Kifejezéskereső
22/1996. (VIII. 16.) NM rendelet
egyes egészségügyi szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról
1996.08.21.
A szakképesítésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A népjóléti ágazatba tartozó ortopédiai cipész, képi diagnosztikai asszisztens és egészségügyi operátor szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Dr. Kökény Mihály s. k.,
népjóléti minisztériumi politikai államtitkár
Melléklet a 22/1996. (VIII. 16.) NM rendelethez
Jegyzék
az állam által elismert — a népjóléti miniszter ágazatához tartozó — szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről
az állam által elismert — a népjóléti miniszter ágazatához tartozó — szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről
|
Sor- |
OKJ azonosító szám |
Szakképesítés megnevezése |
Bevezetésének |
Alkalmazásának |
Vizsga szervezője |
Szakképesítés |
Megjegyzés |
|
39. |
60 2 3249 03 4 0 24 |
ortopédiai |
a rendelet |
visszavonásig |
Egészségügyi |
|
|
|
40. |
61 4 3232 12 1 0 33 |
képi |
a rendelet |
visszavonásig |
Egészségügyi |
|
|
|
41. |
60 4 3249 13 2 0 01 |
egészségügyi |
a rendelet |
visszavonásig |
Egészségügyi |
|
|
I.
A Jegyzék 39. sorszáma szerint kiadott
ortopédiai cipész
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
A Jegyzék 39. sorszáma szerint kiadott
ortopédiai cipész
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 60 2 3249 03 4 0 24
2. Szakképesítés megnevezése: ortopédiai cipész
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, megnevezése
-----------------------
3249 Humán egészségügyhöz kapcsolódó foglalkozások
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, megnevezése
-----------------------
7335 Cipész, cipőkészítő, -javító
7339 Egyéb bőripari foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az ortopédiai cipész alapvetően kézi műveletekkel végzi a következő feladatokat:
– Méretes cipő készítése egészséges lábra.
– Méretes cipő készítése deformált lábra, erősen deformált lábra és lábrövidülésre.
– Deformált lábra készülő cipők kaptáinak készítése.
– Méretvétel a lábról.
– Egészséges és deformált lábra készülő cipő felső- és alsórész alkatrész mintáinak készítése.
– Ortopédiai tartozékok beépítése a lábbelibe.
– Lábágyak készítése ortopédiai lábbelibe.
– Különböző típusú betétek készítése ortopédiai és utcai cipőbe.
– Egészséges, illetve deformált lábra készült cipők javítása.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
A munkafolyamat tervezése, előkészítése
– Méretvétel egészséges lábról.
– Méretvétel egyszerűbb lábelváltozás esetén.
– Méretvétel nagy mértékben deformált lábról.
– Méretlap kitöltés, vényolvasás.
– Ortopédiai kapta készítés különböző módszerekkel.
– A munkavégzés feltételeinek biztosítása, szerszámok, eszközök, gépek, berendezések kiválasztása, beállítása.
– A szükséges alap-, kellék-, segédanyagok, félkész termékek kiválasztása.
– A szükséges alap-, kellék-, segédanyagok, félkész termékek kiválasztása.
– A munkafolyamat sorrendjének meghatározása.
Alapműveletek végzése
– Az anyagok darabolása, pl. puha- és keménybőrök, textilanyagok.
– Hasítás, egyenlítés.
– Élezés, vékonyítás.
– Csiszolás.
– Áztatás, nedvesítés.
– Tömörítés.
– Szegezés.
– Ragasztás.
– Varrás.
A lábbelikészítés általános műveleteinek végzése
– Fárafoglalás előkészítése.
– Fárafoglalás különböző módszerekkel (orr-, oldal-, sarokfoglalás).
– Formarögzítés.
– Rámázás.
– Talpkitöltés, lágyékerősítés.
– Talpalás előkészítése.
– Különböző anyagú talpak felerősítése ragasztással, szegezéssel, varrással.
– Sarkalás, saroképítés.
– Talpszél, sarokszél kialakítás.
– Kikészítés (felsőrész-alsóalkatrészek).
Ortopédiai cipő készítés sajátos műveleteinek végzése
Méretvétellel megállapított deformításnak megfelelően a különböző módosítások elvégzése.
Külső módosítások
Az egyensúly helyreállításához szükséges tartozékok méretezése, formázása
– ütközéscsillapító anyagok beépítése,
– külső és belső oldalra helyezett talpemelések elvégzése,
– talp és sarok kiszélesítésének elvégzése,
– talpi részre gördülő felszerelése,
– lábhosszrövidülés korrigálása különböző emelőfajtákkal.
Belső módosítások
A cipőfelsőrész alkatrészeire szerelhető ortopédiai tartozékok készítése
– speciális merevítők (fém, kifli),
– speciális kérgek (asszimetrikus, magasított),
– felsőbőr és bélés közé szerelt sínek, bokapárnák,
– protézisek, pótlások készítése,
– peroneus emelők (külső-belső) cipőbe szerelése,
– lábágyak különböző változatainak készítése,
– betétek különböző fajtáinak készítése,
– boltozati párnák készítése,
– különböző ékek alkalmazása.
Javítások végzése
A nehezített járás nagyobb igénybevétellel jár, ezért a hamarabb, gyakrabban megrongálódott, megkopott cipők javítása is feladat
– felsőrészek javítása,
– sarokjavítások,
– talpjavítások,
– tágítások,
– ortopédiai szerelvények hibáinak javítása, cseréje,
– belső és közbenső lábbeli alkatrészek javítása.
Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek alkalmazása
– A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása: a munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolása, közlekedési utak biztosítása.
– A saját és a környezetben dolgozók baleset-elhárításának biztosítása: a különböző technológiák, munkafolyamatok elvégzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása, és a védőfelszerelések használata; a munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat haladéktalan értesítése.
– A baleset kivizsgálásában és a jegyzőkönyv készítésében közreműködés.
– A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.
– A tűz- és robbanásveszély megelőzésére vonatkozó előírások betartása.
– A tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások alkalmazása.
– Az anyagok tárolására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védő- és egyéb eszközök használata.
– Áramütéses balesetnél a további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből való kiszabadítása.
– A környezetvédelem területeinek, céljainak ismeretében az előírások betartása.
– A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása: az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok és a keletkező hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása.
– A levegőszennyeződés csökkenése érdekében elszívóberendezések alkalmazása.
Munkajogi és gazdálkodási ismeretek alkalmazása
– A munkahelyre vonatkozó szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre vonatkozó szabályozások) betartása és alkalmazása.
– A munkahelyen működő szakmai képviseletek, érdekképviseletekben, a közreműködésre való készség, illetve segítségük igénybevétele.
– Az államszervezet felépítésének ismerete, a polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének megismerése.
– A gazdasági társaságok megkülönböztetése.
– A munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmak, a próbaidő és a szabadság fogalmainak megértése.
– A tanulószerződés tartalmának megismerése, különös tekintettel a szerződő felek jogaira és kötelességeire.
– A kollektív szerződéssel kapcsolatos alapfogalmak definiálása.
– A dolgozóknak adott bizonylatokon szereplő adatok és összegek magyarázata.
– Személyi jövedelemadó-előleg számítása.
– Az adózási mulasztások jogkövetkezményeinek felsorolása, adózási morál lényegének megértése.
– A társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb előírások megfogalmazása.
– Költség és kiadás kategóriák megkülönböztetése, költségszámítás egyszerű példák alapján.
– Az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak alkalmazása. Önéletrajz, pályázat, munkaszerződés fogalmának meghatározása. Önéletrajz készítése.
– A kommunikáció megfelelő formáinak alkalmazása felettesekkel és munkatársakkal szemben (bemutatkozás, megszólítás).
– Az adott időszakban használatos kommunikációs technikai eszközök használata, gyakorlati alkalmazása.
– Vállalkozói tulajdonságok megismerése, vállalkozói szemlélet megalapozása. A termékek forgalomba hozatalához szükséges ORKI engedélyeztetés.
III/2. Követelmények
A hallgató (tanuló) legyen képes a szakmai ismereteket alkalmazni, ezen belül:
– A munkafolyamat tervezése, előkészítése során
= a különböző lábdeformációkat, lábbetegségeket – jellegzetességük alapján – felismerni,
= a lábfej jellemző pontjait és a méretvétel helyeit meghatározni,
= a méretvételhez szükséges eszközöket kiválasztani, kezelni, a méretvételt elkészíteni,
= a felvett adatokat megfelelően rögzíteni, a rögzített adatokat olvasni,
= a kaptafák fajtáinak, anyagainak ismeretében, a rendeltetéshez a legmegfelelőbbeket kiválasztani,
= a kaptafák jellemző pontjait, méreteit megállapítani, ellenőrizni,
= a felvett méretek alapján a kapta korrekcióját elvégezni, a kisebb lábdeformációk helyeit kiépíteni,
= az erősen deformált lábra kaptafát készíteni különböző módszerekkel (gipszöntés után, rátétezéssel, öntéssel stb.),
= kiválasztani a műveletek végzéséhez szükséges gépeket, a berendezéseket kezelni, beállítani,
= kiválasztani a készítendő lábbeli fajtájához, méretéhez, rendeltetéséhez szükséges alapanyagokat a gyártásuk, tulajdonságuk alapján (puhabőrök, keménybőrök, gumi, műanyag),
= kellékeket (cérnák, fonalak, szegek, kitöltőanyagok stb.) kiválasztani tulajdonságaik (anyaguk, gyártásuk) alapján,
= segédanyagokat (oldószer, ragasztó, kikészítőszer) kiválasztani a tulajdonságaik (anyaguk, gyártásuk) alapján,
= tartozékok (lábágyak, betétek, emelők, kengyel, Bayer-sín stb.) fajtáit kiválasztani tulajdonságaik (anyaguk, gyártásuk) alapján,
= az adott deformításnak megfelelő cipőkészítés műveleti sorrendjét megtervezni az adott gyártási eljárásnak megfelelően.
– Alapműveletek végzése során
= a cipőkészítés alapanyagával, a bőrrel kapcsolatos ismereteket felhasználni; a bőr tulajdonságai (nyúlás, vastagság, barkakép) alapján a bőr topográfiai felépítését, egyes részeit felismerni, érzékszervi vizsgálattal,
= felismerni a bőr cserzésének, kikészítésének, a nyersbőr eredetének hibáit, ismerni a bőrgyártás folyamatát,
= a felismert és tapintással, szemrevételezéssel ellenőrzött bőrt darabolni (kézi szabással, minta alapján tiszta vágott széllel, mintahűen, megfelelő részből, megfelelő nyúlásiránnyal, gazdaságosan),
= a bőrt darabolni kiütőgéppel, kiütőkés segítségével, a bőr helyenként eltérő tulajdonságainak és az alkatrész rendeltetésének megfelelő módon,
= a hasítás szükségességét felismerni és elvégezni az előírt vastagságnak megfelelő mértékben,
= egyenlítést elvégezni a bőranyag húsoldaláról a vastagságeltéréseknek megfelelően az előírt mértékben,
= elvégezni az élezést, vékonyítást a puhabőr és keményáru alkatrészeknél a műveletet a technológiai utasításnak megfelelően kézzel, élezőkéssel vagy harangkéses felsőbőr, illetve kéregélező géppel,
= meghatározni az élezés szélességét, maradék élvastagságot, az anyag vastagságát az alkatrész alapján,
= a csiszolást végezni (a csiszolást a ragasztás előkészítéseként, vagy a felület finomítása miatt kell elvégezni kézi művelettel, vagy csiszológép segítségével),
= áztatást, nedvesítést végezni a foglalótalpbélés, kéreg, orrmerevítő alkatrészeknél, az anyag tömöttségétől, vastagságától függően,
= tömörítést elvégezni kézi művelettel, kalapálással a szükséges mértékig,
= alkalmazni a szegezést, ragasztást, varrást; helyesen elvégezni a szükséges összeerősítő műveleteket az előírt módon (szegtávolság-szegsűrűség, öltés-méret-öltéstávolság, ragasztási felület előkészítés-ragasztófelhordás-illesztés),
= kiválasztani az anyagvastagsághoz a megfelelő árat-szeget, tűt-fonalat, az összeragasztandó anyagokhoz a ragasztót-oldószerét.
– A lábbelikészítés általános műveleteinek elvégzése során
= a lábbeli felsőrészének alaptechnológiáit felismerni, azoknak megfelelően a felsőrészkészítés műveleti sorrendjét meghatározni,
= az ortopédiai cipők készítése előtt meghatározni az egészséges lábra készülő cipők gyártásának folyamatát, műveleteit,
= meghatározni az egyszerű (sima-rámás) faszeges cipő készítésének, a ragasztott cipő készítésének és varrott eljárásoknak a műveleteit és a műveletek helyes sorrendjét.
– Végezni gyakorlás után önállóan a ragasztott, faszeges és varrott eljárással készülő cipők műveleteit a cipőkészítés általános gyakorlatának megfelelően.
– Szakszerűen elvégezni
= a fárafoglalást előkészítő műveleteket (orrmerevítő, kéreg, beragasztást, foglaló talpbélés felerősítést, felsőrész gőzölést),
= a fárafoglalás kézi műveleteit (orrfoglalást, oldalfoglalást, sarokfoglalást a rögzítést bekötéssel, a rámázás műveletét, a ráma felvezetését, rögzítését, faszeggel, illetve rámavarrással),
= a talphely előkészítését (a talpköz és lágyék kitöltést),
= a talpillesztés, rögzítés műveletét,
= a talperősítés műveletét (faszegezéssel, ragasztással, varrással),
= a sarkalás műveletét (a rakott bőrsarok építését, sarokráma szegezését, járófolt rögzítését),
= a talp és sarokszél kialakító műveleteit (faragást, reszelést, csiszolást),
= a kikészítés műveleteit (felsőrész tisztítását, javítását, vasalását, fényezését, a szegvégek kireszelését, a fedőtalpbélés beragasztását, a talp és sarokszél festését, hideg és meleg vasalását, a talp és sarokfelület kikészítését) bőrtalp alkalmazása esetén.
– A műveletek elvégzése után önállóan ellenőrizni a munkavégzés szakszerűségét, pontosságát, mérethűségét, az előírások betartását.
– Ortopédiai cipő készítésének sajátos műveleteinek végzése során
= az egészséges lábra való cipők készítésén keresztül elsajátított műveleteket alkalmazni az ortopédiai lábbeli készítésénél,
= a különbségeket figyelembe véve önállóan alkalmazni a cipőkészítés műveleteinél begyakorolt módszereket, fogásokat,
= végezni a méretre kialakított kaptán a fárafoglalás műveleteit, a merevítő alkatrészek beragasztását, a talpalás, sarkalás műveleteit a beteg láb helyzetének ismeretében.
– Külső módosítások
= meghatározni a láb egyensúlyának helyreállításához szükséges módosítások fajtáit, lehetőségeit, a tartozékok méretezési, formázási, cipőre építési módszereit; a deformitás mértékének megállapítása után a szükséges módosításokat pontosan elvégezni,
= a kiválasztott ütközéscsillapító anyagokat rendeltetésszerűen beépíteni,
= a szükséges talpemeléseket megvalósítani,
= a szükségnek megfelelően a pes varus emelő, mediális lábujj emelő, külső perem emelő, külső perem emelő + erősített kéreg, belső perem emelő beépítését önállóan elkészíteni,
= a talp és sarok kiszélesítésének helyes módszereit meghatározni, és elvégezni a külső vagy belső oldalra helyezés műveletét,
= a különböző típusú külső talptámasztékokat méretezni,
= a talptámasztékokat felszerelni az ortopédiai lábbelire,
= a talpi részre a lépéshossz ismeretében felszerelni a megfelelő gördülőt,
= megszerkeszteni a lábhosszrövidülések korrigálására készülő cipők emelési fajtáit, és az emelés műveletét pontosan elvégezni,
= az elvégzett műveleteket önállóan ellenőrizni, érzékelni az eltéréseket, megfelelően korrigálni a hibás megoldást.
– Belső módosítások
= meghatározni a felsőrész alkatrészekre szerelhető tartozékok fajtáit, elhelyezésének, rögzítésének módszereit,
= kialakítani a speciális orrmerevítőket, pl. kifli kaplit,
= megszerkeszteni és beépíteni az asszimetrikus és magasított kérgeket,
= kialakítani a felsőbőr és bélés közé szerelhető bokapárnák alakját, a szükséges helyre beilleszteni a különböző síneket,
= választani a különböző anyagú, változatú lábágyak közül,
= elkészíteni a kapta és a láb viszonyának megfelelő lábágyakat,
= választani a különböző betétfajták közül, a betétek anyagainak figyelembevételével (fém, kemény műanyag, szivacs, filc, gumi, elasztikus polimerek),
= alkalmazni a boltozati párnákat, külső-belső ékeket készíteni,
= a teljes felületen érintkező belső talpakat, a különböző saroktányérokat elkészíteni.
– Választani a láb kényelmét szolgáló eszközök közül, figyelembe véve a beépítés lehetőségeit és alkalmazásuk szükségességét.
– Javítások elvégzése során
= a meghibásodást (roncsolódást, kopást) felismerni, észrevenni a rejtett hibákat,
= felismerni a javítás kockázatát, lehetőségeit,
= meghatározni a javítás módját, kiválasztani a javítás módszerét,
= elvégezni a felsőrészeken a javításokat (öltésszakadás, pántcsere, húzózár csere, harisnyafogó csere, bélés szakadás, fűzőszem-kapocs pótlás, csere); a javítást kézi öltéssel vagy javító tűzőgéppel elvégezni,
= elvégezni a különböző sarok javításokat (sarokvasak felszerelése, tömbsarok javítása, járófolt csere, sarokmagasság korrigálása, sarokcsere, bevonó csere),
= elvégezni a cipők tágítását [tágítás hagyományos módon (kaptafán, sámfán), tágítás tágítógép segítségével],
= elvégezni a speciális ortopédiai lábbeliken keletkezett javításokat (lábágyak, betétek javítása, cseréje, tartozékok javítása, cseréje),
= elvégezni a talpak javítását, talptörés esetén is, és formatalp cseréjével is (talpmegnyílás javítása, féltalpalás ragasztással, szegezéssel, varrással, kopásgátló, csúszásgátló felerősítése),
= a javítások után törekedni kell arra, hogy a cipő eredeti állapota helyreálljon, a javítás ne legyen szembetűnő.
2. A hallgató (tanuló) legyen képes a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat betartani, alkalmazni, ezen belül:
– a szakmára és a munkahelyre érvényes általános munkavédelmi előírásokat alkalmazni; a munkahelyet megfelelő módon kialakítani az előírások szerint a termékek gyártásának, a belső anyagmozgatásnak és a közlekedésnek megfelelően,
– a szakmára vonatkozó speciális biztonsági előírásokat alkalmazni a munkafolyamatokban, a biztonsági berendezések és felszerelések használata útján,
– a baleseteknél és tűzeseteknél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani (szabályszerű elsősegélynyújtás, az illetékesek haladéktalan értesítése, a baleset kivizsgálásához információk szolgáltatása),
– a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket megérteni, a szabályokat betartani, szükség esetén a tűzoltó készüléket szakszerűen kezelni,
– a mérgező, gyúlékony anyagokat kezelni, a vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni.
– az elektromos áram élettani hatásainak ismerete alapján az elektromos áram által (további balesetet nem okozó) okozott balesetnél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani; a sérültet kiszabadítani az áramkörből, a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően,
– ismerje a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetkárosító hatásokat; tudja hatékonyan alkalmazni, a környezetkárosítást megelőző, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket.
3. A hallgató (tanuló) legyen képes a munkajogi és gazdálkodási ismereteket alkalmazni, ezen belül:
– a munkahelyre vonatkozó szabályokat megérteni, adott helyzetben értelemszerűen alkalmazni,
– a munkahelyeken működő szakmai képviseletekkel – az esetleges problémák megoldásában – együttműködni,
– az adott témára vonatkozó szabályok segítségével a szükséges információkat megszerezni,
– a jogi és gazdasági kritériumok alapján a gazdasági társaságokat megkülönböztetni,
– a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos fogalmakat megfelelően használni, a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó előírásokat betartani,
– a tanulószerződéssel és a kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmakat megérteni és használni,
– a dolgozókat érintő bizonylatokon szereplő adatokat értelmezni,
– a hatályos jogszabályok szerint a személyi jövedelemadót (előleg) kiszámítani példák alapján,
– költségeket és kiadásokat vezetni, összesíteni,
– az álláskereséssel kapcsolatos teendőket végrehajtani, az egyes anyagokat a tartalmi különbségek alapján megkülönböztetni,
– az útmutató és a tapasztalatok alapján a kommunikációs technikai eszközöket használni,
– önképzést végezni, továbbképzésben részt venni, azt megszervezni és végrehajtani,
– a vállalkozói szemlélet kialakításához információt gyűjteni, szervezni,
– a hivatalos ügyrendnek megfelelő módon az ortopédiai lábbeli forgalomba hozatalához szükséges ORKI engedélyeket megszerezni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
Iskolai rendszerű képzésben:
– a szakmunkásképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése.
Egyéni vizsgázó (iskolarendszeren kívüli képzés) esetén:
– az alapvizsga letételének igazolása,
– legalább két év szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy
– 100 elméleti és 200 óra gyakorlati irányított képzés; az irányított szakmai gyakorlat célja: a szakma alapvető – valamennyi munkáltatónál nem gyakorolható – munkafogásainak megismertetése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára,
– tantárgyi vizsga letételének igazolása.
2. A szakmai vizsga részei:
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai is időtartama:
– szakmai ismeretek 180 perc
Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.
b) szóbeli vizsga tantárgyai:
– szakmai ismeretek,
– munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek,
– munkajogi és gazdálkodási ismeretek.
A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.
c) A gyakorlati vizsga részei, időtartama:
– előkészítés (1 nap) 360 perc
– vizsgamunka elkészítése (2 nap) 480 perc
– összesen: 840 perc
A gyakorlati vizsga feladatsorát a szakmai vizsga szervezője állítja össze és azt a vizsga elnöke és a kamarai képviselő hagyja jóvá
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével:
3.1. Az írásbeli vizsga tartalma
– a mozgás szervrendszere,
– a láb anatómiája; csontok, izmok, izületek,
– a láb és cipő kapcsolata,
– a láb boltozatai,
– a járás,
– szerzett statikai elváltozások,
– veleszületett lábbetegségek, fejlődési rendellenességek,
– a láb gyulladásos megbetegedései,
– a láb csonkolásai,
– a ragasztott-varrott-szeges eljárással készített lábbeli műveletei,
– a szabás és a felsőrészkészítés műveletei,
– az ortopédiai cipőkészítésnél alkalmazott gépek működési elve,
– az alap-, kellék- és segédanyagok tulajdonságai, előállításuk, felhasználásuk, vizsgálatuk,
– egészséges és deformált lábra készülő cipő felsőrész alapmintájának, alkatrészmintáinak szerkesztése, kialakítása,
– méretszámítások, anyag-előirányzatok megállapítása.
3.2. A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsga során a jelöltnek
– a szakmai ismeretek tantárgyon belül az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:
= a mozgás szervei, a láb anatómiája, lábelváltozások, lábbetegségek,
= lábbelifajták és gyártásuk,
= bőrismeret, kellék- és segédanyag-ismeret;
– a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek tantárgyon belül:
= munkahelyre vonatkozó előírások,
= baleset, tűz, robbanás, áramütés megelőzése,
= az anyagok tárolásának szabályai;
– a munkajogi és gazdálkodási ismeretek tantárgyon belül:
= adózási és vállalkozási ismeretek,
= a munkaadók és munkavállalók jogai és kötelezettségei.
3.3. A gyakorlati vizsga tartalma
a) Az előkészítés tartalma:
– méretvétel,
– kaptakialakítás,
– mintakészítés,
– alkatrészek előkészítése.
b) A vizsgamunka elkészítése:
Az előkészített kaptára a cipő elkészítése faszeges, ragasztott, varrott vagy kombinált gyártási eljárással.
A cipőt olyan készültségi fokig kell elkészíteni, hogy értékelhető legyen. Az értékelés fő szempontja a szakszerű megmunkálás.
4. A vizsga értékelése
a) Szakmai elméleti vizsga:
A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak alapján kell végezni.
– Az írásbeli vizsga értékelését a feladatokhoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni.
– A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni a három tantárgyból kapott érdemjegyek átlagából, kerekítő tényező a szakmai ismeretek tantárgy.
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredménye alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
– az írásbeli vizsga és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani,
– eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vagy szóbeli vizsgán bármely tárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.
b) Szakmai gyakorlati vizsga:
– Az előkészítés eredményét egyetlen érdemjeggyel (több feladat esetén ezek kerekített átlagával) kell értékelni. A részérdemjegyek között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több érdemjegy elégtelen, a gyakorlati vizsgát eredménytelennek kell minősíteni.
– A vizsgamunka elkészítését a szakszerűség, pontosság, alkalmasság, esztétikusság szempontjainak figyelembevételével egyetlen (1–5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. Ha a vizsgamunka érdemjegye elégtelen, akkor a gyakorlati vizsgát eredménytelennek kell minősíteni.
– A gyakorlati vizsga osztályzatát az előkészítés és a vizsgamunka érdemjegyének átlaga alapján kell megállapítani úgy, hogy a vizsgamunka érdemjegye felé kerekített értéket határozzuk meg.
c) A szakmai vizsga megszervezése:
A szakmai vizsgát a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján kell megszervezni.
A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
V. Egyéb tudnivalók
Az eredményes szakmai vizsgát és az ortopédiai cipész szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsítja.
A bizonyítványt az ETI országos nyilvántartásba veszi.
* * *
II.
A Jegyzék 40. sorszáma szerint kiadott
képi diagnosztikai asszisztens
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
A Jegyzék 40. sorszáma szerint kiadott
képi diagnosztikai asszisztens
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 33
2. Szakképesítés megnevezése: Képi diagnosztikai asszisztens
3. A képzés formája: Iskolarendszerű
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, megnevezése
-----------------------
3232 Szakorvosi asszisztens
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, megnevezése
-----------------------
3232 Röntgen asszisztens
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A képi diagnosztikai asszisztens
– munkáját hivatásként gyakorolja, betartja a szakma etikai normáit,
– a hivatásához szükséges kommunikációs készséggel rendelkezik,
– segíti az ellátásra kerülőket,
– prevenciós feladatokat lát el,
– egészségnevelő és -tanító tevékenységet végez,
– indikáció alapján az előírt, diagnosztikus és terápiás eljárásokra a beteget előkészíti,
– adminisztrációs és dokumentációs feladatokat végez,
– a készenléti gyógyszereket, eszközöket, kontrasztanyagokat ellenőrzi, hiány esetén orvosi útmutatás alapján pótolja,
– fertőtlenítő eljárásokat alkalmaz,
– a hygienes előírásokat betartja és betartatja,
– betegmegfigyelést végez, az észlelteket közli a vizsgálat vezetőjével,
– koordináló és szervezési feladatokat lát el,
– a beteget kikérdezi a vizsgálattal összefüggő anamnesztikus adatokról, valamint állapotáról,
– a beteget tájékoztatja a vizsgálat menetéről,
– elkészíti a kijelölt röntgenfelvételeket részben önállóan, részben orvosi utasításra,
– UH vizsgálatoknál segédkezik, bizonyos vizsgálatokat önállóan végez, megbízásra,
– CT és MR vizsgálatokat önállóan végez,
– angiográfiás és intervenciós vizsgálatoknál szakszerűen segédkezik,
– vizsgálatok archiválását, képi dokumentációt, statisztikát készít.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
– a beteg előkészítése radiológiai vizsgálatra,
– a beteg segítése a vizsgálatoknál,
– a felvételek önálló készítése és kidolgozása,
– a kontrasztanyagok előkészítése,
– asszisztálás a kontrasztanyagok beadásánál,
– a röntgenberendezések és egyéb technikai eszközök tisztán tartása,
– vegyszerkészítés,
– leletírás,
– archiválás,
– az osztály jelentési kötelezettségével kapcsolatos statisztikai kimutatások elkészítése,
– selejtezés,
– önképzés, ismeretek átadása,
– a saját, a beteg és a környezet részére biztosított sugárvédelmi előírások betartása és betartatása.
III/2. Követelmények
A szakképesítéssel rendelkező képi diagnosztikai asszisztens az alábbiakra legyen képes:
a) Radiológiai, diagnosztikus és terápiás eljárásokban együttműködni a vizsgálóval:
– felismerni a munkája során előforduló szövődményeket, szakszerűen tudjon segédkezni megelőzésükben és ellátásukban,
– alapápolást végezni,
– alapfokú elsősegélynyújtást adni,
– a beteget tájékoztatni a vizsgálatokról,
– ellátni a vizsgálatokkal kapcsolatos adminisztrációs, képkidolgozási és archiválási feladatokat,
– az orvosi szakmai kifejezéseket értelmezni és alkalmazni,
– alkalmazni a berendezések működési alapelvét, a sugárvédelem elveit, eszközeit,
– a felvételtechnika szabályai szerint önállóan elkészíteni a röntgenfelvételeket és azok minőségét megítélni, korrigálni,
– kontrasztanyagos és eszközös vizsgálatokban részt venni,
– legyen ismerete a komplex emlődiagnosztikáról, ismeretei alapján legyen képes a beteget előkészíteni a mammográfiás felvételhez, segédkezni, ellátni az orvos által meghatározott feladatokat,
– a film kidolgozását önállóan végezni,
– szakszerűen archiválni,
– az osztály jelentési kötelezettségével kapcsolatos statisztikai kimutatásokat elkészíteni,
– a képalkotó diagnosztikához tartozó adminisztrációs feladatokat ellátni,
– az ultrahangos vizsgálatokban az orvos által rábízott feladatokat ellátni,
– az angiográfiás laboratóriumban előforduló feladatokat elvégezni,
– CT és MR laboratóriumban tevékenykedni, a vizsgálatot megtervezni és elvégezni.
b) Szervezési feladatokat végezni:
– a munkaterületének megfelelően saját munkáját megszervezni,
– megszervezni a beteg vizsgálatát,
– a technikai eszközök működtetését biztosítani, a hygienes követelményeket betartani,
– a sürgősségi betegellátás szervezésében részt venni,
– az egészségügyi biztosítási rendszer előírásait ismerni és azt betartani.
c) Prevenciós feladatokat végezni az egyén és a társadalom egészségének megőrzése érdekében:
– az egészség felfogás megváltoztatásában segítséget nyújtani,
– szűrési vizsgálatokban aktívan közreműködni,
– felvilágosító tevékenységet végezni.
d) Kommunikálni:
– információt szolgáltatni adott esetben,
– a betegre vonatkozó adatokat regisztrálni, adminisztrálni.
e) Az általános és a képi diagnosztikai asszisztensi hivatásnak megfelelő viselkedési normákat alkalmazni:
– cselekedeteiért felelősséget vállalni,
– orvosi titoktartást betartani,
– az embert tisztelni az élet minden szakaszában,
– elfogadni a szakmai utasításokat és azt az etika szabályai szerint betartani,
– feladatait pontosan és szakszerűen elvégezni,
– a munkakörével kapcsolatos előírásokat betartani,
– szakmáját etikusan képviselni,
– a társas érintkezés szabályait betartani,
– a betegellátás során a beteggel szemben együttérző magatartást tanúsítani,
– kegyeletteljes viselkedést tanúsítani a halottal és hozzátartozóival,
– a beteg értéktárgyait az utasításnak megfelelően kezelni,
– külső megjelenésével a munkakörének megfelelni.
f) Önmagát tovább képezni:
– önirányított és szervezett képzési formában részt venni.
g) Ismereteket átadni:
– teamtagként oktatni, nevelni,
– ismereteket átadni munkahelyén kívül is, az egészség megőrzése érdekében.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
a) Iskolai végzettség
– középiskolai végzettség.
b) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon.
GYAKORLATI IGAZOLÁS
Képi diagnosztikai asszisztens gyakorlati óráinak igazolása
Név: ..........................................
Gyakorlóhely: .................................
-------------------------------------------
Sor- A gyakorlat Intéz- Dátum Óra-
szám témája/szakterülete mény szám
-------------------------------------------
1. Sötétkamra 21
2. Traumatológiai radiológia 105
3. Felvétel 282
4. Adminisztráció, betegirányítás 21
5. Gyermekradiológia 35
6. Komplex emlődiagnosztika 35
7. Átvilágító 56
8. CT 175
9. MR 105
10. UH diagnosztika 208
11. Angiográfia
Intervenciós radiológia 91
12. Összefüggő gyakorlat
4-es modul vége (ápolási gyakorlat fekvőbeteg-osztályon) 105
8-as modul vége (röntgendiagnosztikai osztályon) 105
10-es modul vége (röntgendiagnosztikai osztályon) 56
Összesen: 1400
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
Idegen nyelv oktatás és vizsga alól középfokú nyelvvizsgával felmentés adható.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével:
Azonosak a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.
4. A szakmai vizsga részei:
– írásbeli,
– szóbeli,
– gyakorlati.
Írásbeli vizsga:
A vizsgázók komplex feladatot oldanak meg az alábbi tantárgyakból:
– Alkalmazott anatómia és képalkotó módszerek
– Élettan–kórtan
– Fizika
– Latin, orvosi terminológia
– Sugárvédelem, sugárbiológia
– Röntgen fototechnika elmélet
– Klinikai ismeretek
– Képalkotó berendezések
– Betegellátás radiológiai osztályon – lélektan
– Egészségügyi ügyvitel – gazdálkodás
– Gyógyszertani ismeretek, kontrasztanyagok
– Computer tomographia
– Mágneses rezonancia
– Ultrahang diagnosztika
– Angiográfia, intervenciós radiológia
Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.
Időtartama: 180 perc.
Szóbeli vizsga:
Tantárgyak:
– Alkalmazott anatómia és képalkotó módszerek
– Élettan–kórtan
– Fizika
– Latin orvosi terminológia
– Sugárvédelem, sugárbiológia
– Röntgen fototechnika elmélet
– Klinikai ismeretek
– Képalkotó berendezések
– Betegellátás radiológiai osztályon – lélektan
– Egészségügyi ügyvitel – gazdálkodás
– Gyógyszertani ismeretek, kontrasztanyagok
– Computer tomographia
– Mágneses rezonancia
– Ultrahang diagnosztika
– Angiográfia, intervenciós radiológa
A szóbeli vizsgakérdéseket (tételeket) a népjóléti miniszter határozza meg.
Gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:
A gyakorlati vizsgán a jelöltnek komplex feladatokat kell megoldani az alábbi tantárgyakból:
– Informatika
– Latin orvosi terminológia
– Egészségügyi ügyvitel – gazdálkodás
– Egészségügyi dokumentáció
– Felvételtechnika
– Röntgen fototechnika elmélet, gyakorlat
– Leletírás
– Sugárvédelem – sugárbiológia
A gyakorlati feladat végrehajtására 30 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
Gyakorlati vizsga:
A szakmai vizsgát szervező intézmény által kijelölt intézményben történik.
A gyakorlati vizsga munkafeladatai: a képi diagnosztikai asszisztensi munka munkafolyamatait (munkaműveleteit) magába foglaló feladatok megoldása. A beteg érkezésétől távozásáig történő képi diagnosztikai asszisztensi (KDA) feladatok elvégzése.
A vizsgázó a vizsgafeladatát a vizsgabizottság folyamatos megfigyelése mellett végzi.
Megfigyelési szempontok:
– a beteggel való bánásmód,
– a kommunikációs tevékenységek hatékonysága,
– a figyelem koncentráltsága, pontosság, munkaszervezés,
– a képalkotó munkahelyek műszereinek, berendezéseinek és az alkalmazott kontrasztanyagok ismerete és használata,
– a gyakorlati feladatok megoldásának szintje (önállóság, biztonság, időfaktor),
– szakmai tájékozottság, felismerő-, döntő-, cselekvőképesség,
– a dokumentáció kivitelezése,
– a tevékenység elméleti alapjainak ismerete,
– megjelenés, viselkedés.
5. A vizsgázó teljesítményének értékelése:
A 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szabályozza.
V. Egyéb tudnivalók
Az eredményes szakmai vizsgát a képi diagnosztikai asszisztens szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsítja.
A bizonyítványt az ETI országos nyilvántartásba veszi.
A szakmai vizsga fentiekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
III.
A Jegyzék 41. sorszáma szerint kiadott
egészségügyi operátor
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
A Jegyzék 41. sorszáma szerint kiadott
egészségügyi operátor
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3249 13 20 01
2. Szakképesítés megnevezése: Egészségügyi operátor
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, OKJ azonos1tója, OKJ megnevezése
-----------------------
3249, 60 4 3249 13 20 01, Egészségügyi operátor
2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, megnevezése, OKJ azonos1tója, OKJ megnevezése
-----------------------
3139, Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozás, 47 1 3139 13 90 03, Számítógépkezelő
4199, Egyéb irodai jellegű foglalkozások, 49 2 4199 10 10 04, Gépíró-szövegszerkesztő
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az egészségügyi operátor az egészségügy területén tevékenykedő olyan szakember, aki biztonsággal mozog az ügyvitel, számítástechnika és az adminisztráció területén.
Munkaköri feladatai köré tartozik:
– egészségügyi ügyviteli feladatok ellátása,
– egészségügyi dokumentumok kezelése, archiválása,
– egészségügyi szaknyelv alkalmazása,
– személyi számítógép kezelése,
– számítógépes hálózatok használata,
– egészségügyi szoftverek üzemeltetése,
– adatok előkészítése feldolgozáshoz,
– adatok bevitele, rögzítése, feldolgozása,
– információk elektronikus úton történő továbbítása és vétele.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1. Egészségügyi ügyviteli feladatok
– Beteg nyilvántartási rendszerek kezelése.
– Betegforgalmi dokumentumok kezelése.
– Kórlapok nyilvántartása és archiválása.
– Zárójelentések rögzítése.
– Ágazati statisztikákhoz adatok szolgáltatása.
– A napi egészségügyi ellátáshoz társuló adminisztratív és dokumentatív feladatok.
– Adatszolgáltatás a betegbiztosítási rendszerek felé.
2. Informatikai feladatok
– Gépírás.
– Számítógép és -hálózatok kezelése.
– A számítógép perifériáinak az alkalmazása.
– Elektronikus levelezés, Internet elérése.
– Telefaxok, modemek használata.
– Telefonok, személyi hívók alkalmazása a napi munkái során.
– Fénymásolás, sokszorosítás.
3. Jogi feladatok
– A napi munkája során alkalmazza
= polgári jogi,
= munkajogi és
= családjogi ismereteit.
– Munkáját a titoktartás írott (TÜK) és íratlan szabályai szerint látja el.
– Kapcsolatot tart az intézményen kívüli és belüli adminisztrációs szervekkel.
4. Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok
– Az egészségügyi szaknyelv alkalmazása.
– Diagnosztikai eljárások ismerete.
– Anatómiai, élettani, patológiai, közegészségügyi, klinikai alapfogalmak használata.
– Ápolási dokumentumok kezelése.
– Elsősegélynyújtás alapfokon.
5. Gazdasági feladatok
– Számviteli, könyvvezetési feladatok alapszintű végzése.
– Adóbevallások elkészítése hatályos rendeletek alapján.
– Statisztikai összesítések elkészítése.
III/2. Követelmények
1. Egészségügyi ügyviteli feladatok
A tanuló legyen képes:
– Ellátni az általános ügyviteli feladatokat
= beérkező leveleket bontani, érkeztetni, iktatni, válogatni,
= ismertetni a számítógépes iratkezelés elveit,
= archiválni, iratokat selejtezni,
= bélyegzőket nyilvántartani, kezelni,
= telefonhívásokat fogadni magyar és egy idegen nyelven,
= üzeneteket továbbítani,
= az ügyfeleket tájékoztatni,
= alkalmazni az etikett és protokoll szabályait.
– Kezelni a betegnyilvántartási rendszereket
= vezetni a felvételi dokumentációkat,
= létszámjelentéseket elkészíteni,
= elbocsátási dokumentációkat összeállítani,
= forgalmi naplót kezelni.
– Kórlapokat nyílvántartani és archiválni
= kórlapok részeit ismertetni,
= kórlaphoz csatolt dokumentumokat használni,
= regiszter nyilvántartást vezetni,
= kórképeket és beavatkozásokat kódolni, dekódolni.
– Zárójelentéseket rögzíteni
= zárójelentéseket szerkeszteni megadott adatok alapján,
= formanyomtatványokat kitölteni.
– Ágazati statisztikákhoz adatokat szolgáltatni.
– A napi egészségügyi ellátáshoz társuló adminisztratív és dokumentatív feladatokat ellátni
= műtéti kiírásokat elkészíteni,
= ügyeleti beosztásokat szerkeszteni,
= jegyzőkönyveket vezetni.
– Adatot szolgáltatni a betegbiztosítási rendszerek felé.
– Ápolási dokumentumokat kezelni
= a lázlapot, ápolási anamnézist, ápolási dekurzust, elbocsátási dokumentumot olvasni és értelmezni,
= ápolási zárójelentést elkészíteni.
2. Informatikai feladatok
A tanuló legyen képes:
– Gépet kezelni
= 10 ujjas ,,vak'' írással,
= szövegszerkesztő programot használni,
= táblázatkezelő programot alkalmazni.
– Számítógépet és a hálózatokat kezelni
= személyi számítógépet összeállítani,
= számítógépet üzembe helyezni,
= számítógépes hálózatot elérni,
= programokat futtatni,
= operációs rendszert alkalmazni,
= adatokat tölteni különböző meghajtókról,
= adatállományokat másolni,
= adatállományokat archiválni,
= elektronikus információs közlés lehetőségeit alkalmazni.
– A számítógép perifériáit alkalmazni
= nyomtatót használni,
= scannert alkalmazni.
– Adatbiztonsági, adatbiztosítási eljárásokat használni.
– Telefaxokat, modemeket használni.
– Telefonokat, személyi hívókat alkalmazni.
– Fénymásolni, sokszorosítani
= oldalakat összehordani,
= oldalakat fűzni.
– Speciális egészségügyi számítógépes célrendszerek működési elveit ismertetni.
3. Jogi feladatok
A tanuló legyen képes:
– Ismertetni az alkotmányjog átfogó alapszintű ismereteit
= elkülöníteni az állami szerveket,
= definiálni az alkotmányos alapfogalmakat, alapkötelezettségeket,
= felvázolni az államigazgatási eljárás menetét,
= rendszerezni az államigazgatási határozatokat.
– Jellemezni a polgári jog alapjait
= leírni a jogág jellemzőit, a polgári jogviszony tartalmát, alanyát, tárgyát,
= meghatározni a tulajdonjog fogalmát, felsorolni annak elemeit,
= definiálni a kötelmi jog fogalmat.
– Munkajog munkavállalóra vonatkozó szabályzóit alkalmazni
= munkajogi alapfogalmakat ismertetni,
= használni a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos szabályzókat,
= felvázolni a kollektív szerződés, egyéni munkaszerződés összefüggéseit,
= követni a jogszabályok módosulásait.
– Családjog alapelveit ismertetni.
– Betartani a titoktartási kötelezettséget
= alkalmazni a titkos ügyiratkezelés szabályait,
= betartani az adatszolgáltatási kötelmeket.
– Kapcsolatot tartani
= az egészségügyi intézmények informatikai központjával,
= gazdasági hivatallal,
= a betegellátó részlegekkel,
= a fenntartó szervvel,
= az intézmény vezetésével,
= a statisztikai hivatallal.
4. Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok
A tanuló legyen képes:
– Az egészségügyi szaknyelvet alkalmazni
= orvosi latin szöveget olvasni és értelmezni,
= orvosi latin szakszöveget leírni, diktálás alapján.
– Ismertetni a diagnosztikai vizsgáló eljárások lényegét
= felvázolni a fizikális vizsgálatok lépéseit,
= felsorolni a képalkotó eljárásokat,
= leírni az endoszkópos vizsgálatok kivitelezését,
= regisztrálni a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit.
– Használni az anatómiai, élettani, patológiai, közegészségügyi, klinikai alapfogalmakat
= ismertetni az ember szervrendszereit, szerveit,
= leírni a szervrendszerek működését,
= ismertetni a kórtani folyamatokat,
= összefoglalni a klinikumi területeknek megfelelő főbb kórképeket.
– Elsősegélyt nyújtani alapfokon
= életjelenségeket vizsgálni,
= komplex újraélesztést elvégezni,
= eszméletvesztéseket felismerni, elvégezni az elsősegélynyújtási feladatokat,
= ellátni a görcsökkel járó állapotok elsősegélynyújtási feladatait,
= elsősegélyt nyújtani a nehézlégzéssel járó kórképek esetén,
= megfigyelni a fájdalommal járó állapotokat,
= az elsődleges sebellátást elvégezni,
= töréseket rögzíteni.
5. Gazdasági ismeretek
A tanuló legyen képes:
– Az alapvető gazdasági, nemzetgazdasági összefüggéseket ismertetni.
– Elvégezni a számviteli, könyvvezetés alapszintű feladatait
= ismertetni a számvitel szerepét,
= a beérkező fizetési bizonylatokat nyílvántartani,
= alkalmazni a bizonylati rendet.
– Adózás szabályait betartani, a hatályos rendeletek szerint
= meghatározni a társadalombiztosítási járulék fogalmát, kiszámítani a járulék mértékét,
= megjelölni az egészségbiztosítási, nyugdíj- és munkavállalói járulék mértékét,
= kiszámítani az egészségbiztosítási, nyugdij- és munkavállalói járulékot.
– Statisztikákat készíteni.
– Ismertetni az egészségügyi finanszírozás alapelveit.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsga részei:
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
a) Írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
Tantárgyai:
– Orvosi latin
– Jogi és etikai ismeretek
– Egészségügyi statisztika, ügyvitel
– Klinikai alapismeretek
– Anatómia–élettan
– Informatika, informatikai rendszerszervezés
Írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.
b) Szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei és időtartama:
Egészségügyi ismeretek:
– Anatómia–élettan
– Elsősegélynyújtás
– Klinikai alapismeretek
– Gyógyszertan
– Diagnosztika
– Társadalom-egészségtan
Ügyviteli ismeretek:
– Egészségügyi dokumentáció
– Gazdasági ismeretek
– Egészségügyi statisztika, ügyvitel
Informatikai ismeretek:
– Informatika, informatikai rendszerszervezés
A szóbeli vizsgakérdéseket (tételeket) a népjóléti miniszter határozza meg a fenti témakörök alapján.
c) Gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:
A gyakorlati vizsgán a jelöltnek komplex feladatokat kell megoldani az alábbi tantárgyakból:
– Gépírás
– Informatika
– Orvosi latin
– Egészségügyi ügyvitel
– Egészségügyi dokumentáció
– Statisztikai ügyvitel
A gyakorlati feladat végrehajtására 30 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
V. Egyéb tudnivalók
1. Az eredményes szakmai vizsgát és az egészségügyi operátori szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsítja.
2. A bizonyítványt az ETI országos nyilvántartásba veszi.
3. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzés intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
4. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium központi programjának használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben pedig ajánlott.
