évi költségvetési törvény kihirdetése időpontjától függően, a következő év első folyósításának összege megegyezhet az előző év utolsó folyósításának összegével. A különbözet a következő utaláskor kerül rendezésre. A folyósítást a Kincstár a TÁKISZ-ok által szolgáltatott információk alapján a Belügyminisztérium utalványozásával és a Kincstár ellenjegyzésével az APEH útján végzi. Az adatszolgáltatás elmulasztása miatt felfüggesztett folyósítás a pótlást követő 25-én teljesíthető. Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 63. § (5) bekezdésében szabályozott módon szedi be.

(2) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt a helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve vett át, és az állami hozzájárulás előirányzata külön jogszabály előírásai alapján módosult, részére az állami hozzájárulás a módosított előirányzat alapján folyósítandó.

(3) A normatív állami hozzájárulás, az állami támogatások és az átengedett személyi jövedelemadó évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését, az egymás közötti év közbeni feladatátadást. Az ezekkel kapcsolatos finanszírozást a helyi önkormányzatok egymás közötti megállapodás útján kötelesek rendezni.

(4) A Kincstár az önkormányzatokat terhelő személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék és a munkavállalói járulék átutalásáról minden hónap 20-áig intézkedik.

(5) Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív állami hozzájárulással, amelyik számára a folyósítás történt.

30. § (1) A címzett és céltámogatásokat a Kincstár – önkormányzat számlavezető pénzintézete útján – teljesítményarányosan és kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül a törvényben, illetve kormányközleményben megjelölt önkormányzatnak folyósítja. A támogatás központi folyósítása nem követi az önkormányzatok szétválását, vagy egyesülését.

(2) Maradvány felhasználása esetén az igénybevételre kerülő összeggel – a pénzügyi teljesítés előtt – a címzett és céltámogatások, valamint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások tárgyévi előirányzatát a Belügyminisztérium megnöveli, és erről a Kincstárt értesíti.

(3) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben, illetve kormányközleményben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesíthető feladat megvalósításától eláll, a támogatást a céltól eltérően használja fel. A változásról a TÁKISZ-t értesíteni kell. A helyi önkormányzat címzett vagy céltámogatás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium intézkedik, és egyidejűleg a Kincstárt értesíti.

31. § (1) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatai terhére megállapított támogatások utalványozója a Belügyminisztérium. Folyósítása teljesítményarányosan minden hónap 10-éig vagy 25-éig történik.

(2) A támogatások fedezetét a Kincstár a megállapított időpontokhoz, illetve a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan elszámolási kötelezettséggel bocsátja rendelkezésre.

32. § (1) Azon önkormányzati egészségügyi intézmények köztartozásai, amelyeket az OEP és önkormányzat egybehangzó megállapítása szerint 75%-nál nagyobb arányban finanszíroz az OEP, az OEP havi finanszírozási szerződése alapján az intézményt megillető havi OEP átutalásból kerülnek nettósításra. A nettósításhoz a TÁKISZ-ok a szükséges adatokat a saját számfejtési körükből közvetlenül, a többi érintett intézményre az önkormányzattól – minden hónap 5-éig a TÁKISZ-hoz – benyújtott adatszolgáltatásból készített intézménysoros megyei összesítőt minden hónap 15-éig átadják a Megyei Egészségügyi Pénztárak (a továbbiakban: MEP) részére. A MEP-ek az érintett költségvetési szervek köztartozásainak átutalását minden hónap 20-áig teljesítik. Az OEP a nettó összeget az intézménynek minden hó 27-éig átutalja.

(2) Az OEP finanszírozási körben az OEP tárgyhavi befizetései az adóhatóság felé előlegnek tekintendők.

(3) Az OEP által folyósított, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveket megillető támogatásból levonandó tételeknek a jogosult szervezetek számára történő teljesítésénél az utalás sorrendje a következő:

33. § (1) Az állami adóhatóság a TÁKISZ-oknak azonosítót ad a számfejtési körén belüli adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez.

(2) A MEP-ek kifizetőhelyi azonosítót adnak a TÁKISZ-oknak az elkülönített finanszírozási körökben az adatszolgáltatás teljesítéséhez.

(3) A TÁKISZ-t (FÁKISZ-t), mint a társadalombiztosítási ellátások folyósítását végző kifizetőhelyet megillető térítési díjat és postaköltségeket – az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. és 3/c. számú adatlapja szerint meghatározott összegben – a Kincstár és a MEP-ek a TÁKISZ-ok, illetve a FÁKISZ megfelelő bevételi számlájára utalják a helyi önkormányzatoknak, illetve az egészségügyi intézményeknek történő nettó utalással egy időpontban.

34. § (1) Az illetékbevételből a helyi önkormányzatok költségvetési törvényben meghatározott köre közvetlenül vagy közvetett módon részesedik.

(2) Az illetékbevételből részesedő önkormányzatok a megyei önkormányzattal megállapodnak a beszedett és őket a költségvetési törvény alapján megillető bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének a módját.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak megfelelő költségek 1/12 részét az illetékhivatal havonta visszatartja, és a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át, amely azt a költségvetésében illetékbevételként számolja el.

(4) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végéig beszedett illetékbevételnek – a (3) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett – összegéből a költségvetési törvény alapján jogosult önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az önkormányzatot közvetlenül megillető összeget. Egyidejűleg azt a bevételrészt, amely a költségvetési törvény rendelkezése alapján országos összesítés után elosztva illeti meg a megyei önkormányzatokat az illetékhivatal a KESZ kijelölt alszámlájára utalja. A Kincstár e bevételrészt a tárgyhónap 20. napjáig utalja át a megyei önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

35. § Az önkormányzatok által beszedett, de nem, illetőleg részben nem az önkormányzatot megillető adók, illetékek és más bevételek át- és továbbutalásának rendjét – ha törvény másként nem rendelkezik – a pénzügyminiszter állapítja meg.

36. § (1) A normatív állami hozzájárulások és a támogatások év végi elszámolása alapján

(2) Az állami hozzájárulásnak és a támogatásnak az Áht. 64. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott különbözet – visszafizetési kötelezettség, illetve pótlólagos igény – és a különbözet után fizetendő – a költségvetési törvényben meghatározott mértékű – kamat összegének számítási módszerét a pénzügyminiszter teszi közzé.

(3) Az állami hozzájárulásnak és a támogatásnak az Áht. 64. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott különbözet után fizetendő – a költségvetési törvényben meghatározott mértékű – kamat fizetésének módjára és időpontjára az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

37. § A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetést a tárgyévet követő év március 31-éig teljesíti a KESZ számlájára.

38. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv köteles a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések dologi és felhalmozási kiadásokat terhelő kötelezettségvállalásait egyedileg bejelenteni a Kincstár területileg illetékes fiókja részére a 2. számú mellékletben meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül.

(2) A bejelentést a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alapján kötelezettségvállalásra jogosult és ellenjegyzője írja alá.

(3) Amennyiben a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, abban az esetben a költségvetési szerv a 3. számú mellékletben meghatározott formában köteles azt bejelenteni a Kincstár területileg illetékes fiókja részére.

(4) A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettség-vállalást befogadja (visszaigazolja), majd a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi.

(5) A kötelezettségvállalás bejelentés alá eső kiadások teljesítésekor a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a költségvetési szerv a bejelentést elmulasztotta az adott kötelezettségére vonatkozóan a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését – a bejelentés pótlásáig – megtagadja.

39. § A pénzügyminiszter és a felügyeleti szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit az általa kijelölt személy(ek)re átruházhatja.

40. § A pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé

41. § 1997. január 1. után csak a 3–18. §-okban megállapított és a pénzügyminiszter rendeletében részletesen szabályozott számlarendnek megfelelő számlák vezethetők.

42. § (1) E rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartás alrendszereinek bankszámlavezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési rendjéről szóló 159/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(3) A Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társaságként működtetett szervezetei kincstári számlavezetésének és finanszírozásának sajátos e rendelet előírásaival összehangolt szabályait külön kormányrendelet tartalmazza, amelyet a pénzügyminiszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke együttesen 1997. január 31-ig köteles előterjeszteni. A külön kormányrendelet hatálybalépéséig az 1996. évben alkalmazott rend szerint kell eljárni.