Kifejezéskereső
214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet
az utazási és utazást közvetítő szerződésről
A Kormány a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 416. §-ában foglaltakra figyelemmel az utazási szerződések szabályozására a következőket rendeli el:
1. § Ez a rendelet – a Ptk.-ban meghatározott rendelkezések keretei között – az utazási és az utazást közvetítő szerződés szabályait állapítja meg.
Utazási szerződés
2. § (1) Az utazási szerződés alapján az utazási vállalkozó [az utazásszervező és -közvetítő tevékenység szabályozásáról szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés] köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból, szállás és az ezzel összefüggő szolgáltatásokból (így különösen: közlekedés, étkezés, idegenvezetés, szórakozás, kulturális program) álló szolgáltatást (a továbbiakban: utazás) teljesíteni, az utas pedig köteles a részvételi díjat (a továbbiakban: díj) megfizetni.
(2) Az utazási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni arra a szerződésre is, amelynek alapján az utazási vállalkozó díj ellenében az alábbi szolgáltatások közül legalább kettőnek a nyújtására vállal kötelezettséget:
a) utazás,
b) szállás,
c) kapcsolódó szolgáltatások.
(3) Utazási szerződés e rendelet szabályai szerint köthető. Ezektől a szabályoktól az utas hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis, helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
(4) Az utazási szerződést – valamennyi kikötésével együtt – írásban kell megkötni. A szerződés egyik példányát az utasnak át kell adni.
(5) Az utazási szerződés, illetőleg a 3. § szerinti tájékoztató nem tartalmazhat az utast félrevezető feltételeket.
(6) Az utazási szerződés módosítására a megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
3. § (1) Ha az utazási vállalkozó az általa meghirdetett utazások feltételeit és programját (a továbbiakban: tájékoztató) közzéteszi, annak – úttípustól függően – egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell:
a) az utazási vállalkozó nevét, székhelyét, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium által történt nyilvántartásba vételének számát, telefonszámát és adószámát,
b) az úticélt, az útvonalat, az indulás pontos helyét és időpontját és a jelentősebb tartózkodási helyeket,
c) a szálláshely típusát a főbb jellemzőinek meghatározásával, helyét, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát,
d) a díj forintban meghatározott összegét, és hogy ez mely szolgáltatásokra nyújt fedezetet, a befizetendő előleget, a díj fennmaradó részét és megfizetésének rendjét,
e) a személyek szállításának eszközét és annak jellemzőit, az utasosztályokat, valamint az utasok által elfoglalható helyet (pl. kabin- vagy hálóhely hajón, hálófülke vonaton),
f) az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást,
g) azokat a programokat, amelyeket az utazási vállalkozó a díj ellenében nyújt,
h) a fakultatív programokon való részvétel feltételeit,
i) azt a legalacsonyabb létszámot, amely feltétele az utazás elindításának, és a határidőt, ameddig az utazási vállalkozó az utazásnak ez okból történő elmaradásáról az utast értesíteni köteles,
j) az igénybe vehető biztosításokat,
k) a vízumkötelezettségre és az egészségügyi előírásokra vonatkozó tájékoztatást, valamint
l) a célországban jellemző éghajlatra, életmódra, étkezési és közlekedési szokásokra, továbbá a célországnak utazási szempontból jelentős, de a hazaitól eltérő szabályaira és szokásaira vonatkozó ismertetést.
(2) A tájékoztatóban foglaltaktól az utazási vállalkozó – kivételesen, indokolt esetben – csak akkor térhet el, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta, és a változásokat a szerződés megkötése előtt az utassal közölte. A változásokról való tájékoztatás megtörténtét az utazási szerződésnek tartalmaznia kell.
4. § (1) Ha az utazási vállalkozó a 3. §-ban meghatározottak szerinti tájékoztatót nem tett közzé, köteles az utazási szerződés megkötése előtt az utast legalább a következőkről írásban tájékoztatni:
a) az utazás során érintett országokban érvényes vízumelőírásokról, különös tekintettel a vízum megszerzésének és érvényességének időtartamára,
b) az utazás során érintett országokban való tartózkodáshoz szükséges egészségügyi előírásokról,
c) az utazás közbeni megállások és átszállások idejéről, helyéről, időtartamáról és az utas által elfoglalható helyről, annak részletes megjelölésével (pl. kabin vagy hálóhely hajón, hálófülke vonaton),
d) az utazással kapcsolatos biztosítási szerződések megkötésének lehetőségeiről és módjáról.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megtörténtét az utazási szerződésben fel kell tüntetni, és azt az utas az aláírásával igazolja.
5. § Az utazási vállalkozó az utazás megkezdése előtt legalább hét nappal – ha az utazási szerződés megkötése és az indulás közötti időtartam ennél rövidebb, az utazási szerződés megkötésekor – köteles az utast [a b) pont esetében a kiskorú törvényes képviselőjét] írásban tájékoztatni a következőkről:
a) az utazási vállalkozónak az utazás célállomásán található magyarul vagy általánosan használt idegen nyelvet beszélő helyi képviselőjének nevéről, címéről és telefonszámáról, ennek hiányában arról a telefonszámról vagy egyéb információról, amely lehetővé teszi az utas számára az utazási vállalkozóval történő kapcsolatfelvételt, illetve arról a helyi utazási irodáról, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat,
b) kiskorú külföldi utazásainak vagy tartózkodásának esetében a gyermekkel vagy a gyermek tartózkodási helyén kijelölt, a gyermekért felelős személlyel történő közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségéről.
6. § (1) Az utazási szerződésnek – az utazás tartalmától függően – a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 4. § (1) bekezdésének c)–d) pontjában felsoroltakon túlmenően tartalmaznia kell a következőket is:
a) az utas nevét és lakcímét,
b) az utazás kezdetének és befejezésének helyét és időpontját,
c) az utas által megrendelt szolgáltatásokat,
d) a részvételi díjban nem szereplő külön felszámításra kerülő díjakat (pl. üdülőhelyi díj, adó, horgonyzási díj),
e) azt a határidőt, ameddig az utas költségtérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől,
f) a 12. § (5) bekezdésében előírt kötelezettséget,
g) annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazási vállalkozó a külön jogszabályban előírt vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött.
(2) Ha az utazási szerződést az utazás megkezdése előtt 35 napon belül vagy a 11. § (3) bekezdésére figyelemmel a szerződésben az elállásra előírt ennél hosszabb határidőn belül kötik, az utazási szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az utast elállása esetén a 11. § (3) bekezdésében meghatározott költségek terhelik.
(3) Az utazási szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a díj magában foglalja-e a baleset-, betegség- és poggyász-, illetve az elállás kockázatára vonatkozó biztosítás díját. Amennyiben a baleset-, betegség- és poggyászbiztosítást az utas az utazási vállalkozó közreműködésével köti meg, valamint ha az utazási vállalkozó az utasai javára szóló – a külön jogszabályban előírt – biztosítást kötött, az utazási vállalkozó köteles a biztosítási kötvényt, illetőleg a biztosítás igénybevételére jogosító bizonylatot a kifizetett szolgáltatások igénybevételére jogosító iratok átadásával egyidejűleg az utasnak átadni.
(4) Ha az utazási szerződés a külön felszámítható díjakról [(1) bekezdés d) pont] nem rendelkezik, akkor azok a díj részét képezik, és külön nem számíthatók fel.
(5) Ha az utazási vállalkozó az utazásról a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazó tájékoztatót tett közzé, az utazási szerződésben elegendő a tájékoztatóra utalni.
(6) Ha az utazás a 24 órát nem haladja meg és szálláshelyszolgáltatást nem tartalmaz, a szerződésben elegendő a feleken túlmenően megjelölni az utazás napját, a célállomást, a személyek szállításának eszközét, a programot, az egyéb szolgáltatást és a részvételi díjat.
(7) Az utas egyedi megrendelése alapján kötött szerződésnek az (1) bekezdés a) pontjában és a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak mellett tartalmaznia kell az utas által igényelt szolgáltatás megjelölését, igénybevételének idejét, a szolgáltatást nyújtó megjelölését, a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját.
7. § (1) Az utazási vállalkozó köteles meggyőződni arról, hogy a tevékenysége során igénybe vett belföldi szálláshelyek és egyéb szolgáltatások nyújtói rendelkeznek-e adószámmal, illetve a fizetővendéglátó tevékenységet folytató szálláshelyet a szálláshely szerint illetékes jegyző a külön jogszabályban foglaltak szerint nyilvántartásba vette-e.
(2) Az utazási vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a társasutazáson résztvevő csoportokat külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje.
(3) Ha az utazást különjárati autóbusz igénybevételével bonyolítják le, az utazásszervező köteles gondoskodni arról, hogy a külön jogszabályban1 előírt iratok (pl. utasjegyzék) az autóbusz vezetőjének rendelkezésére álljanak.
8. § (1) Az utazási szerződésben meghatározott díjak nem emelhetők, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik. A díj emelésére kizárólag a közlekedési költségek nemzetközi egyezményen alapuló díjszabási vagy hatósági árának változása miatt, továbbá egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték, valamint a szolgáltatóval kötött szerződésben szereplő deviza forintárfolyamának időközi változása miatt kerülhet sor. A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével. A díjemelés indokát az utassal írásban közölni kell.
(2) Az utazási szerződésben meghatározott díjak összege az indulást megelőző 20 napon belül az (1) bekezdésben meghatározott okból sem emelhető.
(3) Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a díj legfeljebb 40 százalékának befizetése követelhető. Ettől a rendelkezéstől el lehet térni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazási vállalkozóra.
(4) A díj teljes összegének megfizetését az utazási vállalkozó legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal igényelheti, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés miatt korábbi idő indokolt.
9. § (1) Az utas jogosult az utazási szerződésben lekötött utazásban való részvétel jogát harmadik személy részére engedményezni. Az utas köteles erről az utazási vállalkozót haladéktalanul tájékoztatni. Az engedményezésből eredő igazolt többletköltségeket az engedményes viseli, az utas az engedményezést megelőzően keletkezett szerződéses kötelezettségei alól csak akkor mentesül, ha ezeket az engedményes átvállalta.
(2) Az utas olyan személyre engedményezheti az utazásban való részvétel jogát, aki megfelel az utazási szerződésben meghatározott utazási feltételeknek.
10. § (1) Az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat az utazási szerződéstől, ha
a) az utazást a szerződéskötéskor előre nem látható – az emberi életet és egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető – külső körülmény veszélyezteti,
b) a jelentkezők létszáma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el, feltéve, hogy ezt a jogát az utazási szerződésben kikötötte.
(2) Ha az utazási vállalkozó az utazási szerződéstől eláll, az utas jogai a következők:
a) Az eredetivel azonos értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek nyújtására az utazási vállalkozónak lehetősége van. Ha a helyettesítő szolgáltatás magasabb értékű, a díjkülönbözet az utast terheli, ha alacsonyabb értékű, az utazási vállalkozó köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni.
b) Követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését és a díj után évi 20% mértékű kamat megfizetését.
11. § (1) Az utas az utazás megkezdése előtt az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal bármikor elállhat.
(2) Ha az utas azért áll el, mert a díj emelkedésének mértéke a 10%-ot meghaladja, vagy az utazási vállalkozó az utazási szerződésben foglaltakat lényegesen módosítani kívánja, illetőleg a program lényegesen megváltozott, az utast a 10. § (2) bekezdésében meghatározott jogosítványok illetik meg.
(3) Ha az utas nem a (2) bekezdésben meghatározott okból áll el, az utazási vállalkozó a szerződésből eredő, addig felmerült költségei megtérítését igényelheti, ez azonban a befizetett díj összegét nem haladhatja meg. Az utazási vállalkozó nem igényelhet költségtérítést, ha az utas az elállási jogát legkésőbb az utazás megkezdése előtt 35 nappal vagy az utazási szerződésben az elállásra meghatározott időtartam alatt gyakorolja. Az utazási szerződésben 35 napnál korábbi határidő csak akkor határozható meg, ha a külföldi közreműködő az elállásra 30 napnál korábbi határidőt kötött ki.
12. § (1) A szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért az utazásszervező2 felel. Külföldi utazásszervező utazásainak belföldi értékesítése esetén a teljesítésért az utassal szemben az utazásközvetítő úgy felel, mintha maga szervezte volna az utazást. Ha az utazásszervező az utazást nem a szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a díjat arányosan leszállítani.
(2) Az utazásszervező nem köteles a díjat leszállítani, ha az utas valamely szolgáltatást saját elhatározásából vagy az érdekkörében felmerült okból nem vett igénybe.
(3) Ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező a szerződésben meghatározott szolgáltatások jelentős részét teljesíteni nem tudja, köteles azokat más megfelelő, hasonló értékű szolgáltatásokkal pótolni. Ha az ilyen szolgáltatások értéke a nem teljesített szolgáltatások értékét meghaladja, a költségkülönbözet az utasra nem hárítható át. Ha az utazásszervező ilyen helyettesítő szolgáltatást nyújtani nem tud, vagy az utas azt indokoltan nem fogadja el, az utazási vállalkozó köteles az utast az utazás kiinduló helyére szállítani, ennek költségeit viselni, és az igénybe vett szolgáltatások értékével csökkentett díjat visszafizetni.
(4) Az utazási szerződés lehetetlenülésére és teljesítésének megtagadására a Ptk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Az utas a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles kifogását közölni. A közlés késedelméből eredő kárért felelős. Az utaskísérő (a helyszíni szolgáltató) az utas bejelentését köteles jegyzőkönyvezni és ennek egyik példányát az utasnak átadni. Az utaskísérő köteles az utazási vállalkozót tájékoztatni, továbbá a szükséges intézkedéseket nyomban megtenni.
13. § Az utazási vállalkozó köteles a szerződésszegéssel okozott kárt megtéríteni. Kártérítési felelősségére a Ptk. rendelkezései az irányadók.
14. § (1) Az utazási vállalkozó a közreműködőjének magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Az utazásközvetítő az utazásszervező közreműködője.
(2) Ha az utazásközvetítő az utazási szerződést külföldi utazásszervező bizományosaként kötötte, az utazási szerződés megszegésével okozott kárért úgy felel mint az utazásszervező.
(3) Ha a 6. § (7) bekezdésében meghatározott szerződés utazási szerződés, az utazási vállalkozó úgy felel, mint az utazásszervező. Ha a 6. § (7) bekezdésében meghatározott szerződés nem minősül utazási szerződésnek, az utazási vállalkozó a szolgáltatást teljesítő magatartásáért akkor felel, ha annak megválasztásában és az utas rendelkezésének megfelelő utasítás adásában mulasztás terheli.
(4) Ha az utas az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötötte, az utazással kapcsolatos szavatossági, kártérítési igényét az utazásközvetítőnek is bejelentheti.
15. § Az utazási vállalkozó az utazási szerződés megkötésekor köteles e rendeletre az utas figyelmét megfelelő módon felhívni.
Utazást közvetítő szerződés
16. § (1) Az utazást közvetítő szerződés alapján az utazásközvetítő létrehozza az utazásszervező és az utas közötti utazási szerződést az utas által igényelt utazási szolgáltatásokra figyelemmel. Az utazásközvetítő e körben a megbízottra vonatkozó szabályok szerint jár el. Az utazásközvetítő ebben az esetben a közvetítésért járó díjat az utazásszervezőtől igényelheti.
(2) Az utazást közvetítő szerződésnek írásban tartalmaznia kell az utas által igényelt utazási szolgáltatásokat.
17. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 90/314/EGK irányelve az utazási csomagról, az üdülési csomagról és a túracsomagról.
(2) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiadott tájékoztatóknál, illetve a hatálybalépését követően kötött szerződéseknél kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az utazási szerződésekről szóló 11/1978. (III. 1.) MT rendelet.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
A nemzetközi közúti személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 16/1992. (VII. 3.) KHVM rendelet
Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja.
